11.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 136/60

—

tekintettel a versenypolitikáról szóló 2009. évi bizottsági jelentésre (COM(2010)0282) és a versenypolitikáról szóló 2009. évi bizottsági jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2010)0666),

—

tekintettel a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendeletre (1),

—

tekintettel a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendeletre (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (2),

—

tekintettel az „Az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre történő alkalmazása” című, 2008. október 13-i bizottsági közleményre (3) (a bankokról szóló közlemény),

—

tekintettel „A pénzintézetek feltőkésítése a jelenlegi pénzügyi válságban: a támogatás szükséges minimális szintre történő korlátozása és az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölését célzó biztosítékok” című, 2008. december 5-i bizottsági közleményre (4) (a feltőkésítési közlemény),

—

tekintettel az értékvesztett eszközöknek a közösségi bankszektorban történő kezeléséről szóló, 2009. február 25-i bizottsági közleményre (5) (az értékvesztett eszközökről szóló közlemény),

—

tekintettel az „A pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján” című, 2009. július 23-i bizottsági közleményre (6) (a szerkezetátalakítási közlemény), mely négy utóbbi közlemény a továbbiakban együtt: „a pénzügyi ágazatról szóló négy közlemény”,

—

tekintettel az „Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban” című, 2008. december 17-i bizottsági közleményre (7) (az ideiglenes keretrendszer),

—

tekintettel az „Iránymutatás az EK-Szerződés 82. cikkének az erőfölényben lévő vállalkozások versenykorlátozó visszaélő magatartására történő alkalmazásával kapcsolatos bizottsági jogérvényesítési prioritásokról” című, 2009. február 9-i bizottsági közleményre (8),

—

tekintettel az állami támogatások ellenőrzési eljárásainak lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatok kódexéről szóló bizottsági közleményre (9), az állami támogatások bizonyos típusainak kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló bizottsági közleményre (10) és az állami támogatásra vonatkozó jogszabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról szóló bizottsági közleményre (11) (egyszerűsítési csomag),

—

tekintettel a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatásra (12),

—

tekintettel a 2009. tavaszi (COM(2009)0164), a 2009. őszi (COM(2009)0661) és a 2010. tavaszi (COM(2010)0255) állami támogatási értesítőre,

—

tekintettel a versenypolitikára vonatkozó 2006. és 2007. évi jelentésről szóló, 2009. március 10-i állásfoglalására (13), valamint a versenypolitikára vonatkozó 2008. évi jelentésről szóló, 2010. március 9-i állásfoglalására (14),

—

tekintettel az európai élelmiszerárakról szóló, 2009. március 26-i állásfoglalására (15),

—

tekintettel az Európai Unióban működő nagy élelmiszer-áruházak hatalmi visszaéléseinek vizsgálatáról és jogorvoslásáról szóló, 2008. február 19-i nyilatkozatára (16),

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0374/2010),

A.

mivel az elmúlt két év pénzügyi és gazdasági válságának rendkívüli körülményei rendkívüli intézkedéseket tettek szükségessé; mivel a Bizottság erőfeszítései segítették a pénzpiacok stabilizálását, ugyanakkor megvédték az egységes piac integritását;

B.

mivel válság idején a piacok megfelelő működéséhez elengedhetetlen a pénzügyi stabilitás biztosítása, a hiteláramlás helyreállítása, valamint a pénzügyi rendszer átalakítása, és ezért a versenyszabályokat rugalmasan, de szigorúan kell alkalmazni;

C.

mivel a protekcionizmus és a versenyszabályok érvényesítésének elmulasztása csak elmélyíti és elnyújtja a válságot;

D.

mivel a versenypolitika alapvető eszköz ahhoz, hogy az EU dinamikus, hatékony és innovatív belső piaccal rendelkezzen, és hogy világviszonylatban versenyképes lehessen, valamint hogy leküzdje a pénzügyi válságot;

E.

mivel sok tagállam súlyosbodó költségvetési hiánya és egyre növekvő államadóssága évekre visszavetheti a gazdasági fellendülést és növekedést;

F.

mivel a pénzügyi válságra adott válaszként a tagállamok kormányai jelentős összegű állami támogatást nyújtottak, például kezességvállalási programok, feltőkésítési programok, valamint a bankfinanszírozás likviditási támogatásának kiegészítő formái révén; mivel ezek az intézkedések jelentős finanszírozási forrást nyújtottak a bankok számára, valamint a pénzügyi ágazatban általában tapasztalt kockázatok ellen is biztosítékul szolgáltak;

G.

mivel empirikus elemzésekből arra lehet következtetni, hogy ez az állami támogatás számos hatást és torzulást, például a magánkötvények vételi és eladási árfolyama közti különbség csökkenését okozták, amit a támogatás kiterjesztésének, valamint a jelenleg érvényben lévő különleges szabályok meghosszabbításának mérlegelésekor figyelembe kell venni;

H.

mivel az adóügyi kormányzás fontos szerepet játszik a versenynek kedvező körülmények fenntartása és a belső piac működésének javítása tekintetében;

I.

mivel az energiaágazatban, a mezőgazdasági termelésben és egyes egyéb szektorokban továbbra sem valósul meg a tökéletes verseny;

J.

mivel a kkv-knak a szabad verseny által kínált feltételek közötti sikeres fejlődése a pénzügyi válság eredményes legyőzésének egyik legalapvetőbb előfeltétele,

1.

üdvözli a versenypolitikáról szóló, 2009. évi jelentést;

2.

örömmel veszi tudomásul, hogy a Bizottság gyorsan reagált a válságra; gratulál a Bizottságnak a versenypolitikai intézkedések kivételes körülmények közötti hatékony alkalmazásához;

3.

továbbra is támogatja, hogy a társjogalkotói szerepkör bevezetése révén a Parlament aktívabb szerepet vállaljon a versenypolitika formálásában; kéri, hogy a Parlamentet rendszeresen tájékoztassák az ezen a területen indított valamennyi kezdeményezésről;

4.

ismét felkéri a Bizottságot, mint az egyetlen EU-szerte illetékes versenyhatóságot, hogy évente tegyen részletes jelentést a Parlamentnek a parlamenti ajánlások nyomon követéséről, és indokolja meg az azoktól történő esetleges eltéréseket; megjegyzi, hogy a Bizottságnak a Parlament 2008-as versenypolitikai jelentésére adott válasza mindössze a megtett intézkedéseket foglalja össze, de az intézkedések hatékonyságáról nem nyújt információt;

5.

hangsúlyozza, hogy a nyitott piacokat jellemző elvekre és a valamennyi ágazatban érvényesülő egyenlő versenyfeltételekre épülő uniós versenypolitika a sikeres belső piac alapköve, valamint a fenntartható és tudásalapú munkahelyek létesítésének előfeltétele;

6.

megerősíti az uniós politikák, valamint a növekedést és foglalkoztatást célzó EU 2020 stratégiában meghatározott prioritások összehangolására irányuló korábbi felhívásait; kiemeli, hogy ez a versenypolitika szempontjából különösen fontos;

7.

hangsúlyozza, hogy az általános érdekű szolgáltatások kiemelkedő szerepet játszanak az állampolgárok alapvető szükségleteinek kielégítése tekintetében; felkéri a Bizottságot, hogy az uniós versenyszabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra történő alkalmazására irányuló munka elvégzése során vegye figyelembe a Lisszaboni Szerződés kínálta keretet és kéri, hogy tevékenyen részt vehessen az általános gazdasági érdekű szolgáltatások számára nyújtott állami támogatás szabályairól szóló nyílt konzultáció nyomon követésében;

8.

hangsúlyozza, hogy egyértelmű, a kis- és középvállalkozások számára megfelelő segítséget nyújtó és hasznos versenyszabályokat kell megfogalmazni;

9.

kiemeli, hogy a kkv-k különösen fontosak az egész európai gazdaság számára; hangsúlyozza továbbá a kkv-k jelentős innovációs képességét, és újra kéri a Bizottságot, hogy jelentésében külön fejezetben foglalkozzon a kkv-knak biztosított méltányos és megkülönböztetésmentes versenyfeltételek témájával;

10.

felszólítja a Bizottságot, hogy a versenypolitika fejlesztéséhez szükséges értékelések és tanulmányok során vegyen igénybe független, megbízható szakértőket; sürgeti a Bizottságot ezek eredményeinek közzétételére;

11.

felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a belső piacra vonatkozó jövőbeli jogszabályok értelmében végrehajtsák az Európai Unió működéséről szóló szerződés 12. cikkét, amely előírja, hogy „a fogyasztóvédelmi követelményeket figyelembe kell venni az egyéb uniós politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor”;

12.

felszólítja a Bizottságot, hogy a versenypolitikáról készített éves jelentésében jobban emelje ki azokat az előnyöket, amelyeket a verseny a fogyasztók számára jelent;

13.

érdeklődéssel fogadja az 1/2003/EK tanácsi rendelet működéséről szóló jelentést, melyet a Bizottság a rendelet hatálybalépése után 5 évvel terjesztett elő, és – miközben egyetért azzal, hogy a rendelet a versenyszabályok modernizálásának, valamint az Unió és a nemzeti hatóságok által végzett tevékenység összehangolásának alappillére – megjegyzi, hogy annak hatékonyabb végrehajtása érdekében közös nevezőre kell jutni a prioritások meghatározásával, a versenypolitika fejlesztésének fontos szempontjaival, valamint az együttműködési rendszerek működésével kapcsolatban;

14.

hangsúlyozza, hogy szükség van a verseny- és fogyasztóvédelmi politikák közötti szinergia kialakítására, beleértve a versenyjogszabályok megsértésének áldozatai számára kialakított, a szabadon választható részvétel elvén alapuló európai kollektív jogorvoslati mechanizmust, a Parlament 2009. március 26-i állásfoglalásában megállapított feltételek figyelembevételével, amely kimondja, hogy kizárólag a valóban elszenvedett kárt kell megtéríteni az azonosított személyek köre vagy az általuk megnevezett személyek számára; felhívja a Bizottságot, hogy mérlegelje, miképp lehetne egy ilyen mechanizmust a meglévő nemzeti jogszabályok közé beilleszteni;

15.

emlékeztet 2007. április 25-i állásfoglalására az EK antitröszt szabályainak megsértésére épülő kártérítési keresetekről szóló zöld könyvről (17), és hangsúlyozza, hogy az ezzel kapcsolatos, függőben lévő jogalkotási javaslatba be kellene építeni az EK antitröszt szabályainak megsértésére épülő kártérítési keresetekről szóló fehér könyvre irányuló 2009. március 26-i parlamenti állásfoglalás (18) tartalmát; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak kellően szigorú jogszabályra irányuló javaslatot kell benyújtania az EU trösztellenes jogszabályainak megsértéséből eredő hatékony kártérítésre irányuló egyéni vagy csoportos kérelmek megkönnyítése érdekében; e jogszabálynak minden területre ki kell terjednie, el kell kerülnie az észak-amerikai rendszer túlkapásait, és azt a rendes jogalkotási eljárás (együttdöntés) alapján kell elfogadni;

16.

hangsúlyozza, hogy támogatja a Bizottság arra vonatkozó kérését, hogy a 2011-es költségvetésben több erőforrást irányozzanak elő a bizottsági személyzet számára a versenypolitika területén; kéri, hogy tájékoztassák arról, hogy miként használták fel a további erőforrásokat; emlékeztet azon kérésére, hogy a Bizottság jelenlegi munkatársait a Bizottság legfontosabb feladatai elvégzésére helyezzék át;

17.

hangsúlyozza, hogy a sikeres versenypolitika megvalósítása, valamint a belső piac korlátok nélküli működése az Európai Unió fenntartható gazdasági növekedésének alapvető előfeltétele;

18.

hangsúlyozza, hogy a költségvetési konszolidáció és a fenntartható fellendülés jelenlegi lendületét a tagállamoknak arra kellene felhasználniuk, hogy adózási szempontból egyenlőbb feltételeket teremtsenek;

19.

úgy véli, hogy a versenypolitikának hozzá kellene járulnia a nyílt szabványok és az interoperabilitás ösztönzéséhez és használatához annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy néhány piaci szereplő a fogyasztók és ügyfelek technológiai elszigetelődését okozza;

20.

üdvözli a pénzügyi és gazdasági válságra válaszként létrehozott ideiglenes állami támogatás szabályait, nevezetesen a pénzügyi ágazatra vonatkozó négy közleményt és a többi ágazatra irányuló ideiglenes keretet; tudomásul veszi az állami támogatásra vonatkozó ideiglenes intézkedések alkalmazásának egy évvel történő meghosszabbítását;

21.

aggasztónak tartja, hogy az ideiglenes jellegű intézkedések végül talán mégsem annyira ideiglenesek; hangsúlyozza, hogy az ideiglenes intézkedéseket és felmentéseket a lehető leghamarabb meg kell szüntetni különösen a gépjárműágazat tekintetében; sürgeti a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé a fokozatos megszüntetés azon feltételeit, melyeket ezen intézkedések esetleges meghosszabbítására vonatkozó döntés meghozatalakor használnak;

22.

felszólítja a Bizottságot annak újbóli mérlegelésére, hogy vajon a jelenlegi ideiglenes keret hatékonyan járul-e hozzá az egyenlő feltételek megteremtéséhez az Unióban, továbbá hogy vajon a keret tetszés szerinti alkalmazása e tekintetben optimális eredményhez vezet-e;

23.

sürgeti a Bizottságot, hogy készítse el a gazdasági és pénzügyi válságra adott válaszként elfogadott, az állami támogatásra vonatkozó ideiglenes intézkedések alkalmazása keretében hozott határozatok részletes értékelését, figyelembe véve azok hatáskörét, átláthatóságuk mértékét és az ezen a kereten alapuló különböző intézkedések következetességét, és csatolja ezt az értékelést a következő éves versenypolitikai jelentéshez;

24.

megerősíti a Bizottsághoz intézett azon kérését, hogy 2010 folyamán adjon ki átfogó jelentést a „zöld fellendüléshez” és a környezetvédelemhez nyújtott állami támogatások hatékonyságáról;

25.

hangsúlyozza, hogy vissza kell állítani azon pénzintézetek versenyképességét, amelyek nem vették igénybe az állami támogatás ideiglenes szabályait;

26.

felkéri a Bizottságot, hogy amint a pénzügyi szektor ismét megerősödik, a belső piacon belüli tisztességes verseny érdekében biztosítsa, hogy a bankok visszafizessék az állami támogatásokat, valamint teremtsen egyenlő feltételeket a piacról való kivonulás tekintetében;

27.

sürgeti a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé a visszafizetés feltételeinek tagállamok közötti eltéréséhez vezető, feltehetően torzító hatásokhoz kapcsolódó, kötelező szerkezetátalakítási intézkedéseket;

28.

ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a banki ágazatban jelenleg zajló konszolidáció valójában növelte számos jelentősebb pénzintézet piaci részesedését, és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy kövesse szoros figyelemmel az ágazatot annak érdekében, hogy segítse a versenyt az európai bankpiacokon, ideértve azokat az átszervezési terveket is, amelyek a bankok tevékenységének szétválasztását írják elő olyan esetekben, amikor lakossági betéteket használtak fel kockázatosabb befektetési banki tevékenységek keresztfinanszírozására;

29.

sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen olyan tanulmányt, amely bemutatja az állami támogatási intézkedéseknek a gazdaságra gyakorolt hatását;

30.

sürgeti a Bizottságot, hogy bocsásson a Parlament rendelkezésére mélyreható elemzést az állami támogatásoknak a válság során a versenyre gyakorolt hatásairól;

31.

sürgeti a Bizottságot, hogy ezen átfogó hatásvizsgálat elvégzése után adott esetben alkalmazzon korrekciós intézkedéseket, hogy biztosítsa az egyenlő feltételeket az egységes piacon;

32.

felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen mélyreható elemzést az állami támogatás felülvizsgált, a válsággal összefüggésben elfogadott mechanizmusainak következményeiről az uniós versenyhelyzet és az egyenlő feltételek fenntartása, a pénzügyi reform és a munkahelyteremtés tekintetében;

33.

felszólítja a tagállamokat, hogy aktívan működjenek együtt a Bizottsággal a pénzügyi és gazdasági válságra adott válaszként megállapított ideiglenes szabályok fejlesztésében és értékelésében oly módon, hogy azok megvalósításáról és hatékonyágáról aktuális és részletes jelentéseket nyújtanak be; sürgeti a Bizottságot, hogy végezzen felmérést ezek működéséről, valamint készítsen tanulmányt a harmadik országokban hozott intézkedéseknek az Európai Unióra gyakorolt hatásairól;

34.

felszólítja a Bizottságot, hogy az állami támogatások jóváhagyása és a tőkekivonási intézkedések előírása során biztosítsa a maximális átláthatóságot, és szigorúan tartsa tiszteletben a megkülönböztetésmentesség elvét;

35.

kéri a Bizottságot, hogy készítsen az EKB által nyújtott likviditási támogatásnak a versenyre gyakorolt esetleges torzító hatásait vizsgáló tanulmányt;

36.

felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse szoros figyelemmel az M3 pénzkínálat alakulását azon állami támogatások tekintetében, amelyeket a vállalatoknak a versenyt később torzító, nem szándékos túltőkésítésének megelőzése érdekében hagytak jóvá;

37.

megjegyzi, hogy az állami támogatások politikája a versenypolitika szerves része, és az állami támogatások ellenőrzése tükrözi az egységes piacon tevékenykedő összes vállalkozásra vonatkozó egységes versenyfeltételek fenntartásának szükségességét;

38.

hangsúlyozza, hogy igen fontos az állami támogatások Bizottság általi gondos ellenőrzése annak érdekében, hogy ezeket a támogatási intézkedéseket ne használhassák a nemzeti ipar védelmére a belső piac és az európai fogyasztók érdekeit sértő módon;

39.

alapvető fontosságúnak tartja, hogy az állami támogatás Szerződéssel való összeegyeztethetőségének mérlegelésekor megfelelő egyensúlyt találjanak az állami támogatás versenyre és közfinanszírozásra gyakorolt negatív hatásai és a közös érdekekkel kapcsolatos pozitív hatásai között;

40.

kéri a tőkekivonás egyértelmű feltételeinek megállapítását, figyelembe véve a tőkekivonás középtávú hatását az érintett vállalkozásokra, nevezetesen a növekedéssel, az innovációval és a foglalkoztatással, valamint a globális piacon betöltött szerepük csökkenésével kapcsolatban;

41.

sürgeti a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a néhány tagállamban érvényben lévő adóügyi állami támogatási rendszereket, ezek átláthatóságát és méltányosságát;

42.

felszólítja a Bizottságot, hogy szervezze újjá és erősítse meg adóügyi állami támogatási részlegét;

43.

úgy véli, hogy ahhoz, hogy a Bizottság könnyebben azonosítani tudja a káros adóversenyt, elengedhetetlen, hogy a tagállamok teljes körűen végrehajtsák az adóigazgatásról szóló automatikus értesítésre irányuló határozatot, melyet a társasági adózás magatartási kódexével foglalkozó uniós munkacsoport hozott 2002-ben (11077/02. sz. tanácsi dokumentum);

44.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy a jogtalan állami támogatások visszaszerzése továbbra is hosszú és nehézkes folyamat; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy szigorítsa az eljárásokat és gyakoroljon nyomást a – különösen a többszörösen érintett – tagállamokra;

45.

sürgeti a Bizottságot annak kivizsgálására, hogy az EU kibocsátási egységeinek (EUA) túlságosan bőkezű osztogatása milyen mértékben torzítja a versenyt egyes ágazatokban, mivel ezek az engedélyek, amelyek hatékonysága a gazdasági tevékenység lassulása következtében csökkent, bizonyos vállalatok számára váratlan nyereséget eredményeztek, ugyanakkor csökkentették e vállalatok hajlandóságát arra, hogy részt vegyenek az ökológiai szempontból hatékonyabb gazdaságra történő átállásban;

46.

hangsúlyozza, hogy az állami támogatásokat elsősorban az olyan, Unión belüli közös érdekek előmozdítása érdekében kell folyósítani, mint például a szélessávú hálózatok és az energiainfrastruktúrák kiépítése;

47.

üdvözli a szélessávú alaphálózatok (ADSL-, kábel-, mobil-, vezeték nélküli vagy műholdas szélessávú szolgáltatások) céljára nyújtott állami támogatásokról és a nagyon nagy sebességű NGA-hálózatok (az üvegszál alapú, vagy a jelenlegi korszerű továbbfejlesztett kábelhálózatok) támogatásáról szóló, szélessávú hálózatokkal kapcsolatos iránymutatás elfogadását, és kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy terjesszék és mozdítsák elő a bevált gyakorlatokat, és fokozzák a versenyt;

48.

felkéri a Bizottságot – tekintettel arra, hogy ki kell építeni minden fuvarozási mód belső piacát –, tegyen közzé jelentést, amely áttekinti a tömegközlekedés számára nyújtott valamennyi állami támogatást;

49.

újólag hangsúlyozza, hogy támogatja a fuvarozás területén a környezetvédelemre nyújtott állami támogatásokra vonatkozó bizottsági iránymutatásokat az európai fuvarozási ágazat fenntarthatósága megerősítésének céljából; arra buzdítja a Bizottságot, hogy erősítse az ebben az ágazatban engedélyezett állami támogatások ösztönzőkön alapuló jellegét;

50.

üdvözli azt a határozott álláspontot, melyet a Bizottság az utóbbi években képvisel a versenyellenes magatartással szemben;

51.

üdvözli a vertikális csoportmentesítési rendelet kiterjesztését, mivel az biztosítja a gyártók és a forgalmazók közötti egyensúlyt; rámutat ugyanakkor arra, hogy a Bizottságnak nem sikerült kellő mértékben figyelembe vennie az online értékesítéssel kapcsolatos különleges körülményeket, különös tekintettel a digitális menetrendre és a belső piacnak az e-kereskedelemre történő kiterjesztésére irányuló jelenlegi erőfeszítéseire;

52.

rámutat különösen arra, hogy a Bizottság által jelenleg is folytatott piacfigyelő intézkedések fényében a trösztellenes jogszabályok értelmében vitatható a nemzetközi szinten működő, nagy forgalmazók általi közös beszerzések elfogadhatósága;

53.

rámutat ugyanakkor, hogy a gyakorlatban nem példa nélküli az időbeli korlátozások figyelmen kívül hagyása a versenyzáradékokban, és felszólítja a Bizottságot, hogy szenteljen különös figyelmet az ilyen szabálytalan gyakorlatoknak;

54.

kéri a Bizottságot, hogy a szellemi tulajdonjogok védelmének integrált szabályozási keretén belül vegye fontolóra a versenyjog alkalmazását a szellemi tulajdonjogokkal való visszaélés megelőzése érdekében;

55.

sürgeti a Bizottságot, hogy – a belső piac megfelelő működésének és a versenyszabályok Unió-szerte történő egységes alkalmazásának biztosítása érdekében – fordítson kellő figyelmet a nemzeti bíróságoknak a versenyjogszabályok alkalmazásával kapcsolatos ítéleteire, valamint hogy ennek érdekében fogadja el az e célkitűzés megvalósításához szükséges intézkedéseket;

56.

emlékeztet arra, hogy a kartellek a versenyjog megsértésének legsúlyosabb formái közé sorolhatóak; úgy véli, hogy a versenyjog efféle megsértése ellentétes az EU polgárainak érdekeivel, mivel így a fogyasztók nem élvezhetik az alacsonyabb árak előnyeit;

57.

ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy kezdeményezéseiben fokozottabban hangolja össze a versenyjogra és a fogyasztóvédelmi jogra vonatkozó megközelítését;

58.

felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a magatartással kapcsolatos intézkedések versenyre gyakorolt hatását és azok ügyfelekre és fogyasztókra vonatkozó következményeit;

59.

sürgeti a bizottságot, hogy amennyiben az erőfölénnyel való esetleges visszaélések elemzése során kideríti, hogy nem történt erőfölénnyel való visszaélés, akkor vizsgálja meg közelebbről a gazdaság egyéb területeire gyakorolt hatásokat is;

60.

úgy véli, hogy az egyre magasabb bírságok egyetlen trösztellenes eszközként való használata túl merev lehet, nem utolsósorban tekintettel a fizetésképtelenség miatt bekövetkező esetleges munkahelymegszűnésekre is, és kifinomultabb eszközök széles skálájának kifejlesztésére szólít fel, többek között az egyéni felelősségre, a cégek átláthatóságára és elszámoltathatóságára, a rövidebb eljárásokra, a védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jogra, az engedménykérelmek hatékony működését biztosító mechanizmusokra (különösen az egyesült államokbeli árképzési folyamat okozta zavarok leküzdésére), vállalati megfelelési programokra és európai standardok kialakítására vonatkozóan; helyesli a „büntess és jutalmazz” elven alapuló megközelítést, amely büntetést ró ki és különösen az ismételt jogsértők esetében hatékony elrettentésre szolgál, ösztönzi ugyanakkor a szabályoknak való megfelelést;

61.

ismételten kéri a Bizottságot, hogy adott esetben illessze be a bírságkiszámítás alapját és a bírságolás új elveit az 1/2003/EK rendeletbe;

62.

felkéri a Bizottságot, hogy indítson átfogó vizsgálatot a vasérc árképzésére vonatkozóan;

63.

a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK rendelet hatálybalépése után öt évvel hangsúlyozza azon területek azonosításának jelentőségét, ahol csökkenthető a bürokrácia, és ahol tovább lehet közelíteni az alkalmazható nemzeti és az uniós szabályozást;

64.

hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági válság nem indokolja a vállalatok egyesülésének ellenőrzésére vonatkozó uniós politikák enyhítését;

65.

hangsúlyozza, hogy a versenyszabályok vállalatok egyesülésére való alkalmazását a teljes belső piac szempontjából kell értékelni;

66.

felszólítja a Bizottságot, hogy a 2008. júniusi Európai Tanács következtetéseit ((40) bekezdés) követően kövesse figyelemmel az árupiaci fejleményeket, és adott esetben számolja fel a spekulációt;

67.

elismeri, hogy a magas piaci koncentráció és az átláthatóság hiánya az árupiacokon számottevően hátráltathatja a versenyt, és kedvezőtlen hatással van az európai iparra; ezért kéri a Bizottságot, hogy elemezze az árupiacokat, többek között a vasérc és a Bizottság által meghatározott 14 kritikus nyersanyag piacát annak megállapítása érdekében, hogy milyen mértékben szükséges növelni az átláthatóságot és a versenyt ezeken a piacokon, mivel ezen áruk közül némelyik kiemelkedő jelentőséggel bír az ökológiai szempontból hatékony technológiák (fényelektromos panelek, lítiumion-akkumulátorok) beindításához;

68.

megerősíti, hogy az átláthatóság a pénzpiacok megfelelő működésének alapvető előfeltétele; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen meg mindent annak biztosítására, hogy a pénzpiaci adatokat az Unió versenyjogszabályainak történő teljes körű betartásával tegyék közzé, és ezzel kapcsolatban üdvözli az ISIN és a RIC értékpapír-azonosító kódokkal való visszaélések megelőzésére irányuló kezdeményezéseket;

69.

sürgeti a Bizottságot az egységes eurófizetési térség (SEPA) felügyeletére annak biztosítása érdekében, hogy a fizetési rendszer hozzáférhető, megkülönböztetésmentes, átlátható és hatékony legyen, és semmiképpen ne akadályozza a versenyt; felszólít a rendszer azon elemeinek szoros figyelemmel követésére, amelyek hatással vannak az Unió versenypolitikájára;

70.

kéri a Bizottságot, hogy folytassa a fizetőkártyák piacán megvalósuló hatékony verseny biztosítására irányuló erőfeszítéseit, a SEPA elveinek megfelelően, a határokon átnyúló kifizetések megkönnyítése, valamint a belső piacban rejlő lehetőségek maximalizálása érdekében; felszólít e piacok fejleményeinek rendszeres nyomon követésére, valamint arra, hogy az éves versenypolitikai jelentések tartalmazzanak mutatókat az ezzel kapcsolatos előrehaladásra vonatkozóan;

71.

úgy véli, hogy a versenyjog megsértése a fizetési kártyák piacán hátrányosan érinti a fogyasztókat; támogatja a Bizottságot abbéli erőfeszítésében, hogy harcol a fogyasztók számára magasabb termékárakat eredményező, szokatlanul magas, határon átnyúló multilaterális bankközi díjak ellen;

72.

sajnálja, hogy az EU energiafogyasztói továbbra is hátrányos helyzetben vannak a torz energiapiac miatt; hangsúlyozza, hogy az energiapiacokon megvalósuló hatékony verseny az innováció fokozódásához, biztosabb és megfizethetőbb energiaellátáshoz és a környezetre gyakorolt hatás csökkenéséhez vezet; megállapítja, hogy az energiaágazatban szűnni nem akaró akadályt jelent az összeköttetések elégtelensége, az üzemeltetők által a termelőknek biztosított energia kiosztására használt átviteli rendszerek átláthatóságának hiánya, valamint a szolgáltatások igénybevevőire vonatkozó kategóriák tagállamonként eltérő meghatározása;

73.

felkéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon energiaágazat harmadik liberalizációs csomagjának tagállamok általi végrehajtását, és értékelje annak eredményességét a működő belső piac létrehozása szempontjából; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy kezdeményezzen további vizsgálatot az energiaágazatban, amennyiben az értékelés kedvezőtlen eredménnyel zárul;

74.

hangsúlyozza az információs és kommunikációs technológiák kiemelt jelentőségét az innováció, a digitális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázása, valamint a tudásalapú társadalom kialakítása területén; úgy véli, hogy rendkívül fontos az interoperabilitás biztosítása, a hálózatok kialakításának megkönnyítése, valamint a piacok nyitottságának megőrzése annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők termékeik érdemei alapján versenyezhessenek;

75.

emlékeztet arra, hogy a digitális konvergencia, valamint az interoperabilitás és a szabványok növekvő fontossága alapvető kérdések az IKT területén az egyre sűrűbb hálózatok által jellemzett globális környezetben; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy folyamatosan biztosítani kell a verseny szabadságát az IKT területén, tekintettel az új digitális termékek és szolgáltatások piaci megjelenésére; ezért kéri a Bizottságot, hogy ezeket a témaköröket foglalja bele a horizontális együttműködési megállapodásokkal kapcsolatos, közeljövőben kiadandó iránymutatásokba;

76.

támogatja a Bizottság azon intézkedéseit, melyek bátorítják az elérhető árú, megfelelő szélessávú lefedettség biztosítását valamennyi európai állampolgár számára, és felszólítja a Bizottságot, hogy kettőzze meg erőfeszítéseit, és szabályozza a határokon átnyúló elektronikus kommunikáció roamingdíjait, illetve az ezzel kapcsolatos előrelépésekről számoljon be az éves versenypolitikai jelentésekben;

77.

hangsúlyozza, hogy a versenypolitika az utóbbi időben fontos szerepet játszik a digitális gazdaságban; kéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a digitális piacon folyó technológiai fejlődést, és szükség esetén gyorsan reagáljon a versenyszabályok szigorú érvényesítése révén a digitális platformok lehető legnagyobb mértékű nyitottságának biztosítása érdekében;

78.

hangsúlyozza a belső digitális piac előmozdításának fontosságát; e tekintetben hangsúlyozza az online szolgáltatásokba vetett fogyasztói bizalom és az e szolgáltatásokhoz való hozzáférés előmozdításának fontosságát, kivált a fogyasztói jogok érvényesülésének javítása, a magánjellegű információk védelme és a határokon átnyúló online kereskedelem és online tranzakciók előtt még fennálló akadályok elhárítása révén;

79.

annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy a verseny torzulásának felszámolása érdekében a távközlési ágazaton belüli nemzeti szabályozó hatóságok kövessék a hívásvégződtetési díjakra vonatkozó ajánlásait; sürgeti a Bizottságot, hogy helyezzen kilátásba további intézkedéseket a várt eredmények – vagyis az alacsonyabb fogyasztói árak – elmaradása esetére;

80.

tudomásul veszi a Közösségen belüli roamingdíjakról szóló 544/2009/EK rendeletet, amely 2010. július 1-jén hatályba lépett, előnyöket kínálva a fogyasztóknak a barangolásos beszédhívásokat és sms-szolgáltatásokat érintő árkedvezmények révén; ugyanakkor rámutat, hogy a roamingpiacokon még nem alakult ki kellő mértékű verseny, és továbbra is vannak szerkezeti problémák; kéri a Bizottságot, hogy 2011-es felülvizsgálatában vegye fontolóra az Unión belüli roamingdíjak teljes eltörlésének lehetőségét;

81.

sajnálatosnak tartja, hogy egyes tagállamokban az új, negyedik generációs mobilfrekvenciák árverését nem átláthatóan bonyolították le; arra bátorítja a Bizottságot, hogy továbbra is szorosan kövesse nyomon a tagállamok e téren folytatott tevékenységeit, és továbbra is követelje meg a tagállamoktól, hogy készítsenek mélyreható elemzést a frekvenciakiosztásra vonatkozó döntések versenyre gyakorolt hatásáról, és a módosított GSM-irányelvvel összhangban tegyék meg a megfelelő intézkedéseket a versenyellenes helyzetek kialakulásának megelőzése érdekében, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva ezáltal a piaci szereplőknek és az újonnan piacra lépőknek;

82.

tudomásul veszi az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló, 2009 júliusában kiadott felülvizsgált bizottsági közleményt, amely megerősíti a tagállamok hatáskörét a közszolgálati műsorszórás mibenlétének, finanszírozásának és szervezésének meghatározásában, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy továbbra is a Bizottság feladata a nyilvánvaló hibák kivizsgálása, és kéri a tagállamokat, hogy tartsák fenn a kínált digitális médiaszolgáltatások közötti egyensúlyt, biztosítsák a tisztességes versenyt, és ezzel őrizzék meg az online környezetben kialakult sokszínű médiajelenlétet;

83.

felkéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést az állami támogatás szabályainak postai ágazatra való alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatairól és gyorsítsa fel azokat;

84.

hangsúlyozza a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok közötti megerősített együttműködés szükségességét, hogy az élelmiszerpiacon közös versenykoncepciót lehessen kialakítani a folyamatos információcserére, a problémás területek korai felismerésére és a feladatoknak az európai versenyhálózat tagjai közötti hatékony felosztására alapozva, mivel az élelmiszerpiacok inkább nemzeti méretűek és különböző jogi, gazdasági és kulturális sajátosságokkal rendelkeznek;

85.

hangsúlyozza, hogy ennek a megerősített együttműködésnek a versenyszabályok védelmével, felügyeletével és végrehajtásával kapcsolatos koherens megközelítés kialakítására kell irányulnia az élelmiszerpiacokon belüli igazságos verseny, valamint az élelmiszer-ellátási lánc optimális működésének a fogyasztók javára történő biztosítása végett;

86.

úgy véli, hogy a Bizottságnak a jelenleg is folyó piacfigyelés fényében kritikusan kell vizsgálnia a nemzetközi szintű beszerzői csoportokat, mivel a beszerzői hatalmuk révén elért árelőnyök nem jutnak el a fogyasztóhoz alacsonyabb fogyasztói árak formájában;

87.

emlékeztet arra, hogy a 2009 októberében, a tejtermelőket sújtó válság következtében felállított magas szintű csoport benyújtotta ajánlásait, amelyek elsősorban a szerződéses viszonyokkal és a termelők alkupozíciójával foglalkoztak; sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul lépjen fel a haladás elősegítése érdekében, az Unió versenypolitikai jogszabályainak tiszteletben tartása mellett;

88.

sürgeti a Bizottságot, hogy a nemzeti versenyhatóságokkal együttműködve, az átláthatóság és a fogyasztói ár alakulása tekintetében vizsgálja részletesebben az agráripari ágazatban folyó versenyt; felkéri a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt, amelynek középpontjában a nagyobb élelmiszer-beszállítók és nagykereskedelmi forgalmazók élelmiszerpiac működésének befolyásolására alkalmas piaci ereje áll;

89.

ebben az összefüggésben megismétli az ágazati vizsgálatoknak az online hirdetésekre, a keresőprogramokra és az élelmiszeriparra való kiterjesztésére vonatkozó korábbi kéréseit; kéri a médiabeli összefonódások kivizsgálását is, beleértve valamennyi tartalomközvetítő csatornát, így a nyomtatott sajtót, a televíziót, a rádiót és az internetet; kéri, hogy a Bizottság nyújtson be versenypolitikai elemzést a telekommunikáció és az autóipar helyzetéről;

90.

úgy véli, hogy a mezőgazdasági termelésben megvalósuló verseny az európai országok fogyasztói számára biztosított alacsonyabb árak előfeltétele, és sürgeti a Bizottságot, hogy a támogatás, az átláthatóság és a fogyasztói ár alakulása tekintetében vizsgálja részletesebben az agráripari ágazatban folyó versenyt;

91.

sajnálatosnak tartja, hogy a gyógyszeripari ágazaton belüli verseny javításában nem történt előrelépés, és felszólítja a Bizottságot, hogy törekedjék a gyógyszerek belső piacának teljes mértékű megvalósítására, például azáltal, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) nagyobb szerepet kapjon a központilag engedélyezett gyógyszerek kérdésében; kéri a Bizottságot, hogy küzdjön azon szabadalmi csoportok szisztematikus gyakorlatából származó esetleges visszaélések ellen, amelyek késleltetik a generikus gyógyszerek piacra jutását és korlátozzák a betegek hozzáférését a megfizethető gyógyszerekhez; sürgeti a Bizottságot, hogy alkalmazzon büntetőintézkedéseket a generikus gyógyszerekkel kapcsolatban alkalmazott félrevezető kampánnyal szemben;

92.

úgy véli, hogy a verseny az egészségügyi ágazatban javíthatja az egészségügyi ellátás minőségét és ez az európai polgárok javára szolgálna; felszólítja a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel az egészségügyi ágazat fejleményeit különös tekintettel a köz- és magánkórházak közötti versenyre; kéri a Bizottságot, hogy alaposabban vizsgálja meg azokat az eseteket, amelyekben magánkórházak panaszt emelnek a közkórházaknak odaítélt kereszttámogatások miatt azokban az országokban, amelyek liberalizálták az ágazatot;

93.

hangsúlyozza a fuvarozási módokon belüli és a fuvarozási módok közötti tisztességes verseny megteremtésének és ellenőrzésének szükségességét átlátható és egyértelmű árképzési struktúrák és árképzési politikák kialakítása érdekében;

94.

felkéri a Bizottságot, hogy elemezze az elmúlt években többek között a gépjárműiparnak adott jelentős támogatásoknak a különféle szállítási módok közötti versenyre gyakorolt hatását;

95.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a résidő kiosztásának és hatékony felhasználásának átláthatóságát annak biztosítása érdekében, hogy valódi verseny legyen a légi közlekedési ágazatban;

96.

felkéri a Bizottságot, hogy készítsen áttekintést azokról az esetekről, amikor a fapados légi fuvarozók állami támogatásban részesültek más fuvarozókkal szemben az egyes repülőterek használatakor számukra biztosított egyedi feltételek révén, a légitársaságok elindításához nyújtott támogatások keretében előírt három éven túl;

97.

hangsúlyozza, hogy adott esetben szükség van arra, hogy korlátozzák a tartályhajók üzemeltetői tengeri konzorciumainak piaci részesedését és megosszák az üzemeltetési előnyöket – mind a tengeri, mind a szárazföldi szolgáltatások tekintetében – a tisztességes versenyről szóló általános uniós szabályoknak megfelelően és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének alkalmazásáról szóló 906/2009/EK rendeletben megállapított feltételek szerint; hangsúlyozza továbbá, hogy biztosítani kell az operatív együttműködést a hajózási társaságok által közösen nyújtott vonalhajózási szolgáltatások tekintetében a hajózási szolgáltatások hatékonysága és minősége megőrzésének érdekében;

98.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a fuvarozás belső piacának kiépítését és biztosítsanak tisztességes versenyfeltételeket a fuvarozás terén, tiszteletben tartva ugyanakkor az Európai Unió más politikai célkitűzéseit, mint például a megfelelően működő fuvarozási és mobilitási szolgáltatásokra, a közszolgáltatások, biztonság és környezetvédelem terén meglévő politikai célkitűzésekre és a CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozó 2020-as európai uniós célértékekre és olajfüggőségre vonatkozó célkitűzéseket;

99.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak egyenlő versenyfeltételeket mind a különféle fuvarozási módok, mind pedig az egyes módokon belül az állami és magántulajdonban lévő társaságok között;

100.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson jobb átláthatóságot az állami és a magántulajdonban lévő vasúttársaságok közötti kapcsolat, beleértve azok közúti fuvarozási leányvállalatait is, valamint a pénzeszközök átutalása terén;

101.

felkéri a Bizottságot, hogy készítsen áttekintést a különböző fuvarozási módokra vonatkozó adózás, illetékek, infrastrukturális finanszírozás és díjak, valamint héa-rendszerek, illetve ezeknek a fuvarozási módokon belüli és a fuvarozási módok közötti versenyre gyakorolt hatása tekintetében és az egyes tagállamokra vonatkozóan, továbbá szerepeltesse ebben az áttekintésben a kötelező és összegében korlátlan vasúti pályahasználati díj hatását a közúti infrastruktúra használatáért kivetett nem kötelező és összegében korlátozott díjhoz képest;

102.

felkéri a Bizottságot, hogy az utasok jogairól és a késések esetén járó visszatérítésről szóló jogszabályok felülvizsgálatakor biztosítsa a késések esetére szóló tisztességes, egyenlő kártérítési rendszerek bevezetését minden szállítási módra vonatkozóan és az üzemeltetők és az ügyfelek közötti vitákban döntőbíróként működő független testületek felállítását;

103.

hangsúlyozza a tisztességtelen verseny elkerülésének fontosságát a liberalizált közúti fuvarozási ágazaton belül annak biztosításával, hogy a szociális, biztonsági és környezetvédelmi szabályokat megfelelően alkalmazzák, különös figyelmet szentelve e piac kabotázzsal és dömpinggel szembeni kiszolgáltatottá válásának;

104.

kéri a Bizottságot, hogy az utasforgalmi nemzeti piacok liberalizációja által törekedjék az egységes vasúti piac teljes mértékű megvalósítására; felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az átmeneti időszakban javasoljon kölcsönösségi záradékot azon tagállamok számára, amelyek úgy határoznak, hogy előbb megnyitják piacaikat;

105.

felhívja a Bizottság figyelmét a verseny abból eredő közvetett akadályaira, hogy a fuvarozási ágazatban különböznek a biztonsági, kölcsönös átjárhatósági és típus-jóváhagyási szabályok;

106.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy uniós és nemzeti szinten hozott döntések révén biztosítsák a versenyjogi szabályok következetes és egységes végrehajtását a vasúti ágazatban; különösen hangsúlyozza a vasútfelügyeletért felelős hatóságok (szabályozók) és a nemzeti és európai versenyhatóságok közötti következetesség szükségességét;

107.

határozottan támogatja az uniós szabadalom, valamint a szabadalmakkal kapcsolatos vitás kérdések megoldását célzó uniós mechanizmus létrehozását annak érdekében, hogy kezelni lehessen a szabadalmakra vonatkozó jelenlegi rendelkezésekből adódó versenytorzulásokat;

108.

hangsúlyozza, hogy a tudományos és technológiai innováció, a szabadalmak és a kulturális ágazatok jelentősen hozzájárulnak az európai gazdaság versenyképességéhez; ezért sürgeti a tagállamokat, hogy mielőbb találjanak megoldást a még megoldatlan problémákra az EU egységes szabadalmi rendszere tekintetében; ezért üdvözli az Európa 2020 stratégia Innovatív Unió elnevezésű kiemelt kezdeményezésében foglalt célkitűzést, miszerint 2014-ben sor kerül az első EU-szabadalmak kiadására;

109.

megerősíti, hogy az EU versenyképessége nagymértékben függ az innovációs képességtől, a kutatási és fejlesztési infrastruktúrától, valamint az innováció és a gyártási folyamat kapcsolatától;

110.

hangsúlyozza a kutatásnak az európai versenyképesség javításában játszott alapvető szerepét; ezért kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a kutatásra és fejlesztésre irányuló beruházások tekintetében kitűzött 3 %-os cél elérését;

111.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.