52011DC0870

1. Kkv-k – a növekedés mozgatórugói

Európa gazdasági sikere nagymértékben a lehetőségeiket kiaknázó kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedésén múlik. A kkv-k az elmúlt öt évben a nem pénzügyi vállalkozások teljes hozzáadott értékének több mint felét, valamint az összes új európai munkahely 80 %-át adták[1].

A kkv-k a növekedéshez és innovációhoz szükséges finanszírozás megszerzése során gyakorta jelentős nehézségekkel szembesülnek.

A kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése az Unió elkövetkező évtizedre szóló növekedési stratégiájában, az Európa 2020-ban, illetve a Bizottság egységes piaci intézkedéscsomagjában[2] és a kisvállalkozói intézkedéscsomagban[3] is a kitűzött fő prioritások egyike. Az éves növekedési jelentés[4] hangsúlyozta az egészséges pénzügyi rendszernek a növekedés támogatásában betöltött szerepét és kitűzte a rövid távú intézkedési prioritásokat.

Ezzel összefüggésben a pénzügyi szolgáltatások pénzügyi válságra reagálva végrehajtott reformprogramja szabályozási előnyöket hozhat a kkv-knak. Ezen túlmenően a Bizottság javasolja új, uniós szintű célzott finanszírozás bevezetését azon főbb piaci hiányosságok megoldására, melyek korlátozzák a kkv-k növekedését.

A Bizottság ebben a cselekvési tervben bemutatja azokat a különféle szakpolitikákat, melyeket Európa 23 millió kkv-ja számára a finanszírozáshoz való hozzájutás elősegítése és a növekedéshez való jelentős hozzájárulás érdekében követ.[5]

2. Reagálás a problémákra

A kkv-k növekedését gátló legjelentősebb akadályok egyikét a finanszírozáshoz való hozzájutás nehézségei képezik, amint azt a mellékletben részletesebben is bemutatjuk[6]. Az akadályok több okra is visszavezethetők, melyek némelyike ciklikus[7], mások pedig strukturális jellegűek. Jelentős szerepe van a forrástöbblettel, illetve forrásigénnyel rendelkezők információs aszimmetriájának.

A kkv-k külső finanszírozásukban igen nagymértékben függenek a bankhitelektől, ezért megfelelő alternatívákat kell számukra biztosítani.

A Bizottság rendeletet fog alkalmazni annak érdekében, hogy a kkv-k a befektetők számára láthatóbbá, a piacok pedig a kkv-k számára vonzóbbá és elérhetőbbé váljanak. A szabályozási változások meg fogják őrizni a megfelelő egyensúlyt a prudenciális szabályozás és a kkv-k finanszírozása, illetve a befektetővédelem és a kkv-k igényeire szabott intézkedések között.

Másodszor: a Bizottság javasolni kívánja, hogy továbbra is az uniós költségvetésből történjen a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának elősegítése azon főbb piaci hiányosságok (azaz az információs aszimmetriák és a kockázatitőke-piac szétaprózódottsága) megoldása érdekében, melyek korlátozzák a kkv-k növekedését. Az uniós beavatkozásnak olyan egyértelmű hozzáadott értéket kell felmutatnia, mely kiegészíti a nemzeti szinten rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat és további finanszírozást mozgósít („pénzügyi multiplikátorhatás” jelenléte)[8].

Harmadszor: a Bizottság fel fogja használni koordinátori szerepkörét – különösen a tagállamokkal folytatott munkában – a bevált gyakorlatok cseréjéhez, valamint a nemzeti és uniós szinten hozott intézkedések szinergiájának kialakításához.

Noha a legtöbb intézkedés közép- vagy hosszú távú perspektívájú, fontos annak hangsúlyozása, hogy Európa már jelenleg is számos lépést tesz a közvetlen nehézségek megoldása érdekében.

A fő célkitűzés a gazdasági és pénzügyi helyzet stabilizálása. Az állam- és kormányfők október végén megállapodásra jutottak egy átfogó intézkedéscsomagról a pénzügyi piacok aktuális feszültségeinek kezelése, a reálgazdaságba való hitelkiáramlás biztosítása és a hitelállomány túlzott leépítésének elkerülése érdekében.

Konkrétabban: a kkv-k számára Európa a folyó programozási időszakban (2007–2013) rugalmas pénzügyi eszközök olyan kiegyensúlyozott csomagját kínálja, mely alapvető a kkv-k sokrétű finanszírozási igényének megoldásában. Az 1,1 milliárd EUR költségvetésű versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) pénzügyi eszközei lehetőséget biztosítanak a pénzügyi intézményeknek körülbelül 30 milliárd EUR új finanszírozás[9] kihelyezésére, 315 000-nél több kkv számára. Az Európai Beruházási Bank (EIB) 2008–2011 között mintegy 40 milliárd hitelt biztosított kkv-knak, aminek előnyeit több mint 210 000 kkv élvezte.

A Bizottság a kohéziós politika terén már fogadott el intézkedéseket 15 tagállam kkv-i számára a befektetés biztosítása érdekében, a strukturális alapok keretében kialakított pénzügyi tervezési eszközökön keresztül. Ezeket az intézkedéseket tovább erősítették, lehetővé téve minden tagállamban a kkv-kba való befektetést szokásos üzleti tevékenységük bármely szakaszában, fontos alternatív finanszírozási forrást teremtve a hitelhez való hozzáférés érdekében. A vállalkozásoknak sajáttőke-befektetés, garanciák és hitelek révén nyújtott támogatás összegét a folyó pénzügyi időszakban legalább 3 milliárd EUR-ra becsülik.

Végül – az EU hetedik kutatási keretprogramjához kapcsolódó kockázatmegosztás-finanszírozási eszköz keretén belül – célzott kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus (RSFF) jön létre 2012-től. Az RSFF egy kockázat-megosztási mechanizmuson keresztül részleges garanciákat fog nyújtani a pénzügyi közvetítőknek, ezzel mérsékelve pénzügyi kockázataikat és ösztönözve őket arra, hogy a kutatást, fejlesztést és innovációt végző kkv-khoz 25 000 és 7,5 millió EUR közötti hiteleket helyezzenek ki.

3. Szabályozási intézkedések 3.1. A kockázati tőke szabályozási keretének fejlesztése 3.1.1. A kockázati tőke új jogi szabályozása

A kockázatitőke-alapok olyan gazdasági szereplők, melyek főként sajáttőke-finanszírozást nyújtanak rendszerint igen kisméretű, vállalati fejlődésük kezdeti szakaszában levő vállalatoknak. A kockázatitőke-finanszírozás az EU-ban jelentős, de jórészt kiaknázatlan potenciált hordoz a kkv-k fejlesztése szempontjából. Az uniós eszközkezelő ágazat hatalmas mérete ellenére a hatályos uniós jogi szabályozásban nincsenek olyan intézkedések, amelyek a magántőkét a kkv-khoz irányítják. A kockázatitőke-alapok kezelői igen ritkán élvezhetik az alternatív befektetési alapok kezelőiről (ABAK) szóló irányelvben bevezetett egységes engedély előnyeit, mivel annak 500 millió EUR-s értékhatára magasabb az EU legtöbb kockázatitőke-alap portfóliójánál.

A Bizottság ezért új európai kockázatitőke-rendszert javasol[10], mely lehetővé fogja tenni az uniós kockázatitőke-alapok számára az alapok páneurópai, az egész egységes piacra kiterjedő forgalmazását és ott tőke gyűjtését. Az új rendszer mérsékelni fogja a kockázatitőke-piacok nemzeti irányvonalak mentén való szétaprózódottságát, mely meggátolja a határokon átnyúló gazdasági műveleteket és csökkenti a kockázatitőke-kínálatot.

Az új keret egyszerű és hatékony lesz, a székhely szerinti tagállamban történő egyszeri nyilvántartásba vétellel és egyszerűsített adatszolgáltatási kötelezettségekkel, illetve kiigazított szervezeti és üzletviteli szabályokkal.

A keret bevezetése minden bizonnyal növelni fogja a kockázatitőke-piac nagyságrendjét és a következőket eredményezi: i. nagyobb és hatékonyabb kockázatitőke-alapok, a befektetéstípusra való szakosodás nagyobb lehetőségével; ii. erősebb verseny az alapok között és befektetéseik megfelelőbb diverzifikációja; és iii. a határokon átnyúló finanszírozás bővítése a kkv-k számára.

A Bizottság a cselekvési tervvel együtt terjeszti be az új uniós kockázatitőke-keretet, mely megteremti a kockázatitőke-alapok valódi belső piacát. A Bizottság felkéri a Parlamentet és a Tanácsot e jogalkotási javaslat 2012 júniusáig történő elfogadására.

3.1.2. A kockázatitőke-befektetések szabályozási kerete

Az intézményi befektetők – különösen a biztosítótársaságok, de bizonyos mértékig a bankok is – a kockázatitőke-alapok potenciális befektetői. Egyes tagállamokban ezek már ma is jelentős befektetők.

A biztosítók (a Szolvencia II.[11]) és a bankok (a tőkekövetelményekről szóló rendelet és irányelv[12]) új prudenciális kerete olyan aggályokat vetett fel, hogy ez elrettenthet a kockázatitőke-alapokba történő befektetésektől, melyeket ez a keret tőzsdén nem jegyzett befektetésként vagy nagy kockázatú eszközként kezel (a tőzsdei árukkal és a fedezeti alapokkal együtt) a prudenciális követelmények kiszámításakor[13].

Ez a minősítés kezeli a prudenciális aggályokat. Mindazonáltal a kockázati tőke jól kialakított szabályozási kerete – mely elismeri mindenekelőtt a diverzifikáció előnyeit – lehetővé tehet bizonyos összegű kockázatitőke-befektetést olyan módon, hogy az ne okozzon prudenciális aggályokat.

A hosszú távú befektetésekről folyó vita részeként 2012-ben – az Európai Bankhatóság és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által közösen elvégzendő technikai munka alapján – a Bizottság vizsgálatot fog lefolytatni a prudenciális követelményekről szóló rendelet és a bankok, illetve biztosítótársaságok kockázatitőke-befektetései közötti kapcsolatról.

3.1.3. A kkv-k előnyére szolgáló adóreform

A Bizottság a nemzeti és ágazati szakértőkkel együtt dolgozott a határokon átnyúló kockázatitőke-befektetések szabályozási és adózási akadályainak megszüntetése érdekében. Egy adószakértői csoport[14] számba vette a határokon átnyúló kockázatitőke-befektetések főbb adózási jellegű problémáit, melyek a 27 uniós adórendszer egységességének hiánya folytán kettős adóztatáshoz, adózási megítélési különbségekhez és adminisztratív akadályokhoz vezethetnek[15]. Noha a tagállamok közötti, a kettős adóztatás elkerülését célzó kétoldalú egyezményeknek rendszerint elejét kellene venniük e problémáknak, azok nem mindig terjednek ki a kockázatitőke-befektetés során használt összetett kereskedelmi struktúrákra.

A kockázati tőke európai rendszere meg fogja szüntetni a határokon átnyúló forrásgyűjtés akadályait, de önmagában nem jelent megoldást a külföldön befektetett pénzeszközökkel kapcsolatban felmerülő adózási problémákra. Mindazonáltal a kockázatitőke-alapok általános fogalma jó kiindulási pont lenne az ilyen alapok határokon átnyúló befektetését esetlegesen gátoló adózási problémák további vizsgálatához a tagállamokkal együttműködve.

A Bizottság 2012-ben fogja befejezni a határokon átnyúló kockázatitőke-befektetések adózási akadályainak vizsgálatát annak érdekében, hogy 2013-ban benyújthassa az akadályok megszüntetésének megoldásait, egyidejűleg megelőzve az adóelkerülést.

3.2. A kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutása szempontjából releváns állami támogatási szabályok

Az állami támogatási szakpolitika különféle módokon támogathatja a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutását, lehetővé téve a bankoknak nyújtott támogatást a pénzügyi stabilitás megőrzése céljából, és iránymutatást nyújtva a tagállamoknak arról, hogy miként alakítsanak ki az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit (K+F és innováció, regionális és társadalmi kohézió, stb.) előmozdító és a kkv-k sajátos szükségleteit figyelembe vevő támogatási rendszereket.

A kockázati tőkéről szóló iránymutatás[16] megengedi a kkv-k korai szakaszban történő finanszírozását, a magántőke mozgósítását és a piaci hiányosságok csökkentését. A Bizottság felismerte a szélesebb körű sajáttőke-hiányt, és 1,5 millió EUR-ról 2,5 millió EUR-ra emelte az induló vállalkozásokban való sajáttőke-befektetés felső határértékét. Az állami támogatási szabályok különleges körülmények között lehetővé teszik az e határértéket meghaladó beavatkozást is.

A Bizottság 2013-ig – az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez és a kkv-k igényeire válaszul – felül fogja vizsgálni az általános csoportmentesítési rendeletet és számos állami támogatási iránymutatást, beleértve a kockázati tőkére vonatkozót.

3.3. A kkv-k tőkepiacokhoz való hozzáférésének javítása

A Bizottság a kkv-k[17] tőkepiacokhoz való hozzáférésének javítása érdekében számos szabályozási módosítást javasol, melyek célja a kkv-piacok láthatóságának javítása és a kkv-k költségeinek és szabályozási terhének lehetőség szerinti csökkentése, a befektetővédelem megfelelő szintjének fenntartása mellett.

3.3.1. Láthatóbb kkv-piacok

A Bizottság elő kívánja segíteni egy homogén, a befektetők számára vonzó kkv-növekedési piac kialakulását. A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MIFID) iránti javaslatban[18] arra tett javaslatot, hogy a közös jellemzőknek megfelelő multilaterális kereskedési rendszerek (MTF) kapják meg a kkv-növekedési piac besorolást. A cél a kkv-kra vonatkozó arányos követelmények és a befektetővédelem magas szintje közötti megfelelő egyensúly megtalálása[19].

Ez a besorolás lehetővé teszi e piacok számára láthatóságuk fokozását, befektetők bevonzását és likviditásuk növelését. A besorolás önkéntes lenne, és alapját a Bizottság által az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) javaslatára elfogadandó követelmények képeznék. A besorolást az illetékes nemzeti hatóságok adnák meg. A besorolás viszont lehetővé tenné a piacok számára szabványosítottabb eszközök (indexek, az e piacokba befektető szakosodott alapok) kifejlesztését, az MTF-ek hálózatainak kialakítását és a bevált gyakorlatok követését.

Az uniós tőkepiacokról szóló jogszabályban (MIFID) 2011 októberében javaslatot tettek a „gyorsan növekvő kkv-k piaca” besorolásra. A Bizottság felkéri a Parlamentet és a Tanácsot e jogalkotási javaslat lehető leggyorsabban történő elfogadására.

3.3.2. Láthatóbb tőzsdén jegyzett kkv-k

Az átláthatósági irányelv módosítására vonatkozó javaslat[20] célja a szabályozott információkhoz való hozzáférés javítása Európában. Jelenleg szükségtelenül nehézkes a tőzsdén jegyzett vállalatokra vonatkozó információkhoz való hozzáférés: az érdeklődőknek 27 különböző nemzeti adatbázisban kell keresést végezniük ezen információk felleléséhez.

Az uniós szintű, központi hozzáférési pontról széles körben elérhető, kiváló minőségű, összehasonlítható információk lehetővé tennék a tőzsdén jegyzett kkv-kra vonatkozó adatok befektetők általi, nagyobb mértékű felhasználását. Egy központi hozzáférési pont leszoríthatja az olyan új kereskedelmi információszolgáltatók belépési korlátait és költségeit, amelyek a kisebb vállalatokra vonatkozó információk szolgáltatása terén fennálló piaci rés kitöltése érdekében kívánnak piacra lépni. Ugyanígy, maguk a kisebb kibocsátók is ösztönözhetőek olyan beruházásokra, amelyek a határokon átnyúló befektetőknek szánt jobb információk és dokumentumformátumok előállítását célozzák.

A Bizottság – az ESMA segítségével – növelni fogja a meglévő adattároló rendszert és egyablakos, uniós szintű hozzáférést fog kialakítani a szabályozott információkhoz. A Bizottság elő fogja segíteni a tőzsdén jegyzett kkv-kra vonatkozó, kiváló minőségű információkhoz való hozzáférést. A Bizottság felkéri a Parlamentet és a Tanácsot e jogalkotási javaslat 2012 végéig történő elfogadására.

3.3.3. A tőzsdén jegyzett kkv-k adatszolgáltatási terheinek mérséklése

A kkv-k számviteli szabályainak egyszerűsítése és adminisztratív terheik további csökkentése érdekében a Bizottság elfogadta a meghatározott jogi formájú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, konszolidált pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló irányelvre vonatkozó javaslatot[21], amely lehetővé tenné a kkv-k számára akár évi 1,7 milliárd EUR megtakarítását. A pénzügyi beszámolók nagyobb fokú összehasonlíthatóságának és a lényegi információkra való megfelelőbb összpontosításnak az eredményeként jobb befektetési döntéseket és jobb tőkeallokációt várnak.

A Bizottság egyben javasolja a kisméretű kibocsátók követelményeinek és költségeinek mérséklését, konkrétan a negyedéves beszámolás eltörlésével és az ESMA által elkészített sablonok szélesebb körben történő használata révén, ami lehetővé tenné a befektetők számára az információk összehasonlíthatóságát. Az új átláthatósági irányelv könnyített rendszere valamennyi kibocsátóra vonatkozni fog, és a kisméretű kibocsátók esetében nagyobb költségcsökkentő hatása lesz. A befektetővédelem a féléves és éves eredmények kötelező közzétételén, illetőleg a piaci visszaélésről és a tájékoztatóról szóló irányelvben előírt közzétételeken keresztül lenne garantált. A vállalatok természetesen szabadon dönthetnek úgy, hogy továbbra is több információt adnak a befektetőknek.

A tájékoztatóról szóló irányelv közelmúltbeli módosítása[22] arányos közzétételi rendszert vezetett be a kkv-k és a korlátozott tőkepiaci értékű vállalatok vonatkozásában. E rendszer célja a közzétételek számának korlátozása és a kkv-k és a kisméretű kibocsátók adminisztratív terheinek csökkentése a befektetővédelem sérelme nélkül.

2011 októberében a számviteli irányelvek módosításáról szóló jogalkotási javaslatot terjesztettek be a kkv-k számviteli szabályainak egyszerűsítése és javítása érdekében.

Egyidejűleg a Bizottság beterjesztette az átláthatósági irányelv felülvizsgálatáról szóló javaslatot, a kisméretű kibocsátók szabályozási terheinek mérséklése érdekében.

A Bizottság felkéri a Parlamentet és a Tanácsot e jogalkotási javaslatok 2012 végéig történő elfogadására.

2012 júliusáig benyújtásra kerülnek a tájékoztatóról szóló irányelvvel összefüggő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, melyek meghatározzák a kkv-k és a kisméretű kibocsátók arányos közzétételi rendszerének tartalmát.

3.4. A banki tőkekövetelmények kkv-kra gyakorolt hatásának áttekintése

A bankok Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kialakított jelenlegi tőkekeretének – melyet az uniós jogba a tőkekövetelmény-irányelv két kiigazítása (a CRD III.[23] és a javasolt CRD IV., valamint a CRR) ültetett át – célja a prudenciális banki szabályok erősítése. Ez a keret – a több és jobb minőségű tőke megkövetelésén túlmenően – magasabb tőkekövetelményt ír elő a piaci tevékenységekre, illetőleg fejleszti a likviditási kockázat kezelésének szabályozását. Mindez biztosítani fogja a nagyobb fokú pénzügyi stabilitást, a szilárdabb banki üzleti modelleket és az erősebb mérlegeket.

A CRD IV-ben a kkv-hitelek jelenlegi prudenciális kezelése továbbra is élvezni fogja a Bázel II. rendelkezései által nyújtott előnyöket (a sztenderd módszer keretében 75 %-os preferenciális kockázati súlyozás a kkv-kitettségek tekintetében). A kkv-kitettségek tekintetében egy ennél is kedvezőbb rendszer a nemzetközi Bázel keretrendszer felülvizsgálatát igényelné. Szükség lenne különösen annak igazolására, hogy a jelenlegi megközelítés túlságosan szigorú. A bizottsági javaslatban emiatt szerepel felülvizsgálati záradék a kkv-kitettségek kockázati súlyozása tekintetében.

A Bizottság az Európai Bankhatósággal (EBA) konzultálva az új rendelet hatálybalépésétől számított 24 hónapon belül jelentést nyújt be a kkv-knak és természetes személyeknek történő hitelezésről. Jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak fogja beterjeszteni, a kkv-k kockázati súlyának felülvizsgálatára vonatkozó megfelelő javaslatokkal együtt. Az EBA ezzel összefüggésben felkérést kapott arra, hogy 2012. szeptember 1-jéig elemezze a jelenlegi kockázati súlyokat és azokról jelentést nyújtson be, vizsgálva a csökkentés lehetőségeit, a jelenlegi helyzethez képest egyharmaddal történő csökkentés forgatókönyvének figyelembevételével.

Az EBA jelentése és ajánlásai alapján a Bizottság megfelelő intézkedéseket fog mérlegelni, a kkv-k kockázati súlyával kapcsolatban a CRD IV. és CRR kerettel összefüggésben felmerülő kérdések megoldására.

3.5. A késedelmes fizetésekről szóló irányelv végrehajtásának felgyorsítása

A vállalkozások közötti, illetve a vállalkozások és a hatóságok közötti kereskedelmi ügyletekben a fizetések teljesítésére számos esetben a megállapodás szerinti időpontnál jóval később kerül sor. Ez költséges az európai vállalkozások számára és a késedelmes árbevétel tekintetében mintegy 1,1 billió EUR-t tesz ki[24]. A késedelmes fizetésekről szóló, módosított irányelv rendelkezései nyomán lerövidülő fizetési határidőktől a kkv-k pénzforgalmi helyzetének javulását várják[25]. Ennek következtében csökkenhet a rövid távú külső finanszírozási igény is.

A Bizottság nyomatékosan szorgalmazza, hogy a tagállamok gyorsítsák fel a késedelmes fizetésekről szóló irányelv végrehajtását, a 2013. márciusi átültetési határidőhöz képest előrehozva azt.

3.6       Az európai szociális vállalkozási alapok innovatív rendszere

A szociális vállalkozás az Unió felemelkedőben lévő ágazata. Ezek olyan vállalkozások, melyek elsődleges célja társadalmi hatás elérése, nem pedig a részvényesek és más érdekeltek számára történő nyereségtermelés.

Mivel ezek szociálisan innovatív és gyakran újonnan létrehozott vállalkozások, rendszerint nagy kkv-populációból tevődnek össze, így a finanszírozáshoz való hozzájutás terén ugyanazokkal a problémákkal szembesülnek, mint az összes kisvállalkozás.

A Bizottság javasolja az európai szociális vállalkozási alapok új szabályozásának létrehozását, mely lehetővé fogja tenni az uniós pénzeszközök e területre történő célzott elkülönítését, és azoknak az Unió egész területén egy sajátos és megkülönböztető besorolás alapján történő forgalmazását. A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy ezt az új rendeletet 2012 végéig fogadja el.

4. A kkv-kra vonatkozó uniós pénzügyi intézkedések

A Bizottság a kvv-k finanszírozáshoz való jövőbeni (2014–2020) hozzáférésének elősegítésére számos új pénzügyi eszközre tett javaslatot. Fontos az egyszerűség magasabb fokának és a különböző uniós finanszírozási rendszerek nagyobb összhangjának biztosítása. A Bizottság bevezette a sajáttőke- és adósságfinanszírozási platformok elvét, mely szabványosítani fogja az eszközök közös mechanizmusait, egyszerűsíteni fogja a kapcsolattartást a finanszírozó partnerekkel és támogatni fogja az igazgatási hatékonyságot[26]. A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika értelmében a pénzügyi eszközök köre bővülni fog – azok alkalmazási területének kiterjesztésével, és végrehajtási keretük rugalmasabbá és eredményesebbé tételével.

4.1. A kkv-knak történő hitelezés bővítését célzó intézkedések

A Bizottság uniós adósságfinanszírozási eszközre tett javaslatot a növekedés-, kutatás- és innovációorientált vállalkozások számára, mely garanciákat és más kockázatmegosztási formákat fog nyújtani a kkv-k hitelezésének javítására – beleértve a kutatás- és innovációvezérelt kkv-k finanszírozását is.

A pénzügyi eszköz egy integrált, meghatározott szakpolitikai célokat követő eszközökből álló struktúra lesz, „Az innovatív pénzügyi eszközök következő generációjának kerete: az EU tőke- és hitelfinanszírozási platformjai”[27] című bizottsági közleménynek megfelelően. Finanszírozása a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020)[28] (COSME), a Horizont 2020[29] program és a Kreatív Európa program révén történik.

A COSME[30] közvetítésével a Bizottság hitelgarancia-eszközt biztosít a vállalkozások – és különösen a kkv-k – számára, mely a következőkre fog garanciát nyújtani:

i. hitelből, alárendelt és tulajdonosi kölcsönből vagy lízingből történő adósságfinanszírozás a kkv-k növekedést szolgáló finanszírozáshoz való hozzájutásakor tapasztalt egyedi nehézségeinek mérséklésére;

ii. a kkv-k adósságfinanszírozási portfólióinak értékpapírosítása, a kkv-k adósságainak finanszírozását szolgáló további források mozgósítása érdekében.

A hitelgarancia-eszköz – az értékpapírosított portfólió részét képező hitelek kivételével – a legfeljebb 150 000 EUR összegű és legalább 12 hónapos futamidejű hitelekre nyújt fedezetet.

A Bizottság továbbá a Horizont 2020[31] programon keresztül biztosítani fog egy kkv-kerettel rendelkező adósságfinanszírozási eszközt a kutatás-innováció (K+I) irányultságú kkv-k támogatása céljából. A kkv-keret a K+I irányultságú vállalkozásokat olyan hitelösszegekkel célozza meg, melyek kiegészítik a kkv-k számára a COSME program alapján kínált hitelgarancia-eszközt.

Ezen túlmenően a Bizottság javasolja egy olyan garanciaeszköz létrehozását is, mely a kulturális és kreatív ágazatban működő kkv-kat célozza meg. Ezen eszköz végrehajtása is az uniós adósságfinanszírozási eszköz keretében történik majd.

Végül, az Európai Unió társadalmi változás és innováció programja keretében a Bizottság pénzügyi támogatást javasol a mikrovállalkozások mikrofinanszírozására és a szociális vállalkozások finanszírozására.

A Bizottság és az érdekeltek munkaértekezleteket fognak szervezni azokkal a tagállamokkal, melyek jelenleg még lemaradásban vannak az uniós pénzügyi eszközök használatában, az intézményrendszer kiépítésének elősegítése, illetve az uniós garanciák és a kockázati tőke használatának előmozdítása érdekében.

A Bizottság tovább fogja bővíteni a mikrovállalkozások hitelkínálatát, és elő fogja mozdítani a mikrohitel nyújtására vonatkozó európai magatartási kódex elfogadását.

A Bizottság a következőket javasolta:

1. Megerősített és kibővített uniós adósságfinanszírozási eszköz létrehozása a kkv-knak történő hitelezés javítására, beleértve a K+I irányultságú kkv-k hitelezését is. Az eszköznek része a COSME program (2014–2020) és a Horizont 2020 adósságfinanszírozási eszközének kkv-keretéhez tartozó hitelgarancia-eszköz.

Az uniós adósságfinanszírozási eszköznek része lesz a 2014–2020-as Kreatív Európa programból finanszírozott, a kulturális és kreatív ágazat számára szóló eszköz az európai kulturális és kreatív ágazat kkv-inak finanszírozáshoz való hozzájutásának fokozására.

2. Az Unió társadalmi változás és innováció programja (2014–2020) keretében célzott mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási tengely kialakítása, mely konkrétan a mikrovállalkozások mikrofinanszírozását, a mikrohitelezők intézményi kapacitásainak kiépítését és a szociális vállalkozások fejlesztésének finanszírozását fogja támogatni;

Az Európai Beruházási Bank – a piaci viszonyok függvényében és finanszírozási kapacitásának megfelelően – a 2011-eshez közeli ütemben fogja fenntartani kkv-hitelezési tevékenységét. Az EBB továbbra is részt fog venni a hitelfeltételek javításában, a rugalmasság fokozásában és a gyors kihelyezés biztosításában. Az EBB és az EBA – részben a Bizottsággal folytatott együttműködésben - folytatja a szinergiák kockázatmegosztási műveleteken keresztül történő fejlesztését, beleértve a kkv-adósság értékpapírosítása tekintetében fennálló szinergiák kialakítását.

4.2. A kockázati tőkéhez és más kockázati finanszírozáshoz való hozzájutás javítását szolgáló intézkedések

A Bizottság javaslatot tett egy uniós sajáttőke-finanszírozási eszközre a növekedés-, kutatás- és innovációorientált uniós vállalkozások számára, mely kockázati tőkét és mezzanine finanszírozást fog nyújtani a vállalkozásoknak a korai szakasztól (az alapítást megelőző szakaszt is beleértve) a növekedési szakaszig.

A pénzügyi eszköz egy integrált, meghatározott szakpolitikai célokat követő eszközökből álló struktúra lesz, az innovatív pénzügyi eszközök következő generációja keretének megfelelően. Finanszírozása a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) és a Horizont 2020 révén történik.

A COSME része lesz egy sajáttőke-eszköz, mely a terjeszkedési és növekedési szakaszban lévő vállalkozásokra vonatkozik majd. Az eszköz lehetőséget fog adni korai szakaszban történő befektetésre, a Horizont 2020 programmal összefüggésben.

A Horizont 2020 programnak része lesz a korai szakaszban lévő vállalkozásoknak szánt sajáttőke-finanszírozási eszköz. Az eszköz lehetőséget fog adni a terjeszkedési és növekedési szakaszban történő befektetésre, a COSME programmal összefüggésben.

Az EBB-csoport sajáttőke-finanszírozási termékeinek széles skálája, különösen pedig az EBB megnövelt kockázatitőke-mandátuma révén folytatja a kkv-k növekedésének támogatását. Az EBB-csoport és az Európai Bizottság folytatódó együttműködésének – beleértve a kockázatmegosztási megállapodások révén történő együttműködést – fejlesztése a további állami és magánforrások mobilizálásának elősegítését fogja szolgálni.

A Bizottság a következőket javasolta:

1. Megerősített és kibővített sajáttőke-finanszírozási eszköz létrehozása a kkv-k kockázati tőkéhez és más kockázati finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására, a korai időszaktól (az alapítást megelőző időszakot is beleértve) a növekedési szakaszig. A sajáttőke-finanszírozási eszköz támogatása a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) és a Horizont 2020 révén történik.

2. Az uniós sajáttőke-finanszírozási eszköz keretében egy befektetési alapokból álló alap létrehozása tőke biztosítása céljából olyan kockázatitőke-alapoknak, amelyek több tagállamban történő befektetésekkel foglalkoznak. Az alapban való részvételre felkérést kapnak a nemzeti állami pénzügyi intézmények és magánbefektetők egyaránt.

Az EBB-csoport sajáttőke-finanszírozási termékeinek széles skálája, különösen pedig az EBB megnövelt kockázatitőke-mandátuma révén folytatja a kkv-k növekedésének támogatását. Az EBB-csoport és az Európai Bizottság folytatódó együttműködésének – beleértve a kockázatmegosztási megállapodások révén történő együttműködést – fejlesztése a további állami és magánforrások mobilizálásának elősegítését fogja szolgálni.

5. A kkv-k üzleti környezetének javítását célzó egyéb intézkedések 5.1.1. A kkv-k megfelelőbb információellátása

A kkv-k számára jelentős haszonnal járna a helyi és regionális információk egyszerűbb elérhetősége. A tagállami hatóságok ösztönzést kapnak arra, hogy javítsák a kkv-k különféle nemzeti és regionális finanszírozási forrásokhoz való hozzáférését és ezzel összefüggésben értékeljék annak lehetőségét, hogy létrehozzák a finanszírozási források bevált gyakorlatokon alapuló, egységes nemzeti internetes adatbázisát.

Az Európai Bizottság és az EBB-csoport a pénzügyi közvetítőkkel együttműködve bővíteni fogja a kkv-k hozzáférését a különféle uniós pénzügyi eszközökre és a kkv-hitellehetőségekre vonatkozó információkhoz. Hasonlóképpen javítani fogják a közvetítőknek – a kisebb bankokat is beleértve – szóló tájékoztatást. Törekednek az adminisztratív terhek mérséklésére és az elérhető nyelvi változatok bővítésére.

A bankoknál és más pénzügyi közvetítőknél szorgalmazzák, hogy ügyfeleiket tájékoztassák az alternatív pénzügyi eszközökről és nyújtsanak aktív támogatást a mentori, tanácsadói és „üzleti angyal” hálózatok számára.

A Bizottság:

1. Megerősíti az Enterprise Europe Network pénzügyi tanácsadói kapacitását annak érdekében, hogy a kkv-kat megfelelőbben – a meglevő nemzeti tájékoztatási struktúrákat kiegészítve – tájékoztassák a különféle finanszírozási forrásokról.

2. Biztosítja, hogy az uniós finanszírozásra vonatkozó valamennyi információt összegyűjtsék és elérhetővé tegyék egy egységes, többnyelvű internetes portálon, amely lefedné a kkv-k számára elérhető különféle uniós finanszírozási forrásokat.

A bankok és más pénzügyi közvetítők kijelentették, hogy tagságuk körében támogatják az olyan intézkedéseket, amelyek erősítik a kkv-knak szóló uniós pénzügyi eszközökre és állami támogatásokra vonatkozó tájékoztatást.

5.1.2. A kkv-hitelezési piac figyelemmel kísérésének javítása

Jelenleg nincsenek a kkv-knak történő hitelkihelyezésekre vonatkozó pontos statisztikák. A rendelkezésre álló becslések szerint – például az 1 millió EUR vagy 250 000 EUR alatti hitelek összege tekintetében – a kkv-k részesedése az összes kihelyezett új hitelből az euróövezetben átlagosan 20 % körüli.[32]

A kkv-hitelezési piac figyelemmel kísérésének javítása jobb és nagyobb mértékben tényeken alapuló politikaformálást tenne lehetővé. Támogatná egyben a kkv-finanszírozást támogató intézkedések, illetőleg a hitelintézetekre vonatkozó új tőkekövetelmények hatásának értékelését.

A Bizottság a banki szövetségekkel együtt fog dolgozni és kikéri más érintett intézmények (az EKB és az EBA) tanácsát is a kkv-hitelezés analitikai keretének megerősítése érdekében, törekedve a megfelelőbb összehasonlíthatóságra és a következetesebb módszertanra.

5.1.3. A kvalitatív hitelminősítés előmozdítása

A kvalitatív teljesítménymutatók – a vállalkozó igazolható múltbeli eredményei, a vállalat piaci versenypozíciója vagy más immateriális javak – nélkülözhetetlenek a kkv-k szabványos értékelésének kiegészítése érdekében.

A kvalitatív kérdőívek benyújtása már most is általános gyakorlat az európai bankoknál. Mindazonáltal az ilyen információk statisztikai modellezési folyamata nem magától értetődő, és a legtöbb modell a kvalitatív adatok kvantitatív modellé alakításakor az információveszteség nehézségével szembesül.

Emellett már most is vannak hatályban olyan rendelkezések, melyek lehetővé teszik a kkv-k számára, hogy kérhessék a bankoktól hitelminősítésük ismertetését[33]. Fontos lenne e rendelkezések teljes körű átültetése a gyakorlatba.

A Bizottság támogatni fogja a bevált gyakorlatok cseréjét és szorgalmazza, hogy a bankszektor és a kkv-k szövetségei támogassák a kvalitatív hitelminősítés használatát, a kkv-k hitelképességére vonatkozó szokásos kvantitatív értékelés kiegészítő eszközeként.

5.1.4. Az „üzleti angyalok” tevékenységének ösztönzése és a határokon átnyúló befektetések elősegítése

Az üzleti angyalok finanszírozási és vezetői tapasztalatokat egyaránt nyújtanak, ami fokozza az induló vállalkozások túlélési valószínűségét. Újonnan létrehozott vállalkozások esetében gyakran ezek képezik a legjelentősebb külső finanszírozási forrást (a család és a barátok után). Tevékenységük – annak informális jellege miatt – nehezen mérhető.

A Bizottság tanulmányozni fogja az üzleti angyalok európai piacát és más tájékozott piacokat, és ötleteket keres azok ösztönzésére a beruházások támogatása és befektetőfelkészítő programok révén, a potenciális befektetői csoportok üzleti angyalként való működésének támogatásával, és az üzleti angyali hálózatok vezetőinek kapacitásfejlesztésével.

Az EBB-csoport 2011-ben kockázatitőke-mandátumát 5 milliárd EUR-ra emelte, és hatályát kiterjesztette az üzleti angyalokkal való együttes befektetésre.

A Bizottság:

1. Tovább ösztönzi az üzleti angyalokkal közös, különféle formájú befektetéseket, együttműködésben az Európai Befektetési Alappal és a strukturális alapok keretében a tagállamokkal.

2. Intézkedéseket mérlegel a vállalkozók és a befektetők – különösen az üzleti angyalok – határokon átnyúló összekapcsolásának továbbfejlesztésére, egy szakértői csoport 2012-es javaslatai alapján.

3. Javítja a kockázatitőke-kínálat és -kereslet egyeztetését az Enterprise Europe Network keretében.

5.1.5. A kkv-k tőkepiacokhoz való hozzáférésére vonatkozó tájékoztatás előmozdítása

Jelentős intézkedések szükségesek a növekedési tőkét kereső kkv-k számára kedvező környezet megteremtéséhez, a szélesebb befektetői kör bevonzását szolgáló eszközökre összpontosítva, és segítve a kkv-k tőkeköltségeinek csökkentését. Növelni kell a középvállalkozások tájékoztatását a tőzsdei jegyzés előnyeiről és az ahhoz kapcsolódó költségekről. A Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet előmozdítani a kkv-k kötvénypiacokhoz és értékpapírosításhoz való hozzáférését. A Bizottság az érdekeltekkel együtt – a kis- és középvállalkozói finanszírozási fórum keretében – a továbbiakban is részt vesz a tájékoztató kampányokban[34], és európai tájékoztató útmutatót készít a tőzsdére való kilépést választó vállalatoknak. A Bizottság promóciós tevékenységet is fog végezni, úgymint az év legsikeresebb tőzsdei kkv-bevezetéséért járó díj kiosztását.

Az érdekelteknél és a tőzsdéknél különösen szorgalmazzuk a kkv-knak szóló tájékoztatás bővítését arról, hogy milyen előnyökkel jár a piaci bevezetés és a nyilvános kibocsátás.

A Bizottság támogatni fogja egy független intézmény létrehozását, amely a tőzsdére bevezetett középvállalkozásokkal kapcsolatos elemzéseket és kutatásokat végez, ezáltal felkeltve a befektetői érdeklődést e szegmens iránt.

5.1.6. Szakpolitikai koordináció és végrehajtás

A Bizottság folytatja a kis- és középvállalkozói finanszírozási fórumon belül a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutását elősegítő, új stratégiák felkutatása érdekében végzett munkát. A szakpolitikák kölcsönös megismerése alapvető az európai pénzügyi rendszer teljesítményének javítása érdekében. Több tagállamban már létrejöttek nemzeti kkv-finanszírozási fórumok üzleti szervezetekkel, bankokkal és más pénzügyi intézményekkel közösen, a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását célzó gyakorlati megoldások kidolgozása céljából.

A nemzeti tapasztalatok különleges jelentőséggel bírnak a hitelezési gyakorlat és folyamat tekintetében. Számos tagállamban hoztak különféle intézkedéseket a hitelezési folyamat átláthatóságának javítása érdekében, beleértve a kkv-knak a hitelkérelem elutasításakor adott visszajelzést.

Néhány tagállamban nemzeti hitelezési kódexek vagy hitelközvetítők jöttek létre a kkv-k kockázatelemzési folyamatában jelentkező információs aszimmetria problémájának megoldása és a hitelezési folyamat javítása érdekében. Néhány tagállamban a fogyasztói hitelről szóló irányelvet a kisvállalkozásokra is kiterjesztették. Noha e különféle modellek eltérő nemzeti viszonyokat tükrözhetnek, működésük általános javítása terén még van tennivaló.

A Bizottság a következőket szorgalmazza:

A tagállamoknál és az érdekeltek szövetségeinél nemzeti kkv-finanszírozási fórumok létrehozását, a finanszírozáshoz való jobb hozzájutást célzó megoldások kidolgozása érdekében.

A bankoknál, egyéb pénzügyi intézményeknél és kkv-szövetségeknél nemzeti magatartási kódexek és iránymutatások kidolgozását a hitelezési folyamat átláthatóságának javítására, és adott esetben a hitelközvetítői funkciók támogatására.

2012-ben a Bizottság felül kívánja vizsgálni az aktuális hitelezési gyakorlatot, beleértve az átláthatósági mechanizmusokat is.

A felülvizsgálat eredményei alapján a Bizottság mérlegelheti szabályozási intézkedés megtételét a kkv-k felelős és átlátható hitelezésének ösztönzése érdekében.

6. Következtetés

A kkv-k csak finanszírozási feltételeik javítása esetén lesznek Európában a növekedés és munkahelyteremtés forrásai. Rövid távon ez a pénzügyi piacok stabilizálását és a bankok megerősítését jelenti, egyidejűleg biztosítva azt, hogy folyamatos legyen a kkv-khez történő hitelkiáramlás.

Középtávon a Bizottság szándéka a kkv-k szabályozási környezetének jelentős javítása, a kockázati tőke egységes piacának támogatása, a tőkepiacok fejlesztése, illetve a kkv-k költségeinek és terheinek csökkentése. A Bizottság szándéka a garancia- és kockázatitőke-eszközök megerősítése, kiegészítve az EBB és a tagállamok erőfeszítéseit. Végezetül a Bizottság szándéka a kkv-knak szóló és a kkv-kra vonatkozó tájékoztatás előmozdítása, a pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés javítása, a kkv-k által a finanszírozás elérésekor tapasztalt információs hézag szűkítése és tőkepiaci hozzáférésük javítása.

Az EU-nak és a tagállamoknak együtt kell munkálkodniuk a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása érdekében. A Bizottság ebből a részét az ebben a cselekvési tervben előirányzott intézkedésekkel veszi ki, és a tagállamokkal, a pénzügyi szektorral és a kkv-k szövetségeivel együtt fog dolgozni annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedések gyümölcsözőek legyenek és hozzájáruljanak a gazdasági fellendüléshez.

[1]               A vállalkozások szerkezetére vonatkozó statisztikák (Eurostat)

                http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/european_business/data/database

[2]               COM(2011) 206

[3]               COM(2011) 78

[4]               COM(2011) 815 végleges

[5]               A cselekvési tervet további kezdeményezések körültekintő kidolgozása követi majd, és azoknak adott esetben részét fogja képezni a megfelelő hatásvizsgálat is.

[6]               Az EKB 2010. februári felmérése a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáféréséről

[7]               EIM: A kkv-finanszírozás ciklikus jellege, 2009. március

[8]               Az intézkedések összhangban állnak a mostani és jövőbeli pénzügyi kerettel. A cselekvési terv részeként tervezett minden fellépés egyaránt megfelel a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programnak, illetőleg a Horizont 2020 programnak. Az ügynökségek és a European Enterprise Network költségeit a Bizottság hivatalos programozásában már betervezett előirányzatokból fogják fedezni.

[9]               Azaz a CIP-en keresztül befektetett minden euróra a kedvezményezett végül 30 eurót kap.

[10]             A Bizottság kockázatitőke-alapok kölcsönös elismerésére vonatkozó 2007-es javaslata – noha 2008-ban a tagállamok támogatták – nem mérsékelte a nemzeti irányvonalak mentén fennálló szabályozási szétaprózódottságot.

[11]             Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.)

[12]             A Bizottság 2011. július 20-án elfogadta a banki ágazat szabályozásának erősítését szolgáló jogszabálycsomagot. A javaslat a hatályos tőkekövetelmény-irányelveket (2006/48/EK és 2006/49/EK) egy irányelvvel és egy rendelettel váltja fel, és újabb jelentős lépést jelent a stabilabb és biztonságosabb pénzügyi rendszer megteremtése felé. Az irányelv a betétgyűjtési tevékenységekhez való hozzáférést szabályozza, míg a rendelet megállapítja az intézmények által betartandó prudenciális követelményeket. Lásd a COM(2011) 453 végleges és a COM(2011) 452 végleges közleményt, melyeket a Bizottság 2011. július 20-án terjesztett be, és jelenleg a Tanács és a Parlament tárgyal.

[13]             Lásd például a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendeletjavaslat 123. cikkét, COM(2011) 452 végleges (2011. július 20.).

[14] http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/taxation/company_tax/initiatives_small_business/venture_capital/tax_obstacles_venture_capital_en.pdf

[15]             Az állandó telephely tartalmának eltérő meghatározásai miatt a kockázatitőke-alapoknak gyakorta leányvállalatokat kell létrehozniuk, és nagyobb adminisztratív és adóterheket kell felvállalniuk.

[16]             Közösségi iránymutatás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról (HL C 194., 2006.8.18., 2–21. o.).

[17]             A pénzügyi piacok összefüggésében a kkv-k körébe tartoznak a korlátozott (100 millió EUR alatti) tőkepiaci értékű cégek is.

[18]             A pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv, COM(2011) 656 végleges, elfogadva 2011. október 20-án.

[19]             A befektetővédelem szintjét a piaci visszaélésekről szóló irányelv alkalmazási körének a multilaterális kereskedési rendszerekre történő javasolt kiterjesztése tovább erősítené.

[20]             A szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv és a 2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról szóló irányelv, COM(2011) 683 végleges, elfogadva 2011. október 25-én.

[21]             COM(2011) 684 végleges

[22]             2010/73/EK irányelv (HL L 327., 2010. 12.11.).

[23]             A már hatályos 2010/76/EK irányelv.

[24]             SEC(2009) 315.

[25]             Az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve (2011. február 16.) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről. Az irányelvet legkésőbb 2013. március 16-ig kell a nemzeti jogba átültetni.

[26]             COM(2011) 662

[27]             COM(2011) 662

[28]             COM(2011) 834/2

[29]             COM(2011) 808 végleges

[30]             A COSME adósság- és sajáttőke-finanszírozási eszközeinek indikatív költségvetése 1,4 milliárd EUR.

[31]             A Horizont 2020 adósság- és sajáttőke-finanszírozási eszközeinek indikatív költségvetése 3,8 milliárd EUR.

[32]             Az EKB MPI kamatláb-statisztikái, euróövezeti új hitelkihelyezések a nem pénzügyi vállalatoknak történő kihelyezések volumenén belül, a 2010. augusztus – 2011. július közötti időszak átlaga.

[33]             A tőkekövetelmény-irányelv 145. cikkének (4) bekezdése és a tőkekövetelmény-rendeletre vonatkozó javaslat 418. cikkének (4) bekezdése.

[34]             2008 és 2010 között valamennyi uniós fővárosban megrendezésre került a kkv-k finanszírozásáról szóló „Uniós finanszírozási napok kkv-k számára” című rendezvény.