12.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 327/102

1.1

Az EGSZB úgy véli, hogy a nagy sebességű elektronikus kommunikációs hálózatokhoz való általános hozzáférés kulcseleme az európai növekedés támogatásának, a munkahelyteremtésnek és a kohézió erősítésének. Határozottan támogatja a digitális menetrendben (1) a szélessávú infrastruktúra kapcsán meghatározott célokat, amelyeket azonban nehéz lesz elérni, ha a tagállamok és az Európai Bizottság nem tesznek külön erőfeszítéseket arra, hogy Unió-szerte javítsák a szélessáv kínálati és keresleti feltételeit.

1.2

Az EGSZB rendkívüli csalódottságának ad hangot amiatt, hogy az Európai Tanács a közelmúltban úgy határozott, hogy a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretnek a digitális infrastruktúrákra szánt részét 9,2 milliárd euróról mindössze egymilliárd euróra csökkenti. Ez a keretcsökkentés ellehetetleníti a többéves pénzügyi keretből a szélessávú infrastruktúrák kiépítéséhez nyújtandó támogatást, és leginkább az Unió szegényebb és kevésbé fejlett régióit sújtja.

1.3

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által előterjesztett rendeletjavaslatot. A javasolt intézkedések a digitális szakadék áthidalása és a szélessávú infrastruktúra vidéki területeken történő kiépítésének elősegítése szempontjából különösen fontosak.

1.4

Az EGSZB szeretné, ha az Európai Bizottság kifejtené véleményét a tekintetben, hogy miként lehetne a nagy sebességű szélessávú kapcsolathoz való hozzáférést egyetemes – a tartózkodási helytől független – polgári jogként elismertetni. Az Európai Bizottság 2010-ben felvetette, hogy a szélessávú hozzáférést be kellene foglalni az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek körébe (2). A polgárok jólétének, a foglalkoztatásnak és a digitális társadalmi befogadásnak az előmozdítása érdekében sürgősen reagálni kell erre a felvetésre.

1.5

Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy további késedelem nélkül hajtsák végre a szélessávú infrastruktúrával kapcsolatos nemzeti terveiket.

1.6

Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak át kellene tekinteniük, hogy milyen pénzügyi ösztönzőket és támogatásokat lehetne nyújtani a magánszektor számára annak érdekében, hogy előmozdítsák a nagy sebességű szélessávú infrastruktúrába történő beruházásokat az alacsony népsűrűségű területeken.

1.7

Az EGSZB becslései szerint a magánszektor részéről a nagy sebességű szélessávú infrastruktúra kiépítésére fordított összegek mellett még akár 60 milliárd eurós közfinanszírozásra is szükség lesz majd a 2020-as digitális menetrend céljainak megvalósításához. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ezt a döntően fontos finanszírozást építsék be a költségvetésükbe.

1.8

Az EGSZB szeretné, ha az Európai Bizottság foglalkozna azzal a problémával, hogy egyes szélessávú szolgáltatók nem biztosítják ügyfeleiknek az internethez való kapcsolódás terén azt a sebességet, amelyet szerződéseikben megígértek. Ez a fajta „szerződésszegés” és a valóságnak meg nem felelő hirdetések aláássák a digitális piacba vetett bizalmat és csökkentik a keresletet, ezért ellenük erőteljes intézkedésekkel kell fellépni.

1.9

Az EGSZB szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság a rendeletjavaslatra építve alakítson ki páneurópai nagykereskedelmi piacot a szélessávú infrastruktúra számára.

1.10

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, a nemzeti szabályozó hatóságokat és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a szélessávú infrastruktúrának az Unió valamennyi területén versenypiaca alakuljon ki.

1.11

Az EGSZB megjegyzi, hogy a javasolt rendelet új üzleti lehetőségeket kínál majd a közszolgáltatási és szállítási vállalkozásoknak arra, hogy belépjenek a szélessávú infrastruktúra piacára. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük, hogy ösztönözzék ezeket a cégeket, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

1.12

Az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét korábban kiadott egyéb véleményeire, amelyek a nagy sebességű szélessávú infrastruktúra kiépítésével és a digitális szakadék csökkentésével foglalkoztak: Az európai digitális menetrend  (3), Az első rádióspektrum-politikai program  (4), valamint Az európai digitális menetrend – európai növekedés digitális alapokon (CES959-2013, még nem jelent meg).

2.1.1

„A második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért” című közlemény a szélessávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentését jelölte meg a növekedést serkentő 12 kulcsintézkedés egyikeként.

2.1.2

A nagy sebességű szélessávú hozzáférés a nemzeti és a nemzeti szint alatti szabályrendszer és közigazgatási gyakorlatok széttöredezettsége miatt lelassult, különösen a vidéki térségekben.

2.2.1

A rendelet céljai a következők:

2.3.1

A kitűzött költség- és hatékonysági célok elérése érdekében a rendelet számos közvetlenül alkalmazandó jogot és kötelezettséget határoz meg a hálózatüzemeltetők és az infrastruktúra-szolgáltatók számára, amelyek az infrastruktúra kiépítésének különböző szakaszaiban jutnak szerephez.

2.3.2

A rendelet az alábbi jogi rendelkezéseket javasolja a benne foglalt célok eléréséhez:

2.3.3

A hálózatüzemeltetők és a szélessávú szolgáltatás nyújtói közötti, a jogaikat és kötelezettségeiket érintő bármely vita rendezésében szükség esetén egy illetékes nemzeti vitarendező szerv (a nemzeti szabályozó hatóság vagy más illetékes hatóság) működik közre.

2.3.4

A rendelet az Európai Parlament és a Tanács megegyezését követően az EU-ban közvetlenül alkalmazható lesz.

3.1.1

A szélessáv a digitális menetrend megvalósításához és az egységes digitális piac teljes kiépítéséhez megkerülhetetlenül szükséges alap-infrastruktúra. A szélessávú szolgáltatások gazdasági jelentőségét nem lehet túlhangsúlyozni. A szélessávú hozzáférésnek multiplikátorhatása van a gazdasági növekedésre: a Világbank becslései szerint a szélessáv elterjedésének minden 10 %-nyi bővülése a GDP akár 1,5 %-os növekedését is maga után vonhatja. A nagy sebességű, mindenütt rendelkezésre álló összeköttetés alapvetően fontos az olyan, átalakulást hozó, új technológiák és szolgáltatások elterjedéséhez, mint például a számítási felhő vagy az intelligens hálózatok.

3.1.2

A szélessávú hozzáférésnek a növekedésben és a munkahelyteremtésben betöltött szerepét elismeri a digitális menetrend is, amelyben az a célkitűzés szerepel, hogy 2013-ra valamennyi európai polgár számára alapszintű szélessávú internetkapcsolatot kell biztosítani, 2020-ra pedig (i) valamennyi európai polgár számára elérhető legyen a 30 Mbps letöltési sebesség, illetve (ii) az európai háztartások legalább 50 %-a rendelkezzen 100 Mbps sebességet meghaladó internetkapcsolattal. Ezeket a célokat csak akkor lehet elérni, ha az infrastruktúra kiépítésének költségei EU-szerte csökkennek, és rendkívüli intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a szélessávú kapcsolat az Unió vidéki és hátrányosabb helyzetű térségeiben is elérhető legyen.

3.2.1

Az alacsony költségű, világszínvonalú szélessávú infrastruktúra alapvető összetevője az élénk 21. századi gazdaságnak. A tudásalapú üzleti vállalkozások ott növekednek, ahol a támogatásukhoz szükséges szakismeretek és infrastruktúra megtalálható. Emellett az egészségügy, az oktatás és a szociális szolgáltatások terén is egyre több korszerű szolgáltatás függ majd a gyors és ultragyors szélessávú kapcsolat elérhetőségétől.

3.2.2

A hálózatok minősége, a szolgáltatás költsége és a versenyképes végfelhasználói árak a kiépítési programok fontos döntési kritériumai. Mivel a hálózati infrastruktúra költségének akár 80 %-át is kitehetik a közműépítési munkálatok, létfontosságú, hogy a nemzeti és a helyi kormányzatok arra törekedjenek, hogy az infrastruktúra-projektek hatékony összehangolása révén jelentősen csökkentsék a költségeket.

3.3.1

Az EGSZB számos véleményében – legutóbb a digitális alapú európai növekedésről szóló véleményben – kérte az Európai Bizottságot (5), hogy fejtse ki véleményét a tekintetben, hogy miként lehetne a nagy sebességű szélessávú kapcsolathoz való hozzáférést egyetemes – a tartózkodási helytől független – polgári jogként elismertetni. Ez a kérdés most már sürgős választ igényel.

3.4.1

A digitális menetrendben a szélessávú infrastruktúra 2020-as elérhetőségére vonatkozóan rögzített célokat a nem túl távoli jövőben a szélessávú technológia és az internetalapú szolgáltatások (pl. nagy felbontású videokonferenciák) terén zajló rohamos fejlődés révén túllépjük majd. Az akár 1 Gbps (1 000 Mbps) sebességű kapcsolatot biztosító ultragyors hálózatok néhány városi területen (http://arstechnica.com/tech-policy/2012/07/tokyo-seoul-and-paris-get-faster-cheaper-broadband-than-us-cities/) már épülnek, és videoalapú szolgáltatások is fejlesztés alatt állnak ezekhez a magasabb átviteli sebességekhez.

3.4.2

EU-szerte jelentős beruházásokra lesz szükség a nagy sebességű összeköttetés területén, hogy lépést tarthassunk az internetgazdaság globális fejlődésével.

3.5.1

Ahogyan azt az Európai Bizottság a digitális menetrendnek a gazdasági növekedés ösztönzésében betöltött szerepéről szóló legutóbbi közleményében (6) is elismerte, Európa egyre inkább lemarad globális versenytársai mögött a szélessávú infrastruktúra biztosításában.

3.5.2

Ázsia bizonyos területein és az Egyesült Államokban gyorsabban folynak a nagy sebességű szélessávú infrastruktúra-beruházások, amelyek jelentősen jobb lefedettséget és nagyobb sebességet tesznek lehetővé. 2011 decemberében Dél-Koreában volt a világon a legmagasabb az optikai hálózat lefedettsége: itt a teljes lakosság 20,6 %-a fizetett elő erre a szolgáltatásra, ami a kétszerese Svédország lefedettségi arányának (a nagy sebességű elektronikus kommunikációs hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló rendeletjavaslatot kísérő szolgálati munkadokumentum: SWD(2013) 73 [part 1]).

3.6.1

Az európai digitális menetrend eredménytáblája (https://ec.europa.eu/digital-agenda/en/scoreboard) és az Eurostat legfrissebb adatai (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/information_society/data/main_tables) szerint a digitális szakadék egyre nő, és igen nagyok a tagállamok közötti különbségek. 2012-ben az EU-27 háztartásainak 28 %-a nem rendelkezett szélessávú internet-hozzáféréssel. A szélessávú hozzáféréssel nem rendelkező háztartások 90 %-a ráadásul vidéki térségekben található. 35 millió vidéki otthonban még mindig nincs nagy sebességű összeköttetés, és ha nem fordítanak kellő figyelmet a városi agglomerációkon kívül élő polgárokra, úgy ők társadalmi és gazdasági szempontból egyre nagyobb hátrányba kerülnek.

3.6.2

A javasolt európai bizottsági rendeletben szereplő rendelkezések alapot teremtenek majd a nemzeti és helyi kormányzatok tervezési szabályzatainak reformjához, az intelligens infrastruktúra tervezése, a beruházási ösztönzők és az innovatív technológiák pedig hozzájárulhatnak a szélessávú szakadék áthidalásához.

3.7.1

Az EGSZB rendkívül csalódottan értesült a Tanács februári határozatáról, amelynek értelmében a többéves pénzügyi keretben 9,2 milliárd euróról mindössze egymilliárd euróra csökkenti a Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a digitális infrastruktúra és szolgáltatások tekintetében a 2014–2020 közötti időszakra előirányzott költségvetést. Ez a keretcsökkentés ellehetetleníti a többéves pénzügyi keretből a szélessáv terjesztéséhez nyújtandó támogatást, és – az egyébként is egyre szélesebb digitális szakadékot növelve – elsősorban az Unió szegényebb és kevésbé fejlett régióit sújtja.

3.7.2

A szándék az volt, hogy a többéves pénzügyi keretben a szélessáv terjesztésére előirányzott összeget az Európai Bizottság használja fel a szélessávú piac élénkítésére, de ez csak egy kis részét jelenti a szélessávú infrastruktúrával kapcsolatban a digitális menetrendben szereplő célkitűzések eléréséhez ténylegesen szükséges pénzügyi eszközöknek. Az Európai Bizottság által a finanszírozási hiány vizsgálatával megbízott tanácsadók becslései szerint a 2020-ra kitűzött célok eléréséhez akár 62 milliárd eurónyi további köztámogatásra is szükség lehet („Study on the socio-economic impact of bandwidth” [Tanulmány a sávszélesség társadalmi-gazdasági hatásáról] – Analysys Mason az Európai Bizottság számára, 2012).

3.7.3

Ennek a nagyarányú beruházásnak a finanszírozása elsősorban a magánszektortól kell hogy érkezzen, de külön lépéseket kell tenni a magánberuházások vidéki területeken való támogatására, ahol a népsűrűség túl alacsony ahhoz, hogy vonzó legyen a befektetők számára. Az Európai Beruházási Bank már számos ilyen projekthez nyújtott finanszírozást, és még sok ilyen típusú támogatást kell majd nyújtania. Az Európai Bizottságnak alaposan meg kellene fontolnia, hogy az európai intézmények és a tagállamok miként segíthetnék elő még inkább a szélessáv elterjesztésének magánszektor általi finanszírozását.

3.7.4

A digitális menetrend 48. intézkedése a strukturális alapokat jelölte ki a nagy sebességű hálózatok kiépítésének finanszírozására. A Kohéziós Alapot is számításba kellene venni.

3.8.1

A helyi önkormányzatok és a települési szintű hatóságok fontos szerepet játszhatnak régiójukban a szélessávú összeköttetés biztosításának támogatásában azáltal, hogy a köz-magán partnerségekre irányuló kezdeményezések élére állnak, és minél hatékonyabban végrehajtják a javasolt rendeletekben foglalt intézkedéseket.

3.8.2

A rendelet lehetőséget kínál arra, hogy a szélessávú összeköttetés és szolgáltatások piaca több új belépő előtt is megnyíljon. Itt mindenekelőtt azok a nem távközléssel foglalkozó vállalatok jöhetnek szóba, amelyek a nagy sebességű hálózatok biztosításához felhasználható kiterjedt infrastruktúrával rendelkeznek. A tagállamoknak és az Európai Bizottságnak kiemelt erőfeszítéseket kellene tenniük ezeknek az új belépőknek a bátorítására.

3.8.3

A rendelet emellett lehetőséget kínál a piac határokon átnyúló infrastrukturális beruházások előtti megnyitására európai cégek számára. Az Európai Bizottságnak át kellene gondolnia, hogy miként lehetne az infrastruktúrának ezt az egységes piacát fejleszteni a befektetési lehetőségeket illető páneurópai tudatosság fokozásával, az ilyen beruházások kockázatának a külföldi befektetők számára való csökkentésével és talán néhány olyan speciális finanszírozási eszköz (kötvények) kidolgozásával, amely a legnagyobb kihívást jelentő régiókban növelné a beruházások vonzerejét.

3.8.4

Innovatív technológiai megoldások alkalmazása – például a vezeték nélküli technológiák fokozott használata – révén a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a szélessáv elterjesztésének felgyorsítását és a városi és vidéki térségek közötti növekvő digitális szakadék problémájának kezelését.

3.8.4.1

Különösen az európai rádióspektrum-politikai programnak (RSPP) (7) a tagállamokban való teljes végrehajtása elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a vezeték nélküli szélessávú technológiák számára elegendő és megfelelő lefedettséget nyújtó és kapacitású spektrumot jelöljenek ki és tegyenek hozzáférhetővé a 2020-ra kitűzött célok elérése érdekében.

3.8.4.2

A műholdas technológia az Unió legtávolabb eső területei számára is kínál majd szélessávú hozzáférést. A kapacitás, a költségek és a sebesség miatt azonban ez csupán marginális megoldás marad, amely 2020-ra az európai 30 Mbps sebességű szélessávú hozzáférésnek talán csak kevesebb mint 10 %-át adja majd.

3.9.1

A szélessávú kapcsolat iránti gyenge kereslet – különösen a kevésbé sűrűn lakott területeken – hátrányosan befolyásolja a hálózatokba történő beruházásokat, bár azokon a területeken, ahol nem áll rendelkezésre nagy sebességű kapcsolat, mindig jelentős látens kereslet áll fenn.

3.9.2

Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak oda kell figyelniük arra, hogy a szélessávú kapcsolat iránti keresletet több módon – például célzott tájékoztató kampányok, nyilvános WiFi-hotspotok, az e-kormányzati szolgáltatások továbbfejlesztése vagy a digitális jártasság és képzés elősegítése – révén is ösztönözzék. A keresletösztönző lépéseket különösen a vidéki területekre kell irányítani.

3.9.3

A szélessávú kapcsolat költségei és ártranszparenciája döntő kérdés annak biztosításában, hogy a polgárok szélessávú szolgáltatást vegyenek igénybe. A szélessávú szolgáltatást jelenleg is igénybe vevők Európa-szerte arról panaszkodnak, hogy szolgáltatóik nem biztosítják számukra a szerződésben megígért sebességű internetkapcsolatot. Ez a fajta „szerződésszegés” és a valóságnak meg nem felelő hirdetések aláássák a digitális piacba vetett bizalmat és csökkentik a keresletet, ezért ellenük erőteljes intézkedésekkel kell fellépni.

4.1.1

A kereskedelmi alapon működő elektronikus távközlési vállalatok számára az EU számos területén, ahol a népsűrűség túl alacsony, nem kapnak pénzügyileg elég ösztönzést ahhoz, hogy szélessávú infrastruktúrába fektessenek be. Az EGSZB így örömmel fogadja, hogy a javasolt rendelet olyan intézkedéseket vezet majd be, amelyek lényegesen csökkentik a szélessávú kapcsolat biztosításának költségeit és kockázatait, és a hálózati szolgáltatók számára üzleti szempontból javítják a befektetéseket.

4.1.2

A megfelelő digitális társadalmi befogadás biztosítása és az univerzális nagy sebességű szélessávú kapcsolat gazdasági hasznának maximalizálása érdekében a tagállamoknak és a helyi önkormányzatoknak nagyobb befolyást kell gyakorolniuk a szélessávú infrastruktúra iránti keresletre és annak kínálatára olyan, a szélessávú infrastruktúrára vonatkozó tervek megvalósítása révén, amelyek egyensúlyt teremtenek a nagy népsűrűségű területek infrastrukturális beruházásaiból nyerhető magas profit, illetve a kevésbé fejlett régiókban szükséges, de pénzügyi szempontból jóval kevésbé vonzó beruházások között. A rendeletjavaslat ehhez jobb eszközöket ad a kezükbe.

4.1.3

Sok piacon egyetlen domináns infrastruktúra-szolgáltató van. Az EGSZB reméli, hogy a rendelet hatékony végrehajtása jobb feltételeket teremt majd ahhoz, hogy új hálózati szolgáltatók lépjenek piacra versenyképes ajánlatokkal.

4.2.1

A közlemény szerint a közművesítési munkák a szélessávú infrastruktúra kiépítési költségeinek akár 80 %-át is kitehetik. A javasolt rendelet végrehajtásától a hálózati szolgáltatók számára a tőkekiadások terén a teljes beruházási költségek 20-30 %-ának megfelelő, azaz 2020-ig akár 63 milliárd eurós megtakarítás várható. Ezt a 63 milliárd eurós megtakarítást azután más gazdasági területeken lehet befektetni.

4.2.2

A magánkézben levő infrastruktúra-szolgáltatók közötti együttműködés és megosztás alapvető a hatékonyság, a kiépítés sebessége, a környezeti fenntarthatóság és a végfelhasználók számára elérhető versenyképes árak szempontjából. Az EGSZB örömmel látja, hogy a rendelet a magánkézben levő infrastruktúra-szolgáltatókat arra kötelezi, hogy megfelelő tájékoztatást tegyenek közzé a meglévő és a tervezett infrastruktúráról, illetve a hálózati szolgáltatók kötelesek lesznek együttműködni, és így könnyebbé válik a megfelelő tervezés, az együttműködés és az erőforrások hatékony felhasználása.

4.3.1

Azokon a területeken, ahol alacsony a népsűrűség, a gazdaságosság elve azt diktálja, hogy csak egyetlen központi szélessávú infrastruktúra tartható fenn, más szóval természetes monopólium áll fenn.

4.3.2

Ezek a természetes monopóliumot lehetővé tévő feltételek indokolják a szélessávú hozzáférés biztosításának „nyílt hozzáférésű” modelljét, amelynél egyetlen szolgáltató – esetleg egy köz-magán társulás – építi ki a központi infrastruktúrát, majd kapacitását kisebb szolgáltatóknak korrekt és egyenlő feltételek mellett lízingelve megnyitja a hálózati lehetőségeket. Az Európai Bizottságnak esetleg meg kellene fontolnia, hogy ezt a nyílt hozzáférésű modellt miként lehetne fejleszteni és szabályozni Európában, ügyelve arra, hogy ne zavarjuk meg a normális versenyt.

4.4.1

A rendeletjavaslat alapul szolgálhat a szélessávú infrastruktúra nagykereskedelmi piacának kialakításához. Az Európai Bizottságnak talán meg kellene vizsgálnia, hogy a rendelet miként használható fel e piac fellendítéséhez, különösen az Unió nehezen elérhető régióiban.

4.4.2

A sötétszálak vagy a vezeték nélküli szolgáltatást lehetővé tevő infrastruktúrák terén a nagykereskedelmi piac lehetne határokon átnyúló vagy páneurópai, ha megbízható információk állnának rendelkezésre a fogyasztói igényekről és a meglévő infrastruktúráról. Az Európai Bizottságnak meg kellene vizsgálnia, hogy miként lehetne egy ilyen piacot ösztönözni és támogatni.

4.5.1

Az infrastruktúra kiépítése – különösen a vidéki területeken – hatékony nemzeti stratégiát és megvalósítási tervet igényel. Valamennyi tagállamnak van már a szélessávval kapcsolatos stratégiája, de közülük soknak még nincs terve a digitális menetrend céljainak megvalósítására. A nemzeti stratégiákat hamarosan frissíteni kell, beépítve az ultragyors hálózatok megvalósítására vonatkozó megközelítést is, konkrét célkitűzésekkel és rögzített végrehajtási intézkedésekkel egyetemben.

4.5.2

A digitális menetrend 46. intézkedése megkívánja a tagállamoktól, hogy dolgozzák ki a szélessávra vonatkozó nemzeti terveiket. Számos tagállam azonban még nem készítette el tervét, ezért ezt az intézkedést az Európai Bizottság késedelemben lévőként jelölte meg. Ez a késedelem hátrányosan érinti a szélessávú infrastruktúra kiépítését és az iparág finanszírozási terveit. Az EGSZB arra is kéri a tagállamokat, hogy a rendeletjavaslat fényében vizsgálják felül terveiket, és amint lehet, egészítsék ki a munkát.

4.5.3

A szélessávra vonatkozó átfogó nemzeti terv, amely a vidéki területen történő kiépítés elősegítése érdekében köz-magán társulásokra vonatkozó kezdeményezéseket és speciális ösztönzőket tartalmaz, sokkal könnyebbé teszi majd az európai és az EBB-finanszírozás lehívását.

4.6.1

A javasolt rendelet lehetőséget ad majd az olyan infrastruktúra-tulajdonosok számára, amelyek nem elektronikus távközlési cégek – hanem például energiaügyi, vízgazdálkodási, szállítási vagy hulladékelhelyezéssel foglalkozó vállalatok –, hogy infrastruktúrájukat szélessávú szolgáltatások nyújtásának céljára kereskedelmi alapon rendelkezésre bocsássák. Ez segíti az említett vállalatokat abban, hogy új bevételre tegyenek szert, csökkentsék alapvető infrastruktúráik költségeit azáltal, hogy megosztják azokat a szélessávú szolgáltatókkal, továbbá kiaknázhassák a szinergiákat saját központi szolgáltatásaik – például energiaszolgáltatók esetében az intelligens hálózatok – kiépítésekor.

4.6.2

Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük, hogy felhívják e vállalatok figyelmét a szélessávú infrastruktúra alapkiépítése által kínált lehetőségekre, illetve a rendeletjavaslat cégükre gyakorolt potenciális kedvező hatására.