Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – „Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az euróátutalások és -beszedések technikai követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról”

(COM(2010) 775 végleges – 2010/0373 (COD))

2011/C 218/13

Előadó: Joachim WUERMELING

2011. január 18-án az Európai Parlament és 2011. január 28-án a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az euróátutalások és -beszedések technikai követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról

COM(2010) 775 végleges – 2010/0373 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2011. április 5-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. május 4–5-én tartott, 471. plenáris ülésén (a május 5-i ülésnapon) 137 szavazattal 8 ellenében, 19 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Az EGSZB következtetései és ajánlásai

1.1   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság támogatja az Európai Bizottságot az egységes eurófizetési térség (SEPA) kialakításában. Fontos lépést jelent a belső piac megvalósítása felé, hogy bankszámláról indított nem készpénzes eurófizetéseket Európa-szerte egységes fizetési eljárás keretében lehet bonyolítani.

1.2   Ugyanakkor az EGSZB azt is szükségesnek tartja, hogy az Európai Bizottság által előterjesztett rendeletjavaslatot egyes pontjait tekintve még módosítsák, hogy – felhasználóként – a fogyasztók és vállalkozások, valamint – szolgáltatóként – a bankok érdekében zökkenőmentes átmenetet tegyenek lehetővé.

1.3   A SEPA fizetési eljárásra való kötelező átállás tekintetében meghatározott, a rendeletjavaslatban említett határidőket az EGSZB túl rövidnek tartja. Csak akkor lehet biztosítani, hogy a rendszer működőképes, biztonságos és felhasználóbarát legyen, ha a hitelintézeteknek elegendő idő jut az előkészületekre. Az átutalások esetében a végrehajtási határidőnek nemcsak tizenkét hónapnak, hanem három évnek kellene lennie a rendelet hatálybalépését követően. A beszedések esetében a határidőt a rendelet hatálybalépését követően nem kettő, hanem négy évben kellene meghatározni.

1.4   A rendeletjavaslatban rögzített, jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazást jelentősen korlátozni vagy egészében törölni kellene, mivel a fizetési eljárások rendeletben szabályozott követelményeinek a technikai fejlődéshez és a piaci fejleményekhez való igazítása komoly gyakorlati következményeket vonhat maga után. Erről – az EGSZB-t is bevonva – a jogalkotónak kell döntenie a jogalkotási eljárás keretében.

1.5   Az EGSZB határozottan üdvözli, hogy a rendeletjavaslat a beszedési műveletek multilaterális bankközi díjait a jövőben általánosan megtiltja. Ez egyértelműséget és átláthatóságot teremt a fizetési műveletek alapjául szolgáló összetett szerződéses kapcsolatok szempontjából. Ez különösen a kis- és középvállalkozások hasznára válik majd.

2.   A vélemény háttere

2.1   Az egységes eurófizetési térség létrehozása az Európai Bizottság prioritásai közé tartozik a belső piac megvalósításának keretében. A pénzforgalmi eszközöket igénybe vevők a SEPA-átutalásokra és SEPA-beszedésekre vonatkozó új európai eljárás segítségével belföldi és határokon átnyúló nem készpénzes fizetéseket tudnak lebonyolítani ugyanazon eljárás keretében. Ez megkönnyíti a pénzforgalmat, csökkenti az adminisztrációs terheket, és költségeket takarít meg a Közösségen belüli kereskedelem valamennyi résztvevője számára, legyen szó fogyasztókról vagy vállalkozásokról. A jövőben a belső piac több mint 500 millió polgára és 20 millió vállalata profitálhat majd az új eljárásból.

2.2   A SEPA egyik jelentős jogi keretfeltétele már az elmúlt években megvalósult. A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64/EK irányelv összehangolt feltételeket és jogokat határozott meg a pénzforgalmi szolgáltatások ügyfelei számára az EU-ban. Bár ezáltal a belső piac megnyílt a pénzforgalmi szolgáltatások előtt, a nemzeti rendszerek sokfélesége, valamint a belföldi és határokon átnyúló fizetésekre vonatkozó eljárások különbözősége azonban egyelőre megmaradt. Ugyanakkor az irányelv megteremtette a jogalapot a határokon átnyúló fizetésekre vonatkozó egységes eljárás létrehozásához.

2.3   A Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről szóló 924/2009/EK rendelet előírta, hogy a határokon átnyúló és belföldi beszedési megbízások díjai alapvetően nem térhetnek el. Egyidejűleg létrejött a SEPA-hoz szükséges pénzforgalmi infrastruktúra alapja is.

2.4   Az EGSZB mindkét jogalkotási eljárással kapcsolatban véleményt dolgozott ki. (1) Ezekben üdvözölte, hogy az euró bevezetését követően most sor kerül az egységes eurófizetési térség megteremtésére is.

2.5   A bankok 2008. január 28-tól kínálják fel a SEPA-átutalás lehetőségét a fizetési műveletek lebonyolítására. 2009 novembere óta az átutalások átfutási ideje nem haladhatja meg a három banki munkanapot. Ez az idő 2012-től egy banki munkanapra csökken majd.

2.6   A SEPA beszedési megbízások 2009. november 2-től lehetségesek. Két különböző eljárási típust határoztak meg: a SEPA általános beszedési megbízást mint általános típust (SEPA Core Direct Debit) és a vállalatokra vonatkozó SEPA beszedési megbízást az üzleti partnerek között lebonyolítandó pénzforgalom céljaira (SEPA Business to Business Direct Debit). 2010. november óta valamennyi bankot kötelezték arra, hogy hozzáférhető legyen a SEPA általános beszedési megbízás céljaira.

2.7   A SEPA fizetési eljárásokat eddig még csak kis mértékben veszik igénybe. A SEPA-átutalások száma például 2011 elején, azaz három évvel bevezetésük után kb. 4 százalékot tesz ki. Ha ez a tendencia így folytatódik, még mintegy 25 évre lesz szükség ahhoz, hogy a SEPA előnyei teljes mértékben kibontakozzanak.

2.8   Az Európai Bizottság túl csekélynek tartja azt az előrehaladást, amelyet a SEPA-projekt tisztán piacgazdasági megközelítésének keretében értek el. Ezért olyan jogalkotási intézkedéseket javasol, amelyek a SEPA pénzforgalmi eszközök kötelező bevezetését célozzák. A nemzeti pénzforgalmi eszközök helyébe meghatározott időn belül SEPA-eljárások lépnek majd.

2.9   Az Európai Bizottság által végeztetett számítások szerint a bankoknak mint szolgáltatóknak 52 milliárd eurót kell majd leírniuk a SEPA fizetési eljárásra való átállás miatt. Ugyanakkor a számítások szerint a keresleti oldalon a felhasználók profitálnak majd az átállásból az alacsonyabb árak és az operatív előnyök miatt.

2.10   Az Európai Bizottság 2010. december 16-i javaslata tehát meghatározza azokat a határidőket, melyeknek lejártával a nemzeti átutalásokat és beszedéseket meg kell szüntetni, és amelyek után már csak a SEPA pénzforgalmi eszközök használhatók. A rendelet hatálybalépését követően az euróövezet országaiban a nemzeti átutalásokra vonatkozó eljárások még 12 hónapig, a nemzeti beszedési megbízásokra vonatkozó eljárások még 24 hónapig érvényben maradnak.

2.11   A fogyasztók és vállalatok számára a SEPA-átutalásokat és beszedési megbízásokat illetően fontos különbséget jelent az eddigi nemzeti eljárásokhoz képest, hogy a megszokott belföldi bankazonosító és számlaszám helyett a tisztán belföldi fizetések esetén is meg kell adni a nemzetközi bankszámlaszámot (IBAN) és nemzetközi bankazonosító kódot (BIC). Az IBAN egy egységesített, nemzetközi bankszámlaszám, amely legfeljebb 34 karakterből áll. A BIC az adott hitelintézet nemzetközi bankazonosító kódja, amely legfeljebb 11 karakterből áll.

3.   Általános megjegyzések

3.1   Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát. A rendeletjavaslat döntő lépést jelent egy jól működő, egységes eurófizetési térség megvalósítása felé.

3.2   A belső piac az EU gazdasági növekedésének egyik legfontosabb motorja. Az euró bevezetése fontos állomása volt a tagállamok szorosabb integrációjának. Ezért az EGSZB szerint az a következetes lépés, hogy most az egész Európában egységes pénzforgalmi rendszer projektjét is sikerre vigyük.

3.3   A rendeletjavaslat azonban az EGSZB szerint túlságosan ambiciózus módon határozta meg a nemzeti fizetési eljárások beszüntetésének határidőit. Ne a végrehajtás gyorsasága, hanem a projekt sikere legyen a döntő. A pénzforgalom mindenekelőtt a fogyasztók számára, de az összes többi gazdasági szereplő számára is igen érzékeny terület. Az euró bevezetéséhez hasonlóan most is minden elképzelhető biztonsági intézkedést meg kell tenni (ilyenek lehetnek a tesztelés, próbaidőszakok, tájékoztatási kampányok stb.), hogy kizárhatóak legyenek a működési zavarok, a fennakadások, a félreirányított kifizetések, az átutalt összegek eltűnése és a hasonló problémák. Az ehhez szükséges időnek feltétlenül rendelkezésre kell állnia. Ezért az EGSZB óva int a túlzott sietségtől, amely veszélybe sodorhatja a projekt sikerét a polgárok körében. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy a túlságosan hosszú átmeneti időszakok többletköltséget okozhatnak.

3.4   Még nincs minden kérdés véglegesen tisztázva ahhoz, hogy garantálni tudjuk a zökkenőmentes átállást a SEPA fizetési eljárásra. Figyelembe kell venni, hogy sok nyitott kérdést csak nemzeti szinten, a SEPA-projektben részt vevő felekkel lehet lezárni. Különösen fontos, hogy kiegyensúlyozott viszony jöjjön létre kínálati oldalról a banki érdekek és keresleti oldalról a felhasználók között.

3.5   Mind fogyasztói, mind üzleti szemszögből gyakran felmerül a kérdés, hogy miért kell a bevált nemzeti fizetési eljárásokat a SEPA érdekében feladni. A már régóta használatos számlaszámokkal és bankazonosító kódokkal működő nemzeti eljárásokat a felhasználók a sokéves gyakorlatnak köszönhetően jól ismerik. Tény, hogy a SEPA fizetési eljárás megkönnyíti a határokon átnyúló átutalási és beszedési műveleteket. A SEPA azonban a többnyire belföldi pénzforgalmi műveletekre is kötelező lesz. E tekintetben az Európai Bizottság és a bankok feladata, hogy jobban kidomborítsák az új SEPA fizetési eljárás gyorsaság- és költségszempontú előnyeit.

3.6   A SEPA projekt sikere lényegében attól függ, hogy elfogadják-e a felhasználók mind a fogyasztói, mind az üzleti oldalon. Ezért először is sürgősen gondoskodni kell arról, hogy ismertebbé váljanak a SEPA pénzforgalmi eszközei és ezek azonosító kódjai (IBAN és BIC), amihez nagyszabású tájékoztató kampányra van szükség a hitelágazat részéről. Erre egyelőre nem minden tagállamban került sor megfelelő módon. Ennélfogva a lakosság széles köre, de számos kis- és középvállalkozás sem ismeri kellőképpen az új SEPA-termékekkel kapcsolatos követelményeket.

3.7   Az akár 34-jegyű IBAN-t felhasználóbarátabbá lehetne tenni, ha legalább (szóköz, kötőjel, új mező segítségével) négyes csoportokba osztanák a számjegyeket. Figyelembe kellene venni, hogy különösen az idős fogyasztóknak nehézséget jelenthetnek az új adatok és számsorok. A bankoknak ezért segítséget kellene nyújtaniuk a fogyasztók számára, például konverziós programok révén.

3.8   Emellett arra is szükség van, hogy megfelelően kipróbáljuk az új pénzforgalmi eszközöket. Ez eddig nem minden SEPA-terméknél volt lehetséges, mivel például a SEPA beszedési rendszert csak a bankok 2010 novemberétől kötelező elérhetősége óta lehet teljes körűen használni. Csak a gyakorlati tesztelés teszi lehetővé, hogy az érintett felek – a bankok és a felhasználók – felismerjék és megszüntessék a kezdeti nehézségeket és a gyakorlati akadályokat. Megfelelően hosszú bevezetési szakaszok révén mindenekelőtt arról kell gondoskodni, hogy az új SEPA-eljárások automatizált módon elvégezhetők és a nagyközönség számára is használhatók legyenek.

3.9   A SEPA kötelező bevezetésének az EGSZB szerint körültekintő biztonsági intézkedésekkel kell együtt járnia, de ügyelni kell az eljárás gyakorlati alkalmazhatóságának biztosítására is, különösen a lakossági bankügyletek esetében. A fizető fél, a kedvezményezett és a pénzforgalmi szolgáltató számára garantálni kell, hogy a pénzforgalmat korrekt, pontos és megbízható módon bonyolítsák.

3.10   Megemlítendő még, hogy a SEPA fizetési eljárásra való áttéréskor nemzeti szinten nehézségek jelentkezhetnek a végrehajtásban. Például Németországban – ahol minden más uniós országnál jóval gyakrabban végeznek beszedési műveleteket – még nem tisztázták, hogy a meglévő beszedési felhatalmazások a SEPA keretében végrehajtandó beszedési műveletekre is alkalmazhatók-e. Ebben a kérdésben hatékony és jogbiztos megoldást kell találni, amely sem a fogyasztók, sem a vállalkozások számára nem jelent kifogásolható hátrányt. Elfogadhatatlan lenne, ha minden ügyfelet levélben kellene megkeresni azzal a kéréssel, hogy új felhatalmazást adjon. Ez aránytalanul nagy adminisztratív és pénzügyi terhet jelentene. A fogyasztó sem járna jól, mivel elözönlenék a vele szerződött felek írásbeli kérelmei.

3.11   Megemlítendő még, hogy európai és nemzeti szinten jobban be kell vonni a felhasználókat a pénzforgalmi eljárások kialakításába. Ez nemcsak a SEPA-eszközök jelenlegi végrehajtási szakaszára, hanem az eljárás továbbfejlesztésére is vonatkozik. A SEPA-tanács létrehozásával az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank megtette az első lépést a felhasználóknak a kialakítási folyamatba való szorosabb bevonása felé. A SEPA-tanácsban képviselt felhasználói szervezetek azonban sajnos nem tükrözik megfelelően a SEPA-projektben részt vevő feleket. Fontos továbbá, hogy a SEPA-tanács égisze alatt hozzanak létre egy szakértői csoportot, amely paritásos alapon a szolgáltatók és a felhasználók képviselőiből állna össze, és a SEPA fizetési eljárások technikai továbbfejlesztésével foglalkozna.

4.   Részletes megjegyzések

4.1   5. cikk (1) és (2) bekezdés – Elegendő idő a SEPA-ra történő átálláshoz

4.1.1   Az EGSZB szerint túlságosan rövidek azok a határidők, amelyeket az Európai Bizottság a SEPA fizetési eljárásra való kötelező átálláshoz javasolt. Előbb szavatolni kell, hogy az új SEPA-termékek éppen olyan hatékonyak és biztonságosak, mint az eddigi nemzeti pénzforgalmi eljárások.

4.1.2   Az átutalások esetében a végrehajtási határidő a rendelet hatálybalépését követően ne mindössze egy, hanem három év legyen.

4.1.3   A beszedések esetében a határidőt a rendelet hatálybalépését követően nem két, hanem négy évben kellene meghatározni.

4.1.4   A hosszabb időkeretre azért van szükség, hogy meg lehessen szerezni mindenekelőtt a fogyasztók bizalmát az új SEPA-eljárások iránt. Növelni kell a SEPA ismertségét. Ez különösen érvényes az IBAN és a BIC ismeretére. Emellett eredményesebb tájékoztatást kell adni a SEPA-eljárások előnyeiről. Fontos, hogy az új termékek gyakorlati alkalmazása hatékonynak és biztonságosnak bizonyuljon. Megoldásra várnak továbbá az olyan nemzeti szintű problémák, mint a felhatalmazások átvitele.

4.1.5   A vállalkozások szemszögéből nézve a folyamatok költséges átállítása miatt van szükség hosszabb időkeretre. Így külön beruházásokra, valamint a munkafolyamatok és az üzemi rendszerek kiigazítására van szükség. Ide tartozik például az ügyfelekről vezetett adatbázisok átállítása IBAN-ra és BIC-re. A hatásvizsgálat keretében az Európai Bizottság maga is megállapította, hogy a vállalkozásokban az IT-rendszerekre irányuló szokásos beruházási ciklus 3–5 év.

4.2   5. cikk (4) bekezdés és 12. cikk – Nem túlságosan széles körű hatáskör-átruházás

4.2.1   Az EGSZB szerint a SEPA kialakítását illető fontos döntéseket az európai jogalkotónak a jövőben is a tanácsadó szervek, például az EGSZB közreműködésével kell meghoznia. Az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában történő általános feljogosítása arra, hogy különféle kiigazításokat végezzen a technikai fejlődéssel és a piaci fejleményekkel kapcsolatban, az EGSZB szerint túl messze megy. Az európai fizetési műveletekre alkalmazott eljárások legapróbb módosításai is jelentős hatással lehetnek a fogyasztókra, a vállalkozásokra és a pénzforgalmi szolgáltatókra. A módosítások előzőleg a rendes jogalkotási eljárás keretében mélyreható vita, majd döntés tárgyát kell, hogy képezzék.

4.2.2   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke előírja, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásához a jogkör átruházása csak az adott jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítésére, illetve módosítására megengedett.

4.2.3   A SEPA-átutalásokkal és -beszedésekkel szemben támasztott – a rendeletjavaslat mellékletében felsorolt – követelmények döntő kritériumoknak tekintendők a jövőbeli SEPA-termékek szempontjából. A követelményeket tekintve a legapróbb módosítás is elég ahhoz, hogy szolgáltatói és felhasználói oldalon alapvetően befolyásolja a működési folyamatokat. A mellékletben felsorolt követelményekből végül a nemzeti szintű eljárások megszüntetésének szükségszerűsége is adódik, mivel ezek már nem felelnek meg a SEPA-követelményeknek. Ezért elutasítandó a követelményeknek az Európai Parlament és a Tanács megfelelő bevonása nélkül történő módosítása.

4.3   6. cikk – A jövőbeli költségszerkezet pontosítása

4.3.1   Az EGSZB üdvözli, hogy a jövőben alapvetően tilosak lesznek a beszedési műveletek multilaterális bankközi díjai. Gondoskodni kell arról, hogy a fizetési eljárások jövőbeli díjai átláthatók legyenek, és hozzá lehessen őket rendelni a bankok konkrét szolgáltatásaihoz.

4.3.2   Az Európai Bizottság a projekt kezdete óta hangsúlyozza, hogy az új SEPA-eljárások nem lehetnek drágábbak, mint a régi nemzeti eljárások. Az EGSZB határozottan egyetért ezzel a kéréssel, és sürgeti az Európai Bizottságot, hogy minden szükséges intézkedést hozzon meg annak biztosítása érdekében, hogy az új SEPA-eljárások ne legyenek drágábbak, mint a régi nemzeti eljárások azáltal, hogy emelkednek a nemzeti banki díjak, amint az az euró bevezetése során is történt. Különben – mindenekelőtt a fogyasztók részéről – nem szavatolható, hogy elfogadják az új fizetési eljárást. A multilaterális bankközi díjak az euróövezet nem minden országában szokványosak. Ezért alapvetően elhibázott lépés lenne, ha ezeket a díjakat a SEPA fizetési eljárással párhuzamosan újra bevezetnék az euróövezet egyes országaiban.

4.3.3   Az EGSZB továbbá hangsúlyozza, hogy olyan beszedési műveletekre, amelyeket a pénzforgalmi szolgáltató nem tud megfelelően végrehajtani, mert a fizetési megbízást elutasítják, visszautasítják, visszaküldik vagy visszafordítják (R-műveletek), a fogyasztóra csak abban az esetben terhelnek multilaterális bankközi díjat, ha a beszedés esedékességének időpontjában nincs elegendő fedezet a számláján. Valamennyi egyéb esetben ezt a díjat a kedvezményezett fizeti. A kedvezményezett, a kedvezményezett bankja vagy a fizető fél bankja számára nem szabad lehetővé tenni, hogy a fizető félre hárítsák át a nem általa okozott R-műveletek díját.

(1)  HL C 318., 2006.12.23., 51. o. és HL C 228., 2009.9.22., 66. o.