13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/1

—

tekintettel „A Bizottság 2012. évi munkaprogramja – Európa megújítása” című európai bizottsági közleményre, (1)

—

tekintettel a 2011. december 15-én elfogadott, „A Régiók Bizottsága 2012. évi prioritásai az Európai Bizottság jogalkotási és munkaprogramja alapján” című állásfoglalására, (2)

—

tekintettel a 2012. tavaszi Európai Tanács számára a gazdasági és monetáris unió stabilitásáról, koordinációjáról és kormányzásáról szóló szerződéstervezetről készült állásfoglalására, (3)

—

tekintettel a 2012. február 16-án aláírt, az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti együttműködésről szóló hatályos jegyzőkönyvre,

1.

meg van győződve arról, hogy miközben az Európai Unió hatalmas kihívásokkal szembesül a jelenleg is zajló pénzügyi, gazdasági, szociális és politikai válság megoldása során, a 2013. évet illetően sürgősen szükség van egy olyan ambiciózus európai bizottsági munkaprogramra, amely fellendíti a fenntartható növekedést, előmozdítja a munkahelyteremtést és emeli az életszínvonalat Európában, valamint hozzájárul a polgárok európai integrációs folyamatba vetett bizalmának visszaállításához;

2.

úgy véli, hogy a fellendülésnek a strukturális reformok két, egyformán jelentős pillérére kell támaszkodnia: a növekedés újraindítására és a költségvetési fegyelem biztosítására;

3.

támogatja a gazdasági integráció elmélyítését és a szakpolitikai prioritások, a bevételek és kiadások jobb összehangolását az összes kormányzati szint között a nemzeti, a regionális és a helyi szint autonómiájának és hatásköreinek tiszteletben tartásával; a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elve alapján elutasítja, hogy akár nyíltan, akár burkoltan újból nemzeti szintre helyezzenek vagy központosítsanak szakpolitikákat;

4.

kéri az Európai Bizottságot, hogy álljon ellen azoknak a kísérleteknek, amelyek kormányközi megállapodásokat próbálnak felhasználni az Unió Szerződésben rögzített demokratikus eljárásainak megkerülésére anélkül, hogy megkérdőjelezné a Lisszaboni Szerződés által előirányzott megerősített együttműködéseket;

5.

emlékeztet az RB azon álláspontjára, (4) amely szerint a 2014–2020 közötti időszakra szóló, következő többéves pénzügyi keret gyors, 2012 végén történő elfogadása fontos jelet küldene arról, hogy az EU képes saját növekedési, munkahely-teremtési és versenyképességi stratégiája segítségével megfelelni a globális kihívásoknak. Ezenkívül a gyors elfogadás előfeltétele is annak, hogy garantálják a kohéziós politika folyamatos működőképességét;

6.

megismétli, hogy az uniós költségvetés beruházási költségvetés, hogy el kell utasítani az EU növekedési menetrendjének részét képező programok forráscsökkentésére vonatkozó javaslatokat, illetve hogy új saját forrásokat kell létrehozni, különösen az uniós költségvetésbe befizetett nemzeti hozzájárulások kiváltása érdekében;

7.

megismétli a helyi és regionális önkormányzatok határozott kérését, hogy vonják be őket az uniós alapok egyszerűsítésébe és a költségvetési rendelet felülvizsgálatába, melyeknek célja a bürokrácia csökkentése, az uniós, nemzeti és regionális szintű közforrások fellendítő hatásának növelése, valamint átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása az uniós adófizetők felé;

8.

úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak elemzést kellene előterjesztenie arról, hogy a gazdasági és monetáris unió stabilitásáról, koordinációjáról és kormányzásáról szóló szerződésnek milyen közvetlen következményei lesznek a helyi és regionális önkormányzatokra, illetve különösen arról, hogy miként őrzik meg a helyi és regionális szintű költségvetési autonómia hatáskörét;

9.

különösen a nemzedékek közötti szolidaritást komolyan fenyegető magas szintű államadósság problémájának kezelése érdekében – támogatja a költségvetési fegyelem biztosítását célzó erőfeszítéseket. A helyi és regionális önkormányzatok megfelelő képességeik segítségével ugyanis – például az európai alapokból társfinanszírozott projektek végrehajtásán keresztül történő beruházások és közbeszerzés segítségével – ezzel egyidejűleg növekedést és ésszerű befektetéseket képesek biztosítani;

10.

ismételten kéri az Európai Bizottságot, hogy az EUMSZ-nek a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó követelményekről szóló 9. cikkét minden javaslatában érvényesítse; ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az európai szemeszterre vonatkozóan kiegyensúlyozott javaslatokat terjesszen elő, és a pénzügyi és gazdasági válsághoz kapcsolódó jogszabályok esetében mindig tartsa szem előtt ezeket a szerződéses kötelezettségeket;

11.

kéri az Európai Bizottságot, hogy működjön együtt a Régiók Bizottságával a közigazgatási eljárások európai okmányának kidolgozása során;

12.

hangsúlyozza, hogy miközben az európai szemesztertől azt várjuk, hogy hozzájárulást nyújtson a gazdasági növekedés, a költségvetési fegyelem és a strukturális problémák megoldása terén, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak is gondosan előre kellene jelezniük és nyomon kellene követniük az ilyen intézkedéseknek a helyi és regionális önkormányzatok autonómiájára kifejtett hatását;

13.

messzemenően üdvözli az új „NÖVEKEDÉSI ÉS MUNKAHELYTEREMTÉSI PAKTUMOT”, melyről az Európai Tanács 2012 júniusában határozott, és egyetért azzal, hogy az Európai Tanács sürgeti, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében „az Európai Unió kormányzásának valamennyi szintjén minden ösztönzőt, jogi és szakpolitikai eszközt fel kell használni” (5);

14.

támogatja az irányítási mechanizmusok javítására irányuló európai bizottsági törekvéseket, és különösen a nemzeti reformprogramok kidolgozásában, végrehajtásában és értékelésében alkalmazandó partnerségi elvet; arra kéri azonban az Európai Bizottságot, hogy az egyes országspecifikus ajánlásokban értékelje ezeket a szempontokat is;

15.

emlékeztet arra, hogy a nemzeti reformprogramoknak tartalmazniuk kellene olyan eredményorientált struktúrákat, mint amilyenek a területi paktumok. (6) Ezenkívül el kellene ismerni és támogatni kellene az olyan intézkedéseket, amelyek fokozzák a versenyképességet és az innovációt helyi és regionális szinten. Ilyen például az „Európai vállalkozói régiók” cím;

16.

számít arra, hogy megerősítheti az Európai Bizottsággal való együttműködést az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó teljes politikai ciklus folyamán, és kéri, hogy részt vehessen az éves növekedési jelentés előkészítésében;

17.

javasolja, hogy az Európai Bizottság készítsen rendszeres helyzetjelentéseket az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek végrehajtásáról, és ebben külön számoljon be a helyi és regionális önkormányzatoknak a végrehajtásba történő bevonásáról;

18.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy 2013-ban, a stratégia félidei értékelésének keretében vázolja fel, hogy miként szándékozik biztosítani a helyi és regionális önkormányzatoknak az ezzel kapcsolatos szorosabb bevonását;

19.

kéri, hogy a fel nem használt strukturális alapoknak az új növekedési menetrendhez történő átcsoportosítása során tartsák tiszteletben a szubszidiaritás elvét, és vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat;

20.

arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon tovább az olyan alapvető kihívásokkal, mint a fiatalok munkanélkülisége, az 55 évnél idősebb munkavállalók és a szociális szempontból hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása, és ennek során vegye tekintetbe a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepét; különösen kéri az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be egy, az „Ifjúsági garancia” rendeletről szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó tervezetet; kéri, hogy a nemzeti munkahely-teremtési tervek rendelkezzenek konkrét helyi és regionális dimenzióval;

21.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a gyermekszegénységről és a gyermekjólétről szóló majdani ajánlásba foglalja bele az RB gyermekszegénységről szóló 2012. februári véleményében (CdR 333/2011) vázolt javaslatokat, legfőképpen azt, hogy fogadjanak el átfogó stratégiát a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés ellen, amely a nemzeti, regionális és helyi szintet is összefogja, továbbá alakítsanak ki egy megbízható mutatókon alapuló nyomonkövetési keretet, amely kapcsolódik az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének meglévő jelentéstételi mechanizmusaihoz. Az RB-nek meggyőződése, hogy az NRP-k és az Európa 2020 stratégia keretében a tagállamok által készített célzott jelentések alapján 2013-ban értékelni kell, hogy a válság milyen hatást gyakorolt a gyermekszegénységre;

22.

emlékeztet arra, hogy válság és megszorítások idején fontos, hogy az uniós költségvetés minél több állami és magánforrásból származó társfinanszírozást tudjon mozgósítani az összes kormányzati szinten; (7) sajnálja, hogy nincsenek olyan statisztikai adatok, amelyek lehetővé tennék az ilyen mozgósító és multiplikátorhatás alapos kiértékelését;

23.

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy jelentést készítsen a közkiadások minőségéről. (8) Javasolja, hogy a költségvetési hiány kalkulációjában különböztessék meg a folyó kiadásokat és a beruházásokat annak érdekében, hogy a hosszú távú nettó előnyökkel járó beruházásokat ne negatívként számítsák be;

24.

kiemeli, hogy szinergiákra különösen az uniós, a nemzeti és a szubnacionális költségvetések között lehet törekedni, feltéve hogy léteznek megfelelő és eredményes koordinációs mechanizmusok, például átjárhatóság a költségvetési ügyekkel foglalkozó közigazgatási szervek között, összehangolt államháztartási számviteli szabályok és költségvetési ciklusok, illetve összehasonlítható költségvetési struktúrák. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen zöld könyvet az ezen a téren elképzelhető konkrét intézkedések feltárására;

25.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy 2013. évi munkaprogramjába foglalja bele egy harmadik egységes piaci intézkedéscsomag kidolgozását, amelynek az egységes piaci intézkedéscsomag összes olyan fennmaradó politikai intézkedését tartalmaznia kellene, amelyek kapcsán eddig nem történt fellépés; illetve törekednie kellene a gazdasági, szociális és kormányzati pillérek egyensúlyára a négy alapvető szabadság terén;

26.

kéri az Európai Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a munkaerő határokon átnyúló mobilitásának további javítására, biztosítva a munkavállalók jogait. Egy, a képesítések elismerésével kapcsolatos jobb rendszer kialakítását is kéri a szakemberek mobilitásának támogatása érdekében;

27.

arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza a kollektív fellépéshez való jognak a letelepedés szabadságával és a szolgáltatásnyújtás szabadságával összefüggésben való gyakorlásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatát, amely miatt 12 nemzeti parlament elindította a szubszidiaritással kapcsolatos korai előrejelző mechanizmust

28.

kiemeli a kkv-k jelentős szerepét a gazdaság helyi és regionális szintű élénkítésében és a foglalkoztatásban; ez tovább fokozható a kkv-knak, az egyetemeknek és a helyi és regionális önkormányzatoknak az uniós kutatás- és innovációfinanszírozási programokban való részvétele révén;

29.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy könnyítse meg a kkv-k számára a finanszírozáshoz és közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférést, és csökkentse tovább az adminisztratív terheket;

30.

elvárja az Európai Bizottságtól, hogy bevonja az RB-t az iparpolitikával kapcsolatos kiemelt kezdeményezés felülvizsgálatába;

31.

támogatja az Európai Parlament arra irányuló kérését, hogy az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke alapján 2013 januárjáig terjesszen elő irányelvjavaslatot az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek az Unióban legálisan tartózkodó valamennyi fogyasztó számára történő biztosítása érdekében;

32.

ismételten kéri egy európai szociális lakhatási menetrend összeállítását, amely tisztázza a szociális lakhatásra érvényes versenyszabályokat, és eszközt ad a helyi és regionális önkormányzatok kezébe ahhoz, hogy tisztességes és megfizethető szociális lakhatást biztosíthassanak, előmozdíthassák a társadalmi keveredést, és felvehessék a harcot a diszkriminációval szemben;

33.

kéri az Európai Bizottságot, hogy a kölcsönösségen alapuló európai társaság statútumára vonatkozó rendelet első tervezetének visszavonása után mielőbb tegyen közzé egy átdolgozott javaslattervezetet;

34.

szorgalmazza, hogy a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervet 2013-ban kövessék nyomon annak biztosítása érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak lehetőségük legyen megtenni hozzájárulásukat a decentralizált fenntartható energia, valamint az olyan energiainfrastruktúrák, mint az intelligens hálózatok – mint az erőforrás-hatékonyság és a zöld gazdaság alapvető elemei – népszerűsítéséhez; kéri ezért az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy 2030-ig szóló átfogó beruházási keretet, hogy garantálja a szükséges biztonságot mind a piaci szereplők, mind pedig a helyi és regionális önkormányzatok számára;

35.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy mérje fel egy újabb, decentralizált módon irányított pénzügyi eszköz lehetőségeit, hogy ösztönözze a fenntartható energiáról szóló cselekvési terveknek a regionális és helyi önkormányzatok, ezen belül különösen a Polgármesterek Szövetségének partnerei általi végrehajtását; támogatja azt is, hogy a jövőbeli uniós támogatási programokban az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot célzó pénzügyi támogatási intézkedéseket jobban fogják össze; (9)

36.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a tagállamok közötti, illetve a tagállami régiók között fennálló összekapcsolódási problémák megoldása érdekében; továbbá ösztönözze olyan intézkedések meghozatalát, amelyek elősegítik a kisléptékű helyi energiatermelés terjedését és az így termelt energia elosztóhálózatokba való betáplálását;

37.

kéri, hogy könnyítsék meg a kis- és középvállalatok és a helyi és regionális önkormányzatok számára az Európai Beruházási Bank kölcsöneihez való hozzáférést az energiahatékonyság és a megújuló energiák terén történő beruházások érdekében;

38.

ragaszkodik ahhoz, hogy teljesíteni kell azt a célt, hogy 2013 elején elfogadásra kerüljön a 2014–2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási csomag, hogy ennek köszönhetően a helyi és regionális önkormányzatok 2014. január 1-jén megkezdhessék a strukturális alapok támogatásával működő programokat;

39.

arra kéri az EUROSTAT-ot és a tagállami statisztikai hivatalokat, hogy igyekezzenek kielégíteni a regionális GDP-re vonatkozó naprakészebb, összehasonlítható adatok iránti igényt;

40.

emlékeztet arra, hogy az uniós politikák területi dimenzióját koherensebb és szigorúbb módon kell figyelembe venni; javasolja, hogy az Európai Bizottság térjen ki ezekre a jövőbeli hatáselemzési tevékenységei során, és rendszeresen tegyen jelentést róluk; (10)

41.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy (ahelyett, hogy kizárólag a nemzeti szintre összpontosítana) a szubnacionális szintre is terjessze ki az uniós köztisztviselők ideiglenes kiküldetési rendszerét, annak érdekében, hogy az uniós intézmények munkatársai jobb ismeretekkel rendelkezzenek az uniós jogszabályok és projektek helyi és regionális szintű végrehajtásának gyakorlatáról;

42.

érdeklődéssel várja az európai kikötői politika jövőjéről szóló javaslatot; kéri, hogy azt vessék alá területi hatásvizsgálatnak, amihez kész hozzájárulni;

43.

rámutat a fenntartható városi mobilitás jelentőségére, és javasolja az elektronikus és intelligens jegyértékesítés népszerűsítését az összes szállítási mód tekintetében – ideértve az autóbuszos, a vasúti, a kompközlekedést, a közös autó- és kerékpárhasználatot és az útdíjakat is –, a rendszerek közötti jobb átjárhatóság és a tömegközlekedés használatának ösztönzése érdekében;

44.

úgy véli, hogy a levegőminőség javulásának lelassulása irányába mutató tendencia jórészt abból ered, hogy az EU kibocsátási forrásokra irányuló politikája nem elég ambiciózus, és túlságosan kevés a tagállami intézkedés. A levegőminőséggel kapcsolatos gondok megoldásával kapcsolatban sok terhet és felelősséget hárítottak a helyi és regionális önkormányzatokra; (11) várja azokat a javaslatokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a levegőminőséggel kapcsolatos uniós jogszabályok jövőbeli felülvizsgálata során miként lehet megoldani ezeket a problémákat;

45.

azt várja, hogy az említett felülvizsgálatban egyenlő szintű ambíciókat és egymással párhuzamos ütemterveket dolgozzanak ki a kibocsátási forrásokra irányuló uniós politika és az uniós immissziópolitika számára, és különösen hogy a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvet megerősítsék a háttér-koncentrációk csökkentése érdekében; szigorítsák a járművekre vonatkozó szabványokat az NO2/NOx és a finompor tekintetében, foglalkozzanak a hajózásból, a légi forgalomból adódó és a mezőgazdaságra visszavezethető kibocsátással, eközben pedig egyszerűsítsék a mutatókat és a mérési kritériumokat; kéri az uniós levegőminőségi politika beépítését a többi politikaterületbe, különös tekintettel a közlekedési, a lakhatás-, az ipar-, az energia- és az éghajlat-politika területére;

46.

kéri, hogy az EU éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiája tartalmazzon egy fejezetet a regionális és városi szintű konkrét alkalmazkodási fellépésekről, illetve nyújtson iránymutatást és támogatást a helyi és regionális szintű döntéshozók számára. Fontolóra kellene venni, hogy létrehozzanak egy, a különösen sérülékeny európai régiók alkalmazkodási stratégiáival foglalkozó munkacsoportot, amelyben az RB, az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság, az EKÜ, a JRC, valamint helyi és regionális hálózatok és szövetségek képviselői vennének részt;

47.

hangsúlyozza, hogy célzott közleményre van szükség a helyileg előállított élelmiszertermékek új uniós minőségtanúsítási rendszeréről, mivel a helyi élelmiszerrendszerek támogatják a helyi és a regionális gazdaságot azzal, hogy munkahelyeket teremtenek a mezőgazdaságban és az élelmiszer-termelésben;

48.

helyénvalónak tartaná, ha az Európai Bizottság rugalmasabban viszonyulna az Európai Parlament és a Tanács között kialakult, a halászati ágazat többéves terveinek jogi alapjával kapcsolatos jelenlegi patthelyzethez; elvárja, hogy bővítsék ki a kezdeményezések körét a közös halászati politika reformjával kapcsolatos javaslatcsomag keretében a halászati politika nagyobb decentralizációja és olyan végrehajtási intézkedések érdekében, amelyek illeszkednek a part menti régiók és a szárazföldi vizek szükségleteihez és problémáihoz;

49.

integrált tengerpolitikai eszközként támogatja a tengerek vízgyűjtő területeit alapul vevő stratégiai megközelítés kialakítását, de úgy véli, hogy ezeknek a stratégiáknak – például az Atlanti-térségre vonatkozóan 2013-ban elfogadandó stratégiának – határozottabb területi dimenzióval kell rendelkezniük, és hasznosítaniuk kell a makroregionális stratégiai megközelítésből levont tanulságokat;

50.

kéri, hogy vegyék figyelembe a helyi és regionális dimenziót a polgárjogokra építő és azokat megerősítő kezdeményezésekben és az arra irányuló erőfeszítésekben, hogy visszanyerjék a polgárok bizalmát az EU és annak intézményei iránt, és hangsúlyozza, hogy a gyermekeket és a fiatalokat is be kell vonni, mivel ők is képesek gyakorolni polgárjogaikat és a polgársággal járó felelősségeiket. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy összpontosítson erre a kihívásra a 2013-as polgárok európai éve keretében tervezett tevékenységek során, amelyekhez az RB hozzá kíván járulni;

51.

elkötelezett aziránt, hogy a többi uniós intézménnyel együttműködve hozzájáruljon a sikeres európai polgári kezdeményezések nyomon követéséhez;

52.

kéri, hogy könnyítsék meg az európai szomszédságpolitika országaiban tevékenykedő helyi és regionális szintű szereplők hozzáférését az ezen a téren rendelkezésre álló specifikus uniós alapokhoz, és támogatja a létező programok – többek között az EGTC – megnyitását a szomszédságpolitika országaiban található partnerek előtt is;

53.

újból megerősíti azt a szándékát, hogy folytassa az Európai Bizottsággal való hasznos együttműködését a helyi közigazgatást támogató eszköz keretében azzal a céllal, hogy javítsa a helyi kapacitásépítést és terjessze az EU-val és annak eljárásaival kapcsolatos ismereteket a tagjelölt és a leendő tagjelölt országokban; felkéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségek vannak a programnak az európai szomszédságpolitika országaira való kiterjesztésére;

54.

bízik abban, hogy ajánlásait megfelelően figyelembe veszik az Európai Bizottság 2013. évi munkaprogramjának összeállítása során, és megbízza a Régiók Bizottsága elnökét, hogy terjessze ezt az állásfoglalást az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke, az Európai Parlament elnöke, illetve az EU Tanácsának ciprusi, valamint soron következő ír és litván elnöksége elé.