INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

1.1. Háttér-információk

Kiemelten fontos ösztönözni és támogatni, hogy a polgárok részt vegyenek az Európai Unió ügyeiben és az Unió által képviselt értékek, célok megvalósításában. Ezen belül ugyanúgy szükség van az aktuális ügyekbe történő fokozott bevonásukra, mint az Unió történetének és – két borzalmas világháborút követő – megszületésének átfogóbb megismerésére. A polgárokat megcélzó eddigi programok sikerrel kezelték ezeket a kihívásokat, és továbbra is nagy szükség van arra, hogy folytatódjon az említett kérdések megoldására irányuló uniós szintű munka.

Amint azt Barroso elnök az Unió helyzetéről szóló 2011. évi értékelő beszédében mondta, az Európai Unió eddigi történetének legnagyobb kihívásával nézünk szembe. Pénzügyi, gazdasági és társadalmi válságról van szó, amelyet bizalmi válság is tetéz. Csupán nemzeti tervekkel vagy akár kormányközi együttműködésekkel az ilyen nagyléptékű gazdasági és társadalmi nehézségek nem küzdhetők le, a polgárok azonban még ma sincsenek teljes mértékben tisztában az Unió szerepével és eredményeivel. A Bizottságnak ezért fel kell kutatnia, hogyan javíthatja a polgárok uniós projekttel kapcsolatos tudatosságát és ismereteit.

Az Európai Unióról szóló szerződés nagy előrelépést jelent afelé, hogy az Unió közelebb kerüljön a polgárokhoz, és hogy fokozódjon az uniós szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatos, határokon átnyúló párbeszéd: a szerződés 11. cikke a részvételi demokrácia egy teljesen új dimenzióját vezeti be, melynek egyik kulcseleme a polgári kezdeményezés intézménye.

E programmal a Bizottság (a polgári igények kielégítésével és a polgári jogok érvényesítésével együtt stratégiai háromszöget alkotó) polgári részvételhez szükséges kapacitás megteremtését célzó intézkedések meghozatalára tesz javaslatot A javaslat célja, hogy

(1) fejlessze a civil társadalom uniós döntéshozatalban való részvételhez szükséges kapacitását;

(2) támogató struktúrákat fejlesszen ki, amelyek révén az ilyen viták eredményei a megfelelő szinteken eljuthatnak a döntéshozókig;

(3) további lehetőségeket kínáljon az egyes polgároknak az Unióval kapcsolatos kérdésekről folyó vitákban és egyeztetésekben való részvételre.

1.2. A javaslat okai és céljai

A program célja, hogy megteremtse az Unióval kapcsolatos kérdésekről helyi, regionális és nemzeti szinten folytatott, valódibb, megalapozottabb viták feltételeit, amelyek azután páneurópai szintre emelhetők. A program – nagyszámú szervezet bevonásával – széles körben kívánja megszólítani azon polgárokat, akik máskülönben nem törekednének arra, hogy részt vegyenek uniós ügyekben, vagy befolyást gyakoroljanak azokra; a program arra ösztönzi e polgárokat, hogy megtegyék a részvétel felé vezető első lépést, legyen szó bármilyen (az EU-hoz kapcsolódó) témakörről, illetve bármilyen részvételi formáról, amennyiben az transznacionális jelleggel vagy európai dimenzióval rendelkezik. A program horizontális megközelítésének célja nem az, hogy felváltsa a tematikus programokat vagy megkettőzze a vonatkozó uniós szintű konzultációs folyamatot, hanem hogy helyi szinten ösztönözze a polgárokat az európai érdekű konkrét kérdésekről folytatott vitára. Ennek révén a polgárok felismerhetik, milyen hatást gyakorolnak az uniós politikák mindennapi életükre. Befolyásolhatják és megtapasztalhatják az Európa nyújtotta előnyöket, és magukévá tehetik az Unió küldetését.

A jelenlegi (2007–2013 közötti időszakra vonatkozó) „Európa a polgárokért” program erősségeiről és hiányosságairól készült elemzés alapul szolgál majd a jövőbeli program kialakítása, célközönsége, a társadalmi és földrajzi elérés és láthatóság, a hatásvizsgálat és a valorizációs/információterjesztési mechanizmusok terén.

A jövőbeli program általános célkitűzése „a történelmi emlékezet erősítése és az uniós szintű polgári részvételi kapacitás növelése” lesz. Válasszal szolgál majd az olyan kapcsolódó támogató struktúrák iránt felmerült igényre, amelyek az említett viták eredményeit a megfelelő szinten tevékenykedő döntéshozók felé továbbítják. E cél érdekében a program – a civil szervezetek kapacitásfejlesztése révén – hozzájárul ahhoz, hogy a polgárok fokozottabban bevonódjanak az Unió demokratikus életébe. A javasolt konkrét célkitűzések a következők:

– a történelmi emlékezettel, az uniós integrációval és az Unió történetével kapcsolatos vita, reflexió és együttműködés ösztönzése;

– a politikai ismeretek elmélyítése és az uniós döntéshozatali folyamatban való részvétel képességének fejlesztése a polgárok körében, valamint a szolidaritás, a társadalmi szerepvállalás és az önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek megteremtése.

Mivel az új programban javasolt konkrét célkitűzések száma csökkent, egy sor új operatív célkitűzés meghatározására kerül sor. Utóbbiaknak köszönhetően a Bizottság megbízhatóbb mutatókat tud meghatározni, és ezek alapján objektíven és részletesebben értékelheti az előrehaladást és a hatásokat.

– A történelmi emlékezettel, az európai értékekkel és történelemmel kapcsolatos vitát és tevékenységeket ösztönző szervezetek támogatása;

– Általános európai érdekű támogató szervezetek, transznacionális partnerségek és hálózatok támogatása az uniós kérdésekkel foglalkozó polgári interakciók előmozdítása érdekében;

– Horizontális dimenzió: a projekteredmények belső és külső tevékenységek keretében történő elemzése, terjesztése és valorizációja .

1.3. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 11. cikke az uniós intézmények feladataként írja elő annak biztosítását, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák. Ugyanez a cikk említi az intézmények azon kötelezettségét, hogy a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn, illetve a Bizottság azon kötelezettségét, hogy az érintett felekkel széles körű konzultációkat folytasson, valamint bevezeti a polgári kezdeményezés intézményét. 2009. szeptemberi „politikai iránymutatásában” Barroso elnök bejelentette, hogy a korábbinál jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a polgárokra, akiket az Unió politikájának középpontjába kell állítani. Az alábbiak szerint az új „Európa a polgárokért” program keretében végzett tevékenységek a tervek szerint jóval szorosabban kapcsolódnának a konkrét politikai döntéshozatalhoz. Következésképpen a vonatkozó szakpolitikai intézkedéseket és programokat végrehajtó bizottsági szolgálatok között szoros együttműködés jön majd létre.

A program egyike azon eszközöknek, amelyek az EUSZ 10. és 11. cikkében foglalt demokratikus elveket ágazati uniós politikák széles körével kapcsolják majd össze, anélkül, hogy az Európai Bizottság által a polgárokkal, érdekeltekkel és érdekcsoportokkal folytatott egyedi párbeszéd helyébe lépnének. Az „Európa a polgárokért” program következő változata lehetővé teszi a polgárok számára, hogy az uniós fellépés valamennyi területére vonatkozóan és a hivatalos döntéshozatali folyamat valamennyi szakaszában megosszák egymással véleményüket. A projektek témáját, azok helyi és regionális kontextusba való beágyazottságát, valamint az érdekeltek körének összetételét illetően jelentős szinergiák léteznek más uniós programokkal, nevezetesen a foglalkoztatás, a szociális ügyek, az oktatás, a kutatás és az innováció, az ifjúságügy és a kultúra, az igazságügy, a nemek közötti esélyegyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és a regionális politika területén.

A program továbbá kiegészíti és kibővíti az Európai Bizottság tagállamokban működő képviseleteinek munkáját. A képviseleteket – mivel feladataik közé tartozik a polgárok megszólítása és a kommunikáció nemzeti szinten való biztosítása – minél nagyobb mértékben bevonják a programmal kapcsolatos tájékoztatási és népszerűsítési tevékenységbe.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK

2.1.        Konzultáció az érdekeltekkel

Kiemelten fontos szerepet kapott az a konzultáció, amelyet az „Európa a polgárokért” program által érintett, legjelentősebb érdekeltekkel folytattak. Az említettek véleményét az alábbi alkalmak során kérték ki:

– 2010. június 20-án, Brüsszelben a legjelentősebb érdekeltek (a nem kormányzati szervezetekkel folytatott rendszeres konzultációban részt vevő csoport tagjai, az európai polgárság ügyével foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok, az Európai Települések és Régiók Tanácsának (CEMR) és a testvérváros-program koordinátorai, valamint a programbizottság tagjai) tartottak konzultációs találkozót. A megbeszélések nyilvános napirend szerint zajlottak, és nagyfokú részvételi hajlandóság jellemezte őket.

– 2010. október 27-én a Bizottság IPM (interaktív politikai döntéshozatal) eszközének keretében nyilvános online konzultáció indult az „Európa a polgárokért” program jövőjéről. A konzultáció, amely 2011. január 5-én zárult le, valamennyi érdekelt fél (az egyes polgárok, civil társadalmi szervezetek, állami hatóságok és közigazgatási szervek, kutatási és innovációs intézmények, európai és nemzetközi szervezetek és mások) véleményét kikérte. A konzultációban 412 válaszadó vett részt, és 5 további különálló észrevétel érkezett. A Bizottság a kapott információkat külső tanácsadó segítségével elemezte. Az eredmények és a nyilvános konzultáció részletes elemzése a következő címen érhető el: http://ec.europa.eu/citizenship.

– 2011. június 21-én az érdekeltek újabb találkozót szerveztek Brüsszelben, 100 érintett részvételével.

– 2011. májusában és júniusában három fókuszcsoportos felmérést végeztek Bécsben, Párizsban és Varsóban a program különböző vonatkozásairól (testvérváros-program, a civil társadalom fejlődésére gyakorolt hatás, történelmi emlékezet), amelyekben az érdekelt felek, kutatók, helyi önkormányzatok, nemzeti kormányok és újságírók vettek részt.

– Rendszeres konzultáció az érdekeltekkel: ez évente 2–3 találkozót jelent a Bizottság és az „Európa a polgárokért” programban aktívan közreműködő, hozzávetőleg 70 kulcsfontosságú európai szervezet részvételével.

2.2.        Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A Bizottság figyelembe vette a programjavaslat összeállításával kapcsolatos hatásvizsgálat kidolgozásakor az érdekeltek két találkozóján az általuk adott szakértői véleményeket és a nyilvános online konzultációban részt vevők észrevételeit. Ezeket összevetették a 2011 tavaszán meghallgatott fókuszcsoportok szakvéleményével.

Ahhoz, hogy a jelenlegi program tapasztalatait fel lehessen használni alapul, a 2010-ben külső tanácsadó által végzett félidős értékelés fontos információforrásként szolgált, amelyet a hatásvizsgálatban és a programjavaslatban egyaránt figyelembe vettek.

2.3.        Hatásvizsgálat

2011 nyarán teljes körű hatásvizsgálat készült. 2011. szeptember 21-én: a hatásvizsgálati testület megvitatta a jelentést, és számos javítást kért, különösen azt, hogy a jelentés nyújtson átfogóbb és célzottabb elemzést a problémáról, konkrétabban fogalmazza meg a célokat, dolgozzon ki érdemi szakpolitikai lehetőségeket és azokat értékelje, valamint tisztázza az értékelési szabályokat, és megbízhatóbb haladási mutatókat határozzon meg. Ez a jelentés már tartalmazza a fenti elemeket.

Mindemellett a programot beillesztették a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretről készült összesített hatásvizsgálatba.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.        A javasolt intézkedés összefoglalása

Az Európai Bizottság a jelenlegi program folytatásaként javaslatot tesz a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” elnevezésű programra. Ennek célja az uniós szintű polgári részvételi kapacitás növelése és ezáltal az átfogó cél megvalósítása, azaz: a polgári szerepvállalás ösztönzése és az Unióval kapcsolatos tudatosság és ismeretek szintjének növeléséhez való hozzájárulás. A program két dimenziója egyrészről általános európai érdekű szervezetek, transznacionális partnerségek és hálózatok támogatását irányozza elő az uniós kérdésekkel foglalkozó polgári interakciók előmozdítása érdekében, másrészről pedig az európai értékekkel és történelemmel kapcsolatos vitát és tevékenységeket ösztönző szervezetek támogatását célozza. A program horizontális módon törekszik a programtevékenységekből származó eredmények elemzésére, terjesztésére és valorizációjára vonatkozó rendelkezések megfogalmazására. Elődjéhez hasonlóan ezt a programot is nyílt pályázati felhívások keretében elnyerhető működési támogatások és projekttámogatások, valamint ajánlati felhívások alapján odaítélt szolgáltatási szerződések révén hajtják végre. A Bizottság a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletben előírt módon – költség-haszon elemzés alapján – egy meglévő végrehajtó ügynökséget bíz meg a program irányításával.

3.2.        Jogalap

Az EUMSZ 352. cikke.

3.3.        A szubszidiaritás elve

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 11. cikke az uniós intézmények feladataként írja elő annak biztosítását, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák. Ugyanez a cikk említi az intézmények azon kötelezettségét, hogy a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn, illetve a Bizottság azon kötelezettségét, hogy az érintett felekkel széles körű konzultációkat folytasson, valamint bevezeti a polgári kezdeményezés intézményét.

A szerződésben foglalt rendelkezések megvalósításának biztosításához szükség van megfelelő eszközökre. Ilyen eszköz az „Európa a polgárokért” program, illetve a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

A javasolt program uniós hozzáadott értéke ezenfelül az új program egyedi fellépései szintjén is bizonyítást nyer:

– A „Történelmi emlékezet és európai polgárság” esetében a program célja az európai integrációval és történelemmel kapcsolatos transznacionális szintű, illetve egyértelmű európai dimenzióval rendelkező vitát és tevékenységeket ösztönző szervezetek támogatása. A „történelem” témakörbe tartozó bizonyos intézkedések esetében az európai dimenzió is elegendő. A történelmi archívumok és emlékhelyek természetükből adódóan helyhez kötöttek, ám sok esetben uniós szintű jelentőséggel bírnak.

– A „Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel” esetében a program célja az ismeretek bővítése és az uniós döntéshozatali folyamatban való részvétel képességének megerősítése a polgárok körében, valamint a szolidaritás, a társadalmi szerepvállalás és az önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek megteremtése. Ez a terület nagy kiterjedése és átfogó célkitűzése nyomán csak uniós szinten kezelhető.

– A „Valorizáció” esetében a program egészének horizontális dimenziójáról van szó. Itt a hangsúly a fenti ágakból származó projekteredmények elemzésén, terjesztésén, közlésén és valorizációján van. Nemzeti és regionális platformok elősegítenék a polgári részvétel megerősítésével kapcsolatos bevált gyakorlatok és ötletek összegyűjtését, ugyanakkor összeurópai platformokra és közös eszközökre is szükség van a látókör szélesítése és a nemzetek közötti cserék megkönnyítése érdekében.

Ezen rendelet célkitűzéseit nem lehet megfelelő módon megvalósítani tagállami szinten, és ezért e célok – a program fellépéseinek és intézkedéseinek transznacionális és multilaterális jellege miatt – európai uniós szinten jobban megvalósíthatók.

3.4.        Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel az említett célkitűzés európai szintű megvalósításához szükséges minimumra szorítkozik, és nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket.

3.5.        Az alapvető jogokra gyakorolt hatás

A program közvetve támogatja az uniós polgároknak az Alapjogi Charta 39. cikkében szereplő jogait.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslat jelenlegi árakon számítva 229 millió EUR-t irányoz elő az „Európa a polgárokért” program javára.

4.1.        Végrehajtás

A rendelet célja az irányítás terén egy ésszerűbb és egyszerűbb megközelítés alkalmazása, amely javítja a költséghatékonyságot. A méretgazdaságosság jelentős lehet, ha a hasonló jellegű tevékenységekre hasonló végrehajtási szabályok és eljárások vonatkoznak, és ezáltal a kedvezményezettek, valamint az uniós és nemzeti szintű irányító szervezetek munkája is egyszerűbbé válik.

Az egyszerűsítés már a jelenlegi programban is fontos szerepet játszik, és az új programban még nagyobb jelentősége lesz. Az, hogy a teljes programciklus irányítását egyetlen végrehajtó ügynökség végzi, számottevő igazgatási és humánerőforrás-megtakarítást eredményez. Ezenfelül az átalányösszegek, átalánydíjak és egységköltségek, az elektronikus pályázatok, valamint az azonos régióban található szervezeteknél tett csoportos látogatások keretében megvalósított hatékony helyszíni vizsgálatok tovább csökkentik az adminisztratív terheket és jelentős költségmegtakarítást eredményeznek.

2011/0436 (APP)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 352. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére[1],

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkével összhangban az uniós intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely területen végzett tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák, valamint az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet kell fenntartaniuk.

(2) Az Európa 2020 stratégiával az Unió és a tagállamok célja, hogy az elkövetkező évtizedben biztosítsák a növekedést, a foglalkoztatást, a termelékenységet és a társadalmi kohéziót[2].

(3) Míg hivatalos jogokkal rendelkező uniós polgárnak lenni vitathatatlanul hozzáadott értéket képvisel, az Unió nem minden esetben teszi nyilvánvalóvá, hogy összefüggés áll fenn számos gazdasági és szociális probléma megoldása és az uniós szakpolitikai intézkedések között. Ennélfogva az európai béke és stabilitás, a hosszú távú fenntartható növekedés, az árstabilitás, a fogyasztók és a környezet hatékony védelme, valamint az alapvető jogok érvényesítése terén elért meggyőző eredmények ellenére a polgárok nem minden esetben érzik úgy, hogy erősen kötődnek az Unióhoz.

(4) Ahhoz, hogy Európát közelebb hozzuk polgáraihoz, és lehetővé tegyük számukra, hogy teljes mértékben részt vegyenek ebben a folyamatban, transznacionális és uniós szintű tevékenységek révén megvalósított számos intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség. Az európai polgári kezdeményezés intézménye egyedülálló módon lehetőséget kínál a polgárok számára, hogy közvetlenül részt vegyenek az uniós jogszabályok alakításában[3].

(5) A 2007–2013-as időszakra az aktív európai polgárságot támogató „Európa a polgárokért” című program létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1904/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[4] cselekvési programot hozott létre, amely megerősítette, hogy szükséges a civil társadalmi szervezetekkel és a településekkel folytatott állandó párbeszéd kialakítása, valamint a polgárok aktív bevonásának támogatása.

(6) Az időközi értékelő jelentés, egy nyilvános online konzultáció és az érdekelt felek két egymást követő konzultációs ülése megerősítette, hogy az új programot mind a civil társadalmi szervezetek, mind pedig a közreműködő egyének relevánsnak tekintik, és szükség van rá ahhoz, hogy szervezeti szinten javulhasson a kapacitásépítés, az egyén szintjén pedig az uniós ügyek iránti fokozott érdeklődést váltson ki.

(7) A projektek témáit, azok helyi és regionális kontextusba való beágyazottságát, valamint az érdekeltek körének összetételét illetően jelentős szinergiáknak kellene létrejönniük más uniós programokkal, nevezetesen a foglalkoztatás, a szociális ügyek, az oktatás, az ifjúságügy és a kultúra, az igazságügy, a nemek közötti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma, valamint a regionális politika területén.

(8) Az új programnak különböző intézkedések széles körét kell felölelnie, és annak érdekében, hogy a közélet valamennyi területén aktív részvételre sarkalljon, magában kell foglalnia többek között a polgárok számára szervezett találkozókat, a polgári ügyeket érintő kapcsolattartást és az ezekről folytatott vitákat, uniós szintű rendezvényeket, az európai történelem meghatározó pillanatairól való reflexiót célzó kezdeményezéseket, az uniós intézményekkel és működésükkel kapcsolatos ismeretek elmélyítésére irányuló kezdeményezéseket, valamint európai politikai kérdésekről folytatott vitákat.

(9) A program hatásának és hosszú távú fenntarthatóságának fokozása érdekében a program horizontális dimenziójának gondoskodnia kell az eredmények valorizációjáról és átadhatóságáról. E célból a megkezdett tevékenységeknek egyértelműen kapcsolódniuk kell az európai politikai menetrendhez, és azokról megfelelő tájékoztatást kell nyújtani.

(10) Tekintettel az Uniót jellemző többnyelvűségre, kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy valamennyi tagállamból egyenlő mértékben vonjuk be a polgárokat és a civil társadalmi szervezeteket a transznacionális projektekbe és tevékenységekbe.

(11) Egyrészről az előcsatlakozási stratégia nyújtotta előnyöket élvező, csatlakozó és tagjelölt, valamint potenciális tagjelölt országokat, másrészről az EGT-megállapodásban részt vevő EFTA-országokat – a velük kötött megállapodásoknak megfelelően – az európai uniós programok potenciális résztvevőinek ismerik el.

(12) E rendelet a program teljes időtartamára olyan pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről, valamint a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 201Y. YY. XX-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás [17.] pontja értelmében elsődleges hivatkozási alapot jelent a költségvetési hatóság számára.

(13) Az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekhez rendelt forrásoknak hozzá kell járulniuk az Európai Unió politikai prioritásainak szervezeti kommunikációjához, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez.

(14) A programot a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködve rendszeresen ellenőrizni kell és független értékelésnek kell alávetni, hogy lehetőség nyíljon az intézkedések megfelelő végrehajtásához szükséges kiigazításokra.

(15) Az Európai Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, a jogtalanul kifizetett vagy a helytelenül felhasznált források visszafizettetését és adott esetben a bírságokat.

(16) Az uniós politikai menetrend alakításában való részvétel megvalósítása érdekében előnyben részesülnek a jelentős hatással bíró, különösen az uniós politikákhoz közvetlenül kapcsolódó projektekhez nyújtott támogatások. Ezenfelül, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét követve átalányösszegek, átalányfinanszírozás és egységköltségek alkalmazásával tovább kell egyszerűsíteni a program végrehajtását.

(17) Az 1904/2006/EK határozat értelmében 2013. december 31. előtt megkezdett tevékenységek nyomon követésére átmeneti intézkedéseket kell előirányozni.

(18) Mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják kellőképpen megvalósítani, és ezért a program fellépéseinek és intézkedéseinek transznacionális és multilaterális miatt az európai uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikk szerint, az arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célok eléréséhez szükséges mértéket.

(19) Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet végrehajtása azonos feltételek között történjen, a Bizottságot a program hatálya és célkitűzései vonatkozásában végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[5] megfelelően kell gyakorolni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Létrehozás és általános célkitűzések

(1) Ez a rendelet létrehozza a 2014. január 1-je és 2020. december 31-e közötti időszakra szóló „Európa a polgárokért” elnevezésű programot (a továbbiakban: a program).

(2) Az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek elmélyítésének és a polgári szerepvállalás ösztönzésének átfogó célkitűzése keretében a program a következő általános célt valósítja meg:

– A történelmi emlékezet erősítése és az uniós szintű polgári részvételi kapacitás növelése.

2. cikk

A program konkrét célkitűzései

A program a következő konkrét célkitűzéseket fogalmazza meg, amelyeket transznacionális szintű vagy egyértelmű európai dimenzióval rendelkező intézkedések révén hajtanak végre:

(1) a történelmi emlékezet, az Unió története, identitás és célok iránti figyelem felkeltése a vita, a reflexió és hálózatépítés ösztönzése révén;

A haladás mérése a közvetlenül és közvetve megszólított kedvezményezettek száma, a projektek minősége és az első alkalommal pályázók aránya alapján történik.

(2) az uniós szintű demokratikus és polgári részvétel ösztönzése, valamint az uniós döntéshozatali folyamattal kapcsolatos ismeretek javítása a polgárok körében, és a társadalmi szerepvállalás és önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek előmozdítása.

A haladás mérése a közvetlenül és közvetve megszólított kedvezményezettek száma, az EU és az uniós intézmények megítélése, a projektek minősége és az első alkalommal pályázók aránya alapján történik.

3. cikk

A program felépítése és támogatott intézkedések

(1)          A programot a következő két ág alkotja:

a)           „Történelmi emlékezet és európai polgárság”

b)           „Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel”.

A két ágat a projektek eredményeinek elemzését, terjesztését és hasznosítását célzó horizontális tevékenységek („valorizációs” tevékenységek) egészítik ki.

(2)          Célkitűzéseinek elérése érdekében a program többek között az alábbi intézkedéstípusokat támogatja, amelyek végrehajtása transznacionális szinten történik vagy egyértelmű európai dimenzióval bír:

– Polgári találkozók, testvérváros-programok

– Transznacionális partnerségek és hálózatok létrehozása és működtetése

– Általános európai érdekű szervezetek támogatása

– Közösségépítés és a polgársággal kapcsolatos ügyekről folytatott viták IKT és/vagy a közösségi média alkalmazásával

– Uniós szintű rendezvények

– Az európai történelem meghatározó pillanataival kapcsolatos viták/tanulmányok, illetve intézkedések, különösen a nácizmus és a sztálinizmus idején elkövetett bűncselekmények emlékének élénken tartása céljából

– Reflexió/vita a közös értékekről

– Az uniós intézményekkel és működésükkel kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló kezdeményezések

– A támogatott kezdeményezések eredményeit kiaknázó és valorizáló intézkedések

– Tanulmányok a polgársággal és a polgári részvétellel kapcsolatos kérdésekről

– A programhoz kapcsolódó tagállami tájékoztatási/tanácsadó struktúrák támogatása

4. cikk

Intézkedések

Az intézkedések támogatás vagy közbeszerzési szerződés formájában valósulhatnak meg.

(1)          Uniós támogatás meghatározott formában, például működési vagy intézkedési támogatásként nyújtható.

(2)          A közbeszerzési szerződések olyan szolgáltatások beszerzésére terjednek ki, mint például programok szervezése, tanulmányok és kutatások, tájékoztatási és terjesztési eszközök, ellenőrzés és értékelés.

5. cikk

Részvétel a programban

A programban a következő országok vehetnek részt (a továbbiakban: részt vevő országok):

a)           a tagállamok;

b)           csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok, a vonatkozó keretmegállapodásban, a Társulási Tanács határozatában vagy hasonló megállapodásokban foglalt, az említett országok uniós programokban való részvételére irányuló általános elveknek és feltételeknek megfelelően,

c)           azok az EFTA-országok, amelyek részes felei az EGT-megállapodásnak, az EGT-megállapodás rendelkezéseinek megfelelően.

6. cikk

Hozzáférés a programhoz

A programban az európai integrációt népszerűsítését végző valamennyi érdekelt fél részt vehet, különösen a helyi hatóságok és szervezetek, az európai közpolitikai kutatási szervezetek (agytrösztök), polgári csoportosulások és más civil társadalmi szervezetek (például túlélők szövetségei), valamint oktatási és kutatási intézmények.

7. cikk

Együttműködés nemzetközi szervezetekkel

A program kiterjedhet a hatálya alá tartozó területeken a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel, például az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val folytatott közös tevékenységekre; az együttműködés közös hozzájárulások alapján, valamint a költségvetési rendeletnek[6] megfelelően történik.

8. cikk

A program végrehajtása

A Bizottság a program végrehajtása érdekében a 9. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban végrehajtási aktusok útján éves munkaprogramokat fogad el. Az éves munkaprogramok meghatározzák a célkitűzéseket, a várható eredményeket, a végrehajtás módját, valamint a finanszírozási terv teljes összegét. Tartalmazzák továbbá a finanszírozandó tevékenységek leírását, a megfelelő finanszírozási összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét. Emellett tartalmazzák a prioritásoknak nyújtott támogatásokat, az alapvető értékelési kritériumokat és a társfinanszírozás maximális mértékét is.

9. cikk

Bizottság

(1)          A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)          Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

10. cikk

Konzultáció az érdekelt felekkel

A Bizottság rendszeres párbeszédet folytat a program kedvezményezettjeivel, az érdekelt felekkel és az érintett szakértőkkel.

11. cikk

Összhang egyéb uniós eszközökkel

A Bizottság gondoskodik a program és az Uniós fellépés egyéb területein – különösen az oktatás, a szakképzés, a kultúra, a sport, az alapvető jogok és szabadságok, a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, a kutatás és az innováció, a bővítési politika és az Unió külügyi tevékenysége területén – alkalmazott eszközök közötti koherenciáról és kiegészítő jellegről.

12. cikk

Költségvetés

(1)          A program végrehajtására biztosított pénzügyi keretösszeg 229 millió EUR.

(2)          Az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre elkülönített források egyúttal az Európai Unió politikai prioritásait[7] érintő szervezeti kommunikáció költségeire is fordítandók, amennyiben az említett prioritások kapcsolódnak ezen rendelet általános célkitűzéseihez.

13. cikk

Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e program alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e program alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Európai Unió pénzügyi érdekeit sérti.

Az első és második albekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

14. cikk

Ellenőrzés és értékelés

(1)          A Bizottság gondoskodik arról, hogy teljesítményalapú mutatók alkalmazásával rendszeresen ellenőrizzék a program célkitűzései terén elért eredményeket. Az ellenőrzési és értékelési folyamat eredményeit felhasználja a program megvalósításakor. Az ellenőrzés keretében elsősorban a (3) bekezdés a) és c) pontjában említett jelentések elkészítésére kerül sor.

Releváns esetben a mutatók nem és kor szerinti bontásban szerepelnek.

(2)          A Bizottság gondoskodik a program rendszeres, külső és független értékeléséről, és rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet.

(3)          A Bizottság benyújtja az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére a következőket:

a)           időközi értékelő jelentés az elért eredményekről, valamint e program végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásairól, legkésőbb 2017. december 31-ig;

b)           a program folytatásáról szóló közlemény, legkésőbb 2018. december 31-ig;

c)           utólagos értékelő jelentés, legkésőbb 2023. július 1-ig.

15. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az 1904/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 2014. január 1-jétől hatályát veszti.

Az 1904/2006/EK határozat értelmében a 2013. december 31-e előtt megindult fellépések irányítása – megvalósításuk befejezéséig – az említett határozat szerint történik.

A költségvetési rendelet 18. cikke értelmében az 1904/2006/EK határozat szerint jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizetéséből származó célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatok rendelkezésre bocsáthatók a program számára.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben,

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

MELLÉKLET

1. A KEZDEMÉNYEZÉSEK ISMERTETÉSE

Kiegészítő információk a programhoz történő hozzáférésre vonatkozóan

1. ÁG: Történelmi emlékezet és európai polgárság

Ezt az ágat az e címen elindítható lehetséges projektek és kezdeményezések, és nem a pályázatra jogosult civil társadalmi szervezetek vagy szereplők típusa határozza meg.

Olyan tevékenységeket támogat, amelyek – a sokféleségre figyelemmel – az átfogó értelemben vett közös értékekről való reflexióra szólítanak fel. Források vehetők igénybe a modern kori Európa történelme során létrejött önkényuralmi rendszerek (különösen, de nem kizárólag a nácizmus és a sztálinizmus) okait körbejáró, valamint az áldozatok emlékének őrzésére irányuló kezdeményezésekre. Ehhez az ághoz tartozhatnak olyan tevékenységek is, amelyek a közelmúlt európai történelmének más mérföldköveit érintik. Előnyben részesülnek a fiatalabb generáció megszólítására törekvő, a toleranciát és a megbékélést ösztönző intézkedések.

2. ÁG: Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel

Ezt az ágat az e címen elindítható lehetséges projektek és kezdeményezések, és nem a pályázatra jogosult civil társadalmi szervezetek vagy szereplők típusa határozza meg. Ide tartoznak a legtágabb értelemben vett polgári részvételt érintő tevékenységek, különös tekintettel a hosszú távú fenntarthatóságot lehetővé tevő strukturálási módszerekre. Előnyben részesülnek az európai politikai menetrenddel egyértelműen összefüggésbe hozható kezdeményezések és projektek.

Az ág felölelheti továbbá a szolidaritás, a társadalmi szerepvállalás és az önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek megteremtésére irányuló projekteket és kezdeményezéseket is.

Sok még a tennivaló a nők politikai és gazdasági döntéshozatalba történő fokozott bevonása terén. A nőknek jobban kell hallatniuk a hangjukat és véleményüket figyelembe kell venniük azoknak, akik emberek életét befolyásoló döntéseket hozzák.

HORIZONTÁLIS INTÉZKEDÉS: Valorizáció

Ez az intézkedés a program egészére vonatkozik, és mind az 1., mind a 2. ág esetében alkalmazható.

Olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek javítják az eredmények átadhatóságát, nagyobb beruházási megtérülést eredményeznek és fokozzák a tapasztalatok hasznosítását. E fellépésnek az adja meg a létjogosultságát, hogy az elindított kezdeményezésekből származó eredmények jobb „valorizációja” és kiaknázása révén hozzájárul a hosszú távú fenntarthatóság javításához.

Ide tartozik a „kapacitásépítés”, azaz olyan támogatási intézkedések kidolgozása, amelyek elősegítik a legjobban bevált gyakorlati módszerek cseréjét, helyi és regionális szinten az érdekelt felek, köztük a hatóságok tapasztalatainak összegyűjtését, valamint új készségek – többek között képzés révén történő – fejlesztését. Utóbbi magában foglalhatja szakértők cseréjét, oktatók képzését, valamint például a programból finanszírozott szervezetek/projektek adatbázisának létrehozását.

2. Programirányítás

A program kialakítja a többéves partnerségek elvét, mely partnerségek alapját kölcsönösen elfogadott célkitűzések képezik, és az eredmények elemzésére épülnek; céljuk, hogy mind a civil társadalom, mind az Európai Unió számára kölcsönös előnyöket biztosítsanak.

Általánosságban előnyben részesülnek a jelentős hatással bíró, különösen az uniós politikához közvetlenül kapcsolódó projektek, az uniós politikai menetrend alakításában való részvétel megvalósítása érdekében.

A programot, illetve a fellépések nagy részét egy végrehajtó ügynökség központilag irányíthatja.

Minden fellépés transznacionális alapon valósul meg, vagy egyértelmű európai dimenzióval kell rendelkeznie. A fellépések ösztönzik a polgárok körében az Európai Unión belüli mobilitást és eszmecserét.

A hálózatépítés elemei és a multiplikátorhatásra való összpontosítás – beleértve a legkorszerűbb információs és kommunikációs technológiák (IKT) és a közösségi média használatát – fontos szerepet játszik, és tükröződik majd mind a tevékenységek típusában, mind a részt vevő szervezetek széles körében. Jelentős ösztönzést kap a programban részt vevő érdekeltek különböző csoportjai közötti párbeszéd és szinergiák kialakítása.

A program költségvetése kiterjedhet a program irányításához és céljainak megvalósításához közvetlenül szükséges, a kidolgozáshoz, a nyomon követéshez, az ellenőrzéshez és az értékeléshez, különösen tanulmányok készítéséhez, megbeszélésekhez, tájékoztatási és publikációs tevékenységekhez, az információcserét szolgáló informatikai hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokra, valamint minden más, a Bizottság által a program irányításához megítélt, igazgatási és technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó kiadásra.

A program teljes igazgatási költségeinek az adott programban előírt feladatokkal arányosnak kell lenniük.

A Bizottság tájékoztató, publikációs és információterjesztési tevékenységeket is végezhet, ezáltal biztosítva a program által támogatott tevékenységek széles körű ismertségét és jelentős hatását.

Az elkülönített költségvetés az Unió politikai prioritásaival kapcsolatos szervezeti kommunikáció költségeit is fedezi[8].

3. Ellenőrzés

A 2. cikkben szereplő konkrét célkitűzések a program által elérni kívánt eredményeket ismertetik. Az elért haladást teljesítményalapú mutatók alkalmazásával mérik, a következők szerint:

1. konkrét célkitűzés: A történelmi emlékezet, az Unió története, az identitás és a célok tekintetében – vita, reflexió és hálózatépítés ösztönzése révén – fokozni a tudatosságot és bővíteni az ismereteket.

Eredménymutatók || Legutóbbi ismert eredmény || Középtávú cél (eredmény)

Közvetlenül és közvetve megszólított kedvezményezettek száma || A jelenleg használt mutatók nem szolgálnak ilyen adatokkal. Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. ||

A projektek száma és az eredmények minősége || A jelenleg használt mutatók nem szolgálnak ilyen adatokkal. Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. || A projektek számának 80 %-os növekedése A külső szakértők szerint elért átlagos eredmény javulása

Első alkalommal pályázók aránya || Átlagos érték kb. 33 % (az intézkedés és az év függvényében) || Globálisan legalább 15 %.

2. konkrét célkitűzés: Az uniós szintű demokratikus és polgári részvétel ösztönzése az uniós döntéshozatali folyamattal kapcsolatos polgári ismeretek javítása és a társadalmi szerepvállalás és önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek támogatása révén.

Eredménymutatók || Legutóbbi ismert eredmény || Középtávú cél (eredmény)

Közvetlenül bevont résztvevők száma || 1 100 000 polgár (2010) Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. || Évente legalább 600 000 személy, amelyen belül a nők és a férfiak egyenlő arányban vesznek részt.

A program által közvetlenül megszólított személyek száma || A jelenleg használt mutatók nem szolgálnak ilyen adatokkal. Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. || A zárójelentésekben szolgáltatott információk és eredmények összesítése Középtávú cél: 5 millió személy (figyelembe véve az érintett nők és férfiak számát)

Részt vevő szervezetek száma || A jelenleg használt mutatók nem szolgálnak ilyen adatokkal. Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. || Évente 2000 szervezet

Az EU és az uniós intézmények megítélése a kedvezményezettek által || A 2011. augusztusi Eurobarométer-felmérés szerint az európai polgárok kevesebb mint fele (41 %) bízik az EU-ban vagy érzi magát az Unióhoz tartozónak. A projektek indításakor referenciaértékeket kell meghatározni a programok kedvezményezettjeire vonatkozóan. || A projektek befejezésekor a kedvezményezettek megnövekedett bizalmi szintje.

Projektek minősége || A jelenleg használt mutatók nem szolgálnak ilyen adatokkal. Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. || A külső szakértők szerint elért átlagos eredmény javulása

Első alkalommal pályázók aránya || Átlagos érték kb. 33 % (az intézkedés és az év függvényében) || Globálisan legalább 15 %.

Transznacionális és multilaterális partnerségek és hálózatok száma || 656 (2009. évi adat. Nem tartalmazza a működési támogatásokat és a történelmi emlékezettel kapcsolatos intézkedéseket.) Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. || 5 %-os növekedés (transznacionális partnerségek és hálózatok) 50 %-os növekedés (multilaterális partnerségek és hálózatok)

A program által támogatott helyi vagy európai szintű tevékenységek nyomán megvalósuló politikai kezdeményezések száma és minősége || A jelenleg használt mutatók nem szolgálnak ilyen adatokkal. Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. || A zárójelentésekben szolgáltatott információk és eredmények összesítése

A tevékenységek földrajzi kiterjedése – A program résztvevőinek száma és az ország teljes lakossága közötti összefüggés || A jelenleg használt mutatók nem szolgálnak ilyen adatokkal. Az új program meghatározza a mutató referenciaértékét. || Országonként és évente legalább egy projekt

4. Kontroll és ellenőrzés

Az e rendelet alapján kiválasztott projektek esetében mintavétellel történő ellenőrzési rendszer létrehozására kerül sor.

Az utolsó kifizetéstől számított öt éven át a támogatásban részesült kedvezményezett köteles a Bizottság számára hozzáférést biztosítani minden, a kiadásokat dokumentáló irathoz. A támogatásban részesült kedvezményezett gondoskodik arról, hogy a Bizottság hozzáférhessen az esetleges partnerek vagy tagok birtokában lévő iratokhoz is.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indokolása

              1.6.    Időtartam és pénzügyi hatás

              1.7.    Tervezett igazgatási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat

1.2.        A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[9]

16.05 Az európai polgárság erősítése

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[10]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az európai polgárság erősítése

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A program a következő konkrét célkitűzéseket fogalmazza meg, amelyeket transznacionális szintű vagy egyértelmű európai dimenzióval rendelkező intézkedések révén hajtanak végre:

1. A történelmi emlékezet, az Unió története, az identitás és a célok tekintetében – vita, reflexió és hálózatépítés ösztönzése révén – fokozni a tudatosságot és bővíteni az ismereteket;

2. Az uniós szintű demokratikus és polgári részvétel ösztönzése a polgárok körében az uniós döntéshozatali folyamattal kapcsolatos ismeretek fejlesztésével, valamint a társadalmi szerepvállalás és önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek támogatása révén.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

16.05 Az európai polgárság erősítése

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

-        A civil szervezetek alkalmasabbá válnak arra, hogy a polgárokat bevonják az Unió demokratikus életébe.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

- A civil szervezetek által támogatott azon projektek száma és minősége, amelyek célja:

- az uniós döntéshozatali folyamatra gyakorolt hatás

- a társadalmi kohézió erősítése

- az Unió szerepével kapcsolatos ismeretek elmélyítése

- Közvetlenül és közvetve bevont résztvevők száma

- Közreműködő szervezetek, transznacionális partnerségek és hálózatok száma

- Első alkalommal pályázók százalékos aránya

- A tevékenységek földrajzi kiterjedése

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indokolása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A program célja kielégíteni az Unióval kapcsolatos kérdésekről helyi, regionális és nemzeti szinten folytatott – páneurópai perspektívába helyezhető – valódibb, megalapozottabb viták iránti szükségletet. A program – nagyszámú szervezet bevonásával – széles körben kívánja megszólítani azon polgárokat, akik máskülönben nem törekednének arra, hogy részt vegyenek uniós ügyekben, vagy befolyást gyakoroljanak azokra; a program arra ösztönzi e polgárokat, hogy megtegyék a részvétel felé vezető első lépést, legyen szó bármilyen (az EU-hoz kapcsolódó) témakörről, illetve bármilyen részvételi formáról, amennyiben az transznacionális jelleggel vagy európai dimenzióval rendelkezik. A horizontális megközelítést alkalmazó program célja nem az, hogy a tematikus programokat felváltsa, vagy hogy uniós szinten megkettőzze a konzultációs folyamatot, hanem hogy helyi szinten arra ösztönözze a polgárokat, hogy részt vegyenek európai érdekű konkrét kérdésekről folytatott vitákban. Ennek nyomán a polgárok felismerik, milyen hatást gyakorolnak az uniós politikák mindennapi életükre. Befolyásolhatják és megtapasztalhatják az Európa nyújtotta előnyöket, és jobban azonosulhatnak az Unió küldetésével.

A program a jelenlegi (2007–2013 közötti időszakra vonatkozó) „Európa a polgárokért” program erősségeiről és hiányosságairól készült elemzésre épít majd a program jövőbeli kialakítása, a célközönség, a társadalmi és földrajzi értelemben vett elérés és láthatóság, a hatásvizsgálat és a valorizációs/információterjesztési mechanizmusok tekintetében.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó hozzáadott érték

Azáltal, hogy gondoskodik azokról az eszközökről, amelyekkel az intézmények eleget tehetnek az EUSZ 11. cikkében szereplő azon kötelességüknek, miszerint „biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak”, valamint „az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn”, a program megfelel a szubszidiaritás elvének. Ezek a feladatok kizárólag uniós szinten valósíthatók meg, tagállami szinten nem.

Nincs olyan egységes megoldás, amellyel helyreállítható az Unió és polgárai közötti kapcsolat, hatékonyan ösztönözhető a polgári részvétel, és ezáltal megerősíthető az Unióhoz való tartozás érzése és az európai identitás. Mindezekhez transznacionális és európai szintű tevékenységek révén megvalósuló számos különböző fellépésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség.

E tevékenységek természetéből fakadóan az európai társadalmi szerepvállalás csak úgy erősíthető meg, ha a polgároknak és szövetségeiknek lehetőségük nyílik a transznacionális szintű együttműködésre. A nemzeti és helyi szintű intézkedések tehát önmagukban nem elegendőek és nem járnának eredménnyel.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulságai

Két (2008-ban és 2009-ben végzett) tanulmány és a 2007–2013 közötti időszakra szóló jelenlegi „Európa a polgárokért” program (2009/2010-ben készült) félidős értékelésének eredményei már képet adnak a program eddigi teljesítményéről. A félidős értékelés megvizsgálta, milyen hatást gyakorol a program a részt vevő szervezetekre és személyekre. A válaszadók 82 %-a (és a civil társadalmat képviselők 84 %-a) úgy érezte, hogy a program hozzájárult szervezete kapacitásának fejlesztéséhez.

Az „Európa a polgárokért” programra vonatkozó hatásmutatók kidolgozásáról és azoknak az „Európa a polgárokért programra vonatkozó 2009-es felmérés” című, 2009. évi éves irányítási tervhez történő hozzáigazításáról szóló tanulmány rámutatott a program által finanszírozott tevékenységekben egyszer vagy rendszeresen részt vevők magatartásában bekövetkezett változásokra. Az eredmények szerint a felmérés során megkérdezettek 83 %-a úgy érzi, hogy a program tevékenységeiben való részvételnek köszönhetően sokkal inkább tisztában van az európai kultúra, identitás és örökség különböző vonatkozásaival. A válaszadók 75 %-a úgy nyilatkozott, hogy európaibbnak érzi magát, míg 71 %-uk úgy érzi, szorosabban kötődik az Európai Unióhoz. A megkérdezettek 82 %-a vallotta, hogy nagyobb szolidaritást érez európai polgártársai iránt.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

Az Európai Unióról szóló szerződés 10. és 11. cikke elismeri, hogy minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében, és hogy a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni. Ezenfelül előírja annak biztosítását, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és hogy az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn.

Barroso elnök a 2009. szeptemberi „politikai iránymutatásban” a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseit jelentőségteljesen és explicit módon tükröző bejelentést tett, miszerint a korábbinál jóval nagyobb figyelem fordul az európai politika középpontjában álló polgárok felé. Mint ahogyan arról a későbbiekben szó lesz, az újgenerációs „Európa a polgárokért” program keretében végzett tevékenységek a tervek szerint jóval szorosabban kapcsolódnának a konkrét politikai döntéshozatalhoz. Következésképpen az egyes politikai intézkedéseket és programokat végrehajtó bizottsági szolgálatok szorosan együtt fognak működni.

A program azon eszközök egyike, amelyek az EUSZ 10. és 11. cikkében foglalt demokratikus elveket ágazati uniós politikák széles körével kapcsolják majd össze anélkül, hogy az Európai Bizottság által a polgárokkal, érdekeltekkel és érdekcsoportokkal folytatott egyedi párbeszédek helyébe lépnének. Az újgenerációs „Európa a polgárokért” program lehetővé teszi a polgárok számára, hogy az uniós fellépés valamennyi területére vonatkozóan és a hivatalos döntéshozatali folyamat valamennyi szakaszában megosszák egymással véleményüket. A projektek témáját, azok helyi és regionális kontextusba való beágyazottságát, valamint az érdekeltek körének összetételét illetően jelentős szinergiák léteznek más uniós programokkal, nevezetesen a foglalkoztatás, a szociális ügyek és az esélyegyenlőség, az oktatás, az ifjúságügy és a kultúra, az igazságügy és a regionális politika területén.

1.6.        Időtartam és pénzügyi hatás

x A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– x A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014/01/01-től 2020/12/31-ig

– x Pénzügyi hatás: 2014-től 2022-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[11]

x Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

x Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– x végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[12]

– ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott igazgatás a tagállamokkal

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás (nevezze meg)

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a gyakoriságot és a feltételeket..

A Bizottság benyújtja az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére a következőket:

1. Időközi értékelő jelentés az elért eredményekről, valamint e program végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásairól, legkésőbb 2017. december 31-ig.

2. A program folytatásáról szóló közlemény, legkésőbb 2018. december 31-ig.

3. Utólagos értékelő jelentés, legkésőbb 2023. július 1-ig.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

A: Fő kockázatok és hibaokok

A jövőbeni „Európa a polgárokért” program a jelenlegi program esetében korábban jelentett információk alapján a következő főbb kockázatokat és hibaokokat határozta meg:

- Konkrét célközönség: a program legtöbb résztvevője feltehetően kis- és középméretű szervezet lesz. Néhányan ezek közül nem rendelkeznek erős pénzügyi háttérrel vagy kifinomult irányítási struktúrákkal. Ez befolyásolhatja az uniós pénzforrások kezelésére vonatkozó pénzügyi és működési kapacitásukat;

- A kettős finanszírozás korlátozott kockázata, mivel az entitások a különböző uniós programok keretében többféle támogatásban is részesülhetnek.

Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi „Európa a polgárokért” program intézkedéseinek többségét az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) irányítja. Ez a következő program idején is folytatódhat.

Végrehajtó ügynökség által irányított intézkedések

A Bizottság a végrehajtó ügynökségekre a költségvetési rendelet 59. cikkében előírt ellenőrzési intézkedéseket alkalmazza [a végrehajtó hivatalokról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelettel összhangban].

Ezenfelül a Bizottság nyomon követi és ellenőrzi, hogy a végrehajtó ügynökség teljesíti-e az azokra az intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési célkitűzéseket, amelyek irányításával megbízzák. Ezt a felügyeletet a Bizottság a megfelelő főigazgatóság és a végrehajtó ügynökség közötti együttműködés, valamint az ügynökség féléves jelentéstétele keretében valósítja meg.

Ezenfelül a javasolt programban előirányzott egyszerűsítési intézkedések elvben tovább csökkentik a hibák kockázatát.

A Bizottság által közvetlenül irányított intézkedések

Tervei szerint a Bizottság csak minimális számú támogatást és szolgáltatási szerződést vonna közvetlen irányítás alá.

A jelenlegi program során tapasztalt hibák vizsgálata alapján azok többsége abból fakad, hogy a kedvezményezettek nem tudnak igazoló dokumentumokat bemutatni, vagy e dokumentumok minősége nem megfelelő. A meghozott korrekciós intézkedések nyomán a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig várhatóan csökkenni fog a feljegyzett hibák száma. Az intézkedések közé tartoznak például azok a kedvezményezetteket célzó tájékoztatási intézkedések, amelyek felhívják a figyelmüket kötelezettségeikre, és ezáltal elősegítik a projektek eredményalapú lezárását.

A tervezett egyszerűsítések a központosított közvetlen tranzakciók esetében is hozzájárulnak majd a hibakockázatok csökkentéséhez.

B: Várható hibaarányok

A 2009–2010 évekre vonatkozóan a többéves hibaarány az 1,40 % és 1,50 % közötti tartományba esik.

A hibák többsége a fent meghatározott fő kockázatok valamelyike. 2010-ben a kockázatok mérséklése érdekében cselekvési tervet dolgoztak ki, amelynek végrehajtása jelenleg zajlik, és amely olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a kedvezményezetteknek nyújtandó, a pénzügyi kötelezettségeikről szóló tájékoztatás minőségének javítására irányulnak; a cselekvési terv magában foglal ezen felül egy, a helyszíni ellenőrzések eredményességének és hatékonyságának javítására vonatkozó stratégiát, egy, a dokumentumalapú vizsgálatok javítására vonatkozó stratégiát, illetve a 2011. évi ellenőrzési terv konszolidált változatát.

Tekintettel a jelenlegi programban még nem szereplő további végrehajtani tervezett egyszerűsítési és ellenőrzési intézkedésekre (lásd a 2.2.2. pontot), megállapítható, hogy az „Európa a polgárokért” program keretében a nem megfelelés szintje várhatóan nem éri el a 2 %-os határértéket.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A: Tájékoztatás az EACEA-n belül létrehozott belső kontrollrendszerről

Az „Európa a polgárokért” program kockázatalapú kontrollrendszert működtet. Ez a következő főbb ellenőrzéseket foglalja magában, amelyeket többnyire az EACEA hajt végre.

1. A kiválasztási szakaszban:

– a pályázók működési és pénzügyi kapacitásának ellenőrzése

– a támogathatóság és a kizárási kritériumok ellenőrzése,

– a költségvetés és a tartalom értékelése és ellenőrzése,

– jogi és pénzügyi ellenőrzések,

– az esetleges kettős finanszírozás eseteinek meghatározása a megfelelő informatikai eszközökkel.

2. A szerződéskezelési szakaszban

– pénzügyi mozgások a feladatok különválasztása alapján

– az átalányösszegek szélesebb körű alkalmazása a hibák kockázatának csökkentésére

– Költségvetés-alapú támogatások esetében a végső kimutatásokra alkalmazandó, dokumentumalapú vizsgálatok meghatározása a felmerülő kockázatok értékelése és az ellenőrzések költségei alapján:

          * a küszöbérték feletti támogatások esetében a végső fizetési szakaszban kötelező könyvvizsgálói igazolásokat benyújtani

          * kisebb támogatások esetében a kedvezményezetteknek számlamintákat kell bemutatniuk; a minták tartalmát az egyes intézkedések esetében kockázatalapú elemzést követően külön-külön határozzák meg.

– a szabályok egyszerűsítése, valamint a kedvezményezettek számára a szabályokra vonatkozóan nyújtott tájékoztatás egyértelműségének és átláthatóságának javítása,

– a helyszíni ellenőrzések eredményességének és hatékonyságának javítása az ellenőrizendő projektek kiválasztására vonatkozó kockázatalapú kritériumok, valamint a végrehajtásuk nyomon követésére vonatkozó minőségi kritériumok alkalmazásával.

3. Utólag

– éves, utólagos ellenőrzési terv (kockázat és véletlenszerű kiválasztás alapján) átfogó kockázatelemzés végrehajtásával

– ha szabálytalanságokkal és/vagy csalás gyanújával kapcsolatos súlyos problémák merülnek fel, eseti ellenőrzéseket kell végrehajtani.

Végezetül megállapítható, hogy a jelenlegi helyzettel összehasonlítva a kedvezményezettek ellenőrzésével kapcsolatos konkrét terhek csökkennek, mivel a további egyszerűsítésnek, valamint a kedvezményezetteknek nyújtott támogatási információk jobb minőségének köszönhetően alacsonyabb nem megfelelési kockázat várható.

4. Az EACEA tevékenységének Bizottság általi felügyelete

A támogatási folyamatra vonatkozó ellenőrzéseken kívül a Bizottság a végrehajtó ügynökségekre a költségvetési rendelet 59. cikkében előírt ellenőrzési intézkedéseket alkalmazza. Nyomon követi és ellenőrzi, hogy az EACEA teljesíti-e az azokra az intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési célkitűzéseket, amelyek irányításával megbízzák. Ezt a felügyeletet a Bizottság az adott főigazgatóság és az EACEA közötti együttműködés, valamint az ügynökség féléves jelentéstétele keretében valósítja meg.

B: Az EACEA által irányított intézkedések ellenőrzési költségeinek becslése

1. A kiválasztási és a szerződéskezelési szakaszban

1.1. Személyzeti költségek

A becsült értékeket a jelenlegi „Európa a polgárokért” program keretében végzett ellenőrzési tevékenységek figyelembevételével számították ki:

– a számításokat kezdeményező és ellenőrzési szerepkörrel felruházott operatív és pénzügyi személyzet végezte,

– a számítások a projekt élettartamának valamennyi szakaszát (kiválasztás, szerződéskezelés és fizetés) felölelik.

Ellenőrzési tevékenységeket végző személyzet száma || Általános költségek || Összesen (1 év)

Szerződéses alkalmazottak: 6,6 || 64 000 EUR || 422 400 EUR

Ideiglenes alkalmazottak: 1,6 || 127 000 EUR || 203 200 EUR

|| || A program teljes időtartamára összesen: 4 379 200 EUR

1.2. Egyéb költségek

|| Általános költségek || Összesen (1 év)

Helyszíni vizsgálatok || 1 000 EUR || 20 000 EUR

A kedvezményezettek által benyújtandó könyvvizsgálói igazolások || 1 300 EUR || 86 000 EUR

|| || A program teljes időtartamára összesen: 742 000 EUR

2. Utólagos kontroll

2.1. Személyzet

Ellenőrzési tevékenységeket végző személyzet száma || Általános költségek || Összesen (1 év)

Szerződéses alkalmazottak: 0,25 || 64 000 EUR || 16 000 EUR

Ideiglenes alkalmazottak: 0,05 || 127 000 EUR || 6 350 EUR

|| || A program teljes időtartamára összesen: 156 450 EUR

2.2. Utólagos ellenőrzések

Véletlenszerű, kockázatalapú és eseti ellenőrzések || Általános költségek || Összesen (1 év)

|| 10 500 EUR || 98 000 EUR

|| || A program teljes időtartamára összesen: 686 000 EUR

3. Az EACEA által végzett ellenőrzések teljes költsége a kezelendő működési költségvetéshez képest

Az „Európa a polgárokért” program 205,9 millió EUR összegű működési költségvetését tekintve az EACEA által irányított intézkedésekre vonatkozó ellenőrzések teljes költsége a költségvetés megközelítőleg 2,90 %-át teszi ki.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

A Kommunikációs Főigazgatóság a szabályozó ellenőrzési mechanizmusok teljes körű alkalmazásán túl – a 2011. június 24-én elfogadott új bizottsági csalásellenes stratégiának megfelelően – csalásellenes stratégiát dolgoz ki többek között annak biztosítására, hogy csalás ellen irányuló ellenőrzéseit összhangba hozza az említett bizottsági csalásellenes stratégiával, és hogy a csalással kapcsolatos kockázatkezelés során olyan megközelítést alkalmazzon, amely lehetővé teszi a csalás kockázata tekintetében releváns területek beazonosítását és a megfelelő megoldások meghatározását. Szükség esetén olyan hálózati csoportok és megfelelő informatikai eszközök létrehozására kerül sor, amelyek az „Európa a polgárokért” programot érintő, csalással kapcsolatos esetek elemzésére szolgálnak.

Fontos kiemelni, hogy a jelenlegi „Európa a polgárokért” program ideje alatt csak nagyon kevés csalást (4 esetet) jelentettek be az OLAF-nál.

Ez, valamint az alacsony hibaarányok indokolják, hogy a csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedéseknek az új programban arányosnak és költséghatékonynak kell lenniük.

Az esetleges csalások és szabálytalanságok mérséklésére a következő intézkedéseket tervezik.

– az esetleges csalások és szabálytalanságok megelőzését már a program létrehozásakor figyelembe vették; ezt szolgálja a szabályok egyszerűsítése, valamint az átalányfinanszírozás szélesebb körű alkalmazása.

– az esetleges kettős finanszírozást szisztematikusan ellenőrzik, valamint azonosítják a több támogatásban részesülő kedvezményezetteket.

– ha szabálytalanságokkal és/vagy csalás gyanújával kapcsolatos súlyos problémák merülnek fel, eseti ellenőrzéseket hajtanak végre.

– a végrehajtó ügynökségnek eseti és rendszeres jelentéseiben jelentenie kell a Bizottságnak az esetleges csalást és szabálytalanságokat.

             

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

|| diff./nem diff. ([13]) || EFTA-országoktól[14] || tagjelölt országoktól[15] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

3 || 16.01.04. Európa a polgárokért Igazgatási kiadások || Nem diff. || NEM || IGEN || NEM || NEM

3 || 16.05.01.01 Európa a polgárokért || Diff./ || IGEN || IGEN || NEM || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám Biztonság és polgárság || Diff./ nem diff. előirányzat || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

3 || [XX.YY.YY.YY] || || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig) jelenlegi árakon

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 3 || Biztonság és polgárság

Főigazgatóság: Kommunikációs Főigazgatóság || || || 2014[16] || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || 2022 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || || || ||

16.05.01.01 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 27,800 || 27,800 || 28,800 || 29,700 || 29,700 || 30,600 || 31,600 || 0 || 0 || 206,000

Kifizetési előirányzatok || (2) || 16,175 || 23,725 || 28,125 || 28,025 || 29,400 || 30,300 || 30,300 || 11,700 || 8,250 || 206,000

Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || || || || ||

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[17] || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || ||

16.01.04. || || (3) || 3,200 || 3,200 || 3,200 || 3,300 || 3,300 || 3,400 || 3,400 || || || 23,000

A Kommunikációs Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || = 1 + 1a + 3 || 31,000 || 31,000 || 32,000 || 33,000 || 33,000 || 34,000 || 35,000 || || || 229,000

Kifizetési előirányzatok || = 2 + 2a + 3 || 19,375 || 26,925 || 31,325 || 31,325 || 32,700 || 33,700 || 33,700 || 11,700 || 8,250 || 229,000

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 27,800 || 27,800 || 28,800 || 29,700 || 29,700 || 30,600 || 31,600 || 0 || 0 || 206,000

Kifizetési előirányzatok || (5) || 16,175 || 23,725 || 28,125 || 29,400 || 29,400 || 30,300 || 30,300 || 11,700 || 8,250 || 206,000

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 3.200 || 3,200 || 3,200 || 3,300 || 3,300 || 3,400 || 3,400 || 0 || 0 || 23,000

A többéves pénzügyi keret KOMMUNIKÁCIÓ FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || = 4+ 6 || 31,000 || 31,000 || 32,000 || 33,000 || 33,000 || 34,000 || 35,000 || 0 || 0 || 229,000

Kifizetési előirányzatok || = 5+ 6 || 19,375 || 26,925 || 31,325 || 31,325 || 32,700 || 33,700 || 33,700 || 11,700 || 8,250 || 229,000

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || = 4+ 6 || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || = 5+ 6 || || || || || || || ||

A Bizottság az „Európa a polgárokért” program végrehajtását kiszervezheti egy végrehajtó ügynökségnek. A kiszervezés végleges arányának függvényében szükség lehet az összegek és a becsült költségek bontásának kiigazítására. 

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || Igazgatási kiadások

millió EUR (három tizedesjegyig) – jelenlegi árakon

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: Kommunikációs Főigazgatóság ||

Ÿ Humánerőforrás || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 8,512

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 1,911

A Kommunikációs Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 10,423

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 10,423

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014[18] || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || 2022 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 32,489 || 32,489 || 33,489 || 34,489 || 34,489 || 35,489 || 36,489 || || || 239,423 ||

Kifizetési előirányzatok || 20,864 || 28,414 || 32,814 || 32,814 || 34,189 || 35,189 || 35,189 || 11,700 || 8,250 || 239,423 ||

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa[19] || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség || Teljesítések száma

1. intézkedés A történelmi emlékezet, az Unió története, az identitás és a célok tekintetében – vita, reflexió és hálózatépítés ösztönzése révén – fokozni a tudatosságot és bővíteni az ismereteket || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Partnerségek (3 év) || Működési támogatások || 0,175 || 8 || 1,400 || 8 || 1,400 || 8 || 1,400 || 10 || 1,750 || 10 || 1,750 || 10 || 1,750 || 0 || 0,000 || 54 || 9,450

- Strukturális támogatás (1 év) || Működési támogatások || 0,100 || 4 || 0,400 || 4 || 0,400 || 4 || 0,400 || 5 || 0,500 || 5 || 0,500 || 5 || 0,500 || 23 || 2,300 || 50 || 5,000

A történelmi emlékezettel kapcsolatos projektek || Intézkedési támogatások || 0,050 || 56 || 2,800 || 56 || 2,800 || 59 || 2,950 || 59 || 2,950 || 59 || 2,950 || 61 || 3,050 || 62 || 3,100 || 412 || 20,600

Az EU történetével, az identitással és célokkal kapcsolatos projektek || Intézkedési támogatások || 0,050 || 19 || 0,950 || 19 || 0,950 || 21 || 1,050 || 22 || 1,100 || 22 || 1,100 || 24 || 1,200 || 24 || 1,200 || 151 || 7,550

Az 1. konkrét célkitűzés részösszege || 87 || 5,550 || 87 || 5,550 || 92 || 5,800 || 96 || 6,300 || 96 || 6,300 || 100 || 6,500 || 109 || 6,600 || 667 || 42,600

2. intézkedés[20] Az uniós szintű demokratikus és polgári részvétel ösztönzése az uniós döntéshozatali folyamatokkal kapcsolatos polgári ismeretek bővítése és a társadalmi szerepvállalás és önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek előmozdítása révén. || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Polgári találkozók || Intézkedési támogatás || 0,010 || 300 || 3,000 || 300 || 3,000 || 300 || 3,000 || 300 || 3,000 || 300 || 3,000 || 300 || 3,000 || 300 || 3,000 || 2,100 || 21,000

- Testvérvárosi hálózatok || Intézkedési támogatás || 0,050 || 118 || 5,900 || 118 || 5,900 || 118 || 5,900 || 119 || 5,950 || 119 || 5,950 || 120 || 6,000 || 126 || 6,300 || 838 || 41,900

Polgárok és civil társadalmi szervezetek projektjei || Intézkedési támogatás || 0,080 || 45 || 3,600 || 45 || 3,600 || 50 || 4,000 || 50 || 4,000 || 50 || 4,000 || 55 || 4,400 || 55 || 4,400 || 350 || 28,000

- Partnerségek (3 év) || Működési támogatások || 0,175 || 30 || 5,250 || 30 || 5,250 || 30 || 5,250 || 32 || 5,600 || 32 || 5,600 || 32 || 5,600 || 0 || 0,000 || 186 || 32,550

- Strukturális támogatás (1 év) || Működési támogatások || 0,100 || 14 || 1,400 || 14 || 1,400 || 15 || 1,500 || 15 || 1,500 || 15 || 1,500 || 15 || 1,500 || 72 || 7,200 || 160 || 16,000

A 2. konkrét célkitűzés részösszege || 507 || 19,150 || 507 || 19,150 || 513 || 19,650 || 516 || 20,050 || 516 || 20,050 || 522 || 20,500 || 553 || 20,900 || 3634 || 139,450

3. intézkedés A projekteredmények elemzése, terjesztése és valorizációja ||

- Szakértői értékelések || Intézkedési támogatások/Közbeszerzés || 0.500 || 2 || 1,000 || 2 || 1,000 || 2 || 1,000 || 2 || 1,000 || 2 || 1,000 || 2 || 1,000 || 2 || 1,000 || 14 || 7,000

- Tanulmányok és kommunikációs szolgáltatások || Közbeszerzés || 0.250 || 1 || 0,250 || 1 || 0,250 || 2 || 0,500 || 2 || 0,500 || 2 || 0,500 || 3 || 0,750 || 5 || 1,250 || 16 || 4,000

- Támogatási intézkedések || Intézkedési támogatások || 0.075 || 6 || 0,450 || 6 || 0,450 || 6 || 0,450 || 6 || 0,450 || 6 || 0,450 || 6 || 0,450 || 6 || 0,450 || 42 || 3,150

- Elnökségi rendezvények || Intézkedési támogatások || 0.250 || 2 || 0,500 || 2 || 0,500 || 2 || 0,500 || 2 || 0,500 || 2 || 0,500 || 2 || 0,500 || 2 || 0,500 || 14 || 3,500

- Tagállami támogató struktúrák || Működési támogatások || 0.030 || 30 || 0,900 || 30 || 0,900 || 30 || 0,900 || 30 || 0,900 || 30 || 0,900 || 30 || 0,900 || 30 || 0,900 || 210 || 6,300

A 3. konkrét célkitűzés részösszege || 41 || 3,100 || 41 || 3,100 || 42 || 3,350 || 42 || 3,350 || 42 || 3,350 || 43 || 3,600 || 45 || 4,100 || 296 || 23,950

ÖSSZKÖLTSÉG || 635 || 27,800 || 635 || 27,800 || 647 || 28,800 || 654 || 29,700 || 654 || 29,700 || 665 || 30,600 || 707 || 31,600 || 4597 || 206,000

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 1,216 || 1,216 ||

Egyéb igazgatási kiadások || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 0,273 || 0,273 ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[21] nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 1,489 || 10,423

MEGJEGYZÉS: a számadatok kiigazításra kerülnek a kiszervezési folyamat eredményei alapján.     

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

|| XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 9 || 9 || 9 || 9 || 9 || 9 || 9

|| XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

|| 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

|| Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[22] ||

|| XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1

|| XX 01 02 02 (AC, INT, JED, AL és END a küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 04 yy[23] || - a központban[24] || || || || || || ||

|| - küldöttségeknél || || || || || || ||

|| XX 01 05 02 (AC, INT, END közvetett kutatásban) || || || || || || ||

|| 10 01 05 02 (AC, INT, END közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

|| Egyéb költségvetési tételek (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

|| ÖSSZESEN || 10 || 10 || 10 || 10 || 10 || 10 || 10

XX: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. A fenti számadatok természetesen kiigazításra kerülnek a kiszervezési folyamat eredményei alapján.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Programkoordináció és kapcsolattartás a végrehajtó ügynökséggel

Külső személyzet ||

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– x A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[n. a.]

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[25].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[n. a.]

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban:

– x A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült hatás

– x A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[26]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

… jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[1]               HL C , , o.

[2]               COM(2010) 2020 végleges, 2010.3.3.

[3]               Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről (HL L 65., 2011.3.11., 1. o.)

[4]               HL L 378/32., 2006.12.27.

[5]               HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[6]               A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről (a költségvetési rendelet), HL L 248., 2002.9.16., 1. o. - A 2006. december 13-i 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

[7]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Az Európa 2020 stratégia költségvetése – II. rész (A szakpolitikai területek áttekintése), COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.

[8]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Az Európa 2020 stratégia költségvetése – II. rész (A szakpolitikai területek áttekintése), COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.

[9]               Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[10]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[11]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[12]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[13]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[14]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[15]             Csatlakozó országok, tagjelölt országok és adott esetben potenciális tagjelölt országok.

[16]             Az n. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[17]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[18]             Az n. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[19]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[20]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[21]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[22]             AC = szerződéses alkalmazott; INT=átmeneti alkalmazott; JED=küldöttségi pályakezdő szakértő; AL= helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő;

[23]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: „BA” sorok).

[24]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[25]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[26]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.