19.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 393/8

1.

a kultúra – melyhez szervesen kapcsolódik a kreativitás és az innováció – már önmagában is értéket jelent. Jelentős közérdeket képvisel és hozzájárul az Európa 2020 stratégiában és annak kiemelt kezdeményezéseiben szereplő cél, azaz az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításához (1);

2.

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikke a kultúra területére vonatkozó célkitűzéseket jelöl ki az Európai Unió számára;

3.

a kulturális politika horizontális jellegű, és ezért több területet érintő ágazatközi, illetve a kormányzás különböző szintjei közötti együttműködésre van szükség;

4.

a kulturális és kreatív ágazatok előtt álló számos kihívást – így a digitális váltás és a globalizáció által vezérelt, gyorsan változó környezetet is – új növekedési és foglalkoztatási lehetőségekké kell alakítani, amihez a kormányzás különböző szintjein tett intézkedésekre van szükség;

5.

erőteljes kölcsönhatás figyelhető meg a kulturális és kreatív ágazatok határmezsgyéin, valamint hogy jelentős előnyök származnak az ágazatközi kapcsolatok és partnerségek kialakításából; ezért a kulturális kormányzás holisztikus megközelítésére van szükség;

6.

a „kulturális kormányzást” úgy kellene felfogni, hogy az módot ad kulturális politikák kidolgozására, valamint eszköz arra, hogy a kultúra mélyebben beépüljön a közpolitikai programokba a kulturális politikák más ágazati politikákkal való összehangolása révén;

7.

milyen fontos a Tanács kulturális munkatervének (2) – az európai szintű kulturális kormányzás egyik eszközének – végrehajtásához alkalmazott nyitott koordinációs módszer;

—

országos, regionális és helyi szinten támogassák, hogy a kulturális politikai döntéshozatal során kutatási eredményeken alapuló megközelítést alkalmazzanak adott esetben olyan értékelési és hatásvizsgálati eszközök felhasználásával, amelyek nemcsak mennyiségi, hanem minőségi mutatókat is figyelembe vesznek,

—

más szakpolitikai területeken is támogassák a kulturális politikához fűződő szempontokat,

—

a kutatási eredmények gyűjtése és feldolgozása, továbbá azoknak a szakpolitikai döntéshozók körében való terjesztése érdekében segítsék elő a kulturális és az oktatási intézmények, a kutatóközpontok, valamint a kulturális és a kreatív vállalkozások közötti együttműködést és hálózatépítést,

—

a meglévő struktúrák lehető legjobb kihasználása mellett törekedjenek annak biztosítására, hogy a kormányzati szervek, illetve a kapcsolódó közigazgatási szervek kutatásaik megtervezésekor és ágazati politikáik kidolgozásakor adott esetben figyelembe vegyék az említett kutatási eredményeket;

—

ösztönözzék a tapasztalatcserét, a kulturális politika területén támogassák a legjobb gyakorlatok terjesztését, mozdítsák elő a tagállamok között a kultúrával és a kulturális kormányzással kapcsolatos tudományos kutatás terén fennálló szinergiákat,

—

jelöljenek ki a kultúráért felelős minisztériumokban vagy a kulturális politikákkal foglalkozó más közigazgatási szervekben, valamint a Bizottságban a prospektív tanulmányok és kutatások összefogásáért és koordinálásáért felelős kapcsolattartó pontokat, és ösztönözzék azok európai szintű hálózatba szerveződését,

—

mihamarabb alkalmazzák a kultúra területével foglalkozó ESSnet projekt keretében kidolgozott közös statisztikai keretrendszert és módszert annak érdekében, hogy megbízható, összehasonlítható és naprakész információk álljanak rendelkezésre a kultúra és a kreatív ágazat társadalmi és gazdasági hatásaival kapcsolatban, továbbá a kultúra területével foglalkozó ESSnet projekt ajánlásai alapján folytassák a jövőbeli prioritásokkal kapcsolatos munkát (4),

—

segítsék elő, hogy az Eurostat a nemzeti statisztikai intézetekkel (5), valamint a kultúráért felelős minisztériumokkal vagy a kulturális statisztikákkal foglalkozó más közigazgatási szervekkel együttműködve folytathassa a kultúrára vonatkozó összehasonlítható statisztikák kidolgozását,

—

támogassák a tapasztalatcserét, és az Eurostat részvételével kezdjék meg – a kultúra gazdasághoz való hozzájárulásának értékelését segítő – kulturális „szatellitszámlákkal” (6) kapcsolatos munkát, különös figyelmet fordítva a kulturális foglalkoztatásra;

—

erősítsék meg az ágazatközi és a minisztériumok közötti együttműködést a kulturális kérdések terén, valamint dolgozzanak ki olyan többrétegű integrált stratégiákat, amelyek a kormányzás valamennyi szintjére kiterjednek,

—

a helyi és a regionális hatóságokat a helyi és a regionális fejlesztési politikák keretében ösztönözzék arra, hogy a kulturális és a kreatív ágazatokat építsék be az intelligens szakstratégiáikba  (8), és hogy e célból eredményes partnerséget alakítsanak ki a civil társadalom, az üzleti szféra és a hatóságok között,

—

ösztönözzék a köz- és a magánszférába tartozó érdekeltek közötti közös vállalkozásokat annak érdekében, hogy a kulturális és a kreatív ágazatokat érintő beruházások fenntarthatók legyenek, előnyben részesítve ugyanakkor a „fizikai” (infrastrukturális) és a „puha” (humán tőkébe való) beruházások megfelelőbb kombinációját,

—

a kulturális közintézmények és a civil társadalom közötti partnerségek megerősítése révén, valamint a civil társadalom részvételének megfelelő párbeszéd és konzultáció révén történő ösztönzése által mozdítsák elő a kulturális politikai döntéshozatalban való széles körű részvételen alapuló megközelítést;

—

továbbra is támogassa a tagállamok szakértői közötti együttműködést és a legjobb gyakorlatok cseréjét, többek között a nyitott koordinációs módszer és az érdekelt csoportokkal folytatott strukturált párbeszéd előmozdítása révén,

—

a Bizottságon belül fejlessze tovább az ágazatközi együttműködést annak érdekében, hogy maradéktalanul ki lehessen aknázni a kulturális és a kreatív ágazatokban Európa-szerte az intelligens növekedés, a társadalmi kohézió és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításával összefüggésben rejlő potenciált, és hogy a kultúrának valamennyi kapcsolódó uniós szakpolitikába és intézkedésbe történő integrálása céljából teljes mértékben hasznosítani lehessen a meglévő hatásvizsgálati eljárásokat;

—

maradéktalanul aknázzák ki a meglévő és a majdani uniós finanszírozási programokat, többek között a kutatás és az innováció területén is (9),

—

működjenek együtt a 2011–2014-es időszakra szóló kulturális munkaterv félidős felülvizsgálatának elvégzésében és végső jelentésének elkészítésében, továbbá a munkaterv végrehajtásának értékelése céljából dolgozzák ki a figyelemmel kísérés módszereit,

—

a hatékony európai és nemzeti koordináció biztosítása érdekében rendszeresen és már a korai szakaszban osszák meg a kulturális kérdésekre és politikákra közvetlen vagy közvetett hatással lévő uniós szakpolitikákkal és intézkedésekkel kapcsolatos információkat; e célból a Tanács felkéri a BIZOTTSÁGOT, hogy a Kulturális Bizottság részére tegyen jelentést a vonatkozó kezdeményezéseiről – többek között az éves munkaprogramjában szereplő kezdeményezésekről –, valamint a JÖVŐBELI ELNÖKSÉGEKET, hogy tegyenek jelentést a Tanács előkészítő szervei által végzett munkáról,

—

2013 végéig jelöljenek ki a prospektív tanulmányok és kutatások összefogásáért és koordinálásáért felelős kapcsolattartó pontokat,

—

működjenek együtt annak érdekében, hogy e következtetéseket tettek kövessék;

—

2015-ben áttekinti e következtetések végrehajtásának helyzetét (10).