52011PC0730

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

A 2073/2004/EK rendelet rendelkezései megállapítják a jövedéki adók területén megvalósuló közigazgatási együttműködés jogi kereteit. E rendelkezéseket a jövedéki termékek számítógépes felügyeleti rendszere (Excise Movement and Control System) (a továbbiakban: EMCS) bevezetésének figyelembevételével módosítani kell. Az EMCS bevezetésére a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló, 2003. június 16-i 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat alapján került sor. Az EMCS segíti a tagállamok hatóságait abban, hogy automatizált kockázatelemzés alapján gyorsabb, integráltabb módszerekkel ellenőrizzék a jövedéki termékek mozgását (vö. az 1152/2003/EK határozat 3. preambulumbekezdésével).

A hatályos tanácsi rendelet megteremtette a jogalapot az EMCS-projekt kezdő szakaszához, amely a számítógéppel segített manuális eljárásokat támogatja (EMCS, 0. szakasz) a közigazgatási együttműködés automatizált támogatásának megvalósulásáig, amelyre az EMCS 2. és 3. szakaszában kerül sor. Az információ iránti megkeresésre, az automatikus és a spontán információcserére vonatkozó általánosabb cikkekkel együtt a gazdasági szereplőket nyilvántartó jövedéki adatcsererendszer (System for Exchange of Excise Data – SEED), a jövedéki előértesítési rendszer (Early Warning System for Excise – EWSE) és az árumozgás-igazolási rendszer (Movement Verification System – MVS) alkalmazására vonatkozó cikkek megteremtették a fenti eszközök alkalmazásának jogalapját. Az említett cikkek a közigazgatási együttműködés területére vonatkozó korábbi jogi szabályozásból: a 77/799/EGK tanácsi irányelvből, valamint a 92/12/EGK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseiből származnak.

Az EWSE és az MVS fokozatos megszüntetése folyamatban van. Jelenleg az EMCS 2. szakasza működik, 3. szakasza 2012-ben lép működésbe. Az EMCS 3. szakasza képes lesz az EWSE rendszert kiváltó, valamint kezdetben az MVS rendszert részlegesen, a későbbiekben pedig teljes egészében kiváltó elektronikus üzenetek létrehozására.

A SEED-nek a 2073/2004/EK rendeletben foglalt jelenlegi leírása elavult: mivel a rendszer a 0. szakasznak megfelelő verziójára épül, módosításra szorul. Ezenkívül egyértelműen meg kell határozni azoknak a szolgáltatásoknak a jogalapját is, amelyeket a gazdasági szereplők engedélyének érvényességét ellenőrző európai portálon (SEED-on-Europa) keresztül nyújtanak.

A 3. szakasz magában foglalja az üzenetek automatikus cseréjét a gazdasági szereplők és a tagállamok közigazgatási szervei között az olyan rendkívüli helyzetek bejelentése esetén, mint a közúti ellenőrzés eredményei, a gazdasági szereplők által tett kivételek, valamint a szállítás végleges megszakítása. Az üzenetek cseréjét jelenleg manuálisan, a legnagyobb gondosság elve alapján végzik. Az üzenetáramlás automatizációja hozzájárul az ellenőrzés és a közigazgatási együttműködés javításához.

Az EMCS-projekt keretében statisztikai és jelentéstételi szolgáltatás létrehozására kerül sor (központi szolgáltatások, jövedéki vezetői információs rendszer – CS/MISE). Ennek célja, hogy az EMCS működésével kapcsolatos jelentések minőségét javítsa, és növelje annak gyakoriságát. A szolgáltatás részben megszünteti azt az igényt, hogy a tagállamok és a Bizottság manuálisan gyűjtsenek statisztikai adatokat a működésről. Meg kell teremteni a jogalapot az egyes szállítási nyilvántartásokból való adatgyűjtésre.

Az 1152/2003/EK határozat előírta a Bizottság és a tagállamok számára, hogy finanszírozzák az EMCS kifejlesztését, tesztelését és bevezetését. Az új rendelet szerint a tagállamoknak és a Bizottságnak az EMCS működésbe lépését követően továbbra is kötelessége, hogy karbantartsa az EMCS rendszert és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat.

A fenti módosításokon felül a 2073/2004/EK rendelet további tartalmi módosításaira van szükség:

- módosítani kell a rendelet megfogalmazását az új jogszabályi előírások figyelembevételével;

- el kell végezni a szöveg általános módosítását a már nem alkalmazandó rendelkezések törlésével, valamint a szöveg felépítésének logikusabbá tételével;

- figyelembe kell venni a közigazgatási együttműködés új eljárásait a jövedéki adók területén és egyéb területeken olyan szabályozási keretek megalkotása érdekében, amelyek mind a jövedéki hatóságok, mind a gazdasági szereplők számára hatékonyabbak és kevesebb terhet jelentenek.

Az EMCS-ben a közigazgatási együttműködést segítő funkciók jogalapjának megteremtése, valamint áttekinthetőbb és egységesebb dokumentum készítése érdekében, tekintettel a módosítások terjedelmére, indokolt a hatályos rendelet teljes szövegének új szöveggel való felváltása.

2. AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLATOK

Szakértői vélemények felhasználása

A 2008/118/EK irányelv értelmében létrehozott jövedékiadó-bizottság mellett működő szakértői munkacsoport szorosan együttműködött a javaslat kidolgozásában. A Bizottság szolgálatai számos két- és többoldalú megbeszélést folytattak az érdekelt tagállamokkal a javaslat megvitatására.

A bizottsági és tagállami szolgálatokra gyakorolt hatások vizsgálata

E javaslat egyik új és központi eleme az EMCS rendszer alkalmazását biztosító jogi szabályozás. Ennek hatása lényegében nem e javaslat szövegének, hanem az 1152/2003/EK határozatnak tulajdonítandó, amely az EMCS létrehozásával kapcsolatos döntést tartalmazza. A fentiek szerint az új rendszer különösen a jövedéki adó felfüggesztése melletti szállítást egyszerűsíti, és elősegíti a tagállamok számára a megfelelő ellenőrzést. E javaslat a fennálló helyzethez képest nem ró többletterhet a jövedéki adó fizetésére kötelezett gazdasági szereplőkre, mivel nagyobbrészt a meglévő eszközök és gyakorlat korszerűsítésére szorítkozik. Az új statisztikai és jelentéstételi lehetőségek beépítésével csökken a tagállamok közigazgatási szerveire nehezedő adminisztrációs teher, egyúttal javul a jelentések minősége.

Az alapvető jogokra gyakorolt hatások vizsgálata

A javaslat feltételezi, hogy a tagállamok a szükséges és arányos mértékben alkalmazzák a 95/46/EK irányelv 13. cikkét, amely alapján a tagállamok felmenthetik a közigazgatási szerveket azon kötelességük alól, hogy az érintetteket az alapjogi charta 8. cikke alapján megillető jogokat teljes körűen figyelembe véve járjanak el. A rendelet lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a 95/46/EK irányelv 13. cikkében foglalt esetekben mentességeket alkalmazzanak az információk tárolása vagy cseréje céljából akkor, ha a jogok ilyen korlátozását valamely tagállam vagy az Európai Unió fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke indokolja, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adózási kérdéseket. A mentességek pontos alkalmazását a nemzeti jogi szabályozás és közigazgatási gyakorlat határozzák meg a 95/46/EK irányelv átültetésétől, a megtett intézkedések szükségességének és arányosságának általános elveitől, valamint az összegyűjtött, tárolt vagy cserélt információk várható lényegességétől függően. E tekintetben a tagállamok jogai és kötelezettségei nem változnak a közigazgatási együttműködést a jövedéki adók területén szabályozó hatályos rendeletben meghatározott jogokhoz és kötelezettségekhez képest.

Az adatok Bizottság általi feldolgozása az alábbi területekre korlátozódik:

1. A tagállamok közigazgatási szervei közötti biztonságos kommunikációs csatorna (CCN/CSI) megteremtése. A csatornán keresztül strukturált üzenetek továbbíthatók a megkeresésre történő információcsere, az automatikus információcsere és a spontán információtovábbítás keretében. Ez a jövedéki jogszabályok helyes alkalmazását segítheti elő.

2. Mechanizmus kialakítása a jövedéki adó fizetésére kötelezett gazdasági szereplők nyilvántartási adatainak tagállamok közötti másolására.

3. Adatok statisztikai célú kigyűjtése.

Az 1. területen (biztonságos kommunikációs csatorna) a 95/46/EK irányelv 13. cikkében foglalt mentességet alkalmazó tagállamok által beszerzett információk továbbíthatók akkor, ha valamely tagállamnak egy másik tagállammal adatot kell cserélnie annak érdekében, hogy a jövedéki jogszabályoknak való megfelelésről teljes és pontos képet alkothasson. A Bizottság feltételezi, hogy a 13. cikk alkalmazása azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben számítani lehet arra, hogy az érintett értesítése hatással van az adott tagállam jövedéki jogszabályainak való megfelelés vizsgálatára. Az e rendelettervezet keretében feldolgozott információk körére a feltételezések szerint szükség van a jövedéki jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához (a rendelettervezet 1. cikke, valamint az e rendelkezésre vonatkozóan lejjebb adott magyarázat). A tagállamokat kötik a Szerződésekben vállalt kötelezettségeik és a 95/46/EK irányelvből származó nemzeti jogszabályok rendelkezései arra vonatkozóan, hogy az érintetteket az alapjogi charta 8. cikke alapján megillető jogokat tiszteletben tartsák, továbbá kötik őket a szükségesség és arányosság általános elvei. Tagállami intézkedéseket e rendelet nem részletez, mivel ilyen részletezés nem szükséges. A Bizottság feltételezi továbbá, hogy az e rendeletben biztosított hatáskör gyakorlása során a tagállamok betartják a Szerződésekben vállalt egyéb kötelezettségeiket is.

A Bizottság a kommunikációs mechanizmust kizárólag a tagállamok által összegyűjtött és tárolt adatok cseréje céljából biztosítja, a rendszer karbantartásán kívül az adatokhoz nincs operatív hozzáférése. E javaslat értelmében a Bizottság felelőssége, hogy gondoskodjon a rá bízott adatok bizalmas kezeléséről és helyes továbbításáról.

A 2. területen (a gazdasági szereplőkről vezetett tagállami nyilvántartások tükrözése) nem szükséges, hogy a tagállamok a 13. cikket alkalmazzák, mivel az információkat maguk az érintettek közlik. A tagállamoknak értesíteniük kell az érintetteket ezen adatokról, valamint lehetővé kell tenniük számukra a pontatlan adatok helyesbítését. E jog kezelése céljából a javaslat emlékeztet annak szükségességére, hogy lehetővé kell tenni az érintett számára a saját adataihoz való hozzáférést, valamint a hibák kijavítását. A Bizottságnak azonban nincs operatív hozzáférése, így az adatokat sem módosíthatja, mivel ehhez a Bizottságnak felügyeleti hatáskört kellene gyakorolnia a gazdasági szereplőkről készült tagállami nyilvántartások felett. Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság elsődleges feladata, hogy a feldolgozott információk bizalmas kezelését folyamatosan biztosítsa. Az engedélyek érvényességének ellenőrzését lehetővé tévő közszolgáltatás a jövedéki adó fizetésére kötelezett gazdasági szereplő nyilvántartási adatainak kivonatát használja fel, amely mindössze a jövedéki engedély számát tartalmazza, olyan adatot (pl. nevet vagy címet) nem, amely magánszemély azonosítására alkalmas. A Bizottság megadja a szolgáltatáshoz tartozó e-mail címet a kapcsolattartáshoz. Ha valamely gazdasági szereplő úgy érzi, hogy a közölt információ pontatlan, a Bizottság megadja számára annak a tagállami közigazgatási szervnek az adatait, amely a gazdasági szereplő adatkezelőjeként jár el.

A 3. területen mindössze anonimizált operatív adatok kigyűjtése történik, amelyeket statisztikai jelentések készítéséhez használnak fel. A kivonat nem tartalmazza a jövedéki árumozgásban érintett gazdasági szereplők azonosító adatait.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A JAVASOLT INTÉZKEDÉS ÖSSZEFOGLALÁSA

A Bizottság javasolja, hogy a Tanács fogadjon el új rendeletet a jövedéki adók területén folyó közigazgatási együttműködésről, amely a területre vonatkozó hatályos tanácsi rendelet helyébe lép.

Ennek célja a területre vonatkozó jogi szabályozás és az EMCS kifejlesztése nyújtotta lehetőségek közötti összhang, valamint e lehetőségek egyértelműbb módon meghatározott és átfogóbb jogalapjának megteremtése, amellyel lehetővé válik a jelenlegi manuális és részben automatizált eljárások kiváltása.

Az intézkedés másodlagos célja, hogy egyértelműbb módon rögzítse a tagállamok és a Bizottság a területtel kapcsolatos, az EMCS hatókörén belüli, valamint általánosabb jogait és kötelezettségeit.

E megközelítés lehetővé teszi és ösztönzi a tagállamok közötti fokozottabb együttműködést, emellett nagyobb összhangot teremt a területre vonatkozó jogi szabályozás és a HÉA, valamint a közvetlen adózás területén a közigazgatási együttműködésre vonatkozóan elfogadott új rendelkezések között.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikke.

A szubszidiaritás elve

Mivel a javaslat nem tartozik az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül.

A tagállamok az alábbi okból nem tudják kielégítően elérni a javasolt célkitűzéseket:

A javaslat célja, hogy a 2073/2004/EK tanácsi rendelet helyébe azonos szerepű rendelkezések lépjenek, amelyek megteremtik a közigazgatási együttműködés közös jogi kereteit a jövedéki termékek területén úgy, hogy teljes körűen kihasználják az EMCS rendszer kínálta lehetőségeket.

A javaslat célkitűzései a különálló tagállami intézkedésekkel nem valósíthatók meg kielégítően, megvalósításuk uniós szinten eredményesebb. E javaslat nélkül, valamint a hatályos rendelet hiányában a tagállamok közötti információcserére kizárólag kétoldalú szerződések keretében kerülhetne sor. Nem valószínű, hogy az ilyen kétoldalú megállapodásokat az érintett tagállamok elektronikusan támogatni tudnák, hiszen ennek költsége kétoldalú megállapodáshoz mérten aránytalanul magas lenne. A kétoldalú megállapodások közötti eltérések ugyancsak gátolhatják az egységes piac hatékony működését.

Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:

A javasolt intézkedés mindössze olyan közös eljárási szabályzatokat és eszközöket rögzít, amelyek a tagállamok közötti mindennapos közigazgatási együttműködést segítik. A tagállamok így továbbra is teljes körűen felelnek belső szervezetükért és az erőforrások elosztásáért, továbbá annak meghatározásáért, hogy mely esetek tartoznak a nemzetközi közigazgatási együttműködés körébe, és hogy az eredményeket milyen módon használják fel.

A javasolt intézkedés sem az Unióra, sem a tagállami kormányokra, a regionális és helyi hatóságokra, a gazdasági szereplőkre vagy a polgárokra nem ró számottevő pénzügyi vagy adminisztratív többletterhet, ezzel szemben a nemzetközi közigazgatási együttműködés közös megközelítésének kialakításával ésszerűsíti az emberi és pénzügyi ráfordításokat.

A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktus: rendelet.

A választott aktus teljes mértékben illeszkedik a jelenleg hatályos jogi aktushoz. Rendelettel közös tevékenységi keretek jelölhetők ki, amelyek a hatályos rendelet felváltásával azonnal alkalmazhatók.

A javaslat célja, hogy lefektesse az alapokat a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés meglévő közös kereteinek korszerűsítéséhez. A rendelet kizárólagos tárgya a közigazgatási együttműködés, így nem érinti a jövedéki árumozgás kezelésével és a jövedéki termékek adóztatásával kapcsolatos tagállami aktusok közelítését. Mindkét területre egyéb jogi aktusok vonatkoznak.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az EMCS 3. szakaszának bevezetésével kapcsolatos mindennemű pénzügyi hatás az 1152/2003/EK határozatból ered. A statisztikai adatgyűjtést célzó új szolgáltatás kifejlesztésének és működtetésének költségvetési hatását, valamint a rendszer fejlesztésével, karbantartásával és üzemeltetésével kapcsolatos általános kötelezettségvállalást a Fiscalis 2013 program kiadásai fedezik[1] , így azokat e javaslat nem tárgyalja részletesebben.

5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

Meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadásával a 2073/2004/EK rendelet hatályát veszti.

Egyszerűsítés

A javaslat lehetővé teszi a jogi szabályozás egyszerűsítését, valamint az igazgatási eljárások egyszerűsítését mind a hatóságok (EU- vagy tagállami szinten), mind a magánfelek esetében.

A jogi szabályozás eredményeképpen egyszerűsödik az igazgatás, mivel olyan közös intézkedéseket foglal magában, amelyek könnyen értelmezhetők és alkalmazhatók, emellett a 2073/2004/EK rendelet intézkedéseinél nagyobb hatást fejtenek ki ebben az irányban.

A hatóságoknak közös, előre meghatározott szervezeti keretbe foglalt eszközök és jogi aktusok állnak majd rendelkezésére. Ezen intézkedések nyomán egyszerűsödik az Európán belüli nemzetközi közigazgatási együttműködés. Az uniós jogi szabályozás hatályának kiterjesztéséből adódóan a közigazgatási hatóságok a jövőben nem kényszerülnek arra, hogy a segítségkérésük tárgyát képező igény típusától függően eltérő jogszabályrendszereket alkalmazzanak, amelyek mindegyike sajátos szabályokat és feltételeket rögzít.

A javaslat részletes magyarázata

Az alábbi, cikkenkénti magyarázat azokra a rendelkezésekre összpontosít, amelyek újak, vagy amelyek a 2073/2004/EK rendelet megfelelő rendelkezéseihez képest érdemben módosultak. Az új és a 2073/2004/EK rendelet hatályos rendelkezései a javasolt új rendelet mellékletében foglalt megfelelési táblázat segítségével feleltethetők meg egymásnak.

I. fejezet – Általános rendelkezések

1. cikk – Tárgy és hatály

Ez a cikk kifejezi, hogy a rendelet hatályát kiterjesztik a közigazgatási együttműködésre annak érdekében, hogy a jövedéki adók helyes megállapításán túl valamennyi jövedéki jogszabály érvényesíthető legyen. Megállapítja továbbá azt az elvet, hogy a rendelet nem érinti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályok tagállami alkalmazását.

A „szükségességre” vonatkozó követelmény bevezetésének célja az, hogy az adóhatóságok tényleges igényeinek megfelelő mértékű jövedéki információcserét írjon elő, figyelembe véve az Európai Unió alapjogi chartájában foglalt, a személyes adatokra vonatkozó feltételeket (8. cikk, valamint az 52. cikk (1) bekezdése). Konkrétan ez azt jelenti, hogy az információkérés például akkor tekinthető „szükségesnek”, ha a vizsgálatot végzők azon gyanújának megerősítésére szolgál, hogy gazdasági szereplők jövedéki szempontból szabálytalan tevékenységben vehetnek vagy vettek részt. Másrészt a „szükségesség” fogalma egyértelművé teszi, hogy a tagállamok nem végezhetnek a bizonyíték felkutatása céljából történő, előzetesen nem meghatározott nyomozást (ún. „fishing expedition”), és nem kérhetnek információkat akkor, ha valószínűtlen, hogy a kért információk az adott személy, illetve személyek meghatározható csoportja vagy kategóriája jövedéki helyzetével kapcsolatos ügyek tekintetében lényegesek lennének.

2. cikk – Fogalommeghatározások

A javasolt rendelet számos új, a 2073/2004/EK rendeletben nem szereplő meghatározást tartalmaz, amelyek tükrözik az EMCS 2. és 3. szakaszának működésbe lépését, továbbá összehangolják a rendelet és a 2008/118/EK tanácsi irányelv rendelkezéseit. Ezek a következők: eseményvezérelt információcsere, gazdasági szereplő, jövedéki szám, elektronikus adminisztratív okmány, kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány és kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási tartalékokmány. Az egyéb meghatározások kismértékben módosultak.

3–6. cikk – Illetékes hatóságok, központi jövedéki kapcsolattartó hivatal (KJKH), kapcsolattartó szervek

A javaslat megtartja a 2073/2004/EK rendelet azon hatályos intézkedéseit, amelyek különbséget tesznek az illetékes hatóság, amely jogilag felelős az információcseréért és amelynek nevében az információcserét végrehajtják, valamint a illetékes hatóság delegált hatáskörében az egyes szervek és tisztviselők közötti közvetlen kapcsolatfelvétel között. Az ilyen intézkedéseket a központi jövedéki kapcsolattartó hivatal felügyeli, amely az első számú kapcsolattartó pont szerepét is betölti. Ennek oka, hogy a rendelet hatályára és a tagállamok között a kormányhivatalok és általában az állam szervezetében és működésében meglévő különbségekre tekintettel nem alakíthatók ki az e szempontból egységes szabályok. Egyes tagállamokban például az illetékes hatóság jellemzően a jövedéki hatóság vagy szolgálat, míg más tagállamokban ezen a területen más szervek látnak el a közigazgatási segítségnyújtással összefüggő bizonyos feladatokat. Bármely tagállam saját döntése szerint a korábbitól eltérő illetékes hatóságot jelölhet ki. Ebben az esetben köteles tájékoztatni a Bizottságot és a többi tagállamot.

Ebből adódóan az első számú kapcsolattartó pont meglétére vonatkozó követelményen túl ezek a cikkek nem korlátozzák a tagállamokon belüli szervezés módját. A javaslat így továbbra is egyértelmű jogi keretet biztosít a decentralizált együttműködéshez, kulcsszereppel ruházza fel a központi jövedéki kapcsolattartó hivatalokat, ugyanakkor tisztázza azokat a feladatokat is, amelyekért elsődlegesen felelősek.

7. cikk – Az igazságügyi hatóság engedélyével vagy megkeresésére beszerzett információk és dokumentumok

Azokban az esetekben, ahol a kért információhoz igazságügyi hatóság nevében vagy részére végzett vizsgálat szükséges, az információcserét esetenként megtagadják, vagy arra számottevő késéssel kerül sor. Ez akadályozhatja a megkereső tagállam közigazgatási hatóságát abban, hogy a kellő időben hatékony közigazgatási vagy jogi eljárást kezdeményezzen a bűnözők ellen. A 7. cikk ezért együttműködést ír elő a tagállamok számára a büntetőeljárással érintett esetekben, kellő figyelemmel az igazságügyi együttműködés büntetőügyekre vonatkozó szabályaira.

II. fejezet – Együttműködés megkeresés alapján

A javaslat meghatározza a tagállamok jogait és kötelezettségeit, és megkülönbözteti az információra és közigazgatási vizsgálatra irányuló megkeresést, a tisztviselők jelenlétét a közigazgatási hivatalokban és részvételüket a közigazgatási vizsgálatokban, valamint az egyidejű ellenőrzés alkalmazását és az értesítésre irányuló megkeresést. A 11. cikk előírja, hogy az információközlés határideje a megkeresés kézhezvételétől számított három hónap (rendelkezésre álló információ esetében egy hónap), de egyedi esetekben ettől eltérő határidő is kiköthető.

8. cikk – A megkeresett hatóság általános feladatai

A 8. cikk nagyobbrészt a 2073/2004/EK rendelet 5. cikkének rendelkezéseit tartalmazza változatlan formában. A 8. cikk (1) bekezdése képezi valamennyi, az EMCS használatával vagy egyéb módon történő, információ iránti megkeresés jogalapját. A (2) bekezdés értelmében a megkeresett hatóság köteles a kért információk beszerzéséhez szükséges közigazgatási vizsgálatokat lefolytatni. E célból a (3) bekezdés meghatározza, hogy a megkeresés tartalmazhat közigazgatási vizsgálat iránti indokolt megkeresést. A megkeresett tagállam azonban dönthet úgy, hogy nincs szükség közigazgatási vizsgálatra, ilyenkor viszont döntésének indokait haladéktalanul közölnie kell a megkereső tagállammal. A vizsgálat önkényes megtagadásának elkerülésére a 25. cikk felsorolja azokat a jogszerű indokokat, amelyekkel a vizsgálat megtagadható. Jelenleg a megkeresett hatóságnak úgy kell eljárnia, mintha az eljárást saját feladatai ellátása során vagy saját tagállama valamely más hatóságának megkeresésére folytatná le.

9–10. cikk – A megkeresés és válaszadás formája, a dokumentumok rendelkezésre bocsátása

A 9. cikk a 2073/2004/EK rendelet 6. cikkét módosítja annak biztosítása érdekében, hogy a 8. cikk értelmében történő megkereséshez és válaszadáshoz rendszerint az EMCS-t vegyék igénybe. Az üzleti folyamatok, az információcsere és a tartalékeljárások részleteit a rendelet a 35. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási aktusa tartalmazza, amely megteremti a funkcionális jövedéki rendszerspecifikáció (FESS) IV. részében foglalt üzleti folyamatok és üzenetspecifikációk jogalapját.

Ezzel együtt nem jelezhető előre az információra és a közigazgatási vizsgálatra irányuló megkeresés valamennyi formája. Szükséges továbbá a bizonyítékok és a dokumentáció cseréje is. Fontos tehát felismerni azt, hogy a 8. cikk hatálya kiterjed az EMCS rendszerben jelenleg nem kezelt információk cseréjére is. E megkeresésekhez továbbra is jogalap szükséges, továbbításukat pedig lehetőség szerint elektronikusan kell végezni, hogy elkerülhető legyen a tagállamok közigazgatási szerveinek indokolatlan terhelése. Példa erre a biztonságos CCN elektronikus levelező rendszer használata a központi jövedéki kapcsolattartó hivatalok közötti információcsere céljából.

A 10. cikk előnyben részesíti a hiteles másolatok és kivonatok használatát, hogy ne legyen szükség az eredeti dokumentumok átadására, amelyek feldolgozása növelné az adminisztratív terheket.

11. cikk – Határidők

A 11. cikkben a Bizottság legfeljebb három hónapos általános határidő kikötését javasolja az információ közlésére a 2073/2004/EK rendelet jelenlegi rendelkezésével megegyezően. Ha a megkeresett tagállam a kért információval már rendelkezik, akkor az általános határidő egy hónapra csökken. Speciális esetben, például különösen összetett, több tagállamot érintő csalási ügyeknél közös megegyezéssel eltérő határidő is kiköthető. Ha a megkeresett hatóság a megkeresésre a kikötött határidő végéig nem tud válaszolni, ennek okát haladéktalanul közli a megkereső hatósággal, és jelzi, hogy várhatóan mikorra tud válaszolni.

12. cikk – Más tagállam tisztviselőinek részvétele a közigazgatási vizsgálatban

A 2073/2004/EK rendelethez hasonlóan a javaslat e fejezete is jogalapot teremt a jövedéki tisztviselők más tagállam területén való jelenlétére információcsere, valamint közigazgatási vizsgálatban megfigyelőként való részvétel céljából. A Bizottság a hatályos rendelet szövegezésében kisebb módosítást javasol annak tisztázására, hogy közös megegyezéssel más tagállam tisztviselője is jogosult jelen lenni mindenütt, ahol erre a vizsgálat szerinti tagállam tisztviselője jogosult.

13. cikk – Egyidejű ellenőrzések

A Bizottság továbbra is azon a véleményen van, hogy az egyidejű ellenőrzések kedvezően befolyásolják a közigazgatási együttműködést, így azoknak szervesen illeszkedniük kell a tagállamok általános ellenőrzési tervébe. Több országra kiterjedő jövedéki szabálytalanság vagy jogszabálysértés gyanúja esetén az egyidejű ellenőrzéseket a tagállamok közigazgatási szervei igen hatékony megfelelőségi és ellenőrzési eszközként alkalmazhatják.

A Fiscalis 2013 program egyes többoldalú ellenőrzések finanszírozásával ösztönzi a tagállamokat arra, hogy ellenőrzési tervükben egyidejű ellenőrzéseket szerepeltessenek. A Bizottság a rendelet hatályos szövegében csak kisebb módosítást javasol (a „központi kapcsolattartó hivatal” helyettesítését a „központi jövedéki kapcsolattartó hivatal” megnevezéssel).

14. cikk – Közigazgatási határozatokra és intézkedésekre vonatkozó értesítésre irányuló megkeresés

Ez a cikk lehetővé teszi a címzettek számára, hogy – a követelésről szóló értesítés kivételével – tájékoztatást kapjanak az őket érintően a megkereső hatóság által hozott döntésekről. A javaslat a behajtási irányelvre való hivatkozás módosítására szorítkozik, mivel a 76/308/EGK irányelvet felváltotta az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i 2010/24/EU irányelv[2].

III. fejezet – Előzetes megkeresés nélküli információcsere

15–18. cikk – Kötelező információcsere, választható információcsere és nyomon követés

A Bizottság ebben a fejezetben számos módosítást javasol annak érdekében, hogy logikus, átlátható keret jöjjön létre az automatikus információcserére és a spontán információcserére vonatkozóan, amelyet törvényes jogok rugalmas kerete egészít ki azon tagállamok számára, amelyek a FESS IV. részében meghatározott automatikus információcserén túl egyéb eszközöket is kívánnak alkalmazni. A javaslat bevezeti emellett a nyomon követés fogalmát, amely hasonló a visszajelzés fogalmához a HÉA és a közvetlen adóztatás területén. Ennek keretében a megkereső vagy fogadó tagállam önkéntesen beszámol a kapott információ hasznosságáról, ami kedvezően befolyásolhatja a cserélt információk minőségét. Ezt a funkciót az EMCS jelenleg nem tartalmazza.

A hatályos rendelet már tartalmaz az automatikus vagy kötelező információcserét szabályozó cikkeket, ezenfelül egyes tagállamok eddig is kihasználták a jogi lehetőséget a havi jelentések cseréjére és az információk továbbítására. Ugyanakkor a hatályos rendelet nem egyértelműen szabályozza az említett cikkekből eredő jogokat és kötelezettségeket, amit csak bonyolít a jövedéki előértesítési rendszerre (EWSE) vonatkozó külön cikk megléte, amely tulajdonképpen a spontán vagy választható információcsere egy sajátos formája. Mindehhez a figyelmeztető üzenetek esetében kötelező visszacsatolási mechanizmus is járul.

Az EWSE tájékoztató üzenetei az EMCS 2. szakaszának bevezetésével elavultak. Szerepüket az elektronikus adminisztratív okmányoknak (e-AD) a feladó tagállam általi továbbítása vette át. Az EWSE fennmaradó figyelmeztető üzenetei az EMCS 3. szakaszának bevezetésével avulnak el, amely már támogatja a spontán információcserét, felváltva az EWSE figyelmeztető funkcióját.

A javaslat 15. cikke továbbra is kötelezi a tagállamokat, hogy egy másik tagállam részére információt továbbítsanak akkor, ha jogsértésre vagy szabálytalanságra került sor, ha valamely jogsértés vagy szabálytalanság hatása más tagállamban érvényesülhet, vagy ha fennáll a csalás vagy jövedékiadó-veszteség veszélye. A cikk ezenfelül előírja, hogy az információcserét EMCS-üzenetek segítségével kell bonyolítani akkor, ha a kérdéses információk a rendelkezésre álló üzenetekkel továbbíthatók. A 15. cikk előírja továbbá az olyan üzenetek cseréjét, amelyek a jövedéki árumozgás során esetlegesen előforduló rendkívüli helyzetekről számolnak be a FESS (funkcionális jövedéki rendszerspecifikáció – Functional Excise System Specification ) IV. részében foglaltak szerint. A Bizottság szándéka, hogy kötelezővé váljon az ilyen rendkívüli helyzetekről szóló jelentések cseréje, amelyek az adófelfüggesztés hatálya alatt szállított jövedéki termékek mozgása során merülhetnek fel. Az akár kötelezően, akár választható jelleggel automatikusan cserélhető információk különböző kategóriáit végrehajtási aktus határozza meg. A tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy e kategóriák alapján az automatikus információcsere rendszerébe be-, illetve onnan kilépjenek. A kategóriák jegyzékét évente felülvizsgálják. A javaslat 16. cikkéből egyértelműen kiderül, hogy a Bizottság nem kívánja korlátozni a tagállamok között érvényben lévő, a két- vagy többoldalú információcserére vonatkozó megállapodásokat.

Az alábbiakban példák találhatók az automatikus információcsere lehetséges alkalmazásaira:

a) olyan helyzetek, amelyekben más tagállamban elkövetett csalás gyanúja merül fel, például: az EMCS-ben készült átvételi elismervényt nem juttatják vissza és ezt nem indokolják, így felmerül annak a gyanúja, hogy a feladott jövedéki termékeket a rendeltetés szerinti tagállamban eltérítették;

b) olyan helyzetek, amelyekben jelentős a más tagállamban elkövetett csalás kockázata, például: a jövedéki adót megfizetik egy olyan országban, ahol az adó kulcsa alacsony, majd a termékeket a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékekre vonatkozó szabályozásnak megfelelően feladják, de a termékek nem jutnak el a címzetthez, mivel azokat egy olyan tagállam piacára térítik el, amely magas adókulcsot alkalmaz;

c) olyan helyzetek, amelyekben egy tagállam területén csalásra derítenek fényt, amely más tagállamban is következménnyel járhat, például: a jövedéki termékek szabálytalan fizikai jelenlétét megállapító tagállam gyanúja szerint a feladó tagállamban csalást követtek el, amelynek során a ténylegesnél kevesebb vagy a valóságnak nem megfelelő jövedéki terméket vallottak be az e-AD kitöltésekor.

A 16. cikk lehetővé teszi a tagállamok számára információ továbbítását akkor, ha az információk nem tartoznak azokba a kategóriákba, amelyek alapján egy adott tagállam automatikusan cseréli az információkat. Ennek lehetséges oka a szokatlan, de gazdaságilag jelentős szabálytalanság feltárása. A 16. cikk javaslatot tesz továbbá egy nyomonkövetési eljárás választható kialakítására, amelynek keretében a megkereső hatóság tájékoztathatja a megkeresett hatóságot a kapott információ hasznosságáról. A HÉA és a közvetlen adózás területén szerzett tapasztalatok szerint az ilyen visszajelzés hatékonyan ösztönzi a spontán csere szélesebb körű alkalmazását, és segítheti a megkereső hatóságot az üggyel kapcsolatos saját információinak kiegészítésében.

Összefoglalva: a javaslat célja rugalmas és hatékony keretrendszer kialakítása a tagállamok közötti ilyen jellegű információcsere céljára.

IV. fejezet – A gazdasági szereplőkkel kapcsolatos információk és az Unión belüli ügyletekre vonatkozó statisztikai adatok tárolása és cseréje

E fejezet négy cikke ötvözi a 2073/2004/EK rendelet IV. és V. fejezetének hatályát. Miután az EWSE és MVS rendszereket az EMCS 3. szakaszában bevezetett eszközök váltották fel, az említett rendszerekre vonatkozó cikkeket az új rendelet nem tartalmazza. Az új fejezet egyértelműbben meghatározott hatálya a közigazgatási együttműködés azon vetületeire terjed ki, amelyekben a Bizottság szolgálatai operatív támogatást nyújtanak a közigazgatási együttműködéssel kapcsolatos tagállami tevékenységekhez, valamint koordináló és könnyítő szerepet töltenek be.

19. cikk – Az elektronikus adatbázisokban kezelt információk tárolása és cseréje

Ez a cikk a SEEDv.1 néven ismert megosztott elektronikus adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Az adatbázis több tekintetben eltér a 2073/2004/EK rendeletben leírt elődjétől. A cikk megállapítja továbbá a tagállamok és a Bizottság központi részlegei azon kötelezettségét, hogy gondoskodjanak a nyilvántartási adatok naprakészségéről és pontosságáról annak érdekében, hogy az adófelfüggesztés hatálya alatti jövedéki árumozgás azonnal megkezdődhessen, ugyanakkor engedély nélküli rendeltetési helyre ne lehessen szállítani. Végül a 19. cikk egyértelmű jogalapot teremt a SEED-on-Europa szolgáltatás számára, amelynek segítségével a jövedéki adó fizetésére kötelezett gazdasági szereplők ellenőrizhetik kereskedelmi partnereik engedélyének érvényességét.

20. cikk – Az információkhoz való hozzáférés és az információk helyesbítése

A 20. cikk meghatározza, hogy a gazdasági szereplők jövedéki engedélyük számának megadásával jogosultak az engedélyük részleteivel kapcsolatban a SEED-on-Europa szolgáltatás keretében nyilvánosan hozzáférhető információkat ellenőrizni. Jogosultak továbbá a nyilvános információkban talált hibákat az engedélyt kiadó tagállammal helyesbíttetni. A Bizottság vállalja, hogy az ilyen helyesbítési megkereséseket a megfelelő illetékes hatósághoz továbbítja. A gazdasági szereplőkkel kapcsolatos nem nyilvános, a Bizottság számára nem elérhető információkhoz való hozzáférés, valamint az ilyen információk helyesbítése érdekében a gazdasági szereplőknek továbbra is a megfelelő illetékes hatósághoz kell fordulniuk.

21. cikk – Az adatok megőrzése

Ez a cikk megállapítja, hogy az EMCS rendszerben tárolt valamennyi információnak – az illetékes hatóság adatmegőrzési politikájától függően – legalább három évig rendelkezésre kell állnia, valamint azt, hogy az információknak online hozzáférhetőknek kell lenniük a többi tagállam számára. Ennek célja a túlzott késedelem kiküszöbölése, abban az esetben, ha a tagállamok a múltbeli adatokon alapuló kockázatelemzést végeznek.

Az adatvédelmi jogszabályok értelmében a megőrzési időszak elteltével az ilyen adatokat törölni vagy módosítani kell a személyi azonosításra alkalmas információk eltávolítása érdekében.

22. cikk – A tárolt információkra vonatkozó végrehajtási rendelkezések

A 22. cikk az adatok tárolására és helyesbítésére vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket tartalmaz.

V. fejezet – A segítségnyújtásra vonatkozó közös feltételek

A fejezet a segítségnyújtásra vonatkozó kölcsönös előírásokat és korlátozásokat fogalmazza meg.

23. cikk – Nyelvhasználati szabályok

A javaslat a cikk átszövegezett, egyértelműbb változatát tartalmazza. Az EMCS többnyelvű felületeinek jobb támogatása miatt várhatóan kevesebb fordításra lesz szükség.

24. cikk – A szolgáltatás minősége

A javaslat új követelményt fogalmaz meg a számítógépes rendszer karbantartásával kapcsolatban mind a Bizottsággal, mind a tagállamokkal szemben annak érdekében, hogy a javítások és frissítések fejlesztésére és alkalmazására a megállapított szakaszok mentén kerülhessen sor. A részletes rendelkezéseket szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás tartalmazza, amely rögzíti a Bizottság és a tagállamok egymással szembeni kötelezettségeit. A Bizottság és a tagállamok ezenfelül a számítógépes rendszerre vonatkozó biztonságpolitikát tartanak fenn.

25. cikk – A megkeresett hatóságok kötelezettségeinek általános korlátozása

E cikk értelmében a megkeresett hatóság megtagadhatja vizsgálatok lefolytatását vagy az információ kiadását akkor, ha a megkereső hatóság nem merítette ki szokásos információforrásait; ha az információ kiadására kért tagállam jogi vagy közigazgatási gyakorlata szerint adóhatóságai nem jogosultak ilyen vizsgálatok lefolytatására vagy az adott információ saját célú gyűjtésére vagy felhasználására; vagy ha az információ kiadása sértené a közérdeket, vagy üzleti, ipari vagy szakmai titok, illetve üzleti folyamat nyilvánosságra kerüléséhez vezetne. A módosított cikk egyértelművé teszi, hogy a kérés nem tagadható meg pusztán azért, mert a kért információ pénzügyi intézmény birtokában van.

A javaslat 25. cikkének (5) bekezdése értelmében a megkeresett hatóságnak közölnie kell a megkereső hatósággal és a Bizottsággal azokat az okokat, amelyek alapján a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresést elutasította.

26. cikk – Költségek

A 2073/2004/EK rendelet megfelelő cikke helyébe új szöveg lép. Az a lehetőség, hogy a megkeresett hatóság a külső szakértők költségén felüli költségtérítést igényeljen, ellentétes azzal az általános kötelezettséggel, hogy a megkeresett hatóság a közigazgatási együttműködés iránti megkereséseket úgy kezelje, mintha a kért vizsgálatot a saját nevében folytatná le.

27. cikk – Alsó összeghatár

A cikk felhatalmazza a jövedékiadó-bizottságot, hogy a rendelet aránytalan alkalmazásának elkerülésére megállapítsa a fizetendő jövedéki adók minimális mértékét.

28. cikk – Hivatali titoktartás, adatvédelem, a rendelet alapján közölt információk felhasználása

A cikk egyértelműen meghatározza azokat a célokat, amelyekre az összegyűjtött információk felhasználhatók. A javaslat értelmében az adatvédelem kiterjed az olyan adatok védelmére, amelyek esetleg nem kapcsolódnak a végrehajtott intézkedésekhez, de feladatainak ellátása során az eljáró tisztviselő hozzájuk fért. Egyéb tekintetben a más jogszabályokra való hivatkozások módosításán túl a hatályos rendelkezés érdemben nem módosul.

A cserélt információkra hivatali titoktartási kötelezettség vonatkozik, azok kizárólag meghatározott célokra hozhatók nyilvánosságra. Ide tartozik a szankcióval járó, az adójogszabályok megsértése miatt kezdeményezett bírósági vagy közigazgatási eljárás. Az információk felhasználhatók az adóalap megállapításához, a jövedéki adó beszedéséhez és ellenőrzéséhez, valamint a jövedéki termékek mozgásának nyomon követéséhez. Az információk felhasználhatók továbbá a 2010. március 16-i 2010/24/EU irányelv hatálya alá eső egyéb adók, vámok és illetékek megállapításához. A cikk megteremti továbbá az ugyanazon tagállam jövedéki hatóságai és egyéb adóhatóságai közötti csere jogalapját.

A hatályos rendelettel egyezően a tagállamok saját adatvédelmi jogszabályaik betartatása érdekében korlátozzák a 95/46/EK irányelv 10. cikkében, 11. cikke (1) bekezdésében, valamint 12. és 21. cikkében meghatározott kötelezettségek és feladatok körét, amennyiben a 95/46/EK irányelv 13. cikke alapján azt a tagállamok és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme indokolja. Ezek a mentességek lehetővé teszik, hogy a vizsgálatot ne hozzák nyilvánosságra, valamint, hogy újra felhasználják az eredetileg a gazdasági szereplőtől vagy más felektől más célból beszerzett jövedéki adatokat.

29. cikk – Az információkhoz a Bizottság engedélyével való hozzáférés

A cikk megállapítja az adatokhoz a Bizottság engedélyével rendelkező személyek általi hozzáférés alapját. A hozzáférés mértékét a rendszer karbantartásához és működtetéséhez szükséges minimumra korlátozza.

30. cikk – A beszerzett információk bizonyító ereje

A cikk szövege megegyezik a hatályos rendelet 32. cikkének szövegével, amely azonos bizonyító erővel ruházza fel az információcsere útján beszerzett információkat, valamint az adott tagállam egyéb hatóságai által beszerzett bizonyítékokat.

31. cikk – Együttműködési kötelezettség

A cikk szövege megegyezik a hatályos rendelet 33. cikkének szövegével. E rendelkezések célja a hatékony tagállami és uniós szintű koordináció biztosítása azáltal, hogy a tagállamokat kötelezik az ehhez szükséges valamennyi intézkedés megtételére.

32. cikk – Kapcsolatok harmadik országokkal

A cikk értelmében egy tagállam a harmadik országból származó hasznos információt más tagállam részére továbbíthatja. A cikk lehetővé teszi emellett az információk továbbítását olyan harmadik ország részére, amely megállapodást írt alá arról, hogy az információkat a 95/46/EK irányelvben foglaltak szerint kezeli.

33. cikk – Segítségnyújtás a gazdasági szereplők részére

A cikk a hatályos rendelet 24. cikke (3) bekezdésében foglalt szolgáltatást szabályozza, amelynek keretében egy tagállam más tagállamot kérhet fel a hiányzó dokumentáció felderítésére irányuló közigazgatási vizsgálat lefolytatására.

VI. fejezet – Értékelés, átmeneti és záró rendelkezések

34. cikk – Az intézkedések értékelése, működési statisztika összeállítása, jelentéstétel

A hatályos rendelettel egyezően a javaslat célja olyan hatékony intézkedések megvalósítása a kölcsönös segítségnyújtásra és az információcserére vonatkozóan, amelyekkel megakadályozható a jövedéki termékek Unión belüli mozgása során elkövetett csalás. A Bizottságot hatáskörrel ruházza fel a közigazgatási együttműködés felügyelete tekintetében, de nem ad operatív szerepet számára az adócsalás felderítésében és leküzdésében. Ugyanakkor a jövedéki adókat érintő, az Unión belüli csalások nemzetközi mértéke miatt fontos, hogy a csalás ellen a tagállamok és a Bizottság együttesen, uniós szinten lépjenek fel. A tagállamok felelősek azokért az intézkedésekért, amelyek a jövedéki termékek Unión belüli mozgása során elkövetett csalások megelőzéséhez szükségesek, míg a Bizottság koordináló és segítő szerepet tölt be. Ebből adódóan a tagállamok szolgáltatják a közigazgatási együttműködés hatékonyságának kölcsönös értékeléséhez szükséges valamennyi statisztikai adatot. Miután az EMCS már működésbe lépett, a gyűjtendő adatok körét és a beszámolás útján végzett értékelés módját végrehajtási aktus határozza meg újra a tagállamokkal folytatott egyeztetések lezárását követően. A cikk megteremti továbbá a jogalapot a szállítási adatok közvetlen gyűjtésére a statisztikai jelentéseknek a CS/MISE alkalmazás segítségével történő elkészítéséhez. Ezzel a tagállamok számára nagyobbrészt feleslegessé válik a statisztika manuális összeállítása, így javul a jelentéstétel pontossága és időszerűsége.

A fentieken túl a tagállamoknak rendelkezésre kell bocsátaniuk a jövedéki jogszabályokkal ellentétes vélt vagy valós gyakorlatokra vonatkozó egyéb információkat. A Bizottság ezekről az információkról tájékoztatja a többi tagállamot, biztosítva e rendelet, illetve a jövedéki jogszabályok értelmében a közigazgatási együttműködésre vonatkozóan hozott intézkedések folyamatos javítását, valamint azt, hogy a tagállamok és a Bizottság a közigazgatási együttműködést az esetlegesen megjelenő új veszélyek kezelésére alkalmassá tehessék.

35. cikk – A jövedékiadó-bizottság

A javaslat 35. cikke a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt, a végrehajtási aktusokra vonatkozó új rendelkezések figyelembevételével módosítja a hatályos rendelet 34. cikkét.

36. cikk – A 2073/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezése

A cikk hatályon kívül helyezi a jelenleg hatályos rendeletet, továbbá meghatározza, hogy az arra vonatkozó valamennyi hivatkozást az új rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

37. cikk – Jelentéstétel az Európai Parlament és a Tanács részére

A jelentéstételről szóló 37. cikk a hatályos 2073/2004/EK rendelet 35. cikkének szövegét veszi át.

38. cikk – Kétoldalú megállapodások

A cikk előírja a tagállamok számára, hogy a Bizottságot tájékoztassák az általuk megkötött egyéb kétoldalú megállapodásukról. A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatja a többi tagállamot.

39. cikk – Hatálybalépés

Ez a cikk a rendelet hatálybalépésének napját és alkalmazásának kezdőnapját rögzíti (2012. január 1.).

2011/0330 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

az európai adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetést követően[3],

a javaslat nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére[4],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,[5],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[6],

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

4. A jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló, 2004. november 16-i 2073/2004/EK tanácsi rendelet[7] olyan közös rendszer meglétét írja elő, amelynek keretében a tagállamok segítséget nyújtanak egymásnak és együttműködnek a Bizottsággal a jövedéki jogszabályok helyes alkalmazása, valamint a jövedéki adók elkerülése és az ebből adódó piaci torzulások elleni küzdelem érdekében. A hivatkozott rendelet a tapasztalatoknak és az utóbbi fejleményeknek megfelelően sok ponton módosításra szorul. Tekintettel a szükséges módosítások számára, a rendeletet az átláthatóság érdekében új rendelettel kell felváltani.

5. A belső piac megvalósulásához továbbra is szükség van a jövedéki adók területén működő közigazgatási együttműködési rendszerre.

6. A hatékonyság és gyorsaság érdekében, valamint a költségekre tekintettel alapvető fontosságú az elektronikus eszközök szerepének növelése az információcserében. Bizonyos megkeresések ismétlődő jellegére és az Unió nyelvi sokféleségére tekintettel az információcsere során fontos a szabványos formátumok szélesebb körű alkalmazása az információ iránti megkeresések gyorsabb feldolgozása érdekében. A fenti követelmények legeredményesebben azon számítógépes rendszer módszeresebb használatával teljesíthetők, amelynek bevezetésére a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló, 2003. június 16-i 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat alapján került sor[8]. A rendszer jelenleg kiterjedtebb lehetőségeket kínál, mint a 2073/2004/EK rendelet hatálybalépésekor, és fejlesztése folyamatos. A tagállamoktól ennélfogva elvárható, hogy lehetőség szerint ezt a rendszert használják.

7. Igen széles körű jövedéki információcsere szükséges az egyes személyek jövedéki helyzetével kapcsolatos valós kép kialakításához, ugyanakkor a tagállamok nem végezhetnek a bizonyíték felkutatása céljából történő, előzetesen nem meghatározott nyomozást (ún. „fishing expedition”), és nem kérhetnek információkat akkor, ha valószínűtlen, hogy a kért információk az adott személy, illetve személyek meghatározható csoportja vagy kategóriája jövedéki helyzetével kapcsolatos ügyek tekintetében lényegesek lennének.

8. Az információáramlás megfelelő koordinációja céljából szükséges a 2073/2004/EK rendelet azon rendelkezéseinek hatályban tartása, amelyek az egyes tagállamokban központi kapcsolattartó pont meglétét írják elő. Mivel a hatékonyság szempontjából a hatóságok és tisztviselők között közvetlenebb kapcsolatfelvételre lehet szükség, ugyanígy szükséges az átruházásra és az illetékes tisztviselő kijelölésére vonatkozó rendelkezések hatályban tartása is.

9. Annak érdekében, hogy a szükséges információk időben rendelkezésre álljanak, hatályban kell tartani a 2073/2004/EK rendelet azon rendelkezéseit, amelyek a megkeresett hatóság számára előírják, hogy a lehető leggyorsabban, legkésőbb az adott határidőn belül járjon el. Ugyanakkor a már a megkeresett tagállam rendelkezésére álló információk kiadására vonatkozó határidőnek az általános határidőnél rövidebbnek kell lennie.

10. Az olyan jövedéki eljárások hatékony felügyelete érdekében, amelyeket határokon átnyúló árumozgás során bonyolítanak, továbbra is lehetővé kell tenni, hogy a közigazgatási együttműködés keretében a tagállamok egyidejű ellenőrzéseket folytassanak, és az egyik tagállam tisztviselői a másik tagállam területén jelen lehessenek.

11. Továbbra is kezelni kell a közigazgatási határozatok és intézkedések határokon átnyúló kézbesítésével kapcsolatos problémákat. Ennek érdekében a 2073/2004/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit hatályban kell tartani.

12. A csalás elleni hatékony küzdelem érdekében hatályban kell tartani az előzetes megkeresés nélküli információcserére vonatkozó rendelkezéseket. Az ilyen csere elősegítésére meg kell határozni a kötelezően cserélendő információk kategóriáit.

13. A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni a jövedéki jogszabályok helyes alkalmazásához szükséges információk választható cseréjét akkor, ha az ilyen információk nem tartoznak az automatikus információcsere körébe.

14. A visszajelzés megfelelő eszköz a cserélt információk minőségének folyamatos fejlesztésére, ezért meg kell teremteni a visszajelzés kereteit.

15. A jövedékiadó-rendszer megfelelő működéséhez és a csalás elleni küzdelemhez elengedhetetlen, hogy a tagállamok a gazdasági szereplők és a raktárak engedélyével kapcsolatos meghatározott adatokat elektronikusan tároljanak. Így lehetővé válik ezen adatok tagállamok közötti gyors cseréje, valamint az információkhoz való automatikus hozzáférés. Mindehhez szükséges a tagállamok számítógépes jövedéki rendszereiben már megtalálható információk felhasználása, a jövedéki adó fizetésére kötelezett gazdasági szereplőkről és az Unión belüli szállításaikról a tagállamok által nyilvántartott információkat kiegészítő kockázatelemzés kidolgozása, valamint egy sor információ felvétele az adófizetésre kötelezett személyekkel és ügyleteikkel kapcsolatban.

16. Az elektronikus adatbázisokban tárolt információk megbízhatósága érdekében elő kell írni azok rendszeres frissítését.

17. A gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni a jövedéki termékek szállításához szükséges ellenőrzések gyors elvégzését. Lehetővé kell tenni számukra, hogy a Bizottság által működtetett és a tagállami adatbázisokban található információkkal feltöltött központi nyilvántartás segítségével elektronikusan ellenőrizzék a jövedéki számok érvényességét.

18. A banktitok tagállami szabályozása ronthatja az e rendeletben rögzített mechanizmusok hatékonyságát. A tagállamok ennélfogva nem kaphatnak jogot arra, hogy az információk kiadását kizárólag e szabályokra hivatkozva megtagadják.

19. A rendelet nem érintheti az uniós szinten elfogadott, a jövedéki szabálytalanság és csalás elleni küzdelmet elősegítő egyéb intézkedéseket, viszont ki kell egészítenie azokat.

20. A harmadik országokkal történő információcserére vonatkozó rendelkezések bizonyos – főként adatvédelmi – körülmények között a jövedéki jogszabályok helyes alkalmazása szempontjából előnyösnek bizonyultak, így azokat hatályban kell tartani.

21. A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[9] szabályozza a személyes adatok e rendelet szerinti, tagállamok általi feldolgozását. A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[10] szabályozza a személyes adatok e rendelet szerinti, Bizottság általi feldolgozását.

22. E rendelet hatékony alkalmazása érdekében szükséges lehet korlátozni a 95/46/EK irányelvben foglalt egyes jogok és kötelezettségek alkalmazási körét, különös tekintettel az irányelv 10. cikkében, 11. cikkének (1) bekezdésében, 12. és 21. cikkében meghatározott jogokra, az irányelv 13. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett érdekek védelme céljából, tekintettel a tagállamok esetlegesen elmaradó bevételeire, valamint az e rendeletben szabályozott információknak a csalás elleni küzdelem hatékonyságában betöltött fontos szerepére. A tagállamok kötelesek az említett korlátozásokat azok szükséges és arányos mértékéig alkalmazni.

23. E rendelet 8., 16., 19., 20., 21. és 34. cikke egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni. Az említett hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni[11].

24. Az említett végrehajtási aktusokat vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, mivel azok a 182/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében általános hatályú végrehajtási jogi aktusnak minősülnek.

25. Indokolt e rendelet alkalmazásának nyomon követése és értékelése. Ennek megfelelően rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok statisztikai adatokat és egyéb információkat gyűjtsenek, valamint arról, hogy a Bizottság rendszeres jelentéseket készítsen.

26. A 2004. november 16-i 2073/2004/EK tanácsi rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

27. Mivel e rendelet célját – nevezetesen a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés egyszerűsítését és erősítését, amely összehangolt megközelítést kíván – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés szükséges egységessége és hatékonysága miatt ez a cél uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban e rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

28. A rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket, különösen a személyes adatok védelméhez való jogot (8. cikk). Tekintettel a rendelet által meghatározott korlátokra, az ilyen adatok e rendelet keretében történő feldolgozása nem megy túl a tagállamok törvényben foglalt költségvetési érdekeinek céljai szempontjából szükséges és arányos mértéken,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet Általános rendelkezések

1. cikk Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett az egyes tagállamoknak a jövedéki jogszabályok alkalmazásáért felelős illetékes hatóságai egymással és a Bizottsággal együttműködve biztosítják az említett jogszabályok betartását. E célból a rendelet megállapítja azokat a szabályokat és eljárásokat, amelyek alapján a tagállamok illetékes hatóságai együttműködnek és – elektronikus vagy egyéb úton – átadják egymásnak azokat az információkat, amelyek a jövedéki jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása szempontjából szükségesek.

(2) Ez a rendelet nem érinti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályok tagállamokbeli alkalmazását. Nem érinti az egyéb jogi aktusokból, beleértve a tagállamok közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokból származó szélesebb körű kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségek teljesítését.

2. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1) „illetékes hatóság”: a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt hatóság;

(2) „megkereső hatóság”: egy tagállam központi jövedéki kapcsolattartó hivatala vagy valamely kapcsolattartó szerve, illetve a tagállam illetékes tisztviselője, aki az illetékes hatóság nevében segítségnyújtás iránti megkeresést küld;

(3) „megkeresett hatóság”: egy tagállam központi jövedéki kapcsolattartó hivatala vagy valamely kapcsolattartó szerve, illetve a tagállam illetékes tisztviselője, aki az illetékes hatóság nevében a segítségnyújtás iránti megkeresést fogadja;

(4) „jövedéki hivatal”: az a hivatal, ahol a jövedéki szabályok által meghatározott alakiságok némelyike elvégezhető;

(5) „eseményvezérelt automatikus információcsere”: előre meghatározott struktúrájú, lényeges eseményre vonatkozó információ előzetes megkeresés nélküli, módszeres közlése egy másik tagállammal a vonatkozó információ rendelkezésre állásakor, kivéve a 2008/118/EK irányelv 21. cikkében meghatározott információk cseréjét;

(6) „rendszeres automatikus információcsere”: előre meghatározott struktúrájú információ előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időközönként történő módszeres közlése egy másik tagállammal;

(7) „spontán információcsere”: információ előzetes megkeresés nélküli közlése egy másik tagállammal azokban az esetekben, amelyekre az (5) és (6) pont nem vonatkozik;

(8) „számítógépes rendszer”: a jövedéki termékek szállítására és felügyeletére vonatkozóan az 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban előírt számítógépes rendszer;

(9) „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint az uniós vagy tagállami jog által jogképesként elismert, jogi személyiség nélküli személyegyesülés (társulás);

(10) „gazdasági szereplő”: üzleti tevékenysége során a jövedéki jogszabályok hatálya alá eső tevékenységet engedéllyel vagy anélkül folytató személy;

(11) „elektronikus eszköz”: az adatok továbbítást és tömörítést is magában foglaló feldolgozására, valamint tárolására képes elektronikus berendezés, amely magában foglalja a (8) pontban meghatározott számítógépes rendszert;

(12) „jövedéki szám”: a tagállamok által a 19. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt gazdasági szereplők és helyiségek jövedéki célú nyilvántartásához kiadott azonosító szám;

(13) „jövedéki termékek Unión belüli mozgása”: jövedéki termékeknek a 2008/118/EK irányelv IV. fejezete szerinti jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállítása két vagy több tagállam között, vagy a 2008/118/EK irányelv V. fejezetének 2. szakasza értelmében szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek két vagy több tagállam közötti mozgása;

(14) „közigazgatási vizsgálat”: feladataik ellátása során a tisztviselők vagy az illetékes hatóságok által végzett minden olyan ellenőrzés, vizsgálat és egyéb cselekvés, amelynek célja a jövedéki jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása;

(15) „CCN/CSI-hálózat”: a közös kommunikációs hálózaton (CCN) és a közös rendszerinterfészen (CSI) alapuló, az Unió által kifejlesztett közös felület a vám- és adóügy területén az illetékes hatóságok közötti teljes körű elektronikus információtovábbítás biztosítása érdekében;

(16) „jövedéki adók”: a 2008/118/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdése szerinti adók;

(17) „kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány”: a számítógépes rendszerben létrehozott, a 8., 15. vagy 16. cikk szerinti információcsere, valamint a 8. vagy 16. cikk szerinti nyomon követés során használt dokumentum;

(18) „kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási tartalékokmány": papír alapú dokumentum, amely a 8. vagy 15. cikk szerinti információcseréhez használható akkor, ha a számítógépes rendszer nem elérhető;

(19) „egyidejű ellenőrzés”: közös vagy egymást kiegészítő érdekű tagállamok által szervezett, a jövedéki jogszabályokkal kapcsolatos ellenőrzés egy gazdasági szereplő vagy az ahhoz kapcsolódó személyek helyzetére vonatkozóan.

3. cikk Illetékes hatóságok

(1) Minden tagállam kijelöli azt az illetékes hatóságot, amelynek nevében e rendeletet alkalmazzák. A tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a kijelölésről és annak valamennyi későbbi változásáról.

(2) A Bizottság rendelkezésre bocsátja és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az illetékes hatóságok teljes listáját.

4. cikk Központi jövedéki kapcsolattartó hivatalok és kapcsolattartó szervek

(1) Minden tagállam központi jövedéki kapcsolattartó hivatalt jelöl ki, amelyre a közigazgatási együttműködés terén a többi tagállammal fenntartott kapcsolat tekintetében elsődleges felelősséget ruháznak. A tagállam erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállam illetékes hatóságát.

A központi jövedéki kapcsolattartó hivatal a Bizottsággal való kapcsolattartás feladatára is kijelölhető.

(2) Minden tagállam illetékes hatósága kijelölhet a központi jövedéki kapcsolattartó hivataltól eltérő kapcsolattartó szerveket is, amelyek meghatározott területi illetékességgel vagy speciális feladatkörben e rendelet alapján közvetlenül cserélhetnek információt.

A központi jövedéki kapcsolattartó hivatal biztosítja, hogy e szervek jegyzéke naprakész és a többi érintett tagállam központi jövedéki kapcsolattartó hivatala számára hozzáférhető legyen.

5. cikk Illetékes tisztviselők

(1) Minden tagállam illetékes hatósága az általa meghatározott feltételeknek megfelelően kijelölhet olyan illetékes tisztviselőket, akik e rendelet alapján közvetlenül cserélhetnek információt.

Az illetékes hatóság korlátozhatja e hatáskör-átruházás terjedelmét.

A központi jövedéki kapcsolattartó hivatal felelős azért, hogy e tisztviselők jegyzéke naprakész és a többi érintett tagállam központi jövedéki kapcsolattartó hivatala számára hozzáférhető legyen.

(2) A 12. és 13. cikk alapján információt cserélő tisztviselőket ezen cikkek alkalmazásában illetékes tisztviselőnek kell tekinteni, összhangban az illetékes hatóságok által megállapított feltételekkel.

6. cikk A központi jövedéki kapcsolattartó hivatalok, a kapcsolattartó szervek és az illetékes tisztviselők kötelezettségei

(1) A központi jövedéki kapcsolattartó hivatal elsődleges felelősséget visel a jövedéki termékek mozgására vonatkozó információ cseréjéért, különösen az alábbiak biztosításáért:

a) a 8. cikk szerinti információcsere;

b) a tagállamok által kért, közigazgatási határozatokra és intézkedésekre vonatkozó értesítések továbbítása a 14. cikk szerint;

c) a 15. cikk szerinti kötelező információcsere;

d) a 16. cikk szerinti választható spontán információcsere;

e) a nyomonkövetési intézkedésekről szóló jelentések megküldése a 8. cikk (5) bekezdése és a 16. cikk (2) bekezdése szerint;

f) a 19. cikkben előírt elektronikus adatbázisban tárolt információk cseréje;

g) statisztikai és egyéb információk szolgáltatása a 34. cikk szerint.

(2) A kapcsolattartó szerv vagy illetékes tisztviselők a segítségnyújtásra vonatkozó megkeresés vagy egy ilyen megkeresésre adott válasz küldéséről vagy átvételéről, a saját tagállamaik által meghatározott szabályok szerint értesítik annak központi jövedéki kapcsolattartó hivatalát.

(3) A kapcsolattartó szerv vagy illetékes tisztviselő a területi illetékességén vagy feladatkörén túlmenő cselekvést igénylő segítségnyújtási megkeresés átvétele után a megkeresést haladéktalanul továbbítja tagállama központi jövedéki kapcsolattartó hivatala és a felelős kapcsolattartó szerv illetékes tisztviselője részére, és erről értesíti a megkereső hatóságot. Ilyen esetben a 11. cikkben megállapított határidőt a segítségnyújtás iránti megkeresés a központi jövedéki kapcsolattartó hivatal és a felelős kapcsolattartó szerv illetékes tisztviselője részére történő továbbításának napját követő naptól, de legkésőbb a megkeresésnek e bekezdés első mondata szerinti átvételét követő egy hét elteltétől kell számítani.

7. cikk Az igazságügyi hatóság engedélyével vagy megkeresésére beszerzett információk és dokumentumok

(1) A segítségnyújtás kötelezettsége kiterjed a megkeresett hatóság által beszerzett információk és dokumentumok kiadására akkor is, ha azok beszerzésekor a megkeresett hatóság valamely igazságügyi hatóság engedélyével vagy megkeresésére járt el.

(2) Az információk megkereső hatósággal való közléséhez az igazságügyi hatóság előzetes engedélye szükséges, ha ezt a tagállami jogszabályok előírják.

II. fejezet Együttműködés megkeresés alapján

8. cikk A megkeresett hatóság általános feladatai

(1) A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság köteles közölni a jövedéki jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához szükséges információkat, ezen belül a konkrét esettel vagy esetekkel kapcsolatos információkat, különösen akkor, ha azok a jövedéki termékek Unión belüli mozgására vonatkoznak.

(2) Az (1) bekezdésben említett információ továbbítása céljából a megkeresett hatóság intézkedik az információ beszerzéséhez szükséges közigazgatási vizsgálatok lefolytatásáról.

(3) Az (1) bekezdésben említett megkeresés tartalmazhat egyedi közigazgatási vizsgálat iránti indokolt megkeresést. Ha a megkeresett hatóság úgy dönt, hogy nincs szükség közigazgatási vizsgálatra, döntésének indokait haladéktalanul közli a megkereső hatósággal.

(4) A kért információ beszerzése vagy a kért közigazgatási vizsgálat lefolytatása során a megkeresett hatóság, vagy az a közigazgatási hatóság, amelyhez a megkeresett hatóság fordult, úgy jár el, mintha az eljárást saját feladatai ellátása során vagy saját tagállama valamely más hatóságának megkeresésére folytatná le.

(5) A megkeresett hatóság felkérheti a megkereső hatóságot, hogy készítsen jelentést a megkereső tagállam által a kapott információk alapján tett nyomonkövetési intézkedésekről. Ilyenkor a megkereső hatóság a kért jelentést a saját tagállamában alkalmazandó titoktartási és adatvédelmi szabályok sérelme nélkül a lehető legkorábbi időpontban megküldi, ha ez nem terheli aránytalan mértékben.

9. cikk A megkeresés és a válaszadás formája

(1) Az információ és a közigazgatási vizsgálat iránti, a 8. cikk szerinti megkeresés és az arra adott válaszok közlése kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány útján történik e cikk (4) bekezdésének figyelembevételével.

Ha a számítógépes rendszer nem elérhető, akkor a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány helyett kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási tartalékokmányt kell használni.

(2) A Bizottság végrehajtási aktusok keretében határozza meg az alábbiakat:

a) a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmányok szerkezete és tartalma;

b) a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány cseréjére vonatkozó szabályok és eljárások;

c) a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási tartalékokmány alaki és tartalmi követelményei;

d) a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási tartalékokmány használatára vonatkozó szabályok és eljárások.

A Bizottság végrehajtási aktus keretében határozhatja meg továbbá a 8. cikk (5) bekezdésében említett jelentés struktúráját és tartalmát.

A végrehajtási aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3) Minden tagállam meghatározza azokat a helyzeteket, amelyekben a számítógépes rendszer nem minősül elérhetőnek.

(4) Ha a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány használata nem célszerű, az üzenetek cseréje részben vagy egészben más úton is bonyolítható. Ilyen rendkívüli esetekben az üzenethez indokolást kell csatolni arról, hogy a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány használata miért nem volt célszerű.

10. cikk A dokumentumok kiadása

(1) A 8. cikk értelmében kiadandó dokumentumokat tartalmuktól függetlenül a 9. cikk (1) bekezdésében említett közigazgatási segítségnyújtási dokumentumhoz kell csatolni.

Akkor azonban, ha ez nem lehetséges vagy nem célszerű, a dokumentumokat elektronikus vagy egyéb úton kell kiadni.

(2) A megkeresett hatóság csak akkor köteles kiadni az eredeti dokumentumokat, ha azok a megkereső hatóság céljának teljesítéséhez szükségesek, és a kiadás nem ellentétes a hatóság székhelye szerinti tagállam hatályos rendelkezéseivel.

11. cikk Határidők

(1) A megkeresett hatóság a 8. cikkben említett információt a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított három hónapon belül kiadja.

Akkor azonban, ha az információ már a megkeresett hatóság birtokában van, a határidő egy hónap.

(2) Bizonyos különleges esetekben a megkeresett és a megkereső hatóság az (1) bekezdésben megállapított határidőktől eltérő határidőkben is megállapodhat.

(3) Ha a megkeresett hatóság a megkeresésre az (1) bekezdésben rögzített határidőig nem tud választ adni, ennek okát kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány útján a választ akadályozó körülmények felmerülésétől számított egy hónapon belül közli a megkereső hatósággal, és jelzi, hogy várhatóan mikorra tud válaszolni.

12. cikk Más tagállam tisztviselőinek részvétele a közigazgatási vizsgálatban

(1) A megkereső és a megkeresett hatóság közötti megállapodás alapján, az utóbbi által megállapított feltételekkel összhangban, a jövedéki jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához szükséges információk cseréje céljából a megkereső hatóság által meghatalmazott tisztviselők jelen lehetnek azokban a hivatalokban vagy egyéb helyeken, ahol a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállam közigazgatási hatóságai a feladataikat ellátják.

Amennyiben a kért információt olyan dokumentáció tartalmazza, amelyhez a megkeresett hatóság tisztviselői hozzáférnek, úgy a megkereső hatóság tisztviselői a dokumentációról másolatot kapnak.

(2) A megkereső és a megkeresett hatóság közötti megállapodás alapján, az utóbbi által megállapított feltételekkel összhangban, a jövedéki jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához szükséges információk cseréje céljából a megkereső hatóság által kijelölt tisztviselők jelen lehetnek a megkeresett tagállam területén folytatott közigazgatási vizsgálat során.

Ilyen megállapodás esetén a megkereső hatóság tisztviselői bejuthatnak ugyanazokba a helyiségekbe, és hozzáférhetnek ugyanazokhoz a dokumentumokhoz, mint a megkeresett hatóság tisztviselői, de csak az utóbbiak közvetítésével, és kizárólag a folyamatban lévő közigazgatási vizsgálat céljából. A megkereső hatóság tisztviselői a megkeresett hatóság tisztviselőire ruházott vizsgálati jogkört semmilyen esetben sem gyakorolhatják.

(3) A megkereső hatóság azon tisztviselőinek, akik az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban egy másik tagállamban tartózkodnak, mindenkor fel kell tudniuk mutatni a személyazonosságukat és hivatalos minőségüket igazoló írásbeli felhatalmazásukat.

13. cikk Egyidejű ellenőrzések

(1) A jövedéki jogszabályok helyes alkalmazásához szükséges információk cseréje céljából két vagy több, közös vagy egymást kiegészítő érdekű tagállam kockázatelemzés alapján megállapodhat abban, hogy saját területükön egyidejű ellenőrzésnek vetik alá egy vagy több gazdasági szereplő vagy egyéb személy jövedéki adózási helyzetét, feltéve, hogy az ilyen ellenőrzés várhatóan hatékonyabb, mintha csak egyetlen tagállamban kerülne sor ellenőrzésre.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás kezdeményezésére valamelyik tagállam illetékes hatósága javaslatot küld a többi érintett tagállam illetékes hatóságai részére.

A javaslat

a) meghatározza az egyidejű ellenőrzésre javasolt eseteket;

b) egyenként megjelöli azokat a személyeket, akikre vonatkozóan az ellenőrzést le kívánják folytatni;

c) megindokolja az egyidejű ellenőrzés szükségességét;

d) meghatározza azt az időszakot, amelyben az ellenőrzésre sort kívánnak keríteni.

(3) A (2) bekezdésben említett javaslat kézhezvételekor az érintett tagállamok illetékes hatóságai döntenek az egyidejű ellenőrzésben való részvételükről, amelyről a lehető legkorábbi időpontban, de legkésőbb a javaslat kézhezvételét követő egy hónapon belül értesítik a javaslattevő illetékes hatóságot. Az egyidejű ellenőrzésben való részvétel elutasítását érdemben indokolni kell.

(4) Az (1) bekezdésben említett megállapodás létrejötte esetén a megállapodásban részes minden illetékes hatóság saját képviselőt jelöl ki, aki felelős az egyidejű ellenőrzési művelet felügyeletéért és összehangolásáért.

(5) Az egyidejű ellenőrzést követően az illetékes hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a többi tagállam központi jövedéki kapcsolattartó hivatalát az egyidejű ellenőrzés során megállapított, a jövedéki jogszabályokkal ellentétes, vélt vagy valós gyakorlatokról, ha a tájékoztatást a többi tagállam számára különösen lényegesnek ítélik.

14. cikk Közigazgatási határozatokra és intézkedésekre vonatkozó értesítésre irányuló megkeresés

(1) A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság – saját tagállamának hasonló értesítésekre vonatkozó hatályos szabályaival összhangban – értesíti a címzettet a megkereső tagállam közigazgatási hatóságai által hozott mindazon határozatokról és intézkedésekről, amelyek a jövedéki jogszabályok alkalmazására vonatkoznak.

E bekezdés első albekezdése, valamint e cikk (2), (3) és (4) bekezdései nem vonatkoznak a 2010/24/EU irányelv 8. cikkében említett dokumentumokra.

(2) Az (1) bekezdésben említett értesítésre irányuló megkeresés megjelöli az értesítésben szerepelő határozat vagy intézkedés tárgyát, valamint a címzett nevét, címét és egyéb lényeges azonosító adatait.

(3) A megkeresett hatóság haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot az (1) bekezdésben említett értesítésre irányuló megkeresés teljesítéséről, továbbá arról az időpontról, amikor a határozatot vagy intézkedést megküldi a címzettnek.

(4) Ha a megkeresett hatóság az (1) bekezdésben említett értesítésre irányuló megkeresést nem tudja teljesíteni, erről a megkeresés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja a megkereső hatóságot.

A megkeresett hatóság nem utasíthatja el a megkeresés teljesítését az értesítés tárgyát képező határozat vagy intézkedés tartalmára hivatkozva.

III. fejezet Előzetes megkeresés nélküli információcsere

15. cikk Kötelező információcsere

(1) A jövedéki jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához szükséges információkat minden tagállam illetékes hatósága előzetes megkeresés nélkül, rendszeres vagy eseményvezérelt automatikus csere útján továbbítja a többi érintett tagállam illetékes hatósága részére akkor, ha

a) egy másik tagállamban szabálytalanságra vagy a jövedéki jogszabályok megsértésére került sor, vagy ennek gyanúja fennáll;

b) ha az egyik tagállam területén szabálytalanságra vagy a jövedéki jogszabályok megsértésére került sor vagy ennek gyanúja fennáll, és ez más tagállamban következményekkel járhat;

c) fennáll annak a veszélye, hogy egy másik tagállamban csalásra kerül sor vagy jövedékiadó-veszteség keletkezik;

d) a jövedéki termékek Unión belüli mozgása során olyan rendkívüli esemény következett be, amelyet a 2008/118/EK irányelv rendelkezései nem rögzítenek, és amely hatással lehet valamely gazdasági szereplő jövedékiadó-fizetési kötelezettségének kiszámítására.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett információ a jövedéki termékek Unión belüli mozgásával kapcsolatos, az információt kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány útján kell továbbítani a (3) bekezdés figyelembevételével.

Ha azonban az okmány használata nem célszerű, kivételes esetekben az üzenetek cseréje részben vagy egészben más úton is bonyolítható. Ilyen esetekben az üzenethez indokolást kell csatolni arról, hogy a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány használata miért nem volt célszerű.

(3) Ha a számítógépes rendszer nem elérhető, akkor a (2) bekezdésben említett okmány helyett kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási tartalékokmányt kell használni.

(4) A Bizottság végrehajtási aktusok keretében határozza meg az alábbiakat:

a) a 15. cikk (1) bekezdése szerint kicserélendő információk pontos kategóriái;

b) az egyes kategóriákra vonatkozóan a rendszeres információcsere gyakorisága;

c) a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmányok szerkezete és tartalma;

d) a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási tartalékokmány alaki és tartalmi követelményei;

e) a c) és d) pontban említett okmányok cseréjére vonatkozó szabályokat és eljárások.

A Bizottság végrehajtási aktus keretében határozhatja meg továbbá azokat a helyzeteket, amelyekben az illetékes hatóságok úgy ítélhetik meg, hogy a számítógépes rendszer e cikk (3) bekezdése alkalmazásában nem elérhető.

A végrehajtási aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

16. cikk Választható információcsere

(1) A tagállamok illetékes hatóságai előzetes megkeresés nélkül, spontán csere útján bármikor továbbíthatják egymásnak a tudomásukra jutott, a jövedéki jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához szükséges olyan információkat, amelyekre a 15. cikk nem vonatkozik.

E célból használhatják a számítógépes rendszert akkor, ha az az ilyen információk feldolgozására alkalmas.

(2) A másik hatósághoz az (1) bekezdés alapján információt továbbító hatóság felkérheti a másik hatóságot, hogy készítsen jelentést a megkereső tagállam által a kapott információk alapján tett nyomonkövetési intézkedésekről. Ilyenkor a másik hatóság a kért jelentést a saját tagállamában alkalmazandó titoktartási és adatvédelmi szabályok sérelme nélkül a lehető legkorábbi időpontban megküldi, ha ez nem jelent számára aránytalan adminisztratív terhet.

(3) A Bizottság végrehajtási aktusok keretében határozza meg az alábbiakat:

a) az (1) bekezdésben említett általános információtípusok kezelésére szolgáló kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmányok szerkezete és tartalma;

b) a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány cseréjére vonatkozó szabályok és eljárások.

A Bizottság végrehajtási aktus keretében határozhatja meg továbbá a (2) bekezdésében említett jelentés struktúráját és tartalmát.

A végrehajtási aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

17. cikk A tagállamok kötelezettsége az előzetes megkeresés nélküli információcsere megkönnyítésére

A tagállamok meghozzák a szükséges közigazgatási és szervezési intézkedéseket az e fejezetben előírt információcsere megkönnyítése érdekében.

18. cikk A kötelezettségek korlátozása

E fejezet végrehajtása céljából a tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy a gazdasági szereplőkre vonatkozóan az adatgyűjtéssel kapcsolatos új kötelezettségeket állapítsanak meg, vagy aránytalanul nagy adminisztratív terheket vállaljanak.

IV. fejezet A gazdasági szereplőkkel kapcsolatos elektronikus információk tárolása és cseréje

19. cikk A gazdasági szereplők és raktárak engedélyére vonatkozó információk tárolása és cseréje

(1) Mindegyik tagállam illetékes hatósága elektronikus adatbázist tart fenn, mely a következő nyilvántartásokat tartalmazza:

a) az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozó gazdasági szereplők nyilvántartása:

i. a 2008/118/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti adóraktári engedélyesek;

ii. a 2008/118/EK irányelv 4. cikkének (9) bekezdése szerinti bejegyzett címzettek;

iii. a 2008/118/EK irányelv 4. cikkének (10) bekezdése szerinti bejegyzett feladók.

b) a 2008/118/EK irányelv 4. cikkének (11) bekezdése alapján adóraktárként engedélyezett helyiségek nyilvántartása.

(2) Az (1) bekezdésben említett nyilvántartások a következő információkat tartalmazzák:

a) az illetékes hatóság által kiadott, a gazdasági szereplőre, illetve a telephelyre vonatkozó egyedi jövedéki szám;

b) a gazdasági szereplő, illetve a telephely neve és címe;

c) az engedélyben szereplő termékekre vonatkozóan a jövedéki termék kategóriája (KAT) és/vagy a jövedéki termék kódja (JTK) a 684/2009/EK rendelet II. mellékletében található 11. kódlista szerint;

d) azon központi jövedéki kapcsolattartó hivatal, illetve jövedéki hivatal azonosítása, melytől további információkat lehet beszerezni;

e) az engedély érvényességének kezdete, módosításának napja és esettől függően lejártának napja;

f) adóraktári engedélyesnél az adóraktár vagy adóraktárak listája, amelyre vagy amelyekre az engedélye vonatkozik, valamint ha ez a tagállami jogszabályok értelmében alkalmazandó, annak jelölése, hogy az engedélyes jogosult a termékeket a 2008/118/EK irányelv 23. cikke szerint több szállítmányra bontani, vagy engedélyt kapott arra, hogy a jövedéki termékeket az irányelv 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően közvetlen rendeltetési helyre szállítsa;

g) bejegyzett címzettnél, ha ez a tagállami jogszabályok értelmében alkalmazandó, annak jelölése, hogy a címzett engedélyt kapott arra, hogy a jövedéki termékeket a 2008/118/EK irányelv 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően közvetlen rendeltetési helyre szállítsa;

h) a 2008/118/EK irányelv 19. cikke (3) bekezdése szerinti bejegyzett címzettnél az engedély tartalma, a következőkre kiterjedően: a jövedéki termékek mennyisége, a feladó azonosítója a feladó tagállamon belül, valamint az engedély érvényességének időtartama;

i) a h) ponttól eltérően a 2008/118/EK irányelv 19. cikke (3) bekezdése szerinti bejegyzett címzettnél, amely bor átvételére jogosult a 2008/118/EK irányelv 40. cikkében megállapított mentesség hatálya alá tartozó feladótól, a feladónak a feladó tagállamon belüli azonosítását a nyilvántartás nem tartalmazza. A 2008/118/EK irányelv 40. cikke szerinti eltérésre való hivatkozásnak a nyilvántartásban szerepelnie kell;

j) adóraktár esetében azon adóraktári engedélyes vagy engedélyesek, amelyek számára az adott adóraktár használata engedélyezett.

(3) Mindegyik tagállam központi jövedéki kapcsolattartó hivatala vagy kapcsolattartó szerve gondoskodik arról, hogy a tagállami nyilvántartásokban szereplő információk teljesek, pontosak és naprakészek legyenek.

(4) A tagállami nyilvántartásokban szereplő, a (2) bekezdésben említett információk cseréje automatikusan, központi nyilvántartáson keresztül történik.

A nyilvántartást a Bizottság a számítógépes rendszeren belül kezeli úgy, hogy az a tagállami nyilvántartásokban szereplő, a tagállamok által szolgáltatott valamennyi adatról mindig helyes és naprakész képet adjon.

A tagállamok központi jövedéki kapcsolattartó hivatala vagy kapcsolattartó szervei a tagállami nyilvántartás tartalmáról és annak valamennyi módosításáról időben tájékoztatják a Bizottságot.

20. cikk Az információkhoz való hozzáférés és az információk helyesbítése

(1) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a jövedéki termékek Unión belüli mozgásában közreműködő személyek elektronikus úton visszaigazolást kaphassanak a 19. cikk (4) bekezdésében említett központi nyilvántartásban tárolt jövedéki számok érvényességéről. A Bizottság továbbítja a gazdasági szereplőknek a fenti információk helyesbítésére irányuló megkereséseit az adott gazdasági szereplők engedélyezéséért felelős központi jövedéki kapcsolattartó hivatal vagy kapcsolattartó szerv részére.

(2) A tagállamok központi jövedéki kapcsolattartó hivatala vagy kapcsolattartó szervei gondoskodnak arról, hogy a gazdasági szereplők visszaigazolást kaphassanak a róluk a 19. cikk (2) bekezdése alapján nyilvántartott információkról, és az esetleges pontatlanságokat helyesbíthessék.

21. cikk Az adatok megőrzése

(1) Az egyes tagállamok illetékes hatóságai a jövedéki termékek Unión belüli mozgására vonatkozó információkat, valamint a 19. cikkben meghatározott tagállami nyilvántartásokban szereplő adatokat legalább az árumozgás kezdete szerinti naptári év végétől számított három évig megőrzik annak érdekében, hogy ezeket az információkat az e rendeletben előírt eljárások során fel lehessen használni. A számítógépes rendszer segítségével gyűjtött információkat a rendszerben úgy kell tárolni, hogy az lehetővé tegye az információk lekérdezését és a rendszeren belüli további feldolgozását a 8. cikkben említett információ iránti megkeresések teljesítése céljából.

(2) Az adatmegőrzési időszak lejártakor a tagállamok törlik a megőrzött adatállományok tartalmát, vagy azokat olyan formában archiválják, amely az érintett gazdasági szereplő vagy szereplők azonosítását nem teszi lehetővé.

22. cikk Végrehajtás

A Bizottság végrehajtási aktusok keretében határozza meg az alábbiakat:

a) a 19. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisok, valamint (4) bekezdésében említett központi nyilvántartás automatikus frissítésére vonatkozó technikai részletek;

b) a 20. cikk (1) bekezdése szerint az információkhoz való hozzáférésre és az információk helyesbítésére vonatkozó szabályok és eljárások.

A végrehajtási aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

V. fejezet A segítségnyújtásra vonatkozó közös feltételek

23. cikk Nyelvhasználati szabályok

A segítségnyújtás iránti megkeresések, az értesítésre irányuló megkereséseket is beleértve, és az azokhoz csatolt dokumentumok a megkereső és a megkeresett hatóság között egyeztetett bármely nyelven készülhetnek. E megkereséseket csak akkor kell a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén készült fordításban is csatolni, ha a megkeresett hatóság a fordítás szükségességét megindokolja.

24. cikk A szolgáltatás minősége

(1) A Bizottság és a tagállamok gondoskodnak a számítógépes rendszer e rendeletben szabályozott információcseréhez szükséges részeinek működéséről, megfelelő karbantartásáról és továbbfejlesztéséről.

(2) A Bizottság és a tagállamok szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást kötnek és a számítógépes rendszerre vonatkozó biztonságpolitikát fogadnak el. A szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás minőségi és mennyiségi szempontból meghatározza a Bizottság és a tagállamok által nyújtandó szolgáltatások műszaki tartalmát, amely alapján a számítógépes rendszer valamennyi része és az elektronikus kommunikáció biztonságosan működtethető, továbbá meghatározza a rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatköröket is.

25. cikk A megkeresett hatóság kötelezettségeinek általános korlátozása

(1) Az egyik tagállam megkeresett hatósága átadja a másik tagállam megkereső hatóságának az e rendelet alapján kért információt, feltéve, hogy a megkereső hatóság már kimerítette azokat a szokásos információforrásokat, amelyeket a kívánt cél elérésének veszélyeztetése nélkül az adott körülmények között a kért információ beszerzéséhez felhasználhatott volna.

(2) Ez a rendelet nem kötelezi a tagállam illetékes hatóságait vizsgálat lefolytatására vagy információ szolgáltatására, ha az adott tagállam joga vagy közigazgatási gyakorlata nem jogosítja fel a hatóságot a vizsgálat lefolytatására, illetve az információk az adott tagállam saját céljára történő beszerzésére vagy felhasználására.

(3) Egy tagállam illetékes hatósága megtagadhatja az információ továbbítását, ha a megkereső tagállam jogi okokból nem szolgáltathat hasonló jellegű információt.

(4) Az információ átadása megtagadható, ha az üzleti, ipari vagy szakmai titok vagy üzleti folyamat nyilvánosságra kerüléséhez vezetne, vagy ha az információ nyilvánosságra kerülése sértené a közérdeket. A tagállamok azonban nem tagadhatják meg valamely gazdasági szereplőre vonatkozó információk átadását kizárólag azért, mert az információk bank, más pénzügyi intézmény, meghatalmazott vagy ügynökként, illetve vagyonkezelőként fellépő személy birtokában vannak, vagy mert jogi személy tulajdoni érdekeltségével kapcsolatosak.

(5) A megkeresett hatóság közli a megkereső hatósággal azokat az okokat, amelyek alapján a segítségnyújtás iránti megkeresést elutasította. A Bizottságot évente, statisztikai céllal szintén tájékoztatja az elutasítások indokainak kategóriáiról.

26. cikk Költségek

A tagállamok kölcsönösen lemondanak az e rendelet alkalmazása során felmerült költségeik megtérítésére vonatkozó igényükről, a szakértők részére kifizetett díjak kivételével.

27. cikk Alsó összeghatár

(1) Az e rendelet alapján történő segítségnyújtás iránti megkeresés a jövedéki adókkal kapcsolatban fizetendő összeg alsó határától függhet.

(2) A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett összeghatárt végrehajtási aktus keretében határozhatja meg.

A végrehajtási aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

28. cikk Hivatali titoktartás, adatvédelem, a rendelet alapján közölt információk felhasználása

(1) Az e rendelet értelmében a tagállamok által közölt vagy gyűjtött információra, valamint az olyan információra, amelyhez tisztviselő, egyéb munkavállaló vagy alvállalkozó feladatai teljesítése során hozzáfért, hivatali titoktartási kötelezettség vonatkozik, és ugyanolyan védelmet élvez, mint amilyet az információt fogadó tagállam nemzeti joga az ilyen jellegű információnak biztosít.

(2) Az (1) bekezdésben említett információk az alábbi célokra használhatók fel:

a) a jövedéki adók adóalapjának megállapítása;

b) a jövedéki adók beszedése vagy adminisztratív ellenőrzése;

c) a jövedéki termékek mozgásának nyomon követése;

d) a jövedéki adók területén végzett kockázatelemzés;

e) a jövedéki adók területén folytatott vizsgálatok;

f) a 2010/24/EU irányelv 2. cikkének hatálya alá tartozó egyéb adók, vámok, illetékek és díjak megállapítása.

A információt szolgáltató tagállam illetékes hatósága azonban engedélyezi annak más célokra történő felhasználását a megkereső hatóság tagállamában, ha a megkeresett hatóság tagállamának joga szerint az információt ott hasonló célokra fel lehet használni.

Az (1) bekezdésben említett információ a nemzeti jog által megengedett mértékig felhasználható az olyan bírósági vagy közigazgatási eljárások során is, amelyek az adójogszabályok megsértésének következményeként szankciókat vonhatnak maguk után, az ilyen eljárásokban részt vevő alperesek és tanúk jogaira vonatkozó szabályok sérelme nélkül.

(3) Ha a megkereső hatóság úgy véli, hogy a megkeresett hatóságtól kapott információ egy másik tagállam illetékes hatósága számára hasznos lehet, akkor továbbíthatja az információt annak a hatóságnak. Erről tájékoztatja a megkeresett hatóságot.

A megkeresett hatóságnak jogában áll az információ másik tagállammal való közlését előzetes beleegyezésétől függővé tenni.

(4) Az információ e rendeletben említett mindennemű tárolására és tagállamok közötti cseréjére a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések vonatkoznak.

A tagállamok azonban e rendelet helyes alkalmazása céljából korlátozzák a 95/46/EK irányelv 10. cikkében, 11. cikke (1) bekezdésében, 12. cikkében és 21. cikkében meghatározott kötelezettségek és jogok alkalmazási körét, amennyiben ez az irányelv 13. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett érdekek védelme érdekében szükséges. A korlátozásnak arányosnak kell lennie az adott érdekkel.

29. cikk Az információkhoz a Bizottság engedélyével való hozzáférés

A Bizottság által megfelelően felhatalmazott személyek csak a CCN/CSI-hálózat felügyeletéhez, karbantartásához és fejlesztéséhez, valamint a központi nyilvántartás működtetéséhez szükséges mértékben férhetnek hozzá a 28. cikk (4) bekezdésében említett információhoz.

E személyekre hivatali titoktartási kötelezettség vonatkozik. A lekért információk a 45/2001/EK rendelet értelmében személyes adatként védettek.

30. cikk A beszerzett információk bizonyító ereje

Azokat a jelentéseket, nyilatkozatokat és egyéb dokumentumokat vagy ezek hitelesített másolatait vagy kivonatait, amelyeket a megkeresett hatóság tisztviselői szereztek be és az e rendeletben foglaltak alapján közöltek a megkereső hatósággal, a megkereső hatóság tagállamának illetékes szervei ugyanúgy bizonyítékként használhatják fel, mint a megkereső tagállam más hatósága által kiadott hasonló dokumentumokat.

31. cikk Együttműködési kötelezettség

(1) E rendelet alkalmazásában a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést ahhoz, hogy

a) a 3. cikkben említett illetékes hatóságok között hatékony belső koordinációt biztosítsanak;

b) az a) pontban említett koordináció céljából felhatalmazott hatóságok között közvetlen együttműködés jöjjön létre;

c) biztosítsák az e rendeletben előírt információcsere-rendszer zavartalan működését.

(2) A Bizottság haladéktalanul közli a tagállamok illetékes hatóságaival a jövedéki jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához szükséges azon információkat, amelyek rendelkezésére állnak és amelyeket biztosítani tud.

32. cikk Harmadik országokkal való kapcsolattartás

(1) Ha egy tagállam illetékes hatósága harmadik országtól információt kap, akkor az adott hatóság az információt továbbíthatja valamennyi olyan tagállam részére, amely számára az lényeges lehet, valamint továbbítani köteles mindazon tagállamok részére, amelyek ezt kérik. Ennek feltétele, hogy az információ átadását az érintett harmadik országgal kötött segítségnyújtási megállapodás lehetővé tegye. Az Unió érdekében és az e rendelet céljával megegyező célra az ilyen információk a Bizottság részére is továbbíthatók.

(2) Feltéve, hogy az érintett harmadik ország jogi kötelezettséget vállalt arra, hogy segítséget nyújt a jövedéki jogszabályoknak feltehetően meg nem felelő ügyletek szabálytalanságára vonatkozó bizonyítékok gyűjtéséhez, az e rendelet alkalmazásában megszerzett információt – az információt szolgáltató illetékes hatóságok beleegyezésével, nemzeti jogukkal összhangban – az információ nyújtásával azonos célból, a 95/46/EK irányelv, különösen annak a személyes adatok harmadik országok részére történő átadására vonatkozó rendelkezései és az irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok értelmében közölni lehet az érintett harmadik országgal.

33. cikk Segítségnyújtás a gazdasági szereplők részére

(1) A jövedéki termék feladójának letelepedése szerinti tagállam illetékes hatóságai segítséget nyújthatnak a feladónak akkor, ha a feladó nem kapja meg a 2008/118/EK irányelv 24. cikke (4) bekezdésében említett átvételi elismervényt, vagy az irányelv 33. cikke (1) bekezdésében említett helyzetekben az irányelv 34. cikkében említett kísérőokmány egy példányát.

Az ilyen segítségnyújtás nem érinti a segítségnyújtásban részesített feladó adókötelezettségeit.

(2) Ha egy tagállam az (1) bekezdés alapján segítséget nyújt és szükségesnek tartja, hogy egy másik tagállamtól információkat szerezzen be, akkor az információkat a 8. cikknek megfelelően kell kérnie. A másik tagállam megtagadhatja a kért információ beszerzését akkor, ha a feladó nem merített ki minden lehetőséget arra, hogy bizonyítékot szerezzen a jövedéki termékek mozgásának befejeződéséről.

VI. FEJEZET Értékelés, átmeneti és záró rendelkezések

34. cikk Az intézkedések értékelése, működési statisztika összeállítása, jelentéstétel

(1) A Bizottság és a tagállamok megvizsgálják és értékelik e rendelet alkalmazását. E célból a Bizottság rendszeresen összefoglalja a tagállamok tapasztalatait annak érdekében, hogy az e rendelettel létrehozott rendszer működését javítsa.

(2) A tagállamok az alábbiakat közlik a Bizottsággal:

a) az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos valamennyi rendelkezésükre álló információ, beleértve az értékeléshez szükséges valamennyi statisztikai adatot is;

b) a jövedéki jogszabályokkal ellentétes vélt vagy valós módszerekkel és gyakorlatokkal kapcsolatos valamennyi rendelkezésükre álló információt, ha e módszerek és gyakorlatok nyomán az e rendeletben meghatározott eljárások működésében hiányosságokra vagy hézagokra derül fény.

Annak értékelése céljából, hogy a közigazgatási együttműködés e rendszere mennyire hatékony a jövedéki jogszabályok alkalmazásának érvényesítésében és a jövedéki adókat érintő adóelkerülés és csalás elleni küzdelemben, a tagállamok az első albekezdésben említettek mellett minden egyéb rendelkezésükre álló információt közölhetnek a Bizottsággal.

A Bizottság a tagállamok által közölt információkat továbbítja a többi érintett tagállamnak.

Az információk és statisztikai adatok közlésére vonatkozó kötelezettség nem eredményezheti az adminisztrációs terhek indokolatlan megnövekedését.

(3) A Bizottság a 28. cikk figyelembevételével működési és statisztikai célokra közvetlenül nyerhet információt a számítógépes rendszer által előállított üzenetekből.

(4) A tagállamok által az (1) és (2) bekezdésben említett célból közölt információk nem tartalmazhatnak egyedi vagy személyes adatokat.

(5) A Bizottság e cikk végrehajtása céljából végrehajtási aktusban határozza meg a tagállamok által közölt lényeges statisztikai adatokat, a Bizottság által kinyert információkat, valamint a Bizottság és a tagállamok által készítendő statisztikai jelentéseket.

A végrehajtási aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

35. cikk A jövedékiadó-bizottság

(1) A Bizottságot a 2008/118/EK irányelv 43. cikke (1) bekezdésével létrehozott jövedékiadó-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

36. cikk A 2073/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezése

A 2073/2004/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályát vesztett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, az e rendelet mellékletében szereplő megfelelési táblázat szerint.

37. cikk Jelentéstétel az Európai Parlament és a Tanács részére

E rendelet hatálybalépésétől kezdve és különösen a tagállamok által közölt információk alapján, e rendelet alkalmazásáról a Bizottság ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére.

38. cikk Kétoldalú megállapodások

(1) E rendelet nem érinti az egyéb jogi aktusokból, ezen belül a két- vagy többoldalú megállapodásokból származó, a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó általánosabb kötelezettségek teljesítését.

(2) A 3. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok haladéktalanul értesítik a Bizottságot, ha az e rendelet hatálya alá tartozó területen kétoldalú megállapodást kötnek, kivéve ha a megállapodás egyedi esetek kezelését célozza. A Bizottság tájékoztatja erről a többi tagállam illetékes hatóságait.

39. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2012. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

A Tanács részéről

az elnök

MELLÉKLET

1. sz. megfelelési táblázat: 2073/2004/EK rendelet > Új rendelet |

Cikk (2073/2004/EK) | Új cikk | Cikk (2073/2004/EK) | Új cikk |

1. | 1. | 20. | 17. |

2. | 2. | 21. | 18. |

3. | 3., 4., 5., 6. | 22. | 19., 20. |

4. | 7. | 23. | - |

5. | 8. | 24. | 33. |

6. | 9. | 25. | 21. |

7. | 7., 10. | 26. | 34. |

8. | 11. | 27. | 32. |

9. | 11. | 28. | 9., 15., 16., 22. |

10. | 11. | 29. | 23. |

11. | 12. | 30. | 25., 27., 28. |

12. | 13. | 31. | 28., 29., 32. |

13. | 13. | 32. | 30. |

14. | 14. | 33. | 31. |

15. | 14. | 34. | 35. |

16. | 14. | 35. | 37. |

17. | 15. | 36. | 38. |

18. | 15. | 37. | 39. |

19. | 16. |

[pic][pic][pic]

[1] HL L 330., 2007.12.15., 1. o.

[2] HL L 84., 2010.3.31., 1. o.

[3]

[4] HL C ., ., o.

[5] HL C ., ., o.

[6] HL C ., ., o.

[7] HL L 359., 2004.12.4., 1. o.

[8] HL L 162., 2003.7.1., 5. o.

[9] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[10] HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[11] HL L 55., 2011.2.28., 13. o.