30.8.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 249/27

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 4., 6. és 7. cikkére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49., 56., 114., 167. és 258. cikkére, az Európai Unió Alapjogi Chartájára és az Emberi Jogok Európai Egyezményére (EJEE), melyek az alapjogok tiszteletben tartására, előmozdítására és védelmére vonatkoznak,

—

tekintettel Magyarország új Alaptörvényére, amelyet a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2011. április 18-án fogadott el, és amely 2012. január 1-jén lépett hatályba (a továbbiakban: az új alkotmány), és tekintettel az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseire, melyet az Országgyűlés 2011. december 30-án fogadott el (a továbbiakban: az átmeneti rendelkezések),

—

tekintettel az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottsága (Velencei Bizottság) által közzétett CDL(2011)016. és CDL(2011)001. számú, az új magyar alkotmányról és az új magyar alkotmány kidolgozásának folyamatával kapcsolatban felmerült három jogi kérdésről szóló véleményekre,

—

tekintettel a magyarországi médiatörvényről szóló 2011. március 10-i állásfoglalására (1), és a felülvizsgált magyar alkotmányról szóló 2011. július 5-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a Bizottságnak az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkéről: az Unió alapértékeinek tiszteletben tartásáról és előmozdításáról szóló közleményére (COM(2003)0606 végleges);

—

tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság alelnöke, Neelie Kroes a médiaszabadsággal és -pluralizmussal foglalkozó magas szintű munkacsoportot hozott létre,

—

tekintettel a Tanácsnak és a Bizottságnak az Európai Parlament 2012. január 18-i plenáris ülésén a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről tett nyilatkozataira, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által szervezett 2012. február 9-i meghallgatásra,

—

tekintettel az Európai Bizottság 2012. január 17-i döntésére, melynek értelmében gyorsított jogsértési eljárást indított Magyarország ellen a központi bank és az adatvédelmi hatóságok függetlenségének, valamint a bíróságokat érintő intézkedések ügyében,

—

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel az Európai Unió az EUSZ 2. cikkében foglaltak szerint a demokrácia és a jogállamiság értékein, az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az EJEE-ben rögzített alapjogok és szabadságok kétségbevonhatatlan tiszteletén és az említett jogok, szabadságok és elvek jogi értékének elismerésén alapul, amit még inkább bizonyít az EU közelgő csatlakozása az EJEE-hez;

B.

mivel a jelenlegi és csatlakozó tagállamok, valamint az EU feladata annak biztosítása, hogy a tagállamok jogszabályainak tartalma és a jogalkotás folyamata megfeleljen az uniós jogszabályoknak és értékeknek, különösen a koppenhágai kritériumokban, az Alapjogi Chartában és az EJEE-ben foglaltaknak, továbbá hogy az elfogadott jogszabályok betűje és szelleme ne mondjon ellent ezen értékeknek és eszközöknek;

C.

mivel Magyarország 2011. április 18-án új alkotmányt fogadott el, melynek elfogadását és egyes rendelkezéseit az Európai Parlament bírálta 2011. július 5-i állásfoglalásában, melyben felhívta a magyar kormányt, hogy rendezze a Velencei Bizottság által kiemelt kérdéseket és aggályokat, és amelyben felhívta az Európai Bizottságot, hogy alaposan tekintse át és elemezze az új alkotmányt és az abban rögzített sarkalatos törvényeket annak ellenőrzése érdekében, hogy következetes összhangban állnak-e a közösségi vívmányok betűjével és szellemével, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájával;

D.

mivel a sarkalatos törvények elfogadása számos területen aggályokat ébresztett, nevezetesen a bírói függetlenséggel, a központi bank függetlenségével, az adatvédelmi hatóság függetlenségével, a politikai verseny és hatalomváltás tisztességes feltételeivel, valamint a jövedelemadó rendszerét kétharmados döntéshozatal alá rendelő, úgynevezett stabilitási törvénnyel kapcsolatban, továbbá a sarkalatos törvényekkel kapcsolatban, amelyek a jelenlegi többségnek kizárólagos jogot biztosítanak arra, hogy szokatlanul hosszú időre nevezzen ki tisztviselőket, ami korlátozza a jövőbeli kormányok kormányzási képességét;

E.

mivel az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a legfőbb ügyésznek jogában áll majd az ügyek bíróságok elé utalása, ami sérti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogát és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a bírói függetlenséget;

F.

mivel az új alkotmánynak és átmeneti rendelkezéseinek megfelelően a Legfelsőbb Bíróságot Kúriává nevezték át, és a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének hat évre szóló megbízatását 2 év után, idő előtt megszakították;

G.

mivel az új alkotmány előírja a bírák és ügyészek kötelező nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre való csökkentését, kivéve a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész esetében, ami diszkriminatív lehet, és mintegy 300 bíró nyugdíjazását eredményezi, ami az igazságszolgáltatás működésébe való súlyos beavatkozásnak minősül;

H.

mivel az új alkotmány rendelkezéseinek értelmében a négy parlamenti biztosból álló rendszert egyetlen biztosra szűkítették, idő előtt megszüntetve ezáltal az adatvédelemért és a közérdekű adatok nyilvánosságáért felelős korábbi parlamenti biztos hat évre szóló megbízatását, hatáskörét pedig egy újonnan létrehozott hatósághoz helyezték át, ami a függetlenségébe való súlyos beavatkozásnak minősül;

I.

mivel a magyar Országgyűlés több visszamenőleges hatályú törvényt is elfogadott, megsértve ezzel az európai jog egyik alapelvét, nevezetesen azt, hogy nem lehet visszamenőleges hatályú törvényeket elfogadni;

J.

mivel az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló, nemrégiben elfogadott törvény szokatlanul szigorú szabályokat határoz meg az egyházak bejegyzését illetően, és a bejegyzés feltételéül szabja a parlament kétharmados többséggel hozott jóváhagyását;

K.

mivel az új alkotmány rendelkezései jelentősen megnyirbálták a magyar Alkotmánybíróságnak a költségvetéssel kapcsolatos törvények felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét;

L.

mivel – amint arra a Velencei Bizottság jelentése is rámutat – aggodalomra ad okot azon kérdések jelentős száma, amelyeket kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvényekben kell részletesen szabályozni, ideérve az olyan kérdéseket is, amelyeket a rendes politikai folyamatokra kellene bízni, és amelyeket általában egyszerű többséggel szokás dönteni;

M.

mivel az Európai Bizottság alelnöke, Viviane Reding hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság ellenőrizni kívánja, hogy sérti-e a bírói függetlenséget a magyar bírósági rendszer átszervezése; mivel az Európai Bizottság alelnöke, Neelie Kroes, valamint a média szabadságával és pluralizmusával foglalkozó magas szintű munkacsoport vezetője, Vaira Vike Freiberga többször hangot adott aggályainak a magyarországi média szabadságával és pluralizmusával kapcsolatban;

N.

mivel az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso 2012. január 18-án hangsúlyozta, hogy a jogi szempontok mellett a magyarországi demokrácia minőségével kapcsolatban is aggályok merülnek fel, és felszólította a magyar hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a demokrácia és a szabadság elveit, és ne csupán elméletben, hanem a gyakorlatban, valamint az ország politikai és társadalmi életében is érvényesítsék azokat;

O.

mivel az Európai Bizottság 2012. január 17-én jogsértési eljárásokat indított Magyarország ellen három kérdésben, nevezetesen a Magyar Nemzeti Bank függetlensége, a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának a magyar Alaptörvényben rögzített csökkentése, valamint az adatvédelmi hivatal függetlensége ügyében, ezenkívül további tájékoztatást kért a magyar hatóságoktól a bírói függetlenséggel kapcsolatban;

P.

mivel az Európai Parlament „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2009) – A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követő hatékony végrehajtás” című, 2010. december15-i állásfoglalásában (3) szorgalmazta „az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkéről szóló 2003. évi közlemény nyomon követését annak érdekében, hogy meghatározzák az emberi jogok lehetséges megsértése okozta problémák kezelésének átlátható és koherens módozatait, továbbá hogy az új emberi jogi szerkezet alapján megfelelő módon alkalmazzák az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkét”;

Q.

mivel a magyar kormány, és konkrétan a magyar miniszterelnök a Bizottságnak szóló levelében és európai parlamenti felszólalásában jelezte, hogy kész a jogsértési eljárások hátterében álló problémák kezelésére, a kérdéses jogszabályok módosítására és az európai intézményekkel való, a jogi eljárásokon túli további együttműködésre;

R.

mivel az Európai Parlament szerepet vállal az uniós vívmányokban foglalt alapvető jogok, szabadságok és elvek mind a 27 tagállamban történő tiszteletben tartásának ellenőrzésében;

1.

súlyos aggodalmának ad hangot a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és szociális jogok, a fékek és ellensúlyok rendszere, az egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma terén fennálló magyarországi helyzet miatt;

2.

a magyar állampolgárok és az Európai Unió közös érdekében felhívja a magyar kormányt, hogy tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság fent említett kérdésekkel kapcsolatos ajánlásainak, bírálatainak és kéréseinek, és az Európai Unió alapvető értékeinek és normáinak tiszteletben tartása mellett módosítsa ennek megfelelően az érintett jogszabályokat;

3.

tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság elkötelezett annak alapos vizsgálata mellett, hogy megfelelnek-e a magyar jogszabályok nemcsak az európai jogszabályok betűjének, hanem azok szellemének is;

4.

felhívja az Európai Bizottságot mint a szerződések őrét, hogy szorosan kövesse nyomon a fent említett jogszabályok esetleges módosításait és végrehajtását, valamint az európai szerződések betűjének és szellemének való megfelelésüket, továbbá végezzen alapos vizsgálatot az alábbiak biztosítása érdekében:

5.

felhívja az Európai Bizottságot, hogy kérje ki a Velencei Bizottság véleményét az új alkotmányból, az átmeneti rendelkezésekből és a sarkalatos törvényekből álló jogalkotási csomag egészéről, és továbbra is működjön együtt e kérdésekben az Európa Tanáccsal;

6.

utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve kísérje figyelemmel a Bizottság és az Európai Parlament ezen állásfoglalás 4. pontjában foglalt ajánlásainak végrehajtását és a végrehajtás módját, és megállapításairól készítsen jelentést;

7.

utasítja az Elnökök Értekezletét, hogy a 6. pontban említett jelentés fényében mérlegelje, hogy szükség van-e intézkedések – köztük az eljárási szabályzat 74e. cikke és az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések – életbe léptetésére;

8.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európa Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Alapvető Jogok Ügynökségének, az EBESZ-nek és az ENSZ-főtitkárnak.