This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52012DC0685
REPORT FROM THE COMMISSION ON THE WORKING OF COMMITTEES DURING 2011
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A BIZOTTSÁGOK 2011. ÉVI MUNKÁJÁRÓL
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A BIZOTTSÁGOK 2011. ÉVI MUNKÁJÁRÓL
/* COM/2012/0685 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A BIZOTTSÁGOK 2011. ÉVI MUNKÁJÁRÓL /* COM/2012/0685 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A BIZOTTSÁGOK 2011. ÉVI MUNKÁJÁRÓL A Bizottság végrehajtási hatásköreinek
gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és
általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet[1] (a továbbiakban: bizottsági
eljárásrendről szóló rendelet) 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően
a Bizottság ezúton közzéteszi a bizottságok 2011. évi munkájáról szóló éves
jelentést. A jelentés áttekintést nyújt a bizottsági
eljárásrendszer 2011. évi fejleményeiről és összegzi a bizottságok
tevékenységét. A kísérő szolgálati munkadokumentum részletes statisztikát
tartalmaz az egyes bizottságok munkájáról. 1. A bizottsági eljárásrendszer
2011. évi fejleményeinek áttekintése Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február
16-án fogadta el a bizottsági eljárásrendről szóló rendeletet, mely 2011.
március 1-jén lépett hatályba. A rendelet hatályon kívül helyezte a bizottsági
eljárásrendről szóló 1999. évi határozatot[2],
és a határozatban előírt eljárások helyébe mindössze két eljárás (a
tanácsadó bizottsági eljárás és a vizsgálóbizottsági eljárás) lépett. 1.1. Új
bizottsági eljárások A bizottsági eljárásrendről szóló rendelet
2. cikke szerint a vizsgálóbizottsági eljárás különösen a következőkre
alkalmazandó: i. általános hatályú intézkedések; és ii. potenciálisan
jelentős hatást kifejtő intézkedések (pl. adózás vagy uniós
agrárpolitika), míg a tanácsadó bizottsági eljárást általában egyéb
végrehajtási intézkedések esetében használják. 1.1.1 Vizsgálóbizottsági eljárás (a
bizottsági eljárásrendről szóló rendelet 5. cikke) Amennyiben az alap-jogiaktus a
vizsgálóbizottsági eljárásra utal, a bizottság minősített többséggel
nyilvánít véleményt a végrehajtási jogi aktus tervezetéről: ·
Amennyiben a végrehajtási jogi aktus tervezetét
minősített többség támogatja (kedvező vélemény), a Bizottság
elfogadja azt. ·
Amennyiben a végrehajtási jogi aktus tervezetét
minősített többséggel elvetik (kedvezőtlen vélemény), a Bizottság nem
fogadhatja azt[3].
Ilyen esetekben a Bizottság: 1) teljes egészében visszavonhatja a
végrehajtási jogi aktus tervezetét, amennyiben azt nem tartja szükségesnek; 2) amennyiben szükség van végrehajtási jogi
aktusra, módosítja annak tervezetét és a módosított változatot (ugyanazon)
bizottság elé terjeszti a kedvezőtlen vélemény nyilvánításától számított
két hónapon belül; vagy, 3) amennyiben szükség van végrehajtási jogi
aktusra, ugyanazt a tervezetet a fellebbviteli bizottság (lásd lent) elé
terjeszti a kedvezőtlen vélemény nyilvánításától számított egy hónapon
belül. ·
Amennyiben a végrehajtási jogi aktus tervezetével
kapcsolatban nincsen azt támogató vagy ellenző minősített többség
(„nincs vélemény”), a Bizottság választhat, hogy elfogadja vagy visszavonja a
végrehajtási jogi aktus tervezetét, vagy módosítja azt és (ugyanahhoz) a
bizottsághoz fordul. Azonban vannak bizonyos esetek, amikor a Bizottság nem
fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét[4], nevezetesen 1) amennyiben a végrehajtási jogi aktus
tervezete a következő érzékeny területek valamelyikére vonatkozik: adózás,
pénzügyi szolgáltatások, az emberek, állatok, illetve növények egészségének
vagy biztonságának védelme, végleges többoldalú védintézkedések; vagy, 2) az alap-jogiaktus úgy rendelkezik,
hogy a végrehajtási jogi aktus tervezete nem fogadható el, ha a bizottság nem
nyilvánított véleményt; vagy, 3) a bizottság tagjainak egyszerű
többsége ellenzi azt. Az említett három esetben a Bizottságnak
ugyanazok a lehetőségei vannak, mint egy kedvezőtlen vélemény
esetében. 1.1.2 Tanácsadó bizottsági eljárás
(a bizottsági eljárásrendről szóló rendelet 4. cikke) A tanácsadó bizottsági eljárás szerint a
bizottság a végrehajtási jogi aktus tervezetéről – szükség esetén
szavazással – véleményt nyilvánít. Ha szavazásra kerül sor, a véleményt a tagok
egyszerű többségével kell elfogadni. A bizottság tanácsadó bizottsági eljárás
keretében nyilvánított véleménye jogilag nem kötelező érvényű, de a
Bizottságnak a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell vennie a
bizottsági vitákból levont következtetéseket és a bizottsági véleményt,
mielőtt határozna a végrehajtási jogi aktus tervezetéről. 1.1.3 Azonnal alkalmazandó
végrehajtási jogi aktusok (sürgősségi eljárás) A bizottsági eljárásrendről szóló
rendelet szerint az alap-jogiaktus indokolt, rendkívül sürgős esetben
lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy azonnal alkalmazandó végrehajtási
jogi aktusokat fogadjon el. Ez a „sürgősségi eljárás” nem külön bizottsági
eljárás, hanem inkább a vizsgálóbizottsági eljárás vagy a tanácsadó bizottsági
eljárás egyik „változata”. A „sürgősségi eljárás” keretében a
Bizottság anélkül, hogy először konzultálna a bizottsággal, azonnal
alkalmazandó végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amely általában legfeljebb
hat hónapig marad hatályban. A Bizottság az elfogadott jogi aktust csak annak
elfogadását követően (legkésőbb 14 nappal az elfogadását
követően) terjeszti a megfelelő bizottság elé, hogy kikérje annak
véleményét a vonatkozó bizottsági eljárásnak (tanácsadó bizottsági eljárás vagy
vizsgálóbizottsági eljárás) megfelelően. Amennyiben a vizsgálóbizottsági
eljárás alkalmazandó, és a bizottság kedvezőtlen véleményt nyilvánít, a
Bizottság haladéktalanul hatályon kívül helyezi az érintett végrehajtási jogi
aktust. 1.2 Hivatkozások korábbi
bizottsági eljárásokra A bizottsági eljárásrendről szóló
határozatban szereplő rendszerből az új bizottsági eljárásrend
szerinti rendszerbe való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a
bizottsági eljárásrendről szóló rendelet alapján a régi eljárások
automatikusan hozzáigazíthatók az új eljárásokhoz (13. cikk). Következésképpen
a bizottsági eljárásrendről szóló határozatban szereplő eljárások
(tanácsadó bizottsági, irányítóbizottsági, szabályozási bizottsági és
védintézkedési eljárás) alatt a rendeletben szereplő megfelelő
eljárások értendők (2011. március 1-jétől a korábbi tanácsadó
bizottsági eljárás helyébe az új tanácsadó bizottsági eljárás, a korábbi
irányítóbizottsági és szabályozási bizottsági eljárás helyébe a
vizsgálóbizottsági eljárás, és a korábbi védintézkedési eljárás helyébe a
sürgősségi eljárás lépett). Az egyetlen kivételt az ellenőrzéssel történő
szabályozási bizottsági eljárás jelenti. Ez az eljárás továbbra is átmenetileg
alkalmazandó (összhangban a bizottsági eljárásrendről szóló rendelet 5a.
cikkével) az eljárást említő alap-jogiaktusokban egészen addig, amíg
azokat módosítják és a Lisszaboni Szerződéshez igazítják. 2011. március 1-je óta a komitológiai
bizottságok a bizottsági eljárásrendről szóló rendeletben meghatározott
eljárásokat alkalmazzák: tanácsadó bizottsági eljárás (a bizottsági
eljárásrendről szóló rendelet 4. cikke) és vizsgálóbizottsági eljárás (a
bizottsági eljárásrendről szóló rendelet 5. cikke), valamint
ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás (a bizottsági
eljárásrendről szóló „korábbi” határozat 5a. cikkében meghatározottak
szerint). 1.3 A fellebbviteli bizottság
szerepe A vizsgálóbizottsági eljárás részeként a
bizottsági eljárásrendről szóló rendeletben meghatározott ellenőrzési
mechanizmus lehetővé teszi a fellebbviteli bizottság elé terjesztést. A
fellebbviteli bizottság komitológiai bizottság is, vagyis a tagállamok
képviselőiből áll, elnöke a Bizottság és ugyanazokat a szavazási
szabályokat alkalmazza (minősített többség). Azonban más komitológiai
bizottságokkal ellentétben nem állandó szerv; valójában eljárási eszköz, mely
lehetőséget biztosít a tagállamoknak a magasabb képviseleti szinten
történő második megvitatásra. A fellebbviteli bizottságban történő
szavazás következményei: 1) kedvező vélemény esetén a Bizottság
elfogadja a végrehajtási jogi aktust, 2) vélemény hiányában a Bizottság elfogadhatja
a végrehajtási jogi aktust[5], 3) kedvezőtlen vélemény esetén a
Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktust. 1.4 A Parlament és a Tanács
szerepe Mindkét jogalkotót megfelelően és
folyamatosan tájékoztatni kell a bizottsági eljárásokról a komitológiai
nyilvántartáson keresztül, melyet hozzáigazítottak az új eljárásokhoz. A
bizottsági eljárásrendről szóló rendelet 10. cikke meghatározza azokat a
dokumentumokat, amelyeket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a bizottsági
tagoknak való megküldéssel egyidejűleg kell megküldeni. A Parlamentnek és a Tanácsnak emellett
ellenőrzéshez való joga van az együttdöntési eljárás keretében elfogadott
jogi aktusokra épülő végrehajtási jogi aktusok tervezetét illetően.
Ez azt jelenti, hogy az eljárás bármely szakaszában jelezhetik a Bizottságnak,
hogy a tervezet túllépi az alap-jogiaktusban megállapított végrehajtási
hatásköröket. Ebben az esetben a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a
tervezetet és tájékoztatnia kell a Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a végrehajtási
jogi aktus tervezetét fenntartani, módosítani vagy visszavonni kívánja-e (a
bizottsági eljárásrendről szóló rendelet 11. cikke). 1.5 A bizottságok új
eljárásiszabályzat-mintája A bizottsági eljárásrendről szóló
rendelet alapján a Bizottság eljárásiszabályzat-mintákat fogad el (9. cikk). A
Bizottság 2011. július 8-án a komitológiai bizottságokra vonatkozóan új
eljárásiszabályzat-mintát fogadott el[6].
Ennek alapján minden bizottság, elnökének javaslatára, tagjainak egyszerű
többségével elfogadja saját eljárási szabályzatát. Amennyiben szükséges, a már
működő bizottságok eljárási szabályzatukat hozzáigazítják az új
eljárásiszabályzat-mintához. 2. A tevékenységek áttekintése 2.1 A bizottságok és ülések száma A komitológiai bizottságok nem
tévesztendők össze más szervekkel, különösen a Bizottság által létrehozott
„szakértői csoportokkal”. Az utóbbiak[7]
szaktudást biztosítanak a Bizottság részére a szakpolitikák előkészítése
és végrehajtása során, míg a komitológiai bizottságok az alap-jogiaktusok által
ráruházott végrehajtási jogköreinek gyakorlásában segítik a Bizottságot. E
jelentés kizárólag a komitológiai bizottságokkal foglalkozik. A komitológiai
bizottságok számát a 2011. december 31-i állapotnak megfelelően,
tevékenységi területenként határoztuk meg (lásd az I. táblázatot).
Összehasonlítás céljából megadtuk az előző évre vonatkozó
számadatokat (2010. december 31-i állapot) is. I. TÁBLÁZAT – A bizottságok száma összesen
(2011) Szakpolitikai terület || 2010 || 2011 Mezőgazdaság és vidékfejlesztés (AGRI) || 14 || 14 Csaláselleni Hivatal (OLAF) || 1 || 1 Költségvetés (BUDG) || 2 || 2 Éghajlat-politika (CLIMA) || 4 || 4 Kommunikáció (COMM) || 1 || 1 Fejlesztés és Együttműködés – EuropeAid (DEVCO) || 6 || 6 Gazdasági és pénzügyek (ECFIN) || 1 || 1 Oktatás és kultúra (EAC) || 7 || 7 Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás (EMPL) || 4 || 4 Energiaügy (ENER) || 14 || 15 Bővítés (ELARG) || 4 || 4 Vállalkozáspolitika és ipar (ENTR) || 30 || 31 Környezetvédelem (ENV) || 32 || 30 Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat (FPI) || 4 || 4 Egészség- és fogyasztóügy (SANCO) || 22 || 24 Belügy (HOME) || 10 || 11 Humanitárius segélyek és polgári védelem (ECHO) || 2 || 2 Informatika (DIGIT) || 1 || 1 Információs társadalom és média (INFSO) || 6 || 7 Belső piac (MARKT) || 13 || 13 Jogérvényesülés (JUST) || 13 || 13 Tengerügy és halászat (MARE) || 4 || 5 Mobilitás és közlekedés (MOVE) || 29 || 29 Regionális politika (REGIO) || 1 || 1 Kutatás (RTD) || 6 || 6 Főtitkárság (SG) || 0 || 2* Statisztika (ESTAT) || 8 || 8 Adóügy és vámunió (TAXUD) || 10 || 11 Kereskedelem (TRADE) || 10 || 11 ÖSSZESEN: || 259 || 268 * Ideértve a fellebbviteli bizottságot (a
bizottsági eljárásokkal kapcsolatos információkat tartalmazó komitológiai
nyilvántartásban a fellebbviteli bizottság a Főtitkárság
felelősségébe tartozó bizottságként van nyilvántartva; a gyakorlatban az
összes érintett szolgálat irányítja). 2011-ben a komitológiai bizottságokat általában
az általuk alkalmazott eljárástípus szerint tudtuk besorolni (tanácsadó
bizottsági eljárás, vizsgálóbizottsági eljárás, ellenőrzéssel történő
szabályozási bizottsági eljárás – lásd a II. táblázatot). Mivel egyes
bizottságok többféle eljárást alkalmaztak, azokat elkülönítették azoktól a
bizottságoktól, amelyek egyetlen eljárást alkalmaznak. II. TÁBLÁZAT – A bizottságok száma
eljárásonként (2011) || Eljárástípus || Tanácsadó bizottsági eljárás || Vizsgálóbizottsági eljárás || Ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás || Több eljárás alkalmazása || ÖSSZESEN: AGRI || || 11 || || 3 || 14 BUDG || 1 || 1 || || || 2 CLIMA || || || || 4 || 4 COMM || || 1 || || || 1 DEVCO || || 5 || || 1 || 6 DIGIT || || 1 || || || 1 EAC || 1 || 2 || || 4 || 7 ECFIN || 1 || || || || 1 ECHO || || 1 || || 1 || 2 ELARG || 1 || 3 || || || 4 EMPL || 1 || || 2 || 1 || 4 ENER || 1 || 8 || 1 || 5 || 14 ENTR || 7 || 4 || 5 || 15 || 31 ENV || || 5 || 4 || 21 || 30 ESTAT || || 2 || || 6 || 8 FPI || || 4 || || || 4 HOME || 1 || 4 || || 6 || 11 INFSO || || 3 || || 4 || 7 JUST || 2 || 1 || 4 || 6 || 13 MARE || || 5 || || || 5 MARKT || || 1 || 4 || 8 || 13 MOVE || 3 || 4 || 4 || 18 || 29 OLAF || || 1 || || || 1 REGIO || || || || 1 || 1 RTD || || 5 || || 1 || 6 SANCO || 1 || 10 || 1 || 12 || 24 SG || || 2 || || || 2* TAXUD || 1 || 9 || || 1 || 11 TRADE || 2 || 6 || || 3 || 11 ÖSSZESEN: || 23 || 99 || 25 || 121 || 268 * Ideértve a fellebbviteli bizottságot is. Az adatok alapján a
bizottságok kb. 37 %-a (268-ból 99) kizárólag a vizsgálóbizottsági
eljárást, míg a bizottságok csupán kb. 8 %-a (268-ból 23) kizárólag a
tanácsadó bizottsági eljárást alkalmazta. Ugyanakkor a legtöbb bizottság
(268-ból 121, vagyis 45 %) több eljárást alkalmazott. A szakpolitikai
területek szerinti felosztás azt mutatja, hogy a különböző eljárástípusok
alkalmazása szakpolitikai területenként váltakozik. A bizottsági
szintű tevékenységet nem csupán a bizottságok száma jellemzi. A 2011-ben
megtartott ülések száma és az írásbeli eljárások száma[8] tükrözi a munka
intenzitását általában véve, a szakpolitikai területek szintjén és az egyes
bizottságokban (III. táblázat). III. TÁBLÁZAT — Az ülések és az írásbeli
eljárások száma (2011) || A bizottságok száma || Ülések || Írásbeli eljárások 2010 || 2011 || 2010 || 2011 AGRI || 14 || 148 || 142 || 1 || 3 BUDG || 2 || 4 || 4 || 0 || 0 CLIMA || 4 || 15 || 14 || 3 || 0 COMM || 1 || 2 || 1 || 3 || 4 DEVCO || 6 || 28 || 17 || 44 || 55 DIGIT || 1 || 1 || 2 || 0 || 0 EAC || 7 || 17 || 18 || 50 || 52 ECFIN || 1 || 1 || 0 || 0 || 0 ECHO || 2 || 5 || 5 || 29 || 12 ELARG || 4 || 5 || 8 || 15 || 12 EMPL || 4 || 4 || 3 || 10 || 9 ENER || 14 || 19 || 13 || 3 || 2 ENTR || 31 || 56 || 56 || 35 || 32 ENV || 30 || 48 || 41 || 18 || 16 ESTAT || 8 || 16 || 14 || 8 || 6 FPI || 4 || 5 || 4 || 2 || 3 HOME || 11 || 23 || 24 || 23 || 27 INFSO || 7 || 24 || 20 || 13 || 20 JUST || 13 || 6 || 6 || 16 || 15 MARE || 5 || 11 || 9 || 6 || 11 MARKT || 13 || 34 || 18 || 14 || 12 MOVE || 30 || 60 || 53 || 13 || 12 OLAF || 1 || 2 || 3 || 1 || 1 REGIO || 1 || 9 || 5 || 0 || 5 RTD || 6 || 60 || 61 || 174 || 201 SANCO || 24 || 131 || 146 || 278 || 314 SG || 2 || - || 6* || - || 1 TAXUD || 11 || 107 || 81 || 0 || 7 TRADE || 11 || 18 || 15 || 7 || 6 ÖSSZESEN: || 268 || 859 || 783 || 766 || 838 * Ideértve a
fellebbviteli bizottság 5 ülését is. 2.2 A
vélemények és végrehajtási jogi aktusok/intézkedések száma A korábbi jelentésekhez hasonlóan ez a
jelentés is összesített adatokat tartalmaz a bizottságok által nyilvánított véleményekről
és az azokat követően a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi
aktusokról/intézkedésekről[9].
Ezek az adatok számszerűsítik a bizottságok konkrét „teljesítményét” (lásd
a IV. táblázatot). A bizottságok 2011-ben összesen 1 868 véleményt
nyilvánítottak (a 2010. évi 1 904-gyel szemben); a Bizottság összesen
1 788 végrehajtási jogi aktust/intézkedést fogadott el (a 2010. évi
1 812-vel szemben). IV. TÁBLÁZAT – A vélemények és az elfogadott
végrehajtási jogi aktusok/ intézkedések száma (2011) || Vélemények || Elfogadott jogi aktusok || Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazásával elfogadott intézkedések AGRI || 271 || 271 || 1 BUDG || 1 || 1 || 0 CLIMA || 10 || 6 || 10 COMM || 6 || 5 || 0 DEVCO || 128 || 128 || 0 DIGIT || 1 || 1 || 0 EAC || 100 || 85 || 0 ECFIN || 0 || 0 || 0 ECHO || 15 || 16 || 0 ELARG || 58 || 58 || 0 EMPL || 11 || 3 || 0 ENER || 15 || 7 || 5 ENTR || 59 || 34 || 25 ENV || 55 || 14 || 35 ESTAT || 11 || 7 || 12 FPI || 2 || 1 || 0 HOME || 33 || 15 || 1 INFSO || 41 || 40 || 1 JUST || 14 || 4 || 0 MARE || 23 || 22 || 0 MARKT || 13 || 3 || 3 MOVE || 65 || 49 || 24 OLAF || 0 || 0 || 0 REGIO || 6 || 6 || 0 RTD || 206 || 200 || 0 SANCO || 625 || 574 || 46 SG || 9* || 1 || 0 TAXUD || 84 || 69 || 0 TRADE || 6 || 5 || 0 ÖSSZESEN: || 1 868 || 1 625 || 163 * Ideértve a fellebbviteli bizottság 8
véleményét is. 2.3 A
fellebbviteli bizottság ülései 2011. március 29-én a fellebbviteli bizottság
az eljárási szabályzata[10]
elfogadása céljából összehívta első ülését, a bizottsági
eljárásrendről szóló rendelet 3. cikke (7) bekezdésének megfelelően.
A fellebbviteli bizottság 2011 folyamán négy további alkalommal találkozott, és
összesen nyolc végrehajtási jogi aktus tervezetét tárgyalta meg (az egészség-
és fogyasztóügy területén, (SANCO)), melyeket a Bizottság terjesztett elő.
Két esetben a fellebbviteli bizottság kedvező véleményt nyilvánított, öt
esetben nem nyilvánított véleményt, egy esetben kedvezőtlen véleményt
nyilvánított. Abban az öt esetben, amelyben a fellebbviteli bizottság nem
nyilvánított véleményt, a Bizottság a végrehajtási jogi aktusok elfogadása
mellett döntött. 2.4 Az
ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazása Amint az már az 1.2
pontban is szerepelt, a bizottsági eljárásrend 2011. évi reformja nem érintette
az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást. Ez az
eljárás már nem alkalmazható az új jogszabályok esetében, azonban továbbra is
előfordul számos létező alap-jogiaktusban, és továbbra is
alkalmazandó azok keretében, egészen az alap-jogiaktusok módosításáig. 2011-ben az
ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás szerint
elfogadott végrehajtási intézkedések száma 163 volt (lásd a IV. táblázatot). 2011-ben a vétójogot két esetben alkalmazták: –
2011 májusában a Tanács ellenezte az in vitro
diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló 98/79/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelv módosításáról szóló bizottsági irányelvtervezet
elfogadását. Az intézkedéstervezet ennek következtében nem került elfogadásra.
A felülvizsgált intézkedést a Bizottság 2011. december 20-án fogadta el (HL L
341., 2011.12.22., 50. o.). –
2011 októberében a Tanács ellenezte a 2009/43/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a védelmi vonatkozású termékek
jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági
irányelvtervezet elfogadását. Az intézkedéstervezet ennek következtében nem
került elfogadásra. A felülvizsgált intézkedést a Bizottság 2012. március 22-én
fogadta el (HL L 85., 2012.3.24., 3. o.). Összehasonlításként 2010-ben az Európai
Parlament csak egyetlen esetben, a Tanács pedig két esetben élt vétójogával az
intézkedéstervezetek tekintetében. V. TÁBLÁZAT – Az ellenőrzéssel
történő szabályozási bizottsági eljárás szerint elfogadott végrehajtási
intézkedések száma (2011) || Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással szerint intézkedések || Az Európai Parlament által az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás keretében elutasított intézkedéstervezetek || A Tanács által az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás keretében elutasított intézkedéstervezetek AGRI || 1 || 0 || 0 BUDG || 0 || 0 || 0 CLIMA || 10 || 0 || 0 COMM || 0 || 0 || 0 DEVCO || 0 || 0 || 0 DIGIT || 0 || 0 || 0 EAC || 0 || 0 || 0 ECFIN || 0 || 0 || 0 ECHO || 0 || 0 || 0 ELARG || 0 || 0 || 0 EMPL || 0 || 0 || 0 ENER || 5 || 0 || 0 ENTR || 25 || 0 || 1 ENV || 35 || 0 || 0 ESTAT || 12 || 0 || 0 FPI || 0 || 0 || 0 HOME || 1 || 0 || 0 INFSO || 1 || 0 || 0 JUST || 0 || 0 || 0 MARE || 0 || 0 || 0 MARKT || 3 || 0 || 0 MOVE || 24 || 0 || 0 OLAF || 0 || 0 || 0 REGIO || 0 || 0 || 0 RTD || 0 || 0 || 0 SANCO || 46 || 0 || 1 SG || 0 || 0 || 0 TAXUD || 0 || 0 || 0 TRADE || 0 || 0 || 0 ÖSSZESEN: || 163 || 0 || 2 3. A bizottságok tevékenységére
vonatkozó részletes információk Az e jelentést kísérő
munkadokumentum részletes információkat tartalmaz az egyes bizottságok 2011.
évi munkájáról, a Bizottság érintett szervezeti egységei szerinti bontásban. [1] HL L 55., 2011.2.28., 13. o. [2] A legutóbb a 2006/512/EK tanácsi határozattal (HL C
255., 2006.10.21., 4. o.) módosított, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat
(HL L 184., 1999.7.17., 23. o.). [3] Kivéve a bizottsági eljárásrendről szóló rendelet
7. cikkében meghatározott kivételes eseteket. [4] Lásd a 3. lábjegyzetet. [5] Végleges többoldalú védintézkedések kivételével (a
bizottsági eljárásrendről szóló rendelet 6. cikkének (4) bekezdése). [6] HL C 206., 2011.7.12., 11. o. [7] További részletek: http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?Lang=HU. [8] A bizottsági szavazás rendes bizottsági ülésen
történhet, vagy kellően indokolt esetben írásbeli eljárásban a bizottsági
eljárásrendről szóló rendelet 3. cikkének (5) bekezdésének
megfelelően. [9] Megjegyzendő, hogy adott évben eltérés mutatkozhat
a vélemények száma és a végrehajtási jogi aktusok/intézkedések száma között.
Ennek okait a kísérő szolgálati munkadokumentum bevezetése ismerteti. [10] HL C 183., 2011.6.24., 13. o.