21.6.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 181/131

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai programja

(COM(2011) 455 final)

2012/C 181/23

Előadó: Cristian PÎRVULESCU

2011. július 20-án az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai programja

COM(2011) 455 final.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció 2012. február 29-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 28–29-én tartott, 479. plenáris ülésén (a március 28-i ülésnapon) 170 szavazattal 14 ellenében, 11 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések

1.1   Az EGSZB elégedetten fogadja az Európai Bizottság közleményét, és úgy véli, hogy az jelentős előrelépést jelent a harmadik országbeli állampolgároknak az EU tagállamaiban történő integrációjához kapcsolódó kihívások megértése és megoldása felé.

1.2   A közlemény valamennyi főbb fellépési területet átfogja, és pontosabban meghatározza az integrációs program kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó szerepeket és felelősségi köröket. A közlemény helyénvaló módon külön kihangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok szerepét, de nem határozza meg világosan, milyen tervezett ösztönző intézkedések tehetik lehetővé e közösségek hatékonyabb bevonását a folyamatba. A nemzeti politikák kidolgozásának „modulokra” épülő koncepciója jelentős potenciált rejt magában, de ugyanakkor bizonyos kockázatokat is rejt.

1.3   A közlemény átfogó és strukturált megközelítése ellenére sem foglalkozik kellő mélységben az európai társadalmak előtt álló összetett politikai és társadalmi-gazdasági kihívásokkal, pedig jelenleg a gazdasági válság és annak hatásai határozzák meg az integrációs program elsődleges szempontjait. A válság rányomja bélyegét az európai közhangulatra, és pénzügyi nyomást gyakorol a helyi közösségekre. Éppen ezért az EGSZB javaslata szerint a jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzet fényében újra kell gondolni a javaslatot, és azonosítani kell az integrációs célkitűzések támogatására alkalmas konkrét intézményi és pénzügyi eszközöket. Az EGSZB egyúttal nyomatékosan felhívja a figyelmet a kommunikáció dimenziójának fontosságára. Az eddigiekből nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági válság hajlamos felerősíteni a bevándorlásellenes hangokat. Mindenképpen elsődleges fontosságú, hogy az Európai Bizottság és a többi európai intézmény erőfeszítéseit összehangolva nagyszabású, kitartó és merész kommunikációs kampányokat indítson a bevándorlásellenes retorikák és álláspontok ellensúlyozására, amelyek veszélyes térnyerése olyan méreteket öltött, hogy több tagállamban gyakorlatilag részévé váltak az uralkodó politikai beszédmódnak. Ez a helyzet közvetlenül kihat az EU mint integrált demokratikus térség identitásának alapjaira.

1.4   Az EGSZB megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok nem rendelkeznek egyforma jogállással, és javasolja e sokféleség beépítését a gondolkodási folyamatba és a politikák kidolgozásába. A migráns személyek között egyesek uniós csatlakozási távlatokkal rendelkező országok állampolgárai, mások nem európai országok állampolgáraiként az EU-ban élnek és dolgoznak, megint mások pedig nem az EU állampolgárai, de nemzetközi védelmet élveznek az európai területen. A fenti helyzetek eltérő jellegének elismerése ugyanakkor nem eredményezhet sem hiányos politikát, sem diszkriminatív jellegű intézkedéseket, és főként minimális integrációs normákat és intézkedéseket. Az EGSZB meggyőződése továbbá, hogy a nem saját tagállamukban élő és dolgozó uniós állampolgárokat is újra be kellene vonni az átfogó integrációs programba. E tekintetben különösen aggasztó a romák helyzete. A harmadik országbeli állampolgárok idényjellegű munkavállalás céljából történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről jelenleg folynak viták az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban, az EGSZB pedig 2011-ben véleményt bocsátott ki erről a kérdésről. (1) Az európai politikáknak szembe kell nézniük az illegális bevándorlók kényes problémájával is, akik a népesség különösen sebezhető csoportját alkotják.

1.5   A közlemény helyénvaló módon külön hangsúlyt helyez a harmadik országbeli állampolgárok aktív részvételére, ugyanakkor nem közvetít kellően erélyes üzenetet ennek elengedhetetlen jellegével, az ehhez szükséges támogatással és az előmozdítását szolgáló egyedi eszközökkel kapcsolatban. A nemzeti és helyi közösségek részvétele a közügyekben és a politikai életben különösen problematikus. Az EGSZB véleménye szerint az érdekek összekapcsolódása, illetve az állami- és magánszervezetekkel partnerségben kidolgozott, kollektív javaslatok megfogalmazásának lehetősége szükséges előfeltételét jelentik a minőségi, részvételi és hatékony integrációs politika megvalósításának.

1.6   Az EGSZB arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy – ennek szentelt európai év keretében vagy a témát valamelyik közeljövőbeli év fontos elemévé téve – koncentráljon az integrációra, és reméli, hogy az Európai Bizottság a többi európai intézménnyel együtt a jövőben is összekapcsolja az integrációs politikát az olyan egyéb, jelentős politikai prioritásokkal, mint az Európa 2020 stratégia, illetve az alapvető jogok hatékony érvényesítésére irányuló – jelenleg felülvizsgálat alatt álló – stratégia.

1.7   Az EGSZB folyamatosan készen áll együttműködni a többi európai intézménnyel a harmadik országbeli állampolgárok integrációja szempontjából kulcsfontosságú politikák és programok kidolgozásában. Ezen kívül eltökélten készen áll arra, hogy elősegítse az európai civil társadalom bevonását az integrációs programba, illetve megkönnyítse a harmadik országbeli állampolgárok részvételét az európai szintű strukturált párbeszédben.

2.   Bevezető

2.1   A nem európai országok állampolgárainak integrációját elősegítő uniós együttműködési folyamat a tamperei programmal vette kezdetét (1999-ben). Az Európai Unióba érkező bevándorlók integrálására irányuló politika közös alapelveit 2004-ben fogadták el. Ezen alapelvek célja az volt, hogy segítsék az EU tagállamait integrációs politikájuk kidolgozásában, és szélesebb intézményi kereteket teremtsenek a kérdésnek egy sor európai, nemzeti, regionális és helyi szereplő részvételével. Az Európai Bizottság által 2005-ben közzétett közös integrációs program, amely a közös alapelvek alkalmazását volt hivatott elősegíteni, lehetővé tett bizonyos előrelépéseket, de nem sikerült szembenéznie az integráció legnagyobb – továbbra is igen jelentős – kihívásaival. Az EU integrációs célkitűzései beépültek a 2009-ben kiadott stockholmi programba és az Európa 2020 stratégiába is, de belefoglalásuk e nagyszabású politikai programokba mégsem hozott jelentős áttöréseket az integrációs politika területén.

2.2   2011 júliusában az Európai Bizottság előterjesztette a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára irányuló megújított európai integrációs program javaslatát, mely főként a migránsok nagyobb fokú és hatékonyabb részvétele és a fokozott helyi szintű fellépés köré épült. A program célja egyúttal lehetővé tenni a származási országok részére, hogy jelentősebb szerepet játsszanak a politikák kidolgozásában. A politikák kidolgozása terén követett első számú elv a rugalmasság. Az Európai Bizottság közösségi eszközkészletet dolgozott ki e célból, melyet a tagállamok szükségleteiknek és prioritásaiknak megfelelően alkalmazhatnak. Egyúttal közös mutatók is meghatározásra kerültek (2) az integrációs program támogatása céljából.

2.3   Az integrációs program kidolgozásának keretében az EU külön e célnak szentelt intézményi és kommunikációs infrastruktúrát épített ki, amely a következő elemekből állt: a beilleszkedéssel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok hálózata; az Európai Integrációs Fórum, mint az integrációban aktívan közreműködő valamennyi szereplő párbeszédét elősegítő platform; az európai integrációs portál, mint az információk, dokumentációk és adatok közvetlen online cseréjének legfőbb hozzáférési pontja; a politikai döntéshozók és gyakorlati szakemberek számára készült Kézikönyv az integrációról; valamint a Európai Integrációs Alap, amely az uniós tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit támogatja, hogy a harmadik országok állampolgárai beilleszkedjenek az európai társadalomba. Végezetül az EU bevándorlási portálja2011. november 18-án kezdte meg működését.

2.4   A Szerződésbe belefoglalt új jogi rendelkezés, amellyel az EU támogatást biztosít a területükön jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésének elősegítésére irányuló tagállami intézkedéseknek (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 79. cikkének (4) bekezdése), szilárdabb alapot teremt a tagállami fellépések összehangolásához, és folyamatos kötelezettségvállalást jelent az Európai Bizottság és a többi európai intézmény részéről.

2.5   Az Európai Bizottság szakszolgálatai által kidolgozott, a vizsgált közlemény mellékletében megtalálható munkadokumentum felsorol néhány, a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedéséhez kapcsolódó alapvető kihívást, köztük a migránsok, különösen a migráns nők folyamatosan alacsony foglalkoztatottságát, a növekvő munkanélküliség és a „túlképzettség” magas szintjét, a társadalmi kirekesztődés fokozódó kockázatát, az iskolai eredmények közötti különbségeket, és a bevándorlók beilleszkedésének hiányával kapcsolatban a közvélemény által megfogalmazott aggodalmakat (3).

3.   Általános megjegyzések

3.1   Az EGSZB üdvözli azt az álláspontot, amely szerint a bevándorlók integrációjának kezelése közös felelősség, és nyomatékosan sürgeti az EU tagállamait, hogy az integráció kérdését vegyék fel prioritásaik közé. Ez a lépés nemzeti szinten a nyitott, befogadó és szilárd demokratikus környezet megóvásának eszköze lehet (4). Ugyanakkor további komoly erőfeszítésekre van szükség e téren az EU szintjén is. Az EU intézményei eddig is biztosították a politikák felügyeletének, a teljesítmény mérésének és a bevált gyakorlatok cseréjének keretét. Azonban számos területen fokozott odafigyelésre van szükség. Így például jobban hozzá kellene igazítani az európai pénzügyi eszközöket az integrációs célkitűzésekhez. Elmélyülten elemezni kellene továbbá a meglévő jogszabályokat, különösen a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási eljárásaira vonatkozó szabályok tekintetében.

3.2   A rendelkezésre álló adatok fényében az EGSZB úgy véli, hogy az EU integrációs programjának világosabb célkitűzéseket és előirányzatokat kellene tartalmaznia. A program célja egy olyan rendszer kialakítása lenne, amelyben az uniós tagállamok egyedi integrációs célkitűzéseket határoznak meg, és folyamatos tájékoztatást nyújtanak saját állampolgáraiknak és a többi államnak az elért eredményekről. A versenyképes és inkluzív Európa átfogó célkitűzése nem teljesíthető, amennyiben sorsára hagyjuk a polgárok 4 %-át, (5) ilyen arányt képviselnek ugyanis a harmadik országbeli állampolgárok az EU népességén belül.

3.3   Az integrációs program rendkívül összetett, és minden szinten elkötelezett részvételt követel meg. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság, a Régiók Bizottsága és az EU többi intézménye közötti megerősített együttműködést annak érdekében, hogy konkrét formát öltsön a megújított integrációs program. A helyi dimenzió kihangsúlyozása a lehető leghelyénvalóbb út. A civil társadalom és a helyi közéletben aktívan részt vevő vállalkozások kapacitásainak megerősítése szintén nagy jelentőségű intézkedés. Támogatni kellene a migránsokat saját hálózatok és szervezetek létrehozásában, melyeknek köszönhetően könnyebben hozzáférhetnek az információkhoz, a forrásokhoz és a döntéshozatali folyamatokhoz.

3.4   Az európai eszközkészlet kidolgozása szükséges intézkedés, amely jól mutatja, milyen intézményi jelentőséggel bír az integrációs módszereket ismertető európai kézikönyv, melynek a helyébe lép. Megfelelő módon biztosítani kell, hogy az emberek tudjanak az eszközkészlet létezéséről és arról, milyen finanszírozási lehetőségek állnak a jelentős hatású projektek rendelkezésére. Az EGSZB reméli, hogy az eszköztár hasznosnak bizonyul az integrációval kapcsolatos legégetőbb kihívások nemzeti, regionális és helyi szintű kezelése terén.

3.5   Mindezek mellett az európai eszközkészlet nem veszélyeztetheti az integrációs politika egészének koherenciáját. Az EGSZB nyomatékosan felszólítja a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy az érintettek részvételével kidolgozott integrációs stratégiák mentén lépjenek tovább. Arra ösztönzi a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg a beilleszkedéssel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatát, hogy az katalizátor szerepet játszhasson a bevándorlók integrációját szolgáló fellépések stratégiai kidolgozásában.

3.6   Az EGSZB elégedetten veszi tudomásul a beilleszkedéssel kapcsolatos mutatókról közelmúltban készült Eurostat-tanulmányt. (6) Ez igen hasznos segédeszköz, amely lehetővé teszi a politikák és programok hatásának szorosabb nyomon követését, a tagállami gyakorlatok összehasonlító értékelésének elvégzését, illetve egy szilárdabb alapokra épülő politika kialakítását. Amint azt korábban kifejtettük, a mutatók nem csak azért fontosak, hogy biztosítsák a nyomon követést és az értékelést, hanem azért is, hogy egyedi célkitűzéseket lehessen hozzárendelni az integrációs politikához és programokhoz.

4.   Részletes megjegyzések

4.1   Beilleszkedés a részvétel révén

4.1.1   A migránsok társadalmi-gazdasági hozzájárulása

4.1.1.1   A migránsok társadalmi-gazdasági hozzájárulása kulcsfontosságú eleme az integrációs programnak. Az EGSZB sürgeti a migránsokkal szembeni hozzáállás megváltoztatását, akikre gyakran a társadalombiztosítási rendszerre nehezedő potenciális teherként, vagy az EU tagállamainak polgáraihoz képest jóval olcsóbb munkaerőként tekintenek. Az EGSZB szerint a migránsok mindenekelőtt alapvető jogokkal rendelkező személyek, akik egyúttal értékes hozzájárulásukkal gazdagítják a befogadó ország társadalmát, gazdaságát és kultúráját. Az EGSZB emellett úgy véli, hogy a bevándorlók integrációja kétirányú folyamat, és arra bíztatja a migránsokat, hogy legyenek nyitottak a befogadó közösségekkel és társadalmakkal folytatott társadalmi és kulturális cserére. E koncepció legelső eleme az, hogy a migránsok nyelvtudásra tesznek szert és részt vesznek a befogadó ország oktatási rendszerében. Az európai társadalmaknak és polgáraiknak a maguk részéről a tudatában kell lenniük, hogy társadalmaink közép- és hosszútávon súlyos demográfiai problémáknak néznek elébe, és a szabályozott bevándorlás részben megoldást jelenthet az ebből adódó nehézségekre.

4.1.1.2   Jóllehet a nyelvi kompetenciák megszerzése a beilleszkedés fontos tényezője, a Bizottság közleménye nem pontosítja, milyen konkrét eszközöket kíván mozgósítani e célkitűzés megvalósítása érdekében.

4.1.1.3   A munkaerő-piacon való részvétel döntő kritériuma a bevándorlók sikeres integrációjának. A közlemény helyénvaló módon hangsúlyozza, hogy a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatási szintjeinek sokkal jobban meg kellene közelíteniük az EU állampolgárainál mért szinteket, különösen a nők esetében, akik e tekintetben kifejezett hátrányban vannak. Ugyanakkor e pusztán kvantitatív jellegű megállapítás nem tükrözi a foglalkoztatás globális kontextusát. A korábbi képesítések, a munkabérek és jogosultságok elismerése, az utóbbiaknak az új rendszerbe való áthozatala, a továbbképzéshez és a munkahelyi biztonsághoz való hozzáférés megannyi olyan téma, amely szorosan kapcsolódik, és teljes mértékben beleillik az európai integrációs programba. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nők foglalkoztatásának problémájára.

4.1.1.4   Az EGSZB komoly aggályainak ad hangot az európai szabályozásnak a migráns munkavállalók státuszára kifejtett közvetlen és közvetett hatásaival kapcsolatban (7). Jóllehet a témában kiadott fehér könyvnek, illetve az összevont tartózkodási engedélyről és az idénymunkásokról szóló irányelvnek köszönhetően némi előrelépés történt e téren, joggal lehet tartani attól, hogy a munkavállalásról szóló irányelvek származásuk és képzettségi szintjük alapján hátrányosan megkülönböztetik a migráns munkavállalókat, és így tovább erősítik a meglévő egyenlőtlenségeket (8). Az európai munkajogi szabályozások különbséget tesznek a magasan képzett és az alacsony képzettségű munkavállalók között, különböző szintű jogokat ismerve el esetükben.

4.1.1.5   Az EGSZB óva int egy olyan stratégiától, amely úgy ösztönzi a körkörös migrációt, hogy közben nem rendelkezik a szükséges forrásokkal, és ezáltal az illegális bevándorlás növekedését és a munkavállalók igen alacsony védelmi szintjét eredményezi. Ez a típusú politika etikai szempontból is vitatható, ugyanis célja a munkavállalók visszaküldése a származás szerinti országukba anélkül, hogy oda jogosultságokat átvihessenek, vagy ésszerűen hosszú időt dolgozhassanak a befogadó országban.

4.1.1.6   Meg kell kettőzni az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy fokozzuk a bevándorló háttérrel rendelkező fiatalok részvételét az oktatási rendszerben. Kiemelten kellene foglalkozni a kisgyermekkori életszakaszban nyújtott oktatással, hogy így növeljük a későbbi részvétel esélyét az oktatási rendszerben. A közlemény példákat tartalmaz néhány lehetséges intézkedésre, például személyre szabott programokat, a szülőknek szervezett tanfolyamokat és migráns oktatók alkalmazását. Az EGSZB úgy véli, hogy mindezek az intézkedések hasznosak lehetnek, de ugyanakkor sürgeti az iskolai létesítményeken belül és azokkal kapcsolatban szervezett programok határozottabb terjesztését és jobb finanszírozását.

4.1.1.7   A jobb életkörülmények biztosításának célkitűzése továbbra is az integrációs program prioritásai között szerepel. A közlemény ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy a nemzetközi védelmet élvezőkre külön erőfeszítéseket kell fordítani helyi és nemzeti szinten is. Teljességgel elismerve a szóban forgó csoport sajátos igényeit, az EGSZB szeretné felhívni a figyelmet néhány további sebezhető csoportra is. Azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy külön ügyeljen a többszörösen sebezhető csoportok, például a roma nők eseteire, és próbálja prioritásként kezelni ezeket. Az EU egyébként rendelkezik egy igen erőteljes és nagyszabású eszközzel, az Európai Unió alapjogi chartájával, melynek irányadónak kell lennie az integrációval kapcsolatos jogalkotási tevékenységek során.

4.1.1.8   Az EGSZB sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Bizottság meglehetősen sommásan intézi el a romák helyzetét. Számosan közülük, akik harmadik országokból származnak, rendkívül rossz körülmények között élnek a befogadó országban, és nem jutnak hozzá az alapvető infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz. Az EGSZB véleménye szerint még ha jogi szempontból jelentős különbség is van a harmadik országok és a tagállamok állampolgárai között, a sebezhető csoportok problematikái mindkét esetben megegyeznek. Emellett minden ember alapvető emberi jogait tiszteletben kell tartani, függetlenül attól, milyen jogi státusza van az illetőnek.

4.1.1.9   Az integrációs program célkitűzéseinek eléréséhez javítani kell az uniós források felhasználásának hatékonyságát. Az EGSZB megjegyzi, hogy a pénzügyi válság súlyosan megterheli a szociális programokra szánt állami forrásokat, és úgy véli, hogy az uniós források létfontosságú szerepet tölthetnek be bizonyos kulcsfontosságú projektek támogatásával, amelyek legalább a helyes gyakorlatok szilárd alapját megteremthetik. Könnyen hozzáférhetővé kell tenni a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információkat, ügyelve arra, hogy azok elegendő ösztönző erővel bírjanak és meggyőzzék a helyi hatóságokat illetve a köz- és magánintézményeket, hogy vegyenek részt a folyamatban. A rendelkezésre álló források felhasználásával arra kell bíztatni a civil társadalmi szervezeteket, hogy építsenek ki kapcsolatok és fejtsenek ki hatást a bázisrétegekre, a hangsúlyt a migráns közösségek részvételére helyezve.

4.1.1.10   Az EU-nak nyitottnak kellene mutatkoznia a migránsok által helyi, regionális és nemzeti szinten létrehozott hálózatok és szervezetek felé. A társadalmi hálózatok és tőke kialakítása hozzájárul az alulról építkező integrációhoz, és olyan környezetet alakít ki, amely megerősíti a migránsok öntudatát, hogy jobban feljogosítva érezzék magukat kiállni saját jogaikért és képességeikért. A migráns hálózatoknak és szervezeteknek ugyanakkor támogatniuk kell a beilleszkedést, és nem szabad, hogy a még nagyobb elszigetelődés csatornáivá váljanak. Az EGSZB azt javasolja nekik, építsenek ki partnerségi kapcsolatokat a befogadó országban működő egyéb szervezetekkel. Az EU-nak nyitnia kell az új részvételi és együttműködési formák felé, melyeket az új információs technológiák és a nagyobb mobilitás megkönnyítenek.

Az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy gondolja újra a migránsok munkavállalásának szabályozását, amely a jelenlegi formájában hátrányos megkülönböztetést és egyenlőtlenségeket hordoz magában. Emellett azt ajánlja, hogy folytassa erőfeszítéseit a nagyobb fokú és jobb minőségű integráció elősegítését célzó tagállami fellépések megkönnyítése érdekében.

4.1.2   Jogok és kötelességek – az egyenlő bánásmód és a közösséghez tartozás érzésének biztosítása

4.1.2.1   Az EGSZB üdvözli, hogy kiemelt figyelmet kap a migránsok részvétele a politikai életben, akár képviselőként, akár választópolgárként vagy konzultatív szervezetek képviselőiként. A kérdés ezen aspektusa fontos próbakő lehet az európai demokráciák számára. Ha biztosítani akarjuk a migránsok sikeres közép- és hosszú távú integrációját és meg akarjuk előzni hátrányos megkülönböztetésüket, nélkülözhetetlen, hogy legyen politikai képviseletük. A politikai részvétel és az intézményesített kollektív fellépések hozzájárulhatnak a migránsok beilleszkedéséhez a politikai folyamatokba. Ez a megközelítés segít megelőzni az elidegenedést és a radikalizálódást. A politikai részvétel támogatása érdekében érdemes volna újragondolni az egyes országokban az állampolgári jogokra vonatkozó jelenleg hatályos szabályokat. E tekintetben az EGSZB támogatná azt, hogy a harmadik országbeli állampolgárok is rendelkezzenek szavazati joggal a helyi, regionális és európai választásokon, illetve ehhez kapcsolódó jogként indulhassanak is e választásokon. Egy lehetséges opció volna e téren, ha a legális migránsok megkaphatnák az uniós állampolgárságot. Ez újabb alkalmat teremtene az EU számára, hogy ismét úttörő szerepet töltsön be a demokratikus innováció terén, és a részvétel és az együttműködés új formáit alakítsa ki.

4.2   Aktívabb fellépés helyi szinten

4.2.1   Teljesen indokolt e kérdésben a helyi szintre helyezni a hangsúlyt. A helyi hatóságok ugyanis nem csak a szolgáltatások nyújtásának kulcsszereplői, hanem ők teremtik meg a beilleszkedés közvetlen környezetét is. A helyi közösség méretétől függően a sikeres beilleszkedési projektek jelentős hatással lehetnek a közösségek és maguk a migránsok életére is. Létfontosságú, hogy a helyi közösségek és a magánszervezetek jó minőségű tájékoztatást kapjanak, és hozzáférjenek az európai és nemzeti finanszírozási forrásokhoz.

4.2.2   Az EGSZB elismeri, hogy a városi területek, különösen ha nagyobb kiterjedésűek, problematikusak. Ezek a zónák jelentős számú migránst vonzanak, akik gyakran viszonylag elszigetelt városi peremterületeken telepednek le. A közszolgáltatásokhoz és a munkahelyekhez való hozzáférés csak a probléma egyik része. A várostervezési kihívások még jelentősebbek, ugyanis a városnak is meg kell felelnie a fenntarthatóság és az inkluzív fejlődés célkitűzésének. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság aktívan támogassa az olyan projekteket, amelyek úgy járulnak hozzá az integrációs program megvalósulásához, hogy magukban foglalják a lakhatás és a városfejlesztés alapvető aspektusát is.

4.2.3   Az alulról építkező koncepció kétségkívül ígéretes, de csak abban az esetben, ha megfelelő támogatás és kellő mértékű források társulnak hozzá. Rendkívül fontos, hogy az Európai Bizottság a következő többéves pénzügyi keret időszakában tartsa magát vállalásaihoz, és valóban egyszerűsítse a finanszírozási eljárásokat, illetve megfelelő forrásokat szánjon a helyi szintű projektekre (9). A különböző finanszírozási források – például a migránsok menedékjogi helyzetét, integrációját illetve hazatérését segítő Európai Menekültügyi Alap, a tervezett Belső Biztonsági Alap, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap – közötti jobb koordináció döntő szerepet játszhat a helyi szereplők megerősítésében.

4.3   A származási országok részvétele

4.3.1   A migránsok származási országainak részvétele a fenti folyamatokban kulcsfontosságú lépés egy átfogó integrációs program kidolgozásában (10). Az EU egyes tagállamaiban már kialakultak bizonyos bevált gyakorlatok a származási országokkal való kapcsolatfelvételre. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy különböző okok miatt számos ország nem mutat komoly együttműködési készséget az EU-val a bevándorlás kérdésében. A korlátok különösen nyilvánvalóak (11) a potenciálisan nemzetközi védelmet élvező személyek vonatkozásában. Az EU migrációs kérdésekben kidolgozott átfogó koncepciója jó intézményi keretet biztosít, amely megkönnyíti az együttműködést a harmadik országokkal, és segít megoldani a mobilitással kapcsolatos sürgős problémákat. Ha azonban a migrációt elsősorban az uniós munkaerőpiacra tett hatásai szempontjából vizsgáljuk, az a migránsok védelmi szintjének csökkenését eredményezheti, és akár hátrányos megkülönböztetésnek teheti ki őket.

4.3.2   Az EU-nak a jövőben is együtt kell működnie a származási országokkal a migránsok áttelepülését megelőző eljárások megkönnyítése érdekében. Megjegyzendő, hogy az EU felé irányuló bevándorlás számos országban igen vonzó perspektíva, ami elősegítheti a korrupció elharapódzását. Az EU-nak eltökéltnek kell mutatkoznia abban, hogy erőfeszítéseket tegyen e lehetséges elhajlások felderítésében, melyek megnövelik a leendő migránsok áttelepülési költségeit, és aláássák motivációjukat a származási országba való visszatérésre.

4.3.3   Az EGSZB úgy véli, hogy a származási országok fejlődéséhez való fenntartható hozzájárulás legjobb módja az ésszerű munkajogi szabályozás kidolgozásán túl az, ha megerősítjük a migránsok kompetenciáit, hogy képesek legyenek transznacionális vállalkozásokat létrehozni, illetve származási országukba visszatérve oda átültetni kompetenciáikat és motivációjukat. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az országukba visszatérő migránsok részére kétoldalúan új támogatási rendszereket kell kidolgozni az újonnan induló vállalkozások és a vállalkozó kezdeményezések részére. A származási és a befogadó ország partnerségben együtt munkálkodva új lehetőségeket teremthet a polgárok, a vállalkozások és a közösségek számára. Vannak az együttműködésre olyan példák, amelyek sikeresen összekapcsolják a munkaadók érdekeit a migránsok képesítéseivel.

4.3.4   A körkörös migráció támogatása jogos, amennyiben nem olyan jogszabályok kísérik, amelyek közvetlenül vagy közvetve csorbítják a harmadik országbeli állampolgárok jogait (12).

---

(1)  HL C 218., 2011.7.23., 97–100. o.

(2)  Eurostat Methodologies and Working Papers, Indicators of Immigrant Integration –- A Pilot Study [Eurostat módszertani és munkadokumentumok: A bevándorlók integrációjának mutatói – kísérleti tanulmány].

(3)  Az Európai Bizottság munkadokumentuma, Európai Integrációs Program.

(4)  Az EU tagállamok és a harmadik országok állampolgárainak migrációjával kapcsolatos aggodalmak összefoglalását ld. a migránsok beilleszkedéséről készített első Eurobarométer felmérés eredményeiben, MEMO/11/529, Brüsszel, 2011. július 20.

(5)  A teljes számadatokat ld. a COM (2011) 291 final dokumentumban: Éves jelentés a bevándorlásról és a menekültekről (2010).

(6)  Eurostat, 2011, Indicators of Immigrant Integration. A Pilot Study [„A bevándorlók beilleszkedésének mutatói. Kísérleti tanulmány”].

(7)  HL C 218., 2011.7.23., 97–100. o. és HL C 354., 2010.12.28., 16–22. o.

(8)  Európai Szövetség az Emberi Jogok Védelméért (AEDH), Bevándorlás és munkavállalás az EU-ban: útban az egyenlőtlen bánásmódon alapuló, többsebességes rendszer felé?– 2011. október 17.

(9)  Ld. az Európai Bizottság közleményét: COM(2011)749 – Nyitott és biztonságos Európa építése: a 2014-2020-as időszak belügyi költségvetése; illetve az ehhez kapcsolódó, 750 -751-752-753 számú rendeletjavaslatokat.

(10)  HL C 44., 2008.2.16., 91–102. o. A bevándorlásra és a származási országokkal folytatott együttműködésre vonatkozó, a fejlődés elősegítésére irányuló közösségi politika témája előkerült az Európai Integrációs Fórum hatodik ülésén is (ld.: http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.fr.events-and-activities-european-integration-forum-6).

(11)  HL C 18., 2011.1.19., 80–84. o.

(12)  Lásd az 5. lábjegyzetet.

---

---