13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/156

—

örömmel fogadja a „Kreatív Európa” programot, amely mint a 2014–2020 közötti időszak többéves pénzügyi keretének (1) kulturális és kreatív iparágakra vonatkozó új keretprogramja egyesíti a jelenlegi Kultúra, MEDIA és MEDIA Mundus programokat, és egyúttal teljesen új eszközt hoz létre a forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében,

—

nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a kultúra önmagában olyan értéket képvisel, amely a kulturális javak és szolgáltatások gazdasági szempontjaitól függetlenül létezik, a program kidolgozása során pedig figyelembe kell venni ezt a kettősséget, azáltal, hogy a program nem kizárólag a kultúra gazdasági értékesíthetősége mentén orientálódik,

—

üdvözli, hogy az Európai Bizottság a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret időszakára a kulturális és kreatív iparágaknak nyújtott támogatások jelentős mértékű növelését javasolja, melyek teljes összege elérné az 1,801 milliárd eurót, azaz a jelenlegi kiadásokhoz képest a pénzügyi források jelentős mértékű (37 %-os) növelését irányozza elő,

—

utal arra, hogy a szabad és független kultúra alapvetően fontos a társadalmi fejlődés szempontjából: biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát és a sokszínűséget, lehetőséget ad a részvételre, és fórumokat teremt a kritikus, független vitákhoz, amelyek az élő demokrácia alapfeltételei.

Előadó

BIHARY Gábor (HU/PES), Budapest Főváros Közgyűlésének tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Kreatív Európa program létrehozásáról

COM(2011) 785 final

1.

örömmel fogadja a „Kreatív Európa” programot, amely mint a 2014–2020 közötti időszak többéves pénzügyi keretének (2) kulturális és kreatív iparágakra vonatkozó új keretprogramja egyesíti a jelenlegi Kultúra, MEDIA és MEDIA Mundus programokat, és egyúttal teljesen új eszközt hoz létre a forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében;

2.

nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a kultúra önmagában olyan értéket képvisel, amely a kulturális javak és szolgáltatások gazdasági szempontjaitól függetlenül létezik, a program kidolgozása során pedig figyelembe kell venni ezt a kettősséget, azáltal, hogy a program nem kizárólag a kultúra gazdasági értékesíthetősége mentén orientálódik;

3.

elismeri, hogy a kultúra és a média összekapcsolásával ez a program megkönnyítheti a kulturális termékek terjesztését, egységes online piacot teremthet az audiovizuális alkotásoknak, és segíthet felszabadítani a kulturális és kreatív szektor munkahelyteremtő potenciálját;

4.

helyesli a keretprogram egyszerűsítésre irányuló törekvését, hogy az európai kulturális és kreatív szakemberek számára könnyen hozzáférhető átjárót és tevékenységeikhez lehetőséget nyújt az EU területén belül és azon kívül;

5.

egyetért a jelenlegi programok hatásvizsgálati megállapításaival, nevezetesen négy közös probléma megfogalmazásával, amelyeket a kívánt hatások elérése érdekében uniós szinten kell megoldani a programok és az új pénzügyi eszköz egyetlen keretprogramban történő egyesítésével:

6.

helyesli, hogy a program kifejezetten az országhatárokon átnyúló tevékenységet végző kulturális és kreatív ágazatok igényeire összpontosít, és szorosan kapcsolódik a kulturális és nyelvi sokféleség elősegítéséhez, s ezáltal kiegészíti a többi uniós programot, például a kulturális és kreatív ágazatokra irányuló beruházásokat támogató strukturális alapokat, a kulturális örökség helyreállítását, a kulturális infrastruktúra és szolgáltatások támogatását, a kulturális örökséghez kapcsolódó digitalizálási alapokat, valamint a külkapcsolatokhoz és a bővítéshez kapcsolódó eszközöket;

7.

helyesli továbbá, hogy a program a fentiek mellett a meglévő márkák, például a MEDIA, a European Heritage Label és az Európa Kulturális Fővárosa tapasztalataira és sikerére is építeni fog;

8.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret időszakára a kulturális és kreatív iparágaknak nyújtott támogatások jelentős mértékű növelését javasolja, melyek teljes összege elérné az 1,801 milliárd eurót, azaz a jelenlegi kiadásokhoz képest a pénzügyi források jelentős mértékű (37 %-os) növelését irányozza elő;

9.

hangsúlyozza, hogy a támogatás növelése összhangban van az Európa 2020 stratégia és kiemelt kezdeményezéseinek szellemével és prioritásaival, mivel a kulturális és kreatív iparágakba való beruházás közvetlenül hozzájárul a stratégiában célul kitűzött intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez, valamint megkönnyíti a kulturális és kreatív iparágakban tevékenykedő kkv-k forráshoz jutását;

10.

pontosabb meghatározásokat tart azonban szükségesnek, különösen a pénzügyi eszköz jogi keretét és alkalmazási kritériumait illetően;

11.

utalni kíván arra, hogy a kreatív és kulturális szektorban többnyire mikrovállalkozások, kis- és középméretű, illetve egyéni vállalkozások működnek, amelyek helyi szintű kezdeményezéseket és szervezést igényelnek. Ez a helyi szintű megközelítés pozitív aspektus a régiók szempontjából, egyrészről mert fellendíti a helyi gazdaságot (a kreativitás erősíti a gazdaság versenyképességét), másrészről mert segít helyben tartani a tehetségeket és a számukra megfelelő munkahelyeket. A kulturális területen dolgozók és vállalkozók speciális helyzetét ezért figyelembe kell venni;

12.

üdvözli a kulturális iparág kapacitásának növelésére, valamint a kultúra Európán belüli és kívüli, nemzetek közötti áramlásának ösztönzésére irányuló intézkedéseket, mivel a kulturális diverzitást a fejlődés egyik forrásának tekinti;

13.

egyetért azzal, hogy a gazdasági és pénzügyi válság idején a kultúra szerepet játszhat a tekintetben, hogy kreatívan elősegíti a társadalompolitikai célkitűzések elérését, támogatva az újító tevékenységeket, mint a társadalmi szinten jelentkező eredmények elérésének egyik eszközét (3);

14.

úgy véli, hogy a kultúra és a művészet, illetve a kulturális média és audiovizuális ipar képes változásokat elérni az emberek magatartásában, új társadalmi kapcsolatokat hozva létre és kreatív képességeik kamatoztatására ösztönözve az egyéneket. A kultúra és a művészetek egyben egy demokratikus társadalom értékeinek garanciái is lehetnek;

15.

utal arra, hogy a szabad és független kultúra alapvetően fontos a társadalmi fejlődés szempontjából: biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát és a sokszínűséget, lehetőséget ad a részvételre, és fórumokat teremt a kritikus, független vitákhoz, amelyek az élő demokrácia alapfeltételei;

16.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unió egész területén nagy felelősség hárul a helyi és regionális önkormányzatokra a kulturális politikák végrehajtásában, mivel a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet töltenek be a kultúra népszerűsítésében és súlyának növelésében is, különösen a kulturális örökség megőrzése és a művészi innováció támogatása keretében (4). A helyi és regionális önkormányzatoknak emellett külön felelősségük, hogy a gyermekek és a fiatalok hozzáférhessenek egy aktív kulturális élethez, és részt vehessenek abban;

17.

emlékeztet arra, hogy korábban is hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy polgárközeli mivoltukból adódóan a helyi és regionális önkormányzatok stratégiai szempontból a legjobb helyzetben vannak, hogy az Unión belüli különböző kulturális csoportok sajátos igényeinek és kéréseinek megfeleljenek, valamint hogy a helyi és regionális közösségeket egy jobb kultúraközi párbeszéd előmozdítása érdekében mozgósítsák (5);

18.

rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok sikeresen beépítették fejlesztési stratégiáikba a kulturális és kreatív iparágakat, ami a helyi gazdaságok megerősödéséhez is hozzájárult; különösen a területi önkormányzatok szintjén van lehetőség fiatal művészeket összefogó hálózatokat és adatbankokat létrehozni, a fiatalok képzését művészeti-kulturális téren előmozdítani, az ifjú művészek professzionalizálódását elősegíteni, multimédiás és multikulturális kísérleteket beindítani, a fiatal művészek művei számára közterületeket rendelkezésre bocsátani, művészeti és kulturális téren értő ifjú közönség kialakulását ösztönözni, a fiatalok művészeti-kulturális irányú közösségi életét támogatni, valamint a helyi hagyományok és kötődések mentén az innovációt előmozdítani (6);

19.

kiemeli, hogy az audiovizuális szektor nem csupán a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás szempontjából igen fontos iparág, hanem annyiban is kulcságazatnak számít, hogy a régiók és a városok kulturális identitását és sokféleségét védi és támogatja. Sajátosságából adódóan egyúttal döntő tényezővé lép elő az európai szociális értékek fejlődése és a demokratikus társadalom működése szempontjából, mivel az audiovizuális alkotások fontos szerepet játszhatnak az európai identitás kialakításában (7);

20.

aláhúzza, hogy a digitális műsorszórásra való átállás új lehetőségeket kínál a különböző európai régiók összekapcsolására, mivel azok kicserélik egymás közt audiovizuális alkotásaikat, új utakat alakítva ki a kapcsolatfelvételre és a tartalmak megosztására. Az átállás lehetővé teheti új közönségek megnyerését, hasznot húzhat az alternatív tartalmakból, új szolgáltatásokat nyújthat, és nagyobb ismertséget biztosíthat a különböző régiókból származó tartalmaknak (8);

21.

ismételten kéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy kapjon nagyobb nyomatékot a helyi és regionális önkormányzatok közösségeik kultúrájának terjesztésében és ápolásában játszott központi szerepe (9), és hogy a helyi és regionális önkormányzatok jussanak jelentősebb szerephez a programban;

22.

ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a nagy, átfogó projektekre szánt források, illetve a helyi és regionális szintre összpontosító intézkedések és tevékenységek finanszírozása között;

23.

nyomatékosan kéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a rendelet végrehajtása során a pénzügyi ágazat túlhangsúlyozása helyett a kultúra szereplői kapjanak nagyobb beleszólást a döntéshozatalba;

24.

elismeri, hogy a javaslatban előterjesztett intézkedések a jelenlegi formájukban, úgy tűnik, megfelelnek a szubszidiaritás és az arányosság elvének, ugyanakkor kiemeli, hogy az európai kulturális és kreatív iparágak finanszírozásához kapcsolódó intézkedések kidolgozása, végrehajtása és irányítása kapcsán rendszeresen ki kellene kérni a helyi és regionális önkormányzatok véleményét;

25.

hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a Kreatív Európa program a lehető legszélesebb körben legyen ismert az Unió régióiban és ehhez felajánlja együttműködését, ugyanakkor szerepet kíván játszani a program monitoring folyamatában;

26.

fontos lépésnek értékeli a keretrendszer három ágra bontását (kulturális-kreatív ág, kultúraág és médiaág) és az ágakhoz rendelt indikatív költségvetés-felosztást, de felhívja arra a figyelmet, hogy a program végrehajtása során az igények és tapasztalatok alapján kellő rugalmasságot kell biztosítani esetleges átcsoportosításokra az ágak között;

27.

felhívja a figyelmet arra, hogy ezen új struktúrában a művészeti és a kulturálisörökség-védelmi szektor ne marginalizálódjon;

28.

üdvözli a kulturális és kreatív iparágak fejlesztésének támogatása terén javasolt stratégiai és inkluzív megközelítésre tett bizottsági javaslatot;

29.

hangsúlyozza, hogy a siker érdekében integrált fejlesztési stratégiákat kell kidolgozni a releváns területi szinteken, a különböző állami politikák (például a gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás, az oktatás és a kultúra) területén illetékes hatóságokkal, valamint a civil társadalom – nevezetesen a vállalkozások, a munkavállalók és a civil szervezetek – képviselőivel partnerségben;

30.

felveti, hogy elemezni kellene, mely területek és tematikák képezik a régiók és helyi közösségek támogatásra érdemes erősségeit, mivel minden régióban rejlenek egyedi lehetőségek, melyeket fel kell térképezni: a nagyvárosok és a jobb módú régiók kedvezőbb lehetőségekkel és eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a kreativitás többszintű, sok embert vonzó pólusaivá váljanak, ugyanakkor a kisebb és hátrányosabb helyzetű régiók számára is adott kell hogy legyen a lehetőség, hogy megismertessék a világ többi részével kulturális értékeiket, különös tekintettel az Unió perifériális és gyéren lakott területeire;

31.

korábban is rámutatott arra, hogy valódi szükség van megbízhatóbb információkra az európai kulturális szektor általános helyzetéről (10), ezért üdvözli az érintett piacokra vonatkozó adatgyűjtések, tanulmányok, előrejelzési szakismeretek és munkaügyi eszközök, értékelések, politikai elemzések és statisztikai felmérések támogatására irányuló javasolt intézkedéseket. Biztosítani kellene azonban azt, hogy az erőforrások, a költségek és az adatfeldolgozás fölösleges megkettőzését elkerülendő, az adatgyűjtési és az elemzési munka megosztásra kerüljön a nemzeti és az európai statisztikai hivatalok között;

32.

hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív iparágak működéséhez az interdiszciplináris környezet kedvezőbb körülményeket biztosít, ezért ajánlott elősegíteni a művészet, a filozófia, a tudományok, a kutatás és az innováció, valamint a vállalkozások közötti hidak kiépülését;

33.

szükségesnek tartja valódi „kreatív partnerségek” kiépítését a kulturális és kreatív iparágak és az egyéb területek – például az oktatás, az ipar, a kutatás és a közigazgatás – között és hatékony mechanizmusok kidolgozását sürgeti a kreatív tudás – például a formatervezés – más szektorokba való átültetése érdekében;

34.

üdvözli a kulturális iparág kapacitásának növelésére, valamint a kultúra Európán belüli és kívüli, határokon átnyúló áramlásának ösztönzésére irányuló intézkedéseket;

35.

elismeréssel fogadja, hogy a kultúraágban a program a korábbiaknál nagyobb figyelmet szentel a kapacitásépítésnek és a nemzetek közötti kultúraáramlásnak, a nemzetközi turnékat is beleértve széles körű, strukturáló hatású, új európai platformokat hozva létre, és több stratégiai támogatáscsomagot hirdetve meg a könyvkiadók számára irodalmi művek fordítására és promóciós kampányokra egyaránt;

36.

hangsúlyozza, hogy a válság utáni gazdaságban a kultúra szerepet játszhat a tekintetben, hogy kreatívan elősegíti a társadalompolitikai célkitűzések elérését, támogatva az újító és kísérletező tevékenységeket mint a társadalmi szinten jelentkező eredmények elérésének egyik eszközét;

37.

üdvözli a nemzetek közötti kultúraáramlás előirányzott támogatását, és külön kiemeli, milyen fontos támogatni azokat a kapcsolódó tevékenységi ágakat, melyek hozzásegítik a kultúrát ahhoz, hogy eljusson a közönségéhez függetlenül a régiók esetenként kedvezőtlen területi elhelyezkedésétől és a soknyelvűség problémájától;

38.

aláhúzza, hogy a kultúra területén a beruházásoknak egyformán kell támogatniuk az egyéni és kollektív művészeti produktumokat, illetve a kulturális és kreatív iparágak számára kulcsfontosságú területeket, például az új üzleti modelleket, a kreativitást és az innovációt, a digitalizációt, a képesítési rendszereket és a humántőke fejlesztését, valamint a többi szektorral létesített kreatív partnerségeket;

39.

hangsúlyozza, milyen fontos a magán- és a közszféra művészeti kísérletek támogatására irányuló közös kezdeményezéseinek fejlesztése, amelyek kölcsönösen előnyösek lehetnek a kultúra megerősödése és a vállalkozások jövedelmezősége szempontjából egyaránt;

40.

kijelenti, hogy a helyi és regionális önkormányzatok képesek hatékonyabb szerepet játszani a helyi vállalkozások tájékoztatásában arról, hogy miként és milyen eszközökkel támogathatják a helyi és regionális kulturális tevékenységeket;

41.

kiemeli, hogy a magánszektor gyakran fontos szerepet játszik a kultúra támogatásában, a vállalati társadalmi felelősségvállalás keretében, adományok vagy egyéb támogató fellépések formájában, ugyanakkor a helyi és regionális önkormányzatok a maguk részéről hozzájárulhatnak a fenti támogatás lehető legjobb felhasználását elősegítő környezet kialakításához;

42.

helyesli a következetes közép-, illetve hosszú távú megközelítés fontosságát a kultúrával kapcsolatos intézkedések megtervezésében, melynek hiteles példája az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program, ahol egy hosszú távú fejlesztési stratégia ösztönzi a fenntarthatóbb módszereket a kulturális fejlesztés terén, és megerősíti az EKF-városok által kifejtett hatásokat és utóhatásokat (11), valamint kidomborítja az európai kultúrák gazdagságát, sokszínűségét és közös vonásait;

43.

megjegyezi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok alapvetően fontos szerepet tölthetnek be a helyi és regionális audiovizuális alkotások támogatásában azáltal, hogy hathatósan segítik az audiovizuális alkotások gyártását, és aktívan hozzájárulnak a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd népszerűsítéséhez (12);

44.

fontos lépésként értékeli az audiovizuális ágazat széles körű nemzetközi együttműködésének azzal a céllal történő támogatását, hogy erősödjenek az európai és a harmadik országokbeli filmipar közötti kulturális és kereskedelmi kapcsolatok;

45.

támogatja, hogy szembenézzünk az audiovizuális téren világszinten megfigyelhető változásokhoz kötődő jelenlegi kihívásokkal, amelyek főként a technológiai fejlődésből és a strukturális gyengeségekből adódnak, és hatással vannak az európai audiovizuális alkotásoknak a harmadik országok piacain történő terjesztésére, következésképpen akadályozzák Európa audiovizuális ágazatát a nemzetközi lehetőségek kihasználásában, illetve aláássák az ágazat versenyképességét;

46.

rámutat arra, hogy a program széles társadalmi hasznosulása szempontjából különösen fontos a médiaműveltség fejlesztése a médiaoktatás iskolarendszerű, illetve azon kívüli módszereinek alkalmazásával, amely egyben az új kommunikációs technológiák oktatásának előmozdítását is jelenti, melyek kulcsfontosságúak a társadalmi és szakmai környezetbe történő beilleszkedés szempontjából (13);

47.

ismételten kiemeli a mozik szerepét az európai identitás építésében és a régiók integrációjában (14);

48.

hangsúlyozza, hogy a program eredményeként egy egészségesen működő kulturális iparág kreatív partnerségeket építhet ki a kulturális ágazat és a többi ágazat (IKT, kutatás, idegenforgalom, szociális partnerek stb.) között a kultúrába és a kreativitásba való befektetések társadalmi és gazdasági hatásának fokozása érdekében (15), különös tekintettel a növekedés és a foglalkoztatás elősegítésére, valamint a régiók és városok fejlődésére és vonzerejére;

49.

megerősíti, hogy több intézkedést kell hozni az európai kreatív tartalomban rejlő teljes potenciál mozgósítása érdekében (16), hiszen a cél az innovatív és magas színvonalú európai művek létrehozásának, rendelkezésre állásának és terjesztésének elősegítése, az európai kulturális sokféleség előmozdítása és az európai versenyképesség növelése a médiában;

50.

újból kiemeli, hogy helyi és regionális önkormányzatoknak meghatározó szerepet kell játszaniuk saját kulturális és nyelvi örökségük kezelésében, az új üzleti modellek helyi kreatív ágazatokon és médián belüli előmozdításában, a médiaintézmények és -szervezetek által (társ)finanszírozott kreatív művek ösztönzésében (17);

51.

emlékeztet arra, hogy bár a Kreatív Európa nem egy szociális program, de az új digitális szolgáltatásokra és médiumokra, valamint a kreatív tartalomra vonatkozó politikákat nem szabad csupán gazdasági kritériumok alapján kidolgozni, hanem kulturális és társadalmi kritériumokat is figyelembe kell venni (18). Ennek megfelelően kreatív tartalmakkal kell szolgálni a társadalmi kohéziót és befogadást, különösen a kirekesztés veszélyének és egyéb társadalmi hátrányoknak kitett csoportok esetében;

52.

kiemeli, hogy a végrehajtás szintjén a program és az intelligens specializációra irányuló nemzeti és regionális stratégiák közötti szinergiák biztosítása különösen fontos;

53.

egyetért azzal, hogy a teljesítményeredményeknél figyelembe kell venni azt, hogy a teljesítménycélok elérése a kulturális és kreatív ágazatot érintő egyéb, európai és nemzeti szintű tevékenységek kiegészítő hatásának függvénye, tehát az indikátorok nem minden változása a Kreatív Európa program hatásának köszönhető;

54.

egyetért az általános és az egyedi célkitűzések számszerűsíthető mutatóinak megfogalmazásával a kulturális és kreatív alkotások vonatkozásában, vagyis a foglalkoztatás, a hozzáférhetőség, a partnerségek, a tanulási lehetőségek, országok közötti forgalom, a szereplők mobilitása, a filmek nézőszáma, az európai audiovizuális alkotások százalékos aránya mérésével, de felveti ezen indikátorok regionális dimenzióját is. Ugyanakkor kritikusan megjegyzi, hogy a program mutatószámai túlzottan a gazdasági növekedésre, a profitra és a versenyre fókuszálnak, mely nem igazán alkalmas eszköz a nem-kereskedelmi kulturális szektor értékelésére, illetve monitoringjára;

55.

megelégedéssel nyugtázza, hogy az európai kulturális és kreatív ágazatok pénzügyi kapacitásának megerősítésére vonatkozó célkitűzés megvalósulását illetően a hitelek mennyisége mellett megjelenik a hozzáférést biztosító pénzügyi intézmények száma és földrajzi eloszlása is;

56.

kéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a rendszeres nyomonkövetési folyamaton felül a Bizottság által legkésőbb 2017 végéig – a célkitűzések megvalósításának, valamint a program és az európai hozzáadott érték hatékonyságának értékelésére – elkészítendő jelentésről kérje ki a Régiók Bizottsága véleményét.