19.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 47/1

1.1.

Az EKB által korábban kifejtettek szerint a tökeáttételnek a 2011/61/EU irányelvben (1) hivatkozott koncepciója számos alternatívbefektetésialap-kezelő (2) („ABAK”) által alkalmazott üzleti modell tekintetében alapvető jelentőségű. Az EKB általánosságban egyetért az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatósággal („EÉPH”) abban, hogy a bruttó kitettség alapján számított tőkeáttétel mértékére vonatkozó információk alapvető fontosságúak a rendszerszintű kockázat figyelemmel kísérése szempontjából, valamint hogy ezeket az információkat a befektetőknek is rendelkezésére kell bocsátani. Míg a túlzott tőkeáttétel jelentős kockázatokat hozhat létre a pénzügyi stabilitásra nézve, a tőkeáttételi kockázat nem az egyetlen, az alternatív befektetési alapokat („ABA”) érintő kockázat. Erre tekintettel a tőkeáttételre vonatkozó bármely információt az egyéb kockázati forrásokra vonatkozó információkkal kell kiegészíteni. Ebben az összefüggésben bír jelentőséggel az, hogy az egyes különböző kockázatok kezelését célzó követelmények elkülönüljenek. A kockázatok ilyen forrásai magukban foglalják a pozíciókockázatot, azaz az egyes befektetésekhez kapcsolódó piaci- és hitelkockázatot, és az ABA-k tőkeáttételét.

1.2.

A következetesség megteremtése és a szabályozói arbitrázs elkerülése érdekében az EKB megfelelőnek találja azt, hogy a tőkeáttétel elfogadandó számítási módszereinek a lehető legnagyobb mértékben összhangban kell lennie a Bázel III keretrendszerrel (3) és a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló irányelvre irányuló európai parlamenti és bizottsági javaslattal (4), valamint a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendeletre irányuló európai parlamenti és bizottsági javaslattal (5) (a továbbiakban együtt: a CRD IV javaslat) (6). Ezt a következetességet például a fedezeti ügyletek elismerésére és a készpénzkölcsönök kezelésére történő hivatkozással kell biztosítani. Továbbmenve, a CRD IV javaslatban meghatározott koncepciókra történő kereszthivatkozás is megfontolandó (7).

1.3.

Mint ahogy az a fenti 1.1. bekezdésben is megállapításra került, az EKB álláspontja szerint a költségek kiszámítása során különbséget kell tenni: a) az ABA-k által megvásárolt eszközökkel (portfoliókkal) együtt járó kockázatok, azaz a „pozíciókockázat”; és b) a tényleges érintett tőkeáttétel között. Ebből következően a két kockázati forrást el kell különíteni az ABA-k tőkeáttételének meghatározása során. Például, amennyiben a külső forrásoktól származó készpénzkölcsönök nem kerülnek befektetésre, úgy azok nincsenek kitéve piaci- illetve hitelkockázatnak, így növelik az ABA-k tényleges tőkeáttételét. Ezzel ellenkezően a CRD IV javaslat nem tesz különbséget a készpénzkölcsönök különböző típusai között (8).

1.4.

A felhatalmazáson alapuló rendelettervezet utal a bruttó-módszer és a kötelezettség-módszer alkalmazására (9). Az nem foglalja azonban magában a fejlettebb módszert (10), mivel az nem biztosítaná az eredmények összehasonlíthatóságát. Az EKB értelmezése szerint a kötelezettség-módszer szabályain lazító fejlettebb módszer az ABA-kat kezelő ABAK-ok számára került kialakításra, amelyek számára lehetséges, hogy a kötelezettség-módszer nem alkalmas, illetve lehetséges, hogy az nem hozna érdemi eredményeket. Az EKB támogatja a Bizottságnak a fejlett módszer kihagyására vonatkozó döntését, mivel a bruttó-módszer és a kötelezettség-módszer alkalmazása elégséges, és azok hasznos információt fognak szolgáltatni mind a befektetők, mind pedig az illetékes felügyeleti hatóságok számára az ABA-k tőkeáttételéről.

3.1.

A felhatalmazáson alapuló rendelettervezet (13) előírja, hogy az ABAK-ok befektetéseket eszközölhetnek értékpapírosítási pozíciókba, feltéve, hogy elvégzik a kezdeményező és a szponzor alapos átvilágítását. Részletesebben, a felhatalmazáson alapuló rendelettervezet előírja, hogy az értékpapírosított eszközökbe történő befektetés előtt az ABAK-nak: a) ki kell elégítenie bizonyos minőségi követelményeket, pl. a befektetések kockázati profiljának és a megfelelő hivatalos politikák és eljárások átfogó ismerete (14); és b) biztosítania kell azt, hogy a szponzorok és a kezdeményezők megfelelnek számos minőségi követelménynek, ide értve a hatékony kockázatkezelési követelményeket, a megfelelő diverzifikációs stratégiákat, stb. (15).

3.2.

Az EKB támogatja az olyan minőségi követelményeket, amelyek egy adott értékpapírosított eszközökbe történő befektetést megelőzően elősegítik az ABAK-nak a kockázatokkal kapcsolatos éberségét. A fenti 3.1.b) pontban hivatkozott rendelkezések tekintetében az ABAK-oknak a kezdeményezők és a szponzorok megfelelő kockázatkezelési eljárásokkal rendelkezésének biztosítására vonatkozó kötelezettségei alkalmazása nehézségekbe ütközhet, mivel lehetséges, hogy az ABAK-ok nem lesznek képesek a szponzorok és a kezdeményezők belső eljárásaira vonatkozó feltételek közvetlen ellenőrzésére.

3.3.

Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen követelmények ne korlátozzák az ABAK-okat az értékpapírosított eszközökbe történő befektetésben – amely akadályozná az értékpapírosítási piac felélénkítésére vonatkozó szélesebb értelemben vett célt – a felhatalmazáson alapuló rendelettervezet rendelkezhet arról, hogy az EÉPH a fenti minőségi követelmények tekintetében általános iránymutatást ad a szponzorok és a kezdeményezők által az ABAK-ok rendelkezésére bocsátandó pontos dokumentációval kapcsolatban.

4.1.

Az EKB üdvözli a letétkezelők által a felhatalmazáson alapuló rendelettervezet alapján a jövőben ellátandó átfogó feladatokat (16). Különösképpen, az EKB-nak meggyőződése, hogy a részletes követelmények (17) nagymértékben korlátozni fogják az ABA-k befektetőinek letétkezelői kockázatát.

4.2.

Az EKB támogatja a 2011/61/EU irányelv által bevezetett, és a felhatalmazáson alapuló rendelettervezetben tovább részletezett szigorú felelősségi rendszert (18). Megjegyzi ugyanakkor, hogy ez a felelősségi rendszer az Európai Parlament és Tanács átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelvének (19) jövőbeni módosításaival (ÁÉKBV V) (20) együtt rendkívül jelentős kárigényeknek teheti ki a letétkezelőket. Egyes letétkezelők esetében az ilyen követelések esetenként a teljes alaptőkéjük többszörösét meghaladó veszteségekhez vezethetnek. Az EKB ennél fogva elengedhetetlennek tartja azt, hogy a letétkezelők ezeket a kockázatokat megfelelően kezeljék, legyenek azok akár hitelintézetek, akár pedig befektetési vállalkozások illetve egyébfelügyelet alatt álló intézmények (21), és hogy ezeket a kockázatokat a vonatkozó tőkemegfelelési követelmények keretében elszámolják. A közelgő ÁÉKBV V szabályozási folyamat kedvező lehetőséget biztosít ennek a kérdésnek az ÁÉKBV és az ABA letétkezelők tekintetében történő megvalósítására.

5.1.

Az EKB üdvözli a felhatalmazáson alapuló rendelettervezet 112. cikkében meghatározott jelentéstételi követelményeket. A 127. cikk (7) bekezdése értelmében az ABAK-ok számára kötelező a felhatalmazáson alapuló rendelettervezet mellékletében foglalt pro-forma jelentéstételi űrlapban foglaltaknak megfelelő információszolgáltatás. E tekintetben az EKB támogatja az EÉPH által adott tanácsban (22) javasolt adatszolgáltatási követelményeket, amelyek lehetővé teszik, hogy egyes információkat havonta gyűjtsenek össze, valamint javasolja az ABA-k múltbeli kockázati profiljára vonatkozó kiegészítő információk rendelkezésre bocsátását. Ezek a tagoltabb információk az átfogó rendszerszintű kockázat-ellenőrzési keretrendszer létrehozatala tekintetében bírnak jelentőséggel.

5.2.

A fentiek ellenére, ezek az illetékes hatóságok számára teljesítendő jelentéstételi követelmények – különösen pedig a felhatalmazáson alapuló rendelettervezet 112. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelmények – jelentős mértékben átfedésben vannak a befektetési alapok eszközeire és kötelezettségeire vonatkozó statisztikákról szóló, 2007. július 27-i EKB/2007/8 rendeletben (23) meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelményekkel. Erre tekintettel az EKB álláspontja szerint a lehetőség van az ABAK-ok jelentéstételi terhének a korlátozására az illetékes hatóságok által előírt egyes jelentéstételi követelményeknek az EKB statisztikai követelményeivel (24) történő összhangba hozatala által. E tekintetben az EKB készen áll és hajlandó megvitatni a Bizottsággal és az EÉPH-val azt, hogy miként lehetne a jelentéstételi követelményeket a legmegfelelőbb módon összhangba hozni.

5.3.

Végezetül, az információcsere vonatkozásában a felhatalmazáson alapuló rendelettervezet (25) a nemzeti hatóságok számára jelentős mérlegelési jogkört teremt azon feltételek vonatkozásában, amelyek keretében a rendszerszintű kockázatok (26) figyelemmel kísérése szempontjából jelentős információkat az EÉPH-val és az ERKT-val meg kell osztani. Az EKB azt javasolja, hogy a bizonytalanságok elkerülése érdekében a fenti rendelkezéseket tisztázzák.