21.6.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 181/55

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről és a 2008/7/EK irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat

(COM(2011) 594 final)

2012/C 181/11

Előadó: Stefano PALMIERI

2011. október 19-én az Európai Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikke alapján úgy határozott, hogy kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről és a 2008/7/EK irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat

COM(2011) 594 final.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Gazdasági és Monetáris Unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció 2012. március 7-én fogalmazta meg véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 28–29-én tartott 479. plenáris ülésén (a március 29-i ülésnapon) 164 szavazattal 73 ellenében, 12 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az Európai Parlament álláspontjával (1) és saját korábbi véleményeiben (2) kifejezett álláspontjával összhangban üdvözli az Európai Bizottságnak a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére irányuló javaslatát.

1.2   Az EGSZB már előző véleményében (3) kifejezte annak fontosságát, hogy az Európai Unió számára a Római Szerződés 201. cikke eredeti szándékának megfelelően pénzügyi autonómiát biztosítsanak. Ennek fényében az EGSZB úgy véli, hogy a pénzügyi tranzakciós adó kulcsfontosságú elem lehet az Európai Unió saját forrásainak új rendszerében, egy olyan eszköz, amely képes a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret szükséges pénzügyi önfenntartó képességének biztosítására.

1.3   Az EGSZB újfent hangsúlyozza, hogy a pénzügyi tranzakciós adót világszerte alkalmazni kell, mindazonáltal 2011. július 15-i (lásd a 2. lábjegyzetet) véleményében kifejtetteknek megfelelően fenntartja, hogy e cél megvalósításának legjobb módját a pénzügyi tranzakciós adó Európai Unión belüli bevezetése jelentheti. Az EGSZB Algirdas Šemeta uniós biztos és az Európai Parlament álláspontjával összhangban úgy véli, hogy amint az számos globális politika (pl. az éghajlatváltozás) esetében is történt, az Európai Uniónak ezen a területen is lehetősége nyílik arra – és kötelessége is –, hogy vezető és irányadó szerepet vállaljon. (4) Az EGSZB mindazonáltal úgy véli, hogy maximális erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az adó bevezetése globális szinten megvalósuljon.

1.3.1   Az EGSZB úgy véli, hogy ebbe a vonalba kell illeszkednie a kilenc uniós tagállam (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) pénzügyminiszterei által az Európai Unió dán elnökségéhez címzett levélnek is, amelyben üdvözölték a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésével kapcsolatos elemzések és tárgyalások felgyorsítására irányuló elnökségi döntést.

1.4   Az EGSZB úgy véli, hogy a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése az Európai Bizottság által megkezdett tágabb folyamat része, köszönhetően a pénzügyi eszközök piacait szabályozó főbb irányelvek (COM(2011) 656 és COM(2011) 652) felülvizsgálatának, amelynek célja e piacok nagyobb átláthatóságának, hatékonyságának és eredményességének biztosítása. Ezenkívül – mint egy korábbi véleményben már hangsúlyoztuk – az EGSZB szerint a pénzügyi ágazat stabilitását és hatékonyságát és így a túlzott kockázatvállalás korlátozását, valamint a megfelelő ösztönzők létrehozását a pénzügyi ágazat intézményei számára megfelelő szabályozással és felügyelettel kellene biztosítani.

1.5   Az EGSZB úgy véli, hogy a pénzügyi tevékenységek áthelyezése által jelentett kockázat megszüntetése vagy legalább minimalizálása érdekében az Európai Bizottság által javasolt, az illetőség szerinti adózás elve (területi elv) mellett az Európai Parlament által előterjesztett kibocsátási elvet (issuance principle) is alkalmazni kellene. Ez utóbbi elv alapján tartoznak az – egyfajta „bélyegilletékként” megfizetendő – adó hatálya alá azok a tranzakciók, amelyek – az adásvételi szerződések érvényesíthetetlenségének terhe mellett – az Európai Unióban bejegyzett valamennyi jogi személy által kibocsátott pénzeszközre vonatkoznak (5).

1.6   Az EGSZB úgy véli, hogy a pénzügyi tranzakciós adó alkalmazásával biztosítható, hogy a pénzügyi ágazat méltányosabban járuljon hozzá az Európai Unió költségvetéséhez és a tagállamok nemzeti költségvetéseihez.

1.7   Az EGSZB üdvözli, hogy a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésével a nagyfrekvenciájú és rövid várakozási idejű kereskedés (high frequency and low latency trading) csökkentésével lehetővé válik a pénzügyi szereplők profitrendszerének módosítása. Az efféle műveletek erősen spekulatívak, instabilitást teremtenek a pénzügyi piacokon és teljességgel függetlenek a reálgazdaság normális működésétől. Ezért a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésével lehetővé válik a pénzügyi piacok stabilizálása, mégpedig a közép- és hosszú távú pénzügyi befektetések nyereségének növelése révén, amely nyereség a vállalkozások felé irányítható.

1.7.1   Az EGSZB véleménye szerint az, hogy az erőteljesen spekulatív tranzakciók a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése miatt lelassulnak, jelentős mértékben stabilizálhatja a pénzügyi piacokon tapasztalható áringadozásokat, és lehetővé teheti a reálgazdaságban működő vállalatok számára, hogy saját befektetéseik esetében stabilabb pénzügyi forgatókönyveket alkalmazzanak (6).

1.8   Az EGSZB véleménye szerint a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének egyik legfontosabb hatása az államadósság helyzetének javulása lesz. Az államkötvények válsága a komoly pénzügyi instabilitással jellemzett időszakokban fokozódik. A pénzügyi tranzakciós adó bevezetéséből származó bevétel-növekedés a további hitelszükségletek fékezésével hozzájárulna a fiskális stabilizáció javításához. Ez a hatás a tagállamokhoz áramló erőforrások esetében közvetlenül, míg az Európai Unió költségvetésbe áramló erőforrások esetében közvetetten jelentkezne, felváltva a tagállami befizetéseket.

1.9   Az EGSZB elismeri, hogy a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése amellett, hogy hozzájárul a fiskális harmonizációhoz, biztosítja a belső piac helyes működését, és ezáltal lehetővé teszi a torzulások elkerülését egy olyan területen, ahol mára már legalább tíz tagállam bevezette a pénzügyi tranzakciós adó valamilyen formáját.

1.10   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a pénzügyi tranzakciós adó jogszabályi érvényesítéséből fakadó negatív makrogazdasági és mikrogazdasági következményeket gondosan szabályozni kell, megelőzve vagy legalább csökkentve a kockázatokat és a kapcsolódó költségeket. Ezért az EGSZB úgy véli, hogy a legfőbb negatív hatások – amelyeket a pénzügyi tranzakciós adó alkalmazása a reálgazdaságra gyakorolhat – kompenzálása érdekében szükséges lehet megfontolni bizonyos megfelelő, kompenzációs mechanizmusok bevezetését.

1.10.1   Az EGSZB úgy véli, hogy a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének következményeit az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott jelentésben évenként – nem pedig a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése után három évvel (7) – kell felülvizsgálni, és annak alapján kell értékelni.

1.11   Az EGSZB úgy véli, hogy a pénzügyi tranzakciós adó hatásainak vizsgálatakor egyaránt figyelembe kell venni a GDP hosszú távú csökkenését (amelyet az Európai Bizottság hatásvizsgálata is előre jelez) és azt, hogy az intézkedés átfogó módon hozzájárul a következőkhöz: 1) a pénzügyi piacok stabilabbá válásukat követő jobb működése; 2) befektetések áramlása a reálgazdaságba; 3) az európai pénzügyi piacok hatékonyságának, eredményességének és átláthatóságának javítására alkalmas szabályozási politika; 4) a tagállamok fiskális konszolidációja a rendelkezésre álló források növekedéséből eredően és 5) a háztartások megtakarításainak és befektetéseinek növelése. Közelmúltbeli becslések alapján mindezek együttes hatása hosszú távon a GDP mintegy 0,25 %-os növekedését tenné közvetlenül lehetővé (8).

1.12   Az EGSZB fenntartásait fejezi ki az európai bizottsági javaslatot kísérő, a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére vonatkozó hatásvizsgálattal kapcsolatban, mivel úgy véli, hogy az több – ebben a véleményben részben felsorolt – hatást figyelmen kívül hagy, és ezáltal a javaslat átfogó értékelését gyengítheti. Ezért az EGSZB felkéri a Bizottságot egy alaposabb kiegészítő értékelés mielőbbi elvégeztetésére.

1.13   Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon döntésével, hogy a pénzügyi tevékenységek megadóztatása helyett a pénzügyi tranzakciós adót javasolja. Ennek oka, hogy az előbbit – még ha a pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem eredményeivel mutatott jobb korrelációnak köszönhetően az elosztási szempontokat sikeresebben szabályozná is – nagyobb valószínűséggel terhelnék a fogyasztókra és a vállalkozásokra, miközben kevésbé stabilizálná a pénzügyi piacokat.

1.14   Az EGSZB fontosnak tartja megjegyezni, hogy 2010 ősze óta az Eurobarométer által megkérdezett európai polgárok körében a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését támogatók aránya nem csökkent a 60 %-os küszöb alá: 2010 őszén 61 %; 2011 tavaszán: 65 %; 2011 őszén pedig 64 % volt (9). Ezért a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése az egyik első fontos lépés lehet az európai polgárok pénzügyi ágazat iránti szükséges bizalmának újbóli elnyeréséhez.

1.15   Az EGSZB az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács tanácsadó szerveként vállalja, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére irányuló európai bizottsági javaslat jogszabályba foglalásának folyamatát.

2.   A pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről szóló tanácsi irányelvre irányuló európai bizottsági javaslat

2.1   Az EGSZB elismeri, hogy az Európai Bizottság a G20-ak 2009 óta lezajlott ülésein (Pittsburgh, Toronto, Cannes) kiemelte a pénzügyi tranzakciók világszerte megvalósuló megadóztatásának szükségességét. Ennek fényében az Európai Bizottság 2010. október 7-én kiadta a pénzügyi ágazat megadóztatásáról szóló közleményét (COM(2010) 549 final).

2.2   Az Európai Bizottság most szisztematikusabb keretek között javasolja újra a pénzügyi tranzakciók megadóztatását. A javaslat illeszkedik a 2014–2020 közötti időszakra szóló, Bizottság által javasolt új többéves pénzügyi keretbe, és célja, hogy a saját források tartósabb és erősebb rendszere által nagyobb pénzügyi önállóságot biztosítson az Európai Unió többéves költségvetése számára (10).

2.3   A pénzügyi tranzakciós adó hatálya alá tartoznak a pénzügyi szolgáltatások, nem vonatkozik viszont a magánszemélyekre és a vállalkozásokra (biztosítási szerződések kötésére, jelzálog- és fogyasztói hitelekre, pénzforgalmi szolgáltatásokra), az elsődleges piaci tranzakciókra (kivéve átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokat (ÁÉKBV), valamint az alternatív befektetési alapok (ABA) részvényei és befektetési jegyei kibocsátását és visszaváltását), valamint az azonnali devizatranzakciókra (nem származékos devizaügyletek).

2.4   Pénzügyi tranzakciós adót minden olyan pénzügyi intézménynek fizetnie kell, amely pénzügyi tranzakcióban „félként részt vesz, saját számlára vagy más személy számlájára jár el” vagy „a tranzakció egyik fele nevében jár el”. A javaslat hatálya nem terjed ki az Európai Központi Bankkal, valamint nemzeti központi bankokkal folytatott tranzakciókra. A központi szerződő felek, a központi értéktárak és a nemzetközi központi értéktárak, valamint az európai pénzügyi stabilitási eszköz nem minősülnek pénzügyi intézménynek annyiban, hogy ezek nem önmagában kereskedésnek minősülő tevékenységeket folytatnak.

2.5   Az áttelepülés – nyilvánvalóan bekövetkező – kockázatának mérséklése érdekében az illetőség szerinti adózás elve alkalmazandó, amely azt jelenti, hogy nem a tranzakció helye számít, hanem a pénzügyi szereplők letelepedésének helye szerinti tagállamban kell adózni. A tranzakció akkor adóköteles, ha legalább az egyik benne részt vevő pénzügyi intézmény az Európai Unióban működik.

2.5.1   Az irányelv 3. cikke szerint a pénzügyi intézményeket akkor kell valamely tagállam területén letelepedettnek tekinteni, ha az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

—	az adott tagállam hatóságai az engedély tárgyát képező tranzakciók tekintetében engedélyezték, hogy ilyen minőségben eljárjon,

—	székhelye az adott tagállamban van,

—	állandó címe vagy a szokásos tartózkodási helye ebben tagállamban van,

—	az adott tagállamban fióktelepe van,

—	az adott tagállamban letelepedett másik pénzügyi intézménnyel vagy az adott tagállam területén letelepedett, nem pénzügyi intézmény szerződő féllel kötött pénzügyi tranzakcióban saját számlára vagy más személy számlájára eljárva szerződő fél, illetve a tranzakció szerződő fele nevében jár el (11).

2.6   A pénzügyi tranzakciós adó megfizetési kötelezettsége a tranzakció létrejöttekor keletkezik. A tranzakciók különböző jellegéből adódóan kétféle adóalap létezik. Először: a nem származékos megállapodásokhoz kapcsolódó pénzügyi tranzakciók esetében az adóalap megfelel az ügyleti partner által egy harmadik félnek megfizetett, vagy tőle esedékes ellenértéknek. Amennyiben az ellenérték a piaci árnál alacsonyabb, vagy nem kerül meghatározásra, az adóalap kiszámítása a piaci ár alapján történik. Másodszor, a származékos megállapodásokkal kapcsolatos pénzügyi tranzakciók esetében az adóalap a származékos megállapodás pénzügyi tranzakció idején fennálló fiktív értéke.

2.6.1   A tagállamok által az adóköteles összeg alapján alkalmazandó minimális adókulcsokat a következők szerint határozzák meg:

a)	a nem származékos megállapodásokhoz kapcsolódó pénzügyi tranzakciók esetében 0,1 %;

b)	a származékos megállapodásokkal kapcsolatos pénzügyi tranzakciók esetében 0,01 %.

A tagállamok az azonos kategóriába tartozó pénzügyi tranzakciókra azonos adókulcsot alkalmaznak. Mindazonáltal módjukban áll a fenti minimális adókulcsoknál magasabb adókulcsokat alkalmazni.

2.7   Az adót minden olyan pénzügyi szervezet köteles megfizetni, amely a tranzakcióban félként részt vesz, saját számlára vagy más személy számlájára jár el, a tranzakció egyik fele nevében jár el, vagy ha a tranzakciót saját számlájára folytatta le; vagyis a tranzakcióban részt vevő minden fél – bizonyos feltételek mellett – egyetemlegesen felel a tranzakció után esedékes adó megfizetéséért. A tagállamok ezenkívül megjelölhetnek a pénzügyi tranzakciós adó megfizetéséért felelős további személyeket is, valamint megállapíthatnak olyan nyilvántartásba vételi, számviteli, adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségeket, amelyek biztosítják az adó tényleges megfizetését.

2.8   Az adót elektronikus úton végzett tranzakciók esetében az adókötelezettség keletkezésének pillanatában kell megfizetni, minden más esetben az ezt követő legfeljebb három munkanapon belül.

2.9   A tagállamoknak intézkedéseket kell elfogadniuk az adócsalás, adókikerülés és visszaélés megelőzése céljából. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság a Tanáccsal folytatott konzultációt követően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok megtételét javasolhatja.

2.10   A pénzügyi tranzakciós adó bevezetését követően az egyes tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be a pénzügyi tranzakciókat terhelő más adót.

2.11   Az Európai Bizottság javaslata értelmében az egységes piac zavartalan működését szolgáló közös minimális adó bevezetése – az erre vonatkozó rendelkezés várhatóan 2014. január 1-jén lép hatályba – lehetővé teszi a pénzügyi tranzakciókat terhelő tagállami adók harmonizálását.

2.12   A pénzügyi tranzakciós adó elfogadására vonatkozó döntést hatásvizsgálat előzte meg, amely lehetséges alternatívaként figyelembe vette a pénzügyi tevékenységek megadóztatásának lehetőségét is, végül azonban a pénzügyi tranzakciós adó alkalmazását ítélte kedvezőbbnek. A hatásvizsgálatra alapuló becslések szerint a pénzügyi tranzakciós adóból évente mintegy 57 milliárd EUR bevétel folyhat be (ebből 37 milliárd EUR az EU költségvetését gyarapítaná, míg a fennmaradó 20 milliárd EUR az egyes tagállamok költségvetésébe kerülne) (12).

2.13   Az Európai Bizottság rendszeresen beszámol a Tanácsnak az irányelv végrehajtásáról, és jelentéseihez esetleges módosító javaslatait is csatolja. Az első jelentés benyújtásának időpontja előreláthatólag 2016. december 31., míg a további jelentések ötévente készülnek majd.

3.   Általános megjegyzések

3.1   Az EGSZB e véleményében értékelni kívánja a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről szóló tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatot (COM(2011) 594 final (13)).

3.2   E vélemény a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó bevezetéséről szóló, 2010. július 15-i saját kezdeményezésű véleményben és a pénzügyi szektor megadóztatásáról szóló közleményre (COM(2010) 549 final) vonatkozó, 2011. június 15-i véleményben (lásd 2. lábjegyzet) már korábban kijelölt keretrendszert kívánja alkalmazni.

3.3   A pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére vonatkozó javaslat alapján el kell ismerni, hogy a pénzügyi piacokon az elmúlt húsz év során az információs és kommunikációs technológiák (ikt) fejlődése nyomán a pénzügyi tranzakciók mennyiségében és az ezzel kapcsolatos áringadozásban exponenciális növekedés mutatkozott, amely destabilizációs hatást (14) gyakorolt a világgazdaságra.

3.3.1   A pénzügyi piacokra – azaz reálgazdaság pénzügyi forrásainak behatárolására szolgáló „eszközeire” – fokozatosan központi szerep hárult, amivel tulajdonképpen aláásták a reálgazdaságot. Ennek ismeretében az EGSZB úgy véli, hogy ezeket a piacokat olyan mechanizmusoknak kell alávetni, amelyek – az átláthatóság eszközével – biztosítani tudják a hatékonyságot a szabályozáson és az eredményességen keresztül, garantálva, hogy a termelés egyéb tényezőihez hasonlóan méltányosan járulnak hozzá az EU és a tagállamok költségvetésének elkészítéséhez (15).

3.3.2   Az EGSZB megerősíti, hogy a jelenlegi válság a 2007-ben kezdődő pénzügyi válsággal magyarázható, amely 2008-tól terjedt át a reálgazdaságra (16); kiemeli, hogy a válságért leginkább felelőssé tehető pénzügyi ágazatot fel kell szólítani arra, hogy egyenlő módon vegye ki a részét a válság leküzdéséért tett erőfeszítésekből. Ez idáig az Unió tagállamai által a pénzügy ágazat támogatása érdekében (a finanszírozás és a garanciák tekintetében) vállalt kötelezettség összege 4 600 milliárd EUR, amely 2009-ben a 27 tagú EU GDP-jének a 39 %-a. Ez a hozzájárulás egyes uniós tagállamok államháztartását nagyon súlyosan érintette, és ezáltal súlyos válságot idézett elő az euróövezetben (17).

3.4   Ennek kapcsán a pénzügyi tranzakciós adóról szóló javaslat az Európai Bizottság által indított folyamatba illeszkedik az értékpapír-piaci ágazat fő irányelveinek ellenőrzési eljárásán keresztül, amelynek célja a pénzügyi piacok jobb szabályozása és átláthatósága (18), amit az EGSZB munkadokumentumaiban többször is hangsúlyozott.

3.5   Az EGSZB már két különböző – 2011. július 15-i (lásd a 2. lábjegyzetet) saját kezdeményezésű és 2011. június 15-i (lásd a 2. lábjegyzet 2. felét) – véleményében üdvözölte a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését.

3.5.1   Az EGSZB megítélése szerint az Európai Bizottság javaslata (COM(2011) 594 final) a pénzügyi tranzakciós adók európai rendszerét az EGSZB két korábbi véleményében vizsgált javaslatokkal összhangban vezeti be.

3.6   Az EGSZB egyetért azokkal a fő érvekkel, amelyek az Európai Bizottságot a pénzügyi tranzakciós adó európai alkalmazásának bevezetésére ösztönözték. Ezek:

—	a pénzügyi tevékenységek megadóztatásából származó bevétel növelése az EU és a tagállamok költségvetéseihez történő méltányosabb hozzájárulás érdekében,

—	a pénzügyi szereplők magatartásának megváltoztatása az úgynevezett nagyfrekvenciájú és rövid várakozási idejű kereskedés (high frequency and low latency trading) volumenének csökkentésével,

—	az egyes tagállamok pénzügyi tranzakciós adóinak összehangolása kétféle – kötvényekhez és részvényekhez 0,1 %-os, a származékos termékekhez pedig 0,01 %-os – minimális adókulcs meghatározásával.

3.6.1   Ami az Európai Unió és a tagállamok költségvetéséhez való hozzájárulást illeti, a gazdasági válság és a jelenlegi államadósság-válság olyan fellépést igényel, amely az egyre szigorúbb költségvetési keretek között is be tudja indítani a gazdasági fejlődést. A pénzügyi tranzakciós adó bevezetése, amely azáltal, hogy hozzájárul az uniós költségvetés saját forrásainak új rendszeréhez, lehetővé tenné a tagállami hozzájárulások jelentős csökkenését, és így a nemzeti költségvetések konszolidálását. Az Európai Bizottság becslése szerint 2020-ban az új saját források az uniós költségvetés közel felét tennék ki, és a tagállamok bruttó nemzeti jövedelemre vetített hozzájárulásának hányada a jelenlegi több mint háromnegyed helyett egyharmad lenne.

3.6.1.1   A fentiek értelmében a pénzügyi tranzakciós adó a méltányossági szempontoknak is eleget tenne. A pénzügyi rendszer az elmúlt években előnyös adózást élvezett, amelyből a pénzügyi szolgáltatások héa-mentességének köszönhetően éves szinten körülbelül 18 milliárd EUR adóelőny származott.

3.6.1.2   Ezzel összefüggésben az EGSZB már üdvözölte az adózási rendszernek a pénzügyi ágazat hozzájárulásának növelésére irányuló módosításáról szóló európai bizottsági javaslatot. Ennek okán az EGSZB fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság javaslata a kívánt irányba menjen.

3.6.2   Ami a pénzügyi tranzakciós adóval megvalósuló, a pénzügyi tranzakciók volumenének csökkenését eredményező lehetőséget illeti, érdemes lenne meghatározni a javaslatban érintett pénzügyi tranzakciók kategóriáját. A nagyfrekvenciájú és rövid várakozási idejű kereskedés a magasan fejlett ikt-technológiák segítségével olyan komplex matematikai algoritmusokat használ, amelyek a másodperc tört része alatt képesek elemezni a piaci adatokat (mennyiség, ár, időzítés, a kereskedő székhelye, vételi/eladási típusú megbízás) és végrehajtani az ennek megfelelő pénzpiaci intézkedést, ami ezáltal alacsony (mikroszekundumban, azaz a másodperc milliomod részében mérhető) várakozási időt igényel. Mivel ilyen tranzakciókkal a pénzügyi szolgáltató „előzetes” választ tud adni a piaci helyzetre, a piacokon a vételi és eladási ügyletek néhány tizedmásodperc alatt zajlanak le. Az ilyen típusú tranzakciókról „informatikai alapú bennfentes kereskedelem”-ként (computer-based insider trading) (19) szokás beszélni.

3.6.2.1   Az ilyen műveletek a különböző uniós pénzpiacokon zajló kereskedés 13–40 %-át tették ki. Az Egyesült Államokban csupán négy év alatt (2004–2009) 30 %-ról 70 %-ra nőtt a nagyfrekvenciájú pénzügyi tranzakciók volumene (20).

3.6.2.2   Ezek a műveletek a normális működésű reálgazdaságtól teljesen elkülönülten zajlanak, és képesek a teljes gazdasági rendszer likviditását aláásni, ezáltal meggyengítve a rendszer kritikus szakaszokból adódó stresszel szembeni ellenálló képességét (21).

3.6.2.3   A pénzügyi tranzakciós adó tranzakciós költségek növelésével való alkalmazása az adókivetés halmozott hatásainak eredményeként negatív hatást gyakorol a nagyfrekvenciájú ügyletekre. A nagyfrekvenciájú tranzakciók volumenének csökkenése elősegítené a hagyományos, hitelközvetítéssel foglalkozó pénzügyi intézetek – köztük kis- és középvállalkozások – tevékenységét, amelyek ma súlyos likviditási válsággal küzdenek.

3.6.2.4   A már érvényben lévő pénzügyi tranzakciós adórendszerek bebizonyították, hogy képesek csökkenteni a kereskedések mennyiségét és az értékpapírok árának ingadozását, lehetővé téve ezáltal a kockázati felárak csökkenését. A pénzügyi tranzakciós adó uniós bevezetése ekképpen hozzájárulna ezeknek az „improduktív” jellegű tranzakcióknak a visszaszorulásához.

3.6.3   Az adóügyi harmonizációt illetően a mai napig az EU tíz tagállama (Belgium, Ciprus, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Lengyelország Olaszország és Románia) vezette be különböző formákban a pénzügyi tevékenységek és tranzakciók adóját. Ezeknek az országoknak saját nemzeti szabályozásukat az Unió szabályozásához kell majd igazítaniuk, más szóval a szóban forgó elvárások között szerepel a minimális adókulcs alkalmazása és az adóalap az uniós rendelkezések alapján történő összehangolása. A belső piac rendes működése érdekében a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésével előnybe kerülhetnének a hatékonyabb pénzügyi piacok, és ezáltal elkerülhetők lennének az olyan torzulások, amelyeket az egyoldalúan fellépő tagállamok által kigondolt adózási szabályok okoznak.

4.   Részletes megjegyzések

4.1   Az Európai Bizottság hatástanulmányt készített a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének bruttó nemzeti termékre (GDP) gyakorolt hosszú távú hatásáról (ami 0,01 %-os adókulcs esetén – 0,17 %, 0,1 %-os adókulcs esetén – 1,76 % között mozog). A hatástanulmány különösen nehéz körülmények között készült: egy olyan helyzetben, ahol az „enyhítő” tényezőket (mint az elsődleges piac, illetve a legalább egy nem pénzügyi szereplőt tartalmazó tranzakciók kizárása, illetve más makrováltozókra gyakorolt hatások) figyelmen kívül hagyták. Ha az Európai Bizottság az „enyhítő” hatásokat is tekintetbe venné, a GDP-re gyakorolt maximális hatás – 1,76 %-ról – 0,53 %-ra változna, míg a foglalkoztatásra gyakorolt hatás a becslések szerint – 0,03 % (0,01 %-os adókulccsal) és – 0,20 % (0,1 %-os adókulccsal) között alakulna.

4.2   A valóságban a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének következtében a GDP-re gyakorolt hosszú távú hatásokhoz a következő hatások adódnának: a pénzügyi piacok stabilizálásuk általi jobb működése; a beruházások elmozdulása a reálgazdaság felé; a piacok hatékonyságát, eredményességét és átláthatóságát javítani tudó piacszabályozó politikák; valamint a tagállamok erőforrások fokozottabb rendelkezésre állásának köszönhető fiskális konszolidációja. Mindez összességében pozitív hatást gyakorolna a GDP változására, ami a becslések szerint elérné a 0,25 %-ot (22).

4.3   Az EGSZB nem találja kielégítőnek az Európai Bizottság javaslatát kísérő hatástanulmányt, ezért szükségesnek tartja, hogy az Európai Bizottság kiegészítést nyújtson be a tanulmányhoz, amely mélyrehatóbb elemzést végez a szóban forgó javaslat hatásairól.

4.3.1   Az EGSZB a következők figyelembevételét tartja fontosnak: néhány, a bizottsági hatástanulmányban e vélemény alapján figyelmen kívül hagyott hatás; a bizottsági hatástanulmányban elfogadott néhány feltevés leírása (például a pénzügyi tranzakciós adónak alávetett pénzügyi termékek iránti kereslet rugalmassága); a fogyasztókra és a vállalatokra való lehetséges áthárítás; és a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének hatása az uniós tagállamok pénzügyi ágazatának foglalkoztatására.

4.4   Az EGSZB úgy véli, hogy a pénzügyi tranzakciós adót úgy kell végrehajtani, hogy az semlegesítse, vagy legalább csökkentse a kockázatokat és a kapcsolódó költségeket. Az EGSZB szerint a következő kockázati tényezőket kell még figyelembe venni: az adónak a vállalatok és a fogyasztók hitelköltségére való esetleges átterhelése; a nyugdíjalapok hozamának csökkenése; a pénzügyi befektetések csökkentése; a vállalkozások fedezeti ügyletekhez kapcsolódó (a nyersanyag- és árfolyam-ingadozásokkal szembeni biztosítás) tételek utáni költségeinek az emelése, az adó hatása a pénzügyi ágazat nyereségére és azokra a tagállamokra, ahol ennek az ágazatnak jelentős súlya van, valamint a gazdaságra gyakorolt hatások (mivel az adó gazdasági recesszió idején is bevezetésre kerülhet).

4.5   Az EGSZB szerint e kockázatokat a jóval nagyobb lehetőségek és előnyök ellensúlyozzák. A pénzügyi tranzakciós adó – mivel a rövid távú befektetéseket sújtja – növelni fogja a jellemzően a vállalkozások és a tagállamok finanszírozásához használt közép- és hosszú távú befektetések iránti keresletet. Mindez nagyobb likviditáshoz vezet a piacokon, és így hozzájárul a vállalkozások, a háztartások és az államadósságok helyzetének javulásához. A származékos termékek piacán bekövetkező stabilizációnak is különös jelentősége lesz. Az ilyen termékek – jellegüknél fogva – valóban alkalmasak arra, hogy a végrehajtott tranzakciókra gyakorolt hatást megjelenítsék; e hatás következtében lassul az olyan termékek elterjedése, amelyek jelentős mértékben felelőssé tehetők a pénzügyi piacok és a világgazdaság elmúlt években bekövetkezett válságáért.

4.6   A pénzügyi tranzakciós adó bevezetése miatt a nyugdíjalapok pótlólagos megadóztatása – tekintetbe véve a befektetési módokat és típusokat – csak kismértékű lenne. Sőt: a nyugdíjalapok tipikus eszközeinek lehetséges felmérése (kevésbé volatilis befektetések) nemcsak kompenzálhatja, de meg is haladhatja az adókivetésből származó esetleges hozamcsökkenést. Az EGSZB mindazonáltal úgy véli, hogy a nyugdíjalapokra gyakorolt hatás semlegesítése vagy csökkentése érdekében meg lehetne fontolni az adókulcsok csökkentésének vagy az adó alóli mentesítés néhány formájának lehetőségét az ágazatra vonatkozóan.

4.7   A pénzügyi tranzakciós adó hatályát és adókulcsait úgy határozzák meg, hogy ügyelnek a befektetések és a pénzügyi alapok EU-n kívülre történő áthelyezéséből adódó negatív hatások féken tartására. Erre a szempontra e nem globális adó elfogadásának tekintetében az EGSZB már felhívta a figyelmet.

4.7.1   Ami a pénzügyi tranzakciós adó hatályát illeti, a hely (területiség) elvének elfogadása miatt harmadik országok EU-ban székhellyel rendelkező pénzügyi intézetei is adóalanyok lesznek, ami az alkalmazhatóság széles spektrumát nyitja meg. A pénzügyi intézetek területiségének meghatározása az adót behajtó tagállam megállapítása érdekében lehetővé teszi az adócsalás és az adókikerülés visszaszorítását.

4.7.2   A pénzügyi tranzakciók további delokalizációs hatásának semlegesítése érdekében az EGSZB támogatja az Európai Parlament abbéli javaslatát, hogy vezessék be az úgynevezett kibocsátási elvet (issuance principle), amelynek alapján az adót (egyfajta „bélyegilletékként”) minden olyan tranzakció esetén alkalmazni kell, amely az EU-ban regisztrált jogi személy által kibocsátott pénzügyi eszközöket tartalmaz (23).

4.7.3   Az adókulcsok alkalmazásának tekintetében az EGSZB emlékeztet rá: a 2010-ben elfogadott véleményében (lásd 2. lábjegyzet) jelezte az egységes 0,05 %-os adókulcs alkalmazását, egyetért az – az Európai Bizottság javaslata szerinti – két adókulcs alkalmazásával, amelyek csökkentik a piacok delokalizációs kockázatát, és megfelelő forrásokat garantálnak az Unió és a tagállamok költségvetései számára.

4.7.4   Az EGSZB emlékeztet továbbá arra is, hogy ahol a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésekor különös figyelmet fordítottak az irányításra, az adóalapra, az adómérték alkalmazására, ott a bevétel szempontjából pozitív eredményeket értek el a gazdasági növekedés sérelme nélkül (például: Dél-Korea, Hongkong, India, Brazília, Tajvan, Dél-Afrika (24)).

4.8   Az elsődleges piac adóztatás keretéből való kizárása minimalizálja a pénzügyi tranzakciós adó által a valóságos tevékenységek finanszírozási költségeire gyakorolt hatást, és olyan közvetett hatássá redukálja azokat, amely a pénzintézetek által kezelt értékpapírok kivetett adó miatti esetlegesen kisebb likviditásából származik.

4.9   A származékos deviza-megállapodásokat igen, de az azonnali devizaügyleteket nem érintő adóalkalmazás lehetővé tenné a devizapiacra jellemző spekulatív célú ügyletekkel szembeni fellépést (25). A fejlődés innovatív finanszírozásával foglalkozó vezető csoport szerint (Párizs, 2010. június) az azonnali devizatranzakciók pénzügyi tranzakciós adó alá vonása nem minősülne sem a szabad tőkeáramlás tényleges korlátozásának (az előírt adókulcsokat is figyelembe véve), sem a Lisszaboni Szerződés vonatkozó részei megsértésének.

4.10   Ahogyan a fent említett, 2010-ben elfogadott EGSZB-vélemény (lásd 2. lábjegyzet) is említette, a pénzügyi tranzakciós adó (FTT) és a pénzügyi tevékenységek adója (FAT) nem alternatív adórendszerek. Az FTT főként a rövid távú tranzakciókat, míg a FAT az összes pénzügyi tevékenységet érinti (köztük az elsődleges piacon zajlókat is). Az FTT bevezetése nem zárja ki az uniós FAT bevezetését – különösen, ha az elsődleges célkitűzés a „pénzügyi szektor tisztességes és érdemi hozzájárulása az államháztartáshoz” (2010. évi vélemény, lásd 2. lábjegyzet) és a pénzügyi tevékenységek megadóztatásnak összehangolása az egységes piac erősítése érdekében. Ezen felül a pénzügyi tranzakciók megadóztatásának európai rendszere önmagában is erősíti az egyes tagállamok adórendszereinek általában pénzügyi tevékenységek területén megvalósuló egységesítésére vonatkozó igényt.

4.10.1   A pénzügyi tranzakciós adó progresszív elosztási hatásokkal is jár. Egyrészt a magasabb jövedelműek gyakrabban veszik igénybe a pénzügyi ágazat szolgáltatásait, másrészt a közvetlen költségek nem terhelik a háztartásokat és a nem pénzügyi vállalkozásokat, mivel az őket érintő hitelezési és hitelfelvételi tevékenység nem tartozik az adó hatálya alá. E tranzakciókat csak a pénzintézetek tevékenységeinek kisebb likviditásából adódó esetleges közvetett költségek terhelnék csupán.

4.11   Az adóbehajtás rendszere egyszerű, emiatt a piacon zajló ügyletek és általában a nyilvántartásba vett tranzakciók költségei nagyon alacsonyak. Ezért a pénzügyi tevékenységek regisztrálási kötelezettségét ki kell terjeszteni az úgynevezett over the counter (OTC, tőzsdén kívüli), azaz két fél között a tőzsdén kívül lezajló, nem szabványos származtatott kereskedelmi ügyletekre.

---

(1)  Az Európai Parlament „támogatja a pénzügyi tranzakciók megadóztatását, ami a spekuláció csökkentése révén javítaná a piac működését, valamint segítené a globális közjavak finanszírozását és az államháztartási hiányok csökkentését”.

Az Európai Parlament állásfoglalása a globális és európai szintű innovatív finanszírozásról. 2010/2105(INI), elfogadva: 2011. március 8.

(2)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság saját kezdeményezésű véleménye – Pénzügyi tranzakciók adója, elfogadva 2010.07.15-én. (HL C 44., 2011.2.11., 81. o.).

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a pénzügyi szektor megadóztatásáról, elfogadva 2011.06.15-én. (COM(2010) 549 final) (HL C 248., 2011.8.25., 64. o.)

(3)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye „Az uniós költségvetés felülvizsgálata” című bizottsági közleményről (HL C 248/13., 2011.8.25., 75. o.).

(4)  Algirdas Šemeta (az Európai Unió adóügyekért és a vámunióért, valamint az auditért és a csalás elleni küzdelemért felelős biztosának beszéde, Speech/12/109): Adókoordináció az EU-ban és a pénzügyi szektor, London, 2012. február 17.

Az Európai Parlament állásfoglalása a globális és európai szintű innovatív finanszírozásról (P7_TA-PROV(2011)0080).

(5)  Az Európai Parlament jelentéstervezete a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról és a 2008/7/EK irányelv módosításáról. Előadó: Anni PODIMATA (2012.2.10.).

(6)  Schulmeister, S., 2011., Implementation of a General Financial Transaction Tax. Austrian Institute of Economic Research. Commissioned by the Federal Chamber of Labour.

Griffith-Jones, S., Persaud, A., 2012., Financial Transaction Taxes, http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/201202/20120208ATT37596/20120208ATT37596EN.pdf.

(7)  Ahogy az az Európai Bizottság hatásvizsgálatában (SEC(2011) 1103 final) szerepel.

(8)  Griffith-Jones, S., Persaud, A., 2012, op. cit.

(9)  Európai Bizottság, 2011, Eurobarométer 76 – Közvélemény-kutatás az Európai Unióban – első eredmények. Adatgyűjtés: 2011. november. Közzététel: 2011. december.

(10)  A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2011) 398 final), amely az Európai Bizottság 2011. június 29-i, Az Európa 2020 stratégia költségvetése című közleményének (COM(2011) 500 final) jogszabályba való átültetése.

(11)  Amennyiben e feltételek közül több is teljesül, a letelepedés helye szerinti tagállam meghatározásához a listában korábban szereplő első teljesülő feltétel bír jelentőséggel.

(12)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum – A hatásvizsgálat összefoglalása, amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat – a Tanács irányelve a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről és a 2008/7/EK irányelv módosításáról (SEC(2011) 1103 final, Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. szeptember 28.

(13)  Javaslat tanácsi irányelvre a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről és a 2008/7/EK irányelv módosításáról (COM(2011) 594 final).

(14)  A külföldi pénznemben lebonyolított műveletek értéke legalább 70-szerese az áruk és a szolgáltatások kereskedelmének. 2006-ban a származékos piac kereskedelme Európában a GDP- 84-szererese volt, míg az azonnali piacé (úgynevezett „spot market”: a valuta vagy pénzügyi érték vásárláskori vagy értékesítéskori teljesítése a szerződés megkötésével egyidejűleg, azonnal megtörténik) 12-szer haladta meg az EU nominális GDP-jét.

Schulmeister, S., Schratzenstaller, M., Picek, O, 2008, A General Financial Transaction Tax – Motives, Revenues, Feasibility and Effects; Austrian Institute of Economic Research, Research Study commissioned by Ecosocial Forum Austria, co-financed by Federal Ministry of Finance and Federal Ministry of Economics and Labour, March 2008.

(15)  Haug, J., Lamassoure, A., Verhofstadt, G.,Gros, D., De Grauwe, P., Ricard-Nihoul, G., Rubio, E., 2011, Europe for Growth – For a Radical Change in Financing the EU.

A Larosière-csoport jelentése (HL C 318., 2009.12.23.).

Az Európai Parlament 2010. június 15-i jelentése a pénzügyi, gazdasági és szociális válságról: szükséges intézkedésekre és kezdeményezésekre irányuló ajánlások (2010/2242 (INI)), előadó: Pervenche BERÈS.

Az Európai Parlament 2010. március 8-i állásfoglalása a pénzügyi tranzakciókra kivetett adóról (2009/2750 (RSP)).

Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása a globális és európai szintű innovatív finanszírozásról, (2010/2105(INI)), előadó: Anni PODIMATA.

(16)  Az EGSZB véleménye – Az Európai Bizottság „A gazdaságpolitikai koordináció erősítése a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében – az európai uniós gazdasági irányítás megszilárdításának eszközei” című közleményéről, HL C 107/7, 2011.4.6.

(17)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum – A hatásvizsgálat összefoglalása, amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat – a Tanács irányelve a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről és a 2008/7/EK irányelv módosításáról, Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. szeptember 28., SEC(2011) 1103 final.

(18)  Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, Brüsszel, 2011. október 20., COM(2011) 656 final.

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete a pénzügyi eszközök piacairól és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló [EMIR] rendelet módosításáról, Brüsszel, 2011. október 20., COM(2011) 652 final.

(19)  Schulmeister, S., (2011), op. cit.

The New York Times, 2011.7.23., Stock Traders Find Speed Pays, in Milliseconds. Duhigg, C.

(20)  Európai Bizottság, Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság, 2010. december 8., nyilvános vita a következő témában: A pénzügyi eszközök piacairól szóló MiFID-irányelv felülvizsgálata.

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A hatásvizsgálat összefoglalása, amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a pénzügyi eszközök piacairól (átdolgozás), valamint Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a pénzügyi eszközök piacairól. Európai Bizottság, 2010. október 20., SEC(2011) 1226 final.

Austrian Institute of Economic Research, 2011, op. cit.

(21)  Persaud, A., 2011. október 14., La Tobin Tax? [A Tobin-adó?] (www.lavoce.info).

(22)  Griffith-Jones, S., Persaud, A., 2012, op. cit.

(23)  Ha a bélyegilletéket nem fizetik meg a szerződő felek, a vételi vagy eladási szerződés alkalmazhatatlanná válna. Az Európai Parlament jelentéstervezete a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről és a 2008/7/EK irányelv módosításáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról. Előadó: Anni PODIMATA (2012. február 10.).

(24)  Griffith-Jones, S., Persaud, A., 2012. op. cit.

(25)  A szóban forgó adót pontosan az ilyen típusú, külföldi pénznemben lebonyolított műveletekre találta ki James Tobin. Tobin, J.: A Proposal for International Monetary Reform, 1978. James Tobin professzor elnöki beszéde az Eastern Economic Association 1978-as konferenciáján. Wash. D.C., Cowles Foundation Paper – Reprinted for Eastern Economic Journal, 4(3-4) July-October 1978.

---

---