52012DC0629

Napjaink legfontosabb teendője az, hogy kezeljük a gazdasági válságot és az EU-t visszaállítsuk a fenntartható fejlődés pályájára. Az európaiak mai nemzedékének ez az első számú feladata. Egy olyan Európa kell ehhez, amely versenyképes a globális gazdaságban, és oly módon alakul át, hogy képes lesz megragadni a jövő lehetőségeit. Az a stabil makrogazdasági környezet szükséges hozzá, amelyet csak a valódi gazdasági és pénzügyi unió hozhat létre. Lépésváltás kell hozzá a gazdaságban, hogy érvényesülhessen Európa számos erőssége, amelyekkel sikereket érhet el a magas szintű innováción és magas szakképzettségen alapuló jövőbeni gazdaságban. Ehhez változásokra van szükség az egységes piacon az üzleti környezetben; teljes mértékben ki kell hozzá aknázni az Európa hálózataiban és az IT-forradalomban rejlő hatalmas potenciált; új készségek kellenek hozzá és segítség a munkaerőpiacról jelenleg kizártak számára ahhoz, hogy ők is közreműködhessenek; valamint az energiahatékonyság szükségleteinek és lehetőségeinek megfelelően kell ezt formálni. E hosszú távú kihívások a társadalom valamennyi rétegének összehangolt erőfeszítését igénylik – de az EU hozzájárulása valamennyi esetben a siker előfeltétele.

Barroso elnök az Unió helyzetéről tartott értékelő beszédében ezért hangsúlyozta azt, hogy Európának új gondolkodásmódra van szüksége – le kell vonni a tanulságokat az előttünk álló kihívásokból, amelyek alapjaiban változtatják meg világunkat. Reform nélkül nem valósítható meg növekedés, és a kihívásokkal csak úgy birkózhatunk meg, ha együttesen cselekszünk. Az Unió helyzetéről szóló beszéd nagyratörő elképzeléseket vezetett elő az EU hosszú távú kereteit illetően – ez pedig a politikai unión alapuló, mélyreható és valódi gazdasági unió. E jövőképet konkrét lépéseken keresztül kell a gyakorlatban megvalósítanunk, ha fel akarjuk venni a küzdelmet az Európán továbbra is eluralkodó elhúzódó válsággal.

A 2013-as munkaprogram hosszú távú jövőképet határoz meg arról, hogyan léphet fel az EU a főbb szakpolitikai területeken, összegzi, milyen hiányosságok mutatkoznak jelenleg, és kifejti, hogyan fogja a Bizottság kezelni e kihívásokat. A megfelelő kezdeményezések prioritássá emelésével az EU képes hozzájárulni a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, és képes lépésről lépésre közelebb kerülni majd hosszabb távú jövőképéhez.

A Bizottság növekedést serkentő kezdeményezések széles skáláját terjesztette már elő, ezeket jelenleg tárgyalják a társjogalkotók. Ezen intézkedések kellő időben történő elfogadása és teljes körű végrehajtása a bizalom alapvető jelzését közvetítené a polgárok és a befektetők számára, hozzájárul a gazdasági tevékenység újraélénkítéséhez és ösztönzi az olyannyira várt munkahelyteremtést. Ez az uniós fellépések kiemelkedő teljesítményét jelentené a 2014. júniusi európai parlamenti választásokig. A Bizottság 2013-ban jelentős erőfeszítéseket tesz a végrehajtás érdekében, mivel ezáltal közvetlen módon járulhat hozzá az uniós fellépés előnyeinek kiaknázásához. A többéves pénzügyi keretről 2012 végén hozandó döntéseket követően a Bizottság 2013 során a gyors végrehajtáshoz szükséges megállapodások véglegesítésére összpontosít majd, többek között az országspecifikus tárgyalási megbízások alkalmazásával, annak érdekében, hogy az Unió által finanszírozott beruházások által támogatott prioritások egyértelműen a növekedésre és a munkahelyteremtésre irányuljanak. A modern, reformösztönző uniós költségvetés által támogatott célzott beruházás döntő módon járulhat hozzá a növekedéshez, munkahelyteremtéshez és versenyképességhez.

A munkaprogramban szereplő javaslatok előterjesztésére 2013-ban és 2014 elején kerül majd sor, szem előtt tartva a jelenlegi jogalkotási időszak végét. A következő szakaszokban kiemelünk egyes főbb kezdeményezéseket, hogy bemutassuk, miként járul hozzá a Bizottság az EU célkitűzései és a jelenlegi helyzet közötti rés áthidalásához. Az I. melléklet részletesebb felsorolást tartalmaz a Bizottság által 2013–2014-ben előterjeszteni kívánt javaslatokról.

A megfelelő alapok: a valódi gazdasági és pénzügyi unió megvalósítása felé

A célkitűzés Európa ereje gazdaságaink egymáshoz kapcsolásában rejlik. Ezt a folyamatot az egységes piac és a közös valuta vitte előre, és az európai szemeszterben megvalósuló, uniós szintű integrált gazdasági szakpolitika-meghatározás sosem látott mértékben közelíti egymáshoz gazdaságainkat. A válság azonban rámutatott, hogy a pénzügyi szolgáltatások egységes piaca csak akkor eredményezhet pénzügyi stabilitást, gazdasági növekedést és munkahelyeket, ha uniós szinten erőteljes egységes szabályozási és felügyeleti hatóság társul hozzá. A következő lépés tehát az lesz, hogy a teljes mértékben működőképes bank- és költségvetési unió kialakításával elmélyítsük a gazdasági és pénzügyi uniót. Mi hiányzik jelenleg? A valódi GMU-hoz arra van szükség, hogy átfogó megközelítéssel kezeljük a magánszektor túlzott eladósodása, a fenntarthatatlan államadósság és a bankágazat gyengesége alkotta ördögi kört. Az EU-nak nincs olyan globális kerete, amely megszüntetné a teljes mértékben integrált pénzügyi szolgáltatási politika hiányosságait, a bankok egységes felügyeleti mechanizmusának létrehozásával és az összes pénzügyi intézményre nézve irányadó egységes szabálygyűjteménnyel. Hatékonyabb mechanizmusokat kell kialakítania és végrehajtania a fenntarthatatlan költségvetési politikák és a gazdasági egyensúlyhiány megakadályozása és kiigazítása érdekében. Az adópolitikák jobb összehangolása is döntő fontosságú. Az európai szemeszter révén megvalósított előrehaladás ugyancsak nem bontakoztatta még ki a benne rejlő potenciális hatást abban a tekintetben, hogy az ajánlások a strukturális reformok megvalósításáig vezessenek az EU-ban.

Bár még nem hiánytalan, gazdasági kormányzásunkat már teljes mértékben megerősítette az Európa 2020 stratégia, az európai szemeszter, és a hatos jogalkotási csomag végrehajtása. A gazdasági kormányzás további kiteljesítéséhez sürgősen meg kell állapodni a kettes jogalkotási csomagról. 2013-ban a Bizottság:

elindítja a negyedik európai szemesztert az éves növekedési jelentéssel; nyomonkövetési intézkedéseket tesz az átfogó és valódi GMU 2012 végén kiadásra kerülő tervezetével kapcsolatban; további jogszabályokra irányuló javaslatokat terjeszt elő (pl. a nem banki szervezetekkel és az árnyékbanki tevékenységgel kapcsolatos rendszerszintű kockázatokról) annak érdekében, hogy erősödjék a stabilitás, az átláthatóság és a fogyasztóvédelem a pénzügyi ágazatban.

A már érvényben lévő és a jelenleg tervezett jogszabályok az EU pénzügyi rendszerének alapvető átalakítását eredményezik. A bankfelügyeletről szóló megállapodás jóval biztosabb alapokra helyezi majd az európai pénzügyi rendszert, és ösztönző szerepet tölt be a bizalom újraélesztésében. 2013-ban számos részletes szabály bevezetésére kerül sor ebből az intézkedéscsomagból. Ugyanez érvényes a kohéziós politikára is, ahol a növekedésserkentő intézkedések és strukturális reformok európai szemeszterben kiemelt fő prioritásai az új nemzeti és regionális programok magját fogják képezni, és ahol a hangsúly a strukturális alapok új generációjában az országspecifikus felhatalmazások véglegesítésére kerül majd. A Bizottság az adócsalással és adóelkerüléssel kapcsolatban is fellép, többek között egy, az adóparadicsomokra vonatkozó kezdeményezéssel, uniós dimenzióval egészítve ki az államháztartási konszolidációra irányuló nemzeti erőfeszítéseket.

A versenyképesség fellendítése az egységes piac és az iparpolitika révén

A célkitűzés A fenntartható fejlődéshez és a munkahelyteremtéshez egyszerre van szükség egyfelől stabil makrogazdasági környezetre, másfelől a globális gazdaságban való versenyképességre. Európának vannak olyan erősségei, amelyek versenyelőnyhöz juttathatják a korszerűsített piacgazdaságon keresztül, és segíthetik abban, hogy vezető szerepet töltsön be az új ipari forradalomban. Az egységes piac és a tisztességes verseny a célzott beruházással és a vállalkozói készség megfelelő megközelítésével párosulhat annak érdekében, hogy kiaknázzuk az új technológiák és az innováció révén a növekedési lehetőségeket. Mi hiányzik jelenleg? Az egységes piacnak tovább kell alkalmazkodnia annak érdekében, hogy kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket a vállalkozások és a fogyasztók számára a határok nélküli Európában. A technológiai változás hatalmas lehetőségeket kínál, ám új megközelítéseknek kell kísérnie olyan területeken, mint a közbeszerzés, a szabványok és a szellemi tulajdon. Az EU-nak az energiaügy és az éghajlat-változási politikák hosszú távú keretére van szüksége, amely leehtővé teszi, hogy a beruházások és a szakpolitika a versenyképességre irányuljanak és kezeljék az éghajlatváltozást. Európa alulteljesít az innováció terén, mivel akadályok állnak az új piacok kiépítésének és az életmódunkat megváltoztató technológiákba való beruházás útjában, a vállalkozói készséggel és az üzleti kudarccal kapcsolatos hozzáállással kapcsolatban pedig tágabb problémák tapasztalhatóak. Ahhoz is megfelelő jogi keretre van szüksége, hogy a Galileo a kereskedelmi működés szakaszába léphessen. Ezt súlyosbítja, hogy a vállalkozások, különösen a kkv-k a krízist követően nehezen jutnak finanszírozáshoz, az adminisztratív terhek és egyes elavult közigazgatási rendszerek pedig fölösleges költségekkel járnak. A végrehajtási hiányosságok szintén hátráltatják az előnyök maradéktalan érvényesülését.

A nemrégiben megszületett második egységes piaci intézkedéscsomag 12 elsőbbséget élvező új konkrét fellépést határozott meg annak érdekében, hogy új lendületet kapjon az egységes piac a következő négy kulcsfontosságú területen: hálózatok, mobilitás, digitális gazdaság és kohézió.[1] Az iparpolitikáról szóló 2012-es közleményének[2] továbbviteleként a Bizottság újból megvizsgálja a termékek egységes piacát, mely az Unión belüli kereskedelem 75 %-át teszi ki. Ezek a fellépések az egységes piaci intézkedéscsomag[3] első fázisához tartozó és jelenleg mihamarabb elfogadandó elsőbbséget élvező intézkedésekre épülnek. A Bizottság komoly erőfeszítéseket tesz majd a társjogalkotókkal együtt 2013-ban, hogy e javaslatokat megérleljék, majd teljes körűen és eredményesen végrehajtsák. A főbb javaslatok közé tartoznak a következők:

kezdeményezések a szabályok összehangolására és a héa-szabályoknak való megfelelés költségeinek csökkentésére egységes bevallás alkalmazásával; a közbeszerzés esetében az e-számlázás kötelezővé tételére irányuló jogalkotási javaslat megkönnyíti a vállalkozások és a kormányzat közötti kapcsolatot, csökkenti a költségeket, és más ágazatok számára is példaként szolgálhat; az egységes piacon a termékek forgalmára vonatkozó szabályok korszerűsítésére és egyszerűsítésére vonatkozó kezdeményezések, a szabad forgalmat továbbra is gátló hiányosságok azonosítása, valamint a szabványokra, tanúsításra és címkézésre irányuló munka intenzívebbé tétele; a Horizont 2020 részeként 2013-ban javaslatok várhatók számos jelentős köz–magán társulás beindítására, hogy a magánbefektetés az uniós költségvetéssel együtt közös megközelítésnek adjon lendületet olyan stratégiai ágazatokban, mint a gyógyszeripar, a légiforgalmi szolgáltatás és a nanotechnológia, mintegy 9–10 milliárd eurónyi új befektetést mozgósítva; kezdeményezés az energiaügyi technológiákról és az innovációról a fenntartható, biztonságos és versenyképes energiarendszer megvalósítása érdekében; egy sor jelentős reformra irányuló javaslat az állami támogatás korszerűsítése érdekében; a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó szabályok korszerűsítése annak érdekében, hogy azok a digitális világban is alkalmazhatóak legyenek.

Az energiahatékonyság a versenyképesség egyik fő területe. A Bizottság megerősíti a tagállamokkal való együttműködését az energiahatékonysági irányelv, az energiafogyasztás címkézése és a környezetbarát tervezésre vonatkozó jogszabályok végrehajtása terén. A kulcsfontosságú alaptechnológiákra vonatkozó stratégia végrehajtása szintén a versenyképesség fontos előmozdítója lesz. A Bizottság elmélyíti a finanszírozási kihívásokkal küzdő kkv-k megsegítése érdekében tett munkáját, és végrehajtja a vállalkozói készségre irányuló cselekvési tervet. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a COSME[4]-program által biztosított támogatás az új finanszírozási időszak 2014-es indulására működőképes állapotba kerül majd. Az Európai Szociális alap új programozása szintén külön összpontosít majd az iskolából a munka világába való átmenethez szükséges készségek biztosítására, valamint a munkaerő foglalkoztathatóságára.

Összekapcsolódással a versenyképességért: építsük ki ma a holnap hálózatait

A célkitűzés A távközlésre, energiaügyre és közlekedésre kiterjedő, teljes mértékben integrált és összekapcsolt európai egységes piac a versenyképesség, a foglalkoztatás és a növekedés előfeltétele. Ennek megvalósításához megfizethető, elérhető, hatékony és biztonságos hálózati infrastruktúrára van szükség. A digitális gazdaság elterjedésének felgyorsítása valamennyi ágazatban előnyökkel jár a megnövekedett termelékenység, hatékonyság és innováció révén. Európának korszerű digitális hálózatokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy megtartsa és továbbfejlessze globális versenyhelyzetét, kezelni tudja az internethasználatban és adatcserében bekövetkező robbanásszerű növekedést, és maximálisan kihasználja a főbb online fejlesztések által lehetővé tett hatékonyságnövelést és innovatív szolgáltatásokat. Az energiaügy terén az elektromos hálózatokba és más energiahálózatokba tett jelentős beruházásoknak köszönhetően biztonságosabbá, fenntarthatóbbá és versenyképesebbé válhat az energiaellátás. A közlekedés terén hatalmas előnyöket biztosítana a polgároknak és a vállalkozásoknak – a városi térségekben is– a teljes mértékben integrált egységes piac és a különböző közlekedési módok közötti könnyű váltást lehetővé tevő hatékonyabb hálózatok. Mi hiányzik jelenleg? A versenyképességet és a rendszerek európai szintű kihasználását hátráltatják a nemzeti megközelítések és a különböző akadályok. Nem mozgósítanak elegendő befektetést az Európa jövőbeli jólétének alapját képező projektek támogatására, és ezt a szabályozási környezet hiányosságai is visszavetik. Ez fékezi az innovációs potenciált olyan területeken, mint az intelligens hálózatok és mérőrendszerek, valamint az intelligens közlekedés. Az átjárhatóság hiánya növeli a költségeket és akadályozza az egyenlő versenyfeltételeket. A szabályozási keret hiányosságai hátráltatják az üzleti beruházásokat és a fogyasztói bizalmat olyan kulcsfontosságú területeken, mint a fizetés. Az infrastruktúra hiányosságai többletköltségeket és hatékonysági hiányosságokat jelentenek az energiafogyasztóknak, késleltetik a logisztika korszerűsítését és akadályozzák a széles sáv teljes kiaknázását.

A hiányok pótlása érdekében 2013–2014-ben a Bizottság a következőket javasolja:

Európa közlekedésének és logisztikájának modernizálása annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak időt és energiát takarítsanak meg, továbbá csökkentsék a kibocsátást, a vasúti és teherszállításra, az uniós kikötők közötti áruszállításra és az egységes európai égboltra irányuló javaslatok révén; az elektronikus fizetés útjában álló akadályok kezelése; a nagy sebességű hálózatokba történő beruházások támogatása; a széles sáv lefedettségének és kapacitásának fellendítése a telepítési költségek csökkentése és a mobil széles sáv céljaira való sávszélesség felszabadítása révén.

A kohéziós politika mellett az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz[5] lesz az EU egyik legszembetűnőbb hozzájárulása ezen akadályok felszámolására az infrastruktúra ösztönzése révén. 2013-ban az eszköz várhatóan megkezdi működését, és döntés születik arról, hogy mire irányul majd A projektkötvények bevezetésére is sor kerül annak érdekében, hogy elősegítsük a magánszektor befektetéseinek bevonását.

Mindez a szabályozás megszilárdításával párhuzamosan halad majd. Többet kell tenni annak érdekében, hogy megvalósítsuk az európai szabályokkal működő, valódi európai közlekedési térséget: a vasúti ágazat összekötésére és az egységes európai égbolt végrehajtásának felgyorsítására vonatkozó javaslatokat kell prioritásnak tekinteni. Az energiaügy terén véghez kell vinni a belső energiapiac 2014-es megvalósítása felé vivő liberalizáció utolsó szakaszát annak érdekében, hogy Európa jövőbeli energiaellátását fenntarthatóvá, versenyképessé és biztonságossá tegyük. Az energiaágazatban való nemzeti szerepvállalásra vonatkozó új keret kulcsfontosságú elemet jelent majd annak biztosítására, hogy megfelelő beruházásokra kerül sor, és a piaci beavatkozások szükségesek és arányosak lesznek.

A foglalkoztatást szolgáló növekedés: befogadás és kiválóság

A célkitűzés Európa egyik legnagyobb értéke a szociális piacgazdaság, mivel ez képes a növekedést és a befogadást együttesen érvényesíteni. Ám napjaink európai gazdaságátés társadalmát az a veszély fenyegeti, hogy a magas munkanélküliség, a fokozódó szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának súlyos gondjai strukturálissá válnak. Ki kell aknáznunk az uniós dimenziót annak érdekében, hogy segítséget nyújtsunk a tagállamoknak abban, hogy a lehetséges valamennyi módot kihasználva segítsék az álláskeresőket, és megoldást találjanak a munkaerő-kínálat és –kereslet közötti eltolódásra. Ennek kiindulópontja az aktív foglalkoztatási politika, amelynek célja, hogy felvértezze az álláskeresőket az alkalmazáshoz szükséges megfelelő készségekkel, és amely maximálisan kihasználja a mobilitásban rejlő lehetőségeket. Célul kell kitűznünk, hogy innovatív módszereket találjunk az iskolázottság és a munkaerő-piaci részvétel szintjének emelésére. A társadalmi befogadás és a munkaerőpiacra való belépés előmozdításához megfelelő és fenntartható szociális politikákra és könnyebben elérhető szociális szolgáltatásokra van szükség. Teljes mértékben ki kell aknáznunk a fő növekedési ágazatok – így a zöld gazdaság, az IKT és az egészségügyi és szociális ellátási ágazat – munkahelyteremtő potenciálját. Annak érdekében, hogy az elöregedő társadalom hosszabb távú összefüggésben nézve megtartsa munkaerejét, az európai munkaerőpiacnak befogadónak kell lennie, mobilizálva az alkalmazottakat valamennyi korosztályban és valamennyi képzettségi szinten. Mi hiányzik jelenleg? Az európai munkanélküliség szintjét tekintve az állami foglalkoztatási szolgálatok és a munkaadók komoly kihívással szembesülnek, különösen ami a fiatalokat illeti. A foglalkoztathatóság szintjének fellendítése a növekedés újbóli beindítását jelenti, figyelembe véve a kiszolgáltatott helyzetű csoportokat is. Nincs teljes mértékben kiaknázva többek között a zöld gazdaság, az IKT és az egészségügyi és szociális ellátási ágazat munkahelyteremtő potenciálja. Az oktatási és képzési rendszerek nem tartanak lépést a változó munkaerő-piaci igényekkel – mindez hiányhoz vezet olyan kulcsfontosságú területeken, mint a természettudomány, a matematika és a digitális jártasság. A felsőoktatás nem kapcsolódik kellőképpen a kutatási és innovációs tevékenységekhez, és lassan épít ki kapacitásokat olyan területeken, mint az IKT – ez a nemzetköziség hiányát tükrözi és egyben erősíti is. Az egész életen át tartó tanulás még kialakulóban van, az állami politikák és az üzleti gyakorlatok pedig nem szolgálják azt a szükségszerűséget, hogy az idősebb munkavállalók kiterjesszék a munkával töltött éveket. A bejelentetlen munkavállalás további kihívást jelent. A szociális védelemnek és a szociális beruházásnak hatékonyabbá kell válnia. A kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok számára különösen nehéz a munkaerőpiacra való belépés vagy az oda való visszatérés. A munkaerő-piaci mobilitás hiánypótló potenciálját pedig visszafogja az, hogy problémák vannak a végzettségek, dokumentumok és készségek tagállamok közötti elismertetésében.

A tagállamok foglalkoztatással és munkahelyteremtéssel kapcsolatos politikáinak támogatása az európai szemeszter legkiemelkedőbb prioritásai közé tartozik. A Bizottság 2013-ban továbbra is aktívan együttműködik a tagállamokkal és a szociális partnerekkel, különösen az ifjúsági garanciára és a szakmai gyakorlatokra vonatkozó kezdeményezések alapján, melyek előterjesztésére idén ősszel kerül majd sor. A hiányok pótlása érdekében 2013–2014-ben a Bizottság a következőket javasolja:

az állami foglalkoztatási szolgálatok hatékonyságának és a nemzeti foglalkoztatási ügynökségek közötti kapcsolattartás javításának elősegítése; a szociális beruházások jobb kiaknázása az inkluzív növekedés szolgálatában, az európai szemeszter keretében meghatározott szakpolitikai reformokhoz nyújtott iránymutatás révén, az uniós alapok, így például az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás mellett; a felsőoktatás nemzetközivé válására irányuló erőfeszítések továbbvitele, hogy felkészítsük az európaiakat az egyre inkább globális, nyílt és versenyen alapuló munkaerőpiacra; a foglalkoztatói nyugdíjakat kezelő intézmények megfelelő keretének kialakítása.

A mobilitás akadályozása az egységes piac leglényegesebb elszalasztott lehetőségei közé tartozik. A szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv[6] felülvizsgálatának elfogadása és végrehajtása fontos lépés lesz a szakmák megnyitása felé. Folytatnunk kell a munkát a szabályozott szakmák felesleges korlátozásainak megvizsgálása és csökkentése érdekében, amelyek akadályozzák a szakembereket abban, hogy valamely másik tagállamban vállaljanak munkát.

2013-ban fő cél lesz az Európai Szociális Alap alá tartozó programok új generációjának kialakítása, hogy azok a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb módon támogassák a munkaerő-piaci és társadalmi befogadási politikák korszerűsítését, az oktatás és az egész életen át tartó tanulás rendszereinek megerősítésével, annak érdekében, hogy a jövő állásai szempontjából megfelelő készségekkel ruházzuk fel a fiatal és tartós munkanélküliek csoportjait. E célokat az uniós programok széles köre – köztük az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Horizont 2020 és az Erasmus mindenkinek program – szolgálja majd.

Európa erőforrásainak felhasználása a versenyképesség előmozdítására

A célkitűzés A jelenlegi versenyképességet a jövőbeli versenyképesség irányába kell igazítani. Az uniós gazdaság kiaknázatlan tartalékokkal rendelkezik arra, hogy innovatívabbá, termelékenyebbé és versenyképesebbé váljon, kevesebb erőforrás felhasználása és a környezeti károk csökkentése mellett. Törekednünk kell a hulladékmennyiség csökkentésére, illetve annak nagyobb arányú újrahasznosítására és újrafeldolgozására, a legjobb teljesítményt nyújtó tagállamok gyakorlatának megfelelően. A nagyobb energiahatékonyság hozzájárulna a növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a jobb versenyképességhez, miközben csökkennének a vállalkozásokat terhelő költségek, továbbá jelentős előnyökkel járna az egészségügy és a környezetvédelem terén, csökkenne az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, alacsonyabb energiaköltségeket eredményezne, és új innovációs és a befektetési lehetőségeket biztosítana. Az EU a helyzeténél fogva különösen alkalmas arra, hogy a szakpolitikát a szükséges hosszú távú dimenzióval ruházza fel. Mi hiányzik jelenleg? Az európai társadalom és az európai gazdaság még nem aknázza ki maradéktalanul az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket. Az újrafeldolgozható hulladékok jelentős részét exportáljuk vagy hulladéklerakókban helyezzük el. A hosszú távra szóló keretek hiánya hátráltatja a tervezést és a beruházást, a legnyilvánvalóbb módon a 2020 utánra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet illetően, de a főbb források – levegő, talaj, energia, víz, halállomány és biomassza – hosszú távú fenntartható felhasználása tekintetében is. Ugyanakkor e keretek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ösztönözzék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás kihasználásához szükséges innovációt olyan területeken, mint a közlekedés, az energiaügy és a mezőgazdaság.

A hiányok pótlása érdekében 2013–2014-ben a Bizottság a következőket javasolja:

· hosszú távú perspektíva biztosítása arról, hogy hogyan lép majd tovább az EU a 2020-as céljaitól annak érdekében, hogy előrehaladjon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság pályáján, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó átfogó keret révén; · új stratégia meghatározása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról, hogy Európa ellenállóbbá váljon; · a hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata révén annak feltárása, hogy az új piacok és a jobb újrafeldolgozás miként járulhatnak hozzá a növekedéshez;

· a levegőminőséggel kapcsolatos jogi keret felülvizsgálata.

Emellett a mezőgazdasági és halászati szakpolitikák, valamint a regionális és vidékfejlesztési programok új generációjának véglegesítése a lehető legjobb lehetőséget nyújtja majd az innováció és a munkahelyteremtés összekapcsolására, a fenntarthatóság szem előtt tartása mellett. Az energiahatékony „kék gazdaság” előmozdítása hozzájárul ahhoz, hogy Európa tengeri területeinek növekedésserkentő potenciálját kiaknázhassuk. 2013-ben kezdődik az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer harmadik fázisa (2013–2020) is. Biztonságos Európa kialakítása

A célkitűzés Az EU-nak meg kell védenie polgárait és polgárainak jogait a fenyegetésektől és kihívásoktól, és tovább kell haladnia a polgárok Unión belüli mozgását gátló akadályok felszámolása útján. Idetartozik a bűnözés és a korrupció elleni küzdelem, a külső határaink ellenőrzése, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartásának garantálása, megfelelő egyensúlyt találva a biztonság és a mobilitás között. Jól működő és hatékony igazságügyi rendszerre is szükség van a növekedés és a vállalkozási készség támogatásához, továbbá a befektetők idevonzásához. Az EU hasonlóképpen proaktívan lép fel az egészségüggyel, élelmiszer- és termékbiztonsággal, kritikus infrastruktúrákkal és katasztrófákkal kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében is. E tekintetben a nukleáris energia biztonságos és fenntartható használata kulcsfontosságú elemnek számít. Mi hiányzik jelenleg? Fokozott veszély fenyegeti a biztonságot és az EU válaszának tükröznie kell ezt oly módon, hogy a technológia alkalmazásával lép fel az élelmiszerek, illetve a nukleáris energia biztonsága érdekében, a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb katasztrófaelhárításon dolgozik, valamint elmélyíti az együttműködést a bűnözés fokozódó nemzetközi dimenziójának kezelése érdekében. Különös figyelmet érdemelnek olyan területek, mint a terrorizmus finanszírozása és a nemzetközi fegyverkereskedelem. Az EU-nak különös felelőssége saját pénzügyi érdekeinek védelme a csalással és a korrupcióval szemben, azonban nem rendelkezik az ehhez szükséges teljes intézményi kerettel. A biztonság és a jogérvényesülés területén ki kell érdemelnünk a kölcsönös bizalmat, és az ennek kiépítéséhez szükséges hálózatok és cserék továbbra sem állnak rendelkezésre. Nagy figyelmet kell szentelnünk az uniós polgárok alapvető jogainak maradéktalan tiszteletben tartásának biztosítására is. Ahhoz, hogy az egyének és a vállalkozások teljes mértékben élhessenek jogaikkal, könnyen hozzá kell férniük az igazságszolgáltatáshoz, a határokon átnyúló jogviták során valamennyi országban egyenlő alapon.

A hiányok pótlása érdekében a Bizottság a következőket javasolja:

Európai Ügyészség létrehozása, az uniós költségvetést károsító bűncselekmények elleni fellépés és az EU pénzügyi érdekeinek védelme céljából; a lőfegyverek kereskedelme elleni küzdelem;

· az igazságügyi együttműködés javítása mind büntetőügyi, mind polgári peres kérdésekben;

· a nukleáris biztonságról szóló jogszabályok felülvizsgálata és új jogszabályok előterjesztése a nukleáris biztosításról és felelősségről;

· 2013 a polgárok európai éve lesz, és az uniós polgárságról szóló jelentés áttekinti az előrehaladást a tekintetben, hogy az uniós polgároknak mennyiben áll módjukban jogaikat gyakorolni, továbbá meghatározza a jövőbeli fellépéseket.

A Bizottság emellett számos fontos kezdeményezést hajt majd végre, hogy előmozdítsa a nemzeti közigazgatási rendszerek és igazságügyi rendszerek közötti gyümölcsöző együttműködést. A gyakorlati végrehajtás egyik alapvető eszköze a végrehajtó hatóságok fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatának most is folyó munkája. Az első antikorrupciós jelentés és az első igazságügyi eredménytábla új eszközöket kínál majd a bevált gyakorlat meghatározására és követésére. A schengeni kormányzás új szervezésbeli elemeire vonatkozó megállapodás szintén fontos új eszközt biztosít majd a tagállamoknak a határok közös ellenőrzésébe vetett kölcsönös bizalom megszilárdításához. A bevándorlás terén folytatódni fognak a meglévő szolidaritási mechanizmusok alkalmazásának megerősítésére tett erőfeszítések.

Kellő súllyal való fellépés: Európa mint globális szereplő

A célkitűzés Az EU érdekei, valamint a demokrácia, jogállamiság és az emberi jogok értékei melletti elkötelezettségünk erőteljesen függnek a határainkon túli eseményektől. Elsődleges fontosságú az értékeink előmozdítása a közvetlen szomszédságunkban és azon túl; ennek módja a harmadik országokkal való partnerségek kiépítése és a közös problémákra adott többoldalú megoldások szorgalmazása. Együttesen az EU a világ legjelentősebb donora a fejlesztési együttműködés finanszírozása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása és a humanitárius segély terén. Mi vagyunk a világon a legjelentősebb kereskedelmi partner is. Ha hatékonyan és következetesen használjuk fel az Unió és a tagállamok erőforrásait a határainkon kívül, és együttesen alkalmazzuk a rendelkezésre álló eszközök széles körét, az EU jelentősebb hatást és befolyást gyakorolhat a környező világra. Ez hozzájárul a növekedés, a stabilitás és a demokrácia céljainak eléréséhez, továbbá egyes szakpolitikák – idetartozik a szegénység elleni küzdelem, valamint a béke és a biztonság erősítése – céljainak megvalósításához. Emellett segíti bizonyos területekre – így az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére, környezetvédelemre, a közlekedésre és az energiaügyre – irányuló szakpolitikák követését is, valamint optimalizálja a nemzetközi együttműködés lehetőségeit olyan területeken, mint a tudomány és technológia. A horvát csatlakozás évében a bővítési folyamat és a szomszédságpolitikai stratégia továbbra is kulcsfontosságú eszköz abban, hogy támogassuk a kedvező változást az EU küszöbén várakozó partnereinknél. Mi hiányzik jelenleg? A globális színtéren az EU központi szereplő, ám többet lehetne tenni egy valóban egységes megközelítés kifejlesztése érdekében, a különböző szakpolitikai ágakat és különböző eszközöket egymás megerősítésére használva. Az EU-nak emellett kötelezettségvállalásainak végrehajtását is alaposabban nyomon kellene követnie, különösen a szomszédságában átalakulófélben levő országoknak nyújtott támogatás részeként.

A külső dimenzió alapvető szerepet játszik a növekedés és a versenyképesség előremozdításában 2013-ban és az azt követő időszakban. Az EU minden eddiginél ambiciózusabb kétoldalú kereskedelmi és befektetési menetrendet követ a multilaterális szinten tett erőfeszítéseinek kiegészítéseként. A fontos partnereivel – Kanadával, Szingapúrral és Indiával – folytatott tárgyalások hamarosan lezárulnak, és remélhetőleg hamarosan megindulnak a tárgyalások Japánnal is. A munkahelyteremtéssel és a növekedéssel foglalkozó magas szintű EU–USA munkacsoport végső ajánlásai előkészíthetik a terepet egy ambiciózus és átfogó transzatlanti partnerségre vonatkozó tárgyalásokhoz is. Japán és az Egyesült Államok olyannyira fontos partner, hogy a két országgal kötött sikeres megállapodás 1–1,5 %-kal járulhat hozzá az uniós GDP-hez, és közel egymillió állást teremthet. E megállapodások támogathatják a multilaterális liberalizációt és a szabályozási párbeszédet, és új piacokat nyithatnak meg az európai termékek és szolgáltatások előtt. Más partnerekkel jelenleg folynak a hatáskör meghatározására irányuló lépések.

2013-ban különös hangsúlyt kap, hogy a jogállamiság határozott központi helyét megszilárdítsuk a bővítési politikában, megerősítsük a gazdasági és pénzügyi stabilitást, valamint jószomszédi kapcsolatokat és szorosabb regionális együttműködést szorgalmazzunk olyan területeken, mint a kereskedelem, az energiaügy és a közlekedés. A szomszédságpolitikában továbbra is az ösztönzés által vezérelt megközelítés kap központi szerepet, amely szerint a reformokhoz nyújtott uniós támogatás a demokrácia építése és az emberi jogok tiszteletben tartása terén elért határozott előrehaladástól függ. 2013-ban prioritást élveznek a „mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek” kezdeményezések, a mobilitási partnerségek és a vízumkönnyítés.

Az EU a szomszédságunkban lezajlott gyors változásokra a felülvizsgált európai szomszédságpolitika keretén belül reagált, megerősítve a keleti partnerséget, továbbá partnerséget indítva déli szomszédainkkal a demokrácia közös értéke és a jólét érdekében. 2013-ban déli szomszédaink viszonylatában a végrehajtáson és megvalósításon lesz a hangsúly. Innovatív módszereket alkalmazunk majd a politikai és gazdasági erőforrások kölcsönösen előnyös módon történő mozgósítása érdekében.

A millenniumi fejlesztési célkitűzések 2015-ös csúcstalálkozójának közeledtével az EU arra törekszik, hogy teljesítse kötelezettségvállalásait a fejlesztési segély terén, valamint speciális célokat valósítson meg a fenntartható fejlődés és a válsággal szembeni ellenálló képesség fokozása terén. Tevékenyen folytatja a kulcsfontosságú tárgyalásokat is, így például igyekszik 2015-ig új nemzetközi éghajlat-változási megállapodást elérni. Emellett a külügyi eszközök új generációjának véglegesítésével 2013 kulcsfontosságú év lesz annak biztosítását illetően, hogy az EU új fejlesztési politikai irányultsága – a változtatás programja[7] – általánosan érvényesül a partneri kapcsolatainkban, melynek új hangsúlya a jó kormányzás, az inkluzív és fenntartható növekedés, valamint a befektetések élénkítése a fejlődő országokban. További lépéseket tesz a hatékony és gyors katasztrófa-elhárítási kapacitás biztosítása és a válságmegelőzés, -kezelés és –megoldás átfogó válaszának kialakítása érdekében.

A hiányok pótlása érdekében 2013–2014-ben a Bizottság a következőket javasolja:

a hatáskör meghatározására irányuló lépések és a jelenlegi előzetes megbeszélések sikere esetén a releváns partnerekkel kötendő átfogó kereskedelmi és befektetési megállapodásokat célzó tárgyalási irányelvekre irányuló javaslatok benyújtása; összefüggő uniós álláspontok előterjesztése, amelyek összekapcsolják a millenniumi fejlesztési célokat, a 2015-öt követő fejlesztési menetrendet és a Rio +20 folyamatot.

[1]               COM (2012) 573., 2012.10.3.

[2]               COM(2012) 582., 2012.10.10.

[3]               COM (2011) 206., 2011.4.13.

[4]               Program a vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért, 2014–2020.

[5]               COM(2011) 665., 2011.10.19.

[6]               COM(2011) 883. végleges.

[7]               COM (2011) 637., 2011.10.13.