52012PC0237

INDOKOLÁS

1.           A javaslat háttere

· A javaslat okai és céljai

A javaslat tárgya az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) alkalmazása a többek között Indiából származó egyes polietilén-tereftalátok (PET) behozatalára vonatkozó eljárásban.

· Háttér-információk

A javaslat az alaprendelet végrehajtásával összefüggésben, az abban megállapított tartalmi és eljárási követelményeknek megfelelően lefolytatott vizsgálat eredményeként jött létre.

· Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

Jelenleg végleges intézkedések vannak hatályban, melyeket a többek között Indiából származó egyes polietilén-tereftalátok (PET) behozatala vonatkozásában végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló 2603/2000/EK rendelet módosításáról szóló 2005. október 6-i 1645/2005/EK tanácsi rendelet vezetett be.

· Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Tárgytalan.

2.           Konzultáció az érdekeltekkel; hatásvizsgálat

· Konzultáció az érdekeltekkel

Az eljárásban érintett érdekeltek az alaprendelet rendelkezéseinek megfelelően lehetőséget kaptak arra, hogy a vizsgálat során megvédjék érdekeiket.

· Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Külső szakértők bevonására nem volt szükség.

· Hatásvizsgálat

Ez a javaslat az alaprendelet végrehajtásának eredményeképpen jött létre.

Az alaprendelet nem ír elő általános hatásvizsgálatot, tartalmazza viszont a vizsgálandó feltételek teljes körű listáját.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

· A javasolt intézkedés összefoglalása

2011. április 2-án a Bizottság a többek között Indiából származó egyes polietilén-tereftalátok (PET) behozatalával kapcsolatban részleges időközi felülvizsgálatot kezdeményezett.

A mellékelt tanácsi rendeletjavaslat azon vizsgálat megállapításain alapul, amelynek hatálya a kérelmező támogatásának kivizsgálására korlátozódott.

A vizsgálat megállapította, hogy a támogatás szintje alacsonyabb volt, mint a legutóbbi vizsgálat idején, azonban a megváltozott körülmények, amelyek a támogatási szint csökkenéséhez vezettek, nem bizonyulnak tartósnak.

Ezért a Bizottság javasolja, hogy a Tanács fogadja el a mellékelt rendeletjavaslatot, és a rendeletet legkésőbb 2012. július 1-jéig hirdessék ki.

· Jogalap

A Tanács 597/2009/EK rendelete (2009. június 11.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről.

· A szubszidiaritás elve

A javaslat az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.

· Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:

Az intézkedés formáját a fent említett alaprendelet írja le, amely nem hagy teret a nemzeti döntéshozatalnak.

Nem szükséges tehát annak feltüntetése, hogy az Unióra, nemzeti kormányokra, regionális és helyi hatóságokra, gazdasági szereplőkre és polgárokra háruló pénzügyi és adminisztratív teher hogyan minimalizálható, illetve mennyiben arányos a javaslat célkitűzésével.

· A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktusok: rendelet.

Más jogi aktus azért nem lenne megfelelő, mert az alaprendelet nem rendelkezik más választási lehetőségről.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő vonzatai.

2012/0121 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a többek között Indiából származó egyes polietilén-tereftalátok (PET) behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedések részleges időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendeletre[1] (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 19. és 24. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

1.           AZ ELJÁRÁS

1.1.        Korábbi vizsgálat és meglévő kiegyenlítő intézkedések

(1)       A 2603/2000/EK rendelettel[2] a Tanács végleges kiegyenlítő vámot vetett ki a többek között Indiából származó polietilén-tereftalátok (PET) behozatalára (a továbbiakban: eredeti szubvencióellenes vizsgálat). Az alaprendelet 20. cikke szerinti gyorsított felülvizsgálat végleges megállapításait és következtetéseit az 1645/2005/EK tanácsi rendelet[3] tartalmazza. Hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács 193/2007/EK rendeletével[4] további öt éves időtartamra vetett ki a PET behozatalára végleges kiegyenlítő vámot. A kiegyenlítő intézkedéseket az 1286/2008/EK tanácsi rendelet[5] egy részleges időközi felülvizsgálatot követően módosította (a továbbiakban: legutóbbi felülvizsgálat). Ezek a kiegyenlítő intézkedések egy mértékvámot jelentenek. A vám tonnánként 0 EUR és 106,5 EUR között mozog azon egyénileg megnevezett indiai gyártók esetében, amelyeknél a más gyártóktól származó behozatalra a maradványvám tonnánként 69,4 EUR.

(2)       Egy indiai vállalat, a South Asian Petrochem Ltd névváltoztatását követően a Bizottság 2010/C 335/07/EK értesítésében[6] arra a következtetésre jutott, hogy a South Asian Petrochem Ltd-re vonatkozó szubvencióellenes megállapításokat a továbbiakban a Dhunseri Petrochem & Tea Limited-re kell alkalmazni.

1.2.        Meglévő dömpingellenes intézkedések

(3)       A 2604/2000/EK rendelettel[7] a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között Indiából származó PET behozatalára (a továbbiakban: eredeti dömpingellenes vizsgálat). Az 1225/2009/EK tanácsi rendelet[8] 11. cikke (4) bekezdése értelmében ezt követően felülvizsgálatot (a továbbiakban: új exportőr vizsgálat) folytattak a South Asian Petrochem Ltd-re vonatkozóan, amely végleges megállapításait és következtetéseit az 1646/2005/EK tanácsi rendelet[9] tartalmazza. Hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács 192/2007/EK rendeletével[10] további öt éves időtartamra vetett ki a PET behozatalára végleges dömpingellenes vámot. A dömpingellenes intézkedéseket az 1286/2008/EK tanácsi rendelet egy részleges időközi felülvizsgálatot követően módosította (a továbbiakban: legutóbbi dömpingellenes felülvizsgálat). A dömpingellenes intézkedésekre a kár megszüntetéséhez szükséges szinten került sor, dömpingellenes mértékvám formájában. A vám tonnánként 87,5 EUR és 200,9 EUR között mozog azon egyénileg megnevezett indiai gyártók esetében, amelyeknél a más gyártóktól származó behozatalra a maradványvám tonnánként 153,6 EUR (a továbbiakban: jelenlegi dömpingellenes intézkedések).

(4)       Egy indiai vállalat, a South Asian Petrochem Ltd névváltoztatását követően a Bizottság 2010/C 335/06/EK értesítésében[11] arra a következtetésre jutott, hogy a South Asian Petrochem Ltd-re vonatkozó dömpingellenes megállapításokat a továbbiakban a Dhunseri Petrochem & Tea Limited-re kell alkalmazni.

(5)       A Bizottság a 2005/697/EK határozattal[12] elfogadta a South Asian Petrochem Ltd-nek a minimum importár (a továbbiakban: MIÁ) meghatározására vonatkozó kötelezettségvállalási felajánlását (a továbbiakban: kötelezettségvállalás). Egy névváltoztatást követően a Bizottság 2010/C 335/05/EK értesítésében megállapította, hogy a South Asian Petrochem Ltd által felajánlott kötelezettségvállalás a továbbiakban a Dhunseri Petrochem & Tea Limited-re vonatkozik.

1.3.        A részleges időközi felülvizsgálat megindítása

(6)       A PET egyik indiai exportáló gyártója, a Dhunseri Petrochem & Tea Limited (a továbbiakban: kérelmező) részleges időközi felülvizsgálatra irányuló kérelmet nyújtott be az alaprendelet 19. cikke alapján. A kérelem hatályát a kérelmezőt érintő támogatás kivizsgálására korlátozták. A kérelmező egyidejűleg a jelenlegi dömpingellenes intézkedések felülvizsgálatát is kérelmezte. A kérelmező által gyártott termékekre dömpingellenes és kiegyenlítő maradványvámok alkalmazandók, és a kérelmező Unióba irányuló értékesítése a kötelezettségvállalás szerint történik.

(7)       A kérelmező prima facie bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy a kiegyenlíthető támogatás ellensúlyozásához az intézkedés jelenlegi szintű fenntartása már nem szükséges. A kérelmező prima facie bizonyítékot szolgáltatott különösen arra vonatkozóan, hogy támogatásának összege jóval az esetében jelenleg alkalmazandó vám mértéke alá csökkent. A támogatás mértékének összességében való csökkenése elsősorban a termék exportorientáltegység-státuszának („EOU”) megszűnésére vezethető vissza. A gyorsított felülvizsgálat során megállapított 13,9 %-os támogatás túlnyomó többsége (13,5 %) az EOU-rendszerből származott.

(8)       A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a kérelem elegendő prima facie bizonyítékot tartalmaz, így a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011. április 2-án közzétett, felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés[13] útján bejelentette az alaprendelet 19. cikke szerinti részleges időközi felülvizsgálat megindítását (a továbbiakban: a jelenlegi felülvizsgálat). Hatályát tekintve a felülvizsgálat a kérelmező támogatásának vizsgálatára korlátozódott.

1.4.        A vizsgálatban érintett felek

(9)       A felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmezőt, az exportáló ország képviselőit és az uniós gyártók szövetségét. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, és szóbeli meghallgatást kérjenek.

(10)     Egy érdekelt fél kért meghallgatást, amelyet biztosítottak számára.

(11)     A vizsgálat szempontjából szükségesnek tartott információk beszerzése céljából a Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőnek és India kormányának és az erre a célra megadott határidőn belül meg is kapta a válaszokat.

(12)     A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a támogatás megállapítása szempontjából szükségesnek ítélt. A Bizottság ellenőrző látogatásokat tett a kérelmező telephelyein az indiai Kalkuttában, valamint az indiai kormánynál Újdelhiben (a Külkereskedelmi Főigazgatóságon és a Kereskedelmi Minisztériumban) és Kalkuttában (a Kereskedelmi és Ipari Igazgatóságon és Nyugat-Bengália kormányánál).

1.5.        A felülvizsgálati időszak

(13)     A támogatásra vonatkozó vizsgálat a 2010. április 1-je és 2011. március 31-e közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) vonatkozott.

1.6.        Párhuzamos dömpingellenes vizsgálat

(14)     A Bizottság 2011. április 2-án[14] bejelentette, hogy a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján a jelenlegi dömpingellenes intézkedések tekintetében részleges időközi felülvizsgálatot indít, amely a dömpingnek a kérelmező tekintetében történő kivizsgálására korlátozódik.

(15)     A párhuzamos dömpingellenes vizsgálat megállapította, hogy a dömping tekintetében a körülmények jelentősen és tartósan megváltoztak, ezért a kérelmezőre alkalmazandó jelenlegi dömpingellenes intézkedéseket megváltoztatták.

2.           AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.        Érintett termék

(16)     A felülvizsgálat tárgyát képező termék a jelenleg a 3907 60 20 KN-kód alá tartozó, Indiából származó, az ISO 1628-5 szabvány szerinti, 78 ml/g vagy magasabb viszkozitási együtthatóval rendelkező PET (a továbbiakban: érintett termék).

2.2.        Hasonló termék

(17)     A vizsgálat feltárta, hogy az Indiában gyártott és az Uniónak értékesített érintett termék fizikai és kémiai tulajdonságait és felhasználását tekintve azonos az Indiában a hazai piacon gyártott és értékesített termékkel. A Bizottság ezért azt a következtetést vonta le, hogy a hazai és az exportpiacokon értékesített termékeket az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló terméknek kell tekinteni.

3.           A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

3.1.        Támogatás

(18)     Az indiai kormány és a kérelmező által benyújtott információ, valamint a Bizottság kérdőíveire adott válaszok alapján a következő – állítólagosan támogatásokkal járó – rendszerek megvizsgálására került sor:

Nemzeti rendszerek:

a)       vámjogosultsági betétkönyvrendszer (Duty Entitlement Passbook Scheme, DEPBS);

b)      exportorientált egységek (Export Oriented Units, EOU)/exportfeldolgozó övezetek (Export Processing Zones, EPZ)/különleges gazdasági övezetek (Special Economic Zones, SEZ);

c)       beruházási javak exportösztönzési rendszere (Export Promotion Capital Goods Scheme, EPCGS);

d)      piacra összpontosító rendszer (Focus Market Scheme; FMS);

e)       exporthitelrendszer (ECS);

f)       jövedelemadó-mentességi rendszer (Income Tax Exemption Scheme; ITES).

Regionális rendszerek:

g)       nyugat-bengáli ösztönzési rendszer.

(19)     A fent meghatározott a)–d) pont alatti rendszerek az 1992. augusztus 7-én hatályba lépett, a külkereskedelemről (fejlesztés és szabályozás) szóló, 1992. évi (1992/22 sz.) törvényen (a továbbiakban: külkereskedelmi törvény) alapulnak. A külkereskedelmi törvény feljogosítja az indiai kormányt, hogy értesítéseket adjon ki az export- és importpolitikával kapcsolatban. Ezek összefoglalása a „Foreign Trade Policy” (külkereskedelem-politika, a továbbiakban: FTP) című dokumentumokban található, amelyeket a Kereskedelmi Minisztérium ötévente ad ki és rendszeresen frissít. A felülvizsgálati időszakra két FTP-dokumentum vonatkozik: az FTP 04–09 és az FTP 09–14. Az utóbbi 2009 augusztusában lépett hatályba. Az indiai kormány ezenfelül az FTP 04–09 és az FTP 09–14 dokumentumra irányadó eljárásokat lefekteti egy „Handbook of Procedures, Volume I” (Eljárási kézikönyv, I. kötet) című dokumentumban (a továbbiakban: HOP I 04–09, illetve HOP I 09–14). Az eljárási kézikönyvet szintén rendszeresen frissítik.

(20)     Az e) pont szerinti rendszer a banki tevékenységek szabályozásáról szóló, 1949. évi törvény 21. és 35A. szakaszán alapul, amely lehetővé teszi az Indiai Központi Bank (a továbbiakban: IKB) számára, hogy az exporthitelek területén utasításokat adjon a kereskedelmi bankoknak.

(21)     Az f) pont alatti rendszer alapja a jövedelemadóról szóló 1961. évi törvény, amelyet a pénzügyi törvény évente módosít.

(22)     A g) pont szerinti rendszert Nyugat-Bengália kormánya kezeli, és a nyugat-bengáli kormány Kereskedelmi és Ipari Igazgatósága hozta létre 1999. június 22-i 580-CI/H sz. értesítésével (WBIS 1999), amelynek helyébe legutóbb a 2004. március 24-i 134-CI/O/Incentive/17/03/I sz. értesítés lépett (WBIS 2004).

3.2.        Vámjogosultsági betétkönyvrendszer (Duty Entitlement Passbook Scheme, a továbbiakban: DEPBS)

a)      Jogalap

(23)     A DEPBS részletes leírását az FTP 04–09 és az FTP 09–14 4.3. bekezdése, valamint a HOP I 04–09 és a HOP I 09–14 4. fejezete tartalmazza.

b)      Jogosultság

(24)     A rendszer igénybevételére minden gyártó-exportőr és kereskedő-exportőr jogosult.

c)      A DEPBS gyakorlati végrehajtása

(25)     A jogosult exportőr kérelmezhet DEPBS-hiteleket, amelyeket a rendszer keretében exportált termékek értékének százalékos arányaként számítanak ki. Az indiai hatóságok a legtöbb termékre – többek között az érintett termékre vonatkozóan is – megállapítottak ilyen DEPBS-szinteket. Ezeket a szinteket attól függetlenül határozzák meg, hogy a behozatali vámokat megfizették-e vagy sem. A DEPB-szint az érintett termék esetében a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálati időszaka során a FOB-paritáson számított érték 8%-a volt, 58 INR/kg értékhatárral. Ebből következik, hogy a maximális kedvezmény 4,64 INR/kg.

(26)     Ahhoz, hogy jogosult legyen a rendszerben nyújtható támogatásra, a vállalatnak exportálnia kell. Az exporttranzakció időpontjában az exportőrnek nyilatkoznia kell az indiai hatóságoknak arról, hogy az export a DEPBS alapján történik. Az áru exportálásának érdekében az indiai vámhatóságok – a feladási eljárás során – kiállítanak egy exportfuvarszámlát. Ez a dokumentum többek között feltünteti az adott exporttranzakcióra nyújtandó DEPBS-hitel összegét. Ekkor az exportőr már tudja, milyen gazdasági előnnyel számolhat. Amint a vámhatóságok kiállították az exportfuvarszámlát, az indiai kormánynak megszűnik azon joga, hogy mérlegelje, nyújtható-e DEPBS-hitel. A kedvezmény kiszámításához releváns DEPBS-szint az lesz, amelyet az exportnyilatkozat megtételének időpontjában alkalmaztak. Ezért nincs lehetőség a kedvezmény mértékének visszamenőleges módosítására.

(27)     Megállapítást nyert, hogy az indiai számviteli standardok szerint a DEPBS-hitelek az exportkötelezettség teljesítésekor a kereskedelmi számlákban eredményszemléleti alapon bevételként is elszámolhatók. Ezek a hitelek a továbbiakban felhasználhatók – a beruházási javak kivételével – a korlátozás nélkül importálható áruk későbbi behozatalakor fizetendő vám kifizetésére. Az ilyen hitelek ellenében behozott áru a belföldi piacon (forgalmi adó megfizetése mellett) értékesíthető vagy másként felhasználható. A DEPBS-hitelek szabadon átruházhatók, és a kibocsátásuk napjától számított 24 hónapig érvényesek.

(28)     A DEPBS-hitelek iránti kérelmeket elektronikusan kell benyújtani, és azok korlátlan számú exporttranzakcióra vonatkozhatnak. A DEPBS-hitelek kérelmezésére de facto nincsenek meghatározva szigorú határidők. A DEPBS kezelésére használt elektronikus rendszer nem zárja ki automatikusan a HOP I 04–09 és a HOP I 09–14 4.47. bekezdésében említett benyújtási határidőn túli exporttranzakciókat. Sőt, amint azt a HOP I 04–09 és a HOP I 09–14 9.3. bekezdése világosan meghatározza, a benyújtási határidő lejárta után beérkezett kérelmek csekély (a jogosultság 10%-ának megfelelő) pénzbüntetés kivetése mellett bármikor elbírálhatók.

(29)     Megállapításra került, hogy a kérelmező a felülvizsgálati időszak során használta ezt a rendszert.

d)      A DEPBS-re vonatkozó következtetések

(30)     Az DEPBS az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. A DEPBS-hitel az indiai kormány pénzügyi hozzájárulása, mivel a hitelt végeredményben behozatali vámok kiegyenlítésére veszik igénybe, ezzel csökkentve az indiai kormány egyébként esedékes vámbevételét. Emellett a DEPBS-hitel gazdasági előnyhöz juttatja az exportőrt, mivel növeli likviditását.

(31)     Ezen túlmenően a DEPBS jogilag egyértelműen az exportteljesítmény függvénye, és így az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedi és kiegyenlíthető támogatásnak tekintendő.

(32)     Ez a rendszer az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében – a kérelmező állításával ellentétben – nem tekinthető megengedhető vám-visszatérítési rendszernek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszernek. A rendszer nem felel meg az alaprendelet I. melléklete i) pontjában, a II. mellékletben (a vámvisszatérítés meghatározása és szabályai), valamint a III. mellékletben (a helyettesítő vámkedvezmény meghatározása és szabályai) megállapított szigorú szabályoknak. Az exportőrt semmi sem kötelezi a vámmentesen importált árunak a gyártási folyamatban való tényleges felhasználására, a hitel összege pedig nem a ténylegesen felhasznált alapanyagokhoz viszonyítva van kiszámítva. Ezenkívül nem működik rendszer vagy eljárás annak megerősítésére, hogy az exporttermék gyártási folyamatában mely alapanyagokat használták fel, vagy sor került-e túlzott mértékű behozatali vám befizetésére az alaprendelet I. mellékletének i) pontja, valamint a II. és III. melléklete szerint. Végül az exportőr attól függetlenül jogosult a DEPBS-ből származó előnyök igénybevételére, hogy egyáltalán importál-e alapanyagot. Az előnyök igénybevételéhez elegendő, ha az exportőr egyszerűen árut exportál, anélkül hogy igazolnia kellene azt, hogy az alapanyagok importból származnak. Így még azok az exportőrök is jogosultak a DEPBS-ből származó előnyök igénybevételére, akik minden alapanyagukat helyben szerzik be, és egyáltalán nem importálnak alapanyagként felhasználható árukat.

e)      A DEPB-rendszer megszüntetése

(33)     A 2011. június 17-i 54 (RE-2010) /2009–2014 sz. nyilvános értesítéssel a DEPB-rendszert utolsó alkalommal hosszabbították meg három hónappal, 2011. szeptember 30-áig. Mivel ezt követően nem jelentettek be további meghosszabbítást, a DEPB-rendszert ténylegesen visszavonták 2011. szeptember 30-ától kezdődően. Ennek következtében a rendszer 2011. szeptember 30. után semmiféle előnyt nem juttat a kérelmezőnek. Ezért ellenőrizni kell, hogy szükséges-e erre a rendszerre az alaprendelet 15. cikke (1) bekezdése szerinti intézkedéseket alkalmazni.

(34)     Ezzel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a kérelmező már részesült a párhuzamos vámvisszatérítési rendszer által nyújtott hasonló előnyökben. A PET vámvisszatérítési mértéke a FOB-paritáson számított érték 5,5 %-a, de legfeljebb 5,50 INR/kg. Mivel azonban a vámvisszatérítési rendszert nem alkalmazták a felülvizsgálati időszak alatt, lehetetlen a támogatás összegének kiszámítása ennél a rendszernél.

(35)     A kérelmező állítása szerint a vámvisszatérítési rendszer megfelel az alaprendelet II. mellékletében foglalt, a termelési folyamathoz hozzáadott felhasználandó anyagokkal kapcsolatos iránymutatásoknak különösen az említett melléklet I. bekezdésének. Azonban megállapítást nyert, hogy – a DEPB-rendszerhez hasonlóan – a vámvisszatérítés mértékét attól függetlenül határozzák meg, hogy a behozatali vámokat ténylegesen befizették-e vagy sem.

f)       A támogatás összegének kiszámítása

(36)     Az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése és 5. cikke szerint a kiegyenlíthető támogatások összegének kiszámítása a kedvezményezettnek nyújtott és a felülvizsgálati időszak alatt megállapított gazdasági előny mértékének megfelelően történt. Ebben a tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kedvezményezett akkor jutott hozzá a gazdasági előnyhöz, amikor e rendszer alapján kerül sor exporttranzakciókra. Jelenleg az indiai kormány kötelezően lemond a vámról, ami az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében pénzügyi hozzájárulásnak minősül.

(37)     A fentiek fényében indokoltnak tekinthető a DEPBS keretében megvalósuló juttatásokat úgy értékelni, mint a rendszer keretében a felülvizsgálati időszakban megvalósuló valamennyi exporttranzakcióra megkapott hitelek összegét.

(38)     Indokolt kérésre az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a támogatás összegének mint számlálónak a kiszámításakor a hitelekből levonták a támogatás megszerzése érdekében szükségszerűen felmerült költségeket.

(39)     Az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerint ezeket a támogatási összegeket a felülvizsgálati időszak alatti teljes exportforgalomra vetítették ki (nevező), mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották.

(40)     A fentiek alapján a felülvizsgálati időszakban a kérelmező esetében az e rendszer tekintetében megállapított támogatás mértéke 6,7 %.

3.3.        Exportorientált egységek (Export Oriented Units, EOU)/exportfeldolgozó övezetek (Export Processing Zones, EPZ)/különleges gazdasági övezetek (Special Economic Zones, SEZ)

(41)     A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az együttműködő indiai gyártó a felülvizsgálati időszakban az EOU/EPZ/SEZ rendszerből nem jutott előnyhöz. Ezeket a rendszereket ezért e vizsgálat keretében nem kellett tovább elemezni.

3.4.        Beruházási javak exportösztönzési rendszere (Export Promotion Capital Goods Scheme, EPCGS)

a)      Jogalap

(42)     Az EPCGS részletes leírása az FTP 04–09 és az FTP 09–14 5. fejezetében, valamint a HOP I 04–09 és a HOP I 09–14 5. fejezetében található.

b)      Jogosultság

(43)     Erre a rendszerre a támogató gyártókhoz és szolgáltatókhoz „kötött” gyártó-exportőrök és kereskedő-exportőrök jogosultak.

c)      Gyakorlati végrehajtás

(44)     Exportkötelezettség vállalásával a vállalat csökkentett vámtétel mellett importálhat (új és legfeljebb 10 éves használt) beruházási javakat. Ebből a célból az indiai kormány – kérelemre és térítés ellenében – EPCGS-engedélyt állít ki. A rendszer a keretében importált beruházási javak mindegyikére 5 %-os csökkentett vámtételt biztosít. Az exportkötelezettség teljesítése érdekében az importált beruházási javakat bizonyos idő alatt bizonyos mennyiségű exportáru előállítására kell felhasználni. Az FTP 09‑14 szerint az EPCGS keretében a beruházási javak 0%-os vámtétellel is importálhatók, ilyen esetben azonban az exportkötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló időszak rövidebb.

(45)     Az EPCGS-engedély jogosultja a beruházási javakat belföldi forrásból is beszerezheti. Ebben az esetben a beruházási javak belföldi előállítója igénybe veheti a beruházási javak előállításához szükséges alkotóelemek vámmentes behozatalára nyújtott kedvezményt. Választható lehetőségként a belföldi gyártó az EPCGS-engedély jogosultjának szállított beruházási javakra vonatkozóan kérheti „exportnak tekintett művelethez” kapcsolódó kedvezmény igénybevételét is.

(46)     Megállapítást nyert, hogy a kérelmező a felülvizsgálati időszak során használta ezt a rendszert.

d)      Az EPCGS-sel kapcsolatos következtetések

(47)     Az EPCGS az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. Az indiai kormány részéről a vámcsökkentés pénzügyi hozzájárulást jelent, mivel az engedmény csökkenti az indiai kormány egyébként esedékes vámbevételét. Ezen túlmenően a vámcsökkentés gazdasági előnyhöz juttatja az exportőrt, mert az importálásnál megtakarított vám növeli a vállalat likviditását.

(48)     Továbbá az EPCGS-szabályozás jogilag az exportteljesítmény függvénye, mivel az engedélyek exportkötelezettség vállalása nélkül nem nyerhetők el. A rendszer ennélfogva az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedi és kiegyenlíthető támogatásnak minősül. A kérelmező állítása szerint a beruházási javak beszerzése tekintetében nem kellene exportteljesítménytől függőnek tekinteni azokat az EPCGS-támogatásokat, amelyeknél az exportkötelezettség már a felülvizsgálati időszak előtt teljesült. Ezért ezeket nem lenne szabad egyedi támogatásnak tekinteni és kiegyenlíteni. Ezt az állítást azonban vissza kellett utasítani. Ki kell emelni, hogy maga a támogatás exportteljesítmény-függő volt, vagyis nem adták volna meg, ha a vállalat nem vállalt volna bizonyos exportkötelezettséget.

(49)     Az EPCGS az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében nem tekinthető sem megengedhető vám-visszatérítési rendszernek, sem helyettesítő vámkedvezményrendszernek. Az ilyen engedélyezett rendszerek hatálya nem terjed ki a beruházási javakra, amint azt az alaprendelet I. mellékletének i) pontja meghatározza, mivel azokat az exportált termékek előállítása során nem használják el.

e)      A támogatás összegének kiszámítása

(50)     A támogatás összegét az alaprendelet 7. cikkének (3) bekezdése értelmében az importált beruházási javak vonatkozásában meg nem fizetett vámok alapján számították ki, az érintett iparágban az ilyen beruházási javak szokásos értékcsökkenési időszakát tükröző időszakra (azaz 18,93 évre) elosztva. Az időközben felhalmozódott gazdasági előny teljes értékének kifejezése érdekében az Bizottság ehhez az összeghez kamatokat adott hozzá. E célra az Indiában a felülvizsgálati időszak során a helyi valutában kínált hitelekre érvényes kereskedelmi kamatot ítélték megfelelőnek.

(51)     Az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének és 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően ezt a támogatási összeget a felülvizsgálati időszak alatti exportforgalomhoz megfelelő nevezőként rendelték hozzá, mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye.

(52)     A felülvizsgálati időszak során megállapított támogatás mértéke e rendszer tekintetében a kérelmező esetében 0,6 %.

3.5.        Piacra összpontosító rendszer (Focus Market Scheme; FMS)

a)      Jogalap

(53)     Az FMS részletes leírása az FTP 04–09 3.9.1–3.9.2.2. bekezdésében, az FTP 09–14 3.14.1–3.14.3. bekezdésében, a HOP I 04–09 3.20–3.20.3. bekezdésében és a HOP I 09–14 3.8–3.8.2. bekezdésében található.

b)      Jogosultság

(54)     A rendszer igénybevételére minden gyártó-exportőr és kereskedő-exportőr jogosult.

c)      Gyakorlati végrehajtás

(55)     E rendszer keretében minden terméknek a HOP I 04–09 és a HOP I 09–14 37C. mellékletében felsorolt országokba irányuló exportja az e rendszer keretében kivitt termékek FOB-paritáson számított értékének 2,5%-áig vámhitelre jogosult. Bizonyos exporttevékenységeket ez a rendszer kizár, például az importált vagy átrakodott termékek exportját, az exportnak tekintett műveleteket, a szolgáltatások exportját, valamint a különleges gazdasági övezetekben működő egységek, illetve az exportorientált egységek exportforgalmát. A rendszerből ki vannak továbbá zárva egyes terméktípusok, például a gyémánt, a nemesfémek, az ércek, a gabonafélék, a cukor és a kőolajtermékek.

(56)     Az FMS keretében kapott exporthitelek szabadon átruházhatók, és a megfelelő vámhitel-jogosultsági bizonylat kiadási időpontjától számított 24 hónapig érvényesek. E hitelek bármely alapanyag vagy termék (köztük a beruházási javak) későbbi importja alkalmával felhasználhatók vámok kifizetésére.

(57)     A vámhitel-jogosultsági bizonylatot – az export megtörténte vagy az áruk elszállítása után – az a kikötő bocsátja ki, ahonnan a kivitelt végezték. Amennyiben a kérelmező a hatóságoknak minden releváns exportra vonatkozó okirat (pl. exportmegrendelés, számlák, szállítólevelek, a kivitelt igazoló banki bizonylatok) másolatát be tudja mutatni, az indiai kormánynak nincs lehetősége felülbírálni a vámhitelek megadását.

(58)     Megállapítást nyert, hogy a kérelmező a felülvizsgálati időszak során használta ezt a rendszert.

d)      Az FMS-sel kapcsolatos következtetések

(59)     Az FMS az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. Az FMS-vámhitel India kormányának pénzügyi hozzájárulását jelenti, mivel a hitelt végső soron behozatali vámok kiegyenlítésére veszik igénybe, ezzel csökkentve India kormányának egyébként esedékes vámbevételét. Emellett az FMS-vámhitel gazdasági előnyt nyújt az exportőrnek, mivel növeli likviditását.

(60)     Ezen túlmenően az FMS jogilag az exportteljesítménytől függ, és ennélfogva az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdése a) pontja alapján egyedinek és kiegyenlíthetőnek tekintendő.

(61)     Az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében a rendszer nem tekinthető megengedhető vám-visszatérítési rendszernek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszernek. A rendszer nem felel meg az alaprendelet I. melléklete i) pontjában, II. mellékletében (a vámkedvezmény meghatározása és szabályai), valamint III. mellékletében (a helyettesítő vámkedvezmény meghatározása és szabályai) megállapított szigorú szabályoknak. Az exportőrt semmi sem kötelezi a vámmentesen importált árunak a gyártási folyamatban való tényleges felhasználására, és a hitel összegét nem a ténylegesen felhasznált alapanyagokhoz viszonyítva számítják ki. Nem áll rendelkezésre olyan rendszer vagy eljárás, amely megerősítené, hogy a gyártási eljárásban mely alapanyagokat használták fel az exportált termékhez, illetve annak megerősítésére, hogy történt-e túlfizetés a behozatali vámok vonatkozásában az alaprendelet I. melléklete i) pontjának, valamint II. és III. melléklete értelmében. Az exportőrök jogosultak az FMS szerinti kedvezményekre, függetlenül attól, hogy importálnak-e alapanyagot vagy sem. Az előnyök igénybevételéhez elegendő, ha az exportőr egyszerűen árut exportál, anélkül hogy igazolnia kellene azt, hogy az alapanyagok importból származnak. Így még azon exportőrök is jogosultak az FMS-támogatás igénybevételére, akik minden alapanyagukat belföldön szerzik be, és egyáltalán nem importálnak felhasználható nyersanyagot. Ezen túlmenően az exportőr az FMS-vámhitelt beruházási javak behozatalára is felhasználhatja, noha ez utóbbiak nem tartoznak a megengedhető vámkedvezményrendszerek hatálya alá, amint az alaprendelet I. mellékletének i) pontja meghatározza, mivel nem használják el őket az exportált termékek előállítása során.

e)      A támogatás összegének kiszámítása

(62)     A kiegyenlíthető támogatások összegének kiszámítása a kedvezményezettnek juttatott gazdasági előny alapján történt, amelyről megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszakban a kérelmező az eredményelszámolás elve alapján az exportügylet szakaszában befolyt bevételként könyvelte el. Az alaprendelet 7. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően e támogatási összeget (számláló) a felülvizsgálati időszak alatti exportforgalomra vetítették ki (megfelelő nevező), mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, előállított, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották.

(63)     Ebben a rendszerben a felülvizsgálati időszak alatt a kérelmező tekintetében megállapított támogatási ráta alacsonyabb, mint 0,1 %.

3.6.        Exporthitelrendszer (Export Credit Scheme, a továbbiakban: ECS)

(64)     Megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a kérelmező továbbra is élvezte az exportfinanszírozására nyújtott kedvezményes kamatokból származó előnyöket 2011. június 30-ig. A rendszer részletes leírása az Indiai Központi Bank Master Circular on Rupee / Foreign Currency Export Credit & Customer Services to Exporters (DBOD No DIR.(Exp). BC 07/04.02.02/2009-10) című körrendeletében található, melynek címzettje valamennyi indiai kereskedelmi bank.

(65)     2011. július 1-jén az ECS feltételeit a Master Circular on Rupee / Foreign Currency Export Credit & Customer Services to Exporters DBOD No.DIR. (Exp).BC.04/04.02.002/2011-12 felülvizsgálta. A felülvizsgált feltételek semmiféle előnyt nem juttatnak a kérelmezőnek. Az alaprendelet 15. cikke (1) bekezdése szerint ezt a rendszert ennélfogva nem egyenlítik ki.

3.7.        Jövedelemadó-mentességi rendszer (Income Tax Exemption Scheme; ITES)

(66)     A vizsgálat során megállapították, hogy a kérelmező a felülvizsgálati időszakban nem részesült kedvezményekben az ITES keretében. Ezt a rendszert ezért ebben a vizsgálatban nem kellett tovább elemezni.

3.8.        Nyugat-bengáli ösztönzési rendszer (West Bengal Incentive Scheme, a továbbiakban: WBIS)

(67)     Nyugat-Bengália állam számos ösztönzőt biztosít az ipari vállalatoknak, többek közt a késztermékek eladására kivetett forgalmi adók és központi forgalmi adók alóli mentesség formájában, az ezen államon belüli gazdaságilag hátrányos helyzetű területek ipari fejlődésének elősegítése érdekében.

a)      Jogalap

(68)     A Nyugat-Bengália kormánya által alkalmazott rendszer részletes leírása a Nyugat-Bengália kormánya Kereskedelmi és Ipari Igazgatóságának 1999. június 22-i 580-CI/H sz. értesítésében található meg.

b)      Jogosultság

(69)     A hátrányos területeken új ipari létesítményt létrehozó vagy egy létező ipari létesítményt jelentősen bővítő vállalatok jogosultak kedvezményekre e rendszer keretében. Mindamellett létezik a nem jogosult vállalatok teljes listája (a vállalatok negatív listája), és ennek következtében bizonyos területeken a vállalatok nem részesülhetnek kedvezményekben e rendszerek keretében.

c)      Gyakorlati végrehajtás

(70)     A rendszer keretében a vállalatoknak beruházásokat kell végrehajtaniuk a hátrányos helyzetű területeken. E területek, amelyek bizonyos területi egységeket képviselnek Nyugat-Bengáliában, gazdasági fejlettségük szerint különböző kategóriákba vannak besorolva, ugyanakkor léteznek az ösztönző rendszerek alkalmazásából kizárt területek is. Az ösztönzők összegének megállapítását szolgáló fő kritérium a beruházás mérete, valamint az a terület, ahol a vállalat található vagy létrejön.

d)      Következtetés

(71)     A rendszer az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának (ii) alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. A rendszer a nyugat-bengáli kormány pénzügyi hozzájárulását képezi, mivel a folyósított ösztönzők – jelen esetben a késztermékek eladására kivetett forgalmi adók és központi forgalmi adók alóli mentesség – csökkentik az egyébként esedékes adóbevételt. Ezenkívül ezek az ösztönzők gazdasági előnyt biztosítanak az adott vállalat számára, mert javítják a pénzügyi helyzetét, mivel az egyébként esedékes adók nem kerülnek befizetésre.

(72)     Továbbá a rendszer az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 4. cikkének (3) bekezdése értelmében regionális szinten egyedi, mivel csak azon vállalatok számára elérhető, amelyek az adott állam jogszabályaiban meghatározott bizonyos megjelölt földrajzi területen hajtottak végre beruházást. A rendszer nem elérhető az e területen kívül működő vállalatok számára; ezenkívül a gazdasági előny mértéke az adott terület szerint eltérő.

(73)     A WBIS 1999 ennek értelmében kiegyenlíthető.

e)      A támogatás összegének kiszámítása

(74)     A támogatás összegét a felülvizsgálati időszak alatt szokásos esetben esedékes, de az e rendszer keretében meg nem fizetett, a késztermékekre kivetett forgalmi adó és központi forgalmi adó nagysága alapján számították ki. Az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően e támogatási összeget (számláló) megfelelően kivetítették a felülvizsgálati időszak alatti összes eladásra (nevező), mert a támogatás nem exportkontingens és nem a legyártott, előállított, exportált vagy szállított mennyiségek szerint került folyósításra. A vállalat által szerzett támogatás mértéke 1,4 % volt.

3.9.        A kiegyenlíthető támogatások összege

(75)     A kérelmező esetében az alaprendelet rendelkezései szerint megállapított kiegyenlíthető támogatás teljes összege értékarányosan kifejezve 8,7 %. Ez a támogatási összes meghaladja az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésében említett de minimis küszöböt.

(76)     A kérelmező tekintetében a jelenlegi eljárásban megállapított támogatási szintek a következők:

RENDSZEREK || DEPBS || EPCGS || FMS || WBIS || Összesen

Dhunseri Tea & Petrochem || 6,7% || 0,6% || < 0,1% || 1,4% || 8,7%

(77)     Ezért úgy tekinthető, hogy az alaprendelet 19. cikke értelmében a felülvizsgálati időszak alatt a támogatás folytatódott.

3.10.      A megváltozott körülmények tartós jellege a támogatások tekintetében

(78)     Az alaprendelet 19. cikke (4) bekezdésének megfelelően megvizsgálták azt is, hogy a megváltozott körülmények indokoltan tartósnak tekinthetők-e.

(79)     Megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a kérelmező továbbra is élvezte az indiai kormány által nyújtott kiegyenlíthető támogatás kedvezményeit. Emellett a jelenlegi felülvizsgálat során megállapított támogatási kulcs nem éri el az eredeti vizsgálat során meghatározott mértéket. Megállapítást nyert továbbá, hogy a kérelmező állítása szerinti, az (5) preambulumbekezdésben található változtatásokat valóban végrehajtották. A kérelmező valóban nem élvezte az EOU-rendszerből származó előnyöket a felülvizsgálati időszak alatt, a (39) preambulumbekezdésben foglaltak szerint.

(80)     Az is megállapítást nyert azonban, hogy a kérelmező által a felülvizsgálati időszak alatt használt legfontosabb rendszert (azaz a DEBPS-t) 2011. szeptember 30-án megszüntették, és a kérelmező jelenleg olyan rendszert használ, amelyet nem alkalmaztak a felülvizsgálati időszak alatt (vám-visszatérítési rendszer). Ezért egyértelmű, hogy a felülvizsgálati időszak alatt fennálló helyzet nem tartós jellegű, mivel már időközben jelentős változáson esett át.

(81)     Ebből következik, hogy a részleges időközi felülvizsgálatot a jelenleg hatályban lévő kiegyenlítő intézkedések módosítása nélkül meg kell szüntetni. A Bizottság tájékoztatta a kérelmezőt és a többi érdekelt felet azokról a tényekről és szempontokról, amelyek alapján az a javaslat született, hogy a vizsgálatot megszüntetik.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A jelenleg a 3907 60 20 KN-kód alá tartozó, a többek között Indiából származó polietilén-tereftalát behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedések részleges időközi felülvizsgálata a hatályban lévő intézkedések módosítása nélkül megszűnik.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               HL L 188., 2009.7.18., 93. o.

[2]               HL L 301., 2000.11.30., 1. o.

[3]               HL L 266., 2005.10.11., 1. o.

[4]               HL L 59., 2007.2.27., 34. o.

[5]               HL L 340., 2008.12.19., 1. o.

[6]               HL C 335., 2010.12.11., 7. o.

[7]               HL L 301., 2000.11.30., 21. o.

[8]               HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

[9]               HL L 266., 2005.10.11., 10. o.

[10]             HL L 59., 2007.2.27., 1. o.

[11]             HL C 335., 2010.12.11., 6. o.

[12]             HL L 266., 2005.10.11., 62. o.

[13]             HL C 102.,2011.4.2., 15. o.

[14]             HL C 102.,2011.4.2., 18. o.