23.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 434/135

—

tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i szaloniki ülésének a nyugat-balkáni államok Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló elnökségi következtetéseire,

—

tekintettel „A bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2012–2013” című 2012. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2012)0600) és az ehhez csatolt, az Albánia által elért eredményekről szóló 2012. évi jelentésre (SWD(2012)0334),

—

tekintettel az Albánia európai partnerségében megfogalmazott elvekről, prioritásokról és feltételekről, valamint a 2006/54/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 18-i 2008/210/EK tanácsi határozatra (1),

—

tekintettel a Stabilizációs és Társulási Tanács Albánia és az EU közötti, 2012. május 15-i negyedik ülésének következtetéseire,

—

tekintettel az Európai Unió–Albánia stabilizációs és társulási parlamenti bizottság 2012. július 11–12-én tartott ötödik ülésén elfogadott ajánlásokra,

—

tekintettel a kormány és az ellenzék között az elnökök értekezlete keretében 2011. november 14-én létrejött politikai megállapodásra, valamint Albánia kormányának 2012. márciusi felülvizsgált cselekvési tervére az Albánia európai uniós tagság iránti kérelméről szóló 2010. november 9-i bizottsági véleményben (COM(2010)0680) foglalt 12 fő prioritással kapcsolatban,

—

tekintettel az Albániáról szóló 2010. július 8-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel Albánia és a Nyugat-Balkán többi országának jövője az Európai Unióhoz kapcsolódik, és mivel Albánia földrajzi, történelmi és kulturális szempontból is Európához tartozik;

B.

mivel az ország uniós csatlakozásának nemcsak kormányzati és ellenzéki célkitűzésnek kell lennie, hanem minden albán közös érdekének előmozdítását kell céloznia;

C.

mivel az uniós csatlakozásra törekvő országoknak bizonyítaniuk kell, hogy a csatlakozási folyamat minden szakaszában képesek megerősíteni az Unió alapját képező értékek gyakorlati megvalósítását; mivel ezeknek az országoknak már a korai szakasztól kezdve ki kell alakítaniuk és elő kell mozdítaniuk a demokratikus kormányzáshoz és a jogállamisághoz szükséges alapvető intézmények megfelelő működését, a nemzeti parlamenttől kezdve a kormányon át az igazságügyi rendszerig, ideértve a bíróságokat, az államügyészt, illetve a bűnüldözési szerveket is;

D.

mivel az uniós csatlakozási folyamatnak a reformok folytatásának hajtóerejévé, valamint az ország politikai berendezkedésén belüli konstruktív és felelős együttműködést biztosító fő tényezővé kell válnia;

E.

mivel a kormányzó párt és az ellenzék között létrejött 2011. novemberi megállapodás óta látható előrehaladást sikerült elérni a reformterv vonatkozásában; mivel az ország előtt álló kihívások továbbra is fennállnak, és ezeket az uniós tagság felé vezető úton való előrehaladás érdekében kezelni kell;

F.

mivel a stabilitás és a társadalmi kohézió megteremtésében a szociális szférát érintő reformok és eredményes alkalmazásuk ugyanolyan fontosak, mint a törvények végrehajtására és az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó reformok, és mivel ennek tükröződnie kell az uniós finanszírozásban is; mivel ennek megfelelően Albánia 2014–2020 közötti időszakra szóló stratégiájának kidolgozása során a Bizottságnak ezt figyelembe kell vennie;

G.

mivel Albánia továbbra is stabilizáló szerepet tölt be a Nyugat-Balkánon;

H.

mivel a reformok terén tett erőfeszítéseinek köszönhetően és amennyiben ezt az albán nép kívánja, Albánia 2012-ben a csatlakozási folyamat következő szakaszába léphet, azaz megkaphatja a tagjelölt ország státuszt, feltéve, hogy képes elérni a konkrét eredmények kritikus tömegét a folyamatban lévő kulcsfontosságú reformterületeken;

I.

mivel az EU a jogállamiságot a bővítési folyamat központi elemévé tette;

1.

ismételten hangsúlyozza, hogy maradéktalanul támogatja Albánia jövőbeli európai uniós csatlakozását; egyetért a Bizottság azon értékelésével, amely szerint Albánia megkaphatja a tagjelölt státuszt, amennyiben kidolgozza és elfogadja az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, valamint a parlamenti eljárási szabályzat felülvizsgálata terén a kulcsfontosságú reformokat; gratulál Albániának ehhez a jelentős előrelépéshez, és bátorítja az albán kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a már vállalt kötelezettségek végrehajtása érdekében; felszólítja a Tanácsot, hogy további késedelem nélkül adjon Albániának uniós tagjelölt státuszt, amennyiben e kulcsfontosságú reformokat végrehajtja;

2.

elismerését fejezi ki, amiért a kormány és az ellenzék eltökélt erőfeszítéseket tesz a reformokkal kapcsolatos együttműködés érdekében, és elismeri a 2011. novemberi politikai megállapodás fontosságát, amely véget vetett a patthelyzet hosszú időszakának, és kikövezte az utat a 12 prioritás terén elért haladás előtt; felszólítja a kormányzó többséget és az ellenzéket egyaránt, hogy tartsák fenn a pártokon átívelő együttműködést, és működjenek közre a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges kulcsfontosságú reformok sikeres elfogadásában és végrehajtásában; hangsúlyozza, hogy Albániában minden politikai pártnak és szereplőnek – ideértve a médiát és a civil társadalmat is – törekednie kell a politikai légkör javítására, hogy lehetővé váljon a párbeszéd és a kölcsönös megértés; ezért kéri, hogy valamennyi politikai kötelezze el magát az országban uralkodó politikai légkör javítása mellett; felszólítja Albánia politikai erőit, hogy ne hagyják, hogy a következő évi választási kampány során az ország lesodródjon az uniós útról;

3.

hangsúlyozza a szabad és tisztességes választások fontosságát, ami legitimálja a demokratikus intézményeket, és lehetővé teszi megfelelő működésüket; felszólítja a politikai erőket, hogy biztosítsák a jövő évi választási kampány és a 2013-as parlamenti választások szabad és tisztességes módon történő lebonyolítását; határozottan úgy véli, hogy amellett, hogy a választások lebonyolítása elengedhetetlen a csatlakozási folyamat előmozdításában, egyben az albániai demokrácia érettségének, valamint annak fontos próbája lesz, hogy a politikai erők képesek-e egy közös európai menetrendet útjára indítani az ország számára; emlékeztet arra, hogy a demokratikus konszolidáció megkívánja a szabad és tisztességes választásokat, amelyek eredményeit minden fontos politikai párt legitimnek tekinti; üdvözli a választások jogszabályi keretének az EBESZ/ODIHR ajánlásai alapján történő módosításairól kialakult politikai konszenzust;

4.

felszólítja az összes politikai erőt, hogy folytassa az összes polgár javát szolgáló, kézzelfogható eredményeket hozó konkrét reformok elfogadását; fontosnak tartja, hogy Albániában a civil társadalom, a média és a polgárok elszámoltathassák vezetőiket a konkrét politikai eredményekről;

5.

megerősíti, hogy a demokrácia és a jogállamiság jelenti az emberi jogok és alapvető szabadságok legfőbb biztosítékát;

6.

határozottan támogatja a konstruktív politikai párbeszédet, amely amellett, hogy a tizenkét fő prioritás döntő eleme, a jól működő demokrácia előfeltétele is; sürgeti a politikai elitet, hogy tartsa fenn a pártközi párbeszédet és konszenzust a reformok tekintetében annak érdekében, hogy az ország előrelépést érhessen el a csatlakozással összefüggésben;

7.

üdvözli, hogy Albánia előrelépést tett az uniós tagság politikai kritériumainak teljesítése terén; megjegyzi, hogy a konstruktív politikai párbeszéd fontos eleme volt a tizenkét fő prioritás végrehajtása terén elért konkrét eredményeknek, különös tekintettel azokra, amelyek a parlament megfelelő működéséhez, a megerősített többséget igénylő, függőben lévő törvények elfogadásához, az ombudsman kinevezéséhez, a fő intézmények meghallgatási és szavazási eljárásaihoz és a választásokra vonatkozó jogalkotási keret módosításához kapcsolódtak;

8.

üdvözli az új elnök megválasztását; megjegyzi, hogy a választás folyamata összhangban volt az alkotmánnyal; sajnálatosnak tartja azonban, hogy a választást övező politikai folyamat nem a pártokon átívelő párbeszédre épült; hangsúlyozza, hogy az elnöknek kulcsszerepe van az ország egyesítésében, valamint az állami intézmények stabilitásának és függetlenségének biztosításában;

9.

értékeli, hogy párbeszéd van kialakulóban a civil társadalom és az albán kormány között; hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani e kapcsolat lendületét, és konszolidálni kell annak eredményeit;

10.

hangsúlyozza a teljes mértékben működőképes, reprezentatív intézmények fontosságát, amelyek a szilárd demokratikus rendszer gerincét és az uniós integráció kulcsfontosságú politikai kritériumát képezik; ebben az összefüggésben hangsúlyozza a parlament alapvető szerepét, és sürgeti az ország politikai erőit, hogy javítsák tovább annak működését, fogadják el és hajtsák végre a parlament eljárási szabályzatával kapcsolatban folyamatban lévő reformokat, erősítsék tovább a parlament ellenőrző szerepét, többek között a kormánytagokhoz intézett kérdések gyakoribb alkalmazása révén, javítsák a jogszabályok szövegezésének minőségét, és erősítsék meg a civil társadalommal, a szakszervezetekkel és a társadalmi szervezetekkel folytatott konzultációt;

11.

megállapítja, hogy korlátozott előrelépés figyelhető meg az igazságügyi reform terén; sürgeti a hatóságokat, hogy tegyenek további lépéseket a bírói kar valódi, politikai beavatkozástól és korrupciótól mentes függetlenségének, feddhetetlenségének, átláthatóságának, elszámoltathatóságának és hatékonyságának, valamint a polgárok bírósági eljáráshoz való egyenlő hozzáférésének biztosítása érdekében, gondoskodjanak arról, hogy az ügyeket ésszerű időn belül megtárgyalják, továbbá gyorsítsák meg az előrelépést az igazságügyi reformstratégia – és ezen belül a legfelső bírósághoz kapcsolódó törvény módosításai elfogadásának – végrehajtása terén; fontosnak tartja, hogy az igazságügyi reform szilárd konzultációs mechanizmusokkal járó, a rendszer hatékonyságát növelő, fokozatos és visszafordíthatatlan folyamat legyen, valamint hogy az igazságszolgáltatás elegendő finanszírozásban részesüljön ahhoz, hogy hatékonyan működhessen az ország teljes területén;

12.

hangsúlyozza, hogy fokozni kell az emberkereskedelem elleni küzdelem terén folytatott bűnüldözést és az áldozatok védelmére irányuló erőfeszítéseket; sürgeti a gyermekekre vonatkozó igazságszolgáltatás stratégiájának elfogadását, valamint a bírósági határozatok végrehajtását, ami alapvető feltétele egy működőképes és eredményes igazságszolgáltatásnak;

13.

üdvözli a Bizottság új megközelítését és arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy a jogállamiságot a bővítési politika középpontjába helyezi; úgy véli, hogy ezen megközelítésnek további ösztönzőként kell szolgálnia a főbb igazságszolgáltatási reformok számára, valamint tovább kell segítenie Albánia előrelépését e területeken, lehetővé téve konkrét eredmények elérését és tényleges eredmények felmutatását a végrehajtás terén;

14.

hangsúlyozza, hogy ki kell küszöbölni a közigazgatás átpolitizálódásának kockázatát, és érdemen alapuló, professzionális közigazgatást kell létrehozni, amely átlátható módon működik, és képes törvények elfogadására és alkalmazására; üdvözli az albán államigazgatási főiskola létrehozására irányuló eljárást; elégedettségének ad hangot amiatt, hogy az ombudsmant nyílt, átlátható módon nevezték ki, és kéri, hogy elégséges politikai támogatást nyújtsanak az intézménynek;

15.

üdvözli az ombudsman 2011. decemberi kinevezését; felszólítja az albán hatóságokat, hogy biztosítsanak megfelelő politika támogatást és erőforrásokat az ombudsmani hivatal számára; bátorítja az albán civil társadalmat és a tágabb polgárságot, hogy teljes körűen vegyék igénybe ezt az intézményt az emberi jogi helyzet javítása érdekében;

16.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a korrupció továbbra is fontos szerepet játszik a polgárok életében; határozottan ajánlja, hogy alkalmazzák tovább a zéró tolerancia elvét a korrupcióval és a közpénzekkel való visszaélésekkel összefüggő kérdésekben, miközben garantálni kell a szabad és tisztességes bírósági tárgyalásokat és a tisztességes eljárást minden gyanúsított esetében; kéri a Korrupció Elleni Államok Csoportja ajánlásainak gyors végrehajtását, különösen a büntethetőséggel és a politikai pártok finanszírozásával kapcsolatosakat; megjegyzi, hogy a korrupció leküzdésére irányuló szakpolitikák további végrehajtására van szükség; továbbá megjegyzi, hogy a korrupcióellenes stratégia végrehajtása túlságosan lassú;

17.

hangsúlyozza, hogy a 2011. januári eseményeket minden további késedelem és akadály nélkül átfogó és független igazságügyi nyomozásnak és hiteles bírósági eljárásnak kell követnie;

18.

üdvözli az összes politikai erő büntetlenséggel szembeni fellépés melletti elkötelezettségét és a mentelmi jogi rendszer reformjának konszenzussal történő elfogadását a parlamentben, ami lehetővé teszi a nyomozást felsőbb szintű állami tisztviselők, bírók és ügyészek esetében is; felszólít minden illetékes szervet e rendszer következetes végrehajtására; felszólítja az albán hatóságokat, hogy támogassák a korrupció elleni küzdelem 2007–2013 közötti kormánystratégiájának alkalmazását és intézményi koordinálását; hangsúlyozza a politikai elkötelezettség erősítésének szükségességét annak érdekében, hogy határozott előrelépések történjenek a nyomozások és az ítéletek terén, még a magas szintű korrupciós ügyekben is;

19.

üdvözli a szervezett bűnözés visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket, különösen ami a szervezett bűnözés elleni törvények végrehajtását illeti, és ezen belül a bűncselekményekből származó vagyonok fokozott elkobzása tekintetében elért előrelépést; felkéri a hatóságokat, hogy fokozzák tovább az Albánián belül és a szomszédos országokkal folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködést;

20.

megállapítja, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem és a határigazgatás terén előrelépés történt; hangsúlyozza, hogy folytatni kell a reformokat ezeken a területeken, különösen azáltal, hogy fokozzák a bűnüldözési intézmények közötti koordinációt;

21.

hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani a rendőrség emberi jogokat maradéktalanul tiszteletben tartó és eredményközpontú működésére irányuló erőfeszítéseket; további kezdeményező és eredményes intézkedést szorgalmaz a bűnelkövetők bíróság elé állítása és az emberkereskedelem áldozatainak védelme érdekében;

22.

hangsúlyozza az állami és a magántulajdonban levő professzionális, független és pluralista média kiemelt jelentőségét a demokrácia sarokköveként; sürgeti az illetékes hatóságokat arra, hogy a politikai és bármely egyéb beavatkozástól mentes média segítségével biztosítsák a médiapluralizmust, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, továbbá hozzanak intézkedéseket az átláthatóság biztosítása érdekében a média tulajdonviszonyai és finanszírozása terén;

23.

aggodalmának ad hangot a véleménynyilvánítás szabadsága, a média függetlensége és különösen a szabályozó hatóság, az Országos Rádió és Televízió Tanács függetlensége miatt; sajnálatosnak tartja, hogy a szabályozó hatóság továbbra sem rendelkezik elégséges igazgatási és műszaki kapacitással és szerkesztői függetlenséggel; kéri az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló törvény elfogadását;

24.

aggasztja, hogy a kormány közvetlenül beavatkozik az állami műsorszolgáltató vezetőinek kinevezésébe, ami akadályozza a politikai pluralizmus kialakítását és így a demokrácia erősítését, valamint aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a kormány nem támogatja a szerkesztői függetlenséget; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a rágalmazásért még mindig magas bírságokat lehet kiszabni az újságírókra, ami újságírói öncenzúrához vezet; kéri, hogy biztosítsák az újságírók védelmére irányuló intézkedések hiteles és hatékony végrehajtását; mélységes aggodalmának ad hangot az újságírók bizonytalan munkakörülményei kapcsán, valamint sajnálatosnak tartja az újságírók törvényben rögzített munkavállalói jogainak hiányát, illetve azt, hogy közülük sokan nem kapják meg fizetésüket a médiatulajdonosoktól;

25.

felszólítja a hatóságokat, hogy a választójogról, a gyülekezés szabadságáról, az egyesülés szabadságáról és a média szabadságáról szóló jogszabályokat igazítsák hozzá a nemzetközi normákhoz, és biztosítsák azok maradéktalan végrehajtását; felszólítja a hatóságokat, hogy mozdítsák elő és tartsák fenn a digitális szabadságot, amely a csatlakozási kritériumok szerves részének tekinthető;

26.

elismeri, hogy a kisebbségek védelme terén előrelépések történtek; megjegyzi ugyanakkor, hogy további erőfeszítésekre van szükség a megkülönböztetés elleni küzdelemben, különös tekintettel a megkülönböztetéssel szemben kiszolgáltatott egyénekre; ennek kapcsán emlékezteti az albán kormányt arra irányuló a felelősségére, hogy befogadó és toleráns légkört teremtsen az országban; határozott intézkedéseket szorgalmaz az emberi jogok átfogó védelme és a kisebbségi csoportokhoz tartozók életminőségének javítása érdekében az egész ország területén, többek között a kisebbségi nyelvek oktatásban, vallásban és tömegmédiában való használatával, valamint a velük szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának leküzdésével kapcsolatos intézkedések végrehajtása révén;

27.

hangsúlyozza, hogy minden kisebbségi csoport számára biztosítani kell e jogokat, nem csupán a nemzeti kisebbségek részére; hangsúlyozza továbbá, hogy fokozott erőfeszítésekre van szükség a kisebbségi csoportok vagyonhoz és tulajdonhoz való jogának biztosítása érdekében; aggodalmának ad hangot a romákra irányuló cselekvési terv végrehajtásához szükséges erőforrások folyamatos hiánya miatt; nagyobb fokú elszámoltathatóságra szólít fel a kisebbségek és a kiszolgáltatott csoportok számára nyújtott szolgáltatások terén; hangsúlyozza az önazonosítás elve tiszteletben tartásának fontosságát, és felszólít a népszámlálási adatok objektív és átlátható feldolgozására a nemzetközileg elismert normákkal összhangban;

28.

üdvözli az LMBT-személyek emberi jogai terén tett előrelépést, nevezetesen azt, hogy az LMBT-személyek első nyilvános tüntetése Tiranában 2012. május 17-én biztonságos és ünnepi hangulatú esemény volt; határozottan elutasítja ugyanakkor a védelmi miniszterhelyettes ugyanezen a napon tett diszkriminatív nyilatkozatát, azonban üdvözli Berisha miniszterelnök e tekintetben megfogalmazott bírálatát; hangsúlyozza, hogy az LMBT-személyeket még mindig megkülönböztetés éri, és kiemeli, hogy sürgősen felül kell vizsgálni a jogszabályokat azzal a céllal, hogy kezeljék az esetlegesen megkülönböztető jellegű rendelkezéseket, és eredményeket mutassanak fel;

29.

szorgalmazza az alapvető jogok és szabadságok terén, valamint a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség, az LMBT-jogok, a gyermekek jogai, a szociálisan kiszolgáltatott csoportok és a fogyatékossággal élő személyek jogai, illetve a kisebbségi jogok biztosítására irányuló politikák végrehajtása terén szükséges előrelépések megtételét, mivel még mindig érkeznek a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyekkel, a roma kisebbséggel és más kiszolgáltatott csoportokkal szembeni megkülönböztetésről szóló jelentések; hangsúlyozza, hogy javítani kell az államtól függő személyek, így például a rabok, az árvák és a mentális betegségekben szenvedők jogait és életminőségét;

30.

üdvözli a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében hatályba léptetett jogszabályokat és meghozott intézkedéseket, azonban úgy véli, hogy azok gyakorlati végrehajtása még nem kielégítő, ezért a nők továbbra is egyenlőtlenségekkel szembesülnek a politikai élethez és a munkaerő-piachoz való hozzáférés terén;

31.

megjegyzi, hogy továbbra is megfigyelhető a családon belüli erőszak és a kényszerprostitúció, valamint igen elterjedt a gyermek- és nőkereskedelem, miközben hiányzik a nők és a gyermekek érdemi védelméhez szükséges koordináció az illetékes hatóságok között; emlékeztet az áldozatok teljes körű jogi segítséghez és pszichológiai támogatáshoz való hozzáférésének fontosságára, és arra sürgeti a hatóságokat, hogy lépjenek fel – többek között a hivatalok és szolgálatok pénzügyi támogatásának növelése révén – az erőszak és az egyenlőtlenség felszámolása érdekében; hangsúlyozza, hogy sürgős szükség van olyan intézkedések meghozatalára és végrehajtására, mint például szakosodott szociális szolgáltatási struktúrák létrehozása, rehabilitációs központok megnyitása, menhelyhálózatok kialakítása, valamint a nőket és gyermekeket – és többek között a társadalomba való szociális újrabeilleszkedésüket – támogató szervezetek működésének előmozdítása; üdvözli az áldozatok számára kialakított, folyamatosan elérhető és díjmentes forródrótot, a gyermekvédelmi egységek megerősítését, valamint az áldozatoknak együttes támogatására irányuló, a tiranai önkormányzat, a rendőrség, az igazságszolgáltatás és a civil társadalmi szervezetek által folytatott együttműködés jó példáját;

32.

hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a gyermekek jogainak védelmére, többek között az állami gyermekgondozási intézményekben fennálló körülmények javításával, a gyámsági gondozás lehetőségeinek megkönnyítésével, valamint az emberkereskedelem és a gyermekmunka elleni hathatós küzdelemmel;

33.

hangsúlyozza a korszerű oktatási rendszer létrehozásának szükségességét, amely a tanulót és a lehető legjobb minőségű oktatás biztosítását helyezi a középpontba; fontosnak tartja, hogy minden gyermek biztos hozzáférést kapjon az oktatáshoz és az iskolai felszerelésekhez, különös tekintettel azokra, akik alacsony jövedelmű családokból és kisebbségi csoportokból származnak; megjegyzi, hogy a kormányzatnak kötelessége magas szintű egyetemi és szakmai oktatást biztosítani, valamint garantálni az alapvető munkaügyi jogokat az okleveles képzések összefüggésében, arra ösztönözve a fiatal diplomásokat, hogy szolgálataikat az ország haladása érdekében ajánlják fel;

34.

felszólítja a kormányt, hogy garantálja a munkaügyi törvény maradéktalan tiszteletben tartását az állami és a magánszférában, és biztosítsa a szakszervezetek jogainak tiszteletben tartását a közvetítés gyakorlatának erősítésével a munkaügyi viták rendezésében; felszólítja a kormányt a Nemzeti Munkaügyi Tanácsban folytatott háromoldalú párbeszéd azáltal történő további javítására, hogy a tanács hatókörét kiterjeszti a főbb szociális és gazdaságpolitikai, valamint jogalkotási csomagok jóváhagyására, illetve fokozza a szakszervezetek Nemzeti Munkaügyi Tanácsban betöltött szerepét;

35.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy nincs foglalkoztatási cselekvési terv, illetve hogy csökkentik a szociális segítségnyújtással és védelemmel kapcsolatos reformok végrehajtására szolgáló költségvetést; felszólítja az albán hatóságokat, hogy dolgozzanak ki ilyen cselekvési tervet; kéri a többi csatlakozó ország és az Eurostat statisztikáival összhangban álló, időszakos munkaerő-piaci statisztikák összeállítását annak érdekében, hogy jobban nyomon követhessék, illetve a fentiekkel összehasonlíthassák az albániai foglalkoztatási helyzetet;

36.

felszólítja a hatóságokat, hogy a nemzeti ombudsman ajánlásaival és a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban javítsák tovább az őrizetbe vett személyekkel és a rabokkal szembeni bánásmódot, mivel még mindig érkeznek rossz bánásmódról beszámoló jelentések; hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a kis kockázatú bűnelkövetők előzetes fogva tartásának gyakoriságát, valamint rendkívül sajnálatosnak tartja a fiatalkorúak hosszas előzetes fogva tartását és ezen intézkedés túlzott alkalmazását, ami gyakran olyan intézményben történik, amely nem alkalmas a fiatalok visszaintegrálására; sürgeti a fiatalkorúakra irányuló igazságügyi stratégia és egy ehhez kapcsolódó cselekvési terv elfogadását annak érdekében, hogy a nemzetközi normákkal és más európai országok bevált gyakorlataival összhangban kezeljék a fennálló jogi és gyakorlati hiányosságokat;

37.

hangsúlyozza a tulajdonhoz való jogok tisztázásának, illetve az e jogokhoz kapcsolódó nemzeti stratégia és cselekvési terv teljes körű végrehajtásának fontosságát; kiemeli az összes érdekelt féllel folytatott mélyreható konzultáció szükségességét a folyamat során; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson támogatást a stratégia és a cselekvési terv végrehajtásához;

38.

felszólítja a kormányt és valamennyi felelős szervet, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a schengeni országokba való vízummentes utazáshoz szükséges összes kritérium és intézkedés szigorú végrehajtása érdekében; szükségesnek tartja, hogy megfelelően tájékoztassák a polgárokat a vízummentes rendszer korlátairól, hogy megakadályozzák a szabad utazással és a vízumliberalizációs politikával kapcsolatos valamennyi visszaélést; megjegyzi, hogy a vízumliberalizáció az ország uniós tagság irányába tett közelmúltbeli előrelépésének egyik legnagyobb vívmánya;

39.

felkéri a kormányt, hogy a makrogazdasági stabilitás fenntartása, valamint a polgárok érdekeit szolgáló beruházásokat, gazdasági növekedést és a fenntartható gazdasági fejlődést előmozdító gazdasági környezet előmozdítása érdekében indítson és hajtson végre strukturális, valamint a jogállamisággal kapcsolatos reformokat, mivel ez utóbbi gyengesége hátráltatja többek között a szerződések végrehajthatóságát; ösztönzi a kormányt, hogy foglalkozzon a tulajdonjogok kérdésével, javítsa az adóbeszedés rendszerét, összpontosítson az infrastruktúrára és az emberi erőforrásokra, valamint szálljon szembe a nagyméretű informális gazdasággal és a szabályozatlan munkaerőpiaccal, melyek akadályozzák az ország társadalmi kohézióját és gazdasági kilátásait;

40.

hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani az energiabiztonságra, az energiaforrások diverzifikálására és a tömegközlekedési hálózatok fejlesztésére; sajnálatát fejezi ki a tömegközlekedés, és különösen a vasút elégtelen állapota, valamint a közlekedési hálózatok gyenge igazgatása miatt;

41.

fokozott előrelépésre szólít fel a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén, valamint a környezetvédelmi jogszabályok teljes körű végrehajtását és szorosabb regionális együttműködést kér a környezeti fenntarthatóság előmozdítása érdekében; felszólítja a kormányt, hogy tegye prioritássá Albánia egyedülálló természeti tájképének fenntartását, valamint fokozza az uniós jogszabályokhoz való közelítés ütemét a levegő- és vízminőség, a hulladékgazdálkodás és az ipai szennyezés csökkentése terén; sürgeti a kormányt, hogy dolgozzon ki a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos politikákat, foglalkozzon hatékonyabban a hulladékkezelés és az illegális hulladékbehozatal problémájával, és fejlesszen ki környezeti szempontból fenntartható idegenforgalmat; sürgeti a hatóságokat, hogy teljes körűen hajtsák végre a nemzeti hulladékgazdálkodási tervet, és a helyi és nemzeti civil társadalmi szereplőkkel és szervezetekkel szorosan együttműködve hozzanak létre egy átlátható és jól működő hulladék-felügyeleti infrastruktúrát

42.

mélységes aggodalmát fejezi ki a magas munkanélküliségi arány miatt – annak ellenére, hogy ez a korábbiakhoz képest csökkenni látszik –, valamint továbbra is a szegénységi küszöb alatt élő albánok nagy száma kapcsán; sürgeti a kormányt, hogy hozzon meg minden lehetséges intézkedést a szélsőséges szegénység kezelése érdekében, valamint hozzon létre szociális védelmi rendszert a pénzügyileg gyengébb polgárok és a leginkább rászorulók számára, ideértve az olyan kiszolgáltatott csoportokat, mint a gyermekek, a fogyatékossággal élők és a kisebbségi csoportok; fontosnak tartja, hogy ők is egyenlő hozzáférést kapjanak az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz és a közszolgáltatásokhoz;

43.

korszerű közberuházást javasol a fenntartható növekedés előmozdítása és a munkanélküliség csökkentése érdekében; meggyőződése, hogy egy átfogó közberuházási program elősegíti majd ezenkívül a fiatal albán diplomásokban rejlő lehetőségek kiaknázását; felkéri a kormányt, hogy továbbra is fogadjon el olyan intézkedéseket és jogszabályokat, amelyek előmozdítják a foglalkoztatást és a növekedést;

44.

aggodalmának ad hangot az egykori politikai foglyok helyzete miatt, akik közül néhányan a közelmúltban tüntetéseket szerveztek; felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy teljes körűen hajtsák végre az egykori politikai foglyok kártérítéséről szóló törvényt;

45.

elismerését fejezi ki Albániának jó szomszédi kapcsolatainak ápolása miatt; ismételten hangot ad azon meggyőződésének, hogy a nyugat-balkáni térségben a határokat teljes mértékben tiszteletben kell tartani, és bíztatja Albániát és az összes érintett felet, hogy tartózkodjon minden olyan fellépéstől, amely regionális feszültségeket idézhet elő; üdvözli a kormány szomszédos országokban élő albán kisebbségek irányában folytatott politikáját, nevezetesen hogy azt ajánlják nekik, hogy működjenek együtt saját kormányaikkal problémáik megoldása érdekében;

46.

felszólítja Albániát, hogy vonja vissza az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú mentességi megállapodást, mivel ez nem felel meg az Unió Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) kapcsolatos politikájának, és aláássa a Római Statútum integritását, továbbá folytassa az ICC támogatását, illetve haladéktalanul és teljes körűen működjön együtt vele;

47.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a nyilatkozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Albánia kormányának és parlamentjének.