This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52012DC0004
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE COUNCIL Assessment of budgetary implementation in the context of the ongoing Excessive Deficit Procedures after the Commission Services' 2011 Autumn Forecast
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK A költségvetés végrehajtásának a bizottsági szolgálatok 2011. őszi előrejelzését követő értékelése a folyó túlzotthiány-eljárások keretében
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK A költségvetés végrehajtásának a bizottsági szolgálatok 2011. őszi előrejelzését követő értékelése a folyó túlzotthiány-eljárások keretében
/* COM/2012/04 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK A költségvetés végrehajtásának a bizottsági szolgálatok 2011. őszi előrejelzését követő értékelése a folyó túlzotthiány-eljárások keretében /* COM/2012/04 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK A költségvetés végrehajtásának a bizottsági
szolgálatok 2011. őszi előrejelzését követő értékelése a folyó
túlzotthiány-eljárások keretében
1.
Áttekintés
A fenntartható gazdasági növekedés és a
munkahelyteremtés előfeltételét jelentő rendezett államháztartás
fontossága a 2007 utáni pénzügyi és gazdasági válság kezdete óta előtérbe
került. A nem kellően prudens költségvetési politikák az egyre
szélesedő makrogazdasági egyensúlytalansággal együtt azt eredményezték,
hogy számos tagállam kiszolgáltatottá vált a 2008 óta tapasztalható
pénzügypiaci zavaroknak. A hatályos uniós koordinációs és felügyeleti
mechanizmusok nem voltak elég erősek és átfogók ahhoz, hogy
megakadályozzák egyes tagállamok sebezhetővé válását és ennek más országokra
átgyűrűző hatását. E hiányosság kezelése céljából a Bizottság
2010 szeptemberében átfogó jogalkotási csomagot terjesztett elő a
költségvetési felügyelet erősítése és annak érdekében, hogy a
szakpolitikai felügyeletet kiterjesszék a makrogazdasági egyensúlytalanságokra.
Az úgynevezett hatos jogszabálycsomagot (Six Pack) a Tanács és a Parlament 2011
novemberében véglegesen elfogadta és az 2011. december 13-án hatályba lépett. A
szabályrendszer a gazdasági és költségvetési felügyelet eszközeinek számottevő
megerősítését jelenti. A csomag központi eleme a Stabilitási és
Növekedési Paktum prevenciós ágának és a túlzott hiány esetén követendő
eljárást magában foglaló korrekciós ágának megerősítése. A jelenlegi
helyzetben, amikor 23 tagállammal szemben folyik túlzotthiány-eljárás, a
korrekciós ág új rendelkezései különös jelentőséget kapnak. Az euróövezeti
tagállamokra vonatkozóan mostantól főszabályként pénzügyi szankciókat
alkalmaznak, amennyiben a nemzeti hatóságok nem tesznek eredményes intézkedéseket
a Tanács által a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése alapján hozzájuk
címzett ajánlásoknak való megfelelés érdekében. A költségvetési felügyelet
euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i
1173/2011/EU rendelet[1]
előírja a Bizottság számára, hogy tegyen ajánlást a Tanácsnak pénzbírság
kivetésére azon euróövezeti tagállam esetében, amellyel összefüggésben a
Szerződés 126. cikke (8) bekezdésének megfelelően megállapítást
nyert, hogy nem tett eredményes intézkedéseket a túlzott költségvetési hiány
megszüntetése céljából. Ez az új szabály bármely olyan euróövezeti tagállamra
alkalmazandó, amelyre vonatkozóan a Tanács a hatos csomag hatálybalépése után a
Szerződés 126. cikkének (8) bekezdése szerinti határozatot hoz. A költségvetési fegyelem megerősített
szabályainak szigorú alkalmazása döntő jelentőségű az euróval
mint stabil és erős valutával szembeni bizalom szempontjából és
elválaszthatatlanul hozzátartozik az államadósság-válság megoldásához. A
Bizottság idejekorán jelezte, hogy a jogszabálycsomag által biztosított új
eszközöket kezdettől fogva szigorúan alkalmazni fogja. A Bizottság
szolgálatainak 2011. november 10-én közzétett, 2011. őszi
előrejelzése alapján átfogó értékelés készült a költségvetés végrehajtásáról
a folyamatban lévő túlzotthiány-eljárásokkal összefüggésben. A jelenleg a
túlzott hiány esetén követendő eljárás alá tartozó 23 tagállam közül öt
részesül vagy részesült pénzügyi támogatásban[2].
Miközben a támogatási programban részt vevő országok költségvetésének
alakulását a megfelelő programdokumentumok rendelkezéseinek
figyelembevételével kell vizsgálni, a Bizottság szolgálatai által a
támogatásban nem részesülő 18 tagállamra vonatkozóan a 126. cikk (7)
bekezdése szerinti megfelelő tanácsi ajánlások végrehajtásának állásáról
elvégzett értékelés megállapította, hogy az országok többségében kellő
előrelépés történt a szakpolitikák terén a túlzott költségvetési hiány
időben és fenntartható módon történő kiigazítása felé. Ugyanakkor azonban az értékelésből az is
kiderült, hogy néhány tagállamban egyértelműen fennáll annak a kockázata,
hogy nem történik meg időben és fenntartható módon a kiigazítás, konkrétan
Belgiumban, Cipruson, Magyarországon, Máltán és Lengyelországban, mely
országokban a túlzott hiány megszüntetésére megállapított határidő lejárta
küszöbön állt vagy közeledett, vagyis 2011, illetve 2012 volt. Ki kell emelni,
hogy az értékelés szerint az említett öt ország közül négyben – Magyarországon,
Lengyelországban, Belgiumban és Cipruson – a bizottsági szolgálatok 2011.
őszi előrejelzése lezárásának időpontjáig (2011. október 24.)
elfogadott költségvetési erőfeszítés nem éri el a Tanács által ajánlott
erőfeszítés mértékét, hacsak nem kerül sor további intézkedésekre. Málta
és Magyarország esetében, ahol a túlzott hiány megszüntetésére megállapított
határidő 2011 volt, megállapították, hogy ha nem kerül sor további
intézkedésekre annak érdekében, hogy a hiány az előrejelzés
időszakában a GDP 3 %-a alatt maradjon, az államháztartási hiány
kiigazítása nem történik meg a Tanács által kért fenntartható módon. Az értékelésre és a hatos jogszabálycsomag
küszöbön álló hatálybalépésére tekintettel Olli Rehn, a gazdasági ügyekért, a
monetáris politikáért és az euróért felelős alelnök 2011. november 11-én
levelet intézett az érintett tagállamokhoz. Ezeket a tagállamokat felkérték
arra, hogy a 2012. évi költségvetés és/vagy a túlzott hiány időben és
fenntartható módon történő megszüntetését biztosító kiegészítő
intézkedések elfogadását kezeljék sürgősségi alapon. Amennyiben nem kerül
sor korrekciós intézkedések elfogadására, a túlzott hiány esetén követendő
eljárás keretében további, szankciók kivetésének lehetőségét is magukban
foglaló lépések válnak elkerülhetetlenné. A kiegészítő intézkedésekre való
felszólítás megismétli a fiskális politikáról szóló 2011. október 4-i tanácsi
következtetésekben foglaltakat is, melyek tartalmazzák a tagállamok felkérését
arra, hogy maradéktalanul teljesítsék a Stabilitási és Növekedési Paktum
keretében vállalt kötelezettségeiket és meghatározzák, hogy azoknak a
túlzotthiány-eljárás alá vont tagállamoknak, amelyeknek a kiigazítás terén
számottevő hiányosságaik vannak, arra kell törekedniük, hogy
legkésőbb a 2012. évi költségvetésekbe beépített konkrét intézkedésekkel
hajtsák végre a kiigazítást. November közepe óta mind az öt tagállam,
amelynek esetében a túlzott hiány megszüntetésére kitűzött határidő
2011 vagy 2012, és ahol a Bizottság szolgálatainak 2011. őszi
előrejelzése szerint a túlzott hiány időben és fenntartható módon
történő megszüntetése veszélynek van kitéve, intézkedéseket fogadott el és
jelentett be. A legtöbb esetben ezek a kiegészítő intézkedések
elegendőnek tekinthetők a túlzott hiány megszüntetésének
megfelelő, a tanácsi ajánlásokkal összhangban lévő pályára
történő visszaállításához. Ez a helyzet Belgium, Ciprus, Málta és
Lengyelország esetében. Mindazonáltal, bár további erőfeszítésekre került
sor Magyarországon is, a Bizottság értékelése szerint ezek az
erőfeszítések még mindig nem biztosítanak megfelelő előrelépést
a túlzott hiány fenntartható módon történő megszüntetése felé. A közlemény felvázolja a bizottsági értékelés
fő elemeit. Mindenekelőtt a Bizottság szolgálatainak 2011. őszi
előrejelzése alapján és az említett öt tagállam által ezt követően
2012. január 9-ig elfogadott költségvetési kezdeményezéseket figyelembe véve
ismerteti a Bizottság e tagállamok költségvetésének végrehajtására vonatkozó
aktuális álláspontját a túlzotthiány-eljárás keretében. A jelen közleménnyel
együtt közzétett öt országspecifikus bizottsági szolgálati munkadokumentumban
részletesebb és átfogó értékelés található. Értékelése alapján a Bizottság ajánlást tesz a
Tanácsnak arra vonatkozóan, hogy Magyarország esetében gyorsítsa fel a túlzott
hiány esetén követendő eljárást. Ezért a Bizottság e közleménnyel
párhuzamosan a Szerződés 126. cikkének (8) bekezdése szerinti tanácsi
határozat meghozatalára irányuló ajánlást fogad el, annak megállapítása
céljából, hogy a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi
ajánlásra válaszul nem került sor eredményes intézkedésre a túlzott
költségvetési hiány megszüntetése érdekében. Az eredményes intézkedések megtételének
elmulasztásáról szóló tanácsi határozat alapján a Bizottság a Stabilitási és
Növekedési Paktum rendelkezéseivel összhangban egy későbbi szakaszban
Magyarország esetében – amelynek pénzneme nem az euró – a túlzott költségvetési
hiány megszüntetésére vonatkozó, a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése
szerinti új tanácsi ajánlásra irányuló ajánlást fogad el. Ezt az ajánlást a
Tanács az eredményes intézkedések megtételének elmulasztásáról szóló tanácsi
határozat meghozatalát követő két hónapon belül elfogadja. Az eredményes
intézkedés elmulasztását megállapító tanácsi határozatot követően a
Bizottság az 1084/2006/EK tanácsi rendelet előírásaival összhangban
Magyarország vonatkozásában mérlegelheti továbbá egy, a Kohéziós Alap keretében
tett kötelezettségvállalások felfüggesztésére irányuló javaslat előterjesztését
a Tanácsnak. A Bizottság szolgálatainak 2011. őszi
előrejelzése néhány olyan tagállamban is költségvetési kiigazítási
hiányosságokra mutatott rá, amelyekre vonatkozóan a túlzott hiány
megszüntetésére kitűzött határidő 2013. Ezekben a tagállamokban
haladéktalanul kezelni kell az említett problémákat, különösen a 2012. évi
európai szemeszter keretében az aktualizált stabilitási vagy
konvergenciaprogramokban benyújtandó költségvetési terveik kidolgozása során. A Bizottság továbbra is nyomon követi a
költségvetés végrehajtását valamennyi túlzotthiány-eljárás alá vont
tagállamban, többek között a jelen közlemény által érintett öt országban. A
következő átfogó értékelésre a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi
előrejelzésével összefüggésben kerül sor.
2.
Országspecifikus elemzések
2.1.
Belgium
A Szerződés 126. cikke (7) bekezdésének
megfelelően kibocsátott, 2009. december 2-i ajánlásában a Tanács felkérte
Belgiumot, hogy 2012-ig hiteles és fenntartható módon csökkentse a GDP
3 %-a alá az államháztartási hiányt és a 2010–2012 közötti időszak
során gondoskodjon a GDP 0,75 %-ának megfelelő éves átlagos
költségvetési erőfeszítésről . A bizottsági szolgálatok 2011.
őszi előrejelzése a 2011-es államháztartási hiányt a GDP
3,6 %-ára becsülte, majd – feltételezve, hogy nem kerül sor további
intézkedésekre – 2012-re a GDP 4,6 %-ára, 2013-ra pedig a GDP
4,5 %-ára. A strukturális egyenlegnek a 2010–2012 közötti időszakra
becsült –0,1 %-os átlagos éves változása jelentősen elmarad a Tanács
által ajánlott költségvetési erőfeszítéstől. Így az államháztartási
hiány előre jelzett pályája a becsült költségvetési erőfeszítéssel
együtt nem volt összhangban a túlzott hiány időben és fenntartható módon
történő megszüntetésével. A 2011. őszi
előrejelzés lezárásának időpontját követően a belga kormány
megállapodásra jutott a 2012. évi költségvetési javaslatáról, amelyet 2011.
december 21-én hivatalosan a parlament elé terjesztett. A belga hatóságok által
2012. január 9-ig hivatalosan bejelentett intézkedések Bizottság általi
értékelése alapján a becslések szerint az államháztartási hiány 2012-ben a GDP
2,9 %-a lesz, majd 2013-ban megközelíti a 2,75 %-ot (lásd az 1.
táblázatot). Ezért – a 2012. január 9-ig bejelentett valamennyi intézkedés
figyelembevételével – úgy tűnik, hogy a belga hatóságok eredményes
intézkedéseket tettek a túlzott hiány időben és fenntartható módon
történő megszüntetése érdekében. A jelen közleménnyel együtt Belgiumra
vonatkozóan közzétett bizottsági szolgálati munkadokumentumban részletesebb értékelés
található. A fenti értékelés alapján a Bizottság úgy
ítéli meg, hogy jelenleg nincs szükség további lépésekre a Belgiummal szemben
folyó, túlzott hiány esetén követendő eljárásban. A Bizottság a
Szerződéssel, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban
továbbra is szorosan nyomon követi Belgium költségvetésének alakulását. 1. táblázat: Belgium – a költségvetési előrejelzések
összehasonlítása,
államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) || 2011 || 2012 || 2013 BIZ 2011. ősz || –3,6 || –4,6 || –4,5 Nemzeti hatóságok || –3,6 || –2,8 || –1,8* BIZ 2012. január || –4,1** || –2,9 || –2¾ Megjegyzések: BIZ 2011. ősz – A Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése. BIZ 2012. január – a Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése. A nemzeti hatóságok előrejelzései (2011. december 21.) és a Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése figyelembe veszik a kormány által a 2012. évi költségvetés-tervezetben bejelentett intézkedéseket. * A stabilitási program 2011. áprilisi aktualizált változata szerint a 2013-ra kitűzött cél a GDP –1,8 %-a volt; a 2012. évi költségvetés-tervezet jelenleg nem tartalmaz 2013-ra vonatkozó célkitűzést. ** A vártnál alacsonyabb bevételekre és a Dexia bank megmentéséhez kapcsolódó további költségekre vonatkozó új információk figyelembevételével módosítva. Forrás: a Bizottság szolgálatai, nemzeti előrejelzések
2.2.
Ciprus
A Szerződés 126. cikke (7) bekezdésének
megfelelően 2010. július 13-án kibocsátott ajánlásában a Tanács felkérte
Ciprust, hogy 2012-ig hiteles és fenntartható módon csökkentse a GDP 3 %-a
alá az államháztartási hiányt és a 2011–2012 közötti időszak során
gondoskodjon legalább a GDP 1,5 %-ának megfelelő éves átlagos
költségvetési erőfeszítésről. A bizottsági szolgálatok 2011.
őszi előrejelzése az államháztartási hiányt 2011-re a GDP
6,7 %-ára, 2012-re pedig a GDP 4,9 %-ára becsülte, majd –
feltételezve, hogy nem kerül sor további intézkedésekre – 2013-ra a GDP
4,7 %-ára. Emellett a strukturális egyenlegnek a 2011–2012 közötti
időszakra becsült, a GDP 0,7 %-át kitevő átlagos éves változása
jelentősen elmarad a Tanács által ajánlott költségvetési
erőfeszítéstől. Így az államháztartási hiány előre jelzett
pályája a becsült költségvetési erőfeszítéssel együtt nem volt összhangban
a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő megszüntetésével.
A 2011. őszi előrejelzés lezárásának
időpontját követően a ciprusi parlament 2011. december 16-án
elfogadta a 2012. évi költségvetési törvényt és a kiegészítő
konszolidációs intézkedéscsomagot. A 2012. évi költségvetés és a kísérő
intézkedések értékelése alapján a Bizottság előrejelzése szerint az
államháztartási hiány 2012-ben a GDP 2,7 %-ára, majd 2013-ban
1,8 %-ára csökken (lásd a 2. táblázatot). A jelen közleménnyel együtt
Ciprusra vonatkozóan közzétett bizottsági szolgálati munkadokumentumban
részletesebb értékelés található. A jelenleg rendelkezésre álló információk
alapján úgy tűnik, hogy a ciprusi hatóságok eredményes intézkedéseket
tettek a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő
megszüntetése érdekében. Mindenekelőtt a ciprusi hatóságok kiadásoldali
konszolidációs stratégiát határoztak meg és óvatos makrogazdasági
feltételezéseken alapuló 2012. évi költségvetést fogadtak el, valamint a hiány
csökkentését elősegítő intézkedéseket tettek. A fenti értékelés
alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy jelenleg nincs szükség további
lépésekre a Ciprussal szemben folyó, túlzott hiány esetén követendő
eljárásban. A Bizottság a Szerződéssel, valamint a Stabilitási és
Növekedési Paktummal összhangban továbbra is szorosan nyomon követi Ciprus
költségvetésének alakulását. 2. táblázat: Ciprus – a költségvetési előrejelzések
összehasonlítása,
államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) || 2011 || 2012 || 2013 BIZ 2011. ősz || –6,7 || –4,9 || –4,7 Nemzeti hatóságok || || > –2,5 || > –1,0 BIZ 2012. január || || –2,7 || –1,8 Megjegyzések: BIZ 2011. ősz – A Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése. BIZ 2012. január – a Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése. A nemzeti hatóságok előrejelzései (2011. december) és a Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése figyelembe veszik a kormány által a 2012. évi költségvetés-tervezetben elfogadott intézkedéseket és a kormány által 2011 decemberében elfogadott kiegészítő konszolidációs intézkedéseket. Forrás: A Bizottság szolgálatai, nemzeti előrejelzések
2.3.
Magyarország
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés
(EKSZ) 104. cikke (7) bekezdésének[3]
megfelelően kibocsátott, 2009. július 7-i ajánlásában a Tanács felkérte
Magyarországot, hogy 2011-ig hiteles és fenntartható módon csökkentse a GDP
3 %-a alá az államháztartási hiányt és a 2010–2011 közötti időszak
során összesen legalább a GDP 0,5 %-ának megfelelő költségvetési
erőfeszítésről gondoskodjon. A Bizottság szolgálatainak 2011.
őszi előrejelzése azzal számolt, hogy Magyarország az átmeneti
intézkedéseknek köszönhetően 2011-ben a GDP 3,6 %-ának megfelelő
többletet ér el, majd 2012-ben – feltételezve, hogy további konszolidációs
lépésekre nem kerül sor – a hiány várhatóan a GDP 2,8 %-a lesz, ismét
átmeneti jellegű intézkedések végrehajtása következtében, 2013-ban pedig a
GDP 3,7 %-a. Mivel átmeneti intézkedések révén nem javul a mögöttes
költségvetési pozíció, az előrejelzés 2010–2011-re a strukturális
költségvetési egyenleg számottevő, összesen a GDP 2,75 %-át
kitevő romlását becsülte, szemben a Tanács által javasolt javulással. Következésképpen
az államháztartási hiány előre jelzett pályája a becsült költségvetési
erőfeszítéssel együtt nem volt összhangban a túlzott hiány időben és
fenntartható módon történő megszüntetésével. A 2011. őszi előrejelzés lezárását
követően a jóváhagyott 2012. évi költségvetés a tervezethez képest további
kiadás- és bevételoldali intézkedéseket tartalmazott. Emellett a magyar
hatóságok tovább pontosították strukturálisreform-programjukat és 2011.
december 15-én kiegészítő konszolidációs intézkedéseket fogadtak el. Ugyanezen
a napon a kormány és a banki ágazat megállapodást kötött a bajba jutott
jelzáloghitelesek részére biztosított támogatási programok terheinek
megosztásáról. A 2011. őszi előrejelzést
követő említett intézkedések Bizottság általi értékelése alapján az
előrejelzés szerint az államháztartási hiány 2012-ben a GDP 2,75 %-a,
2013-ban pedig 3,25 %-a lesz (lásd a 3. táblázatot), még a makrogazdasági
forgatókönyvben bekövetkező romlással összefüggő esetleges negatív
hatások és az emelkedő kötvényhozamok figyelembevétele nélkül is. Ezért –
a magyar hatóságok által 2011 végéig hivatalosan bejelentett valamennyi
intézkedés alapján – még mindig nem biztosított a túlzott hiány időben és
fenntartható módon történő megszüntetése irányába tett megfelelő előrelépés.
Ennek ismeretében a Bizottság nem
megfelelő intézkedések megállapításáról szóló, a Szerződés 126.
cikkének (8) bekezdése szerinti tanácsi határozat meghozatalára irányuló
ajánlást fogadott el. A jelen közleménnyel együtt Magyarországra vonatkozóan
közzétett bizottsági szolgálati munkadokumentumban részletesebb értékelés
található. 3. táblázat: Magyarország – a költségvetési előrejelzések
összehasonlítása,
államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) || 2011 || 2012 || 2013 BIZ 2011. ősz || 3,6 || –2,8 || –3,7 Nemzeti hatóságok || 3,9 || –2,5 || –2,2 BIZ 2012. január || 3,5 || –2¾ || –3¼ Megjegyzések: BIZ 2011. ősz – A Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése. BIZ 2012. január – a Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése. A nemzeti hatóságok által 2011. szeptember 30-án közzétett és a Bizottság felé 2011. december 15-én megerősített előrejelzések és a Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése figyelembe veszik a 2012. évi költségvetés-tervezetbe foglalt intézkedéseket és a 2011. december 15-i kiegészítő konszolidációs intézkedéscsomagot. Forrás: A Bizottság szolgálatai, nemzeti előrejelzések
2.4.
Málta
A Szerződés 126. cikke (7) bekezdésének
megfelelően kibocsátott, 2010. február 16-i ajánlásában a Tanács felkérte
Máltát, hogy 2011-ig hiteles és fenntartható módon csökkentse a GDP 3 %-a
alá az államháztartási hiányt, és 2011-ben a GDP 0,75 %-ának
megfelelő költségvetési erőfeszítésről gondoskodjon. A
bizottsági szolgálatok 2011. november 10-én közzétett 2011. őszi
előrejelzése a költségvetési hiányt 2011-re a GDP 3 %-ára becsülte,
majd – feltételezve, hogy nem kerül sor további intézkedésekre – azzal számolt,
hogy 2012-ben a GDP 3,5 %-ára, 2013-ban pedig a GDP 3,6 %-ára
szélesedik. Bár a strukturális egyenleg 2011-re becsült változása megfelelt a
Tanács által ajánlott költségvetési erőfeszítésnek, az államháztartási
hiány előre jelzett pályája nem volt összhangban a túlzott hiány
fenntartható módon történő megszüntetésével. A 2011. őszi előrejelzés lezárását
követően a máltai kormány 2011. november 14-én elfogadta 2012. évi költségvetés-tervezetét.
A költségvetés Bizottság általi értékelése alapján az államháztartási hiányra
vonatkozó előrejelzéseket módosították a GDP 2,6 %-ára (2012) és
2,9 %-ára (2013) (lásd a 4. táblázatot). A jelen közleménnyel együtt
Máltára vonatkozóan közzétett bizottsági szolgálati munkadokumentumban
részletesebb értékelés található. A jelenleg rendelkezésre álló információk
alapján úgy tűnik, hogy a máltai hatóságok eredményes intézkedéseket
tettek a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő megszüntetése
érdekében. Mindenekelőtt a máltai hatóságok által elfogadott 2012. évi
költségvetés számos intézkedést tartalmaz a hiány visszaszorítására. A fenti
értékelés alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy jelenleg nincs szükség
további lépésekre a Máltára vonatkozó, túlzott hiány esetén követendő
eljárásban. A Bizottság a Szerződéssel, valamint a Stabilitási és
Növekedési Paktummal összhangban továbbra is szorosan nyomon követi Málta
költségvetésének alakulását. 4. táblázat: Málta – a költségvetési előrejelzések
összehasonlítása,
államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) || 2011 || 2012 || 2013 BIZ 2011. ősz || –3,0 || –3,5 || –3,6 Nemzeti hatóságok || –2,8 || –2,3 || –1,8 BIZ 2012. január || –3,0 || –2,6 || –2,9 Megjegyzések: BIZ 2011. ősz – A Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése. BIZ 2012. január – a Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése. A nemzeti előrejelzések a nemzeti hatóságok által a 2012. évi költségvetés bemutatását kiegészítő információkon alapulnak. A nemzeti előrejelzések és a bizottsági szolgálatok 2012. januári értékelése figyelembe veszik a 2012. évi költségvetés-tervezetben szereplő intézkedéseket. Források: a Bizottság szolgálatai, nemzeti előrejelzések
2.5.
Lengyelország
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés
(EKSZ) 104. cikke (7) bekezdésének[4]
megfelelően 2009. július 6-án kibocsátott ajánlásában a Tanács felkérte
Lengyelországot, hogy 2012-ig hiteles és fenntartható módon csökkentse a GDP
3 %-a alá az államháztartási hiányt, és a 2010–2012 közötti időszak
során gondoskodjon legalább a GDP 1,25 %-ának megfelelő éves átlagos
költségvetési erőfeszítésről. A bizottsági szolgálatok 2011.
őszi előrejelzése az államháztartási hiányt 2011-re a GDP
5,6 %-ára, 2012-re pedig a GDP 4,0 %-ára becsülte, majd –
feltételezve, hogy nem kerül sor további intézkedésekre – 2013-ban a GDP
3,1 %-ára. Figyelembe véve emellett a makrogazdasági forgatókönyvben a
túlzotthiány-eljárás keretében adott ajánlások alapjául szolgáló
előrejelzések (vagyis a Bizottság szolgálatainak 2009. tavaszi
előrejelzése) és a 2011. őszi előrejelzés között bekövetkezett
változást, különösen pedig azt a tényt, hogy Lengyelország esetében felfelé
módosították a középtávú növekedési kilátásokat, a strukturális költségvetési
egyenleg 2010–2012 közötti becsült átlagos éves változása elmarad a Tanács
által ajánlott kiigazítástól. Így az államháztartási hiány előre jelzett
pályája és a becsült költségvetési erőfeszítés ebben a szakaszban nem lett
volna összhangban a túlzott hiány időben és fenntartható módon
történő megszüntetésével. A 2011. őszi előrejelzés lezárását
követően az új lengyel kormány 2011. december 8-án elfogadta a módosított
2012. évi költségvetési törvényt. A módosított költségvetés Bizottság általi, a
2011. őszi előrejelzést követő értékelése alapján a becslések
szerint az államháztartási hiány 2012-ben a GDP 3,3 %-a, majd 2013-ban
2,6 %-a lesz (lásd az 5. táblázatot). A jelen közleménnyel együtt
Lengyelországra vonatkozóan közzétett bizottsági szolgálati munkadokumentumban
részletesebb értékelés található. Lengyelország esetében a túlzotthiány-eljárással
összefüggő értékelésben figyelembe kell venni a hatos jogszabálycsomagnak
a rendszerszintű nyugdíjreformok költségvetési hatására vonatkozó
rendelkezéseit. Mindenekelőtt, ha a GDP 3 %-ában meghatározott
referenciaértékhez képest fennálló túlzott hiány egy ilyen nyugdíjreform
hatását tartalmazza, a reform költségvetést terhelő teljes nettó közvetlen
költségét figyelembe veszik, amennyiben i. a hiány lényegesen és folyamatosan
csökken és megközelíti a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, ii.
a bruttó államadósság aránya nem haladja meg a GDP 60 %-át, és iii.
megmarad a költségvetés általános fenntarthatósága. A Bizottság által a 2011. őszi
előrejelzést követően bejelentett/elfogadott intézkedések
figyelembevételével becsült, a GDP 3,3 %-át kitevő hiány a
referenciaértékhez közelinek tekinthető, és az adósság-GDP arány
fenntartható módon a GDP 60 %-a alatt van. Az 1177/2011/EU tanácsi
rendeletnek[5]
megfelelően ez lehetővé teszi a rendszerszintű nyugdíjreform
költségének figyelembevételét. Feltételezve, hogy a Bizottság szolgálatainak
2011. őszi előrejelzéséhez képest nem kerül sor további szakpolitikai
változásokra, az adósságarány nagyjából stabil marad és 2020-ra elérheti a GDP
56 %-át. A lengyel hatóságok becslése szerint az említett nyugdíjreform
közvetlen nettó költsége 2012-ben körülbelül a GDP 0,6 %-a lesz. A jelenleg rendelkezésre álló információk
alapján úgy tűnik, hogy a lengyel hatóságok eredményes intézkedéseket
tettek a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő megszüntetése
érdekében. A fenti értékelést (többek között az 1999-ben bevezetett
rendszerszintű nyugdíjreform közvetlen nettó költségét is) figyelembe véve
a Bizottság úgy ítéli meg, hogy jelenleg nincs szükség további lépésekre a
Lengyelországra vonatkozó túlzott hiány esetén követendő eljárásban. A Bizottság a Szerződéssel, valamint a
Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban továbbra is szorosan nyomon
követi Lengyelország költségvetésének alakulását. 5. táblázat: Lengyelország – a költségvetési előrejelzések
összehasonlítása,
államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) || 2011 || 2012 || 2013 BIZ 2011. ősz || -5,6 || -4,0 || -3,1 KP 2011 || -5,6 || -2,9 || -2,5 A 2012. évi költségvetési törvény tervezete || n.a. || -2,9* || n.a. BIZ 2012. január || -5,6 || -3,3 || -2,6 Megjegyzések: BIZ 2011. ősz – A Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése. KP 2011 – a konvergenciaprogram 2011. áprilisi aktualizált változata. BIZ 2012. január – a Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése. A Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése figyelembe veszi a kormány által a 2012. évi költségvetési törvény tervezetében elfogadott intézkedéseket. * A 2012. évi költségvetési törvény tervezetében megadott költségvetési egyenleg kiszámítása a pénzforgalmi elszámoláson alapuló nemzeti módszerrel történt, amely nem hasonlítható össze közvetlenül az ESA 95 eredményszemléletű elszámolási módszerrel. Forrás: a Bizottság szolgálatai, nemzeti előrejelzések [1] HL L 306., 2011.11.23., 5. o. [2] Görögország, Írország, Portugália, Románia és Lettország.
A Lettország számára biztosított fizetésimérleg-támogatás 2012. január 20-án ér
véget. [3] A 2009. december 1-jén hatályba lépett EUMSZ
megfelelő cikke a 126. cikk. [4] A 2009. december 1-jén hatályba lépett EUMSZ
megfelelő cikke a 126. cikk. [5] Lásd az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontját. A rendelet
módosítja azokat a feltételeket, amelyek alapján a kötelező
tőkefedezeti pillér nemzeti nyugdíjrendszerbe való bevezetésének a
költségvetést terhelő költségét figyelembe lehet venni annak értékelésekor,
hogy megfelelő előrelépés történt-e a túlzott hiány időben és
fenntartható módon történő megszüntetése felé. A túlzotthiány-eljárás alá
vont azon tagállamok esetében, amelyeknél a GDP 3 %-ában meghatározott
referenciaértékhez képest fennálló túlzott hiány egy ilyen nyugdíjreform
hatását tartalmazza, a reform költségvetést terhelő teljes nettó közvetlen
költségét figyelembe veszik, amennyiben i. a hiány lényegesen és folyamatosan
csökken és megközelíti a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, ii.
a bruttó államadósság aránya nem haladja meg a GDP 60 %-át, és iii.
megmarad a költségvetés általános fenntarthatósága.