See dokument on väljavõte EUR-Lexi veebisaidilt.
Dokument 52012XG1219(03)
Council conclusions of 26 November 2012 on Cultural Governance
A Tanács következtetései ( 2012. november 26. ) a kulturális kormányzásról
A Tanács következtetései ( 2012. november 26. ) a kulturális kormányzásról
HL C 393., 2012.12.19, lk 8—10
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
19.12.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 393/8 |
A Tanács következtetései (2012. november 26.) a kulturális kormányzásról
2012/C 393/03
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
MEGÁLLAPÍTVA, HOGY:
1. |
a kultúra – melyhez szervesen kapcsolódik a kreativitás és az innováció – már önmagában is értéket jelent. Jelentős közérdeket képvisel és hozzájárul az Európa 2020 stratégiában és annak kiemelt kezdeményezéseiben szereplő cél, azaz az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításához (1); |
2. |
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikke a kultúra területére vonatkozó célkitűzéseket jelöl ki az Európai Unió számára; |
3. |
a kulturális politika horizontális jellegű, és ezért több területet érintő ágazatközi, illetve a kormányzás különböző szintjei közötti együttműködésre van szükség; |
4. |
a kulturális és kreatív ágazatok előtt álló számos kihívást – így a digitális váltás és a globalizáció által vezérelt, gyorsan változó környezetet is – új növekedési és foglalkoztatási lehetőségekké kell alakítani, amihez a kormányzás különböző szintjein tett intézkedésekre van szükség; |
5. |
erőteljes kölcsönhatás figyelhető meg a kulturális és kreatív ágazatok határmezsgyéin, valamint hogy jelentős előnyök származnak az ágazatközi kapcsolatok és partnerségek kialakításából; ezért a kulturális kormányzás holisztikus megközelítésére van szükség; |
6. |
a „kulturális kormányzást” úgy kellene felfogni, hogy az módot ad kulturális politikák kidolgozására, valamint eszköz arra, hogy a kultúra mélyebben beépüljön a közpolitikai programokba a kulturális politikák más ágazati politikákkal való összehangolása révén; |
7. |
milyen fontos a Tanács kulturális munkatervének (2) – az európai szintű kulturális kormányzás egyik eszközének – végrehajtásához alkalmazott nyitott koordinációs módszer; |
A KULTURÁLIS KORMÁNYZÁS KÉRDÉSÉRE VONATKOZÓAN AZ ALÁBBI KÉTPÁLYÁS MEGKÖZELÍTÉS KIDOLGOZÁSÁT JAVASOLJA:
I. A KUTATÁSI EREDMÉNYEKEN ALAPULÓ SZAKPOLITIKAI DÖNTÉSHOZATAL ELŐMOZDÍTÁSA
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA:
ÚGY VÉLI, hogy a tagállamok szempontjából – különösen gazdasági visszaesés idején, amikor a kulturális politikáknak még hatékonyabbaknak, eredményesebbeknek és fenntarthatóbbaknak kell lenniük – alapvető fontosságú a kutatási eredményeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal előmozdítása, valamint a kultúra, a gazdaság, az oktatás, a kutatás és az innováció közötti kapcsolatok erősítése;
ÜDVÖZLI a kulturális statisztikákkal kapcsolatban végzett szakértői munka terén, többek között a kultúra területével foglalkozó – az Eurostat és egy öt tagállamból álló csoport által együttesen végrehajtott – ESSnet projekttel (3) összefüggésben elért eredményeket, amely projekt megteremti a kereteit annak, hogy a nemzeti statisztikai rendszerek viszonylag korlátozott és forráshatékony módosítása révén jelentős mértékben javuljanak a kultúra hozzájárulására vonatkozó statisztikai információk;
FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:
— |
országos, regionális és helyi szinten támogassák, hogy a kulturális politikai döntéshozatal során kutatási eredményeken alapuló megközelítést alkalmazzanak adott esetben olyan értékelési és hatásvizsgálati eszközök felhasználásával, amelyek nemcsak mennyiségi, hanem minőségi mutatókat is figyelembe vesznek, |
— |
más szakpolitikai területeken is támogassák a kulturális politikához fűződő szempontokat, |
— |
a kutatási eredmények gyűjtése és feldolgozása, továbbá azoknak a szakpolitikai döntéshozók körében való terjesztése érdekében segítsék elő a kulturális és az oktatási intézmények, a kutatóközpontok, valamint a kulturális és a kreatív vállalkozások közötti együttműködést és hálózatépítést, |
— |
a meglévő struktúrák lehető legjobb kihasználása mellett törekedjenek annak biztosítására, hogy a kormányzati szervek, illetve a kapcsolódó közigazgatási szervek kutatásaik megtervezésekor és ágazati politikáik kidolgozásakor adott esetben figyelembe vegyék az említett kutatási eredményeket; |
FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL:
— |
ösztönözzék a tapasztalatcserét, a kulturális politika területén támogassák a legjobb gyakorlatok terjesztését, mozdítsák elő a tagállamok között a kultúrával és a kulturális kormányzással kapcsolatos tudományos kutatás terén fennálló szinergiákat, |
— |
jelöljenek ki a kultúráért felelős minisztériumokban vagy a kulturális politikákkal foglalkozó más közigazgatási szervekben, valamint a Bizottságban a prospektív tanulmányok és kutatások összefogásáért és koordinálásáért felelős kapcsolattartó pontokat, és ösztönözzék azok európai szintű hálózatba szerveződését, |
— |
mihamarabb alkalmazzák a kultúra területével foglalkozó ESSnet projekt keretében kidolgozott közös statisztikai keretrendszert és módszert annak érdekében, hogy megbízható, összehasonlítható és naprakész információk álljanak rendelkezésre a kultúra és a kreatív ágazat társadalmi és gazdasági hatásaival kapcsolatban, továbbá a kultúra területével foglalkozó ESSnet projekt ajánlásai alapján folytassák a jövőbeli prioritásokkal kapcsolatos munkát (4), |
— |
segítsék elő, hogy az Eurostat a nemzeti statisztikai intézetekkel (5), valamint a kultúráért felelős minisztériumokkal vagy a kulturális statisztikákkal foglalkozó más közigazgatási szervekkel együttműködve folytathassa a kultúrára vonatkozó összehasonlítható statisztikák kidolgozását, |
— |
támogassák a tapasztalatcserét, és az Eurostat részvételével kezdjék meg – a kultúra gazdasághoz való hozzájárulásának értékelését segítő – kulturális „szatellitszámlákkal” (6) kapcsolatos munkát, különös figyelmet fordítva a kulturális foglalkoztatásra; |
II. A SZINERGIÁK ELŐMOZDÍTÁSA ÉS INTEGRÁLT STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA A KULTÚRA HOLISZTIKUSABB MEGKÖZELÍTÉSE ÉRDEKÉBEN
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA:
ÚGY VÉLI, hogy a kormányzás valamennyi szintjén – kiemelt szerepet biztosítva a helyi és a regionális hatóságoknak – össze kell fogni a kulturális és a kreatív ágazatok gazdasági és társadalmi potenciáljának maradéktalan kiaknázása érdekében; ezzel összefüggésben NYUGTÁZZA „A kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezése az Unión belüli növekedés és foglalkoztatás érdekében” című, 2012. szeptember 26-án elfogadott bizottsági közleményt (7), amely átfogó stratégiát vázol fel erre vonatkozóan;
MEGÁLLAPÍTJA, hogy a kultúrát európai, nemzeti, regionális és helyi szinten is integrálni kell az egyéb közpolitikai területekbe és döntéshozatali eljárásokba;
KIEMELI, hogy a civil társadalom érintett szereplőit fokozottan be kell vonni a kulturális kormányzás nyitottabbá, fokozott részvételen alapulóvá, hatékonyabbá és koherensebbé tétele érdekében;
FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:
— |
erősítsék meg az ágazatközi és a minisztériumok közötti együttműködést a kulturális kérdések terén, valamint dolgozzanak ki olyan többrétegű integrált stratégiákat, amelyek a kormányzás valamennyi szintjére kiterjednek, |
— |
a helyi és a regionális hatóságokat a helyi és a regionális fejlesztési politikák keretében ösztönözzék arra, hogy a kulturális és a kreatív ágazatokat építsék be az intelligens szakstratégiáikba (8), és hogy e célból eredményes partnerséget alakítsanak ki a civil társadalom, az üzleti szféra és a hatóságok között, |
— |
ösztönözzék a köz- és a magánszférába tartozó érdekeltek közötti közös vállalkozásokat annak érdekében, hogy a kulturális és a kreatív ágazatokat érintő beruházások fenntarthatók legyenek, előnyben részesítve ugyanakkor a „fizikai” (infrastrukturális) és a „puha” (humán tőkébe való) beruházások megfelelőbb kombinációját, |
— |
a kulturális közintézmények és a civil társadalom közötti partnerségek megerősítése révén, valamint a civil társadalom részvételének megfelelő párbeszéd és konzultáció révén történő ösztönzése által mozdítsák elő a kulturális politikai döntéshozatalban való széles körű részvételen alapuló megközelítést; |
FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:
— |
továbbra is támogassa a tagállamok szakértői közötti együttműködést és a legjobb gyakorlatok cseréjét, többek között a nyitott koordinációs módszer és az érdekelt csoportokkal folytatott strukturált párbeszéd előmozdítása révén, |
— |
a Bizottságon belül fejlessze tovább az ágazatközi együttműködést annak érdekében, hogy maradéktalanul ki lehessen aknázni a kulturális és a kreatív ágazatokban Európa-szerte az intelligens növekedés, a társadalmi kohézió és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításával összefüggésben rejlő potenciált, és hogy a kultúrának valamennyi kapcsolódó uniós szakpolitikába és intézkedésbe történő integrálása céljából teljes mértékben hasznosítani lehessen a meglévő hatásvizsgálati eljárásokat; |
FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, A TAGÁLLAMOKAT ÉS A JÖVŐBELI ELNÖKSÉGEKET, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL:
— |
maradéktalanul aknázzák ki a meglévő és a majdani uniós finanszírozási programokat, többek között a kutatás és az innováció területén is (9), |
— |
működjenek együtt a 2011–2014-es időszakra szóló kulturális munkaterv félidős felülvizsgálatának elvégzésében és végső jelentésének elkészítésében, továbbá a munkaterv végrehajtásának értékelése céljából dolgozzák ki a figyelemmel kísérés módszereit, |
— |
a hatékony európai és nemzeti koordináció biztosítása érdekében rendszeresen és már a korai szakaszban osszák meg a kulturális kérdésekre és politikákra közvetlen vagy közvetett hatással lévő uniós szakpolitikákkal és intézkedésekkel kapcsolatos információkat; e célból a Tanács felkéri a BIZOTTSÁGOT, hogy a Kulturális Bizottság részére tegyen jelentést a vonatkozó kezdeményezéseiről – többek között az éves munkaprogramjában szereplő kezdeményezésekről –, valamint a JÖVŐBELI ELNÖKSÉGEKET, hogy tegyenek jelentést a Tanács előkészítő szervei által végzett munkáról, |
— |
2013 végéig jelöljenek ki a prospektív tanulmányok és kutatások összefogásáért és koordinálásáért felelős kapcsolattartó pontokat, |
— |
működjenek együtt annak érdekében, hogy e következtetéseket tettek kövessék; |
MEGÁLLAPODIK abban, hogy
— |
2015-ben áttekinti e következtetések végrehajtásának helyzetét (10). |
(1) A kultúrának az Európa 2020 stratégia végrehajtásához való hozzájárulásáról szóló, 2011. május 19-i tanácsi következtetésekkel (HL C 175., 2011.6.15., 1. o.) összhangban.
(2) A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a 2011–2014-es időszakra szóló kulturális munkatervről (HL C 325., 2010.12.2., 1. o.).
(3) A kultúra területével foglalkozó ESSnet projekt végső jelentése:
http://ec.europa.eu/culture/news/20121026-ess-net_en.htm
(4) A 2011. május 19-i tanácsi következtetésekben megfogalmazottaknak megfelelően.
(5) Az európai statisztikai programról (2013–2017) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslattal (COM (2011) 928 végleges – 5089/12 dokumentum), illetve a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalások eredményeinek befolyásolása nélkül.
(6) A „szatellitszámlák” a központi elszámoláshoz kapcsolódó olyan keretet nyújtanak, amely lehetővé teszi azt, hogy a figyelem a nemzeti elszámolással összefüggésben a gazdasági és társadalmi élet egy bizonyos területére vagy szempontjára irányuljon (http://stats.oecd.org/glossary/detail.asp?ID=2385).
(7) 14256/12 (COM (2012) 537 final).
(8) Az intelligens szakstratégiák olyan eszközt jelentenek, melynek révén a régiók vagy a városok feltérképezik saját forrásaikat, és különböző profiljaik alapján stratégiákat dolgoznak ki mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi befogadás tekintetében. E stratégiák a 2014–2020-as időszakra vonatkozó kohéziós politikához javasolt szabályozási keretben szereplő előzetes feltételek részét képezik. (A Bizottság közleménye az Európa 2020 keretei közötti intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politikáról – COM (2010) 553 végleges – 14679/10 dokumentum).
(9) E következtetések nem befolyásolják a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalásokat.
(10) Az áttekintés az alábbiakra terjedhet ki: a kultúrára vonatkozó összehasonlítható statisztikákkal kapcsolatos munka terén elért eredmények, a 2013-ig kijelölt kapcsolattartó pontok hálózatba szerveződése, valamint az uniós szakpolitikákkal és a kultúrára ható intézkedésekkel kapcsolatos információcsere működése. Ez a felsorolás nem teljes.