Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52012XG1219(03)

    A Tanács következtetései ( 2012. november 26. ) a kulturális kormányzásról

    HL C 393., 2012.12.19, p. 8–10 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    19.12.2012   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 393/8


    A Tanács következtetései (2012. november 26.) a kulturális kormányzásról

    2012/C 393/03

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    MEGÁLLAPÍTVA, HOGY:

    1.

    a kultúra – melyhez szervesen kapcsolódik a kreativitás és az innováció – már önmagában is értéket jelent. Jelentős közérdeket képvisel és hozzájárul az Európa 2020 stratégiában és annak kiemelt kezdeményezéseiben szereplő cél, azaz az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításához (1);

    2.

    az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikke a kultúra területére vonatkozó célkitűzéseket jelöl ki az Európai Unió számára;

    3.

    a kulturális politika horizontális jellegű, és ezért több területet érintő ágazatközi, illetve a kormányzás különböző szintjei közötti együttműködésre van szükség;

    4.

    a kulturális és kreatív ágazatok előtt álló számos kihívást – így a digitális váltás és a globalizáció által vezérelt, gyorsan változó környezetet is – új növekedési és foglalkoztatási lehetőségekké kell alakítani, amihez a kormányzás különböző szintjein tett intézkedésekre van szükség;

    5.

    erőteljes kölcsönhatás figyelhető meg a kulturális és kreatív ágazatok határmezsgyéin, valamint hogy jelentős előnyök származnak az ágazatközi kapcsolatok és partnerségek kialakításából; ezért a kulturális kormányzás holisztikus megközelítésére van szükség;

    6.

    a „kulturális kormányzást” úgy kellene felfogni, hogy az módot ad kulturális politikák kidolgozására, valamint eszköz arra, hogy a kultúra mélyebben beépüljön a közpolitikai programokba a kulturális politikák más ágazati politikákkal való összehangolása révén;

    7.

    milyen fontos a Tanács kulturális munkatervének (2) – az európai szintű kulturális kormányzás egyik eszközének – végrehajtásához alkalmazott nyitott koordinációs módszer;

    A KULTURÁLIS KORMÁNYZÁS KÉRDÉSÉRE VONATKOZÓAN AZ ALÁBBI KÉTPÁLYÁS MEGKÖZELÍTÉS KIDOLGOZÁSÁT JAVASOLJA:

    I.   A KUTATÁSI EREDMÉNYEKEN ALAPULÓ SZAKPOLITIKAI DÖNTÉSHOZATAL ELŐMOZDÍTÁSA

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA:

    ÚGY VÉLI, hogy a tagállamok szempontjából – különösen gazdasági visszaesés idején, amikor a kulturális politikáknak még hatékonyabbaknak, eredményesebbeknek és fenntarthatóbbaknak kell lenniük – alapvető fontosságú a kutatási eredményeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal előmozdítása, valamint a kultúra, a gazdaság, az oktatás, a kutatás és az innováció közötti kapcsolatok erősítése;

    ÜDVÖZLI a kulturális statisztikákkal kapcsolatban végzett szakértői munka terén, többek között a kultúra területével foglalkozó – az Eurostat és egy öt tagállamból álló csoport által együttesen végrehajtott – ESSnet projekttel (3) összefüggésben elért eredményeket, amely projekt megteremti a kereteit annak, hogy a nemzeti statisztikai rendszerek viszonylag korlátozott és forráshatékony módosítása révén jelentős mértékben javuljanak a kultúra hozzájárulására vonatkozó statisztikai információk;

    FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

    országos, regionális és helyi szinten támogassák, hogy a kulturális politikai döntéshozatal során kutatási eredményeken alapuló megközelítést alkalmazzanak adott esetben olyan értékelési és hatásvizsgálati eszközök felhasználásával, amelyek nemcsak mennyiségi, hanem minőségi mutatókat is figyelembe vesznek,

    más szakpolitikai területeken is támogassák a kulturális politikához fűződő szempontokat,

    a kutatási eredmények gyűjtése és feldolgozása, továbbá azoknak a szakpolitikai döntéshozók körében való terjesztése érdekében segítsék elő a kulturális és az oktatási intézmények, a kutatóközpontok, valamint a kulturális és a kreatív vállalkozások közötti együttműködést és hálózatépítést,

    a meglévő struktúrák lehető legjobb kihasználása mellett törekedjenek annak biztosítására, hogy a kormányzati szervek, illetve a kapcsolódó közigazgatási szervek kutatásaik megtervezésekor és ágazati politikáik kidolgozásakor adott esetben figyelembe vegyék az említett kutatási eredményeket;

    FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL:

    ösztönözzék a tapasztalatcserét, a kulturális politika területén támogassák a legjobb gyakorlatok terjesztését, mozdítsák elő a tagállamok között a kultúrával és a kulturális kormányzással kapcsolatos tudományos kutatás terén fennálló szinergiákat,

    jelöljenek ki a kultúráért felelős minisztériumokban vagy a kulturális politikákkal foglalkozó más közigazgatási szervekben, valamint a Bizottságban a prospektív tanulmányok és kutatások összefogásáért és koordinálásáért felelős kapcsolattartó pontokat, és ösztönözzék azok európai szintű hálózatba szerveződését,

    mihamarabb alkalmazzák a kultúra területével foglalkozó ESSnet projekt keretében kidolgozott közös statisztikai keretrendszert és módszert annak érdekében, hogy megbízható, összehasonlítható és naprakész információk álljanak rendelkezésre a kultúra és a kreatív ágazat társadalmi és gazdasági hatásaival kapcsolatban, továbbá a kultúra területével foglalkozó ESSnet projekt ajánlásai alapján folytassák a jövőbeli prioritásokkal kapcsolatos munkát (4),

    segítsék elő, hogy az Eurostat a nemzeti statisztikai intézetekkel (5), valamint a kultúráért felelős minisztériumokkal vagy a kulturális statisztikákkal foglalkozó más közigazgatási szervekkel együttműködve folytathassa a kultúrára vonatkozó összehasonlítható statisztikák kidolgozását,

    támogassák a tapasztalatcserét, és az Eurostat részvételével kezdjék meg – a kultúra gazdasághoz való hozzájárulásának értékelését segítő – kulturális „szatellitszámlákkal (6) kapcsolatos munkát, különös figyelmet fordítva a kulturális foglalkoztatásra;

    II.   A SZINERGIÁK ELŐMOZDÍTÁSA ÉS INTEGRÁLT STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA A KULTÚRA HOLISZTIKUSABB MEGKÖZELÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA:

    ÚGY VÉLI, hogy a kormányzás valamennyi szintjén – kiemelt szerepet biztosítva a helyi és a regionális hatóságoknak – össze kell fogni a kulturális és a kreatív ágazatok gazdasági és társadalmi potenciáljának maradéktalan kiaknázása érdekében; ezzel összefüggésben NYUGTÁZZA „A kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezése az Unión belüli növekedés és foglalkoztatás érdekében” című, 2012. szeptember 26-án elfogadott bizottsági közleményt (7), amely átfogó stratégiát vázol fel erre vonatkozóan;

    MEGÁLLAPÍTJA, hogy a kultúrát európai, nemzeti, regionális és helyi szinten is integrálni kell az egyéb közpolitikai területekbe és döntéshozatali eljárásokba;

    KIEMELI, hogy a civil társadalom érintett szereplőit fokozottan be kell vonni a kulturális kormányzás nyitottabbá, fokozott részvételen alapulóvá, hatékonyabbá és koherensebbé tétele érdekében;

    FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

    erősítsék meg az ágazatközi és a minisztériumok közötti együttműködést a kulturális kérdések terén, valamint dolgozzanak ki olyan többrétegű integrált stratégiákat, amelyek a kormányzás valamennyi szintjére kiterjednek,

    a helyi és a regionális hatóságokat a helyi és a regionális fejlesztési politikák keretében ösztönözzék arra, hogy a kulturális és a kreatív ágazatokat építsék be az intelligens szakstratégiáikba  (8), és hogy e célból eredményes partnerséget alakítsanak ki a civil társadalom, az üzleti szféra és a hatóságok között,

    ösztönözzék a köz- és a magánszférába tartozó érdekeltek közötti közös vállalkozásokat annak érdekében, hogy a kulturális és a kreatív ágazatokat érintő beruházások fenntarthatók legyenek, előnyben részesítve ugyanakkor a „fizikai” (infrastrukturális) és a „puha” (humán tőkébe való) beruházások megfelelőbb kombinációját,

    a kulturális közintézmények és a civil társadalom közötti partnerségek megerősítése révén, valamint a civil társadalom részvételének megfelelő párbeszéd és konzultáció révén történő ösztönzése által mozdítsák elő a kulturális politikai döntéshozatalban való széles körű részvételen alapuló megközelítést;

    FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

    továbbra is támogassa a tagállamok szakértői közötti együttműködést és a legjobb gyakorlatok cseréjét, többek között a nyitott koordinációs módszer és az érdekelt csoportokkal folytatott strukturált párbeszéd előmozdítása révén,

    a Bizottságon belül fejlessze tovább az ágazatközi együttműködést annak érdekében, hogy maradéktalanul ki lehessen aknázni a kulturális és a kreatív ágazatokban Európa-szerte az intelligens növekedés, a társadalmi kohézió és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításával összefüggésben rejlő potenciált, és hogy a kultúrának valamennyi kapcsolódó uniós szakpolitikába és intézkedésbe történő integrálása céljából teljes mértékben hasznosítani lehessen a meglévő hatásvizsgálati eljárásokat;

    FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, A TAGÁLLAMOKAT ÉS A JÖVŐBELI ELNÖKSÉGEKET, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL:

    maradéktalanul aknázzák ki a meglévő és a majdani uniós finanszírozási programokat, többek között a kutatás és az innováció területén is (9),

    működjenek együtt a 2011–2014-es időszakra szóló kulturális munkaterv félidős felülvizsgálatának elvégzésében és végső jelentésének elkészítésében, továbbá a munkaterv végrehajtásának értékelése céljából dolgozzák ki a figyelemmel kísérés módszereit,

    a hatékony európai és nemzeti koordináció biztosítása érdekében rendszeresen és már a korai szakaszban osszák meg a kulturális kérdésekre és politikákra közvetlen vagy közvetett hatással lévő uniós szakpolitikákkal és intézkedésekkel kapcsolatos információkat; e célból a Tanács felkéri a BIZOTTSÁGOT, hogy a Kulturális Bizottság részére tegyen jelentést a vonatkozó kezdeményezéseiről – többek között az éves munkaprogramjában szereplő kezdeményezésekről –, valamint a JÖVŐBELI ELNÖKSÉGEKET, hogy tegyenek jelentést a Tanács előkészítő szervei által végzett munkáról,

    2013 végéig jelöljenek ki a prospektív tanulmányok és kutatások összefogásáért és koordinálásáért felelős kapcsolattartó pontokat,

    működjenek együtt annak érdekében, hogy e következtetéseket tettek kövessék;

    MEGÁLLAPODIK abban, hogy

    2015-ben áttekinti e következtetések végrehajtásának helyzetét (10).


    (1)  A kultúrának az Európa 2020 stratégia végrehajtásához való hozzájárulásáról szóló, 2011. május 19-i tanácsi következtetésekkel (HL C 175., 2011.6.15., 1. o.) összhangban.

    (2)  A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a 2011–2014-es időszakra szóló kulturális munkatervről (HL C 325., 2010.12.2., 1. o.).

    (3)  A kultúra területével foglalkozó ESSnet projekt végső jelentése:

    http://ec.europa.eu/culture/news/20121026-ess-net_en.htm

    (4)  A 2011. május 19-i tanácsi következtetésekben megfogalmazottaknak megfelelően.

    (5)  Az európai statisztikai programról (2013–2017) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslattal (COM (2011) 928 végleges – 5089/12 dokumentum), illetve a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalások eredményeinek befolyásolása nélkül.

    (6)  A „szatellitszámlák” a központi elszámoláshoz kapcsolódó olyan keretet nyújtanak, amely lehetővé teszi azt, hogy a figyelem a nemzeti elszámolással összefüggésben a gazdasági és társadalmi élet egy bizonyos területére vagy szempontjára irányuljon (http://stats.oecd.org/glossary/detail.asp?ID=2385).

    (7)  14256/12 (COM (2012) 537 final).

    (8)  Az intelligens szakstratégiák olyan eszközt jelentenek, melynek révén a régiók vagy a városok feltérképezik saját forrásaikat, és különböző profiljaik alapján stratégiákat dolgoznak ki mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi befogadás tekintetében. E stratégiák a 2014–2020-as időszakra vonatkozó kohéziós politikához javasolt szabályozási keretben szereplő előzetes feltételek részét képezik. (A Bizottság közleménye az Európa 2020 keretei közötti intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politikáról – COM (2010) 553 végleges – 14679/10 dokumentum).

    (9)  E következtetések nem befolyásolják a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalásokat.

    (10)  Az áttekintés az alábbiakra terjedhet ki: a kultúrára vonatkozó összehasonlítható statisztikákkal kapcsolatos munka terén elért eredmények, a 2013-ig kijelölt kapcsolattartó pontok hálózatba szerveződése, valamint az uniós szakpolitikákkal és a kultúrára ható intézkedésekkel kapcsolatos információcsere működése. Ez a felsorolás nem teljes.


    Top