21.6.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 181/125

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozásáról

(COM(2011) 834 final – 2011/0394 (COD))

2012/C 181/22

Előadó: Ronny LANNOO

Társelőadó: Brendan BURNS

2011. december 13-án az Európai Parlament és 2012. január 24-én a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozásáról

COM(2011) 834 final – 2011/0394 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2012. március 8-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 28–29-én tartott, 479. plenáris ülésén (a március 29-i ülésnapon) 142 szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB helyesli a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) általános célkitűzéseit, azonban megállapítja, hogy az nem veszi át a kisvállalkozói intézkedéscsomagról szóló véleményben (1) megfogalmazott kéréseket, különösen azokat, amelyek a kkv-knak szóló segítségnyújtásról és tanácsadásról, a vállalkozások átadásáról, a kkv-kat képviselő szervezetekkel való egyeztetésről és partnerségről szólnak.

1.2   Kéri ezenkívül, hogy tegyék egyértelműbbé a végrehajtandó konkrét intézkedéseket. Két probléma merül fel egyidejűleg:

—

a célkitűzés: a rendelet a vállalkozások versenyképességét célozza. Valóban szükség van arra, hogy a vállalkozások képesek legyenek versenybe szállni a világpiacon. Az EGSZB helyesli a megfogalmazott célt, de kijelenti, hogy ugyanilyen fontos annak érdekében fellépni, hogy a kkv-k fennmaradjanak az európai és a helyi piacokon;

—

az eszközök: az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy a jogalkotási javaslatot egészítse ki egy munkaprogrammal, amely felsorolja azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek annak érdekében kerülnek végrehajtásra, hogy minden kkv-kategória igényeinek, illetve a jelenlegi válsággal kapcsolatos elvárásaiknak megfeleljenek.

1.3   Minden, ezt az operatív programot érintő határozatnak az Európai Parlament és a Tanács hatáskörébe kell tartoznia az együttdöntési eljárásnak megfelelően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos eljárást a tagállamokkal és a kkv-k szervezeteivel egyeztetve kialakított éves programok meghatározására és végrehajtására kell korlátozni.

1.4   Az EGSZB azt kéri, hogy a program:

—	az összes vállalkozásnak szóljon; (2)

—

eszközeit a következő legfontosabb prioritásokra összpontosítsa: tájékoztatás, segítségnyújtás és tanácsadás, a piacokra való kijutás, a finanszírozáshoz való hozzáférés, a közösségi előírások és szabványok betartása, együttműködés, valamint az Európa 2020 stratégia prioritásainak (innováció, zöld gazdaság és a fiatalok foglalkoztatása) figyelembevétele;

—	ennek kapcsán ötödik konkrét célként tűzze ki a kkv-k segítségnyújtásban és tanácsadásban való részesítését, a kis- és mikrovállalkozásokra koncentrálva.

1.5   Az EGSZB egy negyedik, a jogszabályok javításáról szóló intézkedést javasol, amely elsősorban egyfajta „office of advocacy”-rendszer (3) kialakítása révén történne. Szükséges lesz ugyanakkor meghatározni az „office of advocacy”-rendszer szerepét és más működő szervekkel, például a kkv-megbízottak hálózatával való összehangolását. E rendszer célja az, hogy a jogszabályokban jobban vegyék figyelembe a kisvállalkozások érdekeit. Emlékeztet arra, hogy ellenzi a kivételek általánossá tételét, valamint javasolja a kkv-k szervezeteinek a jogalkotási és döntéshozatali folyamatban való részvételét.

1.6   Az EGSZB kiemeli, hogy a rendeleti javaslatban nem szerepel elégséges mértékben a partnerségen alapuló kormányzás. Nem fogadja el, hogy csupán egy alkalommal folytassanak vele konzultációt, és felhívja az Európai Parlament és a Tanács figyelmét arra, hogy ezt a kormányzási módot ki kell alakítani, valamint hogy más közösségi programok mintájára meg kell erősíteni a kkv-k képviseleti szervezeteivel való partnerséget. (4) Az EGSZB kéri egy olyan munkacsoport létrehozását, amely lehetővé teszi, hogy a COSME-program kidolgozásának, létrehozásának, végrehajtásának és nyomonkövetésének minden szakaszában konzultáljanak a kkv-k európai szervezeteivel.

1.7   A piaci hozzáférést javító intézkedésekről szóló 9. cikk kapcsán az EGSZB az alábbiakat kéri:

—	tegyenek különbséget egyrészt a piaci hozzáférés, másrészt pedig a kkv-knak nyújtandó tájékoztatás, tanácsadás és képzés között;

—	folytassák a tagállamokban a kkv-k szervezetei és az állami szervek által már elindított fellépéseket;

—	módosítsák az Enterprise Europe Network küldetését és szervezeti felépítését annak érdekében, hogy az kiegészítse a kkv-k szervezeteinek intézkedéseit, és hogy bevonja azokat tevékenységeibe. A hálózatnak ismertebbé kell válnia, és teljes mértékben ki kellene használnia a benne rejlő lehetőségeket.

1.8   Az EGSZB ellentmondásokra mutat rá a javasolt pénzügyi eszközök, a Horizont 2020 program, valamint más, például a területi kohézióról szóló rendeleti javaslatokban ajánlott finanszírozási források között. Ez a helyzet nehézségeket eredményez a kkv-k számára. Az EGSZB kéri ezért, hogy tisztázzák a különböző finanszírozási lehetőségek kapcsolatát. Bár örömmel fogadja, hogy a költségvetés 56 %-át a pénzügyi eszközökre fordítják, az EGSZB azt kéri az Európai Bizottságtól és a Parlamenttől, hogy határozzák meg ennek az összegnek a két eszköz közötti felosztását, illetve tegyék hozzáférhetővé valamennyi vállalkozás és mindenfajta beruházás számára, és egyeztessék össze más hasonló közösségi finanszírozási eszközökkel, lehetővé téve a kkv-k számára, hogy a legmegfelelőbb eszközt válasszák. Az EGSZB kéri még, hogy módosítsák a hitelgarancia-eszköz (LGF) szabályait és feltételeit.

1.9   Kéri továbbá a mutatókról szóló I. melléklet szövegének felülvizsgálatát úgy, hogy a mutatókat a kkv-k szervezeteivel közösen határozzák meg. A II. melléklet szövegét és a pénzügyi kimutatást is felül kell vizsgálni a javaslat szövegével való ellentmondások miatt.

1.10   Az EGSZB javasolja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy támogassák és erősítsék meg a programot úgy, hogy tegyék ismertebbé a tartalmát, operatív intézkedéseit, valamint a prioritások finanszírozásának módját, garantálva eközben a kkv-k európai szervezeteivel való partnerséget. A program 2,5 milliárd eurós költségvetése mindazonáltal a célkitűzéseihez képest jelentéktelennek tűnik. Az EGSZB ellenzi a program költségvetésének csökkentésére irányuló kísérleteket, és nyomatékosan kéri az Európai Parlamentet, hogy inkább növelje azt. Az EGSZB úgy véli, hogy a kkv-k fogják kiemelni az Uniót a válságból, és ők lesznek a munkahelyteremtés forrásai.

1.11   Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a program nem elég ambiciózus. Véleménye szerint a 2,5 milliárd eurós javasolt költségvetés nem teszi lehetővé az ahhoz szükséges intézkedések végrehajtását, hogy támogassák a kkv-k tevékenységének folytatását és hosszú távú fejlődését. Valójában a kkv-k fogják kiemelni az Uniót a válságból, és ők lesznek a munkahelyteremtés forrásai. Az EGSZB tehát ellenzi az ennek a költségvetésnek a csökkentésére irányuló kísérleteket, és felkéri az Európai Parlamentet, hogy legalább a jelenlegi versenyképességi és innovációs program költségvetésének mértékéig erősítse azt meg azzal a céllal, hogy mindenekelőtt a pénzügyi eszközök számára biztosított költségvetési eszközöket növeljék.

1.12   Az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság adjon világos tájékoztatást a program költségvetési felosztásáról (a pénzügyi eszközöket nem számítva), és ezen belül részletes lebontásban közölje a program egyes tevékenységeihez előirányzott pénzügyi eszközöket.

2.   Általános megjegyzések

2.1   Az EGSZB a kisvállalkozói intézkedéscsomagról szóló véleményében (5) javaslatokat tett a kkv-k versenyképességét célzó program (2014–2020) prioritásaira. A COSME-javaslat sajnos nem veszi ezeket megfelelően figyelembe, és nem egyértelműek a megvalósítandó gyakorlati intézkedések sem. Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy ismertessen vele, az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal egy, a program futamidejére szóló cselekvési programot.

2.2   Az EGSZB továbbra is meglepetve tapasztalja, hogy nem történik utalás a kisvállalkozói intézkedéscsomagra, holott annak kellene a program alapját képeznie. A program a „Csak egyszer” elvet sem említi. A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvről alig esik szó, és a kkv-k különböző kategóriájának jellegzetességeit sem veszik megfelelően figyelembe.

2.3   A versenyképesség a piaci szabályok szerint változik, és más tényezőktől, például a munka árának, a vásárlóerőnek, az adórendszereknek, a finanszírozáshoz jutásnak és a fiatalok foglalkoztathatóságának változásaitól is függ. Az EGSZB úgy véli, hogy a COSME prioritásának a vállalkozások tartós fejlődésének, és nem csupán versenyképességüknek kellene lennie.

2.4   A COSME programnak végül olyan intézkedéseket is tartalmaznia kellene, amelyek külön a kis- és mikrovállalkozásokat célozzák.

2.5   Az EGSZB kéri, hogy a kkv-k európai definíciójának alkalmazásáról szóló 2012. évi elemzés elkészítése során vegyék figyelembe a kkv-k nagyfokú változatosságát. Az Európai Bizottságnak egyébként tájékoztatnia kellene az EGSZB-t ennek az elemzésnek az eredményeiről, és be kellene vonnia a nyomonkövetési munkákba.

3.   A rendeleti javaslattal kapcsolatos ajánlások

3.1   A preambulumbekezdések kapcsán

3.1.1   Az EGSZB egyetért a 10. preambulumbekezdésben foglaltakkal. A COSME programnak ezenkívül:

—	egyszerűsítenie kellene a kkv-k működését, és csökkentenie kell az adminisztratív kötöttségeket;

—

előnyben kellene részesítenie az Európa 2020 stratégia prioritásainak – például az innovációnak, a zöld gazdaságnak, a fiatalok foglalkoztatásának – a megvalósítását. Az EGSZB örömmel fogadja, hogy a 11. preambulumbekezdés szerepel a javaslatban, ez ugyanis kiemelt figyelmet szentel a mikrovállalkozásoknak, a kézműipari tevékenységet folytató vállalkozásoknak és a szociális vállalkozásoknak;

—	alkalmaznia kellene a kisvállalkozói intézkedéscsomag elveit a közösségi, nemzeti és helyi szintű politikákban és programokban;

—	tekintettel kellene lennie a kkv-k szükségleteire más közösségi programokban, és biztosítania kellene a rájuk vonatkozó adminisztratív szabályok összehangolását és egyszerűsítését.

3.1.2   A vállalkozások alapítása és fejlesztése mellett az EGSZB szerint a 11. preambulumbekezdésben szólni kell még a „második esélyről”, a vállalkozások átadásáról és átvételéről, a fiatalok foglalkoztathatóságáról, a vállalkozók és munkavállalóik képzéséről, valamint az egyéni vállalkozók és a szabadfoglalkozásúak által betöltött szerepről is.

3.1.3   A 12. preambulumbekezdésben meg kell említeni, hogy a kkv-k túlnyomó többsége számára az egyik alapvető problémát a megfelelő tanácsadáshoz való hozzájutás jelenti. Az EGSZB támogatja az Enterprise Europe Network mögött meghúzódó elvet, de úgy véli, hogy teljes mértékben ki kellene használni a hálózatban rejlő lehetőségeket. Számos európai kkv, úgy tűnik, még mindig alig tud a létezéséről. A hálózat szolgáltatásait a lehetőségek szerint maximálisan a kkv-k tényleges igényeihez és elvárásaihoz kellene igazítani. Az EGSZB támogatja azt a javaslatot, hogy az Enterprise Europe Network irányítását átstrukturálják, valamint hogy minden érintett vállalkozói szervezetet bevonjanak a hálózat irányításába.

3.1.4   A jogalkotási aktusok 28. preambulumbekezdésben említett felhatalmazási eljárás szerint történő elfogadására vonatkozó európai bizottsági hatáskört a program végrehajtásával, különösen az éves programokkal, illetve a kiszervezés szabályaival kapcsolatos jogalkotási aktusokra kell korlátozni, és elő kell írni az érintett felekkel történő előzetes konzultációt. A gyakorlati intézkedéseket és a részvétel konkrét szabályait tartalmazó operatív programot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kellene elfogadnia.

3.1.5   Az EGSZB ragaszkodik ahhoz, hogy a COSME-rendelet egy valóban a kkv-k európai szervezeteinek részvételével folyó irányítási rendszert vezessen be, a strukturális alapokra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletjavaslat 5. cikkében javasolt partnerségi elképzelés szerint. (6) A kkv-k szervezeteinek a kisvállalkozói intézkedéscsomagnak megfelelően részt kell venniük a program előkészítésével kapcsolatos munkában és az éves szintű megvalósításban is.

3.1.6   Az idegenforgalom egyértelműen hozzáadott értéket nyújt az uniós gazdaság számára, és a COSME program támogató intézkedéseinek az idegenforgalmi ágazatra is ki kellene terjedniük. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságtól, hogy terjesszen be számára, valamint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy az erre az ágazatra vonatkozóan a kkv-k szervezeteivel közösen kidolgozott operatív programot. Ugyanakkor azonban számos más ágazat is egyértelmű hozzáadott értéket képvisel.

3.2   I. fejezet: Tárgy

3.2.1   Az EGSZB kéri, hogy az 1. cikkben említsék meg a mikrovállalkozásokat, a kézműipari tevékenységet folytató vállalkozásokat, az egyéni vállalkozókat és a szabadfoglalkozásúakat is.

3.2.2   Az EGSZB egyetért a 2. cikk általános célkitűzéseivel. Ragaszkodik azonban ahhoz, hogy azokat kiegészítsék a kkv-k folyamatos fejlesztésével és a vállalkozások átadásának népszerűsítésével.

3.2.3   A 2. cikket egy negyedik általános célkitűzéssel is ki kell egészíteni, éspedig a kisvállalkozói intézkedéscsomag elveinek érvényesítésével és az abban foglalt prioritásoknak a közösségi politikákban és programokban történő alkalmazásával.

3.3   II. fejezet: Konkrét célkitűzések és intézkedési területek

3.3.1   A 3. cikkben rögzített négy konkrét célkitűzés alapvető. Az EGSZB azonban kéri az alábbiak megemlítését:

—	az (1) bekezdés d) pontjában: a helyi piacokhoz való hozzáférés javítását, különösen támogatva az európai követelményeknek és szabványoknak a kis- és mikrovállalkozások szükségleteihez és jellemzőihez való igazítását;

—	ötödik konkrét célkitűzésként a kkv-k támogatását és a nekik nyújtott tanácsadást.

3.3.2   Az EGSZB kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy illesszenek be ide egy újabb cikket a kormányzásról, amely egy a kkv-k különböző kategóriáit képviselő európai szervezeteket összefogó konzultatív munkacsoport létrehozásáról szólna a program kigondolásának, végrehajtásának és nyomon követésének, évről-évre történő kidolgozásának céljával.

3.3.3   Az EGSZB kiemeli, hogy a 6. cikket konkrét ajánlásokkal kell kiegészíteni az alábbiak érdekében:

—	a hatásvizsgálati folyamatok támogatása és egy „office of advocacy”-rendszer kialakítása, szerepének és hatásköreinek egyértelmű meghatározását követően;

—	a kisvállalkozói intézkedéscsomag „Gondolkozz előbb kicsiben!” és a „Csak egyszer” elvének alkalmazása a jogalkotási folyamatban és az Európa 2020 stratégia végrehajtásakor;

—	annak biztosítása, hogy a jogszabályokat a kkv-k szervezeteivel közösen alakítsák ki.

3.3.4   Az EGSZB emlékeztet arra, hogy ellenzi a kivételek általánossá tételét a mikrovállalkozások számára. (7) Javasolja a kkv-k szervezeteinek részvételét annak érdekében, hogy a jogszabályokat a mikrovállalkozások jellemzőihez alakítsák.

3.3.5   Az EGSZB kéri, hogy a 7. cikket egészítsék ki a vállalkozások átadásának és átvételének támogatását célzó intézkedésekkel. Ilyen lenne többek között a jövőbeli vállalkozásátvevők képzése, a fiatal diákok tájékoztatása és képzése a kkv-k világáról és az abban rejlő lehetőségekről.

3.3.6   A 9. cikk kapcsán meg kell különböztetni egyrészt a piaci hozzáférés javítását célzó fellépéseket, másrészt pedig a kkv-knak nyújtott tájékoztatást, tanácsadást és támogatást célzó intézkedéseket. Az EGSZB kéri, hogy a 9. cikket osszák fel két különálló cikkre az alábbiak szerint:

3.3.6.1

9. cikk: A piaci hozzáférést javító intézkedések Ide tartozik a (2), (3) és (4) bekezdés, illetve a (2) bekezdést ki kell egészíteni azzal, hogy a COSME program különösen támogatja majd azokat az intézkedéseket, amelyek a kkv-knak és mikrovállalkozásoknak az európai szabványok és előírások kidolgozásában és elfogadásában, illetve a vállalkozások azoknak történő megfeleltetésében való részvételét célozzák.

3.3.6.2

9a. cikk: A vállalkozásoknak nyújtott tájékoztatást, tanácsadást és támogatást célzó intézkedések — Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a prioritások között szerepelnie kell annak, hogy az összes kkv számára garantálják a hozzáférést a tájékoztatáshoz, a tanácsadáshoz és a támogatáshoz. Ennélfogva a COSME-rendeletnek lehetővé kell tennie az alábbiakat: — a közösségi programok elérhetőbbé tétele a kkv-k szervezetei számára, illetve technikai segítségnyújtási fellépések biztosítása a kkv-k tájékoztatásához és a nekik történő tanácsadáshoz. Ebben kiemelt szerepet kell biztosítani a kkv-k szervezetei számára; — a kkv-k szervezetei által nemzeti és területi szinten „egyablakos” ügyintézőként betöltött szerep megszilárdítása. — Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy igen sok kkv – különösen a kis- és mikrovállalkozások – nem részesül az Enterprise Europe Network (EEN) tevékenysége által nyújtott előnyökből, és hogy a hálózatban nem vesz részt minden kkv-szervezet. Úgy véli, hogy ahhoz, hogy az összes kkv hozzáférhessen az információkhoz, az EEN hálózatnak az összes ilyen szervezetben jelen kell lennie. Támogatni kell a fellépésüket, mindazonáltal ügyelni kell arra, hogy ne keletkezzenek új köztes struktúrák. Minthogy a regionális konzorciumok modellje már hatékonynak bizonyult számos tagállamban és régióban, valószínűleg érdemes azt úgy módosítani, hogy minden kkv-szervezet csatlakozhasson hozzá. Az EGSZB úgy véli, hogy az EEN hálózatnak elsősorban az olyan kkv-képviseleti szerveket kellene célba vennie, amelyek bizonyítottan képesek a kis- és középvállalkozások számára strukturált módon tájékoztatási, tanácsadási és támogatási szolgáltatásokat nyújtani. Azt ajánlja, hogy a hálózat tevékenységét a kkv-kat képviselő európai szervezetekkel egyeztetve határozzák meg, és hogy a jövőbeli hálózat tevékenységeit meghatározó dokumentum kidolgozása során is konzultálhassanak velük.

3.4   III. fejezet: A program végrehajtása

3.4.1   A 10. cikk úgy rendelkezik, hogy az éves programot egy a tagállamok képviselőiből álló bizottsággal egyeztetve fogadják el. Az EGSZB úgy véli, hogy a kkv-k európai képviseleti szervezeteivel előzetesen konzultálni kellene egy olyan munkacsoport keretében, amelynek felállítását az EGSZB a 3.3.2. pontban kéri. A program végrehajtásának és irányításának a 12. cikkben említett felügyeletét ezzel a csoporttal egyeztetve kell végrehajtani.

3.4.2   A 11. cikk „támogató intézkedéseket” ír elő, amelyek nagyrészt tanulmányokat és elemzéseket jelentenek. Az EGSZB ennek kapcsán is kéri az Európai Bizottságtól, hogy nyújtson be egy a kkv-k képviseleti szervezeteivel közösen kialakított, világos tanulmányi és elemzési programot, hogy megfeleljen a vállalkozások elvárásainak.

3.5   V. fejezet: Bizottság és záró rendelkezések

3.5.1   A 16. cikkben a rendeletnek rögzítenie kellene, hogy az Európai Bizottságot nem csupán egy a tagállamok képviselőiből álló bizottság támogatja, hanem az EGSZB által (a 3.3.2. pontban) javasolt partneri csoport is.

3.5.2   Bár az EGSZB a végrehajtó intézkedések kapcsán elfogadja a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elvét, úgy véli, hogy a 17. cikk (2) bekezdése az Európai Parlament és a Tanács kompetenciájába tartozó döntéshozatali folyamat alá tartozik, amennyiben a program egy konkrét célkitűzésének módosításáról van szó. Kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy vesse el a 17. cikk (2) bekezdését.

3.5.3   A 18. cikkben foglalt felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 3.3.2. pontban javasolt specifikus partneri munkacsoporttal egyeztetve kell kialakítani. Ugyanez vonatkozik a 19. cikkben említett sürgősségi eljárásra.

3.6   I. melléklet: Mutatók az általános és konkrét célkitűzésekhez

3.6.1   Az EGSZB javasolja az Európai Bizottságnak, hogy ezeket a mutatókat a kkv-k szervezeteivel közösen határozza meg, tekintetbe véve a tagállamokban már létező mérőszámokat.

3.6.2   Az EGSZB javasolja, hogy gondolják át a versenyképesség értékelésére szolgáló referenciaértékeket. Az új vállalkozások indítása – ahogy az a rendelettervezet I. mellékletében szerepel – ugyanis a gazdaság versenyképességének csupán egyik mutatója. Még a COSME program is 2017-et jelöli meg középtávú célnak (az eredmények szempontjából), amire „kb. 7 egyszerűsítési intézkedés[t kell végrehajtani] évente”. Az EGSZB ezért azt javasolja, hogy az adminisztratív terhek csökkentése érdekében – amely a kkv-k versenyképessége szempontjából rendkívül fontos – határozzanak meg elsődleges fontosságú területeket, amelyek például az építési engedélyek kibocsátásával, a hitelhez jutással, az adókkal, a szerződések érvényesítésével stb. foglalkoznak.

3.7   II. melléklet: A kkv-k finanszírozáshoz jutását javító intézkedések

3.7.1   Az EGSZB támogatja a pénzügyi eszközöket, és kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot azok megerősítésére. A kkv-k túlnyomó többsége számára a hitelgarancia az egyik leghatékonyabb eszköz.

3.7.2   A 3. pont kapcsán az EGSZB megjegyzi, hogy a csupán a kutatásba és a fejlesztésbe történő beruházásokat támogató Horizont 2020 program és a régiók által a strukturális alapok keretein belül kialakítható ugyanilyen típusú pénzügyi eszközök közötti kapcsolat nem egyértelmű. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy tisztázza ezt a látszólag hasonló eszközök közötti kapcsolatot, és egyforma hozzáférési eljárásokat írjon elő.

3.7.3   Az EGSZB kéri egy új 2a. pont beillesztését, amelyben rögzítenék, hogy „a hitelgarancia-eszköz a vállalkozás életciklusának összes szakaszában alkalmazható: az alapításban, a fejlesztésben és az átadásban egyaránt, tekintet nélkül a tevékenységi körre vagy a piac méretére. Ez az eszköz mindenfajta beruházásra vonatkozik, ideértve az immateriálisakat is.”

3.7.4   A javaslat utal arra, hogy a hitelgarancia-eszköz legfeljebb 150 000 eurós kölcsönöket fedez.

3.7.4.1   Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy pontosítsa, hogy ezt a határt milyen kritériumok alapján határozták meg, a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) ugyanis nem határozott meg korlátot. Az EGSZB megjegyzi ezenkívül, hogy a javasolt összeg a kölcsönre vonatkozik. Az alapításhoz, a beruházáshoz és a vállalatátruházáshoz szükséges ilyen kölcsönök összege azonban a leggyakrabban ennél jóval magasabb. Ebből következik, hogy az ennél magasabb összegű kölcsönöket a Horizont 2020 program keretében garantálnak majd, pedig annak nem feladata az innovációval nem foglalkozó projektek finanszírozása.

3.7.4.2   Az EGSZB kéri ezért a CIP korábbi rendszerének visszaállítását, amely nem határozott meg felső határt. Ennek hiányában azt kéri, hogy a 150 000 eurós korlát a garancia, és ne a kölcsön összegére vonatkozzon. A vállalkozások átadásával és átvételével kapcsolatosan, amelyeknek költsége gyakran magasabb, mint a vállalkozásalapításé, az EGSZB azt kéri, hogy a garancia összegét ne korlátozzák.

3.7.5   Ugyanez a pont megemlíti a támogatott „innovatív kkv-król” szóló jelentések összeállítását. A hitelgarancia-eszköznek minden vállalkozás számára elérhetőnek kell lennie, függetlenül attól, hogy innovatívak-e vagy sem. Az EGSZB megismétli kétségeit ezeknek a jelentéseknek a hasznosságát illetően, amelyeknek a közvetlenül felhasználható információkra kellene korlátozódniuk, és nem szabadna megterhelniük a vállalkozások finanszírozására szánt költségvetést.

3.7.6   Az EGSZB kéri, hogy a pénzügyi eszközök meghatározásával és felállításával kapcsolatos összes intézkedés elfogadásába teljes mértékben vonják be a kkv-k európai szervezeteit és pénzügyi partnereiket.

3.8   A javaslatokat kísérő pénzügyi kimutatás

3.8.1   Kérjük, hogy a többéves stratégiai célkitűzésekről szóló 1.4.1. pontban a program az alapítás és a növekedés mellett részesítse előnyben a vállalkozások átadását-átvételét is.

3.8.2   Az 1.5.4. pont harmadik bekezdése aláhúzza, hogy „az új program a növekedés és nemzetközivé válás fázisában lévő kkv-kat célozná meg”. Ez a korlátozás ellentétes a szöveg többi részével és a kisvállalkozói intézkedéscsomag elveivel: az új programnak minden kkv-ra ki kell terjednie, függetlenül tevékenységi körüktől és piacuk típusától.

3.8.3   Az EGSZB megjegyzi, hogy a harmadik bekezdés utolsó mondata ellentmond a rendelet szövegének, és kéri e mondat törlését.

3.8.4   Az 1.5.4. pont ötödik bekezdésének utolsó mondata szól az egyablakos ügyintézés biztosításáról. Az EGSZB kéri, hogy vegyék figyelembe a már létező egyablakos rendszereket, tartsák tiszteletben az egyes tagállamokra jellemző gyakorlatokat és szervezési módszereket, és a kkv-k szervezeteivel egyeztetve járjanak el.

3.8.5   A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezésekről szóló 2.1. pontban az EGSZB kéri egy félidei elemzés előírását a COSME programnak a második szakaszban történő kiigazítása érdekében. Ezeket az értékeléseket idővel egy független külső szervezetnek kell elvégeznie, és benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

---

(1)  HL C 376., 2011.12.22., 51–57. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(4)  A strukturális alapokról szóló általános rendelet 5. cikke.

(5)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(6)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(7)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

---