52012PC0426

2010/0253 (COD)

A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (7) bekezdésének c) pontja alapján

az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELV (átdolgozás) javaslatára vonatkozó tanácsi állásponthoz fűzött európai parlamenti módosítás[ok]ról

1.           Bevezetés

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (7) bekezdésének c) pontja előírja, hogy a Bizottság nyilvánítson véleményt az Európai Parlament által második olvasatban javasolt módosításokról. A Parlament által megszavazott egyetlen átfogó módosításról a Bizottság véleménye az alábbiakban olvasható.

2.           Előzmények

A Bizottság javaslata:                                                                                     2010. szeptember 17.

A javaslat továbbítása az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz:                     2010. szeptember 21.

A Régiók Bizottságának véleménye:                                                                       2011. január 28.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye:                                       2011. március 16.

A TTE Tanács általános megközelítése:                                                                   2011. június 16.

Az Európai Parlament álláspontja első olvasatban:                                            2011. november 16.

A Tanács álláspontja első olvasatban:                                                                    2012. március 8.

A Bizottság közleménye az első olvasatban adott tanácsi álláspontról:                   2012. március 12.

Az első olvasatban adott tanácsi álláspont továbbítása az Európai Parlamenthez:   2012. március 12.

A második olvasatbeli megállapodás COREPER általi elfogadása:                           2012. június 19.

Európai Parlament általi elfogadás plenáris ülésen:                                                      2012. július 3.

3.           A Bizottság javaslatának célja

Az egyes kötelezettségszegési eljárások, az érdekeltektől érkező panaszok, valamint az első vasúti csomag végrehajtásával kapcsolatban készített tanulmányok és jelentések rávilágítottak arra, hogy a jelenlegi szabályozási keretnek még vannak megoldásra váró hiányosságai ahhoz, hogy a szabályozás célkitűzései teljes körűen teljesüljenek.

Ezzel összefüggésben az első vasúti csomag Bizottság által javasolt átdolgozása a következőkre irányul: a) a vasúti infrastruktúra megfelelő finanszírozása és az infrastruktúrahasználati díjak mértékének megállapítása, b) a vasúti piac versenyfeltételei, valamint c) a piac megfelelő felügyeletéhez szükséges szervezeti reformok:

a)           A javasolt átdolgozás első célkitűzése az infrastruktúra megfelelő, átlátható és fenntartható finanszírozásának biztosítása, valamint az infrastruktúra-fejlesztés és a hozzáférési feltételek kiszámíthatóságának köszönhetően a vasúttársaságok befektetéseinek megkönnyítése. Ezzel egyidejűleg célja az infrastruktúrahasználati díjak mértékének és szerkezetének megfelelőbb megállapítása, ezáltal növelve a vasúttársaságok versenyképességét a többi szállítási móddal szemben és hozzájárulást nyújtva a környezeti költségek internalizálásához.

b)           A célkitűzések második csoportjába tartozik a verseny abból eredő torzulásának elkerülése, hogy állami pénzeszközöket használnak fel kereskedelmi tevékenységekre, továbbá annak megelőzése, hogy a hagyományos vasúttársaságok kereskedelmileg érzékeny információkat gyűjtsenek és használjanak fel potenciális versenytársaikkal szemben. A célok közé tartozik továbbá az összeférhetetlenség kiküszöbölése a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatások irányításában, az említett szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése az új piaci belépők számára, valamint a piac átláthatóságának növelése a hatékony verseny biztosítása érdekében.

c)           A szabályozási felügyeletre vonatkozóan a javasolt átdolgozás azt hivatott biztosítani, hogy a szabályozó szervezetek – fokozott függetlenségüknek, kibővített hatáskörüknek és a rendelkezésükre álló kiegészítő eszközöknek köszönhetően – hatékonyan láthassák el feladataikat.

4.           A Bizottság véleménye az Európai Parlament módosításáról

A Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság között több alkalommal informális kapcsolatfelvételre került sor annak érdekében, hogy ebben a tárgyban második olvasatban megállapodás szülessen. E kapcsolatfelvételeket követően 2012. július 3-án a plenáris ülés átfogó megegyezéses módosítást szavazott meg. A Bizottság elfogadja a témában hozott átfogó megegyezéses módosítást.

4.1.        Az Európai Parlament második olvasatban javasolt módosításai

A Tanács első olvasatban kialakított álláspontját a Bizottság korábban már elfogadta (lásd a Tanács álláspontjára vonatkozó bizottsági véleményt[1]). A 2012. július 3-án megszavazott európai parlamenti átfogó módosítás az alábbi változtatásokat vezette be a tanácsi állásponthoz képest:

– Az infrastruktúra finanszírozásával kapcsolatban a második olvasatbeli megállapodás a) új, az érdekelt felekkel folytatott egyeztetési kötelezettséget vezet be a nemzeti infrastruktúra-fejlesztési stratégiára vonatkozóan, b) rögzíti, hogy az időszak, amelyen keresztül a pályahálózat-működtető kimutatásában egyensúlynak kell lennie, nem haladja meg az öt évet, c) a szerződéses megállapodás minimális időtartamát három évről öt évre emeli, és d) rögzíti, hogy a szerződéses megállapodások új infrastruktúra létrehozására is kiterjedhetnek.

– A pályahasználati díjakkal kapcsolatban a második olvasatbeli megállapodás a) az ERTMS-folyosókon közlekedő, egységes európai vonatbefolyásoló rendszerrel (ETCS, jelzőrendszer) felszerelt vonatok esetében kötelezővé teszi a pályahasználati díjak differenciálását, b) a kötelező foglalási díjakat egyes esetekben szabályozó szervezet ellenőrzése alá vonja, c) közös végrehajtási szabályok létrehozására kötelezi a Bizottságot a zajhatásokból eredő költségek meghatározására vonatkozóan, mely szabályok nem vezethetnek a verseny torzulásához, illetve eredményes ösztönzést jelentenek a vasúti járművek utólagos felszereléséhez, d) a pályahálózat-működtetők által nyújtott valamennyi szolgáltatásra kiterjeszti a költségek különböző kategóriák közötti elosztására szolgáló módszert, és e) kötelezi a pályahálózat-működtetőket, hogy a vasúttársaságok felé igazolják, hogy a kiszámlázott díjak megfelelnek a díjszabásra vonatkozó szabályoknak.

– A piachoz való hozzáféréssel összefüggésben a második olvasatbeli megállapodás a) kötelezővé teszi végrehajtási szabályok elfogadását egy adott szolgáltatás céljának meghatározására, a közszolgáltatási szerződésekre mért hatás felmérésére és a díjak bevezetésére, b) az alapvető szolgáltatásokat illetően a megkülönböztetésmentes hozzáférés elvét kiterjeszti a szolgáltatási infrastruktúrára, c) kiterjeszti az elkülönítési követelmények alkalmazását az üzemanyagtöltő berendezésekre és tároló vágánycsoportokra, d) rendelkezik arról, hogy a szabályozó szervek határidőt állapítsanak meg az alapvető infrastruktúrákhoz/szolgáltatásokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmekre, c) korlátozó meghatározást vezet be az „alternatív útvonal” és a „működőképes alternatíva” fogalmára vonatkozóan, f) a nagysebességű gördülőállomány jelentős karbantartási munkáinak differenciált kezelését írja elő, g) három évről két évre csökkenti az azt időszakot, amelynek elteltét követően alkalmazandóvá válik a „használd vagy lízingeld” elv, és h) rendelkezik arról, hogy a kapacitáselosztás pályahálózat-működtetők közötti együttműködés keretében meghatározott elvei megjelenjenek a vasúthálózat-használati feltételekben.

– A pályahálózat-működtetők és a vasúttársaságok elkülönítése tekintetében a második olvasatbeli megállapodás a) rendelkezik arról, hogy a pályahálózat-működtetők és a vasúttársaságok által közzéteendő könyvelés lehetővé tegye a infrastruktúra-használati díjak és az egyéb kereskedelmi tevékenységekből származó bevételek felhasználásának a nyomon követését, b) jelentés készítésére, és adott esetben jogalkotási intézkedések javasolására szólítja fel a Bizottságot azon feltételek kidolgozásával kapcsolatban, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy az elkülönítésre vonatkozó jelenlegi szabályozás alapján az infrastruktúrákhoz való hozzáférés megkülönböztetésmentes legyen.

– A szabályozási felügyeletre vonatkozóan a második olvasatbeli megállapodás a) rövidebb és pontosabb határidőket szab meg a szabályozó szervezetek döntéseire vonatkozóan, b) biztosítja, hogy e szervezetek kapacitása arányos legyen a vasúti ágazat jelentőségével, c) szigorú szabályokat állapít meg a szabályozó szervezetek számára a személyzet kinevezésére (a felelős hatósággal való összeférhetetlenség kerülése és átlátható kiválasztási feltételek) és függetlenségük garantálására (legalább egyéves időszak a kinevezés előtt és után, amely során függetlennek kell lenniük, kötelező érdekeltségi nyilatkozat), d) kötelezővé teszi az igénybevevőkkel folytatott rendszeres konzultációt, e) megerősíti a pályahálózat-működtetők által bevezetett felárakra irányuló, a szabályozó szervezetek által gyakorolt ellenőrzést, f) lehetőséget biztosít a szabályozó szervezetek számára, hogy ajánlásokkal lássák el az engedélyező és biztonsági hatóságokat, g) létrehozza a szabályozó szervezetek kötelező információcserét szolgáló hálózatát, h) rögzíti, hogy a Bizottság e hálózat tagja, összehangolja és támogatja a hálózat munkáját, és adott esetben ajánlásokat tesz a hálózatnak, i) lehetővé teszi a szabályozó szervezetek számára, hogy felkérjék a Bizottságot, vizsgálja meg a nemzeti hatóságok által az irányelv alkalmazása vonatkozásában elfogadott egyedi intézkedéseket, és j) kötelezi a Bizottságot, hogy jelentést nyújtson be a szabályozó szervezetek közötti együttműködésről, és az európai vasúti piac integráltabb szabályozásfelügyelete érdekében szükség esetén tegyen javaslatot kiegészítő intézkedésekre.

– Az átültetési és végrehajtási határidőket tekintve a második olvasatbeli megállapodás a) harminc hónapot állapít meg az irányelv rendelkezéseinek átültetésére és a hatályos szerződéses megállapodás átdolgozására, b) a végrehajtási jogi aktus elfogadását követő négy évről rendelkezik a közvetlen költségek közös számítási módjára való fokozatos átállás vonatkozásában, c) két évet határoz meg a szabályozó szervezetek közötti együttműködésről szóló jelentés bizottsági elfogadására.

– A hatállyal kapcsolatban a második olvasatbeli megállapodás két új eltérést vezet be a) a menetrend-összeállítási követelményre vonatkozóan a nemzetközi menetvonalakat érintően harmadik országokkal folytatott együttműködés esetén, b) az ETCS-differenciálást illetően abban az esetben, ha a regionális személyforgalomi szolgáltatáshoz elavult mozdonyok vannak használatban.

4.2.      Komitológia

A második olvasatbeli megállapodás végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra azért, hogy az irányelv végrehajtása egységes feltételek mellett történjen. A megállapodás gondoskodik arról, hogy e hatáskörök gyakorlása végrehajtási jogi aktusok elfogadása esetén összhangban legyen a 182/2011/EU rendelettel.

A megállapodás kilenc meghatározott esetet említ (az irányelv 10. cikkének (4) bekezdése, 11. cikkének (4) bekezdése, 12. cikkének (5) bekezdése, 13. cikkének (9) bekezdése, 17. cikkének (5) bekezdése, 31. cikkének (3) bekezdése, 31. cikkének (5) bekezdése, 32. cikkének (4) bekezdése és 57. cikkének (7) bekezdése), amelyekben a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó. Ezekben az esetekben a Bizottság nem fogadhat el végrehajtási jogi aktust, ha a bizottság nem nyilvánít véleményt. Három másik esetben (a 15. cikk (6) bekezdése, a 41. cikk (3) bekezdése és a 42. cikk (8) bekezdése) az 5. cikk (4) bekezdése szerinti rendes eljárás alkalmazandó.

Az államháztartásra, illetőleg a vasúti piacra gyakorolt lehetséges hatásuk indokolta azokat az eseteket, amikor a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó a végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor. Azonban nincs olyan preambulumbekezdés, amelyben szerepelne ilyen jellegű indokolás. Tekintettel arra, hogy a második albekezdés b) pontja az 5. cikk (4) bekezdésében előírt általános szabály alóli kivételt jelent, a Bizottság úgy véli, hogy e rendelkezés alkalmazása nem tartozhat egyszerűen a jogalkotó „mérlegelési jogkörébe”, hanem azt megszorító módon kell értelmezni, és ezért indokolásra szorul.

5.           KÖVETKEZTETÉS

A Tanáccsal és a Bizottsággal történő nem hivatalos kapcsolatfelvételeket követően az Európai Parlament 2012. július 3-án elfogadta a második olvasatbeli átfogó módosítást. A Bizottság megerősíti, hogy elfogadja a megszavazott átfogó megegyezéses módosítást, mivel az tartalmazza javaslatának fő célkitűzéseit, ugyanakkor a komitológiai eljárásra vonatkozó megállapodás kapcsán a következő nyilatkozatot adja ki:

„A Bizottság hangsúlyozza, hogy a 182/2011/EU rendelet (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.) 5. cikke (4) bekezdése második albekezdésének b) pontjára történő szisztematikus hivatkozás ellentétes az említett rendelet szellemével és szövegével. E rendelkezés csak abban az esetben érvényesíthető, ha a fő szabálytól való eltérést – mely szabály szerint a Bizottság elfogadhatja a végrehajtási jogi aktus tervezetét, ha a bizottság nem nyilvánított véleményt – sajátos helyzet indokolja. Tekintettel arra, hogy a második albekezdés b) pontja az 5. cikk (4) bekezdésében előírt általános szabály alóli kivételt jelent, e rendelkezés alkalmazása nem tartozhat egyszerűen a jogalkotó »mérlegelési jogkörébe«, hanem azt megszorító módon kell értelmezni, és ezért indokolásra szorul.

Noha a Bizottság támogatja az Európai Parlament és a Tanács által elért megállapodást arra nézve, hogy kilenc meghatározott esetben – a vasúti piacra, illetve az államháztartásra gyakorolt lehetséges hatásuk miatt – e rendelkezés érvényesüljön, sajnálattal veszi tudomásul, hogy nem rögzíti preambulumbekezdés az erre vonatkozó indokolást”.

[1]               COM(2012) 119 final.