52011DC0466

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2010-es tevékenységéről

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Az EGAA 2010. évi tevékenységeinek áttekintése 3

3. Az EGAA tevékenységéről szóló 2009-es éves jelentés nyomon követése 4

4. Az EGAA 2010-es tevékenységének elemzése 4

4.1. Beérkezett kérelmek 4

1. táblázat: — 2010-ben beérkezett kérelmek 5

4.1.1. Beérkezett kérelmek tagállamok és ágazatok szerint 6

4.1.2. Beérkezett kérelmek az igényelt összegek szerint 6

4.1.3. Beérkezett kérelmek a támogatásban részesített munkavállalók száma szerint 6

4.1.4. Beérkezett kérelmek az egy munkavállalóra jutó összeg szerint 7

4.1.5. Beérkezett kérelmek beavatkozási kritériumok szerint 7

4.2. Megítélt hozzájárulások 7

2. táblázat: — A 2010. évben megítélt hozzájárulások részletei 8

3. táblázat: — A 2010. évben megítélt EGAA-hozzájárulások: Munkavállalók profilja 10

4.2.1. EGAA-támogatott intézkedések 11

4.2.2. Kiegészítő jelleg a strukturális alapokból, nevezetesen az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozott fellépésekkel 11

4.3. Az EGAA pénzügyi hozzájárulásához szükséges feltételeket nem teljesítő kérelmek 12

4.4 Az EGAA eredményei 12

4.4.1. A tagállamok által 2010-ben benyújtott zárójelentések a pénzügyi hozzájárulások felhasználásáról 12

4.4.2. A 2010. évi eredmények és helyes gyakorlatok összefoglalása 13

4. táblázat: — A 2010-ben beérkezett zárójelentések eredményeinek áttekintése 14

4.4.3. A 2010. évben végrehajtott intézkedések részletei 14

4.5. Pénzügyi jelentés 18

4.5.1. EGAA-ból nyújtott pénzeszközök 18

4.5.2. Technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadások 19

4.5.3. Szabálytalanságok (jelentett vagy lezárt esetek) 20

4.5.4. EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárása 20

6. táblázat: — A 2010-ben lezárult esetek 20

4.6. A Bizottság által végzett technikai segítségnyújtási tevékenységek 21

4.6.1. Tájékoztatás és nyilvánosság 21

4.6.2. A tagállami hatóságokkal és a szociális partnerekkel folytatott találkozók 21

4.6.3. Az EGAA félidős értékelése 21

5. Tendenciák 21

6. Következtetés 24

1. melléklet 25

1. Bevezetés

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (a továbbiakban: EGAA) az 1927/2006/EK rendelet[1] hozta létre azzal a céllal, hogy a Közösség kifejezze szolidaritását a jelentős világkereskedelmi szerkezetváltozások következtében elbocsátott munkavállalók iránt, és támogatást nyújtson nekik. Olyan eszköznek szánták, amely képes a szabad kereskedelemnek a növekedésen és foglalkoztatáson keresztül hosszú távon jelentkező előnyeit összhangba hozni a globalizáció rövid távon megmutatkozó esetleges negatív hatásaival, különösen a legkiszolgáltatottabb és a legkevésbé képzett munkavállalók foglalkoztatása tekintetében. A globális pénzügyi és gazdasági válságra adható hatékonyabb válaszadás érdekében a 2009. június 18-án elfogadott 546/2009/EK rendelet[2] módosította az EGAA-ra vonatkozó szabályokat.

Az 1927/2006/EK rendelet 16. cikke értelmében a Bizottság minden év július 1-je előtt a mennyiségi és minőségi szempontokra egyaránt kitérő jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az EGAA előző évi tevékenységeiről. A jelentés mindenekelőtt az EGAA eredményeit hivatott bemutatni; kiemelt célja továbbá, hogy tájékoztatást nyújtson a benyújtott kérelmekkel, az elfogadott határozatokkal, a támogatott intézkedésekkel kapcsolatban, kitérve arra is, hogy ezek mennyiben egészítik ki a strukturális alapokból, nevezetesen az Európai Szociális Alapból (a továbbiakban: ESZA) finanszírozott tevékenységeket, továbbá információval szolgáljon a megítélt pénzügyi támogatások lezárásáról. Dokumentálja továbbá azokat a kérelmeket, amelyeket elegendő előirányzat vagy a támogathatóság hiánya miatt elutasítottak.

2. Az EGAA 2010. évi tevékenységeinek áttekintése

A Bizottsághoz 2010 folyamán 31 EGAA-támogatás iránti kérelem érkezett, ami eggyel több, mint 2009-ben. A kérelmek részleteit a 4.1. szakasz, valamint az 1. táblázat tartalmazza.

A költségvetési hatóság 2010-ben 31 határozatot hozott az EGAA igénybevételéről, ami a 2009. évi adatokhoz képest a határozatok száma esetében 300 %-os növekedésnek, míg az EGAA társfinanszírozás összege esetében 60 %-os növekedésnek felel meg. Az odaítélt támogatások adatai a 4.2. szakaszban, valamint 2. és 3. táblázatban láthatók.

A Bizottsághoz 2010-ben négy zárójelentés érkezett be az EGAA-hozzájárulások felhasználásáról. A beérkezett eredmények részleteit a 4.4. szakasz és a 4. táblázat tartalmazza. Hat, előző években odaítélt EGAA-hozzájárulás zárult le (ennek részleteit a 4.5.4. szakasz és a 6. táblázat tartalmazza). A Bizottság kezdeményezésére technikai segítséget nyújtottak (az EGAA-rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint). Ennek részleteit a 4.6. szakasz, valamint az 5. táblázat tartalmazza.

A Bizottság 2010-ben végrehajtotta az EGAA új határozathozatali eljárását, amelyet 2009 végén alakítottak ki. Az EGAA-rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 20. cikkében előírtak szerint a Bizottság megkezdte az EGAA 2011 és 2013 után esedékes felülvizsgálatáról szóló konzultációk előkészítését is. Ennek részleteit a 3. és a 4.5.2. szakasz tartalmazza.

3. Az EGAA tevékenységéről szóló 2009-es éves jelentés nyomon követése

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló 546/2009/EK rendelet

Az 1927/2006/EK rendelet 2009. évi módosítása az EGAA jelentős javulását eredményezte, ami kedvezőbb feltételeket biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy a pénzügyi és gazdasági világválság foglalkoztatásra gyakorolt kedvezőtlen hatását célzó válaszlépéseik támogatására irányuló EGAA-társfinanszírozást igényeljenek. Ezt tükrözi a 2010-ben beérkezett kérelmek száma is, amely az előző évi magas szinten maradt (2010-ben 31 kérelem a 2009. évi 30 kérelemhez képest). Az EGAA-támogatások igénylését egyértelműen megkönnyítette a válság miatti átmeneti eltérés bevezetése, ideértve a társfinanszírozás arányának 65 %-ra történő emelését, valamint a küszöbérték 500 elbocsátott főre történő végleges csökkentése és a végrehajtási időszaknak a kérelem benyújtásától számított 24 hónapra történő meghosszabbítása.

Az eredményeket, különösen az EGAA-támogatásoknak az elbocsátott munkavállalók foglalkoztatására gyakorolt hatását, a projektek lezárását követően határozzák meg. A meghosszabbított végrehajtási időszakra (a kérelem benyújtásától számított 24 hónap) vonatkozó első zárójelentéseket 2011 novemberében és decemberében nyújtják be a Bizottságnak.

Az EGAA-kérelmekkel kapcsolatos döntéshozatal egyszerűsödése: a javaslatok Tanácshoz és Európai Parlamenthez történő benyújtásával kapcsolatos eljárás

A 2010-ben odaítélt EGAA-támogatásokat az EGAA új, 2009 végén kialakított döntéshozatali eljárásai keretében dolgozták fel. Jelentős erőfeszítéseket tettek a hatályos rendelet szabályai szerint történő döntéshozatal meggyorsítására. Az EGAA-ból nyújtott támogatások gyorsasága, valamint szolidaritási eszközként betöltött szerepe és lehetősége egész évben kiemelt helyen szerepelt a napirenden, különösen a tagállamokkal az EGAA 2011 és 2013 után esedékes felülvizsgálatáról folytatott, 2010 második felében kezdődött konzultációk során.

4. Az EGAA 2010-es tevékenységének elemzése

4.1. Beérkezett kérelmek

A Bizottsághoz 2010 során beérkezett 31 kérelem (lásd az 1. táblázatot) eggyel több volt, mint 2009-ben. A 2009. június 18-án elfogadott 546/2009/EK rendelet valamennyi kérelemre vonatkozik (azaz 65 %-os társfinanszírozási arány, a kérelem benyújtásától számított 24 hónapos végrehajtási időszak stb.).

A kérelmek 12 tagállamtól érkeztek, 31 995 elbocsátott munkavállalót érintettek, és összesen 169 994 542 EUR EGAA-támogatást céloztak meg. 2010-ben három tagállam: a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovénia első alkalommal nyújtott be kérelmet.

1. táblázat: — 2010-ben beérkezett kérelmek

[pic]

4.1.1. Beérkezett kérelmek tagállamok és ágazatok szerint

A 31 beérkezett kérelem 16 ágazatot érintett[3]. Hét szektorban 2010-ben első alkalommal nyújtottak be kérelmet EGAA-támogatásra: ezeket az alábbi felsorolásban aláhúzás jelzi. Számos kérelem benyújtását a válság miatti eltérés tette lehetővé.

Ausztria (két kérelem: fémalapanyag-ipar , elektronikai berendezések ágazata), Belgium (egy kérelem: gépjárműipar), Cseh Köztársaság (egy kérelem: kiskereskedelmi ágazat ), Dánia (négy kérelem: gép, gépi berendezés, hajógyártás ), Franciaország (egy kérelem: gépjárműipar), Németország (egy kérelem: gép, gépi berendezés), Írország (három kérelem: építőipar), Hollandia (hét kérelem: elektronikai berendezések ágazata, nyomdaipar, pénzügyi szolgáltatások , nagykereskedelmi ágazat ), Lengyelország (három kérelem: gépjárműipar, gép, gépi berendezés), Portugália (egy kérelem: cipőgyártás ), Spanyolország (hat kérelem: gépjárműipar, ruházati termékek ágazata, kő/márvány , kiskereskedelmi ágazat ), Szlovénia (egy kérelem: ruházati termékek ágazata).

4.1.2. Beérkezett kérelmek az igényelt összegek szerint

Az EGAA-támogatást igénylő tagállamoknak egy, a támogatandó munkavállalók profiljához legjobban illeszkedő koordinált intézkedéscsomagot kell kidolgozniuk, és meg kell határozniuk az EGAA-ból igényelt támogatás összegét. Az EGAA-rendelet nem tartalmaz ajánlást és nem szab korlátot az igényelhető összegre nézve, de a kérelmeknek a Bizottságáltal történő értékelése során felmerülhetnek olyan kérdések, amelyek a kérelmező tagállamot a személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó intézkedéscsomagra vonatkozó javaslat felülvizsgálatára indíthatják, ami egyben a kérelmezett összeg mértékére is kihat.

A 2010. évben igényelt EGAA-támogatások összege kérelmenként 114 250 és 38 052 069 EUR között mozgott (átlag: 5 483 695 EUR).

4.1.3. Beérkezett kérelmek a támogatásban részesítendő munkavállalók száma szerint

Az EGAA-társfinanszírozásra javasolt intézkedések által érintett munkavállalók száma összesen 31 995 volt. Az érintettek száma kérelmenként 120 főtől 2 593 főig terjedt, három kérelemnél meghaladta a 2 000 főt, négy esetében 1 000 és 2 000 fő között, huszonegynél pedig 1 000 fő alatt volt.[4].

Az elbocsátott munkavállalók és az EGAA-támogatásban részesítendők száma különbözhet abban az esetben, ha a pályázó tagállam olyan döntést hozott, hogy az EGAA segítségnyújtását munkavállalók meghatározott csoportjaira, pl. azokra összpontosítja, akik számára különös nehézséget jelent a munkaerőpiacon maradni, és/vagy leginkább rá vannak szorulva a támogatásra. Az elbocsátott munkavállalók egy része az EGAA-n kívüli forrásokból kaphat segítséget, míg mások önállóan új munkahelyet találhatnak vagy előrehozott öregségi nyugdíjat vehetnek igénybe, ami azt jelenti, hogy az EGAA-intézkedések rájuk nem vonatkoznak.

4.1.4. Beérkezett kérelmek az egy munkavállalóra jutó összeg szerint

A munkavállalónként igényelt összeg 2010-ben a kevéssel 600 EUR feletti összegtől a 23 000 EUR-s összeget is meghaladó összegig terjedt.

A tagállam hatáskörébe tartozik a rendelet értelmében az, hogy milyen egyénre szabott szolgáltatáscsomagot javasolnak az elbocsátott munkavállalók számára. A munkavállalónként igényelt összeg ennek megfelelően az elbocsátás nagyságrendje, az adott munkaerő-piaci helyzet, az érintett munkavállalók egyéni körülményei, a tagállam által már meghozott intézkedések, valamint a szolgáltatásnyújtás érintett tagállamban vagy régióban jelentkező költsége szerint változhat.

4.1.5. Beérkezett kérelmek beavatkozási kritériumok szerint

A benyújtott 31 kérelemből 24 (77 %) a globális pénzügyi és gazdasági válság közvetlen következményeként leépített munkavállalók támogatására irányult (a módosított EGAA-rendelet 1a. cikke), a fennmaradó hét kérelem (23 %) pedig a globalizációnak tulajdonítható jelentős világkereskedelmi szerkezetváltozások kezelését célozta.

12 kérelmet az EGAA-rendelet 2. cikkének a) pontja, tizennyolcat a 2. cikkének b) pontja, egyet pedig a 2 cikkének c) pontja alapján nyújtottak be, amely kivételes körülményekre és a 2. cikk a) pontja szerinti követelmények teljesíthetőségének hiányára hivatkozott.

4.2. Megítélt hozzájárulások

A költségvetési hatóság 2010-ben 31 határozatot hozott aktív munkaerő-piaci intézkedések társfinanszírozásához nyújtott EGAA-támogatásokról (az áttekintést és a munkavállalói profilok szerinti bontást lásd a 2. és 3. táblázatban). Tizenhárom ezek közül a 2010-ben benyújtott kérelmeket, tizennyolc pedig a 2009 második felében beérkezett kérelmeket érintette. A 2009. június 18-án elfogadott 546/2009/EK rendelet valamennyi odaítélt támogatásra vonatkozik (azaz 65 %-os társfinanszírozási arány, a kérelem benyújtásától számított 24 hónapos végrehajtási időszak stb.).

A megítélt 31 hozzájárulás 9 tagállam 23 688 elbocsátott munkavállalóját érintette, és összesen 83 554 141 EUR EGAA-támogatással járt (az EGAA rendelkezésére álló éves összeghatár 16,7 %-a).

2. táblázat: — A 2010. évben megítélt hozzájárulások részletei

[pic]

3. táblázat: — A 2010. évben megítélt EGAA-hozzájárulások: Munkavállalók profilja

[pic]

4.2.1. EGAA-támogatott intézkedések

Az 1927/2006/EK rendelet 3. cikke előírja, hogy az EGAA csak olyan aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez nyújthat társfinanszírozást, amelyek az elbocsátott munkavállalók munkába történő visszailleszkedésének elősegítésére irányulnak. Úgy rendelkezik továbbá, hogy az EGAA finanszírozhatja a támogatás felhasználására vonatkozó előkészítő, irányítási, tájékoztatási és népszerűsítési, valamint ellenőrzési tevékenységeket (technikai segítségnyújtás).

A 2010-ben odaítélt 31 EGAA-támogatáshoz jóváhagyott intézkedések 23 688 elbocsátott munkavállaló munkaerőpiacra történő visszailleszkedését célozták. Az intézkedések főként intenzív, személyre szabott elhelyezkedési segítségnyújtást és ügykezelést, többféle szakképzést, továbbképzési és átképzési intézkedéseket, a munkába történő tényleges visszailleszkedésig az álláskeresés, a képzés és más aktív munkaerő-piaci intézkedések idejére vonatkozó többféle ideiglenes pénzügyi ösztönzőt/juttatást, valamint egyéb tevékenységeket, például vállalkozásösztönzést és támogatott foglalkoztatást foglaltak magukban.

4.2.2. Kiegészítő jelleg a strukturális alapokból, nevezetesen az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozott fellépésekkel

Az EGAA a foglalkoztathatóság javítását és az elbocsátott munkavállalók gyors munkaerő-piaci visszailleszkedését hivatott szolgálni aktív munkaerő-piaci intézkedések útján, ezzel kiegészítve az ESZA-t, az Unión belüli foglalkoztatást elősegítő legjelentősebb uniós támogatási eszközt. A két alap azért lehet egymást kiegészítő eszköz e kérdésekben, mert időtávuk eltérő: míg az EGAA európai méretű, tömeges elbocsátások esetén nyújt személyre szabott segítséget az elbocsátott munkavállalóknak, addig az ESZA hosszú távú, stratégiai célokat (pl. humántőke-fejlesztés, változásmenedzsment) támogat többéves, előzetes ütemezésű programokon keresztül, amelyek forrásai rendszerint nem csoportosíthatók át a tömeges elbocsátások következtében kialakult válsághelyzet kezelésére. Egyes esetekben az EGAA- és ESZA-intézkedéseket a rövid és hosszabb távú megoldások biztosítása érdekében együttesen alkalmazzák. A döntő kritérium az, hogy a meglévő eszközök alkalmasak legyenek a munkavállalók hatékony segítésére, a kívánt célkitűzések eléréséhez legmegfelelőbb eszközök és intézkedések kiválasztása – és programozása – pedig a tagállamok feladata.

Az EGAA-társfinanszírozásból fedezett „személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó koordinált intézkedéscsomag tartalmát” egyéb intézkedésekkel kell kiegyensúlyozni és kiegészíteni . Az EGAA-társfinanszírozott intézkedések jóval túlmutathatnak az általános képzéseken és fellépéseken, és a tapasztalatok alapján úgy tűnik, az EGAA lehetővé teszi, hogy a tagállamok személyre szabott és érdemi segítséget nyújtsanak az elbocsátott munkavállalóknak, ideértve olyan intézkedéseket is, amelyekhez alapvetően nem lenne hozzáférésük (például közép- és felsőfokú oktatás). Az EGAA lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy jobban összpontosítsanak a különösen kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, például az alacsonyabban képzett vagy migráns családból származó munkavállalókra, valamint azt, hogy az EGAA-források nélkül lehetséges időszaknál hosszabb időre nyújtsanak támogatást. Mindezek növelik a munkavállalók saját helyzetük javítására vonatkozó kilátásait.

Az ESZA és az EGAA hatékony kiegészítő jellegét szemléltető konkrét példa a Hollandia által benyújtott EGF/2010/011 NL/NXP Semiconductors referenciaszámú és EGF/2010/012 NL/Noord Holland ICT referenciaszámú kérelem, a Szlovénia által benyújtott EGF/2010/014 SI/Mura referenciaszámú kérelem és a Németország által benyújtott EGF/2010/018 DE/Heidelberger Druckmaschinen referenciaszámú kérelem. Az első holland kérelem tekintetében a kiegészítő jelleget egy a félvezetőgyártással foglalkozó vállalkozások munkavállalói számára létrehozott, egyedi ESZA képzési projekt biztosította[5], amelynek ütemezése részben egybeesett az EGAA végrehajtási időszakával. A második kérelem esetében az elbocsátott munkavállalók az ikt-ágazaton belüli két ESZA-projektben is részt vehettek[6]. Szlovénia biztosította EGAA intézkedéseinek és különböző ESZA fellépéseinek egymást kiegészítő jellegét[7]. A német kérelemben a személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó EGAA intézkedéscsomagot úgy alakították ki, hogy az kiegészítse a strukturális alapok által támogatott tevékenységeket és az ESZA-BA szövetségi program keretében lebonyolított, az ESZA által tanúsított bizonyos tanfolyamokat.

Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkének (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően valamennyi tagállamnak létre kell hoznia azokat a szükséges mechanizmusokat, amelyekkel elkerülhető az uniós pénzügyi eszközökből történő kettős finanszírozás kockázata.

4.3. Az EGAA pénzügyi hozzájárulásához szükséges feltételeket nem teljesítő kérelmek

A költségvetési hatóság a Bizottság által EGAA-finanszírozásra javasolt kérelmek közül egyet sem nem utasított el. A Bizottság egy kérelmet (a Bulgária által 2009. október 26-án benyújtott, EGF/2009/022 BG/Kremikovtsi AD referenciaszámút) nem támogathatónak minősített[8]. Az eredményről tájékoztatták a tagállamot.

4.4 Az EGAA eredményei

Az EGAA eredményeivel kapcsolatos információk elsőszámú forrásai a tagállamok által az 1927/2006/EK rendelet 15. cikkében foglaltak szerint benyújtott zárójelentések. Ezekhez járulnak a tagállamok által a Bizottsággal közvetlenül, illetve az év során a tagállami képviselők részvételével tartott koordinációs üléseken és értekezleteken megosztott információk. A tagállamok által 2010-ben jelentett eredmények és adatok összefoglalását a következő szakasz és a 4. táblázat tartalmazza.

4.4.1. A tagállamok által 2010-ben benyújtott zárójelentések a pénzügyi hozzájárulások felhasználásáról

A Bizottsághoz 2010 folyamán négy zárójelentés érkezett be az alábbi kérelmekhez kapcsolódóan: EGF/2008/004 ES/Castilla y León and Aragón, EGF/2008/005 ES/Cataluña Textile Sector, EGF/2009/001 PT/Norte-Centro és EGF/2009/002 DE/Nokia. Ezek voltak az utolsó EGAA-kérelmek, amelyekre 12 hónapos végrehajtási időszak vonatkozott, mielőtt a 2009. június 18-i 546/2009/EK rendeletben azt 24 hónapra meghosszabbították.

4.4.2. A 2010. évi eredmények és helyes gyakorlatok összefoglalása

A három tagállam által benyújtott négy zárójelentés alapján megállapítható, hogy az EGAA végrehajtási időszakának végén vagy röviddel az előtt 629 munkavállaló (a 3 146 20 %-a) talált új munkahelyet vagy lett önálló vállalkozó. A többiek (hozzávetőleg 5 %) vagy oktatásban és képzésben vettek részt, vagy munkanélküliek, illetve személyes okokból inaktívak voltak.

A munkába történő sikeres visszailleszkedést hátráltatta, hogy a pénzügyi és gazdasági világválság közvetlen következtében jelentős mértékben csökkent a helyi és regionális munkaerőpiacok felvevőképessége. A visszailleszkedési arány jelentőségét nem szabad túlbecsülni, mivel az a munkavállalóknak csupán az adatgyűjtés pillanatában fennálló foglalkoztatási helyzetét mutatja. Nem szolgál adatokkal a foglalkoztatás jellegével és a talált munka minőségével kapcsolatban, és rövid idő alatt nagymértékben megváltozhat. A több tagállamtól kapott információk szerint a visszailleszkedés aránya általában már a zárójelentések benyújtását követő néhány hónapban növekszik, különösen azokban az esetekben, amikor a munkavállalók az EGAA támogatási időszakát követően továbbra is részesülnek személyre szabott segítségnyújtásban a tagállam saját költségén, vagy az ESZA közreműködésével.

A tagállamok érdekes tényekről és biztató adatokról számoltak be, amelyek azt jelzik, hogy az EGAA segítségnyújtásának és szolgáltatásainak köszönhetően érzékelhetően javult az érintett munkavállalók személyes helyzete, magabiztossága és foglalkoztathatósága, még úgy is, hogy nem minden esetben találtak gyorsan új munkahelyet. Az EGAA lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a kedvezményezettek száma, valamint a támogatás időtartama és minősége tekintetében az elbocsátások által érintett régiókban fokozottabb intézkedéseket hozzanak annál, mint amire arra az EGAA-támogatások nélkül lehetőségük lett volna. Az uniós támogatásoknak köszönhetően rugalmasabban tudtak fellépni, valamint nagymértékben személyre szabott, olykor innovatív intézkedéseket tartalmazó csomagokat hozhattak létre, amelyekben több figyelmet fordítottak a legkevésbé képzett munkavállalókra. Az EGAA által társfinanszírozott segítségnyújtás ezért fokozott készségfejlesztési beruházás, amely közép- és hosszú távon, miután a piacok fokozatosan kilábalnak a válságból, kedvező hatású lehet. Az EGAA hasznos eszköznek bizonyult továbbá a költségvetési hiányok és az állami szektor megszorításai idején, amikor a nemzeti források megritkulnak és a tagállamok, valamint a vállalatok igyekeznek talpra állni a világválságból. Az 1927/2006/EK rendelet 17. cikke 1. bekezdésének a) pontja szerinti, 2011-ben esedékes félidős EGAA-értékelés részletesebben vizsgálja majd az alap hatását.

4. táblázat: — A 2010-ben beérkezett zárójelentések eredményeinek áttekintése [9]

[pic]

4.4.3. A 2010. évben végrehajtott intézkedések részletei

EGF/2008/004 ES/Castilla y León and Aragón (Spanyolország; gépjárműipar)

Az EGAA-társfinanszírozott intézkedéseket igénybe vevő 534 munkavállalóból 184-nek (34,5 %) a végrehajtási időszak végére ismét volt munkahelye, a fennmaradó 350 fő (65,5 %) pedig vagy oktatásban és képzésben vett részt, vagy munkanélküli, illetve különböző személyes okokból inaktív volt. A visszailleszkedés arányát a két érintett régióban tapasztalható magas munkanélküliséggel összefüggésben kell szemlélni, amely a pénzügyi és gazdasági válság hatására 2008 és 2010 között megduplázódott.

Még az egyelőre munka nélkül lévők is azt állították, hogy az EGAA-intézkedéseknek köszönhetően megerősödött magabiztosságuk és önbecsülésük, függetlenebbé váltak és megszerezték a munkaerőpiacra való visszatéréshez szükséges alapvető készségeket és képességeket A spanyol hatóságok számára az EGAA olyan eszköz, amely különösen alkalmas a gyors munkába állásra kevés eséllyel rendelkező munkavállalók visszailleszkedésének elősegítésére, és az EGAA-támogatásoknak köszönhetően az intézkedések széles skálája áll e munkavállalók rendelkezésére, amelyek pontosan célzottak és jóval személyre szabottabbak, mint arra az EGAA-források nélkül lehetőség nyílt volna. A támogatott munkavállalók nagy része sikeresen fenntartotta szakmai képzettségének szintjét vagy növelte foglalkoztathatóságának mértékét, így javítva munkaerő-piaci kilátásait.

A végrehajtott személyre szabott intézkedések egy elhelyezkedési, képzési és visszailleszkedési segítségnyújtást, illetve pénzügyi ellátásokat tartalmazó sajátos csomagot alkotnak. Az érintett munkavállalókra vonatkozó kezdeti általános intézkedéseket, például a tanácsadást és a személyre szabott útmutatást követően különböző lépéseket hajtottak végre az átfogó munkaerő-piaci felméréstől a munkaközvetítésre tett erőfeszítésekig. Multidiszciplináris segítségnyújtási csoportok közel 3 000 vállalkozást (többségében kkv-kat) látogattak meg azzal a kettős céllal, hogy a képesítéseiknek megfelelő munkalehetőségeket kínáljanak vagy az új állásokhoz szükséges képesítést nyújtsanak a munkanélküliek számára, valamint hogy megismertessék a projektet az üzleti vállalkozásokkal. Az EGAA végrehajtási időszakában több mint 400 ilyen állásajánlatot tettek, és az új pozíciókat 200-nál is több munkavállaló pályázta meg sikerrel. A munkavállalókat a visszailleszkedésüket követően is figyelemmel kísérték, a lehetséges kedvezőtlen fordulatok felismerése és a munkavállalók személyes elégedettségének értékelése érdekében. A spanyol hatóságok az EGAA projektet követően továbbra is vizsgálni fogják a piacot és a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetét, valamint ápolni fogják a vállalkozásokkal kiépített kapcsolatokat, hogy biztosítsák az EGAA eredményeinek hosszú távú fennmaradását.

A munkavállalók számára elérhető szakképzési intézkedések között olykor a munkavállalók visszailleszkedésének elősegítésére tett munkáltatói kötelezettségvállaláshoz kötött, különböző jellegű képzések találhatók, úgymint: a szakismeretek növelését célzó tanfolyamok a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos technológiák területén, valamint az informatikai, műszaki, karbantartási, társadalmi és idegenforgalmi ágazatokban; számvitel és a kkv-k irányítása; vezetési és kommunikációs technikák. A munkavállalók egy része a korábbi és új fizetése közötti különbséget kiegyenlítő ideiglenes pénzügyi juttatásban (visszailleszkedési ösztönzők) és/vagy munkahely-keresési támogatásban részesült, ideértve a gondozási feladatokat ellátók számára nyújtott egyedi támogatásokat is.

EGF/2008/005 ES/Cataluña Textile Sector (Spanyolország; textiláruk)

Az EGAA-társfinanszírozott intézkedéseket igénybe vevő 587 munkavállalóból 30-nak (5,1 %) a végrehajtási időszak végére ismét volt munkahelye (ideértve egy, saját vállalkozást alapító munkavállalót is), 17-en (2,9 %) oktatásban és képzésben vettek részt, a fennmaradó 540 fő (92 %) pedig munkanélküli, illetve különböző személyes okokból inaktív volt. A visszailleszkedés alacsony mértékét a régió pénzügyi és gazdasági válság következtében gyenge foglalkoztatási piacával összefüggésben, valamint az EGAA-támogatások késői érkezésének tükrében kell szemlélni (lásd az alábbi megjegyzést).

A spanyol hatóságok bejelentése szerint az EGAA-támogatás lehetővé tette, hogy olyan intenzív, személyre szabott intézkedésekkel segítsék az érintett munkavállalókat, amelyekhez más források kevésbé megfelelőek. A részt vevő munkavállalók többsége komoly elkötelezettséget tanúsított az intézkedések iránt, általános véleményük pedig rendkívül kedvező volt. Az irányítási modellben széles intézményhálózat bevonása szerepelt, és a helyi önkormányzatok közreműködését kulcsfontosságúnak tartották az intézkedések sikeres végrehajtása szempontjából. Ahol ez lehetséges, a regionális önkormányzatok a munkavállalók újbóli munkába állását célzó hasonló programok esetében is alkalmazni fogják az EGAA módszertanát.

Az intézkedések többek között a következők voltak: az elbocsátott munkavállalók foglalkoztathatóságát és az új munkahely megtalálását akadályozó tényezőket meghatározó pályaorientáció; a munkavállalók munkaerő-piaci újrapozícionálását segítő személyes tanácsadók közreműködésével zajló intenzív álláskeresési/elhelyezkedési segítségnyújtás, és a munkavállalók számára személyi számítógépekhez és álláskereső portálokhoz szakképzett munkatársak felügyelete mellett közvetlen hozzáférést biztosító „aktív tantermek”. A képzési intézkedések között megtalálhatóak voltak a továbbképző tanfolyamok, például informatikai kurzusok, szóbeli és írásbeli kommunikációs technikák, valamint a 45 év felettiek, az alacsonyabban képzettek és a nem spanyol nemzetiségűek sajátos igényeit is figyelembe vevő, alapvető vállalkozói ismereteket nyújtó tanfolyamok. Csoportos képzést is biztosítottak azokon a területeken, ahol a helyi vállalkozások meghatározott képzettségi igényekkel rendelkeztek, illetve olyan feltörekvő ágazatokban, ahol a jövőben várhatóan foglalkoztatási lehetőségek kínálkoznak majd. A munkahely-keresési időszak alatt, és/vagy legalább hat hónapos foglalkoztatás elfogadása esetén a munkavállalók egy része ideiglenes pénzügyi juttatásokban (visszailleszkedési ösztönzők) részesült.

Az uniós támogatások késedelmes kifizetése miatt Spanyolország saját forrásainak felhasználásával már korábban megkezdte az intézkedések első csoportjának végrehajtását. Mivel a tervezett intézkedések túlnyomó részét az EGAA végrehajtási időszakának utolsó hónapjáig nem indíthatták el, Spanyolország arról is határozott, hogy további négy hónapig saját költségére biztosítja a személyre szabott szolgáltatásokat. Az EGAA végrehajtási időszakát követő további intézkedések lehetővé tették, hogy Spanyolország (az eredetileg támogatandó 1 100-ból) még 387 elbocsátott munkavállaló számára nyújtson segítséget. Fél évvel az EGAA végrehajtási időszakát követően az újbóli munkába állás aránya jelentős mértékben meghaladta a közvetlenül az EGAA-projekt befejezésekor mért szintet.

EGF/2009/001 PT/Norte-Centro (Portugália; textiláruk)

Az EGAA-társfinanszírozott intézkedéseket igénybe vevő 720 munkavállalóból 30-nak (4,2 %) a végrehajtási időszak végére ismét volt munkahelye, kilenc (1,3 %) oktatásban vagy képzésben vett részt, a fennmaradó 681 fő (94,6 %) pedig munkanélküli, illetve különböző személyes okokból inaktív volt. A visszailleszkedés arányát a régió pénzügyi és gazdasági válság következtében gyenge foglalkoztatási piacával összefüggésben kell szemlélni. További magyarázatul szolgál az iskolai végzettség alacsony szintje – a támogatott munkavállalók 79 %-a nem fejezte be a kilenc éves alapfokú oktatást és további 13 %-uk nem rendelkezik középfokú végzettséggel –, valamint az 55 év feletti munkavállalók nagy száma, akik számára a rendelkezésre álló időszak túl rövid volt ahhoz, hogy az átfogó oktatási támogatást optimális mértékben hasznosíthassák.

A portugál hatóságok beszámolója szerint az intézkedések kedvező fogadtatásra találtak a résztvevők körében, akik úgy találták, hogy javultak szakmai készségeik és ezáltal foglalkoztathatóságuk mértéke is, valamint a foglalkoztatási szolgálatok körében, amelyek az EGAA-támogatásnak köszönhetően képesek voltak nyomon követni a különböző falvakban elszórtan élő munkanélküliek igényeit. Portugália felismerte az állásukat elveszítő munkavállalók ösztönzésének jelentőségét, ezért a végrehajtási időszak lehető leghatékonyabb kihasználása érdekében biztosította a regionális foglalkoztatási központok teljes körű bevonását és a menetrend szerinti ütemezést.

Az intézkedések között szerepelt az egyénre szabott elhelyezkedési segítségnyújtás, például a meglévő készségek elismerése/tanúsítása és a képzést és a visszailleszkedést célzó útmutató megoldások előkészítése a támogatandó munkavállalók közel egyharmada számára, valamint a nemzeti képesítési jegyzéken alapuló és elismert képzési központok által biztosított számos (rövid) képzési és átképzési modulok csaknem valamennyi támogatandó munkavállaló számára. Más intézkedéseket az új állást különösen nehezen találó munkavállalók igényeihez igazítottak: ezeket nonprofit szervezetek biztosították, és személyes visszailleszkedési terveket, visszailleszkedési segítségnyújtást, valamint pénzügyi juttatásokat tartalmaztak a résztvevő munkavállalók számára. Képzési és vállalkozói támogatások is rendelkezésre álltak. Az intézkedések többsége esetében a munkavállalók és a végrehajtó/irányító szervek együttműködési megállapodást kötöttek, amelyben mindkét fél kötelezettségeit meghatározták.

2011 januárjára (egy évvel az EGAA végrehajtási időszakát követően) a visszailleszkedés mértéke elérte a 200 munkavállalót, ami azt jelzi, hogy az EGAA által társfinanszírozott intézkedések kedvező hatása bizonyos ideig az alap végrehajtását követően is fennmaradt.

EGF/2009/002 DE/Nokia (Németország; mobiltelefonok)

Az EGAA-társfinanszírozott intézkedéseket igénybe vevő 1 305 munkavállalóból 385-nek (29,5 %) a végrehajtási időszak után négy héttel ismét volt munkahelye (ideértve a 36 önálló vállalkozót is), 121 (9,3 %) oktatásban vagy képzésben vett részt, a fennmaradó munkavállalók pedig munkanélküliek (737 fő, 56,5 %), vagy különböző személyes okokból inaktívak (62 fő, 4,8 %) voltak.

A világválság és más problémák, például a szakképzettség viszonylag alacsony mértéke, a munkavállalók többségének előrehaladott életkora, alacsony mobilitási hajlandóságuk és az alacsonyabb fizetést biztosító új állások elfogadásától való idegenkedésük eredményeként kialakult kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet ellenére a németországi hatóságok „meglehetősen kielégítőnek” minősítették az EGAA-projekt eredményeit.

Németország úgy véli, hogy az EGAA a nemzeti válságkezelési erőfeszítések kiegészítésének és elmélyítésének hasznos eszköze azáltal, hogy bővíti a szakképesítések kínálatát és meghosszabbítja a munkavállalók támogathatóságának időszakát. Az EGAA-támogatásban részesülő munkavállalók túlnyomó többsége egykori Nokia dolgozó volt, akik a (szociális partnerek által legfeljebb 12 hónapos időszakra létrehozott) transzfervállalat (Transfergesellschaft) korábbi intézkedéseiben történő részvételüket követően sem tudtak újból munkába állni. Az EGAA-projekt keretében legfeljebb hat hónapig további intenzív képzésben részesültek, amelynek során az egyéni igényekhez igazodó elhelyezkedési segítségnyújtásra és képzési intézkedésekre összpontosító, személyre szabott szolgáltatások széles skálája állt rendelkezésükre, kiegészítve a rövid távú napidíjak („Transferkurzarbeitergeld”) formájában a képzésben és az aktív visszailleszkedési intézkedésekben való részvétel időtartamára nyújtott pénzügyi juttatásokkal, feltéve, hogy az érintett munkavállalók teljes munkaidőben vettek részt az EGAA-projektben.

A tanfolyamokat körültekintően választották ki azokon a területeken, ahol munkaerő-piaci kereslet mutatkozik, és úgy alakították ki azokat, hogy kiegészítsék az Európai Szociális Alap vagy az elbocsátó vállalatok kínálatában már szereplő tanfolyamokat. Az ajánlat tartalmazta továbbá a munkahelyet találók új pozícióra történő felkészítését, a leendő vállalkozók támogatását, a külföldön elhelyezkedni kívánóknak nyújtott útmutatást, valamint hasonló helyzetű személyekből álló csoportok létrehozását annak érdekében, hogy adott munkavállalói csoportokat felruházzanak a szükséges képességekkel. Az EGAA-nak köszönhetően Németország jóval hatékonyabb álláskereső/tanácsadó arányt tudott biztosítani – 40 munkavállalóként egy tanácsadó, szemben az általánosan jellemző 200 munkavállaló/tanácsadó aránnyal –, a tanácsadókat pedig a résztvevők háttere alapján választották ki. Az uniós támogatások késedelmes kifizetése miatt Németország saját forrásainak és az ESZA támogatásainak felhasználásával már korábban megkezdte az intézkedések első csoportjának végrehajtását.

Mindezek következtében az EGAA-társfinanszírozott támogatások nagymértékben egyénre szabottá és eredményessé váltak.

Hat hónappal a végrehajtási időszakot követően 42 további, korábban munkanélküli személy talált új állást, 427-re emelve a munkaerőpiacra visszatérő munkavállalók számát. A visszailleszkedési arány néhány hónappal később tovább növekedett, ami azt jelzi, hogy az EGAA által társfinanszírozott támogatások hosszú távon is kedvező hatást gyakorolhatnak.

4.5. Pénzügyi jelentés

4.5.1. EGAA-ból nyújtott pénzeszközök

A költségvetési hatóság 2010-ben 31 EGAA-támogatást ítélt meg, összesen 83 554 141 EUR összegben, ami a rendelkezésére álló éves összeghatár 16,7 % -a (lásd a 2. táblázatot). A 31 kifizetés fedezetét a 2010. évi költségvetésből biztosítják, bár ezek közül kilencet csak 2011 elején teljesítettek.

A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontja[10] (az EGAA költségvetési keretének meghatározása) értelmében az EGAA nem lépheti túl az 500 millió EUR maximális éves összeget, és az előző év teljes kiadási korlátja alatti bármely fennmaradó mozgástérből és/vagy az előző két év során törölt kötelezettségvállalási előirányzatokból finanszírozható, kivéve a pénzügyi keret 1B. fejezetéhez kapcsolódókat. Ezen túlmenően az EGAA-rendelet 12. cikke értelmében minden év szeptember 1-jén legalább az éves maximum összeg 25 %-ának rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezése érdekében.

Az Alapok számára 2010-ben biztosított kötelezettségvállalási előirányzatokat a források költségvetési sorból az EGAA költségvetési sorhoz utalták át.

2010-ben a két alap politikai közelsége miatt a kifizetési előirányzatokat év elején az ESZA-költségvetésből biztosították (19 881 554 EUR). A különböző eszközök költségvetési forrásainak felhasználása körüli konfliktusok elkerülése érdekében a Bizottság az év során alternatív forrásokat határozott meg a kifizetési előirányzatokhoz, és nyilvánvalóvá vált, hogy ezek közül több kihasználtsága alacsony volt. „A vállalati program lezárása: a kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzügyi környezetének javítása” költségvetési sorból 21 381 228 EUR összeget használtak fel. További 42 291 359 EUR-t határoztak meg és használtak fel a „Versenyképességi és innovációs keretprogram – Vállalkozási és innovációs program” költségvetési sorból. A beruházási előrejelzések mindkét költségvetési sor esetében drasztikusan csökkentek a pénzügyi válság következtében.

A 2010. évre vonatkozó kifizetések (83 554 141 EUR) 60 %-kal meghaladták a 2009. évre vonatkozókat (52 349 047 EUR). Tapasztalatok szerint a tagállamok ma már jóval hatékonyabban állítják össze és nyújtják be EGAA-kérelmeiket, mint a kezdeti években.

4.5.2. Technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadások

Az 1927/2006/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint az adott évben rendelkezésre álló pénzügyi források legfeljebb 0,35 %-a (maximum 1,75 millió EUR) bocsátható rendelkezésre technikai segítségnyújtás formájában a Bizottság kezdeményezésére az EGAA-rendelet végrehajtásához szükséges információval, adminisztratív és technikai segítségnyújtással, nyomon követéssel, pénzügyi ellenőrzéssel, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel kapcsolatos intézkedések finanszírozására. 2010-ben 1 110 000 EUR összeg igénybevételét javasolták technikai segítségnyújtáshoz[11]az 5. táblázatban feltüntetett tevékenységekre. A technikai segítségnyújtáshoz az év során rendelkezésre álló fennmaradó 640 000 EUR összeget nem hívták le.

5. táblázat: — Technikai segítségnyújtásra fordított kiadások 2010-ben

Leírás | Költségvetésbe felvett összeg EUR | Tényleges összeg EUR |

Tájékoztatás (pl. az EGAA weboldalak frissítése valamennyi hivatalos uniós nyelven, kiadványok és audiovizuális tevékenységek) | 240 000 | 81 436,59 |

Igazgatási és technikai támogatás - EGAA-kapcsolattartók találkozói - Konferenciák és szemináriumok (ideértve az érdekelt felek konferenciáit) | 70 000 200 000 | 86 425,34 332 478,59 |

Értékelés (az EGAA félidős értékelése az EGAA-rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint) | 300 000 | 300 000 |

Nyomon követés (tíz tanulmány) | 250 000 | 0 |

Tudásbázis létrehozása | 50 000 | 0 |

Auditálás és ellenőrzés: Ebben a kategóriában nem használtak fel hozzájárulást (a 2010-ben végzett auditot az Európai Bizottság más forrásaiból finanszírozták) |

Összesen | 1 110 000 | 800 340,52 |

Az év során két, az érdekelt felek számára tartott EGAA-konferencia megrendezéséről határoztak, hogy konzultációt folytathassanak a tagállamokkal, a végrehajtó szervekkel és a szociális partnerekkel a jelenlegi EGAA-rendeletről, a 2011 után szükséges módosításokról (fenntartsák-e a válság miatti eltérést, amely lehetővé teszi, hogy az EGAA támogassa a pénzügyi és gazdasági világválság miatt elbocsátott munkavállalókat és az EGAA-hozzájárulás mértékét a teljes költség 65 %-ra emeli), valamint a 2013-at (az EGAA-rendelet kötelező teljes felülvizsgálatát) követően szükséges változtatásokról. Ezek az egyeztető konferenciák az eredetileg tervezett tíz nyomon követési tanulmányt helyettesítik. Ezenfelül 2011 áprilisára szemináriumot terveztek az EGAA ellenőrök részvételével.

4.5.3. Szabálytalanságok (jelentett vagy lezárt esetek)

2010-ben nem jelentettek a Bizottságnak az EGAA-rendelet tárgykörében szabálytalanságokat, és nem volt az EGAA tárgykörében lezárt szabálytalansági ügy.

4.5.4. EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárása

Az EGAA-rendelet 15. cikkének (2) bekezdése határozza meg az EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárására vonatkozó eljárást. 2010-ben lezárták az EGAA kezdete óta megítélt hozzájárulások második ütemét. Ez a következő hat hozzájárulás:

6. táblázat: — A 2010-ben lezárult esetek

[pic]

E hat kérelemre vonatkozóan a felhasználatlan, Bizottságnak visszatérítendő pénzeszközök 9 857 484,55 EUR összeget tettek ki.

Számos oka van annak, hogy a tagállamok miért nem használták ki az EGAA keretében rendelkezésre álló teljes hozzájárulást. Ugyan a tagállamok felé elvárás, hogy valósághű költségvetési irányszámokat nyújtsanak be a személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó koordinált intézkedéscsomaghoz, lehetséges, hogy az intézkedések végrehajtásakor nincs szükség minden igényelt forrásra. Előfordulhat például, hogy túlbecsülték a támogatásra szoruló munkavállalók számát, egyes munkavállalók magasabb költségű intézkedések helyett alacsonyabb költségűek mellett döntenek, vagy egy intézkedésben az eredeti feltételezésekhez képest rövidebb ideig vesznek részt, mivel közben új állást találnak, mások pedig egyáltalán nem vesznek részt bennük, mivel az előrehozott öregségi nyugdíjat választják. Az intézkedések végrehajtásának késése további oka lehet az alacsonyabb kiadásoknak. A tapasztalat növekedésével az intézkedések pénzügyi tervezésének optimalizálása és a munkavállalói részvétel előrejelzésének pontosabb megítélése várható a tagállamok részéről, amelyek megszerzett tapasztalataikat már el is kezdték alkalmazni újabb kérelmeikben. Jelentős erőfeszítések történnek továbbá a döntéshozatali eljárások, valamint az EGAA-támogatások kifizetési eljárásainak egyszerűsítésére a rendelkezésre álló idő és források jövőbeni optimális felhasználása érdekében.

4.6. A Bizottság által végzett technikai segítségnyújtási tevékenységek

4.6.1. Tájékoztatás és nyilvánosság

Internetes oldal

Az 1927/2006/EK rendelet 9. cikke értelmében a Bizottság „a közösség valamennyi nyelvén rendelkezésre álló internetes oldalt hoz létre, amely információkat tartalmaz az Alapról, útmutatást ad a kérelmek benyújtásához, valamint frissített információkkal szolgál az elfogadott és elutasított kérelmekről, kiemelve a költségvetési hatóság szerepét.”

A 9. cikkel összhangban a Bizottság által felállított EGAA internetes oldalt ( http://ec.europa.eu/egf ) a Közösség 23 nyelvén (beleértve az ír nyelvet is) hozzáférhetővé tették. 2010-ben az EGAA-weboldal 177 654 lehívott oldalt és 80 208 látogatót számlált.

Promóciós tevékenységek 2010-ben

2010 első negyedévében kiadtak egy tájékoztatót, amely az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló 546/2009/EK rendeletben bevezetett főbb változtatásokat foglalja össze. A tájékoztatót 23 nyelven adták ki, és az interneten az EGAA weboldalán érhető el. Nyomtatott formában angol, francia és német nyelven eljuttatták az állami munkaügyi hivatalokhoz és a nagyközönséghez.

4.6.2. A tagállami hatóságokkal és a szociális partnerekkel folytatott találkozók

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap tagállami képviselőkből álló kapcsolattartóinak ötödik ülésére 2010. március 11-én Brüsszelben, hatodik ülésére pedig 2010. szeptember 29–30-án Portóban került sor. A portói ülés egyik feladatként az EGAA-rendelet két felülvizsgálatát készítették elő, amelyeket a Bizottságnak 2011, illetve 2013 végéig kell elvégeznie.

4.6.3. Az EGAA félidős értékelése

A Bizottság az EGAA-rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint előkészítette az Alap félidős értékelését. Az értékelésre vonatkozó megbízás kiadásához szükséges igazgatási eljárásokat 2010 végére csaknem teljesen befejezték.

5. Tendenciák

Az EGAA-támogatások számának növekedésével egyre több adat áll rendelkezésre a felhasználási tendenciák megállapításához, és az Alap tevékenységeinek irányultság szerinti áttekintésére. Az alábbi ábrán, valamint az 1. mellékletben szemléltetett adatok a 2007 januárja és 2010 decembere között beérkezett, 25 gazdasági ágazatot érintő 73 kérelem alapján készültek.

1. ábra: A 2007–2010 között beérkezett kérelmek száma

[pic]

2007 | 2008 | 2009 | 2010 | Összesen |

válságtípus | ------- | ------ | 23 | 24 | 47 |

ágazattípus | 8 | 5 | 6 | 7 | 26 |

Összesen | 8 | 5 | 29 | 31 | 73 |

a teljes összeg %-a | 11,0 % | 6,8 % | 39,7 % | 42,5 % | 100,0 % |

2. ábra: A támogatásra jogosult munkavállalók száma tagállamonként

[pic]

12 600 támogatásban részesítendő munkavállalóval Írország vezeti a tagállamok listáját, őt követi Spanyolország, több mint 9 600 munkavállalóval, míg a Cseh Köztársaság és Bulgária külön-külön hozzávetőleg 450, illetve 650 támogatandó munkavállalót jegyez.

3. ábra: A támogatásra jogosult munkavállalók száma ágazatonként

[pic]

*) 2010.12.31-én a két megjelölt kérelem az „épületek építése” ágazathoz tartozott (NACE 41. ágazat).

Az érintett ágazatok közül első helyen a gépjárműipar áll, több mint 18 000 támogatásban részesült munkavállalóval, ezt követi a textilipar (több mint 11 000 támogatásra jogosult munkavállaló) és az építőipar (valamivel több, mint 10 000 támogatásra jogosult munkavállaló)[12].

4. ábra: Egy munkavállalóra jutó átlagos EGAA-támogatás ágazatonként

[pic]

*) 2010.12.31-én a két megjelölt kérelem az „épületek építése” ágazathoz tartozott (NACE 41. ágazat).

A 4. ábra az egy munkavállalóra jutó átlagos EGAA-támogatási összeget szemlélteti ágazati bontásban. A hajógyártási ágazatban dolgozók részesültek a legmagasabb átlagos EGAA-támogatásban (munkavállalónként valamivel több mint 15 000 EUR), őket a fémalapanyag-ipar (munkavállalónként közel 9 700 EUR), a légijármű-karbantartó ágazat (munkavállalónként több mint 8 700 EUR) és a „gép, gépi berendezés” ágazat (munkavállalónként több mint 7 000 EUR) követi. A bútoripart, a kiskereskedelmi ágazatot és a ruházati termékek ágazatát jellemzi a legalacsonyabb átlagtámogatási összeg (kb. 1 000 EUR munkavállalónként).

6. Következtetés

A tendenciákról jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint egyre több szektorban, egyre több tagállam nyújt be EGAA-kérelmeket. Ezenfelül a tagállamok egyre nagyobb tapasztalatra tesznek szert a legmegfelelőbb intézkedések kiválasztásában, az elbocsátott munkavállalókra vonatkozó segítségnyújtás tervezésében és az EGAA új megközelítések vizsgálatához történő felhasználásában. Más rendelkezésre álló forrásokkal kiegészítve és a főbb érdekelt felekkel konzultálva az EGAA-ban rejlő lehetőségek teljes körű feltárása a jövőben egyre inkább személyre szabott segítséget nyújt majd az elbocsátott munkavállalóknak, ezáltal javítva munkaerő-piaci lehetőségeiket.

1. melléklet 2010.12.31-ig benyújtott EGAA kérelmek gazdasági tevékenység szerinti bontásban kérelmek száma összesen : 73 *) |

Gépjárműipar (NACE 29. ágazat: Közúti jármű gyártása) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2007/001 | FR | Peugeot |

EGF/2007/010 | PT | Lisboa-Alentejo |

EGF/2008/002 | ES | Delphi |

EGF/2008/004 | ES | Castilla y León and Aragón |

EGF/2009/007 | SE | Volvo |

EGF/2009/009 | AT | Steiermark |

EGF/2009/013 | DE | Karmann |

EGF/2009/019 | FR | Renault |

EGF/2010/002 | ES | Cataluña automoción |

EGF/2010/004 | PL | Wielkopolskie Automotive |

EGF/2010/015 | FR | Peugeot |

EGF/2010/023 | ES | Lear |

EGF/2010/031 | BE | General Motors Belgium |

Textiláruk (NACE 13. ágazat: Textília gyártása) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2007/005 | IT | Sardegna |

EGF/2007/006 | IT | Piemonte |

EGF/2007/007 | IT | Lombardia |

EGF/2008/001 | IT | Toscana |

EGF/2008/003 | LT | Alytaus tekstilė |

EGF/2008/005 | ES | Cataluña Textile Sector |

EGF/2009/001 | PT | Norte-Centro |

EGF/2009/004 | BE | Oost en West Vlaanderen textiles |

EGF/2009/005 | BE | Limburg textiles |

EGF/2010/009 | ES | Comunidad Valenciana Textiles |

Ruházati termékek ágazata (NACE 14. ágazat: Ruházati termékek gyártása) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2007/008 | MT | Textiles |

EGF/2009/018 | LT | Manufacture of wearing apparel |

EGF/2010/003 | ES | Galicia Textiles |

EGF/2010/014 | SI | Mura |

Nyomdaipar (NACE 18. ágazat: Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2009/026 | NL | Noord Holland és Utrecht |

EGF/2009/027 | NL | Noord Brabant és Zuid Holland |

EGF/2009/028 | NL | Limburg |

EGF/2009/029 | NL | Gelderland és Overijssel |

EGF/2009/030 | NL | Drenthe |

EGF/2010/027 | NL | Noord Brabant (NACE 18. ágazat) |

EGF/2010/028 | NL | Overijssel (NACE 18. ágazat) |

EGF/2010/029 | NL | Zuid-Holland and Utrecht (NACE 18. ágazat) |

EGF/2010/030 | NL | Noord-Holland and Flevoland (NACE 18. ágazat) |

Gép, gépi berendezés (NACE 28. ágazat: Gép, gépi berendezések gyártása) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2009/015 | DK | Danfoss Group |

EGF/2009/031 | DK | Linak |

EGF/2010/001 | DK | Nordjylland |

EGF/2010/006 | PL | H.Cegielski-Poznań |

EGF/2010/013 | PL | Podkarpackie |

EGF/2010/017 | DK | Midtjylland machinery |

EGF/2010/018 | DE | Heidelberger Druckmaschinen |

EGF/2010/022 | DK | LM Glasfiber |

Elektronikai termékek (NACE 26. ágazat: Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2009/023 | PT | Qimonda |

EGF/2010/008 | AT | AT&S |

EGF/2010/011 | NL | NXP Semiconductors |

Mobiltelefonok (NACE 26. ágazat: Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2007/003 | DE | BenQ |

EGF/2007/004 | FI | Perlos |

EGF/2009/002 | DE | Nokia |

Épületek építése (NACE 41. ágazat: Épületek építése) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2009/011 | NL | Heijmans N.V. |

EGF/2009/017 | LT | Épületek építése |

EGF/2010/019 | IE | Építőipar, NACE 41. ágazat |

Speciális szaképítés (NACE 43. ágazat: Speciális szaképítés) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2010/020 | IE | Építőipar, NACE 43. ágazat |

Építészmérnöki tevékenység (NACE 71. ágazat: Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2010/021 | IE | Építőipar, NACE 71. ágazat |

Fémalapanyag-ipar (NACE 24. ágazat: Fémalapanyag gyártása) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2009/022 | BG | Kremikovtsi AD (nem támogatható) |

EGF/2010/007 | AT | Steiermark and Niederösterreich |

Háztartási készülékek (NACE 27. ágazat: Villamos berendezés gyártása) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2009/006 | IT | Gruppo Merloni |

EGF/2009/010 | LT | AB Snaige |

Kiskereskedelmi ágazat (NACE 47. ágazat: Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2010/010 | CZ | Unilever |

EGF/2010/016 | ES | Aragón Retail trade |

Számítógépek (NACE 26. ágazat: Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2009/008 | IE | Dell |

Nagykereskedelmi ágazat (NACE 46. ágazat: Nagykereskedelem) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2010/012 | NL | Noord Holland ICT |

Légijármű-karbantartó ágazat (NACE 33. ágazat: Ipari gép, berendezés, eszköz javítása) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2009/021 | IE | SR Technics |

Kiadói tevékenység (NACE 58. ágazat: Kiadói tevékenység) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2009/024 | NL | Noord Holland és Zuid Holland |

Bútoripar (NACE 31. ágazat: Bútorgyártás) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2009/016 | LT | Bútorgyártás |

Kristályüvegipar (NACE 23. ágazat: Nemfém ásványi termék gyártása) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2009/012 | IE | Waterford Crystal |

Kő/Márvány (NACE 23. ágazat: Nemfém ásványi termék gyártása) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2010/005 | ES | Comunidad Valenciana Natural Stone |

Kerámiaipar (NACE 23. ágazat: Nemfém ásványi termék gyártása) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2009/014 | ES | Comunidad Valenciana |

Épületasztalos-ipar (NACE 16. ágazat: Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2009/020 | ES | Castilla–La Mancha |

Pénzügyi szolgáltatások (NACE 64. ágazat: Pénzügyi közvetítés, kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2010/024 | NL | ABN Amro Bank |

Hajógyártás (NACE 30. ágazat: Egyéb jármű gyártása) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2010/025 | DK | Odense Steel Shipyard |

Cipőgyártás (NACE 15. ágazat: Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása) |

Szám | Tagállam | Kérelem |

EGF/2010/026 | PT | Rohde |

*) A következő négy kérelmet a tagállamok (2010.12.31-ig) visszavonták, így azok nem szerepelnek a felsorolásban és a statisztikában: |

EGF/2007/002 | FR | Renault |

EGF/2007/009 | ES | Delphi |

EGF/2009/003 | AT | Magna Steyr |

EGF/2009/025 | NL | Noord Brabant |

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 1927/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról, HL L 406., 2006.12.30., 1.o., minden nyelvet érintő helyesbítés: HL L 48., 2008.2.22., 82.o, az angol nyelvet érintő helyesbítés: HL L 202., 2008.7.31., 74.o.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 546/2009/EK rendelete (2009. június 18.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 167., 2009.6.29.).

[3] Gép, gépi berendezés (6), gépjárműipar (5), nyomdaipar (4), elektronikai berendezések ágazata (2), kiskereskedelmi ágazat (2) ruházati termékek ágazata (2), textiláruk (1), épületek építése (1), speciális szaképítés (1), építészmérnöki tevékenység (1), pénzügyi szolgáltatások (1), hajógyártás (1), cipőgyártás (1), kő/márvány (1), nagykereskedelmi ágazat (1), fémalapanyag-ipar (1).

[4] A három írországi építőipari kérelmet (EGF/2010/019, 020, 021) nem vettük figyelembe, mivel a részletes bontást csak 2011-ben nyújtották be.

[5] 2009ESFN451 Stichting Opleidings- en ontwikkelingsfonds voor semiconductor productiebedrijven.

[6] 2008ESFN226 (projektidőszak: 2009.04.01–2010.03.31.) és 2008ESFB295 (projektidőszak: 2009.11.01–2010.10.31.).

[7] Ideértve a „képzés a nagyobb elhelyezkedési esélyekért” és a „felkészítés a nemzeti szakképesítések megszerzését célzó eljárásokra” elnevezésű kezdeményezéseket.

[8] SEC(2010) 993 végleges, 2010.8.30.

[9] A táblázatot a Bizottság a tagállamok zárójelentéseiben szereplő, általuk végrehajtott intézkedések alapján állította össze. A táblázat nem teljes egészében az Eurostat által használt, a „Munkaerőpiac-politikai adatbázis – Módszertan – 2006. júniusi felülvizsgálat” című dokumentumban leírt módszertan alapján készült. Egyes EGAA-társfinanszírozott intézkedések, például álláskeresési támogatások, képzési támogatások, aktív munkaerő-piaci intézkedés alatt biztosított kiegészítő juttatások, egyik Eurostat-kategóriába sem sorolhatók be.

[10] HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[11] HL L 154., 2010.6.19., 27. o.

[12] A részletesebb bontást lásd az 1. mellékletben.