15.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 114/42

1.

megjegyzi, hogy a Lisszaboni Szerződés előírja az Európai Unió szerepének megerősítését a harmadik országokból származó bevándorlók migrációjával kapcsolatos politikában, azzal a céllal, hogy hatékonyan kezeljék a migrációs áramlatokat, tisztességes bánásmódban részesítsék a tagállamokban legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat, valamint megelőzzék az illegális migrációt és az emberkereskedelmet. Ennek érdekében a Szerződés kimondja, hogy az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak intézkedéseket kell hoznia, különösen a belépésre, a tartózkodásra és az Unió területén való szabad mozgásra vonatkozó feltételeket illetően, valamint normákat kell kidolgoznia a tagállamok vízumkiadására és hosszú távú tartózkodási engedélyek– köztük a családegyesítésre vonatkozó rendelkezések – kiadására vonatkozóan. A harmadik országbeli állampolgárok integrációját illetően a Szerződés kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az EU kidolgozhat intézkedéseket a tagállamok támogatására, de e területen nem cél a tagállamok jogalkotási és szabályozási rendelkezéseinek harmonizálása;

2.

megállapítja, hogy a tagállamok felelősségi körébe tartozik a saját területükre munkavégzés céljából, harmadik országból bevándorlók számának meghatározása. Míg a bevándorlók integrációja a legtöbb államban elsősorban a nemzeti szintű hatóságok feladata, az integrációs politikák végrehajtásáért, többek között az oktatás, az egészségügy, a lakhatás és a munkaerőpiac területén, főként a regionális és helyi hatóságok felelnek;

3.

emlékeztet arra, hogy a stockholmi program – amely meghatározza az Európai Uniónak a jogérvényesülés, szabadság és biztonság területére vonatkozó prioritásait a 2010–2014 közötti időszakra nézve – elismeri, hogy a jól kezelt bevándorlási hullámok kedvező módon hozzájárulhatnak a tisztességes és befogadó társadalom létrejöttéhez és egy versenyképes gazdaság kialakításához. Hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a migráció kedvező hatásokkal járjon mind a migránsok, mind pedig a befogadó társadalom számára, fontos a legális bevándorlók hatékony szociális, gazdasági és kulturális integrációja;

4.

megemlíti, hogy a harmadik országbeli állampolgárok integrációjának új európai programja úgy látja, hogy a bevándorlás pozitívan járul hozzá az EU fejlődéséhez, és intézkedéseket javasol a migránsok jobb beilleszkedése érdekében. Az Európai Bizottság olyan folyamatosan változó folyamatként közelíti meg az integrációt, amely a különböző közigazgatási szintek közös felelőssége, és az érintett felektől az adott fejlődésnek megfelelő, lankadatlan erőfeszítést és folyamatos együttműködést kíván;

5.

úgy véli, hogy az Európa előtt álló kihívások egyike a népesség elöregedése, amely a közelmúltbeli gazdasági világválsággal kombinálva a képzett humán erőforrás hiányát eredményezi, közvetlen hatásként pedig bénítja Európa gazdasági dinamikáját, versenyképességét, kreativitását és innovációs kapacitását. Ilyen kontextusban a kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, valamint au pair munkavégzés céljából beutazó harmadik országbeli állampolgárok fogadása hozzájárul a humán erőforrás iránti igény kielégítéséhez;

6.

az európai országok számos ágazatban munkaerőhiánnyal és üres álláshelyekkel – amelyeket megfelelő szakképzettség hiányában helyi lakosok vagy európai uniós polgárok nem tudnak betölteni – küzdenek, főként olyan speciális ágazatokban, mint az egészségügy, a tudományok vagy a technológiák területe;

7.

újfent megjegyzi, hogy a humántőke megerősítése az Európa 2020 stratégiának az egyik határozottan kijelölt politikai célkitűzése egy intelligens, fenntartható és inkluzív európai uniós növekedés érdekében;

8.

kiemeli, hogy a 2005/71/EK irányelv gyorsított eljárást irányoz elő azon harmadik országbeli kutatók esetében, akik fogadási megállapodást kötöttek az érintett tagállam által jóváhagyott kutatószervezettel. Az előbbi megállapodás igazolja, hogy a megfelelő és előírt formában létrehoztak egy kutatási projektet, a kutató rendelkezik az annak sikeres lefolytatásához szükséges szakmai kompetenciákkal, megfelelő anyagi háttérrel, valamint egészségbiztosítással. Ezen túlmenően a kutatók kutatási programjuk keretében más tagállam területén is tartózkodhatnak, és a nemzeti jogszabályokban szereplő feltételek mellett oktathatnak;

9.

megjegyzi, hogy a 2004/114/EK irányelv kötelező rendelkezéseket tartalmaz a harmadik országokból érkező hallgatók beutazásával kapcsolatban. A tagállamok a tanulókra, önkéntesekre és javadalmazásban nem részesülő gyakornokokra is alkalmazhatják szabadon az irányelvet. A feltételeknek megfelelő hallgatók tartózkodási engedélyre jogosultak, rendelkeznek a foglalkoztatottsághoz fűződő egyes jogosultságokkal, illetve tanulmányaik céljából szabadon mozoghatnak egyik tagállamból a másikba;

10.

megjegyzi, hogy a fizetett gyakorlat vagy au pair munkavégzés céljából érkezők fogadására vonatkozóan még nem dolgoztak ki irányelvet, és a tagállamoknak nem áll rendelkezésére egységes vagy egyszerűen hasonló jogi keret az ilyen munkák szabályozására. Ráadásul nagy többségük a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a háztartási alkalmazottakra vonatkozó, 2013 szeptemberében életbe lépő megállapodását sem fogadta el;

11.

utal arra, hogy az RB jelen véleménye illeszkedik néhány korábban elfogadott véleménye keretébe, és célja, hogy megismertesse az RB elképzeléseit azzal kapcsolatban, hogy milyen módon kell szabályozni azon harmadik országbeli állampolgároknak az európai fennhatóság alá tartozó területeken való fogadását és tartózkodását, akiknek ottani célja a kutatás, tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás ellenében végzett vagy javadalmazás nélküli gyakorlat, önkéntes szolgálat, valamint au pair munkavégzés. Emellett javaslatokat tartalmaz a helyi és regionális önkormányzatnak a témakörbe történő aktívabb bevonására, valamint az irányelv hatékony alkalmazására is;

12.

hangsúlyozza, hogy a harmadik országokbeli állampolgárok fogadására vonatkozó politikáknak összhangban kell lenniük az alapvető európai uniós értékekkel, vagyis az emberi jogok és a sokféleség tiszteletben tartásával, a diszkrimináció elleni küzdelemmel, az esélyegyenlőség és a tolerancia előmozdításával. Ezenkívül az EU alapvető politikáival is kompatibiliseknek kell lenniük a kohézió, a foglalkoztatás, a fejlesztés, a külkapcsolatok, illetve a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén;

13.

úgy véli, hogy az egyenlő elbánás elvének alkalmazása meghatározó a demokratikus rendszerek minősége szempontjából, és az Európai Unió kultúrájának egyik alapvető vívmányát, annak szerves részét jelenti;

14.

úgy gondolja, hogy a többszintű kormányzás módszere a legalkalmasabb arra, hogy a legjobb eredményeket lehessen elérni a harmadik országokbeli polgárok belépése és tartózkodása terén. Az említett megközelítés meg kell, hogy feleljen a szubszidiaritás elvének, amely az Európai Unió, a tagállamok, valamint a helyi és regionális önkormányzatok együttműködését szabályozza;

15.

meggyőződése, hogy bármely, a migráció terén indított kezdeményezésnek – ha konkrét eredményeket kíván elérni – stratégiai célokon és a harmadik országokkal közös vállalásokon kell alapulnia. Az Uniónak a harmadik országbeli állampolgárok szempontjából vonzóbbá és elérhetőbbé válását célzó erőfeszítéseket a harmadik országokkal folytatott párbeszéd jegyében kell megvalósítani, valamint össze kell hangolni a külpolitikai célokkal, továbbá az EU külső határain folytatott migrációs politika céljaival, és meg kell feleltetni a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítésben (GAMM) meghatározottakkal;

16.

úgy véli, hogy orvosolni kell az érvényes jogi keret gyengeségeit a harmadik országokbeli kutatók és diákok mobilitásának ösztönzése, illetve az EU felé irányítása érdekében. A harmadik országokból érkező, magasan képzett munkaerő-potenciállal rendelkező migrációs hullám emelkedése segíteni fogja az EU igényeinek a kielégítését;

17.

támogatja a COM(2013) 151 final jelzésű irányelvjavaslatot, amelynek célja az olyan harmadik országbeli állampolgárokkal szemben alkalmazott jogi keret javítása, akik kutatás, tanulmányok folytatása, tapasztalatszerzés és/vagy kompetenciáikat és készségeiket javítani hivatott különböző tevékenységekben való részvétel céljából – különösen mint kutató, diák, önkéntes, javadalmazás ellenében vagy anélkül munkát végző gyakornok vagy au pair munkát végző személy – be kívánnak utazni az EU-ba és ideiglenesen – de három hónapnál hosszabb ideig – ott kívánnak tartózkodni;

18.

támogatja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy továbbra is vonzó célpont maradjon a diákok és a kutatók számára. Az Unió továbbra is jelentős potenciállal rendelkezik azon kompetenciákra és infrastruktúrákra vonatkozóan, amelyek elengedhetetlenek a különböző kutatási területeken és tudományos ágazatokban tevékenykedő nemzetközi kiválósági központok fejlesztéséhez. Ugyanakkor, ha nemzetközileg versenyképes kíván maradni, tagállamainak ki kell bővíteniük gazdasági és tudományos együttműködésüket, ezzel párhuzamosan pedig közös programokat és célokat kell elfogadniuk. Figyelembe véve egyébiránt, hogy a világ más régiói egyre vonzóbbá válnak a harmadik országbeli diákok, kutatók és a magasan képzett migráns munkavállalók számára, az Uniónak hatékonyan kell kezelnie az említett csoportok Európába történő csábítása terén feltárt gyengeségeket;

19.

úgy ítéli meg, hogy az irányelv formája jelenti a megfelelő jogi eszközt a létező rendszer gyengeségeinek az orvosolására, valamint egy koherens jogi keret biztosítására. Lehetővé teszi közös, kötelező érvényű szabályok bevezetését a fogadási feltételek, az eljárások és az engedélyezések terén, ugyanakkor biztosítja az elengedhetetlen szabad mozgásteret a tagállamok számára az alkalmazást illetően;

20.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság nem tesz közvetlen utalást egy alulról felfelé építkező modell elfogadására, illetve hogy az elvégzett hatásvizsgálat nem veszi figyelembe a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó politikának a helyi és regionális szintre gyakorolt kényszerű hatásait;

21.

üdvözli a közös keret bevezetését, amely a harmadik országokbeli állampolgárok összes vizsgált kategóriájára vonatkozik. Egy hatékony, a tehetséges migránsok számára vonzó rendszer kialakításához a beutazás engedélyezésére vonatkozó közös és egyszerűsített feltétel- és követelményrendszer szükséges;

22.

elismeri, hogy átlátható és összehangolt jogi keretre van szükség a harmadik országbeli állampolgárok fogadási és tartózkodási feltételeit illetően, ha azt szeretnénk, hogy az Unió vonzóbb és könnyebben megközelíthető legyen ezen országok polgárai számára. Az EU jogi szabályozásának ki kell terjednie ezekre a belépési és tartózkodási feltételekre, a vízumokra és a hosszú távú tartózkodási engedélyekre, az egy uniós tagországban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogaira, csakúgy mint az EU-n belüli mobilitásukat szabályozó rendelkezésekre;

23.

elégedetten nyugtázza, hogy az irányelv közös rendelkezéseit alkalmazni fogják a javadalmazásban részesülő gyakornokokra és az au pair munkát végző személyekre is, mivel úgy véli, hogy jogi státusz nyújtása e két kategória számára biztosítja azokat a nélkülözhetetlen garanciákat, amelyek a harmadik országbeli állampolgárokkal szembeni egyenlő bánásmódhoz szükségesek;

24.

támogatja eljárási garanciák bevezetését a tartózkodási engedély kibocsátását vagy elutasítását illetően (29. cikk);

25.

kedvezően ítéli meg az Unión belüli mobilitás fokozását célzó intézkedések elfogadását az összes érintett kategória számára, valamint a kedvezőbb szabályok elfogadását az európai mobilitási programok, mint például az Erasmus Mundus és a Marie Curie ösztöndíjak kedvezményezettjei esetében (29. cikk);

26.

egyetértésének ad hangot a tartózkodási engedély megszerzésére vonatkozó eljárások egyszerűsítésével kapcsolatban, és kedvezően ítéli meg a tagállamoknak azt a kötelezettségét, mely szerint rendelkezésre kell bocsátaniuk a fogadási és a tartózkodási feltételekre vonatkozó információkat (30. cikk);

27.

ragaszkodik az arányosság elvének alkalmazásához az elbírálási díjak meghatározásakor (31. cikk);

28.

elégedetten állapítja meg a fogadó ország állampolgáraival való egyenlő bánásmódra jogosultság elismerését az összes kategória esetében az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében, mindamellett a lakásszerzési eljárások kivételével (21. cikk (2) bekezdés);

29.

támogatja azokat a rendelkezéseket, amelyek a diákok számára heti legalább 20 órás munkavállalási jogot biztosítanak a befogadó országban, előbbiek családtagjai számára megnyitják a munkaerőpiacot, utóbbiak számára pedig lehetővé teszik, hogy tanulmányaik befejeztével maximum 12 hónapig az ország területén maradjanak munkakeresés céljából;

30.

helyesli a 32. és a 33. cikk rendelkezéseit, amelyek olyan statisztikai adatoknak az összegyűjtését írják elő, melyekkel meghatározható azon harmadik országokbeli állampolgároknak a száma, akik az irányelv alapján kapták meg beutazási engedélyüket;

31.

fontosnak találja, hogy a kutatók nem esnek az összevont engedélyről szóló, 2011/98/EK irányelvben megállapított szociális biztonsággal kapcsolatos korlátozások hatálya alá.

32.

úgy véli, hogy az irányelv céljainak az eléréséhez integrált megközelítésre van szükség, hiszen annak végső célja egy nemzetközi környezetben is versenyképes európai gazdaság kibontakoztatása. Kívánatosnak tartja, hogy a harmadik országbeli humán potenciálnak a meghódítására tett erőfeszítések ne csupán ezen országok állampolgárai beutazási és tartózkodási engedélyeinek a feltételeire terjedjenek ki, hanem arra is, hogy támogassák a helyi társadalomba történő beilleszkedésükhöz elengedhetetlen intézkedéseket is, amelyek a politikák széles körét érinthetik, többek között az oktatást, a foglalkoztatást, a közegészségügyet vagy a gazdasági, szociális és területi kohéziót, hogy csak néhány példát említsünk;

33.

arra ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő jogi keretet a fizetett gyakornokokat és a háztartási alkalmazottakat (au paireket) illető egyenlő elbánás garantálására, és sürgeti őket, hogy fogadják el a háztartási alkalmazottakra vonatkozó ILO-egyezményt;

34.

véleménye szerint a többszintű kormányzás alapfeltétel a harmadik országbeli állampolgároknak az európai területre történő belépését és tartózkodását szabályozó rendszer sikeréhez. A Régiók Bizottsága mindenképpen hangsúlyozni kívánja, hogy a tehetséges migránsok vonzására irányuló politika hatékony végrehajtásához a helyi és regionális önkormányzatoknak aktív szerepet kell vállalniuk az irányelvjavaslat által érintett csoportok mobilitásának az előmozdításában. A harmadik országbeli állampolgároknak az EU-ba történő beutazására és az ottani tartózkodására – következésképpen az egyes tagállamokban történő befogadásukra és integrációjukra – vonatkozó feltételek meghatározása a helyi és regionális önkormányzatok fontos cselekvési és érdeklődési területei közé tartozik. A helyi és regionális önkormányzatok meghatározó szerepet töltenek be abban, hogy kialakítsák azokat a megfelelő körülményeket, amelyeknek köszönhetően a harmadik országbeli állampolgárok hozzáférhetnek az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz és más lakossági jellegű szolgáltatásokhoz;

35.

meggyőződése, hogy egy koherens európai megközelítés költségelemzést is tartalmaz, hiszen figyelembe kell venni azt a pénzügyi súlyt és azokat az adminisztratív terheket, melyeket az új rendelkezések végrehajtása jelent a tagállamok és a helyi és regionális önkormányzatok számára; utóbbiak alkotják az összekötő elemet, amelynek révén a migránsok erős és konstruktív kapcsolatot tudnak kiépíteni a befogadó társadalommal. Ez a feladat további költségeket róhat a régiókra és a településekre, amelyeknek – a gazdasági recesszió és a szigorú költségvetési megszorítások időszakában – gyakran meg kell küzdeniük az integráció kihívásaival, ami rendkívül nehéz, de annál inkább elengedhetetlen.