INDOKOLÁS

1.           A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) célja olyan átfogó nemzetközi keret létrehozása, amely segíti az EU-t abban, hogy eredményesen felvegye a harcot a szellemitulajdon-jogok megsértése ellen. A szellemitulajdon-jogok megsértése aláássa a törvényes kereskedelmet és az Unió versenyképességét, és ezáltal negatív hatással van a növekedésre és a foglalkoztatásra. A megállapodás a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló legkorszerűbb rendelkezéseket tartalmazza, többek között a polgári jogi, bűnügyi, határrendészeti, valamint a digitális környezettel kapcsolatos jogérvényesítési intézkedéseket, továbbá végrehajtási erőfeszítéseik támogatása érdekében kiterjed a megállapodást aláíró felek közötti hatékony együttműködési módszerekre, valamint a szellemitulajdon-jogok eredményes érvényesítése érdekében a bevált gyakorlatok összeállítására.

2.           Noha az ACTA nem módosítja az uniós vívmányokat, mivel az uniós jogszabályok már jóval korszerűbbek, mint a jelenlegi nemzetközi szabályozás, a megállapodás a Kereskedelmi Világszervezet (1994-ben elfogadott) TRIPS-megállapodására épülő új nemzetközi szabályozást vezet majd be. A megállapodás így előnyösen érinti majd azokat a világpiacon tevékenykedő uniós exportőr jogtulajdonosokat, akiknek jelenleg külföldön rendszeresen és széles körben megsértik a szerzői és szabadalmi, továbbá a védjegyekhez, a formatervezési mintákhoz és a földrajzi jelzésekhez fűződő jogait.

3.           Az ACTA ugyanakkor kiegyensúlyozott megállapodás, mivel teljes mértékben tiszteletben tartja a polgárok jogait és a fontos érdekeltek, mint például a fogyasztók, az internetszolgáltatók és a fejlődő országokbeli partnerek aggályait.

4.           Azt követően, hogy a Tanács 2008. április 14-én elfogadta a tárgyalási irányelveket, 2008. június 3-án megkezdődtek a tárgyalások. A megállapodást 2010. november 15-én kötötték meg, és a szövegét az aláírók 11 fordulós tárgyalást követően november 25-én parafálták.

5.           Az Unió tagállamait a tárgyalásokról a Tanács Kereskedelempolitikai Bizottságán keresztül szóban és írásban is értesítették. Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) keretében a Tanács által egyhangúlag elfogadott álláspont alapján a büntetés-végrehajtás kérdéseiről szóló tárgyalásokat a soros EU-elnökség vezette. A fejleményekről az Európai Parlamentet a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) rendszeresen, valamint De Gucht biztos 2010-ben három plenáris ülésen tájékoztatta. Az Európai Parlament 2010. november 24-én fogadott el állásfoglalást az ACTA támogatásáról.

6.           Az ACTA az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 83. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó számos bűnüldözési rendelkezést tartalmaz. A megállapodás e részei – a 207. cikk hatálya alá tartozó részektől eltérően – megosztott hatáskörbe tartoznak (EUMSZ 2. cikk (2) bekezdés). Amennyiben egy kérdés megosztott hatáskörbe tartozik, vagy uniós, vagy tagállami szinten lehetséges kötelező erejű jogi aktusok megalkotása és elfogadása. Az ACTA aláírása és megkötése tekintetében a Bizottság úgy döntött, hogy nem javasolja, hogy az Európai Unió az EUMSZ 83. cikkének (2) bekezdése szerint gyakorolja potenciális hatáskörét a bűnüldözés területén. A Bizottság ezt helyénvalónak tartja, mivel az ACTA-tárgyalások tekintetében sohasem volt cél az uniós vívmányok módosítása, illetve az uniós jogszabályoknak a szellemitulajdon-jogok büntetőjogi érvényesítése tekintetében történő harmonizációja. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy az ACTA megállapodást mind az EU, mind pedig valamennyi tagállam írja alá és kösse meg.

7.           Az ACTA és az EUMSZ 83. cikkének (2) bekezdése tekintetében képviselt bizottsági álláspont nem sérti az EUMSZ 83. cikkének (2) bekezdése szerinti megosztott hatáskörnek az EU által más kezdeményezések tekintetében történő jövőbeli gyakorlásával kapcsolatban képviselt bizottsági álláspontot.

2011/0166 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, a Marokkói Királyság, a Mexikói Egyesült Államok, a Svájci Államszövetség, a Szingapúri Köztársaság és Új-Zéland közötti, hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)       A Tanács 2008. április 14-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Európai Unió és tagállamai nevében tárgyalásokat folytasson egy hamisítás elleni többoldalú kereskedelmi megállapodásról.

(2)       A tárgyalások lezárultak, és az Európai Unió és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, a Marokkói Királyság, a Mexikói Egyesült Államok, a Svájci Államszövetség, a Szingapúri Köztársaság és Új-Zéland közötti hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást 2010. november 25-én parafálták.

(3)       A megállapodást az Európai Unió nevében alá kell írni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az Európai Unió és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, a Marokkói Királyság, a Mexikói Egyesült Államok, a Svájci Államszövetség, a Szingapúri Köztársaság és Új-Zéland közötti, hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás aláírására jogosult személy(eke)t.

Az aláírandó megállapodás szövege e határozat mellékletében található.

2. cikk

Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

MELLÉKLET

Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás az Európai Unió és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, a Marokkói Királyság, a Mexikói Egyesült Államok, a Svájci Államszövetség, a Szingapúri Köztársaság és Új-Zéland között

A megállapodásban részes felek,

Tudomásul véve, hogy a szellemitulajdon-jogok eredményes érvényesítése a gazdasági növekedés fenntartása szempontjából világszerte valamennyi ágazat vonatkozásában döntő jelentőséggel bír;

Tudomásul véve továbbá, hogy a hamisított és kalóz áruk, valamint a jogsértő anyagok forgalmazásával összefüggő szolgáltatások elszaporodása aláássa a törvényes kereskedelmet és a világgazdaság fenntartható fejlődését, a jogtulajdonosoknak és a törvényes vállalkozásoknak jelentős pénzügyi veszteségeket okoz, és egyes esetekben bevételi forrást jelent a szervezett bűnözés számára, illetve ezen túlmenően veszélyt jelent a lakosságra nézve;

Azzal az óhajjal, hogy fokozott nemzetközi együttműködés és hatékonyabb nemzetközi jogérvényesítés révén visszaszorítsák ezen jelenségek elterjedését;

Azzal a szándékkal, hogy a TRIPS-megállapodást kiegészítve – figyelemmel a jogrendszerek és joggyakorlatok különbözőségére – megfelelő és hatékony eszközöket biztosítsanak a szellemitulajdon-jogok eredményes érvényesítéséhez;

Azzal az óhajjal, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítését szolgáló intézkedések és eljárások ne gátolják a törvényes kereskedelmet;

Azzal az óhajjal, hogy oly módon keressenek megoldást a szellemitulajdon-jogok megsértésének problémájára – ideértve a digitális környezetben történő jogsértést, különös tekintettel a szerzői jogokra vagy a szomszédos jogokra –, amely egyensúlyt teremt az érintett jogtulajdonosok, a szolgáltatók és a felhasználók jogai és érdekei között;

Azzal az óhajjal, hogy elősegítsék a szolgáltatók és a jogtulajdonosok közötti együttműködést annak érdekében, hogy megoldják a digitális környezetben elkövetett jogsértések problémáját;

Azzal az óhajjal, hogy ez a megállapodás egyaránt támogassa a nemzetközi jogérvényesítési munkát és az érintett nemzetközi szervezetek közötti együttműködést;

Elismerve a WTO negyedik miniszteri konferenciáján, 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló dohai nyilatkozatban lefektetett elveket;

a következőkben állapodtak meg:

I. fejezet: Bevezető rendelkezések és általános fogalommeghatározások

1. szakasz: Bevezető rendelkezések

1. cikk: Kapcsolat más megállapodásokkal

E megállapodás rendelkezései nem érintik a felek között fennálló egyéb megállapodásokban, többek között a TRIPS-megállapodásban foglalt kötelezettségeket.

2. cikk: A kötelezettségek jellege és hatálya

1.           A felek érvényt szereznek e megállapodás rendelkezéseinek. A felek saját jogrendszerükben e megállapodásnál részletesebben is szabályozhatják a szellemitulajdon-jogok érvényesítését, amennyiben az a szabályozás nem sérti e megállapodás rendelkezéseit. A felek szabadon állapíthatják meg e megállapodás rendelkezéseinek saját jogrendszerükbe és joggyakorlatukba történő átültetésének megfelelő módszerét.

2.           E megállapodás rendelkezései nem jelentenek semmilyen kötelezettséget a tekintetben, hogy a felek miként osztják meg erőforrásaikat a szellemitulajdon-jogok érvényesítése és az általános jogérvényesítés között.

3.           A TRIPS-megállapodás I. részében, különösen a 7. és 8. cikkben lefektetett célkitűzések és elvek értelemszerűen e megállapodásra is alkalmazandók.

3. cikk: Kapcsolat a szellemitulajdon-jogok hozzáférhetőségére és alkalmazási körére vonatkozó szabályozással

1.           E megállapodás nem sérti a felek jogrendszerében a szellemitulajdon-jogok hozzáférhetőségét, megszerzését, alkalmazási körét és fenntartását szabályozó rendelkezéseket.

2.           E megállapodás nem jelent kötelezettséget a felekre nézve a tekintetben, hogy intézkedéseket alkalmazzanak olyan esetben, amikor saját jogszabályaik és rendelkezéseik nem nyújtanak oltalmat a szellemi tulajdonhoz fűződő valamely jog vonatkozásában.

4. cikk: Az adatok bizalmas kezelése és adatszolgáltatás

1.           E megállapodás rendelkezései nem írják elő a feleknek, hogy:

a)      olyan információkat szolgáltassanak, amelyek közlése jogszabályaikkal ellentétes, ideértve az adatvédelemről szóló jogszabályokat, illetve azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyeknek a felek részesei;

b)      olyan bizalmas információkat szolgáltassanak, amelyek közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy ellentétes volna a közérdekkel; vagy

c)      olyan bizalmas információkat szolgáltassanak, amelyek közlése sértené egyes állami vagy magánvállalatok jogos kereskedelmi érdekeit.

2.           Amennyiben a felek e megállapodás rendelkezései alapján írásbeli információkat szolgáltatnak, úgy az információt fogadó fél – saját jogrendjére és joggyakorlatára figyelemmel – kizárólag ugyanabból a célból teheti közzé, vagy használhatja fel az információkat, mint amely célból azokat szolgáltatták, kivéve, ha az információt szolgáltató fél előzetesen hozzájárul az ettől eltérő felhasználáshoz.

2. szakasz: Általános fogalommeghatározások

5. cikk: Általános fogalommeghatározások

Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás alkalmazásában:

a)      „ACTA”: hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás;

b)      „bizottság”: az V. fejezet (Intézményi előírások) alapján létrehozott ACTA-bizottság;

c)      „illetékes hatóságok”: a felek jogrendszerében a megfelelő bírói, közigazgatási és bűnüldözési hatóságok;

d)      „hamisított védjeggyel ellátott áruk”: olyan áruk, beleértve azok csomagolását is, amelyek engedély nélkül olyan védjeggyel vannak ellátva, amely megegyezik az ilyen árukra érvényesen bejegyzett védjeggyel, vagy amely lényeges jellemzőit tekintve nem különböztethető meg az ilyen védjegytől, és amely a II. fejezetben (A szellemitulajdon-jogok érvényesítésének jogi kerete) előírt eljárásokat alkalmazó ország jogrendszere alapján ezáltal sérti az érintett védjegy jogosultjának jogait;

e)      „ország”: a WTO-egyezmény magyarázó megjegyzéseiben szereplő meghatározás szerint értendő;

f)       „vámtranzit”: az a vámeljárás, amelynek során a vámfelügyelet alatt lévő árukat egyik vámhivatalból a másikba szállítják át;

g)      „nap”: naptári nap;

h)      „szellemi tulajdon”: a TRIPS-megállapodás II. részének 1–7. szakaszai alá tartozó valamennyi szellemi termék;

i)       „tranzitáruk”: vámtranzit vagy átrakás alatt lévő áruk;

j)       „személy”: természetes vagy jogi személy;

k)      „szerzői jogot bitorló kalóztermék”: olyan másolat, amely a jogtulajdonos vagy az előállítás országában általa feljogosított személy engedélye nélkül készült, és amelyet közvetlenül vagy közvetve olyan termékből állítottak elő, amelynek sokszorosítása a II. fejezetben (A szellemitulajdon-jogok érvényesítésének jogi kerete) előírt eljárásokat alkalmazó ország jogrendszere szerint szerzői jogok vagy szomszédos jogok megsértésének minősül;

l)       „jogtulajdonos”: többek között olyan szövetség vagy társulás, amely jogosult szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat követelni;

m)     „terület”: a II. fejezet (A szellemitulajdon-jogok érvényesítésének jogi kerete) 3. szakaszának (A határokon alkalmazandó intézkedések) alkalmazásában a felek vámterülete és valamennyi vámszabad területe[1];

n)      „átrakás”: az a vámeljárás, amely során a vámellenőrzés alatt álló árukat valamely, behozatali és kiviteli vámhivatalként is működő vámhivatal területén a behozatali szállítóeszközről a kiviteli szállítóeszközre rakodják át;

o)      „TRIPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1.C. mellékletében foglalt, a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás;

p)      „WTO”: Kereskedelmi Világszervezet; valamint

q)      „WTO-egyezmény”: a Kereskedelmi Világszervezet létrehozásáról szóló, 1994. április 15-én kelt Marrakeshi Egyezmény.

II. fejezet: A szellemitulajdon-jogok érvényesítésének jogi kerete

1. szakasz: Általános kötelezettségek

6. cikk: A jogérvényesítéssel kapcsolatos általános kötelezettségek

1.           A felek biztosítják, hogy a nemzeti jogrendszerükben rendelkezésre álljanak azok a jogérvényesítési eljárások, amelyek az e megállapodás hatálya alá tartozó szellemitulajdon-jogok megsértése esetén hatékony fellépést tesznek lehetővé, ideértve a jogsértések eredményes megelőzésére, valamint a további jogsértésektől visszatartó jogorvoslatokat. Ezeket az eljárásokat úgy kell alkalmazni, hogy azok a törvényes kereskedelmet ne akadályozzák, és biztosítékot nyújtsanak a velük való visszaéléssel szemben.

2.           Az e fejezet rendelkezéseinek végrehajtása érdekében elfogadott, fenntartott és alkalmazott eljárásoknak tisztességesnek és méltányosnak kell lenniük, és gondoskodniuk kell az ilyen eljárásokban érintett valamennyi fél jogainak megfelelő védelméről. Az eljárások nem lehetnek indokolatlanul bonyolultak vagy költségesek, illetve nem határozhatnak meg ésszerűtlenül hosszú határidőket vagy okozhatnak indokolatlan késedelmet.

3.           E fejezet rendelkezéseinek végrehajtásakor a feleknek figyelembe kell venniük az elkövetett jogsértés súlya, a harmadik felek érdekei, valamint az alkalmazandó intézkedések, jogorvoslatok és szankciók közti arányosság elvét.

4.           E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy a feleknek előírná a tisztviselői felelősségre vonását hivatalos feladataik ellátása során folytatott tevékenységük miatt.

2. szakasz: Polgári jogi jogérvényesítés[2]

7. cikk: A polgári eljárások igénybevehetősége

1.           A felek az e szakaszban meghatározottak szerint biztosítják a jogtulajdonosok számára a szellemitulajdon-jogok érvényesítését szolgáló polgári igazságszolgáltatási eljárásokat.

2.           Amennyiben polgári jogorvoslat rendelhető el az ügy érdemi részét érintő közigazgatási eljárás eredményeként, a felek biztosítják, hogy ezen eljárás lényegében feleljen meg az e cikkben kifejtett elveknek.

8 cikk: Ideiglenes intézkedések

1.           A felek gondoskodnak arról, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítését szolgáló polgári igazságszolgáltatási eljárásokban a bírói hatóságnak jogában álljon végzéssel köteleznie valamely felet a jogsértéstől való tartózkodásra, valamint hogy az adott bírói hatóság joghatósága alatt álló felet vagy adott esetben harmadik személyt többek között végzéssel kötelezhesse annak érdekében, hogy meggátolja a szellemitulajdon-jogot megsértő áruknak a kereskedelmi csatornákba való bejutását.

2.           A felek ezen szakasz egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül jogosultak a kormányzati vagy a kormányzat által felhatalmazott harmadik felek általi, a jogtulajdonos engedélye nélküli felhasználással szembeni jogorvoslatot díjfizetésre korlátozni, feltéve, hogy betartják a TRIPS-megállapodás II. részének kifejezetten ilyen jellegű felhasználásra vonatkozó rendelkezéseit. Más esetekben az e szakasz szerinti jogorvoslatok alkalmazandók, vagy ha ezen jogorvoslatok ellentétben állnak a felek jogszabályaival, megállapító ítéletet kell hozni, és megfelelő kártérítést kell biztosítani.

9. cikk: Kártérítés

1.           A felek gondoskodnak arról, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítését szolgáló polgári igazságszolgáltatási eljárásokban a bírói hatóságnak jogában álljon arra kötelezni a jogsértőt – aki tudatosan vagy az elvárható gondosság mellőzésével követett el jogsértést –, hogy a jogtulajdonosnak olyan mértékű kártérítést fizessen, amely fedezetet nyújt a jogtulajdonosnak a jogsértés által elszenvedett kárra. A szellemitulajdon-jogok megsértése miatti kártérítés összegének meghatározásakor a felek bírói hatóságainak jogában áll többek között a jogtulajdonos által megadott bármilyen igazolható értéket figyelembe venni, amely tartalmazhatja az elmaradt nyereséget, a jogsértéssel érintett áruk vagy szolgáltatások piaci értékét, illetve ajánlott kiskereskedelmi árát.

2.           A felek gondoskodnak arról, hogy legalább a szerzői jogok vagy szomszédos jogok megsértése, illetve védjegyhamisítás esetén a polgári igazságszolgáltatási eljárásokban a bírói hatóságnak álljon jogában a jogsértőt a jogsértésből származó nyereségének a jogtulajdonos részére történő megfizetésére kötelezni. A felek vélelmezhetik, hogy ez a nyereség megfelel az 1. bekezdésben említett kártérítés összegének.

3.           A felek legalább a szerzői jogok és szomszédos jogok oltalma alatt álló művek, hangfelvételek és előadások, illetve védjegyhamisítás tekintetében olyan rendszert hoznak létre és tartanak fenn, amely az alábbiak közül egy vagy több tényező biztosítására szolgál:

a)      előre megállapított összegű kártérítés megítélése; vagy

b)      a jogsértéssel okozott kár jogtulajdonos részére történő megtérítéséhez a megfelelő kártérítés összegének meghatározására szolgáló vélelem[3]; vagy

c)      legalább a szerzői jog vonatkozásában további kártérítés.

4.           Amennyiben a felek biztosítják a 3. bekezdés a) pontjában említett jogorvoslatot vagy a .3. bekezdés b) pontjában említett vélelmeket, úgy gondoskodniuk kell arról, hogy a bírói hatóságnak vagy a jogtulajdonosnak jogában álljon az 1. és a 2. bekezdésben említett jogorvoslatok alternatívájaként ezt a jogorvoslatot vagy ezeket a vélelmeket választani.

5.           A felek gondoskodnak arról, hogy a bírói hatóságnak adott esetben legalább a szerzői jogok vagy szomszédos jogok megsértését, illetve védjegybitorlást érintő polgári igazságszolgáltatási eljárások kimeneteleként jogában álljon elrendelni, hogy a pervesztes fél a bírósági eljárási költségeket vagy díjakat, illetve a megfelelő ügyvédi díjakat, továbbá a felek nemzeti joga alapján fizetendő egyéb költségeket térítse meg a pernyertes félnek.

10. cikk: Egyéb jogorvoslatok

1.           A felek gondoskodnak arról, hogy legalább a szerzői jogot bitorló kalóztermékek és a hamisított védjeggyel ellátott áruk esetében – rendkívüli körülmények fennállásának hiányában – a polgári igazságszolgáltatási eljárásokban a jogtulajdonos kérésére a bírói hatóságnak jogában álljon elrendelni ezen jogsértő áruk bárminemű kártérítés nélküli megsemmisítését.

2.           A felek gondoskodnak továbbá arról, hogy a bírói hatóságnak jogában álljon elrendelni az elsődlegesen a jogsértő áruk gyártásához és előállításához használt anyagok és kellékek indokolatlan késedelem nélküli és bárminemű kártérítés nélküli megsemmisítését vagy a kereskedelmi csatornákból történő eltávolítását olyan módon, hogy a további jogsértések kockázatát minimálisra csökkentsék.

3.           A felek gondoskodhatnak arról, hogy az e cikkben említett jogorvoslatok a jogsértő költségére történjenek.

11. cikk: A jogsértéssel kapcsolatos információk

A felek – a mentességet, az információs források bizalmasságának védelmét vagy a személyes adatok feldolgozását szabályozó jogszabályaik sérelme nélkül – gondoskodnak arról, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítését szolgáló polgári igazságszolgáltatási eljárásokban a bírói hatóságnak jogában álljon a jogtulajdonos indokolt kérésére elrendelni, hogy a jogsértő vagy feltételezett jogsértő fél legalább a bizonyítékok összegyűjtése céljából – az adott állam alkalmazandó nemzeti jogszabályaiban és rendelkezéseiben előírtak szerint – bocsássa a jogtulajdonos vagy a bírói hatóság rendelkezésére azon releváns információkat, amelyek a jogsértő vagy feltételezett jogsértő fél birtokában vagy ellenőrzése alatt állnak. Ezek az információk lehetnek a jogsértés vagy feltételezett jogsértés bármely részében közreműködő bármely személlyel kapcsolatos információk, valamint a jogsértő vagy feltételezetten jogsértő áruk vagy szolgáltatások előállításának módjára vagy terjesztési csatornáira vonatkozó információk, ideértve az ilyen áruk vagy szolgáltatások előállításában vagy terjesztésében feltételezetten közreműködő harmadik személyek azonosítását, illetve a terjesztési csatornák megnevezését.

12. cikk: Ideiglenes intézkedések

1.           A felek gondoskodnak arról, hogy a bírói hatóságoknak felhatalmazásuk legyen azonnali és hatékony intézkedések elrendelésére:

a)      az adott bírói hatóság joghatósága alatt álló féllel vagy adott esetben harmadik személlyel szemben, annak érdekében, hogy a szellemitulajdon-jog megsértésének bekövetkezését, különösen a szellemitulajdon-jogot megsértő áruk kereskedelmi csatornákba kerülését megelőzze;

b)      a feltételezett jogsértésre vonatkozó bizonyítékok megóvása érdekében.

2.           A felek gondoskodnak arról, hogy a bírói hatóságnak jogában álljon adott esetben a másik fél meghallgatása nélkül (inaudita altera parte) ideiglenes intézkedéseket hozni, különösen akkor, ha a késedelem valószínűsíthetően helyrehozhatatlan kárt okozna a jogtulajdonosnak, vagy ha bizonyíthatóan fennáll a bizonyíték megsemmisítésének kockázata. A felek gondoskodnak arról, hogy a bírói hatóságnak a másik fél meghallgatása nélkül lefolytatott eljárásokban ideiglenes intézkedések meghozatalára irányuló kérelem esetében jogában álljon haladéktalanul eljárni és indokolatlan késedelem nélkül határozatot hozni.

3.           A felek gondoskodnak arról, hogy legalább a szerzői jogok vagy szomszédos jogok megsértése, illetve védjegyhamisítás esetén a polgári igazságszolgáltatási eljárásokban a bírói hatóságnak jogában álljon a gyanús áruk, valamint a jogsértő tevékenység szempontjából fontos anyagok és kellékek, továbbá legalább a védjegyhamisítás esetén a jogsértés szempontjából fontos eredeti igazoló okmányok vagy azok másolatainak lefoglalása vagy egyéb módon történő zár alá vétele.

4.           A felek gondoskodnak arról, hogy a bírói hatóság – az ideiglenes intézkedések tekintetében – rendelkezzen felhatalmazással arra, hogy a kérelmezőtől megkövetelje az ésszerűen fellelhető bizonyítékok bemutatását, amelyek révén kellő bizonyosság szerezhető arról, hogy a jogtulajdonos jogát megsértik, illetőleg ilyen jogsértés bekövetkezhet; valamint hogy az alperes védelmére és a visszaélés megakadályozására alkalmas biztosítékot vagy ezzel egyenértékű garanciát követelhessen a kérelmezőtől. Az említett biztosíték vagy garancia nem tarthatja vissza az érintetteket ésszerűtlen mértékben az ideiglenes intézkedésekre irányuló eljárás igénybevételétől.

5.           Amennyiben az ideiglenes intézkedéseket visszavonják, vagy a kérelmező cselekménye vagy mulasztása folytán az intézkedés hatályát veszti, illetve amennyiben utólag megállapítást nyer, hogy nem történt szellemi tulajdon elleni jogsértés, a bírói hatóságnak jogában áll – az alperes kérelmére – a kérelmezőt arra kötelezni, hogy az alperest az intézkedés folytán elszenvedett sérelemért kártalanítsa.

3. szakasz: A határokon alkalmazandó intézkedések[4], [5]

13. cikk: A határokon alkalmazandó intézkedések hatálya[6]

A felek szükség szerint és a szellemitulajdon-jogok határokon történő eredményes érvényesítése érdekében, valamint a szellemitulajdon-jogok védelmének nemzeti szabályozásával összhangban, a TRIPS-megállapodás előírásainak sérelme nélkül akként járnak el, hogy indokolatlanul ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést az egyes szellemitulajdon-jogok között, és ne gátolják a törvényes kereskedelmet.

14. cikk: Kis küldemények és személyi poggyász

1.           A felek e szakasz rendelkezéseit a kis küldeményként továbbított kereskedelmi árukra is alkalmazzák.

2.           A felek kizárhatják e szakasz hatálya alól az utasforgalomban, az utasok személyes poggyászában nem kereskedelmi céllal behozott kis mennyiségű árukat.

15. cikk: A jogtulajdonostól származó információk

A felek illetékes hatóságaik számára engedélyezik, hogy a jogtulajdonostól lényeges információkat kérjenek annak érdekében, hogy az illetékes hatóságokat az e szakaszban említett, határokon alkalmazandó intézkedések meghozatalában segítsék. A felek engedélyezhetik továbbá a jogtulajdonosnak, hogy az illetékes hatóságok számára lényeges információkat szolgáltasson.

16. cikk: A határokon alkalmazandó intézkedések

1.           A felek az import- és exportküldemények vonatkozásában elfogadhatnak és fenntarthatnak olyan eljárásokat, amelyek keretében:

a)      vámhatóságaik saját hatáskörben eljárva felfüggeszthetik a gyanús áruk felszabadítását; valamint

b)      adott esetben a jogtulajdonos kérheti az illetékes hatóságoktól a gyanús áruk felszabadításának felfüggesztését.

2.           A felek gyanús tranzitáruk vagy a vámellenőrzés alatt álló áruk vonatkozásában elfogadhatnak és fenntarthatnak olyan eljárásokat, amelyek keretében:

a)      vámhatóságaik saját hatáskörben eljárva felfüggeszthetik a gyanús áruk felszabadítását, vagy visszatarthatják ezen árukat; valamint

b)      adott esetben a jogtulajdonos kérheti az illetékes hatóságoktól a gyanús áruk felszabadításának felfüggesztését, illetve ezen áruk visszatartását.

17. cikk: A jogtulajdonos kérelme

1.           A felek gondoskodnak arról, hogy illetékes hatóságaik a 16. cikk (A határokon alkalmazandó intézkedések) 1. bekezdésének b) pontjában és 2. bekezdésének b) pontjában részletezett eljárásokat kérelmező jogtulajdonostól megfelelő bizonyítékot kérjenek, amelyből az illetékes hatóság meggyőződhet arról, hogy a jogtulajdonos szellemitulajdon-jogának megsértése – az eljárást lefolytató fél nemzeti joga alapján – prima facie fennáll, továbbá hogy kérjék a jogtulajdonost, hogy az ésszerűen feltételezhetően birtokában levő információk alapján elegendő tájékoztatást adjon ahhoz, hogy az illetékes hatóságok a gyanús árukat ésszerűen felismerhessék. A kielégítő tájékoztatás nyújtására vonatkozó követelmény nem tarthatja vissza az érintetteket ésszerűtlen mértékben a 16. cikk (A határokon alkalmazandó intézkedések) 1. bekezdésének b) pontjában és 2. bekezdésének b) pontjában részletezett eljárásoktól.

2.           A felek intézkednek a területükön vámellenőrzés alatt álló gyanús áruk felszabadításának felfüggesztésére vagy ezen áruk visszatartására irányuló kérelmek[7] ügyében. A felek ezen intézkedéseket több szállítmányra is alkalmazhatják. A felek gondoskodhatnak arról, hogy a jogtulajdonos kérésére a gyanús áruk felszabadításának felfüggesztését vagy ezen áruk visszatartását egyes kijelölt, vámellenőrzés alatt álló beléptetési és kiléptetési pontokon alkalmazzák.

3.           A felek gondoskodnak arról, hogy illetékes hatóságaik ésszerű határidőn belül értesítsék a kérelmezőt kérelmének elfogadásával kapcsolatban. Amennyiben az illetékes hatóságok elfogadták a kérelmet, a kérelem érvényességi idejével kapcsolatban is értesítik a kérelmezőt.

4.           A felek gondoskodhatnak arról, hogy amennyiben a kérelmező visszaélt a 16. cikk (A határokon alkalmazandó intézkedések) 1. bekezdésének b) pontjában és 2. bekezdésének b) pontjában említett eljárásokkal, illetve ha az megfelelően megindokolható, az illetékes hatóságoknak jogukban álljon a kérelmet elutasítani, felfüggeszteni vagy semmisnek tekinteni.

18. cikk: Biztosíték vagy ezzel egyenértékű garancia

A felek gondoskodnak arról, hogy illetékes hatóságaik legyenek felhatalmazva arra, hogy a 16. cikk (A határokon alkalmazandó intézkedések) 1. bekezdésének b) pontjában és 2. bekezdésének b) pontjában ismertetett eljárásokat kérelmező jogtulajdonostól ésszerű biztosítékot vagy ezzel egyenértékű garanciát kérjenek, amely alkalmas az alperes és az illetékes hatóságok védelmére, valamint a visszaélés megakadályozására. A felek gondoskodnak arról, hogy ez a biztosíték vagy az ezzel egyenértékű garancia a jogtulajdonost nem tarthatja vissza ésszerűtlen mértékben ezen eljárások igénybe vételétől. A felek gondoskodhatnak arról, hogy ez a biztosíték lehessen olyan összegű óvadék, amely kártalanítja az alperest az áruk felszabadításának felfüggesztéséből vagy azok visszatartásából eredő veszteségek és károk nyomán, amennyiben az illetékes hatóságok azt állapítják meg, hogy az áruk nem jogsértőek. A felek kizárólag rendkívüli körülmények fennállása esetén vagy bírósági végzés alapján engedélyezhetik az alperesnek, hogy a gyanús árukat – óvadék vagy más biztosíték ellenében – birtokba vegye.

19. cikk: A jogsértés megállapítása

A felek olyan eljárásokat fogadnak el és tartanak fenn, amelyek alapján az illetékes hatóságok – a 16. cikkben (A határokon alkalmazandó intézkedések) ismertetetett eljárások megindítását követő ésszerű határidőn belül – megállapíthatják, hogy a gyanús áruk esetében fennáll-e a szellemitulajdon-jogok megsértése.

20. cikk: Jogorvoslatok

1.           A felek gondoskodnak arról, hogy illetékes hatóságaik legyenek felhatalmazva arra, hogy a jogsértésnek a 19. cikkben (A jogsértés megállapítása) említett megállapítását követően elrendeljék az áruk megsemmisítését. Amennyiben az ilyen árukat nem semmisítik meg, úgy a felek biztosítják, hogy – rendkívüli körülményektől eltekintve – az árukat úgy távolítsák el a kereskedelmi csatornákból, hogy elkerüljék a jogtulajdonosnak történő bárminemű károkozást.

2.           A hamisított védjeggyel ellátott áruk esetében a jogosulatlanul elhelyezett védjegy eltávolítása – rendkívüli körülményektől eltekintve – nem elegendő az áruk kereskedelmi csatornákba kerülésének engedélyezéséhez.

3.           A felek gondoskodhatnak arról, hogy illetékes hatóságaik legyenek felhatalmazva arra, hogy a jogsértésnek a 19. cikkben (A jogsértés megállapítása) említett megállapítását követően közigazgatási szankciókat rendeljenek el.

21. cikk: Díjak

A felek gondoskodnak arról, hogy az ebben a szakaszban ismertetett eljárásokkal kapcsolatosan az illetékes hatóságok által megállapított kérelmezési, raktározási vagy megsemmisítési díjak ne tartsák vissza az érintetteket ésszerűtlen mértékben ezen eljárások igénybe vételétől.

22. cikk: Adatszolgáltatás

Az információk bizalmasságára és titkosságára vonatkozó nemzeti jogszabályaik sérelme nélkül:

a)      a felek felhatalmazhatják illetékes hatóságaikat arra, hogy a jogtulajdonosnak egyes szállítmányokkal, többek között az áruk leírásával és mennyiségével kapcsolatban olyan információkat szolgáltassanak, amelyek a jogsértő áruk felderítésében a segítségükre lehetnek;

b)      a felek felhatalmazhatják illetékes hatóságaikat arra, hogy – a jogsértésnek a 19. cikkben (A jogsértés megállapítása) említett megállapítása elősegítésének érdekében – a jogtulajdonosnak információkat szolgáltassanak az árukkal kapcsolatban, ideértve többek között az áruk leírását és mennyiségét, a feladó, importőr, exportőr vagy címzett nevét és címét, továbbá, amennyiben ismert, az áruk származási országát, valamint az áruk gyártójának nevét és címét;

c)      amennyiben a felek az illetékes hatóságokat a b) pontban leírt jogkörrel nem hatalmazták fel, és amennyiben az illetékes hatóságok gyanús árukat foglaltak le, vagy azok vonatkozásában a 19. cikkben (A jogsértés megállapítása) említettek szerint megállapították a jogsértés fennállását, a felek – legalább az importáruk esetében – felhatalmazzák az illetékes hatóságokat arra, hogy a lefoglalástól vagy a jogsértés megállapításától számított harminc napon[8] belül tájékoztassák a jogtulajdonost az árukkal kapcsolatban, ideértve többek között az áruk leírását és mennyiségét, a feladó, importőr, exportőr vagy címzett nevét és címét, továbbá, amennyiben ismert, az áruk származási országát, valamint az áruk gyártójának nevét és címét.

4. szakasz: Büntetőjogi jogérvényesítés

23. cikk: Bűncselekmények

1.           A felek legalább a szándékos védjegyhamisítás és a kereskedelmi mértékű, szerzői jogokat vagy szomszédos jogokat érintő kalózkodás esetére büntetőeljárási jogszabályokat és szankciókat alkotnak[9]. E szakasz alkalmazásában a kereskedelmi mértékű tevékenység legalább a közvetlenül vagy közvetett módon gazdasági vagy kereskedelmi előnyök szerzése céljából végzett kereskedelmi tevékenység.

2.           A felek büntetőeljárási jogszabályokat és szankciókat alkotnak az olyan címkék vagy csomagolás[10] szándékos behozatalának és a kereskedelemben történő, kereskedelmi mértékű belföldi felhasználásának esetére[11]:

a)      amelyekre jogosulatlanul került fel olyan jelzés, amely megegyezik az adott fél területén bejegyzett védjeggyel, vagy amelyet nem lehet attól megkülönböztetni; valamint

b)      amelyeket olyan árukon vagy olyan szolgáltatásokkal kapcsolatban szándékoznak a kereskedelemben felhasználni, amelyek megegyeznek a bejegyzett védjeggyel rendelkező árukkal vagy szolgáltatásokkal.

3.           A felek a nyilvánosság számára általában hozzáférhető filmbemutató létesítményben levetített filmművészeti alkotásról készített jogosulatlan másolatok előállításának esetére büntetőeljárási jogszabályokat és szankciókat alkothatnak.

4.           A felek biztosítják, hogy nemzeti jogukban büntetőjogi jogkövetkezmények legyenek érvényesíthetők az ebben a cikkben meghatározott olyan bűncselekményben való segédkezés vagy az arra való felbujtás vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban a felek büntetőeljárási jogszabályokat és szankciókat alkotnak.

5.           A felek – jogelveikkel összhangban – szükség szerint intézkedéseket fogadnak el a jogi személyek e cikkben meghatározott azon bűncselekményekkel kapcsolatos, esetlegesen büntetőjogi felelősségének megállapítása érdekében, amelyek vonatkozásában a felek büntetőeljárási jogszabályokat és szankciókat alkotnak. Ez a felelősség nem érinti a bűncselekményt elkövető természetes személyek büntetőjogi felelősségét.

24. cikk: Szankciók

A felek a 23. cikk (Bűncselekmények) 1., 2. és 4. bekezdésében meghatározott bűncselekmények vonatkozásában szankciókat állapítanak meg, amelyek lehetnek szabadságvesztés, valamint a hasonló súlyú bűncselekmények esetében alkalmazott szankciókkal megegyező mértékű, a további jogsértésektől való visszatartáshoz elegendően magas összegű pénzbírság[12].

25. cikk: Az áruk lefoglalása, zár alá vétele és megsemmisítése

1.           A felek gondoskodnak arról, hogy a 23. cikk (Bűncselekmények) 1., 2., 3. és 4. bekezdésében meghatározott azon bűncselekmények vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban a felek büntetőjogi eljárásokat és szankciókat alkotnak, az illetékes hatóságok legyenek felhatalmazva a hamisított védjeggyel ellátott áruk vagy a szerzői jogot bitorló kalóztermékek, a feltételezett bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált bármilyen anyagok és kellékek, a feltételezett bűncselekmény szempontjából lényeges igazoló okmányok, továbbá a feltételezett jogsértő tevékenységből származó, illetve a tevékenység révén közvetlenül vagy közvetett módon szerzett eszközök lefoglalásának elrendelésére.

2.           Amennyiben a felek az 1. bekezdésben említett végzés elrendeléséhez szükségesnek tartják a lefoglalandó tételek azonosítását, úgy a tételek leírását csak olyan részletességgel kérik, amennyire az a lefoglalás céljából történő azonosítás szempontjából szükséges.

3.           A felek gondoskodnak arról, hogy a 23. cikk (Bűncselekmények) 1., 2., 3. és 4. bekezdésében meghatározott azon bűncselekmények vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban a felek büntetőeljárási jogszabályokat és szankciókat alkotnak, az illetékes hatóságok legyenek felhatalmazva a hamisított védjeggyel ellátott valamennyi áru vagy a szerzői jogot bitorló valamennyi kalóztermék zár alá vételére vagy megsemmisítésére. Amennyiben a hamisított védjeggyel ellátott árukat vagy a szerzői jogot bitorló kalóztermékeket nem semmisítik meg, úgy az illetékes hatóságok biztosítják, hogy – rendkívüli körülményektől eltekintve – az ilyen árukat úgy távolítsák el a kereskedelmi csatornákból, hogy elkerüljék a jogtulajdonosnak történő bárminemű károkozást. A felek biztosítják, hogy az ilyen árukat a jogsértő részére történő bárminemű kártérítés nélkül veszik zár alá vagy semmisítik meg.

4.           A felek gondoskodnak arról, hogy a 23. cikk (Bűncselekmények) 1., 2., 3. és 4. bekezdésében meghatározott azon bűncselekmények vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban a felek büntetőeljárási jogszabályokat és szankciókat alkotnak, az illetékes hatóságok legyenek felhatalmazva az elsősorban a hamisított védjeggyel ellátott áruk vagy a szerzői jogot bitorló kalóztermékek előállításához használt anyagok és kellékek, valamint legalább a súlyos bűncselekmények esetén a jogsértő tevékenységből származó, illetve a tevékenység révén közvetlenül vagy közvetett módon szerzett eszközök zár alá vételének vagy megsemmisítésének az elrendelésére. A felek biztosítják, hogy az ilyen anyagokat, kellékeket és eszközöket a jogsértő részére történő bárminemű kártérítés nélkül veszik zár alá vagy semmisítik meg.

5.           A felek gondoskodnak arról, hogy a 23. cikk (Bűncselekmények) 1., 2., 3. és 4. bekezdésében meghatározott azon bűncselekmények vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban a felek büntetőeljárási jogszabályokat és szankciókat alkotnak, a bírói hatóságok legyenek felhatalmazva az alábbiak elrendelésére:

a)      azon eszközök lefoglalása, amelyek értéke megfelel a feltételezetten jogsértő tevékenységből származó, illetve a tevékenység révén közvetlenül vagy közvetett módon szerzett eszközök értékének; valamint

b)      azon eszközök zár alá vétele, amelyek értéke megfelel a feltételezett jogsértő tevékenységből származó, illetve a tevékenység révén közvetlenül vagy közvetett módon szerzett eszközök értékének.

26. cikk: Hivatalból végzett büntetőjogi jogérvényesítés

A felek gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok megfelelő esetben – a 23. cikk (Bűncselekmények) 1., 2., 3. és 4. bekezdésében meghatározott azon bűncselekmények vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban a felek büntetőeljárási jogszabályokat és szankciókat alkotnak – saját hatáskörben eljárva vizsgálatot vagy jogi eljárást indíthassanak.

5. szakasz: A szellemitulajdon-jogok érvényesítése a digitális környezetben

27. cikk: Jogérvényesítés a digitális környezetben

1.           A felek biztosítják, hogy nemzeti jogukban – a 2. szakaszban (Polgári jogi jogérvényesítés) és a 4. szakaszban (Büntetőjogi jogérvényesítés) előírt mértékben – rendelkezésre álljanak azok a jogérvényesítési eljárások, amelyek a szellemitulajdon-jogok digitális környezetben történő megsértése esetén hatékony fellépést tesznek lehetővé, ideértve a jogsértések eredményes megelőzésére, valamint a további jogsértésektől való visszatartásra szolgáló jogorvoslatokat.

2.           A felek jogérvényesítési eljárásai az 1. bekezdésben foglaltakon túlmenően a szerzői jogok vagy szomszédos jogok digitális hálózatokban történő megsértésére is alkalmazandók, ideértve a jogosulatlan használat jogsértő céllal történő széles körű terjesztését. Ezeket az eljárásokat úgy kell alkalmazni, hogy azok a törvényes tevékenységet, többek között az elektronikus kereskedelmet ne akadályozzák, és – a felek nemzeti szabályozásával összhangban – tiszteletben tartsák az olyan alapelveket, mint a szólásszabadság, a méltányos eljárás és az adatvédelem[13].

3.           A felek arra törekednek, hogy a védjegyek és a szerzői jogok, valamint a szomszédos jogok megsértésével kapcsolatos kérdések eredményes megoldása érdekében az üzleti világot közös erőfeszítésekre sarkallják, ugyanakkor fenntartsák a jogszerű versenyt, és – a felek nemzeti jogrendszerével összhangban – tiszteletben tartsák az olyan alapelveket, mint a szólásszabadság, a méltányos eljárás és az adatvédelem.

4.           A felek saját jogszabályaiknak és rendelkezéseiknek megfelelően felhatalmazhatják illetékes hatóságaikat arra, hogy kötelezzék az internetszolgáltatót, hogy haladéktalanul bocsásson a jogtulajdonos rendelkezésére olyan információkat, amelyek elegendőek a feltételezhetően jogsértés céljából fenntartott felhasználói fiókot használó előfizető azonosítására, amennyiben az adott jogtulajdonos jogilag megalapozottan állítja, hogy védjegybitorlás, illetve szerzői jogok vagy szomszédos jogok megsértése történt, és amennyiben ezen információk az említett jogok védelme vagy érvényesítése érdekében szükségesek. Ezeket az eljárásokat úgy kell alkalmazni, hogy azok a törvényes tevékenységet, többek között az elektronikus kereskedelmet ne akadályozzák, és – a felek nemzeti szabályozásával összhangban – tiszteletben tartsák az olyan alapelveket, mint a szólásszabadság, a méltányos eljárás és az adatvédelem.

5.           A felek megfelelő jogi védelmet és hatékony jogorvoslatot biztosítanak a szerzők, előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók számára a műveikkel, előadásaikkal és hangfelvételeikkel összefüggő jogaik gyakorlásával kapcsolatban alkalmazott, valamint az ezen művekkel, előadásokkal és hangfelvételekkel összefüggő – az érintett szerzők, előadóművészek és hangfelvétel-előállítók engedélye nélküli, illetve a jogszabály által meg nem engedett – tevékenységek korlátozása érdekében alkalmazott hatékony műszaki intézkedések[14] kijátszása ellen.

6.           A felek az 5. bekezdésben említett megfelelő jogi védelem és hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében legalább az alábbiak ellen nyújtanak védelmet:

a)      a nemzeti jogszabályaikban foglalt mértékig:

i.        valamely hatékony műszaki intézkedés tudatosan vagy az elvárható gondosság mellőzésével történő jogosulatlan kijátszása; valamint

ii.       valamely hatékony műszaki intézkedés kijátszásával valamely eszköz vagy termék, többek között számítógépes program vagy szolgáltatás piaci értékesítése; valamint

b)      olyan eszköz vagy termék, többek között számítógépes program gyártása, behozatala vagy terjesztése, valamint olyan szolgáltatás nyújtása:

i.        amelyet elsősorban valamely hatékony műszaki intézkedés kijátszása céljából terveztek vagy állítottak elő; vagy

ii.       amely a hatékony műszaki intézkedés kijátszásán kívül számottevő gazdasági céllal nem rendelkezik. [15]

7.           A felek az elektronikus jogkezelési adatok[16] védelme érdekében megfelelő jogi védelmet és hatékony jogorvoslatot biztosítanak az alábbi cselekmények bármelyikét tudatosan jogosulatlanul végző személyekkel szemben, akik tudatában vannak annak, vagy – polgári jogorvoslat esetén – az elvárható gondosság elve alapján tudatában kellene lenniük, hogy e cselekményükkel mást szerzői jogok vagy szomszédos jogok megsértésére indítanak, illetve ilyen jog megsértését teszik lehetővé, könnyítik meg vagy leplezik:

a)      elektronikus jogkezelési adat eltávolítása vagy megváltoztatása;

b)      művek, előadások vagy hangfelvételek másolatainak terjesztése, terjesztés céljából történő behozatala, sugárzása, közzététele, továbbá a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele annak ismeretében, hogy azokról az elektronikus jogkezelési adatot engedély nélkül eltávolították vagy megváltoztatták.

8.           A felek a megfelelő jogi védelem és hatékony jogorvoslat 5. és 7. bekezdésben foglaltak szerint történő biztosítása során, az 5., 6. és 7. bekezdésekben foglalt rendelkezések végrehajtására szolgáló intézkedések tekintetében megfelelő korlátozásokat és kivételeket alkalmazhatnak vagy tarthatnak fenn. Az 5., 6. és 7. bekezdésekben előírt kötelezettségek nem érintik a szerzői jogokkal vagy szomszédos jogokkal összefüggő, a felek nemzeti jogszabályaiban foglalt jogokat, korlátozásokat, kivételeket vagy oltalmakat.

III. fejezet: Jogérvényesítési gyakorlatok

28. cikk: Jogérvényesítési szakismeretek, információk és nemzeti koordináció

1.           A felek ösztönzik a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséért felelős illetékes hatóságaik körében a szakismeretek fejlesztését.

2.           A felek támogatják a szellemitulajdon-jogok megsértésével összefüggő statisztikai adatok és más lényeges információk összegyűjtését és elemzését, továbbá a jogsértések megelőzése és leküzdése érdekében a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos információk összegyűjtését.

3.           A felek adott esetben támogatják a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséért felelős illetékes hatóságaik közötti belső koordinációt, és előmozdítják e hatóságok együttes fellépését.

4.           A felek törekednek arra, hogy adott esetben támogassák az olyan hivatalos vagy nem hivatalos kezdeményezéseket, mint például tanácsadó csoportok létrehozása és fenntartása, amelyek révén az illetékes hatóságok megismerhetik a jogtulajdonosok és más érdekeltek véleményét.

29. cikk: Kockázatkezelés a határon

1.           Annak érdekében, hogy növeljék a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének eredményességét a határokon, a felek illetékes hatóságai:

a)      felvehetik a kapcsolatot az érdekeltekkel, valamint a többi fél szellemitulajdon-jogok érvényesítéséért felelős illetékes hatóságaival annak érdekében, hogy a jelentős kockázatokat azonosítsák és azokat kezeljék, továbbá hogy előmozdítsák a kockázatok csökkentésére irányuló fellépéseket; valamint

b)      információt cserélhetnek a többi fél illetékes hatóságaival a szellemitulajdon-jogok határon történő érvényesítésével kapcsolatban, ideértve a feltételezetten jogsértő árukat tartalmazó szállítmányok jobb azonosítása és ellenőrzés céljából történő kiválasztása szempontjából lényeges információkat.

2.           Amennyiben a felek szellemitulajdon-jogot sértő importárukat foglalnak le, úgy illetékes hatóságaik megadhatják a lefoglalt áruk kivitelében érintett felek és áruk azonosításához szükséges információkat az exportőr fél hatóságainak. Az exportőr fél illetékes hatóságai – a fél nemzeti jogszabályainak megfelelően – intézkedéseket hozhatnak az érintett felek, valamint a további szállítmányok vonatkozásában.

30. cikk: Átláthatóság

A felek – annak érdekében, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatos ügyviteli rendszer átláthatóságát elősegítsék – nemzeti jogszabályaik és szakpolitikájuk alapján meghozhatják a megfelelő intézkedéseket a tekintetben, hogy közzétegyenek vagy a nyilvánosság számára egyéb módon hozzáférhetővé tegyenek információkat az alábbiakkal kapcsolatban:

a)      a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó nemzeti jogszabályaik alapján rendelkezésre álló eljárások, a jogérvényesítésért felelős illetékes hatóságok, valamint a segítségnyújtást biztosító kapcsolattartó helyek;

b)      a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó jogszabályok, előírások, jogerős bírósági határozatok és általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok; valamint

c)      a szellemitulajdon-jogok érvényesítését és védelmét szolgáló hatékony rendszer biztosítására irányuló erőfeszítések.

31. cikk: A lakosság tudatosságának növelése

A felek adott esetben támogatják az olyan intézkedések elfogadását, amelyek arra irányulnak, hogy növeljék a lakosság tudatosságát a szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartásának jelentőségével és a szellemitulajdon-jogok megsértésének káros következményeivel kapcsolatban.

32. cikk: A jogsértő áruk megsemmisítésének környezetvédelmi szempontjai

A szellemitulajdon-jogot sértő áruk megsemmisítését azon fél környezetvédelmi jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni, ahol a megsemmisítést végrehajtják.

IV. fejezet

Nemzetközi együttműködés

33. cikk: Nemzetközi együttműködés

1.           A felek elismerik, hogy a nemzetközi együttműködés a szellemitulajdon-jogok hatékony védelmének megvalósítása szempontjából alapvetően fontos, és azt a szellemitulajdon-jogot sértő áruk eredetétől, illetve a jogtulajdonos lakhelyétől vagy állampolgárságától függetlenül erősíteni kell.

2.           A felek – a szellemitulajdon-jogok megsértése, különösen a védjegyhamisítás és a szerzői jogokat vagy szomszédos jogokat érintő kalózkodás elleni küzdelem érdekében – adott esetben támogatják a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséért felelős illetékes hatóságaik közötti együttműködést. Ez az együttműködés kiterjedhet az e megállapodás hatálya alá tartozó büntetőjogi végrehajtással és határokon alkalmazandó intézkedésekkel összefüggő jogérvényesítési együttműködésre.

3.           Az e fejezetben említett együttműködést a releváns nemzetközi együttműködésekkel összhangban, a felek jogszabályaira, szakpolitikáira, forráselosztására és jogérvényesítési prioritásaira tekintettel kell megvalósítani.

34. cikk: Az információk megosztása

A felek a 29. cikkben (Kockázatkezelés a határon) foglalt rendelkezések sérelme nélkül arra törekednek, hogy a többi féllel megosszák:

a)      azokat az információkat, amelyeket a felek a III. fejezet (Jogérvényesítési gyakorlatok) rendelkezései alapján gyűjtenek össze, ideértve a statisztikai adatokat és a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos információkat;

b)      a szellemitulajdon-jogok védelmével és érvényesítésével kapcsolatos jogalkotási és szabályozási intézkedésekre vonatkozó információkat; valamint

c)      kölcsönös megállapodás alapján szükség szerint az egyéb információkat.

35. cikk: Kapacitásépítés és technikai segítségnyújtás

1.           A felek törekednek arra, hogy – igény szerint és kölcsönösen elfogadott feltételek mellett – a megállapodásban részes felek, illetve adott esetben a megállapodáshoz később csatlakozni kívánó felek számára a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének javítása érdekében kapacitásépítési támogatást és technikai segítségnyújtást biztosítsanak. A kapacitásépítés és a technikai segítségnyújtás olyan területekre is kiterjedhet, mint:

a)      a lakosság szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tudatosságának növelése;

b)      a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó nemzeti jogszabályok fejlesztése és végrehajtása;

c)      a tisztviselők képzése a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatban; valamint

d)      regionális és többoldalú összehangolt műveletek végrehajtása.

2.           A felek az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében törekednek a megállapodásban részes és adott esetben nem részes felekkel történő szoros együttműködésre.

3.           A felek az e cikkben foglalt tevékenységeket az érintett magánszektorbeli és nemzetközi szervezetekkel együttműködésben is végezhetik. A felek arra törekednek, hogy az e cikkben említett tevékenységek végzése és az egyéb nemzetközi együttműködés során elkerüljék az esetleges átfedéseket.

V. fejezet

Intézményi előírások

36. cikk: Az ACTA-bizottság

1.           A felek létrehozzák az ACTA-bizottságot. A bizottságban minden fél képviselteti magát.

2.           A bizottság

a)      ellenőrzi a megállapodás végrehajtását és a megállapodás szerinti működést,

b)      mérlegeli a megállapodás továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket;

c)      mérlegeli a megállapodásnak a 42. cikkben (Módosítások) foglaltaknak megfelelően történő esetleges módosításait;

d)      a 43. cikk (Csatlakozás) 2. bekezdésének megfelelően határoz arról, hogy a WTO tagjai milyen feltételek mellett csatlakozhatnak ehhez a megállapodáshoz; valamint

e)      mérlegel minden olyan kérdést, amely hatással lehet a megállapodás végrehajtására, illetve a megállapodás szerinti működésre.

3.           A bizottság határozhat úgy, hogy

a)      ad hoc bizottságokat vagy munkacsoportokat hoz létre, amelyek segítik a bizottság 2. bekezdésben foglalt feladatainak végrehajtását, valamint a 43. cikkben (Csatlakozás) foglaltaknak megfelelően igény szerint segítik a megállapodáshoz csatlakozni kívánó feleket a csatlakozásban;

b)      nem kormányzati személyek vagy csoportok tanácsát kéri;

c)      a megállapodás végrehajtásával és a megállapodás szerinti működéssel kapcsolatban ajánlásokat tesz, többek között jóváhagyja az ezzel összefüggő bevált gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásokat;

d)      megosztja harmadik felekkel a szellemitulajdon-jogokat érintő jogsértések visszaszorításával kapcsolatos információkat és bevált gyakorlatokat, többek között a szerzői jogi kalózkodás és a hamisítás azonosítására és nyomon követésére szolgáló módszereket; valamint

e)      feladatkörének gyakorlása során egyéb intézkedéseket tesz.

4.           A bizottság minden határozatát egyetértéssel fogadja el, kivéve, ha egyetértéssel ettől eltérően határoz. Ha a határozatot hivatalosan elfogadó ülésen a javasolt határozat meghozatalát egyik jelen levő fél sem ellenezte, úgy kell tekinteni, hogy a bizottság egyetértéssel határozott a hozzá megfontolásra benyújtott kérdésben. A bizottság munkanyelve az angol; a bizottság munkáját segítő dokumentumok angol nyelven készülnek.

5.           A bizottság szabályait és eljárásait e megállapodás hatálybalépését követő ésszerű határidőn belül elfogadja, és felkéri a megállapodást aláíró, de abban nem részes feleket, hogy vegyenek részt a bizottság szabályaira és eljárásaira vonatkozó tanácskozásokon. A szabályok és eljárások

a)      rendelkeznek az ülések megrendezésével és az azokon való elnökléssel kapcsolatban, továbbá foglalkoznak a megállapodással és a megállapodás szerinti működéssel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásával; valamint

b)      rendelkezhetnek a megfigyelői státusz odaítéléséről és valamennyi olyan kérdésről, amelyet a bizottság tevékenységének megfelelő elvégzése szempontjából szükségesnek tart.

6.           A bizottság a szabályokat és az eljárásokat módosíthatja.

7.           A bizottság a szabályok és eljárások elfogadására és módosítására vonatkozó határozatait a megállapodás hatálybalépésétől számított első öt évben – a 4. bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően – a felek és a megállapodást aláíró, de abban nem részes felek egyetértésével hozza meg.

8.           A bizottság a 7. bekezdésben előírt határidő leteltével a megállapodásban részes felek egyetértésével fogadhatja el és módosíthatja a szabályokat és az eljárásokat .

9.           A bizottság a 8. bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően határozhat úgy, hogy egyes szabályok és eljárások elfogadásához és módosításához a felek és a megállapodást aláíró, de abban nem részes felek egyetértésére van szükség.

10.         A bizottság, amennyiben másként nem rendelkezik, évente legalább egyszer ülésezik. A bizottság első ülését a megállapodás hatálybalépését követő ésszerű határidőn belül tartja. A pontosabb értelmezés érdekében:

11.         a bizottság nem ellenőrzi és nem felügyeli a szellemitulajdon-jogok belföldi vagy nemzetközi érvényesítésével kapcsolatos egyes eseteket, illetve az azokkal összefüggő nyomozást.

12.         A bizottság törekszik arra, hogy elkerülje a tevékenysége és a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével összefüggő egyéb nemzetközi erőfeszítések közötti átfedéseket.

37. cikk: Kapcsolattartó pontok

1.           Minden egyes fél kijelöl egy kapcsolattartó pontot annak érdekében, hogy a megállapodásban foglalt kérdések tekintetében e pontok megkönnyítsék a felek közötti kommunikációt.

2.           A felek kapcsolattartó pontjai egy másik fél kérésére azonosítják azt a hivatalt vagy tisztviselőt, ahova az adott fél a kérésével fordulhat, és a kapcsolattartó pontok – szükség esetén – a hivatal vagy tisztviselő és a kérést intéző fél közötti kommunikáció megkönnyítésében segítséget nyújthatnak.

38. cikk: Konzultáció

1.           A felek a megállapodás rendelkezéseinek végrehajtását érintő bármely témában konzultációt kezdeményezhetnek írásban egy másik féllel. A konzultációra felkért fél a kérést jóindulatú megfontolás tárgyává teszi, arra válaszol, és megfelelő konzultációs lehetőséget biztosít.

2.           A konzultációkat, többek között a konzultáló felek egyes állásfoglalásait, bizalmasan kell kezelni, és azok nem érintik a feleket egyéb eljárásokban – többek között a WTO-egyezmény 2. mellékletében foglalt, vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodás égisze alatt folyó eljárásban – megillető jogokat, illetve a felek ezen eljárásokban képviselt álláspontját.

3.           A konzultáló felek az e cikk alapján folytatott konzultációk eredményéről kölcsönös megegyezéssel értesíthetik a bizottságot.

VI. fejezet: Záró rendelkezések

39. cikk: Aláírás

A megállapodást az egyeztetésben részt vevő felek[17] és a WTO azon tagjai, akiket a részes felek egyetértéssel elfogadnak, 2011. március 31. és 2013. március 31. között írhatják alá.

40. cikk: Hatálybalépés

1.           Ez a megállapodás a hatodik megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezését követő harminc nappal lép hatályba azon aláírók között, akik a vonatkozó megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratukat letétbe helyezték.

2.           Ez a megállapodás azon aláírók számára, akik a hatodik megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezését követően helyezik letétbe a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratukat, harminc nappal azt követően lép hatályba, hogy az adott fél a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát letétbe helyezte.

41. cikk: Kilépés a megállapodásból

A felek a letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel kiléphetnek ebből a megállapodásból. A kilépés 180 nappal azt követően lép hatályba, hogy a letéteményes az értesítést megkapta.

42. cikk: Módosítások

1.           A felek a megállapodás módosításával kapcsolatban javaslatokat tehetnek a bizottságnak. A bizottság határoz a tekintetben, hogy a javasolt módosítást megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás céljából a felek elé terjeszti-e.

2.           A módosítás kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy a vonatkozó megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát a letéteményesnél valamennyi fél letétbe helyezte.

43. cikk: Csatlakozás

1.           A 39. cikkben (Aláírás) említett határidő letelte után a WTO bármely tagja kérheti a megállapodáshoz való csatlakozását.

2.           A csatlakozás feltételeiről az egyes kérelmezők tekintetében a bizottság határoz.

3.           Ez a megállapodás a kérelmező számára harminc nappal azt követően lép hatályba, hogy a kérelmező a 2. bekezdésben említett csatlakozási feltételek alapján készült csatlakozási okiratát letétbe helyezte.

44. cikk: A megállapodás szövege

Ezt a megállapodást egy-egy eredeti példányban kell aláírni angol, francia és spanyol nyelven; e szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

45. cikk: Letéteményes

E megállapodás letéteményese a japán kormány.

[1]               A pontosabb értelmezés érdekében: a felek elismerik, hogy a vámszabad terület a felek területének azon része, ahol az oda beléptetett árukat – behozatali vámok és adók szempontjából – vámterületen kívüli áruknak tekintik.

[2]               A felek a szabadalmakat és a nyilvánosságra nem hozott adatok védelmét kizárhatják e szakasz hatálya alól.

[3]               A 3. bekezdés b) pontjában említett vélelem körébe tartozhat többek között olyan vélelem is, amely szerint a kártérítés összege lehet: i. a jogtulajdonos szóban forgó szellemitulajdon-jogát megsértő és harmadik személyeknek ténylegesen értékesített áruk mennyiségének és azon áruk egységnyi nyereségének a szorzata, amelyet a jogtulajdonos a jogsértő tevékenység hiányában értékesíthetett volna; vagy ii. méltányos összegű szerzői jogdíj; vagy iii. egyösszegű kártérítés, amely azon alapul, hogy például a jogsértőnek mekkora összegű szerzői jogdíjat vagy egyéb díjat kellett volna fizetnie, ha engedélyt kért volna a szóban forgó szellemitulajdon-jog használatára.

[4]               Amennyiben egy fél az ugyanazon vámunióhoz tartozó másik fél vonatkozásában lényegében megszüntette az áruk mozgásának ellenőrzését a közös határon, úgy ez a fél nem köteles e szakasz rendelkezéseit alkalmazni az adott határon.

[5]               A felek egyetértenek abban, hogy az e szakaszban előírt rendelkezéseket nem szükséges a jogtulajdonos által vagy a jogtulajdonos engedélyével egy másik országban forgalomba hozott árukra alkalmazni.

[6]               A felek megállapodnak abban, hogy a szabadalmak és a nyilvánosságra nem hozott adatok nem tartoznak e szakasz hatálya alá.

[7]               Az ilyen kérelmek intézésének követelménye a 16. cikk (A határokon alkalmazandó intézkedések) 1. bekezdésének b) pontjában és 2. bekezdésének b) pontjában említett eljárások előírására irányuló kötelezettség függvénye.

[8]               E cikk alkalmazásában a nap munkanapot jelent.

[9]               A felek a hamisított védjeggyel ellátott áruk vagy a szerzői jogot bitorló kalóztermékek kereskedelmi mértékű szándékos behozatalát vagy kivitelét e cikk értelmében büntető szankciókkal sújtandó jogosulatlan tevékenységnek tekintik. A felek eleget tehetnek a hamisított védjeggyel ellátott áruk vagy a szerzői jogot bitorló kalóztermékek behozatalával vagy kivitelével kapcsolatos kötelezettségeiknek oly módon, hogy az ilyen áruk kereskedelmi mértékű terjesztését, értékesítését vagy értékesítésre történő felajánlását büntető szankciókkal sújtandó jogosulatlan tevékenységként határozzák meg.

[10]             A felek a terjesztésre vonatkozó intézkedések révén eleget tehetnek a címkék és a csomagolás behozatalával kapcsolatos kötelezettségeiknek.

[11]             A felek az ebben a bekezdésben foglalt kötelezettségeiknek eleget tehetnek azáltal, hogy védjegybitorlás kísérletére alkalmazandó büntetőeljárási jogszabályokat és szankciókat alkotnak.

[12]             A felek egyetértenek abban, hogy nem kötelező a szabadságvesztés és a pénzbírság egyidejű alkalmazásának lehetőségéről rendelkezniük.

[13]             A felek nemzeti szabályozásának sérelme nélkül például olyan rendszer alkalmazása vagy fenntartása, amely a hálózati szolgáltatók felelősségét, illetve a velük szemben rendelkezésre álló jogorvoslatokat korlátozza, ugyanakkor védi a jogtulajdonos jogos érdekeit.

[14]             E cikk alkalmazásában a műszaki intézkedés minden olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendes működése során alapvetően arra szolgál, hogy a felek nemzeti jogszabályaiban előírtaknak megfelelően a művek, előadások és hangfelvételek tekintetében megelőzze, illetve korlátozza a szerzők, előadóművészek és hangfelvétel-előállítók engedélye nélküli tevékenységeket. A műszaki intézkedés – a felek nemzeti jogszabályaiban foglalt szerzői, illetve szomszédos jogok alkalmazási körének sérelme nélkül – akkor minősül hatékonynak, ha a jogi védelem alatt álló művek, előadások, illetve hangfelvételek felhasználását a szerzők, előadóművészek vagy hangfelvétel-előállítók valamely hozzáférés-ellenőrzési vagy védelmet nyújtó eljárással, mint például kódolással, titkosítással vagy másolatkészítést ellenőrző mechanizmus útján ellenőrzik, amely a védelem célját megvalósítja.

[15]             Az 5. és 6. bekezdések végrehajtása során a felek nem kötelesek előírni, hogy a szórakoztatóelektronikai, távközlési vagy számítástechnikai termékek alkatrészeinek és tartozékainak tervezése, illetve tervezése és kiválasztása jelentse a megoldást az egyes műszaki intézkedésekre, feltéve, hogy a termék egyébként nem sérti az e bekezdésekben foglalt intézkedések végrehajtását.

[16]             E cikk alkalmazásában a jogkezelési adat:

a)            minden olyan adat, amely azonosítja a művet, az előadást vagy a hangfelvételt; a mű szerzőjét, az előadóművészt, illetve a hangfelvétel előállítóját; illetőleg a művel, az előadással vagy a hangfelvétellel kapcsolatos bármilyen jog tulajdonosát;

b)            minden olyan adat, amely a mű, az előadás vagy a hangfelvétel felhasználásának feltételeiről tájékoztat; vagy

c)             az a) és b) pontban leírt adatot megjelenítő bármely szám vagy kód;   amennyiben az ilyen adatok bármelyikét a művek, előadások vagy hangfelvételek egy példányához csatolják, illetve azok bármelyike a művek, előadások vagy hangfelvételek közzététele során vagy a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételével összefüggésben jelenik meg.

[17]             Az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, az Észt Köztársaság, az Európai Unió, a Finn Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Holland Királyság, Írország, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Marokkói Királyság, a Máltai Köztársaság, a Mexikói Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Olasz Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Spanyol Királyság, a Svájci Államszövetség, a Svéd Királyság, a Szingapúri Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és Új-Zéland.