52012SC0221

TARTALOMJEGYZÉK

1........... Tárgy és háttér................................................................................................................ 3

1.1........ Tárgy............................................................................................................................. 3

1.2........ Háttér............................................................................................................................. 3

2........... Problémameghatározás................................................................................................... 3

3........... Az EU-szintű fellépés indokoltsága, az Unió által hozzáadott érték és a szubszidiaritás...... 4

4........... Szakpolitikai célkitűzések................................................................................................ 5

5........... Szakpolitikai lehetőségek................................................................................................ 5

6........... A szakpolitikai lehetőségek és hatásaik összehasonlítása.................................................. 6

7........... Figyelemmel kísérés és értékelés..................................................................................... 7

1.           Tárgy és háttér

1.1.        Tárgy

A hatásvizsgálat a tudományos publikációs rendszerben végbement jelenlegi fejlődés fényében vizsgálja, hogy szükség van-e további uniós szintű lépésekre a kutatás eredményességének fokozása és a globális tudományos életben vezető szerepet betöltő Innovatív Unió előmozdítása végett. A hatásvizsgálat továbbá felméri, hogy az uniós fellépés előmozdítására milyen szakpolitikai lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek révén digitális korunkban javulhat a tudományos információk hozzáférése és megőrzése, különös tekintettel az ezen a téren a tagállamoknak szánt bizottsági ajánlás hatására.

1.2.        Háttér

Az Európa 2020 stratégiát ismertető közlemény[1] hangsúlyozza, hogy a tudás és az innováció versenyelőnyt teremt. A strukturálisan alacsony szintű európai növekedés kezelésének egyik lehetséges módja, ha megfelelő feltételeket teremtünk az innováció számára. Európa úgy válhat egyre versenyképesebb, tudásalapú gazdasággá, hogy nem csupán a tudás előállítását fejleszti, hanem a közpénzekből finanszírozott kutatásokból származó tudományos ismeretek megosztását és terjesztését is.

A tudományos közösség a digitális kor eljövetelével nagy lehetőségeket lát a kutatási eredmények elektronikus terjesztésében. Az egyik lehetőség a nyílt hozzáférés. A nyílt hozzáférés előnye, hogy a tudományos publikációkban, adatkészletekben, monográfiákban és egyéb vonatkozó anyagokban összegyűjtött ismeretanyag on-line díjmentesen hozzáférhető és újból felhasználható.

A digitális kor tudományos információinak hozzáférésével és megőrzésével foglalkozó bizottsági szakpolitika azokra a fejlesztésekre épít, amelyek a tudományos információk a digitális korban című bizottsági közleménnyel[2] 2007 februárjában kezdődtek. A bizottsági közlemény kapcsán 2007 novemberében tanácsi következtetések[3] születtek, amelyek egy, a tagállamok által végrehajtandó intézkedéscsomagot tartalmaztak. A Tanács következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy tanulmányozza az uniós kutatási keretprogramok által finanszírozott projektek eredményeként megjelenő tudományos publikációk nyílt hozzáférésének lehetőségét, mely felkérésre válaszul 2008 augusztusában a hetedik keretprogram részeként kezdetét vette az „Open Access” elnevezésű kísérleti kezdeményezés.

2009 márciusában elfogadták az IKT-infrastruktúra az elektronikus tudomány szolgálatában című közleményt[4]. A Tanács 2009 decemberében adta ki ezzel kapcsolatos következtetéseit[5], amelyek a hozzáférés további kiterjesztésére, valamint az adatokhoz való hozzáférésnek és azok felügyeletének egységes megközelítésére szólították fel a tagállamokat és a Bizottságot.

A Bizottság 2010-ben elfogadta az Európa 2020 stratégia két kiemelt kezdeményezését: az Innovatív Uniót[6] és az európai digitális menetrendet[7]. Mindkét közlemény úgy utal a nyílt hozzáférésre, mint az Európa 2020 célkitűzéseinek eléréséhez szükséges eszközre. Megállapítják továbbá, hogy a nyílt hozzáférés ki fog terjedni a közpénzekből finanszírozott kutatások eredményeire, különösen az uniós kutatási keretprogramok által támogatott projekteknél válik általános szabállyá. A Bizottság 2011. november 30-án javaslatot fogadott el a „Horizont 2020” keretprogramra[8] vonatkozóan. 2014-től a „Horizont 2020” egységes keretrendszerbe fogja majd az uniós kutatás és innováció finanszírozását. A tervek szerint a nyílt hozzáférést teszi majd a kutatási eredmények terjesztésének alapelvévé.

További szakpolitikai stratégiai terület az Európai Kutatási Térség (EKT) fejlesztése és megvalósítása. Az EKT a határokon átnyúló jelleggel rendelkező összes kutatási és fejlesztési tevékenységet, programot és szakpolitikát felöleli az Unió területén. A cél, hogy hozzáférhető legyen a tudás és a technológiák egész Unióra kiterjedő nyílt tere, ahol a határokon átnyúló együttműködés és az egymást kiegészítő kutatások lehetősége teljesen kiaknázott. Ebben az összefüggésben kimondottan lényegesek a tudományos információk hozzáféréséhez és megőrzéséhez kapcsolódó kérdések.

E szakpolitikai indíttatásból adódóan a Bizottság egy új közleményt tervez elfogadni, amely arról szól majd, hogy a tudományos információk jobb hozzáférhetősége rendkívüli mértékben megnöveli a kutatások közpénzekből való finanszírozásának előnyeit. A közlemény számba veszi majd a 2007 óta történt fejleményeket, és kijelöli azokat a területeket, ahol a Bizottságnak és a tagállamoknak további lépéseket kell tenniük. Ehhez egy tagállamoknak szánt ajánlás is társulni fog, amely a tudományos információk hozzáférésével és megőrzésével kapcsolatban javasol konkrét intézkedéseket.

2.           Problémameghatározás

A tudományos ismeretek terjesztését szolgáló rendszer olyan nehézségekkel kénytelen szembesülni, amelyek akadályozzák a szakpolitika kívánt célkitűzéseinek elérését, nevezetesen azt, hogy a kutatási eredmények egyszerű, nyílt hozzáférését, használatát és újbóli felhasználását lehetővé tevő gyakorlati megoldások és infrastruktúrák egységes rendszerét tudják kínálni az EKT kutatóinak. A problémák az alábbiak:

a)           A tudományos kutatások publikációihoz való hozzáférés elmarad az optimálistól

A szakfolyóiratok előfizetési díjai az infláció mértékét meghaladóan emelkedtek és továbbra is nőnek; ez nagy nyomást gyakorol a könyvtárakra és nehézzé teszi a közpénzekből finanszírozott kutatások eredményeihez való hozzáférést.

A tudományos szakfolyóiratok tartalmához való hozzáférés és a tudományos információk használatának és újbóli felhasználásának lehetősége a kutatók, az ipar (különösen a kis- és középvállalkozások) és a széles nyilvánosság számára továbbra is korlátozott.

A tudományos közösség már több éve sürgeti a közpénzekből finanszírozott kutatások eredményeihez – legfőképp a szakmailag értékelt publikációkhoz – való nyílt hozzáférést. A tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférésnek két formája létezik:

· A tudományos cikk közzétételének költségeit a szerzők (vagyis a gyakorlatban a finanszírozó testületek vagy az egyetemek) előre kifizetik, így nem az előfizetésekből kell fedezni a publikálás költségeit; ezáltal mindenki számára díjmentesen és azonnal elérhetővé válik a cikk (azonnali <arany utas> nyílt hozzáférés).

· A szakmailag értékelt publikációk szövegét tárhelyeken helyezik el, majd általában bizonyos késleltetés után – amely lehetőséget biztosít a tudományos szakkiadónak, hogy kitermelje a költségeit, és profitáljon a befektetéséből – mindenki számára díjmentesen hozzáférhetővé teszik (késleltetett <zöld utas> nyílt hozzáférés).

b)           A kutatási adatokhoz való hozzáférés elmarad az optimálistól

A közpénzekből finanszírozott kutatások adataihoz jelenleg rendszeresen nem férhet hozzá mindenki, hogy felhasználhassa azokat.

A probléma egyik fele, hogy a kutatási folyamat különböző szakaszaiban több fajtájú és kategóriájú adat keletkezik. Az adatok megosztása a karrier szempontjából sem mindig kifizetődő vagy elismert. Végül pedig még nem működnek azok az infrastruktúrák, amelyek lehetővé tennék a kutatók számára a biztonságos keresést, hozzáférést, adathasználatot és újbóli felhasználást.

c)           A tudományosadat-áradat nélkülözhetetlenné teszi a tudományos információk hosszú távú megőrzését

A tudományos információk hosszú távú megőrzésében a digitális formátumú anyagok megjelenése és a keletkező hatalmas adatmennyiség újabb kihívásokat hozott. Nagyon kevés kutatásfinanszírozó szervezet és felsőoktatási intézmény vállalja magára az adatok megőrzését. Hiányoznak a megfelelő finanszírozási és szervezeti modellek. Amíg a kiadók a múltban erőfeszítéseket tettek az anyagok digitalizálásáért, addig a tudományos információk hosszú távú megőrzése már közfeladatnak számít. Nem engedhető meg, hogy a hosszú távú megőrzés egy üzleti vállalkozás életciklusától függjön[9]. Érdekelt felek többek között a kutatók, a vállalkozások (a kvk-k is), a tudományos szakkiadók (profitorientált és nonprofit egyaránt), a kormányzatok (tagállami és regionális), a felsőoktatási intézmények (a könyvtáraikkal együtt) és a polgárok.

3.           Az EU-szintű fellépés indokoltsága, az Unió által hozzáadott érték és a szubszidiaritás

A tudományos információk területén hozott szakpolitikai lépések természetükből adódóan határokon átnyúló és nemzetközi léptékűek, ahogy a tudományos munka is világszintű törekvés. A tudományos információk megőrzésének és szélesebb körű hozzáférésének lehetővé tételével és előmozdításával kapcsolatban minden tagállamban léteznek kezdeményezések, ugyanakkor ezek intenzitása és fókusza sokszor eltérő képet mutat, sőt még egy országon belül is tapasztalhatók elaprózódott megoldások[10]. A megtöbbszörözött kezdeményezések az uniós kutatók, befektetők és polgárok szempontjából szakpolitikai átfedéseket eredményeztek. A Bizottság 2007 óta hathatósan folyamatos információcserére és együttműködésre ösztönzi a tagállamokat.

Az elektronikus infrastruktúrák fejlesztése egyenlőtlen ütemben halad előre.

A kutatási eredményekkel kapcsolatos szakpolitikát össze kell hangolni egyéb, az EKT megteremtésére és az Európai Unió szélesebb gazdaságfejlesztési céljaira vonatkozó szakpolitikai területekkel. Ez hatásosan csak uniós szinten szervezhető meg.

A K+F tevékenységekben a közfinanszírozás számottevő aránya miatt (az összbefektetések 35%-a) a közszférának jelentős beleszólása van abba, hogy miként terjesszék a tudományos vívmányokat a szélesebb társadalom javára és a gazdasági növekedés serkentésére.

4.           Szakpolitikai célkitűzések

Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőségnek az alábbi általános, konkrét és operatív célkitűzésekkel kell rendelkeznie.

Általános célkitűzés:

· jobb támogatást biztosítani az innováció számára, valamint hozzájárulni a gazdasági növekedéshez a tudományos információkhoz való hozzáférésre, azok használatára és újbóli felhasználására vonatkozó feltételek javítása, illetve az EKT kialakításának lehetővé tétele által.

Konkrét célkitűzések:

· a tudományos publikációkat díjmentes, nyílt hozzáférésűvé tenni az interneten – a lehető legszélesebb körben, és amilyen hamar csak lehet;

· a kutatási adatokat díjmentes, nyílt hozzáférésűvé tenni az interneten;

· megőrizni a tudományos információkat a jövő generációi számára;

· hozzáférést biztosítani a különböző tagállamokban lévő tudományos adatokhoz.

Operatív célkitűzések:

· ösztönözni a tudományos publikációk nyílt hozzáférésére vonatkozó tagállami szakpolitikák végrehajtását, és ezáltal növelni a közpénzekből finanszírozott kutatások eredményeit közzétevő nyílt hozzáférésű publikációk arányát; növelni a nyílt hozzáférést lehetővé tevő mandátumok számát, javítani az azonnali nyílt hozzáférés feltételeit;

· ösztönözni a kutatási adatok nyílt hozzáférésére vonatkozó tagállami szakpolitikák végrehajtását; ehhez a közpénzekből finanszírozott kutatások eredményeit elektronikus infrastruktúrán elérhetővé tenni a digitális elektronikus infrastruktúrák létrehozásának és fenntartásának támogatása révén;

· támogatni a tudományos információk megőrzésére felállított digitális elektronikus infrastruktúrák létrehozását és fenntartását, valamint előmozdítani a digitális formában létrejött tudományos információk tárolási rendszerének kiépítését;

· biztosítani az elektronikus infrastruktúrák Unión belüli és azon kívüli technikai átjárhatóságát, előmozdítani a tudományos tartalomhoz való közös hozzáférést, elősegíteni a szakpolitikák koordinációját, a legjobb gyakorlati megoldások megosztását, és az érdekelt felek közötti uniós szintű párbeszédet.

5.           Szakpolitikai lehetőségek

A jelentés az alábbi szakpolitikai lehetőségeket dolgozta ki és értékelte részletesen:

(1) A meglévő uniós fellépés megszüntetése:

Ez a lehetőség a „puha” intézkedések – többek között a digitális kor tudományos információiról szóló tanácsi következtetésekben jelenleg megtalálható több végrehajtási intézkedés – eltörlését tartalmazná. Az Európai Unió nem foglalkozna a problémákkal, és többé nem támogatná az infrastruktúrák, projektek és a szakpolitikai döntéshozatal (társ)finanszírozásával a tudományos információk szélesebb körű hozzáféréséhez vezető folyamatot.

(2) Változatlan politika (kiindulópont)

Ez a választási lehetőség változatlanul hagyná a jelenlegi szemléletmódot. A tudományos információk hozzáférése és megőrzése továbbra is az adott esetben már létező jogi keretrendszerekre építene, és a szakpolitikák továbbra is a tagállami kezdeményezésektől függenének, amelyek eltérést mutatnak a szakpolitikáktól.

(3) A szakpolitikai keretrendszer végrehajtása puha jogi eszközökkel

E lehetőség szerint egy szakpolitikai keretrendszer jönne létre, amely a tagállami végrehajtást ajánláson és egy kapcsolódó bizottsági közleményen keresztül biztosítaná. Ez a szakpolitikai keretrendszer segítene a tagállamoknak kidolgozni és végrehajtani a tudományos információk (tudományos cikkek és kutatási adatok) hozzáférésére és megőrzésére vonatkozó szakpolitikákat. Konkrét célkitűzéseket fogalmazna meg, és minden tagállamban meghagyná a választás lehetőségét az illetékeseknek, hogy ők döntsék el, melyik szakpolitikai megoldás alkalmazható legjobban az adott tagállamban és tudományos szakágban. Ha a késleltetett nyílt hozzáférés rendszere jön létre, akkor a társadalom- és bölcsészettudományok esetében a késleltetés időszaka nem lehet hosszabb egy évnél, más területek esetében pedig fél évnél. A társadalom- és bölcsészettudományok adatainak hosszabb zárolása azzal magyarázható, hogy e területek publikációi lassabban vesztik aktualitásukat, mint a természettudományos, műszaki és orvostudományi területekéi. Ez nyílt hozzáférési jogosultságokat követel úgy a publikációk mint a kutatási adatok tekintetében, valamint megkívánja a digitális elektronikus infrastruktúrák, illetve a tárolásra is használható elektronikus infrastruktúrák (tárhelyek) létrehozását – amennyiben még nem léteznek ilyenek. Azt javasolja, hogy a jelenleg elérhető legjobb gyakorlati példákra építkezzenek.

(4) A szakpolitikai keretrendszer végrehajtása jogszabályi közelítés révén

Az EUMSZ 182. cikkének (5) bekezdése meghatározza az EKT megvalósításához szükséges intézkedések meghozatalának jogi alapját, amelybe az irányelven keresztüli jogszabályi közelítés is beletartozik. E lehetőség értelmében a szakpolitikai keretrendszer által meghatározott célkitűzések végrehajtása irányelven keresztül történne.

6.           A szakpolitikai lehetőségek és hatásaik összehasonlítása

1. lehetőség:

A meglévő uniós fellépés megszüntetése a tagállamok közötti divergencia fokozódásához vezetne. Néhányuk előrelépést érne el a nyílt hozzáférés tekintetében, és élhetne a nyíltabb kutatási környezet előnyeivel. Mások kevesebb iránymutatáshoz jutnának, és nem válhatna javukra az uniós infrastruktúra-finanszírozás. Az eltérő fejlesztések negatív hatást gyakorolnának a kutatókra és az állami költségvetésekre, legfőképp az egyetemi könyvtárakéra, amelyeknek ebben az esetben meg kellene küzdeniük a kutatási eredmények növekvő beszerzési áraival. Nem történne előrelépés a tudományos információk hosszú távú megőrzésében.

2. lehetőség:

A változatlan szakpolitika nem módosítaná a tagállamok között jelenleg tapasztalható divergenciát. A 2007-es tanácsi következtetések hatására némi egységesülés várható lenne, de ennek üteme lassabb lenne, és nem venné számításba a tudományos információk területén azóta történt előrelépéseket. Az infrastruktúrák és projektek számára ugyan lenne elérhető finanszírozás, de mindössze a kísérleti kezdeményezések részesülhetnének ebből. Nem javulna a jelenlegi helyzet. Az érdekelt felekre gyakorolt hatás hasonló lenne, mint amelyet az uniós fellépés megszüntetése hozna létre.

3. lehetőség:

A szakpolitikai keretrendszer puha jogi eszközökkel történő végrehajtása várhatóan a tagállami átültetéstől függetlenül javítani fogja a tudományos információk hozzáférését. A tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférés biztosítása magában hordozza annak lehetőségét, hogy a kutatási-fejlesztési befektetések mindenki számára javakat termeljenek, továbbá pénzt takarítsanak meg a kormányzatoknak és a kutatásfinanszírozó szervezeteknek, miközben a tudományos publikációk közép és hosszú távú terjesztésének fenntartható rendszerét gondozzák. A megtakarítások mértéke a nyílt hozzáférés biztosításának módjától függ. A publikációk nyílt hozzáférésűvé tételének pontos hatásai és kockázatai a nyílt hozzáférés biztosításának módjától is függenek.

A kutatási adatokhoz való szélesebb körű hozzáférés és a publikációk, valamint az adatok megőrzése a kiegészítő tevékenységek finanszírozása miatt leginkább kormányzati szinten és/vagy a kutatásfinanszírozó szervezeteknél járna érezhető hatással. Valószínűleg méretgazdaságosság érhető el, mivel a késleltetett nyílt hozzáférést biztosító elektronikus infrastruktúra felhasználható a jobb adathozzáférési és -megőrzési célok teljesítéséhez is.

Az ajánlás nem kötelező ereje miatt várható, hogy néhány célkitűzés megvalósítása csak részleges lesz.

4. lehetőség:

Mivel a puha jogi eszközök alkalmazásának lehetősége szerinti szakpolitikai intézkedések ugyanazok lennének, mint a jogszabályi közelítést alkalmazó lehetőségé, ezért a két lehetőség megközelítőleg azonos hatása várható. Ez a lehetőség abban különbözik az előzőtől, hogy a szakpolitika gyakorlati alkalmazása számottevően több időt venne igénybe, mivel jogalkotási folyamattal és tagállami szintű átültetési szakasszal jár együtt. Ez késleltethetné a szakpolitikai lehetőség hatását.

A különböző szakpolitikai lehetőségek összehasonlítása alapján kimutatható, hogy a 3. lehetőség kínálja a legjobb egyensúlyi helyzetet a következő két összetevő vonatkozásában: egyrészt lehetővé teszi a tudományos információkhoz való szélesebb körű és gyorsabb hozzáférést, másrészt számításba veszi a tudomány és a tudományos publikációk elmúlt néhány évszázadban történt változásait. Az uniós keretrendszeren belül továbbá a tagállamoknak nemzeti sajátságaik figyelembevételére bizonyos mértékű rugalmasságot tenne lehetővé, az érdekelt feleknek pedig, hogy a fejlesztések mögé tudjanak állni. A tagállami ajánlás jellegéből adódóan nem kötelező erejű; ennek ellensúlyozására indokolt, hogy a Bizottság szorosan figyelemmel kísérje a végrehajtást.

7.           Figyelemmel kísérés és értékelés

A meghatározott célkitűzések elérése felé vezető haladás fő indikátorai az EKT keretrendszerrel összefüggésben kerülnek majd értékelésre az ajánlásra adott tagállami válaszlépéseket taglaló időszaki jelentésekkel együtt.

[1]               http://europa.eu/press_room/pdf/complet_en_barroso___007_-_europe_2020_-_en_version.pdf.

[2]               http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2007:0056:FIN:HU:PDF.

[3]               http://www.consilium.europa.eu/ueDocs/cms_Data/docs/pressData/en/intm/97236.pdf.

[4]               http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0108:FIN:HU:PDF.

[5]               http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/intm/111732.pdf.

[6]               http://ec.europa.eu/research/innovation-union/pdf/innovation-union-communication_en.pdf#view=fit&pagemode=none.

[7]               http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0245:FIN:HU:PDF.

[8]               http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0808:FIN:HU:PDF

[9]               Ld. a PARSE projekt eredményeit.

[10]             Lásd Európai Bizottság (2011), „A nyílt hozzáférésre és a megőrzésre vonatkozó szakpolitikák Európában. – Az Európai Kutatási Térséggel Foglalkozó Bizottsághoz kiküldött kérdőívek elemzése” http://ec.europa.eu/research/science-society/document_library/pdf_06/open-access-report-2011_en.pdf.