Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (átdolgozás)

(COM(2011) 656 final – 2011/0298 (COD))

2012/C 191/15

Önálló előadó: Edgardo Maria IOZIA

2011. december 2-án a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (átdolgozás)

COM(2011) 656 final – 2011/0298 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2012. április 17-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 25–26-án tartott 480. plenáris ülésén (az április 25-i ülésnapon) 115 szavazattal 1 ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli a MIFID-ként ismert 2004/39/EK irányelv átdolgozására irányuló javaslatot. Az irányelv szabályozási keretet határoz meg a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos szolgáltatások kínálatára – amilyen például az alkuszi tevékenység, a tanácsadás, a portfóliókezelés, az új kibocsátások jegyzése, a rendes bankok és befektetési bankok működése –, valamint a szabályozott piacokon a piaci szereplők által folytatott műveletekre.

1.2   Az irányelv elsődleges célja az, hogy növelje az átláthatóságot és a kereskedelmi hatékonyságot, korlátozza a piacok volatilitását, továbbá javítsa a közvetítők megbízhatóságát és a befektetők védelmét, és nyissa meg az európai piacokat a piaci szolgáltatások kínálatával kapcsolatos valódi verseny előtt. Az EGSZB támogatja ezeket a célkitűzéseket, és úgy véli, hogy összességében a javaslat helyes irányba mutat.

1.3   Az új Szerződés alapján az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság által választott jogalap esetleg nem bizonyul megfelelőnek, és nem veszi teljes mértékben tekintetbe az irányelvvel kapcsolatos következményeket. A fogyasztóvédelem, a belső piac megszilárdítása és továbbfejlesztése, amelyek az irányelv alapvető elemei, jobban meghatározott és összetettebb jogalapokra támaszkodnak, és a képviseleti szervek megfelelőbb részvételét és szerepét garantálják.

1.4   Az irányelv átdolgozására irányuló javaslat tekintetbe veszi a mostanáig végbement jogszabályi változásokat, és új, jobban meghatározott megoldásokat javasol a piaci szereplők felelősségi köreit illetően. Az EGSZB egyetért az átdolgozásra irányuló döntéssel, amelynek ihletője a pénzügyi piac növekvő bonyolultsága, a piacnak és az alkalmazott technológiai eszközöknek néhány korábbi rendelkezést elavulttá tevő fejlődése, továbbá mindenekelőtt az eszközök – és nem annyira a pénzügyi szereplők által kezelt értékpapírpiac – szabályozásának gyengesége volt.

1.5   Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat megfelel az uniós pénzügyi piac integráltabbá, hatékonyabbá és versenyképesebbé tételére irányuló célnak, összekapcsolva az átláthatóság és a fogyasztóvédelem fokozását, visszaszorítva az öncélú, vad spekulációt, amely elszakadt a gazdasági és társadalmi környezettől, különösen az elsősorban tőzsdén kívüli kereskedéssel (OTC) kapcsolatos ügyletek tekintetében.

1.6   Az EGSZB ezúttal is hangsúlyozza, mennyire ellenzi, hogy a 94. cikk alapján a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat túlzott és aránytalan mértékben alkalmazzák, ugyanis ezeknek körülhatárolt, pontosan meghatározott ügyekre kellene vonatkozniuk, meghatározott időtartamon belül, és reméli, hogy az uniós jogalkotó intézmények világossá teszik ennek az utólagos ellenőrzésnek alávetett eszköznek a helyes alkalmazását, továbbá azt, hogy mennyire felel meg a Szerződések betűjének és szellemének.

1.7   Az EGSZB határozottan támogatja a független tanácsadás elvének megerősítésére irányuló szándékot, amely arra kötelezi a vállalkozást, hogy előre nyilatkozzék arról, vajon független alapon vagy egy értékesítési hálózathoz kapcsolódva kínál-e szolgáltatást. A betétesek igényeik alapján kiválaszthatják, hogy milyen típusú tanácsadást kívánnak igénybe venni.

1.8   Az EGSZB már a múltban is kérte, hogy világosan szabályozzák az „eladás tanácsadás ellenében” témáját: meg kell tiltani, hogy a pénzügyi vállalkozások a termékek eladásával kapcsolatban kereskedelmi nyomást gyakoroljanak a vállalkozásokra és az értékesítési hálózatokra. A vizsgált javaslat a helyes irányba mutató első lépés, és az EGSZB örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság belátta annak célszerűségét, hogy javítsák a befektetők és a vállalkozások védelmét, amelyeknek „kizárólag” a ügyfelek érdekében kellene eljárniuk, és megfelelő módon, bármiféle feltételtől mentesen kellene tanácsot adniuk.

1.9   Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság egy olyan további rendelkezéssel bővítse a listában szereplő információkat, amely az adatszolgáltatók között cserélt adatok minőségét szabályozza. Ezeknek az információknak a kényes jellege és fontossága miatt kötelezővé kellene tenni rendelkezésre bocsátásukat, ami nyilvánvalóan kedvezően hatna a piac átláthatóságára.

1.10   Az EGSZB helyesli, hogy új felelősségi körökkel ruházzák fel az EÉPH-t, amelynek többek között kötelező technikai szabványok kibocsátása, vélemények kidolgozása, termékek és eljárások vészhelyzetben történő betiltása és a nemzeti hatóságok tevékenységének összehangolása, az adminisztratív intézkedésekkel és a konkrét esetekben alkalmazandó szankciókkal kapcsolatos iránymutatások meghatározása lesz a feladata.

2.   A javaslat: a főbb újdonságok

2.1   Bár a javaslat változatlanul hagyja a MIFID irányelv szerkezetét, a később elfogadott irányelvek rendelkezéseinek alapján frissíti, és új tartalmakkal gazdagítja. A legfontosabb célokat a következőkben állapítja meg:

2.2   Az e célok elérése érdekében igénybe vett eszközök azokkal a kockázatokkal kapcsolatosak, amelyeket különféle mechanizmusok révén mérsékelni kell. A múltban ugyanis bizonyos előre jelzett kockázatok konkretizálódtak, rámutatva a korábbi kockázatmérséklő mechanizmusok gyenge pontjaira.

2.3   A MIFID II irányelv főbb újdonságai a következők:

3.   Megjegyzések

3.1   A reform két részből áll: az első a piac szerkezetével foglalkozik, a második pedig az átláthatósággal kapcsolatos kérdésekre összpontosít. Amint a dokumentum megfogalmazza, a javaslat fő célja annak garantálása, hogy valamennyi kereskedelmi ügyletet szabályozott és teljesen átlátható módon végezzenek.

3.2   Az irányelv egy igen fontos pontja a független tanácsadás bevezetése. Az EGSZB megfelelőeknek tartja a független tanácsadásra vonatkozó rendelkezéseket. Az új szabályok értelmében a közvetítőknek többek között olyan információkat kell közölniük a befektetővel, hogy milyen jellegű tanácsot kívánnak adni, hogy független alapon történik a tanácsadás, vagy nem, és hogy milyen jellemzői vannak a tanácsadásnak.

3.3   Ez a rendelkezés valamennyi befektető számára – rendelkezésre álló anyagi forrásaiktól függetlenül – lehetővé teszi, hogy a profiljuknak megfelelő tanácsadásban részesüljenek. Az EGSZB csak támogatni tudja ezt a rendelkezést.

3.4   A bevezetett átláthatósági elv révén az ügyfél megtudhatja, kinek a részére dolgozik a tanácsadó személy. Ez a mechanizmus igyekszik megszüntetni az egyes tagállamok között fennálló eltéréseket, növeli az átláthatóságot, korrektebbé teszi az érintett vállalkozók viselkedését és így végső soron erősíti a befektetők védelmét.

3.5   A portfóliókezelés speciális tevékenységének kivételével az irányelv ezenkívül lehetővé teszi a jelenlegi tanácsadói hálózatok (alkalmazottak és független munkatársak) egymás mellett élését, de kötelezővé teszi számukra, hogy nyilatkozzanak jellegükről. Az EGSZB mind a verseny, mind a befektetők védelme szempontjából kedvezőnek tartja ezt az elképzelést, mivel az irányelv olyan helyzetbe hozza az ügyfelet, hogy maga dönthet arról, milyen jellegű tanácsadási szolgáltatást kíván igénybe venni.

3.6   Általánosságban véve az európai bizottsági dokumentum védi az ügyfelet, és megnyitja az utat a pénzügyi tanácsadók tisztességes egymás mellett élése előtt, kezdve a bankoktól a pénzügyi promóciós hálózatokon át egészen a fee only (csak honoráriumért dolgozó, jutalékot nem igénybe vevő) tanácsadókig.

3.7   Az EGSZB azt javasolja, hogy pontosabban határozzák meg a tanácsadás fogalmát, és hogy a tanácsadás mindenfajta befektetési szolgáltatásban (az általános jellegűben is) szerepeljen. Az EGSZB szerint ha csak az ágazat szakemberei nyújthatnának tanácsadást, az tovább erősíthetné a befektetővédelem elvét.

3.8   Célszerű tisztázni, hogy a tanácsadás az ügyfél profiljának megfelelő termék ajánlását jelenti, és hogy a korrekt magatartás abban áll, hogy az ajánlás megfelelő. Az EGSZB szerint tehát ennek a rendelkezésnek – függetlenül a szervezeti modelltől – „nevelési” hozadéka is van. A magatartás korrektsége nem, vagy legalábbis nem teljesen attól függ, hogy az ajánlást vertikális vagy többmárkás integrációban, jutalékmentesen vagy alkuszi formában végzik-e. Az ügyfélnek adott tanácsok megfelelő volta nem attól függ, hogy egy, tíz vagy harminc termék áll-e rendelkezésre.

3.9   A javaslat gyakorlatilag változatlanul hagyja az ügyfél önbesorolásának kritériumát, amelyet a korábbi MIFID irányelv vezetett be (a közvetítők annak alapján osztályozzák lakossági ügyfeleiket, hogy azok saját bevallásuk szerint milyen befektetési ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek). Az EÉPH iránymutatásokból álló listát bocsát rendelkezésre az ügyfeleknek átadandó kérdőív összeállításához. Többféle ügyfél-kategória különböztethető meg: lakossági, szakmai és elfogadható partner.

3.10   Az EGSZB örömmel fogadja azt az előrelépést, hogy a közvetítők ezentúl hatékonyan tudják ügyfeleiket osztályozni, ugyanakkor úgy véli, hogy az irányelv nem biztosítja a piac számára az ügyfelek minden szinten történő védelméhez szükséges, megfelelő eszközöket.

3.11   Megfelelően képzett személyzet segítségével a rendszer lehetővé teszi az ügyfelek helyszíni „oktatását”. Azt azonban meglehetősen optimista elképzelésnek tartja az EGSZB, hogy egy lakossági ügyfél reális, korrekt módon képes lehet saját pénzügyi szakértelmének felbecsülésére – gondoljunk csak a pénzügyi oktatás hiányosságaira és a pénzügyi oktatási programok európai szintű megtervezésének késedelmességére. Ezért az EGSZB az irányelvben előirányzott eljárás felülvizsgálatát és az ügyfél „oktatásával” kapcsolatban esetleg külső segítség igénybevételét javasolja.

3.12   Az irányelv új modellt vezet be a független tanácsadók díjazására. A független alapon nyújtott tanácsadást – ellentétben a nem független alapúval - közvetlenül az ügyfél fizeti.

3.13   Az EGSZB úgy véli, hogy ez az új díjazási rendszer javítani fogja a nyújtott szolgáltatás minőségét, erősíti a védelmet, és garantálhatja a szakemberek becsületességét. Az EGSZB ezzel kapcsolatban a „tanácsadás” és az „értékesítés” megkülönböztetését javasolja.

3.14   Ezenkívül ha a valódi tanácsadásnak ára van, ésszerű az a következtetés, hogy a bonyolultabb termékekre vonatkozó tanácsadás költségesebb. Az EGSZB tehát annak átgondolását kéri, hogy nem kellene-e a kevésbé bonyolult termékeket támogatni és nagyobb mértékben terjeszteni, hiszen ezek olcsóbbak.

3.15   Számos új rendelkezés arra irányul, hogy garantálja a bankok – amelyeknek kereskedelmi gyakorlataikat is alaposan felül kell majd vizsgálniuk – tisztességességét és helyes magatartását. Az EGSZB helyesli ezeket az intézkedéseket, mert lehetővé teszik a befektetők jobb védelmét. Ugyanakkor azt javasolja, hogy az Európai Bizottság olyan politikát folytasson, amelynek alapján inkább a pénzügyi vállalkozások, mintsem az ügyfelek ruházhatók fel felelősséggel.

3.16   Az a javaslat is jelentős újdonságot jelent, hogy egy meghatározott tőzsdei szegmenst a kis és középvállalkozások számára tartsanak fenn, alacsonyabb szabályozási terhek mellett. Az EGSZB helyesli ennek az elemnek a beépítését, mert ismertebbé teszi a szóban forgó szegmenst.

3.17   A rendelkezés megvalósítási lehetőségével kapcsolatban azonban az EGSZB kétségeinek ad hangot. Nem új javaslatról van szó; több mint 20 éve történnek arra irányuló próbálkozások, hogy kibővített piacot alakítsanak ki a kkv-k számára, de ezt a piacot sohasem sikerült működőképessé és hatékonnyá tenni. Ezért az EGSZB konkrét intézkedéseket és rendelkezéseket sürget, amelyek révén hatékonyan, eredményesen megvalósítható ez az elképzelés.

3.18   Általánosságban az irányelv világosabb működési szabályokat határoz meg az összes kereskedési tevékenységre. A kereskedési platformoknak biztosítaniuk kell, hogy egy ügylet keretében az összes adat 15 percen belül szabadon felhasználható és valós időben terjeszthető legyen az Európai Bizottság által megszabott költségen, „ésszerű, kereskedelmi alapon”. Ez az intézkedés előrelépést jelentene az árképzéssel kapcsolatos átláthatóság területén.

3.19   Az az eljárás, amely minden platformra azt a kötelezettséget rója, hogy meghatározott közvetítőket vegyen igénybe a kereskedésre vonatkozó adatok terjesztésére, támogatandó. Az EGSZB úgy véli azonban, hogy ez a rendelkezés a vállalkozók közötti spontán információcserébe vetett túlzott bizalomról tanúskodik, és az Európai Bizottságnak egy külön pont beiktatását javasolja, amely szabályozza az adatszolgáltatók által cserélt adatok minőségét.

3.20   Az árualapú származtatott ügyletekkel kapcsolatban a MIFID II célja a féktelen spekuláció megakadályozása, és ez önmagában való cél. Az Európai Bizottság úgy igyekszik e célt elérni, hogy korlátozza azon szerződések mennyiségét, amelyet egy befektető egy bizonyos időn belül köthet. Az EGSZB, ahogy már többször megismételte, úgy véli, hogy a spekuláció nem feltétlenül negatív a pénzügyi piacok számára, mivel fokozza a likviditást és a piacok fejlődését. A nagymértékben spekulatív ügyletek ellen, amelyek kihatnak a fogyasztói árakra, kétségtelenül szükség van intézkedésekre, ugyanakkor az EGSZB ezeknek az intézkedéseknek a gondos és kiegyensúlyozott megvizsgálását javasolja a piacra gyakorolt negatív hatások elkerülése érdekében.

3.21   Az EGSZB ezenkívül úgy véli, hogy bár az új szabályozás az országok közötti harmonizációra törekszik, az Európa és az USA közötti egyedi koordinációra szemmel láthatóan nem tesz javaslatot. Az EGSZB üdvözli a harmonizációs elv célként történő kitűzését, ugyanakkor azt javasolja, hogy azokra a többletköltségekre is fordítsanak figyelmet, amelyek például a származtatott termékek piacain létező különféle szabályok miatt hárulhatnak az egyes piacok szereplőire.

3.22   Az EGSZB üdvözli, hogy az átláthatóság elvét kiterjesztik az értékpapírokkal és származtatott termékekkel kapcsolatos kereskedés előtti szakaszokra. Felhívja azonban a figyelmet a részvénypiacok és az egyéb piacok közti lényeges különbségekre. A kereskedés előtti átláthatóság a megbízásokat követő piacok (amilyen a részvénypiac) számára fontosabb, a kereskedés utáni átláthatóság pedig inkább az árakat követő piacok (amilyenek a kötvénypiacok) esetében megfelelőbb. Az EGSZB ezért kívánatosnak tartaná a piacok aszerinti megkülönböztetését, hogy az átláthatósági elvet a kereskedés előtti vagy utáni szakaszokban alkalmazzák-e.