(1)

A közös közlekedéspolitika egyik alapvető célja a fenntartható fejlődés. Ez összehangolt megközelítésmódot tesz szükségessé annak érdekében, az uniós közlekedési rendszerek hatékony működése és a környezet védelme egyaránt megoldható legyen.

(2)

A légi közlekedés fenntartható fejlődése érdekében olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyekkel csökkenthető a légi járművek által okozott zajártalom zaj a különösen súlyos zajproblémákkal küzdő repülőtereken és környékükön . Számos uniós polgár van kitéve magas zajszintnek, ami káros egészségügyi hatással is járhat , kiváltképpen éjszakai légi járatok esetében . [Mód. 1]

(3)

A legzajosabb légi járművek kivonása után, amelyre a Közösség repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról szóló, 2002. március 26-i európai parlamenti és tanácsi 2002/30/EK irányelv (4) és a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény második kiadásának (1988) 16. függeléke 1. kötete II. részének 3. fejezete hatálya alá tartozó légi járművek üzemeltetésének szabályozásáról szóló, 2006. december 12-i európai parlamenti és tanácsi 2006/93/EK irányelv (5) értelmében került sor, új, aktualizált intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a hatóságok kezelni tudják a legzajosabb légi járművek problémáját, és jobbá tegyék az uniós repülőterek körül lévő zajos környezetet a zajkezeléssel kapcsolatos „kiegyensúlyozott megközelítés” nemzetközi keretrendszerén belül.

(4)

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) A33/7 sz. határozata a zaj kezelésére vonatkozóan bevezeti a „kiegyensúlyozott megközelítés” fogalmát, és létrehozza a légi járművek által keltett zaj kezelésének egységes módszerét. Az ICAO-féle „kiegyensúlyozott megközelítés” fogja képezni a légi közlekedésre, mint globális üzletágra vonatkozó zajvédelmi előírások alapját. A „kiegyensúlyozott megközelítés” elismeri a vonatkozó törvényi kötelezettségek, a fennálló megállapodások, az érvényben lévő jogszabályok és az alkalmazott irányelvek fontosságát, és nem ír elő kötelezettségeket ezekkel kapcsolatban. A „kiegyensúlyozott megközelítés” nemzetközi szabályainak ezen rendeletbe való belefoglalásával nagymértékben csökken a nemzetközi jogviták kockázata abban az esetben, ha a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások harmadik országból származó fuvarozókat is érintenek.

(5)

A Bizottság által a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek 2008. február 15-én készített, az EU repülőterein a zajvédelemmel összefüggésben bevezetett üzemeltetési korlátozásokról szóló jelentés (a 2002/30/EK irányelv alkalmazásáról szóló jelentés) rámutatott arra, hogy a 2002/30/EK irányelv szövegében tisztázni kell a feladatkörök kiosztását és az érdekelt felek pontos kötelezettségeit és jogait a zajértékelési folyamat során, így gondoskodva arról, hogy a zajcsökkentési célkitűzéseket költséghatékony intézkedésekkel érjék el.

(6)

A tagállamok által az uniós repülőtereken egyedi elbírálás alapján bevezetett üzemeltetési korlátozások ugyan csökkentik a kapacitást, ám hozzájárulhatnak a repülőterek körüli zajos környezet jobbá tételéhez. Ugyanakkor fennáll a lehetősége annak, hogy a meglévő kapacitások rossz kihasználtsága torzítja a versenyt, és akadályozza az uniós légiközlekedési hálózat hatékony működését. Mivel e rendelet céljait a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok vélhetőleg eredményesebben elérhetők az Unió eszközeivel az üzemeltetési korlátozások bevezetéséről szóló harmonizált szabályok segítségével a zajkezelési folyamat keretében, az Unió a szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke szerint. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően a rendelet nem lépi túl a célok eléréséhez szükséges mértéket. A harmonizált módszer nem állapít meg a zajjal kapcsolatban minőségi célkitűzéseket, ezeket továbbra is a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) vagy más európai, nemzeti és helyi szabályok alapján kell meghatározni; és nem ír elő kötelezettségeket konkrét intézkedésekkel kapcsolatban.

(6a)

A repülési korlátozások szükségességének csökkentése érdekében a 2002/49/EK irányelvben meghatározott nemzeti cselekvési terveknek a közeljövőben a külső repülőtéri zajok kezelését célzó kiegészítő intézkedések – például a lakások hangszigetelése és az általános zajvédő falakra irányuló tervek – elfogadását is magukban kell foglalniuk. [Mód. 2]

(7)

A zajértékeléseket rendszeresen el kell végezni, ám azok csak akkor vezethetnek további zajcsökkentő intézkedésekhez, ha a korábban foganatosított zajvédelmi intézkedésekkel nem sikerült elérni a zajcsökkentési célokat.

(8)

Míg a költség-haszon elemzés a gazdasági jólétre gyakorolt teljes hatást vizsgálja zajcsökkentésre irányuló célkitűzést az összes költség és az összes haszon összevetésével , a költséghatékonysági felmérés középpontjában az adott kell megválasztani , az e célkitűzés lehető legköltséghatékonyabb megvalósítása, vagyis csak a költségek összehasonlítása áll elérésére szolgáló eszköznek költséghatékonynak kell lennie, és egészségügyi, gazdasági és szociális vonatkozásokat is figyelembe kell vennie . [Mód. 4]

(9)

A zajcsökkentő intézkedések felfüggesztése fontos lehet a repülésbiztonságra, a repülőterek kapacitására és a versenyre gyakorolt nem kívánatos hatások elkerülése érdekében. Bár a zajvédelemmel összefüggő javasolt üzemeltetési korlátozások elleni fellebbezési eljárások kapcsolódhatnak bizonyos zajcsökkentési célkitűzésekhez, értékelési módszerekhez és a költséghatékony intézkedések kiválasztásához, a fellebbezés esetleg nem vezet el a végrehajtás felfüggesztéséig. Ezért végrehajtása előtt a Bizottságnak jóval az intézkedések végrehajtása előtt élnie képesnek kell ellenőrzési jogával, és fel kell függesztenie azokat az intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatban feltételezhető, hogy nemkívánatos vagy visszafordíthatatlan következményekkel járnak. A felfüggesztés elismerten csak korlátozott időszakra szólhat lennie azok értékelésére. [Mód. 5]

(9a)

A jóváhagyott zajcsökkentő repülési eljárások alkalmazásának az adott üzemeltetést esetlegesen érintő valamennyi tényező figyelembevételével kell biztosítania a szükséges repülési biztonság fenntartását. A zajcsökkentő repülési intézkedések nem akadályozhatják és nem tilthatják meg a terroristaellenes biztonsági intézkedéseket. [Mód. 6]

(10)

A 2002/49/EK irányelvvel összhangban a zajértékeléseknek objektív és mérhető, a rendelkezésre álló adatokon tagállamokban egyöntetűen alkalmazott kritériumokon kell alapulnia alapulniuk. Az adatoknak megbízhatónak , összehasonlíthatónak és szavatolnia az összes érdekelt fél számára hozzáférhetőnek kell lenniük, és azokat átlátható módon kell beszerezni. Az adatok megbízhatóságát, és azok hozzáférhetőségét az illetékes hatóságok és érdekelt felek számára értékeléseknek ki kell térniük a legfrissebb technológia nyomon követésére és az alkalmazandó eljárással kapcsolatos legújabb kutatási eredmények megosztására . Az illetékes hatóságoknak ki kell dolgozniuk a szükséges ellenőrzési és végrehajtási eszközöket. A zajértékeléseket a repülőtér-üzemeltetőtől független külső szervezeteknek kell elvégezniük vagy felügyelniük. [Mód. 7]

(11)

Tény, hogy a tagállamok saját jogszabályaiknak és zajvédelmi módszereiknek megfelelően döntöttek a zajvédelemmel összefüggő repülési korlátozásokról, amelyek így esetenként (még) nem teljesen összeegyeztethetők az Európai Polgári Repülési Konferencia (EPRK) irányadó 29. sz. „Jelentés a zaj-izovonalak polgári repülőterek környezetében végzett számítására szolgáló szabványos módszerről” (European Civil Aviation Conference (ECAC) Report Doc 29 on 'Standard Method of Computing Noise Contours around Civil Airports') című dokumentumával, és a légi járművekre vonatkozóan nem a nemzetközileg elfogadott zajjellemzőket használják. Az üzemeltetési korlátozások hatékonyságát és eredményességét azonban, akárcsak az azokat tartalmazó cselekvési tervek hatékonyságát és eredményességét, a 29. sz. ECAC-dokumentum és az ICAO „kiegyensúlyozott megközelítés” alapján kell megítélni. Ennek megfelelően a tagállamoknak úgy kell módosítaniuk a nemzeti jogszabályaikban szereplő üzemeltetési korlátozásokhoz kapcsolódó értékeléseiket, hogy azok teljes mértékben megfeleljenek az ECAC 29. sz. dokumentumában leírtaknak.

(12)

A zajjal kapcsolatos adatok centralizálásával jelentősen csökkenthető lenne a légijármű- és repülőtér-üzemeltetőkre háruló adminisztratív teher. Ezek az adatok jelenleg csak az egyes repülőterek szintjén érhetők el és kezelhetők. Ezeket az adatokat operatív célokra a rendelkezésükre kell bocsátani. Fontos, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség zajjellemzőkkel kapcsolatos engedélyezési adatait validációs eszközként használják az Európai szervezet a légi közlekedés biztonságáért (Eurocontrol) adott járatokra vonatkozó adatai mellett. Ezeket az adatokat jelenleg már szisztematikusan kérik a központi áramlásszervezés céljaira, ám azokat még pontosítani kell e rendelet céljai és a légiforgalom-kezelés teljesítményszabályozása tekintetében. A validált modellezési adatokhoz való jó hozzáférés minden bizonnyal javítani fogja az egyes repülőterek zajtérképeinek leképezési minőségét, valamint a szakpolitikai döntéseket támogató stratégiai leképezés minőségét.

(13)

A repülőgép-hajtóművek és -sárkányszerkezetek technológiájában, valamint és a zajtérképek készítése terén tapasztalható folyamatos technikai fejlődés okán a jogi aktusok elfogadására vonatkozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti hatáskört a Bizottságra kell ruházni az e rendelet tárgyát képező légijármű-zajvédelmi előírások a repülőtéri zajhelyzet értékelésére vonatkozó módszer és műszaki jelentés rendszeres aktualizálása és a megfelelő hitelesítési módszerekre való hivatkozás, a követelményeknek éppen csak eleget tevő légi járművek és a polgári légi jármű definíciójának megfelelő módosítása, valamint a zajtérképek számítási módszerére való hivatkozás tekintetében vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációt folytasson, egyebek mellett szakértői szinten. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumok párhuzamos, kellő időben történő és megfelelő továbbításáról dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról . [Mód. 8]

(13a)

A jogbiztonság és a tervezési megbízhatóság biztosítása érdekében a repülőterek üzemeltetésére vonatkozó üzemeltetési korlátozások és határozatok, beleértve a bírósági határozatokat is, és a már az e rendelet hatályba lépése előtt benyújtott, vagy vizsgálat alatt álló közvetítési folyamatok eredményét is, nem képezhetik e rendelet tárgyát, azokra a hatályos szabályoknak kell vonatkozniuk. [Mód. 9]

(16)

Figyelembe véve azt az igényt, hogy az Unió légiközlekedési piacán következetesen kell alkalmazni a zajértékelési módszert, ez a rendelet közös szabályokat állapít meg a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások területén. A 2002/30/EK irányelvet tehát hatályon kívül kell helyezni,

a)

a konkrét környezeti zajcsökkentési célok megvalósításának elősegítése az uniós, nemzeti vagy helyi jogszabályokban leírtaknak megfelelően, valamint ezek más környezeti céloktól – köztük az egészségügyi szempontoktól – való kölcsönös függésének értékelése az egyes repülőterek szintjén; és [Mód. 12]

b)

a lehető legköltséghatékonyabb zajcsökkentő intézkedések kiválasztásának lehetővé tétele – egészségügyi, gazdasági és szociális szempontokat figyelembe véve – , a „kiegyensúlyozott megközelítés” jegyében a repülőterek és a légiforgalmi felügyeleti hálózat kapacitásának fenntartható fejlődése érdekében, a „kaputól kapuig” elv szerint. [Mód. 44 és 48]

1.

„Repülőtér”: naptári évenként több mint 50  000 polgári gépmozgást lebonyolító repülőtér (egy gépmozgás egy felszállást vagy egy leszállást jelent) a zajértékelést megelőző három naptári év gépmozgásainak átlagos számát figyelembe véve;

2.

„Kiegyensúlyozott megközelítés”: az az ICAO által a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény (Chicagói Egyezmény) 16. melléklete 1. kötetének V. részében meghatározott azon módszer, amellyel elérhető a rendelkezésre álló intézkedések – nevezetesen a légijárművek okozta zajoknak a zaj forrásánál történő csökkentése, a földhasználatot érintő szabályozási tervezés és a földhasználat kezelése, a zajcsökkentő repülési eljárások és a repülési korlátozások – következetes értelmezése annak érdekében, hogy a zajproblémát a lehető legköltséghatékonyabban kezeljék környékbeli területeken élő állampolgárok egészségének megőrzése céljából a zajt az egyes repülőterek egyedi sajátosságainak megfelelően a lehető legköltséghatékonyabban a minimális szintre csökkentsék, figyelembe véve többek között egészségügyi és gazdasági szempontokat is . [Mód. 45 és 49]

3.

„légi jármű”: olyan merevszárnyú légi jármű, amelynek legnagyobb megengedett felszállótömege meghaladja a 34  000 kg-ot, vagy amelynek típusalkalmassági bizonyítványában szereplő maximális befogadóképessége meghaladja a 19 utasülőhelyet (a kizárólag a személyzet által használható ülőhelyek leszámításával);

4.

„A követelményeknek éppen csak eleget tevő légi jármű”: olyan polgári légi jármű, amely a Chicagói Egyezmény (1988) 16. függelékének 1. kötete II. részének 3. fejezetében meghatározott engedélyezési határértékeket egy legfeljebb 10 EPNdB értékű (EPNdB: összesen kevesebb, mint 8 EPNdB-lel ( decibelben kifejezett ténylegesen érzékelt zaj) összesített eltéréssel haladja meg ahol …  (7) -t követő négyéves átmeneti időszakban , majd kevesebb, mint 10 EPNdB-lel az átmeneti időszak lejártát követően. Az összesített eltérés egy EPNdB-ben kifejezett érték, amely a Chicagói Egyezmény 16. melléklete 1. kötete II. részének 4. fejezetében meghatározott három referencia-zajmérési pontnál külön-külön mért eltérés (azaz az engedélyezési zajszint és a maximálisan megengedett zajszint közötti különbség) összege; [Mód. 17]

5.

„Zajvédelemi intézkedés”: a repülőterek körüli zajkörnyezetre hatást gyakorló bármely olyan intézkedés, amely az ICAO „kiegyensúlyozott megközelítés” hatálya alá tartozik, ideértve más olyan, nem repülési jellegű intézkedést is, amely befolyásolhatja a légi járművek okozta zajnak kitett személyek számát;

6.

„Repülési korlátozás”: olyan zajvédelmi intézkedés, amely korlátozza valamely repülőtér elérhetőségét vagy optimális kapacitáskihasználtságát, ideértve a követelményeknek körülményeknek éppen csak eleget tevő légi járművek meghatározott repülőterekről való kivonását célzó, valamint a polgári légi járművek repülését például csak napközben, valamely meghatározott időszakokban vagy csak bizonyos időszakokban érintő repülőtéri kifutópályákra alkalmazandó részleges repülési korlátozásokat is. [Mód. 18]

a)

értékelni az egyes repülőterek zajvédelmi helyzetét biztosítani, hogy a zajcsökkentési célkitűzés – adott esetben a 2002/49/EK irányelv 8. cikkének és V. mellékletének figyelembe vételével – meghatározásra kerüljön ;

b)

meghatározni a környezeti zajcsökkentési célkitűzést; [Mód. 21]

c)

azonosítani a zaj hatásának csökkentéséhez rendelkezésre álló intézkedéseket;

d)

értékelni elvégezni a rendelkezésre álló intézkedések költséghatékonyságát költséghatékonyságának hivatalos és átfogó értékelését ; [Mód. 22]

e)

kiválasztani az intézkedéseket;

f)

átlátható módon konzultálni az érdekelt felekkel a tervezett lépésekről;

g)

dönteni az intézkedésekről és a megfelelő tájékoztatást nyújtani ezekről;

h)

végrehajtani az intézkedéseket;

i)

gondoskodni az esetleges jogviták rendezéséről.

a)

a légi járművek okozta zajoknak a zaj forrásánál történő csökkentésével elérhető várható hatás;

b)

a földhasználatot érintő szabályozási terv készítése és a földhasználat kezelése;

c)

zajcsökkentő repülési eljárások , többek között iránymutatás a felszállási és leszállási útvonalakra vonatkozóan ; [Mód. 23]

d)

nem első számú eszközként, repülési korlátozások.

a)

az I. mellékletben foglalt módszer, mutatók és adatok alkalmazásakor kellően figyelembe kell venni a kiegyensúlyozott megközelítés keretében mérlegelhető egyes intézkedésfajták lehetséges hatását;

b)

megfelelő szintű műszaki együttműködést kell kialakítani a repülőtér-üzemeltetők, a légijármű-üzemeltetők és a léginavigációs szolgáltatók között a zajcsökkentési intézkedések vizsgálata céljából . Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a helyi lakosokkal vagy azok képviselőivel és az érintett helyi hatóságokkal konzultációt folytassanak, és számukra a zajcsökkentési intézkedésekre vonatkozó műszaki információt nyújtsanak;

c)

a II. melléklettel összhangban értékelni kell minden új üzemeltetési korlátozás költséghatékonyságát. Meglévő intézkedések kisebb, a repülőtéri kapacitást és üzemeltetést lényegesen nem befolyásoló, technikai jellegű módosításai nem tekintendők új repülési korlátozásoknak;

d)

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció folyamatát időben és olyan módon kell megszervezni, hogy érdemi konzultációra legyen lehetőség, garantálva a nyíltságot és az átláthatóságot az adatok és a számítási módszerek tekintetében. Az új repülési korlátozások elfogadása előtt legalább három hónapot kell biztosítani az érdekelt felek számára az észrevételeik megtételére. Az érdekelt felek közé tartoznak legalább az alábbiak:

a)

az útvonal módosításaiból adódó feltételezhető nemteljesítésekkel és az azok által kiváltott hatásokkal kapcsolatos információk, valamint a módosítás okai;

b)

az egyes repülőtereken alkalmazott forgalomszervezési és -irányítási kritériumok, amennyiben ezek környezeti vagy zajhatással járnak.

a)

a légi jármű lajstromjelét;

b)

a használt légi jármű zajjellemzőit rögzítő tanúsítványt zajbizonyítványát vagy tanúsítványokat zajbizonyítványait , a kapcsolódó tényleges legnagyobb megengedett felszállótömeggel;

c)

minden olyan esetleges átalakítást, amely a légi jármű zajjellemzőit befolyásolhatja; , és amelyet a légi jármű zajbizonyítványában.

d)

a légi jármű zajjellemzőire és repülési jellemzőire vonatkozó adatokat zajmodellezési célokra.

a)

rendelkezik a Chicagói Egyezmény 16. melléklete 1. kötete 3. fejezete szerinti előírásoknak megfelelő zajvédelmi engedéllyel;

b)

az e rendelet hatálybalépést megelőző öt évben repült az Unióban, az adott fejlődő országban volt lajtsromba véve, és továbbra is az adott országban letelepedett természetes személy vagy ott működő jogi személy üzemelteti.

a)

olyan légi járművekre, amelyek eseti repülése annyira kivételes jellegű, hogy ésszerűtlen lenne megtagadni az átmeneti mentesség megadását;

b)

árbevétellel nem járó, a légi járművek átalakításának, javításának és karbantartásának célját szolgáló repülésekre;

ba)

humanitárius vagy diplomáciai célú repüléseket teljesítő légi járművekre. [Mód. 31]

a)

a 2. cikk (3) pontjában meghatározott légi járművek és a 2. cikk (4) pontjában meghatározott, a követelményeknek éppen csak eleget tevő légi járművek definíciójának módosítása; [Mód. 33]

b)

a 4. és 8. cikkben említett zajkibocsátási engedélyezési előírások, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében leírt légialkalmassági tanúsítási eljárás módosítása.

c)

az I. mellékletben leírt módszer és műszaki jelentés módosítása.