19.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 17/81

—

támogatja az Európai Bizottságnak az európai alapítvány statútumára vonatkozó rendeletjavaslatát, és úgy véli, hogy az az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet elfogadásának folytatásaként értékelhető;

—

támogatja ezért az Európai Bizottságnak az európai alapítvány statútumáról szóló rendeletjavaslatát, és elismeri, hogy az az európai polgári kezdeményezésről, valamint az európai területi együttműködési csoportosulásról (EGTC) szóló rendelet elfogadásának folytatásaként értékelhető, minthogy célja az, hogy elősegítse és ösztönözze a közösségi szintű határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködést;

—

megjegyzi, hogy a statútumnak meg kell felelnie az egyszerűsítés és a hatékonyság kívánalmának, lehetőséget biztosítva az alapítványoknak arra, hogy hatékonyabb munkát végezhessenek a határokon átnyúló vagy a transznacionális projektek keretében, önállóan, illetve a nemzeti, helyi és regionális szereplőkkel partnerségben, egyúttal annak a szándéknak is megfelelve, amely a jogbiztonságra, illetve működésüknek és finanszírozásuknak a polgárok számára való átláthatóvá tételére irányul;

—

megértéssel fogadja, hogy azokat a nemzeti jogszabályokba foglalt kötelezettségeket, amelyek a különféle tagállamokban egy alapítvány elindításához szükséges minimális induló vagyonra vonatkoznak, egyensúlyba kívánják hozni azzal az elvárással, hogy EU-szerte egyszerűsödjön az európai alapítványok létrehozása. Az RB ugyanakkor biztosítani kívánja, hogy az európai alapítványok elégséges vagyonbiztonságát tekintve megfelelő garancia álljon az adományozók és a polgárok rendelkezésére. Kívánatosnak tartja, hogy egy európai alapítvány nyilvántartásba vételéhez szükséges minimális vagyon szintjét 25 000 euróról (ami számára túl alacsony összegnek tűnik) 50 000 euróra emeljék, valamint azt, hogy ez az összeg az európai alapítvány működésének teljes időtartama alatt álljon rendelkezésre, és ennek az alsó határértéknek a be nem tartását pedig büntessék a feloszlatással.

Előadó

Claudette BRUNET-LECHENAULT (FR/PES), Saône és Loire régió általános tanácsának alelnöke

Referenciaszöveg

Javaslat tanácsi rendeletre az európai alapítvány (FE) statútumáról

COM(2012) 35 final

1.

elismeri az alapítványok gazdasági súlyát és az általuk játszott alapvető szerepet Európa-szerte, valamennyi közhasznú területen és különösképpen azokon, amelyek a helyi és regionális önkormányzatok hatáskörét érintik, például a szociális és az egészségügyi szolgáltatások, a társadalombiztosítás, a művészetek és a kultúra, az oktatás és a képzés, a tudományok, a kutatás és az innováció, valamint a környezetvédelem területén;

2.

megértéssel és sajnálattal fogadja az alapítványok azon nehézségeit, amelyekkel akkor szembesülnek, amikor a határokon átnyúló vagy a transznacionális projektek esetében tevékenységüket a nemzeti korlátok akadályozzák, és amelyek a tanácsadási szolgáltatások vagy a struktúra vonatkozásában jelentős költséget jelentenek számukra, miközben ezeket az összegeket hatékonyabban lehetne felhasználni társadalmi szerepük megvalósítására;

3.

támogatja az Európai Bizottságnak az európai alapítvány statútumára vonatkozó rendeletjavaslatát, és úgy véli, hogy az az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet elfogadásának folytatásaként értékelhető;

4.

egyébként örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság javaslata azon tevékenységek biztosításának tágabb perspektívájába illeszkedik, amelyek a belső piac keretében a szociális és szolidáris gazdasághoz kapcsolódnak, és ezzel összefüggésben azt reméli, hogy az európai alapítvány statútumának elfogadása a biztosító egyesületek statútuma előtt is megnyitja az utat;

5.

úgy véli, hogy a statútumnak meg kell felelnie az egyszerűsítésre, hatékonyságra és az alapítványok jogbiztonságára vonatkozó igénynek, lehetővé téve az alapítványok számára, hogy önállóan, vagy más nemzeti, helyi és regionális partnerekkel közösen hatékonyabb munkát végezhessenek a határokon átnyúló és a transznacionális projektek keretében;

6.

kijelenti azt is, hogy a statútumnak tiszteletben kell tartania azt a szándékot, hogy tisztázza az alapítványok működésének és finanszírozásának kérdését a polgárok számára;

7.

kívánatosnak tartja az európai alapítvány európai dimenziójának megerősítését, nem csupán az európai alapítvány létrehozásakor, de működésének teljes időtartama alatt, valamint hogy az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések a lehető leginkább illeszkedjenek a rendeletjavaslathoz és az egyes európai alapítványok statútumához, korlátozva a nemzeti jogszabályokra való hivatkozást;

8.

emlékeztet arra, hogy mivel az európai alapítványok feladataik elvégzéséhez magánadományokat gyűjthetnek vagy közfinanszírozást kaphatnak, mind finanszírozóikkal, mind pedig az Európai Unió összes polgárával szemben meg kell felelniük az elszámolási kötelezettségnek az alapok felhasználását tekintve;

9.

megállapítja, hogy nem elhanyagolható az alapítványi ágazat gazdasági súlya: globális szinten évi 150 milliárd euró nagyságrendű kiadást eszközöl, és megközelítőleg 1 millió fő számára biztosítja közvetlenül a teljes munkaidős foglalkoztatást szerte az Európai Unióban;

10.

tudomásul veszi, hogy az alapítványok a nemzeti határokon túllépve kívánnak dolgozni annak érdekében, hogy globális szinten kezelhessék azokat az átfogó problémákat, mint például a migráció, a társadalmi-gazdasági fejlődés, a tudományos kiválóság, az emberi jogok, a környezetvédelem stb.;

11.

külön kiemeli azt a szerepet, amelyet az alapítványok játszhatnak forrásaik és kreativitásuk felhasználásában egy olyan súlyos politikai, pénzügyi és szociális válságidőszakban Európában, amikor létfontosságú, hogy minden lehetőséget megvizsgáljunk az Európai Unió megerősítésére, illetve arra, hogy jövőt és növekedési kilátásokat biztosítsunk a polgárai számára;

12.

megjegyzi, hogy az alapítványok transznacionális vagy határokon átnyúló működésük során nehézségekbe ütközhetnek a nemzeti jogszabályok által meghatározott követelmények miatt, amelyek következtében forrásaik egy részét, kb. évi 90–102 millió eurót különböző tanácsadási szolgáltatásokra és adminisztratív díjakra kell költeniük, ahelyett, hogy ezt az összeget közhasznú projektek megvalósítására fordítanák, önállóan, illetve más alapítványokkal vagy a területi önkormányzatokkal partnerségben;

13.

hangsúlyozza, hogy a – leggyakrabban a magánjog hatálya alá tartozó felek (magánemberek vagy vállalatok) által létrehozott – alapítványok tevékenységei az európai polgárok számára igen fontos közhasznú projektekre irányulnak, és gyakran a helyi és regionális önkormányzatok hatáskörébe tartozó területeket érintik, mint a szociális és az egészségügyi szolgáltatások, a társadalombiztosítás, a művészetek és a kultúra, az oktatás és a képzés, a tudomány, a kutatás és az innováció stb.;

14.

úgy véli, hogy egy új, a nemzeti státusokhoz képest alternatív és az „európai alapítvány” státusának megfelelő jogi forma kiválasztása alapvető lépés lenne afelé, hogy javuljon az alapítványok szerepe az Európai Unió területén;

15.

támogatja ezért az Európai Bizottságnak az európai alapítvány statútumáról szóló rendeletjavaslatát, és elismeri, hogy az az európai polgári kezdeményezésről, valamint az európai területi együttműködési csoportosulásról (EGTC) szóló rendelet elfogadásának folytatásaként értékelhető, minthogy célja az, hogy elősegítse és ösztönözze a közösségi szintű határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködést;

16.

úgy véli, hogy mivel a Szerződések nem tartalmaznak olyan konkrét rendelkezéseket, amelyek kifejezett hatáskört biztosítanának az uniós intézményeknek, az EUMSZ 352. cikke, amelynek értelmében a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértését követően megfelelő rendelkezéseket fogad el a Szerződés által meghatározott célkitűzések egyikének megvalósítására, e rendeletjavaslat egyedüli megfelelő jogalapja. Ugyanezt a jogalapot választották a más statútumokra, pl. az európai társasági statútumra vagy az Európai Gazdasági Egyesülés statútumára vonatkozó rendelkezések elfogadásakor is, és az semmilyen formában nem érinti az alapítványokra vonatkozó nemzeti szabályozásokat. Az RB egyébként megjegyzi, hogy a szubszidiaritási elv végrehajtására vonatkozó korai előrejelző rendszer keretében a rendeletjavaslat tárgyában az ügyiratot elemző 19 nemzeti parlament egyetlen, indokolással ellátott véleményt nyújtott be;

17.

megjegyzi, hogy a statútumnak meg kell felelnie az egyszerűsítés és a hatékonyság kívánalmának, lehetőséget biztosítva az alapítványoknak arra, hogy hatékonyabb munkát végezhessenek a határokon átnyúló vagy a transznacionális projektek keretében, önállóan, illetve a nemzeti, helyi és regionális szereplőkkel partnerségben, egyúttal annak a szándéknak is megfelelve, amely a jogbiztonságra, illetve működésüknek és finanszírozásuknak a polgárok számára való átláthatóvá tételére irányul;

18.

kívánatosnak tartja, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt az európai alapítvány európai dimenziójára, előírva, hogy létrehozásakor, de működésének teljes időtartama alatt is folytasson határokon átnyúló vagy a transznacionális tevékenységet, vagy ezt célként fogalmazza meg;

19.

sajnálatát fejezi ki e tekintetben amiatt, hogy a rendeletjavaslat gyakran visszautal a tagállamok nemzeti jogszabályaira, mivel véleménye szerint harmonizációs szabályok hiányában ez az eljárás jogbizonytalanságot teremthet az európai alapítványok számára;

20.

emlékeztet arra, hogy az, hogy az európai alapítványok feladataik megvalósításával összefüggésben magánadományokat gyűjthetnek és közfinanszírozásban részesülhetnek, feltételezi, hogy képeseknek kell lenniük stabilitásuk tekintetében a legnagyobb biztonságról, míg irányításuk és a számukra biztosított források felhasználása tekintetében a teljes átláthatóságról biztosítani adományozóikat és finanszírozóikat, illetve általánosságban az Európai Unió területén élő polgárok összességét;

21.

megjegyzi, hogy bizonyos tagállamokban a „közhasznú” és az „általános érdekű” kifejezés különböző koncepciókat fed, és bizonyos esetekben vagy a nemzeti jogszabályokra jellemző sajátos jogállásra vagy eljárásra, vagy egy kifejezetten fiskális megközelítésre utalhat. Ezért az alkalmazott terminológia harmonizálását javasolja, bevezetve a „közérdekű” kifejezést, amelyet az európai alapítvány céljának meghatározásakor minden tagállamban egységesen kell alkalmazni, bármilyen fiskális megközelítés nélkül;

22.

ugyancsak kívánatosnak tartja, hogy a javaslat 5. cikke határozza meg az „amatőr sport” kifejezést, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen, hogy az európai alapítványok tevékenységük révén az inkább a professzionális sporttal összefüggő gyakorlatokat támogassák;

23.

megértéssel fogadja, hogy azokat a nemzeti jogszabályokba foglalt kötelezettségeket, amelyek a különféle tagállamokban egy alapítvány elindításához szükséges minimális induló vagyonra vonatkoznak, egyensúlyba kívánják hozni azzal az elvárással, hogy EU-szerte egyszerűsödjön az európai alapítványok létrehozása. Az RB ugyanakkor biztosítani kívánja, hogy az európai alapítványok elégséges vagyonbiztonságát tekintve megfelelő garancia álljon az adományozók és a polgárok rendelkezésére. Kívánatosnak tartja, hogy egy európai alapítvány nyilvántartásba vételéhez szükséges minimális vagyon szintjét 25 000 euróról (ami számára túl alacsony összegnek tűnik) 50 000 euróra emeljék, valamint azt, hogy ez az összeg az európai alapítvány működésének teljes időtartama alatt álljon rendelkezésre, és ennek az alsó határértéknek a be nem tartását pedig büntessék a feloszlatással;

24.

magától értetődőnek tartja, hogy az európai alapítványok nem lehetnek profitorientáltak, elismeri ugyanakkor, hogy közhasznú céljaik megvalósítása érdekében az alapítványok gazdasági tevékenységet folytathatnak. Javasolja a 11. cikk módosítását, hogy jobban meghatározzák azokat a korlátokat, amelyek között egy európai alapítvány gazdasági tevékenységet folytathat;

25.

úgy véli, hogy az európai alapítványok irányító testületében és felügyeleti szervében helyet foglaló tagok jövedelmének kérdése összefügg az alapítványok nonprofit jellegével, és hogy az erre vonatkozó alapszabályokat a javaslatnak kell meghatároznia;

26.

kívánatosnak tartja, hogy tisztázzák az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó elveket, véleménye szerint ugyanis a jelenlegi megfogalmazás különböző értelmezéseket tesz lehetővé, ami az elvárttal ellentétes hatással járhat;

27.

jóváhagyja az elszámoltathatóságra és az átláthatóságra vonatkozóan megfogalmazott szabályokat, javasolja azonban, hogy tisztázzák és pontosítsák az európai alapítványok tevékenységét illető ellenőrzési és népszerűsítési tevékenységeket;

28.

megértéssel fogadja a költségvetési fegyelem célkitűzését, amely döntő szempont volt abban, hogy az európai alapítványok felügyeleti hatóságát inkább nemzeti szinten hozzák létre, és ne egy európai szintű ellenőrzési eljárást és szervezetet alakítsanak ki;

29.

célszerűnek tartja az adóügyi rendelkezések integrálását a statútumra vonatkozó javaslatba, fenntartással fogadja azonban a nemzeti közhasznú szervezetek adózási rendszerének kiterjesztését az európai alapítványokra, mivel e nemzeti kedvezményt biztosító adórendszerek feltételeinek tekintetében jelentős különbségek állnak fenn a tagállamok között.