Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi rendeletre a jövedéki adók terén való közigazgatási együttműködésről

(COM(2011) 730 végleges – 2011/0330 (CNS))

2012/C 68/08

Főelőadó: Heidi LOUGHEED

2011. november 28-án a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat tanácsi rendeletre a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről

COM(2011) 730 végleges – 2011/0330 (CNS).

Az EGSZB Elnöksége 2011. december 6-án megbízta a „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekciót a bizottsági munka előkészítésével.

A munka sürgősségére való tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. január 18–19-én tartott, 477. plenáris ülésén (a 2012. január 18-i ülésnapon) főelőadót jelölt ki Heidi LOUGHEED személyében, és 138 szavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB támogatja és helyesli a „jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködést” szabályozó új rendeletre irányuló javaslatot, mivel az a jelenleg érvényben lévő szabályok szükséges és hasznos aktualizálása, amelynek az a célja, hogy támogassa a nemzeti közigazgatások közti, a hatékony adóbeszedést és a jövedékiadó-csalás elleni küzdelmet szolgáló együttműködést.

2.   Indokolás

2.1   Az EU-ban háromféle termékkategóriára vetnek ki jövedéki adó formájában illetéket: az alkoholra és a szeszes italokra, a dohánytermékekre és az energiatermékekre. Ezek a jövedéki adók fontos szerepet játszanak a tekintetben, hogy megpróbálják befolyásolni a nagyközönség viselkedését, illetve hozzájárulnak a tagállamokban és az EU-ban a közfinanszírozáshoz. (1)

2.2   A csalások szintje az EU-ban (különösen a dohány- és az alkoholszektorban) számos okból – így például amiatt, hogy az elkövetők viszonylag csekély mértékű aktivitással jelentős profitot tudnak termelni – igen magas. Olyannyira, hogy az ilyen típusú csalások leküzdésére felállítottak egy, a dohány- és az alkoholszektorban elkövetett csalásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoportot, (2) amelynek ajánlásait 1998 májusában az Ecofin Tanács is támogatta. Számos ajánlás született, de a legjelentősebb és leghosszabb távra szóló ajánlás az volt, hogy az EU-nak létre kellene hoznia egy teljesen számítógépesített felügyeleti rendszert.

2.3   Ennek nyomán az Európai Unió több évig dolgozott egy, a jövedéki termékek belső piaci mozgását nyomon követő új és korszerű rendszer – a jövedéki termékek számítógépes felügyeleti rendszere (Excise Movement and Control System, EMCS) – fokozatos kifejlesztésén és bevezetésén.

3.   A jövedéki termékek számítógépes felügyeleti rendszere

3.1   A jövedéki termékek számítógépes felügyeleti rendszerét (EMCS) az 1152/2003/EK határozat hozta létre. A rendszer üzembe állítása jelentős munka volt. A fejlesztés különböző stádiumaiban az Európai Bizottság mellett a tagállamok jövedéki hatóságai és gazdasági szereplői is részt vettek. A cél az volt, hogy a jórészt papíralapú rendszert, amelynek alkalmazása minden érintett számára eléggé megterhelő volt, számítógépes, elektronikus rendszer váltsa fel, amely majdnem teljesen papírmentes lesz. Ami még fontosabb, az új rendszernek lehetővé kellett tennie az illetékes hatóságok számára az áruk mozgásának „valós idejű” követését és a különböző adatbázisokban lévő információk azonnali összevetését, ami lehetővé teszi majd a könnyebb és mélyrehatóbb elemzést, valamint az automatizált kockázatelemzést.

3.1.1   Az érintett szereplők számára az új automatizálás felgyorsítja a szükséges adminisztratív folyamatokat (most már minden mozgást egy, a papírdokumentumokat felváltó elektronikus adminisztratív okmány kísér). Ez a szükséges okmányok közül sokat szabványosított, és webes támogatást is magában foglal a potenciális kereskedelmi partnerek igazoló iratainak ellenőrzésére.

3.1.2   Az EGSZB úgy véli, hogy az EMCS megkönnyíti a belső piacon belüli legális kereskedelmet, és további eszközt kínál a tagállamok számára a jövedéki adó csalárd kikerülésének kezelésére.

4.   Javaslat tanácsi rendeletre a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről

4.1   Ez a javaslat a „kirakós játék” egyik utolsó darabja, amely ahhoz szükséges, hogy a rendszer teljes kapacitással működhessen. A javaslat a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködést szabályozó 2073/2004/EK számú meglévő rendeletet váltja fel, tükrözve azt a korszerűsítést, amely már majdnem lezárult, és lehetővé téve a tagállamok közigazgatásainak, hogy ezt egymással folytatott együttműködésükben felhasználják, és ezáltal lényegesen jobb lehetőségekkel bírjanak a lehető legeredményesebb együttműködéshez.

4.2   Az EGSZB elismeri és támogatja a javaslat hatókörének bővítését, amely így nem egyszerűen csak a fizetendő illetékek szintjének felmérése, hanem a jövedéki jogszabályok végrehajtása terén folytatott együttműködésre is kiterjed. Ez hasznos fejlemény a csalás elleni küzdelemben, valamint a belső piac és a polgárok belé vetett bizalmának erősítésében.

4.3   A javaslat nagy része szükségszerűen azokat a jogi szabályokat rögzíti, amelyek azt szabályozzák, hogy az új rendszerben miként kell folynia az együttműködésnek. Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat kiegyensúlyozott megközelítést testesít meg, amely lehetővé teszi majd a tagállamok számára, hogy éljenek az új rendszerben rejlő előnyökkel, miközben a rájuk, illetve gazdasági szereplőikre háruló adminisztratív terheket sem növeli.

4.3.1   Az EGSZB emellett úgy véli, hogy a javaslat világosan leírja az egyes felek – mindenekelőtt a nemzeti közigazgatások – jogait és hatásköreit, és hogy a javasolt eljárások és ütemtervek eléggé ambiciózusak ahhoz, hogy biztosítsák a kellő időben történő reagálást, miközben azért mindenki számára könnyen végrehajthatók. Ennek kapcsán az EGSZB-t érdekli a jelenleg készülő végrehajtási aktus tartalma, amely részletezni fogja azokat az információkat, amelyek cseréje az „automatikus” információcsere-rendszer keretében kötelező vagy opcionális lesz.

4.4   Ami új a javaslatban, annak a nagy része közvetlenül kapcsolódik a rendszer korszerűsítéséhez, illetve azokhoz az új lehetőségekhez, amelyeket a közigazgatások közötti együttműködés javítása rejt magában. Az EGSZB határozottan támogatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat abban, hogy minél inkább kihasználják a kibővített rendszert az adó hatékony felmérésének és beszedésének javítására, illetve a csalások feltárására és leküzdésére, mindenekelőtt a tagállamok közötti, ezt célzó közigazgatási együttműködés javítása révén.

4.4.1   E tekintetben az EGSZB reméli, hogy az új rendszer javítja majd az automatikus jelentéskészítés minőségét, lehetővé téve, hogy a tagállamok gyorsabban fókuszálhassanak a problematikus tevékenységekre. Különösen hasznos, hogy a javaslat bevezet egy „nyomonkövetési” rendszert. Ennek hozzá kell járulnia az állandó jelleggel kicserélt információk minőségének és hasznosságának felülvizsgálatához és javításához.

4.5   Az EGSZB, noha egyetért azzal, hogy a javaslatnak jogi alapra van szüksége az adatoknak az egyes szállítási nyilvántartásokból való összegyűjtéséhez és ezeknek az adatoknak a tagállami elemzésekhez való felhasználásához, óvatosságra intene ezek használatával kapcsolatban, és arra figyelmeztetné a hatóságokat, hogy ügyeljenek arra, hogy az ilyen információkat megfelelően arányos módon használják fel.

4.6   Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat pontosan tükrözi a jövedéki adók és a jövedéki termékek számítógépes felügyeleti rendszere területén érvényesülő hatáskörök egyensúlyát, melynek keretében az Európai Bizottság felelős a mechanizmusért és magának a rendszernek a karbantartásáért, a tagállamok pedig a rendszerben tárolt információkért, az információk megosztásáért, és nyilvánvalóan a csalások feltárásáért és a csalás elleni intézkedések meghozataláért.

4.7   Az EGSZB úgy véli, hogy hasznos, ha a javaslatnak megfelelően összhangba hozzák a jövedéki adóra vonatkozó szabályokat a héa és a közvetlen adózás terén történő közigazgatási együttműködésre vonatkozó uniós szabályok változásaival. Az EGSZB támogat minden olyan erőfeszítést a nemzeti adózás, bevételek, jövedéki és vámszolgálatok terén, amely javítja kommunikációjukat és együttműködésüket, abban a reményben, hogy ez végső soron javítja a belső piac működését.

4.8   Az EGSZB kiemelten támogatja a javaslat jogi alapját a gazdasági szereplők engedélyének érvényességét ellenőrző európai portál (SEED-on-Europa) tekintetében, bízva abban, hogy ez hasznos eszköz a legitim gazdasági szereplők számára azok szavahihetőségének gyors ellenőrzésére, akikkel kereskedni szeretnének.

(1)  A becslések szerint az EU-ban évente 307 milliárd euró összegben (2010-es adat) szednek be jövedéki adót és hasonló díjakat, ebből 22 milliárd eurót alkohol és szeszes italok, 207 milliárd eurót energiatermékek és 77 milliárd euró dohánytermékek után. Ezek a számok az Európai Bizottság szeszes italokra, energiatermékekre és villamos áramra, illetve dohánytermékekre vonatkozó, különálló jövedékiadó-tábláiban szereplő összegek összesítéséből adódnak. A táblázatok az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság oldalain tekinthetők meg: http://ec.europa.eu/taxation_customs/taxation/excise_duties/index_en.htm.

(2)  Ekkor a magas szintű munkacsoport a csalásból eredő veszteségeket az 1996-os évre nézve a dohányszektort illetően 3,3 milliárd ECU-re, az alkoholszektorban pedig 1,5 milliárd ECU-re becsülte.