29.6.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 191/18

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Mozgásban a könyvkiadás (saját kezdeményezésű vélemény)

2012/C 191/04

Előadó: Grace ATTARD

Társelőadó: Hilde VAN LAERE

2011. július 14-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy eljárási szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki a következő tárgyban:

Mozgásban a könyvkiadás

(saját kezdeményezésű vélemény).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) 2012. április 12-én elfogadta véleményét. Az előadó Grace ATTARD, a társelőadó Hilde VAN LAERE volt.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2012. április 25–26-án tartott, 480. plenáris ülésén (az április 25-i ülésnapon) 156 szavazattal 2 ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   A könyvkiadás a digitális korszakban komoly következményekkel járó, modernizációs fejlődési folyamaton megy keresztül.

1.2   Az EGSZB szorgalmazza, hogy uniós szinten készüljön átfogó elemzés arról, milyen szerepet játszik a könyvkiadás Európa társadalmi, gazdasági, kulturális, tudományos és művészeti fejlődésében, és hogy azonnali prioritásként kezeljék a többi érintett szereplő – köztük a könyvkereskedők, az írók, a tudósok, az illusztrátorok, a nyomdászat és a kapcsolódó iparágak, a könyvtárak, a sokszorosítási joggal foglalkozó szervezetek és a fogyasztók – jogait és igényeit. Az Európai Bizottságnak a Digitális Európa stratégiáiról való gondolkodás folyamán a könyvkiadási ágazatot is bele kell vennie a vizsgált iparágak körébe.

1.3   Az EGSZB nyomatékosítja, hogy fontos választ adni a megfelelő uniós szabályozás és politika iránti igényre, hiszen ezek a könyvkiadásra: a szellemi tulajdonra (különösen a szerzői jogra) és alkalmazására, az adózásra, az információs társadalomra és a kulturális politikákra egyaránt hatással vannak.

1.4   Az EGSZB ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy uniós szinten meg kell szüntetni azt a hátrányosan megkülönböztető bánásmódot, amely jelenleg érvényben van mind az EU-n belül – ahol ugyanannak a kulturális terméknek az online változatát normál adókulccsal sújtják, ami indokolatlan torzulást eredményez hasonló tartalmak között –, mind pedig az Amerikai Egyesült Államokkal összehasonlítva, ahol az online kiadás adómentes, ami egyenlőtlen versenyfeltételeket és tisztességtelen versenyt eredményez.

1.5   Az EGSZB úgy véli, hogy a nyomdaipari ágazatot arra kell ösztönözni, hogy változtasson a fejlődését jellemző gazdasági és technológiai modelleken, és helyezkedjen az információkezelés és -terjesztés középpontjába, és ne korlátozódjon – az európai nyomdaiparra vonatkozó terveknek megfelelően – szolgáltatásnyújtói szerepre.

1.6   Az EGSZB fenntartja álláspontját, hogy európai megfigyelőközpontot kellene létrehozni a nyomdászati ágazat jelenlegi és jövőbeli képzési igényeinek felmérésére, illetve a szakmai képzés, a karrierváltás és az átképzés közfinanszírozásból – elsősorban az ESZA, az ERFA és az Európai Globalizációs Alap révén – történő támogatásának elősegítésére; továbbá hogy a hetedik keretprogram és a Horizont 2020 keretében kutatásokat kellene végezni a nyomdászati iparág versenyképességének fenntartása érdekében.

1.7   Az EGSZB nyomatékosítja, hogy a szellemitulajdon-jog kezelése – azon túlmenően, hogy a technológiai és kereskedelmi innováció kulcstényezője – alapvető fontosságú az európai kultúra, tudomány és művészetek virágzása és az európai polgárok életminősége szempontjából.

1.8   Az EGSZB szerint a biztonságos digitális környezet kialakítása a fogyasztók számára – ideértve a személyi adataik és a magánéletük feletti tényleges ellenőrzés biztosítását – lehetővé teszi, hogy a digitális piacok a felhasználók javát szolgálják.

1.9   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a digitális átállás oly módon történő lebonyolítása, hogy minden korosztályban és tagállamban a lehető legszélesebb körben élvezhessék a digitális forradalom előnyeit, egyszerre társadalmi és gazdasági kötelesség.

1.10   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy tisztességes munkafeltételeket kell biztosítani a munkavállalóknak, azokat is ideértve, akik önfoglalkoztatók vagy kiszervezett munkavállalók, valamint hogy e kérdésnek a társadalmi párbeszéd és a kollektív szerződések tárgyává kell válnia, nemzeti és európai szinten egyaránt.

1.11   A nyílt, interoperábilis elektronikus szabványok elfogadása létfontosságú a versenyképesség növeléséhez, mindamellett, hogy elkerülhetővé teszi a piacok bezáródását és az erőfölény-helyzetek kialakulását.

1.12   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia (1) nagy jelentőséget tulajdonít az egységes szolgáltatási piac nagyobb fokú integrációjának a könyvkiadási ágazat valamennyi szereplője és érdekelt fele számára a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából.

1.13   Az EGSZB szeretné, ha az Európai Bizottság ösztönözné a kiadói és nyomdai szakmák erőfeszítéseit annak érdekében, hogy tegyenek további lépéseket a részvételt biztosító modell irányába, valamint hogy szerveződjenek egy közös átlátható kereten belül, ami lehetővé teszi a gazdasági, szociális, technológiai és környezetvédelmi dimenziók jobb összehangolását.

1.14   Az EGSZB sürgeti, hogy az Európai Bizottság kezdjen stratégiai párbeszédet az európai könyvkiadási ágazattal, és dolgozzon ki következtetéseket olyan stratégiákról, amelyek konkrét megoldást kínálnak a nyomtatott és elektronikus könyvek szükségleteire a digitális korszakban, egyúttal növelve a szektor globális versenyképességét. Az EGSZB ismételten felkéri az Európai Bizottságot arra, hogy hozzon létre egy magas szintű munkacsoportot, amely mindenekelőtt a kiadók, a nyomdaipar és a papíripar képviselőit foglalja magába, és amelynek célja a beruházási lehetőségek és a multimédiás forradalom keretében ezen ágazat számára kínálkozó foglalkoztatási lehetőségek elemzése.

2.   Bevezetés és előzmények

2.1   A könyvkiadás, amely Európa legnagyobb kulturális iparága, alapvető szerepet tölt be Európa gazdasági, társadalmi, politikai, erkölcsi, oktatási, művészeti és tudományos fejlődésében. Az európai irodalom Európa egyik kulcsfontosságú művészeti és kulturális öröksége, amely a könyvek révén megtestesíti úgy az egyes országok, mint az egyes európai nyelvek, régiók és kisebbségek sokféleségét az utókor számára, s egyúttal előmozdítja a kultúrák közötti párbeszédet.

2.2   2010-ben az európai kiadók (vagyis az uniós tagállamok, Norvégia és Izland) éves árbevétele megközelítőleg 23,5 milliárd euró volt, mintegy 525 000 új könyvet publikáltak és 135 000 munkavállalót foglalkoztattak teljes munkaidőben. Ugyanekkor közel 7,5 millió könyvcím volt raktárról elérhető. A könyvkiadók közvetett módon is hozzájárulnak a munkahely-teremtéshez: Európában több mint 100 000 író, illusztrátor és műfordító és több mint 25 000 könyvesbolt működik. Az ágazatról alkotott árnyaltabb képhez specifikusabb adatgyűjtésre volna szükség.

2.3   A könyvkiadás módszertana az évszázadok során – a megbízástól a szerkesztésen és a nyomtatáson át a terjesztésig – lényegi változásokon ment keresztül, bár nem a koncepció, csupán a kivitelezés terén, miután maga a könyv mint kreatív műtárgy lényegében változatlan maradt. A digitális könyvkiadás fejlődése miatt azonban ezeket a módszereket most újra kell gondolni.

2.4   Az elsődleges kreatív iparágak 2008-ban 8,5 millió munkahelyet biztosítva 4,5 %-kal járultak hozzá az EU GDP-jéhez (2), míg a kreatív ipar egésze ugyanebben az esztendőben az EU GDP-jének 6,9 %-át adta. A kreatív iparágakon belül 2003-ban a könyvkiadás 1,07 %-kal járult hozzá az EU GDP-jéhez, szemben a rádió/televízió/film/videó iparág 0,41 %-os és a zeneipar 0,06 %-os hozzájárulásával.

2.5   Nemzetközi szinten az európai könyvkiadás az Egyesült Államokénál is nagyobb volumenű: az elmúlt években 24–25 milliárd amerikai dollár (17–19 milliárd euró) éves árbevételt produkált. Ráadásul a világ tíz legnagyobb kiadói csoportjának sorában minden évben 6–8 európai tulajdonú vállalatot találunk. Ezen túlmenően a három legnagyobb könyvvásárra uniós tagországokban kerül sor: Frankfurtban, Londonban és Bolognában.

2.6   Az olvasás pozitív társadalmi hatásait az OECD is kimutatta, jelezve, hogy az olvasás szeretete az egyik legjobb mutató arra, hogy a gyermekeknek milyen esélyeik lesznek az életben. A könyvkiadás erősíti a vélemények pluralizmusát, a véleménycserét, a párbeszédet és a véleménynyilvánítás szabadságát, és ezért a demokratikus társadalom egyik pillére.

3.   A digitális átállás

3.1   A digitális átállás a könyvkiadásban megváltoztatja a dinamikus, kapcsolati, gazdasági és kulturális modellek többségét.

3.2   Az európai elektronikus könyvpiacok széttagolt és differenciált képet mutatnak. A fejlett piacok növekedési rátája igen magas, de a digitális könyvkiadásnak a nyomtatott könyvpiachoz viszonyított aránya még ezeken is nagyon alacsony (a könyvpiac kevesebb mint 1 %-ától 5 %-áig terjed). A megfelelő hordozható olvasóeszközök hiánya jelentősen hozzájárult ehhez a lassú fejlődéshez az utóbbi években.

3.3   Mindazonáltal egyre több kiadó kínálja a könyveit elektronikus formátumban más területeken. Néhány évnyi technológiai és innovációs tapasztalatszerzést követően üzleti modellek széles skálája jelent meg a digitális könyvtartalmakhoz való hozzáférés biztosítására. Az olvasók hozzáférnek a könyvekhez PC-ken, kifejezett e-olvasókon, táblagépeken, sőt okostelefonokon is, amelyek egyre inkább kifinomultak és felhasználóbarátok, és ami a legfontosabb: megfizethetőek. Az e-olvasók árának várható csökkenése valószínűleg tovább szélesíti majd a piacot.

3.4   Új szereplők jelennek meg a láncban, melyek fontos szerepeket töltenek be a végfelhasználók viszonylatában más területeken: keresőrendszerek és -portálok, mint például a Google vagy egyéb internetes szereplők, köztük olyan online boltok, mint az Amazon, amely a Kindle-t is gyártja; az elektronikus eszközök gyártói, például az Apple, amelyek a tartalompiac felé mozdulnak el, ott keresve helyet eszközeik számára, és létrehozzák saját elektronikus könyvesboltjaikat is; továbbá mobilszolgáltatók és internetszolgáltatók.

3.5   Az elektronikus könyvek könnyű hozzáférést biztosítanak a tudáshoz, a kultúrához és a szabadidős tevékenységekhez az olvasási nehézségekkel küszködő, sebezhetőbb csoportok, például az idősek, a testi fogyatékkal élők, illetve mindazok számára is, akik nem a saját anyanyelvükön olvasnak.

3.6   A digitális könyv újradefiniálja a könyvkiadás ökológiai hatását is. Amíg a papír megújuló és újrafeldolgozható nyersanyag, addig az elektronikus eszközök környezeti hatását, ideértve a nyersanyagokat és az elektromosság használatát tovább kell vizsgálni.

3.7   A kiadó szerepe a digitális korban is alapvető marad: ha biztosítani akarjuk a minőséget, akkor – a formátumtól függetlenül – a kéziratok kiválasztása és megrostálása a kiadó fontos feladata. A szerkesztés és a marketingtevékenység a másik két létfontosságú feladat, ahol nem tekinthetünk el a kiadó szakértelmétől.

3.8   Az elektronikus könyvkiadással új költségek jelennek meg: az online szerzői jogok megsértésének kezeléséből, a rendszerek digitalizálásába, a munkaerőbe és technológiába történő beruházásokból, a fájlok specifikus formátumba történő konvertálásából új kiadások származnak. Költségek takaríthatók meg ugyanakkor a nyomtatáson, a fizikai tároláson és a terjesztésen, melyek hagyományosan az összes költségnek kevesebb, mint egy hatodát tették ki. A jogdíjak, a szerkesztői munka, a marketing, a terjesztés, a tárolás és az archiválási költségek viszont megmaradnak a digitális világban is.

4.   A könyvkiadási ágazat kihívásai a digitális korszakban

4.1   2009-ben a Tanács (3) és az Európai Bizottság (4) létrehozta a hamisítással és a szerzői jogi kalózkodással foglalkozó uniós megfigyelőközpontot (a továbbiakban: „Megfigyelőközpont”), hogy pontosabb képet kaphassunk a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértéséről (5).

4.2   Egy olyan kulturális iparág számára, mint a könyvkiadás, a szerzői jog az általa megteremtett érték jogi elismerését jelenti; a kiegyensúlyozott szerzői jogi rendszer ezért elsőrendű fontosságú az ipar beruházásainak fenntarthatósága szempontjából, miközben új művek alkotására ösztönzi a szerzőket.

4.3   Az EGSZB kiemeli, hogy a szellemi tulajdonjog tényleges érvényesülése az online és offline tartalmak esetében egyaránt szükséges: a szerzői jogi kalózkodás meggyengíti a kultúrát, a kreativitást és az új üzleti modellek fejlődését, illetve gátolja a piac fejlődését, csökkentve a kiadók és a szerzők bizalmát abban, hogy pénzügyi és szellemi befektetésük megtérülhet (6).

4.4   A szerzői jogi szabályozás a digitális forradalmat megelőzően jött létre, ezért nem mindig tud válaszokat adni a fájlletöltés, a felhasználók közötti fájlmegosztás és a digitálisjog-kezelő rendszerek (DRM) realitásaira, amit az európai digitális menetrend is elismer, melynek célja éppen az EU egységes piaci szabályainak összehangolása a digitális korszakkal (7). A jelenleg megvitatás alatt lévő, átfogó uniós szabályozás szükséges a tagállamok között eltérő szabályozási és végrehajtási gyakorlatok kezeléséhez.

4.5   A viták gyors és következetes megoldása, amely az erőteljes végrehajtási szabályok révén magában foglalja a hamisítás, illetve kalózkodás elleni fellépést, növeli a fogyasztók bizalmát. Az európai szabályozás biztosítja a jogérvényesítést: a szerzői jogról szóló (2001/29/EK) irányelv 8. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a jogtulajdonosoknak, hogy kérelmezzék az ideiglenes intézkedést olyan közvetítő szolgáltatókkal szemben, akiknek a szolgáltatásait harmadik személy szerzői jog megsértése céljából veszi igénybe; a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló (2004/48/EK) irányelv 8. cikke pedig feljogosítja a jogtulajdonosokat a jogokat megsértő személyről való információkhoz való hozzáférésre.

5.   A digitalizálás és a globalizáció kihívásai az európai nyomdaipar számára

5.1   Az európai nyomdaipar nagy kihívások előtt áll, egyrészt az internet egyre fokozódó és egyre szélesebb körű használata miatt, másrészt az új média – mint információ- és reklámforrás – vonzásának köszönhetően, ami fokozatosan megváltoztatja a piac arculatát.

5.2   További jelentős versenybefolyásoló tényezők ezenkívül egyrészt az alacsony gyártási költségű országokból (Kína) importált könyvek, amelyeket konkrét időkorláttól függetlenül lehet kinyomtatni, másrészt pedig a papírgyártó vállalatok nagyfokú koncentrációja, ami erős globális versenyt eredményez, különösen India és Kína részéről, melyek a lehető legalacsonyabb árakat biztosítják. Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy hasonló szociális és természetvédelmi kritériumokat tartsanak tiszteletben minden gyártó országban.

5.3   Ezek a tényezők, valamint a nehéz gazdasági helyzet esetenként az árak csökkenéséhez vezettek, és jelentős hatást fejtenek ki a foglalkoztatásra az iparágban.

5.4   Az Eurostat 2009-es adatai alapján az európai nyomdaiparban 119 000 vállalat tevékenykedik (a 2007-es 132 571 vállalkozáshoz képest), melyek 735 000 embert foglalkoztatnak (a 2007-es 853 672 főhöz képest), árbevételük pedig több mint 88 milliárd euró (a 2007-es 110 milliárd euróhoz képest).

5.5   Ugyanakkor a digitális nyomtatás bevezetése lehetőséget teremtett a kiadó, a nyomda és a felhasználó közötti együttműködés megújítására, miután jelenleg a könyveket a kereslet alapján lehet kinyomtatni, akár egyetlen példányban is.

5.6   A nyomdák lépéseket tesznek az értékláncon belül integrált szolgáltatások bevezetésére, például raktározásra, adatkezelésre, webes tervezésre vagy e-könyvek nyomtatására, továbbá nyomtatás-előkészítő részlegek kialakítására.

5.7   Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak a nyomdaipar versenyképességéről készített 2007-es jelentésében foglalt javaslatokat; arra kéri azonban az Európai Bizottságot, hogy az ágazat egésze számára állítson fel egy európai társadalmi párbeszéddel foglalkozó bizottságot; a munkaadók és a szakszervezetek közötti formális társadalmi párbeszéd ugyanis jelenleg csak a vállalatok szintjén és nemzeti szinten létezik.

5.8   Az EGSZB egyetért az Intergraf ajánlásaival, különösen egy olyan független tanulmány elkészítésével kapcsolatban, amely a technológiai fejlődéssel (nyomda-, mobil és internetes technológia), a demográfiai változásokkal és a fogyasztói magatartással foglalkozna.

6.   A könyvkereskedők előtt álló kihívások

6.1   A könyvkereskedelem nehézségeit az okozza, hogy a nagyobb kereskedők területi korlátokat szabnak online értékesítéseiknek. A változások főcsapása az, hogy a hagyományos kereskedelmi rendszerek helyébe egyre inkább az online könyvesboltok hegemóniája lép.

6.2   A hagyományos könyvkereskedők fontos kulturális szereplők, akik még az online műveletek során is fenntartják a személyes kapcsolatot/viszonyt a fogyasztóval, és olyan szolgáltatásokat kínálnak, melyeket az internet nem tud nyújtani.

6.3   A fogyasztó azonban a könyvesboltokat manapság gyakran bemutatóteremként használja, és a könyveket online vásárolja meg, így a bolt ingyen marketinget és reklámot biztosít saját online vetélytársainak. Egyes hagyományos könyvkereskedőknek tovább kell képezniük magukat, mert nem ismerik az online közösségi médiát, és innovatívnak kell bizonyulniuk a marketing és a termékválasztás terén. A digitális világban a normák egyelőre gyengén érvényesülnek: míg gyakorlatilag minden nyomtatott könyvnek van ISBN száma, nem minden elektronikus könyv rendelkezik ilyennel.

6.4   Át kell gondolni és ösztönözni kell a szinergiákat az európai könyvtárszövetségek és a könyvkereskedők között. A digitalizáció bizonyos súrlódásokhoz vezet egyfelől a könyvkereskedők és a könyvkiadók között, akik aggódnak az elektronikus könyvek kalózkiadásai miatt, másfelől az e-könyvek kölcsönzését lelkesen támogató könyvtárak között. A (nyomtatott könyv) kölcsönzés és az e-kölcsönzés közötti jogi különbséget világossá kell tenni, és minden félnek a gyakorlatban is alkalmaznia kell. Az érintett szereplőknek meg kell fontolniuk egy olyan rendszert, amely egyesíteni tudja a beépített kalózkodás-elleni védelmet és a jogszerű könyvtári e-kölcsönzés megkönnyítését.

6.5   Az értékesítési platformok és az e-könyv-olvasók terén (Kindle és iPad) szerzett kettős piaci dominanciájuknak köszönhetően az Amazon és az Apple olyan piacvezető pozícióba jutott, hogy ők diktálhatják az árakat és a feltételeket az iparág minden más szereplőjének. Ez a nem európai dominancia kedvezőtlenül hat a kisebb kiadókra, akik így nincsenek megfelelő alkupozícióban az Amazon és az Apple diktálta feltételekkel szemben.

6.6   Nyílt és interoperábilis szabványok elfogadása megelőzheti a piacok elzárását, és egyes nagy piaci szereplők domináns pozícióinak kialakulását, akik jelenleg zárt tulajdonú technológiákat használnak, ami egyes eszközök használatát saját katalógusukhoz köti és fordítva – e helyzet kiküszöbölése növelné a piaci versenyt.

7.   Adóztatás és árszabás

7.1   Az országok nagy többsége az Unión belül és világszerte csökkentett héakulcsot alkalmaz a nyomtatott könyvek értékesítésére, ezáltal is elismerve az olvasás kulturális, oktatási, tudományos és általában társadalmi szinten mutatkozó jótékony hatásait.

7.2   Ugyanakkor az EU-n belül jelenleg diszkriminatív rendszer van érvényben, mivel ugyanazon kulturális termékek online változatát a normál adókulcsok alapján adóztatják, ami indokolatlan torzulást eredményez hasonló tartalmak között.

8.   Az árva művek és a kereskedelmi forgalomban nem beszerezhető művek védelme  (8)

8.1   Az EGSZB általában egyetért a rendeletjavaslattal, melynek célja, hogy olyan jogi keretet alakítson ki, amely biztosítja a jogszerű, határokon átnyúló online hozzáférést az árva művekhez (9).

8.2   Az árva művekre vonatkozó szabályozást azonban rendkívül kevés tagállam foganatosította, és ahol létezik ilyen, a hozzáférést ott is a nemzeti területen élő polgárokra korlátozza.

8.3   A szerzői jogról szóló irányelv 5. cikke (2) bekezdésének c) pontja lehetővé teszi a nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak, oktatási intézmények, múzeumok és archívumok számára, hogy előzetes engedélykérés nélkül sokszorosítsanak szerzői joggal védett műveket, ha tevékenységük közvetlenül vagy közvetve sem irányul kereskedelmi vagy gazdasági célra, és ha a folyamat megfelel a berni „háromlépcsős tesznek”; ugyanakkor minden más esetben, mielőtt a műveket interneten hozzáférhetővé tennék a nyilvánosság számára, előzetesen tisztázni kell a jogi helyzetet.

8.4   A kereskedelmi forgalomban nem beszerezhető művekkel kapcsolatban a könyvkiadók által kezdeményezett párbeszéd nyomán aláírásra került „A kereskedelmi forgalomban nem beszerezhető művek digitalizációjának és hozzáférhetővé tételének alapelvei” című egyetértési nyilatkozat, valamennyi érdekelt fél bevonásával. Egyelőre nincs létező jogi struktúra, amely biztosítaná a kereskedelmi forgalomban nem beszerezhető művekről az érdekeltek között létrejött hasonló önkéntes megállapodások határokon túli elismertetését.

8.5   A párbeszéd sikeres kimenetele lökést adhat az Europeana digitális könyvtár és az egyéb, közérdekű feladatokat ellátó hasonló közintézmények fejlődésének.

8.6   A könyvszakma szereplőiből alakult csoport által az Európai Bizottság támogatásával létrehozott ARROW rendszer igen praktikus megoldást kínál e kérdésre, költséghatékony eszközt biztosítva ahhoz, hogy a felhasználó gyorsan és hatékonyan információkhoz jusson az egyes művek jogi státuszáról és a jogtulajdonosokról.

8.7   A köz- és magánszféra, azaz a könyvtárak és a könyvkiadók között létrejövő partnerségek növelhetik a kereskedelmi forgalomban kapható könyvek hozzáférhetőségét a digitális könyvtárakon keresztül. Több ilyen partnerség is kialakult az eddigiek során.

8.8   Az e-könyvekhez fűződő jogok rögzítésének kérdését valamennyi érintett bevonásával meg kell vitatni, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az e-könyvek gyűjtésére, őrzésére és hozzáférhetővé tételére törekvő könyvtárak érdekei, illetve az elektronikus úton való illegális terjesztéssel szembeni garanciák között.

9.   Nyelv és mobilitás

9.1   A nyelv kérdése a könyvkiadás szerves alkotóeleme, így a könyvkiadói ágazathoz mobilitási kérdések is kapcsolódnak, különösen a kkv-méretű könyvkiadók esetében.

9.2   Az angol nyelvű könyvkiadók kivételével mind a kiadók, mind alkalmazottaik számára jelentős kihívást jelent a tagállamok közötti mobilitás, mivel a legtöbb kkv-méretű könyvkiadó közepes méretű, és egyetlen nyelven publikálja kiadványait (10).

9.3   Az újonnan kialakuló e-könyv-platformok egy része a nyelvi mobilitás akadályaként működik. A legnagyobb e-könyv-olvasókat gyártó vállalat – az amerikai Amazon – minden kisebbségi nyelv, köztük az EU 23 hivatalos nyelve közül 18 előtt megtagadja a hozzáférést a Kindle elnevezésű e-olvasóhoz, s ezzel valójában kitiltja 18 uniós nyelv nemzeti irodalmát a világ legnagyobb e-könyv-platformjáról.

10.   A bizalommal élő és jól tájékozott olvasó felé

10.1   A fogyasztó viszonya a könyvhöz átalakulóban van, mert a digitális tárolásnak nincsen fizikai megjelenése, és a könyvvásárlás azonnal lebonyolítható lett.

10.2   Az EGSZB szerint a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos politikának minden esetben el kell ismernie, hogy a fogyasztó is teljes jogú érdekelt fél az e politikákról folytatott vitában.

10.3   A digitális és hagyományos könyvek párhuzamos jelenlétének fokozatosan, a könyvnyomtatás fenntarthatóságával komplementer módon kell kialakulnia. Az európai polgárok igen jelentős része még nem tudja kényelmesen kezelni az elektronikus tranzakciókat és/vagy digitálisan elérni és fogyasztani a tartalmakat. Az ilyen termékekbe vetett bizalom megszerzését elősegítő és a digitális törést csökkentő intézkedések segíthetnek a társadalmi befogadás növelésében.

10.4   Az EGSZB támogatja az Európai Fogyasztók Szervezetét (BEUC) abban a törekvésében, hogy szabályozási alapelvként elismertesse a hálózatsemlegességet. Az Európai Bizottságnak támaszkodnia kell az Elektronikus Hírközlést Szabályozó Európai Hatóságok Testülete (BEREC) folyamatban lévő munkájára, és kötelező jellegű eszközt kellene elfogadnia, amely biztosítja a hálózatsemlegesség következetes és tényleges védelmét egész Európában.

11.   A kkv-k piaci hozzáférése

11.1   A könyvesboltláncok Unió-szerte kialakuló domináns pozíciója korlátokat szab a kisebb kiadók piachoz való hozzáférésének. Azon könyvkiadók számára, amelyeknek nincsenek meg a szükséges anyagi eszközeik, hogy kivívják jelenlétüket a nagy láncokban, a könyvesboltok polcain való alulreprezentáltságuk miatt jelentősen szűkül a fogyasztókhoz jutás lehetősége.

11.2   A könyvkiadási ágazatban a kisméretű kiadók hagyományosan az innováció és a kreativitás forrásaiként működtek, így korlátozott piaci hozzáférésük súlyos hatással lehet e kreatív iparág életerejére.

11.3   Az egy-egy területre szakosodott könyvkiadók pénzügyi fennmaradásukat gyakran állami támogatásokra alapozzák.

11.4   A vállalkozásoknak, főként a kkv-knak be kell ruházniuk a kutatásba, fejlesztésbe és innovációba (11), ami mögött megfelelő jogi, adminisztratív, adózási és pénzügyi keretfeltételeknek kell állnia.

11.5   Manapság az európai kkv-knak mindössze 8 %-a folytat üzleti tevékenységeket más tagállamokban. A vállalkozások 92 %-a mikrovállalkozás (12), amelyek meglehetősen sokféle piacokon működnek; a kisvállalkozói intézkedéscsomagnak ezért jobban ez utóbbiak sajátos szükségleteire kell összpontosítania.

11.6   A könyvkiadási ágazat különös sajátossága, hogy pénzügyi függetlenségét viszonylag kisszámú bestseller kiadványra alapozza. Ezek finanszírozzák a kereskedelmi szempontból kevésbé életképes, de kulturális és társadalmi szempontból létfontosságú irodalmi műfajokat.

11.7   A kkv-méretű könyvkiadók pénzügyi és szervezési segítségre szorulnak, mivel a nem fővonalbeli irodalom költségmodellje pénzügyileg ritkán életképes. Ráadásul a kkv-méretű kiadók többségének nincsenek meg a pénzügyi forrásai arra, hogy életképes pályázatokat állítsanak össze az uniós K+F forrásokhoz való hozzájutáshoz.

11.8   Az EGSZB hangsúlyozza az egységes szolgáltatási piac nagyobb fokú integrációjának jelentőségét az Európa 2020 stratégiában (13). Erre van szükség ahhoz, hogy támogathassuk a könyvkiadásban működő vállalkozásokat – köztük a kkv-kat – a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében.

---

(1)  COM(2010) 2020 final.

(2)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: „A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme / BPHH”, HL C 376., 2011.12.22., 62. o.

(3)  A Tanács 2008. szeptember 25-i állásfoglalása (HL C 253., 2008.10.4.)

(4)  Az Európai Bizottság 2009. szeptember 11-i közleménye a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről – COM(2009) 467 final.

(5)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme / BPHH, HL C 376., 2011.12.22., 62. o.

(6)  Európai Bizottság, Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság: Report on EU Customs enforcement of intellectual property rights –2009 [Jelentés a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok uniós vámhatóságok általi érvényesítéséről – 2009], http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/customs/customs_controls/counterfeit_piracy/statistics/statistics_2009.pdf. Technopolis (2007): „Effects of counterfeiting on EU SMEs” [A hamisítás hatása az EU kkv-ira], http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/industry/doc/Counterfeiting_Main%20Report_Final.pdf. http://counterfeiting.unicri.it/report2008.php Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: „A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme / BPHH”, HL C 376., 2011.12.22., 62. o.

(7)  Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, 2010.3.3.

(8)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól, HL C 376., 2011.12.22., 66. o.

(9)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: „A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme / BPHH”, HL C 376., 2011.12.22., 62. o.

(10)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: A kkv-k alkalmazkodása a világpiaci változásokhoz, HL C 255., 2010.9.22., 24–30. o.

(11)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: Beruházások a tudásba és az innovációba, HL C 256., 2007.10.27., 17. o.

(12)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata, HL C 376., 2011.12.22., 51. o.

(13)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: A szolgáltatások belső piaca, HL C 318., 2011.10.29., 109–112. o.

---