27.7.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 225/52

---

A Régiók Bizottsága véleménye – Energiahatékonyság a városokban és régiókban – a vidéki és a városi területek közötti különbségek kiemelt kezelése

2012/C 225/06

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

—	kéri, hogy az energiahatékonyság az energiapolitikák központi és szerves eleme legyen, és úgy véli, hogy elegendő prioritást kell kapnia a energiapolitikai hierarchiában,

—	támogatja, hogy a jövőbeli uniós támogatási programokban az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot célzó pénzügyi támogatási intézkedéseket jobban fogják össze,

—	erőteljesebb intézkedéseket tart szükségesnek a magatartás és az energiafogyasztási szokások befolyásolására, és felveti, hogy ehhez vegyíteni kell az ösztönző és büntető intézkedéseket, elővezetve a gazdasági érveket, de szükség esetén nagyobb hangsúlyt helyezve a kötelező követelményekre is,

—

tudatában van annak, hogy jelenlegi célkitűzéseinek elérése érdekében a mostani politika a városokra összpontosít, hangsúlyozza azonban, hogy átfogóbb és koordináltabb módon azokat a kihívásokat is kezelni kell, amelyekkel az energiafelhasználás és -megtakarítás vonatkozásában a vidéki területek szembesülnek;

—

felkéri a helyi és regionális önkormányzatokat arra, hogy osszák meg az energiahatékonyságra és -megtakarításra vonatkozó legjobb gyakorlatokat, és energiafüggőségük csökkentése érdekében úgy tervezzék és irányítsák szolgáltatásaik nyújtását, hogy azokhoz a minimális mennyiségű energiát használják fel.

Előadó	Brian MEANEY (IE/EA), Clare megye tartományi közgyűlésének és a közép-nyugati régió önkormányzatának tagja
Referenciaszöveg	A dán elnökség 2012. január 12-i felkérése

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

A)   Bevezetés

1.   hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia indokoltan állítja a hatékony energiafelhasználást az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló célkitűzései megvalósításának középpontjába, ami szükségessé teszi az erőforrás-hatékony gazdaságra való átállást. Az energiahatékonyság lényege nem a kibocsátás vagy a gazdasági tevékenység csökkentése, hanem a teljesítményszint megőrzése az energiafogyasztás termelési egységenként történő csökkentése mellett. Ez azt jelenti, hogy azonosítani kell és meg kell szüntetni a felesleges energiafelhasználást, valamint hogy hatékonyabb termelési módszerekre van szükség;

2.   aggodalommal állapítja meg, hogy az EU az elsődleges energiafogyasztás terén 2020-ra javasolt 20 %-os megtakarításnak csak a felét fogja elérni. A 2020-as célkitűzések megvalósításához valamennyi szint – európai, nemzeti, regionális és helyi – összehangolt erőfeszítésére van szükség. Az energiahatékonyság kiemelt prioritás, és megerősített politikákat követel meg minden kormányzati szinten;

3.   ismételten hangsúlyozza, hogy a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiaellátással kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításához az EU-nak kollektív szinten, szolidáris és hatékony módon kell fellépnie a már létező és a leendő technológiai fejlesztések meghatározása és alkalmazása során, és az energiahatékonyságot elősegítő és javító viselkedés-változást kell elérnie. Ennek kapcsán az EU-nak kiemelten kell kezelnie rövid és közép távon a leghatékonyabb és kereskedelmileg legversenyképesebb technológiák bevezetését;

4.   hangsúlyozza, hogy nem utolsósorban a helyi és regionális energiaügyi szereplők révén a városok, régiók valamint a helyi önkormányzatok kulcsszerepet kaptak az energia hatékonyabb felhasználásának megkönnyítése, ösztönzése és szabályozása területén saját működésük során és saját infrastruktúrájukat illetően, valamint az energiafogyasztókkal és -termelőkkel. Az RB elismeri, hogy ehhez a helyi önkormányzatok számára több pénzügyi eszközt és jobb támogatást kell biztosítani, hogy képesek legyenek betölteni feladatukat az energiahatékonyság javítására szolgáló intézkedések terén;

5.   kiemeli a helyi és regionális önkormányzatok szerepét a példamutatásban, a beruházások vonzásában és a munkahelyteremtésben, és kéri az EU-t, hogy ösztönözze olyan helyi és regionális energiahatékonysági tervek kidolgozását, amelyek hozzájárulnak a tagállami és uniós szintű energetikai célkitűzések teljesítéséhez és az energiával kapcsolatos információs rendszerek javításához, továbbá hogy hozzon létre mechanizmusokat mindezek elősegítésére;

6.   támogatja a „mindenki számára rendelkezésre álló megújuló energia nemzetközi éve” elnevezésű ENSZ kezdeményezést, mivel az valódi lehetőséget jelent arra, hogy felhívjuk a figyelmet az energiahatékonyság növelésének és a megújuló energiának a jelentőségére helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi szinten. A tiszta, elérhető és megbízható energiához való hozzáférés hiánya akadályozza az emberi, társadalmi és gazdasági fejlődést, és a millenniumi fejlesztési célok elérésének komoly akadálya. A fenntartható energiára való teljes átállás felé való átmenetnek az energiafogyasztás csökkentését célzó fokozott erőfeszítésekkel kell együtt járnia, ami ahhoz is vezet, hogy csökken a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőség.

7.   ezenkívül megállapítja, hogy Kína és India gazdaságai még csak a „bemelegítő” szakaszban vannak: Kína energiaszükséglete 2035-ig várhatóan 75 %-kal növekszik (1); az ennek eredményeként egyre növekvő verseny a jelenleg az EU által importált energiáért ellátási, elosztási és költségproblémákat eredményezhet, aminek súlyos és többszintű gazdasági és társadalmi következményei lehetnek. Az ilyen fejleményekre adandó válaszhoz konkrét, megvalósítható cselekvési terveket kell kidolgozni, hogy mielőbb fedezni lehessen a helyben rendelkezésre álló, megújuló energiaforrások iránti igényt. Az ilyen tervek elkészítésébe be kell vonni a városi, regionális és helyi önkormányzatokat;

8.   utal arra, hogy a településeken és a régiókban nem érvényesül az ökológiai átállásra szolgáló projektek társadalmi haszna. Ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállami kormányoknak komoly pénzügyi eszközöket kellene előirányozniuk a középületek energiahatékony átalakítására;

9.   tudomásul veszi az energiahatékonysági irányelvről folyó jelenlegi vitát, valamint erőteljes és ambiciózus szöveg elfogadását kéri. A városok és régiók csak nyerhetnek a nagyobb energiahatékonysággal és az energiafogyasztás csökkentésével: így képesek lehetnek csökkenteni függőségüket az import üzemanyagoktól, mintegy 2 millió helyi munkahelyet teremthetnek az üzemek építése, illetve átalakítása során (2), valamint a háztartások számára lehetővé válhat, hogy jelentős összegeket takarítsanak meg energiaszámláikból. EU ezenkívül képes lesz tovább csökkenteni üvegházhatásúgáz-kibocsátását és még ambiciózusabb célokat tűzhet ki ezen a téren. A javasolt irányelv ezért az első helyes lépést jelenti a jelenlegi válság enyhítése felé. Összességében azonban nem elegendő, mivel elsődlegesen gazdasági célkitűzéseket követ, mint a külföldi olaj és gáz importjának csökkentése, illetve az így megmaradó több milliárd euró visszairányítása az EU gazdaságaiba, anélkül, hogy ugyanakkor konkrét elképzeléseket tartalmazna a megújuló energiaforrások szükséges széles körű fejlesztéséről.Ennek eléréséhez fontos, hogy minden tagállam a saját körülményeihez mérten cselekedhessen, hogy így minden ország a lehető leghatékonyabb intézkedéseket hozhassa meg;

10.   ebben az összefüggésben sajnálatát fejezi ki a lakhatási célú, felújításra szoruló épületpark renoválásával kapcsolatos koherens, hosszú távú jövőkép, valamint az energiahatékonyság helyi és regionális szinten történő növelését célzó befektetésekkel kapcsolatos konkrét és specifikus, a helyi és regionális önkormányzatoknak szánt pénzügyi támogatásra irányuló kötelezettségvállalások hiánya miatt; Ebben az összefüggésben fontos figyelembe venni a közösség számára hasznos és az üzletgazdasági célok közötti különbségeket. Egy épület felújításakor a vállalkozások szintjén abból kell kiindulni, hogy gazdaságilag mi kivitelezhető, míg a közösségnek társadalmi célokat kell megvalósítania.

11.   azt ajánlja, hogy az EU fokozza az energiahatékonysági információs rendszerek kapacitását, és hogy ezek tartalmazzák az alábbiakat: adatokat mind a tagállami, mind a regionális szintű energiahatékonysági politikákról, a területi szinten elért energiamegtakarítás kiszámításának értékelési rendszereit, energiahatékonysági mutatókat, az alkalmazandó megtakarítási intézkedésekre vonatkozó előírások adatbázisait, útmutatást a bevált gyakorlatokról, fellépési normákat stb.; egyetért a helyi önkormányzatok Energy Cities elnevezésű európai egyesületével abban, hogy a finanszírozás alapvető fontosságú a javasolt intézkedések alkalmazása szempontjából. Az RB emellett megállapítja, hogy az energiahatékonysággal kapcsolatos irányelvben nincsenek kényszerítő célkitűzések, az nem irányoz elő érdemi felülvizsgálati folyamatot és könnyű opt-out lehetőségeket tartalmaz. Az RB ezért üdvözli a lengyel és a dán elnökség erőfeszítéseit a hiányzó elemeknek a javaslatba történő bevonására irányulóan. Az RB támogatja a dán elnökség arra irányuló törekvéseit, hogy politikai kompromisszumot sikerüljön elérni, amellyel a helyi és regionális sajátosságokat figyelembe véve biztosítani kell, hogy a hivatalok élen járjanak épületeik energiahatékony kialakításában. Üdvözlendő az a javasolt kötelezettség, hogy az energetikai vállalatok évente 1,5 %-os megtakarítást érjenek el.

12.   kiemeli, hogy az energiahatékonyság nem érhető el olyan központilag meghatározott, merev intézkedésekkel, amelyek nem veszik figyelembe a tagállamok helyi és regionális adottságait. Ezért azt kéri, hogy teremtsék meg annak a lehetőségét, hogy az energiamegtakarítási célok eléréséhez alternatív módszereket lehessen alkalmazni – feltéve, hogy azok az energiafogyasztás ugyanolyan szintű csökkenését eredményezik –, illetve hogy a települések és régiók energiamegtakarítási stratégiákat javasolhassanak;

13.   megjegyzi, hogy a legfőbb európai uniós energiahatékonysággal kapcsolatos politikák és koncepciók ágazatonként széttagozódottak (szállítás, építőipar stb.) ahelyett, hogy figyelembe vennék a földrajzi és területi egyenlőtlenségeket és potenciált, amelyekre figyelemmel kellene lenni az uniós szintű haladás érdekében.

14.   kéri, hogy a megfelelő energiagazdálkodási, ill. -megtakarítási intézkedések kidolgozása az energiahatékonyság javítását célzó intézkedések mentén történjen, és energiagazdálkodási, ill. -takarékossági célok kitűzését sürgeti az energiafelhasználás csökkentésére irányuló célértékekkel, amelyek támogathatják, sőt az energiahatékonyság javítása révén meghaladhatják az energiafogyasztás-csökkentési célokat;

15.   kéri, hogy az EU dán elnöksége ismerje el a helyi és regionális önkormányzatok szerepét az Európa 2020 stratégia energiahatékonysági célkitűzéseinek teljesítésében. A helyi és regionális önkormányzatokra való hivatkozás majdnem teljes mértékben hiányzik a jövőbeni energiahatékonysági irányelvvel kapcsolatos jelenlegi tanácsi tárgyalási dokumentumtervezetből, valamint a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervről szóló európai bizottsági közleményből. Ezenkívül úgy véli, hogy az átdolgozott nemzeti reformprogramoknak és az országspecifikus ajánlásoknak erősebben kell tükrözniük az energiahatékonysággal kapcsolatos eddigi kötelezettségvállalásokat;

16.   üdvözli az „Intelligens energia – Európa” (IEE) közfinanszírozási kezdeményezést és a piaci korlátok leküzdésére irányuló kezdeményezéseket. Az IEE programjának a magatartás megváltoztatásával kapcsolatos cselekvések ösztönzésére kell összpontosítania. Mindazonáltal az RB azt sürgeti, hogy az IEE projektjeinek eredményeit és ajánlásait céltudatosabban terjesszék (tájékoztatás, jogszabályok stb.) az EU egész területén, és gondoskodjanak az IEE programjának vagy az azt követő programoknak a 2014–2020 közötti finanszírozásáról.

17.   A kérdés különleges területi dimenziójára tekintettel az RB hangsúlyozza a következőket:

—

az EU vidéki területei szennyezőbb energiaforrásokat használnak, mint a városi területek, emiatt különösen támogatni kellene az erősen környezetszennyező fosszilis tüzelőanyagok átmeneti megoldásként kevésbé szennyező fosszilis tüzelőanyagokkal, majd elsősorban megújuló energiaforrásokkal való helyettesítését,

—

a vidéki területek felzárkózása ellenére gazdasági fejlettségi szintjük továbbra is alacsonyabb az EU-s átlagnál, főként a városi területekkel összehasonlítva. Ez a vidéki és városi területek közötti szakadék különösen hangsúlyos Kelet- és Közép-Európában, és ez annál is inkább nyugtalanító, mivel 2000 és 2007 között tovább nőtt a nagyvárosok és a fővárosok gyors terjeszkedése miatt;

B)   Városok, helyi és regionális önkormányzatok

18.   megismétli a jobb városi-vidéki egyensúly megteremtésére irányuló kérését a fenntartható energiapolitikák területén, és hangsúlyozza, hogy a vidéki területek potenciáljának jobb kihasználására van szükség az Európa 2020 stratégia energiahatékonysági célkitűzéseinek elérése érdekében. A vidéki területek ugyanis nagy lehetőséget rejtenek magukban mind az energiatermelés, mind a fogyasztás csökkentése terén: a szélerőművek és a naperőművek telepítéséhez szükséges hely csak a vidéki területeken áll rendelkezésre. Ezzel egyidejűleg a modern mezőgazdaságnak nagy mennyiségű energiára van szüksége a működéshez. Az energia-megtakarítási lehetőségeket és az új energiaforrások feltárásában rejlő lehetőségeket azonban messze alábecsülték;

19.   kiemeli, hogy a városi és a vidéki területek között alapvető eltérések vannak. A vidéki területeken az energiahatékonyság kritikus állapotban van és gyors beavatkozást tesz szükségessé. A vidéki háztartásoknak és kisvállalkozásoknak különböző hátrányokkal kell szembenézniük energiafogyasztásuk tekintetében, főként épületállományuk minősége miatt. A vidéki épületek lényegesen régebbiek, renoválásuk pedig költséges tulajdonosaik számára. Az épületek szigetelése jó példa erre: a vidéki magánépületeknél nem érhető el ugyanaz a szintű megtakarítás, mint a több tulajdonossal rendelkező városi épületek esetében. Ez a helyzet, amely az egyes tagállamokban különböző mértékben jelentkezik, nagyobb tüzelőanyag-költségekhez vezet a vidéki területeken, ahol a lakosonkénti jövedelem 21–62 %-kal alacsonyabb, mint a városokban (3);

20.   hangsúlyozza, hogy mindazonáltal az európai uniós energiapolitikát a nagyvárosok szükségleteinek megfelelően határozták meg. A befektetők továbbra is szinte kizárólag a városi területek ellátására kifejlesztett infrastruktúrákra fókuszálnak;

21.   hangsúlyozza, hogy a vidéki és távoli régiókban általában drágábban lehet energiához jutni. Ezenkívül az energiahatékonyság alacsonyabb, mivel kevésbé alkalmaznak tiszta technológiákat és a hőszigetelés sem hatékony. Megfelelő megoldásokat sürget a kormányzás és a finanszírozás szintjén, hogy a vidéki területek EU-szerte képesek legyenek utolérni a városi területeket ebből a szempontból, különösképpen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és ennek LEADER-megközelítése által képviselt potenciál kiaknázása révén; Számos legjobb gyakorlat és EU-szerte folytatott kísérleti projekt bizonyította egyértelműen, hogy a vidéki területekben megvan a potenciál arra, hogy különféle forrásokból – üvegházhatásúgáz-kibocsátástól mentes vagy szénsemleges energiaforrások, biomassza, üzemanyagcellák stb. – gondoskodni tudjanak saját energiaszükségleteikről;

22.   úgy véli, hogy ESZA kapacitásfejlesztéshez nyújtott támogatásainak – főként amelyek célja a munkavállalók képzettségének a növelése, amelybe az is beletartozhat, hogy a régióra jellemző anyagokat felhasználó hagyományos technikákat alkalmazzák – el kell ismerniük és figyelembe kell venniük a városi és vidéki területek eltérő igényeit, hogy a vidéki munkavállalók ne kerüljenek hátrányba, máskülönben ez a vidéki területeken alkalmazható technológiák alkalmazásához szükséges szakképzettség hiányához vezetne, és tovább mélyítené a két terület közötti energiaszakadékot;

23.   hangsúlyozza, hogy az oktatási politika jelentős szerepet játszhat az energiahatékonysággal kapcsolatos tudatosság növelésében, és elősegítheti a kívánt magatartásbeli változásokat. Javasolja, hogy végezzék el a jelenlegi oktatási kezdeményezések teljesítményértékelését, hogy azonosíthatók legyenek a legjobb gyakorlatok, és egy olyan tantervet lehessen kidolgozni, amelynek révén a fenntarthatóság a formális tanulási folyamat legkorábbi szakaszaiban is oktatható legyen. Emellett szükségesnek tartja, hogy a következő „Erasmus mindenkinek” program dolgozzon ki „tudásszövetségeket” az egyetemek és a környezetbarát vállalatok között, hogy az így létrejövő tantervek révén meg lehessen szüntetni az innovációra és a képességekre vonatkozó hiányokat az energiahatékonyság és –megtakarítás területén;

24.   hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok is képesek hozzájárulni az energiahatékonyság növeléséhez, amennyiben figyelembe veszik a legfontosabb környezeti tényezőket a közbeszerzési eljárásokban. Üdvözli az Európai Bizottság által elfogadott, új közbeszerzési szabályokkal kapcsolatos irányelvjavaslatot (4). Ez a javaslat előírja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok vegyék figyelembe a környezeti tényezőket – beleértve az energiahatékonyságot is – a közbeszerzési eljárások során. Ösztönözni kell, hogy amikor a tenderek értékelése során a helyi és regionális önkormányzatok a MEAT (gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat) kritériumait alkalmazzák, vegyék figyelembe az energiamegtakarításokat a tender teljes időtartama alatt.

C)   Fogyasztók

25.   hangsúlyozza, hogy létezik egy szociális dimenzió is, mivel az energiaszegénység különösen hátrányosan érintheti az alacsonyabb jövedelmű csoportokat. Az energiaszegénység okait és következményeit illetően is jelentős különbségek vannak a városi és vidéki területek között, amelyeket a megfelelő intézkedések kapcsán figyelembe kell venni, és amelyek nem szükségszerűen függenek össze egyes országok vagy régiók energiahatékonyságával;

26.   Az energiaszegénység okait és következményeit illetően is jelentős különbségek vannak a városi és vidéki területek között, amelyeket a megfelelő intézkedések kapcsán figyelembe kell venni, és amelyek nem szükségszerűen függenek össze egyes országok vagy régiók energiahatékonyságával. Ugyanígy a közjó érdekében támogatni kell az intelligens hálózatokhoz kapcsolódó fejlettebb fogyasztásmérési és számlázási technológiák alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatók és a fogyasztók energiahatékonyságának növelését (az előbbiekét a hálózat hatékony kezelése, a hálózat és a felszerelések jobb karbantartása stb. révén, ez utóbbiakét a fogyasztásmérési módszerek, a számlázás, a szerződési szolgáltatások, a hálózati szolgáltatások, az intelligens, interaktív fogyasztás jobb ismeretén stb. keresztül). Fontos ügyelni arra, hogy a fogyasztók kiadásai ne emelkedjenek nagymértékben a fejlett mérési berendezések üzembe helyezése miatt;

27.   üdvözli az Energy Star címkézési programnak az energiahatékony irodai berendezések címkézésére irányuló javaslathoz kapcsolódó megújítását és folytatását, és megjegyzi, hogy COM(2012) 109 final rendeletjavaslat az Energy Star megállapodás megújítását irányozza elő az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozathoz (COM(2012) 108 final) kapcsolódóan. Bátorítani kell az Energy Star címkék alkalmazását. Meg kell jegyezni, hogy a magas energiaköltség ösztönözni fogja a magas energiahatékonyságú készülékek eladását. Ezenkívül az Európai Bizottságnak meg kellene fontolnia, hogy a címkén feltüntessék-e az előállításhoz szükséges energiát.

D)   Finanszírozás

28.   emlékeztet az éghajlat-változási politika érvényesítéséről és az EU jövőbeli költségvetéséről szóló véleményre (5) Üdvözli ugyanakkor az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban” befektetési prioritásként való figyelembe vételét a Közös Stratégiai Keretben (6), de hangsúlyozza, hogy miközben a Közös Stratégiai Keretet meghatározott regionális kihívások kezelésére kell használni, meg kell teremteni az egyensúlyt a fenntartható termelés és az energiahatékonyság között is;

29.   sajnálja, hogy a Tanács az energiahatékonyságról szóló irányelv szövegébe nem tervezi belefoglalni az alapok kiosztását, például a nemzeti energiahatékonysági alapokét; kiemeli annak szükségességét, hogy határozottan növeljék az Európai Beruházási Bank (EBB) szerepét a helyi és tagállami hitelintézeteken keresztül az energiahatékonysági beruházások finanszírozása érdekében;

30.   arra kéri a dán elnökséget, hogy biztosítsa, hogy a fűtő- és hűtőrendszerek hatékonyságának növelésére irányuló intézkedések támogatása minden egyes berendezés esetében összhangban legyen a mért energetikai megtakarításokkal;

31.   arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az EU jövőbeni költségvetésében tervezze be a javasolt energiahatékonysági irányelv alkalmazását, és biztosítsa, hogy elegendő forrás jusson a vidéki épületek energiahatékonyságára;

32.   hangsúlyozza, hogy a vidéki területeken az egyik legnagyobb probléma a helyi és regionális önkormányzatok hozzáférése a már létező finanszírozásokhoz:

—	a pénzügyi mechanizmusokhoz (ELENA stb.) és az energiahatékonyságot támogató alapokhoz (EEEF stb.),

—

A jelenlegi finanszírozási időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy számos különböző okból kifolyólag a strukturális alapokból származó, az energiahatékonyságra szánt eszközöket nem tudják teljes mértékben kihasználni. Ezért a 2014–2020-as pénzügyi keret esetében, amely nagyobb arányú eszközöket szán energiahatékonysági célokra, ügyelni kell arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok könnyebben hozzáférjenek ezekhez az eszközökhöz;

33.   hangsúlyozza, hogy más pénzügyi eszközök is léteznek, például energiahatékonysági szerződések, a köz- és magánszféra közötti partnerségek és nemzeti vagy regionális energiahatékonysági alapok, amelyek támogatják az energiahatékonysági erőfeszítéseket azokban az időszakokban, amikor kevesebb közpénz áll rendelkezésre. A korlátozott állami pénzügyi források időszakában, amikor számos kis-és középvállalkozás néz szembe nehézségekkel, különös figyelmet kellene fordítani az EU kiadásai tekintetében a lehető legjobb egyensúly biztosítására egyrészről nagyszabású infrastrukturális projektek, másrészről a decentralizált energiatermelés között, amely a vidéki területek energiatermelésének lényegi eleme; arra is felhívja az EU-t, hogy ösztönözze és szabályozza európai szinten az energetikai szolgáltatást nyújtó vállalkozások szerepét az energiahatékonyságba történő beruházás finanszírozóiként, hogy ezáltal hozzájuthassanak a kapcsolódó európai alapok forrásaihoz;

34.   úgy véli, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása érdekében a fogyasztót és az állami hatóságokat segítő eszközökre van szükség, hogy azok megfelelhessenek a társfinanszírozási követelményeknek, valamint a hitelnyújtást elősegítő innovatív terveket dolgozhassanak ki;

35.   emlékeztet arra, hogy az RB Európa 2020 felmérése, amelyet 2010 elején végzett a fenntartható energiapolitikák témájában, arra világított rá, hogy a helyi és regionális kezdeményezések általában több ágazatra kiterjedő, integrált intézkedésekből állnak, amelyek egyidejűleg támogatják a versenyképességet, a növekedést és a foglalkoztatást. Ezért fontos, hogy ezt a tényt megfelelően figyelembe vegyék az EU jövőbeni költségvetésének kialakításában;

36.   kéri, hogy a helyi önkormányzatok kapják meg a lehetőséget arra, hogy az energiahatékonyságot beépítsék vidék- és várostervezési követelményeikbe;

E)   Logisztika

37.   szeretné kiemelni egy, az egész EU-ra kiterjedő logisztikai rendszer kifejlesztésének fontosságát, amelynek segítségével nagyobb hatékonyság érhető el az áruszállítás területén – ilyen például a CELS (Central European Logistics System) rendszer. Ehhez egységesített feltérképezési rendszerre lenne szükség, amely mutatja a vasúti, közúti, légi, tengeri és belvízi útvonalak összességét;

38.   úgy véli, hogy a CELS megfelelő segítséget nyújthatna a vizuális ábrázolásban, illetve a költségelemzésben az intermodális közlekedés környezetbarát, gazdaságos és hatékony összekötése érdekében. Internetes teherszállítási adatbázisként működne, amelybe regisztrálhatnak a közúti, vasúti, légi, belvízi és tengeri szállítók, így az a legátfogóbb teherszállítási adatbázissá válhatna. Segítségével meg lehetne határozni a kombinált szállítás szempontjából alkalmas útvonalakat, lehetővé téve a lehető legrövidebb közúti szállítást;

39.   kiemeli az integrált és fenntartható ágazatközi energiapolitikák értékét a vidéki területek számára, ideértve mind az épületek, a szállítás stb. energetikai hatékonyságát, mind a megújuló energiák decentralizált előállítását;

F)   Következtetések

40.   a fentiekre tekintettel úgy véli, hogy a kohéziós politika keretet biztosíthat e komplex kihívás összehangolt megközelítésére. Az Európa 2020 célkitűzései közötti összefüggések miatt az EU politikai felelőseinek teljes mértékben tisztában kell lenniük azzal, hogy az Európa 2020 stratégia minden területén javulás érhető el, amennyiben az EU teljes területén, széles körűen alkalmazzák az energiahatékonyságot ösztönző intézkedéseket;

41.   rámutat arra, hogy nagyobb egyensúlyt kell találni az EU energiaellátásának belső és külső dimenziója között, legalább annyira támogatva az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatásokat, illetve ezek gyakorlati átültetését, mint a harmadik országokból érkező fosszilis energiahordozóknak létrehozott új vezetékeket. Emlékezteti az Európai Bizottságot, hogy az energiahatékonyság több milliárd eurós befektetéseket igényel a lakhatási és a szállítási ágazatban. Az energiagazdálkodást, illetve –megtakarítást is fontos szükségszerűségként kell elismerni és ennek megfelelően kell megközelíteni;

42.   megismétli, hogy a tagállamoknak olyan konzultációs folyamatot kell elindítaniuk, amely a nemzeti energiahatékonysági tervek meghatározásába bevonja a regionális és a helyi szereplőket (alulról felfelé irányuló megközelítés), lehetővé téve, hogy a nemzeti tervek összhangban legyenek a regionális és helyi célkitűzésekkel és eszközökkel; kéri továbbá, hogy a helyi és regionális szereplők a tervek végrehajtásáért felelős hatóságokként a nyomonkövetési fázisban is vegyenek részt;

43.   ismételten hangsúlyozza a Polgármesterek Szövetségének kezdeményezését, amely kézzel fogható példája a helyi önkormányzatok felelősségvállalásának az energiahatékonyság javítása és az éghajlatváltozás kihívásával való szembenézés vonatkozásában, ugyanakkor megjegyzi, hogy az aláírók nem alkalmaznak közös jelentéstételi módszert. A Polgármesterek Szövetsége olyan kezdeményezés, amely a régiókat jelentés tételére kötelezi saját energiahatékonysági teljesítményükkel kapcsolatban, szigorú és közös jelentéstételi kritériumok alapján (7);

44.   sürgeti az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb tegyen lépéseket az egész EU-ra kiterjedő összekapcsolt energiaelosztó hálózatok megvalósítása érdekében. Ez képessé teszi majd az EU-t arra, hogy megfelelő energiaellátást biztosítson minden polgárának, valamint biztonságpolitikai szempontból is fontos, hogy csökkentse Európa függőségét a tekintélyuralmi rendszerek fosszilis tüzelőanyagaitól.

45.   Fő üzenetek – cselekvési területek

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

a)	kéri, hogy az energiahatékonyság az energiapolitikák központi és szerves eleme legyen, és úgy véli, hogy elegendő prioritást kell kapnia a energiapolitikai hierarchiában;

(b)	támogatja, hogy a jövőbeli uniós támogatási programokban az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot célzó pénzügyi támogatási intézkedéseket jobban fogják össze;

(c)	erőteljesebb intézkedéseket tart szükségesnek a magatartás és az energiafogyasztási szokások befolyásolására, és felveti, hogy ehhez vegyíteni kell az ösztönző és büntető intézkedéseket, elővezetve a gazdasági érveket, de szükség esetén nagyobb hangsúlyt helyezve a kötelező követelményekre is;

(d)

tudatában van annak, hogy jelenlegi célkitűzéseinek elérése érdekében a mostani politika a városokra összpontosít, hangsúlyozza azonban, hogy átfogóbb és koordináltabb módon azokat a kihívásokat is kezelni kell, amelyekkel az energiafelhasználás és -megtakarítás vonatkozásában a vidéki területek szembesülnek;

(e)

felkéri a helyi és regionális önkormányzatokat arra, hogy osszák meg az energiahatékonyságra és -megtakarításra vonatkozó legjobb gyakorlatokat, és energiafüggőségük csökkentése érdekében úgy tervezzék és irányítsák szolgáltatásaik nyújtását, hogy azokhoz a minimális mennyiségű energiát használják fel.

---

(1)  Az IEA globális energiajelentése, 2011.

(2)  Európai Bizottság.

(3)  Eurostat.

(4)  COM(2011)896 final.

(5)  Előretekintő vélemény az éghajlat-változási politika érvényesítéséről és az EU jövőbeli költségvetéséről, CdR 104/2011.

(6)  Javaslat a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról (COM2011 615 final).

(7)  http://ec.europa.eu/energy/publications/doc/2012_thinkbooklet.pdf.

---