This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52011XC0825(02)
Publication of an amendment application pursuant to Article 6(2) of Council Regulation (EC) No 510/2006 on the protection of geographical indications and designations of origin for agricultural products and foodstuffs
Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján
Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján
HL C 247., 2011.8.25, pp. 11–19
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
25.8.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 247/11 |
Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján
2011/C 247/06
Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.
MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM
A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE
MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKKEL ÖSSZHANGBAN
„LANGRES”
EK-sz.: FR-PDO-0217-0121-07.07.2009
OFJ ( ) OEM ( X )
1. A módosítással érintett termékleírás szakaszcímei:
|
— |
|
A termék elnevezése |
|
— |
|
A termék leírása |
|
— |
|
Földrajzi terület |
|
— |
|
A származás igazolása |
|
— |
|
Az előállítás módja |
|
— |
|
Kapcsolat |
|
— |
|
Címkézés |
|
— |
|
Nemzeti előírások |
|
— |
|
Egyéb (kérjük, határozza meg) |
2. A módosítás típusa:
|
— |
|
Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló lap módosítása |
|
— |
|
Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ leírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentumot, sem az összefoglalót nem tették közzé |
|
— |
|
A leírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése) |
|
— |
|
A leírás hatóságilag elrendelt egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése) |
3. Módosítás(ok):
A kérelmezett módosítások általános célja az összes olyan pontosítás megtétele, amely világosabbá teszi a felhasznált tej termelésének körülményeit, valamint a termék előállításának feltételeit.
Ezek a módosítások lehetővé teszik a termék és a táj közötti kapcsolat erősítését, valamint a termék jellemzőinek hatékonyabb megőrzését.
3.1. A termékleírás 2. pontja:
A TERMÉK LEÍRÁSA:
A termék leírása pontosítja a „Langres” sajt leírására szolgáló egyes speciális technikai adatokat.
A kéreg vizuális megjelenése és a sajtok formája: egyrészt a leírás pontosításáról van szó, másrészt pedig a szóhasználat hozzáigazításáról a termékellenőrzések, például az érzékszervi vizsgálatok során alkalmazott szakkifejezésekhez. Az alkalmazott módosítások nem járnak a termék egyetlen jellemzőjének változásával sem.
Hivatkozás az öntőformák átmérőjére, a sajtok átmérője helyett: a sajtátmérők betartásának ellenőrzésére szolgáló egyértelműsítő módosítás. Mivel a sajtok átmérője az érlelés időtartama és körülményei függvényében kismértékben változhat, a formák leírása megbízhatóbb módszernek bizonyult.
A sajtok magasságára vonatkozó előírás törlése és a maximális tömeg bevezetése: egyrészről a minimális és maximális tömeg, másrészről a minimális és maximális átmérő jelentette határok kielégítőnek tekinthetők a sajtok jellemzéséhez.
A közepes méret bevezetése: a kis méret és a nagy méret közötti átmenetként a közepes méret lehetővé teszi a méretek fogyasztó általi jobb azonosítását, és egyben biztosítja a „Langres” eredetmegjelölés jellegzetességeinek megerősítését. A kisméretű sajt átmérőjének csökkentése egyben a közepes mérettől való jobb megkülönböztetést is elősegíti.
3.2. A termékleírás 5. pontja:
A TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSI MÓDSZERÉNEK LEÍRÁSA:
A kevésbé intenzív termelési rendszerhez alkalmazkodó fajták alkalmazása révén jobban kifejezhető a „Langres” sajt kapcsolata az adott tájjal.
A tejelő tehenek vásárlására és az üszők takarmányozására vonatkozó rendelkezések célja annak biztosítása, hogy a „Langres” sajtok előállítására szánt tejet olyan állatok adják, amelyeknek az adott tájhoz való alkalmazkodása biztosítottnak tekinthető, mivel a tartásuk és takarmányozásuk megfelel a termékleírásnak a termelésbe állításukat megelőző időszakban.
A „Langres” OEM-hez tartozó termelési terület magas szinten (80 %) meghatározott takarmányellátási önállósága egyike a tájjal való kapcsolat erősítésére szolgáló főbb kritériumoknak. A természeti környezet jellemzői és az állattenyésztők szaktudása – különösen a gyepgazdálkodás terén – így kifejeződik a tejelő tehenek takarmányozási színvonalában.
A tejelőállomány takarmányozására vonatkozó rendelkezések összessége a „Langres” termelési területén kialakult legeltetési hagyományok fenntartására irányul, garantálva egyrészt a legelőfű egy minimális arányát a takarmányozásban, másrészt megőrizve a legelőkről származó fű különleges tulajdonságait, változatos természetes flórát fenntartva és az eredeti természeti környezetet átalakító hatásokat elkerülve.
Így az állatok takarmányozásában a fű jelentős arányának biztosítása (kötelező legeltetés az év 6 hónapjában, tejelő tehenenként minimum 20 ár [2 000 négyzetméter] gyepterület, 30 % fűféle a téli adagban) jelentős mértékben hozzájárul az adott tájjal való kapcsolat erősítésében. Ebben szerepet játszik a műtrágyázás korlátozása is, mivel – a talajok elsavasodását és ezáltal igénytelenebb fajok, vagy akár a kívánt flóra konkurens fajainak dominanciáját előidéző nitrogénfelesleg képződésének kiküszöbölése révén – biztosítható a legelők biológiai sokféleségének megóvása.
A térségre jellemző, széles körben elterjedt régi gyakorlat szerint a téli szükséglet 130 %-ának megfelelő mennyiségű takarmányt képesek tárolni. Ezáltal a gazdálkodó megvalósíthatja a takarmányellátási önállóságra vonatkozó célkitűzéseit, felkészülve a rossz terméshez vezető váratlan eseményekre. Az e kritériumnak nem megfelelő mezőgazdasági üzemek esetében egy átmeneti időszak kerül bevezetésre.
Az engedélyezett szálastakarmányok és takarmánykoncentrátumok pozitív listák formájában vannak meghatározva. E takarmányok jellemzői, valamint a tárolásuk, előkészítésük és kiosztásuk módja szintén pontosan meg van határozva. Az új rendelkezések mindegyike a „Langres” termelési térségében hagyományosan alkalmazott gyakorlatoknak felel meg. E rendelkezések segítségével kizárhatók azok a takarmánytípusok vagy tartósítási módszerek, amelyek kedvezőtlen hatással lehetnek a „Langres” sajt előállítására alkalmas tej különleges tulajdonságaira.
E takarmánylista kialakításakor figyelemmel voltak a termelési terület takarmányellátási önállóságára vonatkozó követelményre is, a kiosztott takarmány származásának, helyi eredetének biztosítása érdekében.
A takarmánykoncentrátumok korlátozása egyben a termelés egyre intenzívebbé tételének fékezésére és a tájjal való kapcsolat erősítésére szolgáló eszköz is.
A különböző kezelések és adalékanyagok használatát a sajtok esetében egy általános érvényű rendelet szabályozza. Márpedig megfigyelték, hogy bizonyos új technológiák, amelyek közül számos a kezelésekre és adalékanyagokra vonatkozik – például mikroszűrés, a tej részleges koncentrálása vagy az érleléshez használt enzimek – következményekkel járhatnak az eredetmegjelöléssel ellátott sajtok jellemzőire nézve. Bizonyos enzimes adalékanyagok például összeegyeztethetetlennek tűnnek az OEM keretében végzett termelés alapvető jellemzőivel.
Ezért szükségesnek bizonyult minden egyes eredetmegjelöléssel ellátott termék termékleírásában (az 5. pontban) feltüntetni a kezeléseknek és adalékanyagoknak a tejen, illetve a sajt előállítása során történő alkalmazására vonatkozó aktuális gyakorlatokat, annak érdekében, hogy a most még előre nem látható jövőbeni gyakorlatok ne jelentsenek veszélyt az eredetmegjelöléssel ellátott sajtok jellemzőire.
Másrészről 1996-ban a termékleírás részévé tettek egyes technikai kritériumokat is, nevezetesen a tejsavasítási és lecsepegtetési szakasz időtartamára és hőmérsékletére, az átforgatás nélküli lecsepegtetési szakaszra, valamint a kezelések érlelés alatti gyakoriságára vonatkozó előírásokat.
A termékleírás új változatában az alvadék előállításától kezdve a sajtok érleléséig terjedő műveletekre meghatározott technikai kritériumok lehetővé teszik az előállítás folyamatának keretbe foglalását, valamint a „Langres” érzékszervi jellegzetességeinek kifejeződéséhez szükséges homogenitás biztosítását. Ezek az előállítással kapcsolatos feltételek figyelembe veszik azokat a bevett szokásokat is, amelyek a története során meghozták a „Langres” hírnevét.
A tej érlelése az oltás előtt, és mezofil élesztő használata: segítségével biztosítható az alvadék tejsavas jellege, amely az előállítási folyamat létfontosságú eleme a késztermék érzékszervi jellemzői tekintetében.
Az alvasztás időtartama: nagyon fontos adat abból a szempontból, hogy segítségével biztosíthatók az alvadék jellemzői, amelyek végső soron a „Langres” sajt jellegzetességét adják.
Az alvadék darabolása: lehetővé teszi az előzetes lecsepegtetést a kádban, elősegítve a későbbi lecsepegtetést. Ugyanakkor a kádon kívüli előzetes lecsepegtetés tilalma az alvadék épségének megőrzését szolgálja.
Az alvadék formába helyezésekor történő mosás és keverés tilalma törlésre kerül, mivel ezek a műveletek az „oltós” típusú előállításokra jellemzők. Ezért a sajt pH-értékének 4,6-re történő korlátozásával a tilalom értelmetlenné vált. Ez a határérték biztosítja a sajtok tejsavas jellegét, és ezáltal megakadályozza a mosás vagy keverés alkalmazását.
Legalább 19 °C-os hőmérséklet meghatározása: ezáltal elősegíthető a spontán lecsepegés, illetve lehetővé válik a sajt savasodását elősegítő enzimaktivitás fenntartása.
A forgatások számának korlátozása kettőre a lecsepegtetés során: ez biztosítja a sajtok felső részén látható – ezen eredetmegjelölés alapvető jellemzőjeként szolgáló – mélyedés természetes létrejöttét.
A módosítások lehetővé teszik az érlelési szakasz tágabb értelemben vett keretbe foglalását (beleértve a kiszárítástól kezdve egészen a pontosabb értelemben vett érlelésig terjedő szakaszokat), mivel az érlelési szakasz létfontosságú a sajt előállításában, hiszen ekkor teljesedhetnek ki igazán a sajtok tulajdonságai.
Hőmérsékleti és higrometriai feltételek meghatározása (a kiszárítási szakaszhoz alkalmazandó hőmérséklet, a pontosabb értelemben vett érlelés szakaszához alkalmazandó hőmérséklet és higrometria)
A nedves kezelésekre vonatkozó kötelezettség segítségével biztosítható a („Langres” sajtok jellegzetes érzékszervi tulajdonságait biztosító) egyes speciális érlelési élesztők fejlődésének irányítása.
Tizennyolc napos minimális érlelési idő meghatározása az újonnan meghatározott közepes méret esetében.
3.3. A termékleírás 6. pontja:
A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOT IGAZOLÓ ELEMEK:
A termékleírás e része az egységes dokumentum alapján (a földrajzi terület sajátosságai/a termék sajátosságai/a földrajzi terület és a termék minősége vagy jellemzői közötti okozati kapcsolat) került átdolgozásra és kiegészítésre, figyelembe véve az előállítási módszer pontosításait: a tejtermelésnek és sajtkészítésnek a „Langres” jellegzetességeihez és hírnevéhez hozzájáruló feltételeit.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE
„LANGRES”
EK-sz.: FR-PDO-0217-0121-07.07.2009
OFJ ( ) OEM ( X )
1. Elnevezés:
„Langres”
2. Tagállam vagy harmadik ország:
Franciaország
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:
3.1. A termék típusa:
|
1.3. osztály – |
Sajtok |
3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:
Egy lágy tésztájú és mosott kérgű sajtról van szó. A selymes és enyhén ráncos, viszkózus bevonatú kéreg színe az érlelést követően aranysárga és barnásvörös között változik.
A fehér színű sajttészta az érlelés közben krémessé változik. A sajt hengeres, enyhén csonkakúp formájú, a felső részén bemélyedéssel (amelynek mélysége meghaladja az 5 millimétert), és három méretben áll rendelkezésre:
|
— |
nagy méret, amelyet 16–20 centiméter átmérőjű formában készítenek, és amelynek a tömege 800 és 1 300 gramm között van, |
|
— |
közepes méret, amelyet 9–10 centiméter átmérőjű formában készítenek, és amelynek a tömege 280 és 350 gramm között van, |
|
— |
kis méret, amelyet 7–8 centiméter átmérőjű formában készítenek, és amelynek a tömege 150 és 250 gramm között van. |
A sajt zsírtartalma a teljes száradást követően legalább 50 százalék.
A szárazanyag-tartalma meghaladja a 42 százalékot.
A sajt kizárólag beoltott tehéntejből készül, amelyet előzetesen érlelésnek vetettek alá, és amelynek (2 óra 30 perc és 5 óra 30 perc közötti) alvadási ideje garantálja az alvadék tejsavas jellegét.
A sajt előállítására jellemző a legfeljebb két alkalommal történő forgatás a lecsepegtetés során, valamint a mérettől függően 15–21 napig tartó érlelés során történő nedves kezelések.
3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében):
A „Langres” sajt kizárólag olyan nem sűrített és nem tejporból előállított beoltott tehéntejből készül, amely a termelésnek a 4. pontban meghatározott földrajzi területéről származik. Tilos a tejből származó alapanyagok negatív hőmérséklet fenntartásával történő tartósítása.
3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):
A tejelőállomány elé juttatott és az eredetmegjelölés szerinti területről származó takarmány mennyiségének éves átlagban ki kell tennie az állomány teljes adagja szárazanyag-tartalmának legalább 80 %-át.
A tejelőállomány éves szinten legalább 6 hónapig legeltetve van, és ezen időszak alatt tehenenként legalább 20 ár (2 000 négyzetméter) gyepterület áll rendelkezésre.
A téli adagban a fű az állatok elé adott szálastakarmány legalább 30 százalékát teszik ki, amelynek legalább a fele széna vagy fűszárítmány.
Szálastakarmányként az alábbiak engedélyezettek:
|
— |
természetes, ideiglenes vagy telepített legelők fűje, legeltetve, zölden az állatok elé adva, silózással, bálázással vagy széna formájában tartósítva vagy szárítva, |
|
— |
teljes kukoricanövény, zölden az állatok elé adva, silózással tartósítva vagy szárítva, |
|
— |
takarmányrépák, |
|
— |
gabonafélék, zölden az állatok elé adva, bálázva vagy silózással tartósítva, |
|
— |
gabonaszalma. |
Zöldtakarmányozás esetén a megfelelő módon betakarított takarmányt friss állapotban kell a gazdaságba szállítani, és az a tejelő tehenek elé való kiosztást megelőzően nem hevíthető fel. A zöldtakarmány legkésőbb a kaszálást követő második fejésig fogyasztható.
A takarmányrépát a kiosztás előtt alaposan meg kell tisztítani. A takarmányrépát egészben, tisztán és épen kell kiosztani. A takarmányrépa feldarabolása esetén az ilyen takarmányt naponta frissen kell elkészíteni.
A bálázott takarmány fonnyasztott takarmányból készül, és legalább 60 %-os a szárazanyag-tartalma.
Silózott takarmány csak azzal a feltétellel engedélyezett, hogy azt kötelezően betonaljzaton kell tárolni, valamint előírás a betonból készült kirakodási felület, kivéve, ha létezik alternatív rendszer a tiszta rakodáshoz.
A silózott füvet először fonnyasztják, és az legalább 30 % szárazanyag-tartalommal rendelkezik.
A szénát kötelezően szárazon, fedett helyen kell tárolni.
2013. január 1-jétől a szalma esetében is kötelező lesz a szárazon, fedett helyen történő tárolás.
A koncentrátumokat és egyéb száraztakarmányt tiszta és nedvességtől védett helyen kell tárolni. Száraztakarmány a 85 %-nál több szárazanyagot tartalmazó takarmány.
Takarmánykoncentrátumból éves átlagban tejelő tehenenként és naponta legfeljebb 7 kg adható.
A teljes értékű vagy kiegészítő összetett takarmánykoncentrátumok az alábbiakból állnak:
|
— |
gabonafélék vagy gabona-melléktermékek, |
|
— |
fehérjenövények és olajnövények, |
|
— |
növényi pépek, |
|
— |
melasz, |
|
— |
szárított lucerna, |
|
— |
tejből származó termékek (tejsavó), |
|
— |
vitaminokkal kiegészített ásványi takarmány. |
A takarmánykoncentrátum lehet „háztáji” (az üzemben megtermelt termékekből az üzemben végzett keverés) vagy „kereskedelmi”.
A gabonafélék zúzása szigorúan csak mechanikus úton történik.
Folyékony takarmány csak abban az esetben megengedett, ha annak összetétele egyértelműen meg van adva, és az megfelel az engedélyezett takarmányok listájának.
Tilos a tejelőállomány takarmányozására szánt gabonafélék kezeléséhez szódát használni.
Tilos a takarmányhoz védett metionint, illetve szalmiákszeszt adni.
3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni:
A tej termelésének, valamint a sajt előállításának és érlelésének a meghatározott földrajzi területen belül kell történnie.
3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:
—
3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:
A „Langres” bejegyzett eredetmegjelöléssel ellátott sajtok címkéjén fel kell tüntetni az eredetmegjelölést és az „Appellation d'origine” kifejezést, a címkén található legnagyobb betűméret legalább kétharmadának megfelelő betűmérettel.
Kötelezően fel kell tüntetni az EU „OEM” logóját.
4. A földrajzi terület tömör meghatározása:
A földrajzi terület Bassigny legelőiből és a Langres-fennsíkból áll.
A tejtermelésnek, a sajtfeldolgozásnak és a sajtok érlelésének az alábbi területen kell történnie:
|
— |
Côte d’Or megyében
|
|
— |
Haute-Marne megyében
|
|
— |
Vosges megyében
|
5. Kapcsolat a földrajzi területtel:
5.1. A földrajzi terület sajátosságai:
A földrajzi terület Bassigny legelőiből és a Langres-fennsíkból áll.
Az egész terület egy jura alapzaton nyugszik, ami többé-kevésbé agyagos, agyagos-meszes talajokat eredményez. Az átlagos tengerszint feletti magasság 400 és 500 méter között van.
Számos írott forrás tanúsítja a lecsepegtetésre, szárításra, majd talán a langres-i vidéken történő érlelésre szánt, formába öntött sajtok készítésének középkori eredetét (földesúri jogokkal kapcsolatos ügylet, Langres város számadásainak kivonata).
A. F. Pauriau 19. századi könyvében („A tejgazdaság, a vaj kezelése, a főbb francia és külföldi vaj- és sajtfajták előállítása”, 1874) hivatkozás található a „Langres” elnevezésű sajtra.
Ebben az időszakban a sajt előállítása kizárólag a gazdaságokban történt, és a térségben előállított sajtok kereskedelme elsősorban Langres városán keresztül zajlott, ahol tizennégy kereskedőház vásárolta meg a túrót, és végezte el az érlelést. Úgy tűnik, hogy az adott korszakok szerint és legfőképpen a kereskedelmi célok függvényében különböző méretű sajtokat készítettek. Mindazonáltal általánosságban megkülönböztethetünk kisméretű sajtokat, amelyeket viszonylag fiatal korban való fogyasztásra szánnak, és a nagyobb méretű sajtokat, amelyek hosszabb ideig tarthatók el, és alkalmasabbak a távolabbi helyekre történő szállításra.
Lassanként betelepültek a környékre a kereskedők. Közvetlenül a falvakban vásárolták fel a termékeket, és egyre nagyobb volumenben kereskedtek. A szállítmányok célpontja Párizs, Châlons, Bar-le-Duc, Nancy, valamint Corrèze és l'Allier megyék, illetve néha Genf volt. A „Langres” sajt hírneve ezzel elérte csúcspontját.
Az első világháború alatt elkezdett visszaszorulni a „Langres” sajt háztáji előállítása, amely folyamat a 40-es évek végéig zajlott. Ugyanebben az időben fokozatosan felváltotta a háztáji előállítást a térségben már a 20. század elején megtelepülő sajtüzemekben folyó tejtermék-előállítás, de a sajtüzemek ekkor még inkább egyéb sajt-előállítási módszerek, nevezetesen a főzött, préselt tésztájú sajttípusok felé fordultak.
1950-ig kellett várni, hogy néhány kézműves ismét elkezdjen „Langres” sajtot készíteni, újból útjára indítva e sajt előállítását. 1981-ban létrejött a „Langres” sajt szakmaközi szervezete, amely 1986-tól kezdődően azt tűzte ki céljául, hogy a „Langres” hírnevét szentesítő bejegyzett eredetmegjelölést szerezzen.
5.2. A termék sajátosságai:
A „Langres” egy lágy tésztájú és mosott kérgű sajt, amelynek a kéregszíne az érlelést követően világossárga és barna között változik. Legfőbb jellegzetessége a felső részén található bemélyedés, a „kút” vagy „medence”.
Három különböző méretben készítik, amelyek tömege 150 és 250 gramm között van a kisméretű, 280 és 350 gramm között a közepes méretű, valamint 800 és 1 300 gramm között a nagyméretű sajtok esetében.
Az előállítása két létfontosságú szakaszból áll: a tej lassú érleléséből, amely révén tejsavas típusú alvadék képződik, valamint az érlelés során a sós vizes lemosással végzett kezelésekből.
5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:
A földrajzi terület meghatározása a „Langres” sajt előállításának, valamint a térségben már régóta honos szarvasmarhafajták (nevezetesen a Simmental) tenyésztésének hagyományos területe alapján történik. A tejgazdaságoknak elsősorban e fajták által adott tejet kell előállítaniuk. Ez a terület kiterjed azokra a szomszédos övezetekre, amelyek természeti környezetének legfőbb tényezői kellő hasonlóságot mutatnak a sajt származási helyével.
Ezek a talajok lehetővé tették a vegyes gazdálkodás/állattartás típusú termelés kialakulását, pontosabban az állattartást a Bassigny területen, amely kedvezőbb a legelőgazdálkodás számára. A tejelő tehenek takarmányozásának fontos részét képezi a termelési terület legelőiről származó fű, amely révén biztosítható a természeti környezet jellemzőit magán viselő tejtermelés.
A tejelőállomány tartására vonatkozó gyakorlatok igazodnak a földrajzi terület természeti környezete által támasztott követelményekhez. Így a gazdaságban egész évben fellelhető jelentős takarmánykészlet régi gyakorlat, amely a térségben széles körben elterjedt. Ezáltal biztosított a füvön alapuló takarmányozás, amelyet a legeltetés csak részben tesz lehetővé, egyrészt a Langres-fennsíkot jellemző nyári aszályok, másrészt a Bassigny-térség viszonylag hidromorf talajai miatt.
Az olyan speciális előállítási feltételek, mint például a tej hosszú ideig tartó érlelése és a sajtok érlelés alatti kezelése a régóta alkalmazott helyi szaktudást tükrözik.
Hasonlóképpen, a lecsepegtetés szakaszában a forgatások számának korlátozása egy olyan gyakorlat, amely a 19. századra nyúlik vissza. Ez teszi lehetővé a „medence” kialakulását a sajtok felső felületén. Ezt az elengedhetetlen jellemzőt biztosítják a napjainkban a „Langres” sajt készítői számára előírt előállítási módszerek.
A jelenleg alkalmazott, de történelmi hagyományokon alapuló módszerek lehetővé teszik, hogy a „Langres” sajt az identitását hangsúlyozó egyedi jellemzőkkel bírjon, amelyek a következők: lágy tészta, mosott kéreg, erőteljes és jellemző illat, kiszerelés egymástól jól elkülöníthető méretekben.
Hivatkozás a termékleírás közzétételére:
(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)
https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCLangres-avec-modification.doc
(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.