52010PC0260

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 28.5.2010

COM(2010) 260 végleges

2010/0154 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről

(átdolgozás)

{SEC(2010 639}

INDOKOLÁS

1. BEVEZETÉS

A költségvetés az uniós szakpolitikák végrehajtásának egyik legfőbb eszköze. Az Európai Unió 2011-ben több mint 130 milliárd EUR-t szán az Unió és polgárai gyarapodását elősegítő uniós szakpolitikák finanszírozására. A jelenlegi gazdasági környezetben a korábbinál is fontosabb, hogy a költségvetés végrehajtási mechanizmusai a lehető leghatékonyabban működjenek, és elősegítsék az uniós szakpolitikák végrehajtását, miközben körültekintően kezelik az európai adófizetők pénzét. Fontos, hogy e mechanizmusok egyszerűek és átláthatók legyenek (különösen az uniós források végső címzettjei számára), elősegítsék az uniós költségvetésen kívüli források bevonását és a költségvetés végrehajtása tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 317. cikkének megfelelően megerősítsék a Bizottság elszámoltathatóságát .

A költségvetési rendelet[1] tartalmazza mindazokat az elveket és szabályokat, amelyek az Unió költségvetésének végrehajtását vezérlik. A rendelet horizontális jellegű, azaz minden kiadási területre és minden bevételre alkalmazandó. A költségvetési rendelet felülvizsgálatára háromévente kerül sor, illetve minden olyan alkalommal, amikor ez szükségesnek bizonyul; a jelen javaslat a rendszeres hároméves felülvizsgálat eredménye. A javaslat egyúttal tükrözi annak szükségességét, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben és a jövőbeli politikai kihívásokra tekintettel az Unió áttekintse a költségvetés végrehajtási mechanizmusait[2].

A háromévente sorra kerülő felülvizsgálat idén első alkalommal zajlik az EUMSz. 322. cikkében megállapított rendes jogalkotási eljárás szerint. A javaslat átdolgozás formájában kerül benyújtásra, a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló 2001. november 28-i intézményközi megállapodásnak[3] megfelelően. Annak érdekében, hogy a jogalkotó teljes képet kapjon a javasolt módosításokról, a költségvetési rendelet végrehajtási szabályait (a továbbiakban: végrehajtási szabályok[4]) bizottsági szolgálati munkadokumentumként, a költségvetési rendelettel együtt, azzal egy csomagban nyújtjuk be. A végrehajtási szabályokat, amelyek részletesebb, a költségvetési rendeletet kiegészítő rendelkezéseket tartalmaznak, az EUMSz. 290. cikkének megfelelően felhatalmazás alapján a Bizottság fogadja majd el.

A jelen felülvizsgálat nem terjed ki a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből fakadó változásokra, kivéve a tagállamok belső kontrollra és ellenőrzésre vonatkozó kötelezettségeit és az ezekből eredő, a megosztott igazgatás során teljesítendő feladatait, amelyek részét képezik a felülvizsgált változatnak. A Bizottság a Lisszaboni Szerződésből fakadó egyéb változásokat – azok rendkívül sajátos természetére figyelemmel – két különálló, ad hoc javaslatban kezeli: az egyik az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásával[5], a másik pedig az új költségvetési szabályokkal[6] kapcsolatos (utóbbiak oka a többéves pénzügyi keret bevezetése a Szerződésbe és az új éves költségvetési eljárás).

Ez a javaslat épít a 2009. október 19-i nyilvános konzultáció eredményeire[7]; e konzultáció során 235 hozzászólás érkezett az uniós forrásokat kezelő vagy azokból részesülő érdekelt felektől, a polgároktól kezdve az állami és a magánszektor szereplőin át a regionális és országos államigazgatási szervekig. Javaslatait a Bizottság e konzultáció eredményei, valamint operatív szolgálatainak tapasztalatai és a korábbi felülvizsgálatok tanulságai alapján terjeszti elő.

2. ÜTEMEZÉS

A költségvetési rendelet felülvizsgálatával kapcsolatos tárgyalások egy időben folynak majd a 2013. évet követő programok előkészítésével, és a felülvizsgálatot ebben a tágabb kontextusban kell elhelyezni. Következésképpen fontos, hogy a jogalkotási folyamat szereplői, különös tekintettel az Európai Parlamentre és a Tanácsra, megállapodjanak egy, a jelen felülvizsgálat tekintetében betartandó feszített menetrendről és arról, hogy biztosítani kell a költségvetési rendeletben megállapított pénzügyi szabályok és az ágazati alap-jogiaktusok tartalma közötti koherenciát. Hogy ez hatékonyan megvalósulhasson, a költségvetési rendeletet és a végrehajtási szabályokat tartalmazó csomagról szóló megállapodásnak 2011 végéig hatályba kellene lépnie, ami a rendes jogalkotási folyamat belső korlátainak fényében igen ambiciózus cél.

3. A JELEN FELÜLVIZSGÁLAT ALAPELVEI

A költségvetési rendeletben csak a költségvetési és pénzgazdálkodás alapvető elveit (II. cím) és legfontosabb szabályait kell meghatározni, míg a részletek kidolgozását a végrehajtási rendeletben és soft law jellegű szabályozásban, például belső iránymutatásokban kell megvalósítani. Az alapelveket minden jogalkotási aktusban[8] és minden intézménynek tiszteletben kell tartania; azokon változtatni nem lehet, és az azoktól való eltéréseket a minimumra kell korlátozni.

A tartalmat illetően meg kell őrizni a pénzügyi reform legfontosabb elemeit, úgymint a pénzügyi szereplők feladatait, a biztosi testület által az operatív kiadások tekintetében elfogadott finanszírozási határozatok fontosságát, a kontrollfunkciók operatív szolgálatokba integrálását, a belső ellenőrzési funkciót, a tevékenységalapú költségvetés-tervezést, valamint a számviteli elvek és a támogatásokra alkalmazandó alapszabályok korszerűsítését. A közbeszerzési szabályokat a közbeszerzési irányelveknek megfelelően kell megőrizni.

Szem előtt kell továbbá tartani azt is, hogy nem minden, a szabályok alkalmazása kapcsán felmerült probléma igényli a költségvetési rendelet módosítását. A nyilvános konzultáción felvetett nehézségek az esetek döntő többségében nem a költségvetési rendeletből erednek, vagy megoldhatók a szabályok értelmezésével. A problémák okai részben az ágazati alapú szabályozások, amelyek részletessége és bonyolultsága jelentősen növeli a hiba vagy a téves értelmezés kockázatát.

Ami a javaslat kidolgozásának módszerét illeti, minden érdemi jellegű módosítás esetében mérlegeltük, hogy megfelel-e a következő szempontoknak:

- csökkenti a kedvezményezettek, szerződéses felek és a végrehajtásban részt vevő partnerek adminisztratív terheit;

- lehetőség szerint elősegíti a költségvetési előirányzatokhoz külső forrásokból történő hozzájárulást;

- elősegíti a Bizottság a Szerződés 317. cikkéből fakadó azon kötelezettségének teljesítését, hogy a megvalósítás eszközeinek javításával és a szabályok és eljárások egyszerűsítésével hajtsa végre a költségvetést, és teljesítse a szakpolitikai célkitűzéseket;

- biztosítja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, és a csalással és más jogellenes tevékenységekkel szemben védi az Unió pénzügyi érdekeit[9].

4. A REFORM SZÜKSÉGESSÉGE

Átalakításra egyrészt a pénzügyi szabályoknak a költségvetés-végrehajtás új követelményeihez való hozzáigazítása miatt (más adományozókkal együtt végzett társfinanszírozás, speciális pénzügyi eszközök, köz- és magánszféra közötti partnerség), másrészt ott van szükség, ahol az alapelvek aránytalan munkaterhet okoznak (előfinanszírozásból származó kamat), vagy indokolatlanul akadályozhatják a hatékonyságot (a költségvetés-végrehajtás tilalma a magánszektorhoz tartó szervezetek tekintetében). A csekély összegű támogatások és szerződések odaítélését ugyancsak elő kell segíteni.

Továbbá, a végrehajtási szabályokra alkalmazandó, a Lisszaboni Szerződésben megállapított új eljárás tartalmi átrendeződést tesz szükségessé a költségvetési rendelet és a végrehajtási szabályok között, ami a pénzügyi szabályok összességének teljes felülvizsgálatát igényli. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtási szabályok egyes, jelenleg kivételeket és eltéréseket meghatározó rendelkezéseit magába a költségvetési rendeletbe kell bevezetni, míg a végrehajtási szabályok tartalmát a technikai részletekre és a végrehajtási módozatokra kell korlátozni[10].

Ebben az összefüggésben a Bizottság a következő célokra alapozta javaslatát:

- a költségvetési elvek alkalmazásának rugalmasabbá tétele, ami jobban megfelel az operatív szükségleteknek, és mérsékli az uniós források címzettjeire háruló indokolatlan adminisztratív terheket;

- a végrehajtásban részt vevő, bizottsági felhatalmazás alapján programigazgatást végző vagy programozási részfellépéseket (projekteket) igazgató partnerekkel ápolt kapcsolatok ésszerűsítése, különös tekintettel a végrehajtó partnerek (tagállamok, ügynökségek, EBB, állami vagy magánszektorbeli szereplők stb.) sajátosságaira és a vonatkozó pénzügyi kockázatokra (arányosság);

- a támogatások rendszerének fokozatos átállítása a reálköltség-alapú (inputalapú) igazgatásról a teljesítményalapú (outputalapú) rendszerre a szakpolitikai célkitűzések jobb fókuszálása és az eljárási és dokumentációs követelmények – kedvezményezettek javát szolgáló – számottevő egyszerűsítése, valamint az átalányösszegű támogatások használatának elősegítése érdekében;

- a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása, jelentős szabadságot hagyva az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az eszközöknek az operatív korlátokhoz és a pénzügyi kockázatokhoz való hozzáigazításában;

- a hibák bekövetkezésének valószínűségével és a vonatkozó kockázatokkal nagyobb mértékben arányos kockázatkezelési és kontrollrendszer kialakítása.

5. A BIZOTTSÁG ÁLTAL JAVASOLT MÓDOSÍTÁSOK

5.1. A költségvetési elvek alóli kivételek

A költségvetés egységességének elve tekintetében egyszerűsíteni kell az előfinanszírozásból származó kamatra vonatkozó szabályokat (a költségvetési rendelet 5. és 5a. cikke), mivel ezek mindkét oldalon túlzott adminisztratív terhet jelentenek, és számos félreértést okoznak a gazdasági szereplőkkel és a partnerekkel fenntartott kapcsolatban (különösen a jelenlegi, alacsony kamatlábak által jellemzett környezetben). Ezeket a kamatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően szedi be az Unió, és nem elhanyagolható bevételt jelentenek a költségvetés számára (kb. 50 millió EUR/év). Ezért a javasolt változások a támogatások kedvezményezettjeire összpontosítanak, és – a hatáskör-átruházási megállapodások eltérő rendelkezései hiányában – eltörlik az előfinanszírozásból származó kamat képzésének és e kamat behajtásának kötelezettségét. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti ügynökségek az általuk igazgatott programokhoz újra felhasználhatják az azokból keletkezett kamatokat, az EU-szervek által generált kamatokat pedig továbbra is évente szedik be. Ezen intézkedés kapcsán mérsékelten (kb. 15 millió EUR-val) csökkennek az Unió egyéb bevételei.

A globális fedezet elve tekintetében a címzett bevételek terén kettős rendszert javasol a Bizottság (a költségvetési rendelet 18. cikke); e rendszer megkülönbözteti: 1. az eredetileg a költségvetési hatóság által hozzárendelt források ( belső címzett bevételek ) változatlan célra történő újrafelhasználását, amelynek esetében fennmarad a jelenlegi rendszer (átvitel csak a következő évre, és az átvitt összeget elsőként, az új előirányzatokat megelőzően kell felhasználni); 2. különböző adományozóktól származó és általuk konkrét programokhoz vagy fellépésekhez rendelt bevételeket ( külső címzett bevételek : EFTA-országok vagy harmadik országok hozzájárulásai uniós programokhoz, tagállamok és más adományozók által külső fellépésekhez biztosított társfinanszírozás stb.), amelyekre – az adományozó által megjelölt cél érvényesítése érdekében – rugalmasabb átviteli rendszernek kell vonatkoznia. A javaslat a költségvetési hatóság számára benyújtandó jelentések megfelelő rendszeréről is rendelkezik.

Az egyediség elve tekintetében egyértelművé kell tenni az előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó szabályokat, és nagyobb rugalmasságot kell biztosítani a Bizottság által meghatározott átcsoportosítások elfogadási eljárását illetően (a költségvetési rendelet 21., 23. és 26. cikke), annak érdekében, hogy javuljon a költségvetés végrehajtása, különösen a kifizetési előirányzatok, a címzett bevételek és a több cím esetében közös igazgatási előirányzatok vonatkozásában. Az átcsoportosítások végrehajtását érintő visszatérő késedelmek elkerülésére javasolja a Bizottság a költségvetési hatóság értesítésével végrehajtható átcsoportosítások szabályainak egyszerűsítését is.

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve tekintetében a költségvetési rendelet bevezeti az elfogadható kockázat fogalmát (a költségvetési rendelet 28b. cikke). A már a megelőző felülvizsgálat során is felvetett, és immár a kontrollfunkciókra vonatkozó, megalapozott költség-haszon elemzés által alátámasztott javaslat célja elfogatható hibakockázati szint meghatározása szakpolitikai területenként , figyelembe véve a kontrollköltségeket, a hibakockázatot és az adott szakpolitika jelentőségét. Ez egyes területeken a Számvevőszék által a mögöttes tranzakciók jogszerűségének és szabályosságának igazolásához használt, a szakpolitikai területek összességére vonatkozó 2 %-os lényegességi küszöbnél nagyobb elfogadható hibakockázat rögzítését eredményezi majd. Az elfogadható hibakockázat szintjeit a jogalkotó hatóság határozná meg; megállapításra kerülne egyúttal az ellenőrzés költséghatékony szintje is, ami megfelelőbb alapot jelentene a mentesítésért felelős hatóság (vagyis az Európai Parlament) számára a Bizottság által végzett kockázatkezelés minőségének értékeléséhez.

Az évenkéntiség elve tekintetében nem javasoljuk a költségvetési rendelet módosítását, kivéve a külső címzett bevételek átvitelére vonatkozó szabályok tekintetében (a költségvetési rendelet 10. cikke), amelyek módosítására a címzett bevételek esetében javasolt kettős rendszer miatt van szükség. Mindazonáltal a Bizottság teljes mértékben tudatában van azoknak az aggályoknak, amelyeket egyes többéves programokban részt vevő végrehajtó partnerei vetettek fel (EBB, ITER, Galileo, a közös technológiai kezdeményezések által igazgatott kutatási programok stb.), akik a Bizottsággal megkötendő szerződés vagy megállapodás aláírása előtt garanciát kérnek az uniós költségvetésből az adott – esetenként akár a jelenlegi többéves pénzügyi keret időbeli határain is túlnyúló – projekt számára nyújtott kötelezettségvállalás időtartamára. Meg kell jegyezni, hogy ilyen biztosíték jelenleg éves részletek formájában létezik, amikor az alap-jogiaktus meghatározza az éves összegeket a többéves pénzügyi keret teljes időtartamára (pl. strukturális alapok) vagy akár azon túlra (pl. ITER), a költségvetési rendelet 76. cikkének (3) bekezdésével összhangban. Jóllehet az ilyen pénzügyi programozás[11] indikatív jellegű, megfelelő információt nyújt a jelentős programokra, például a közös technológiai kezdeményezésekre előirányzott éves összegekről, és ami még fontosabb, rögzíti az uniós finanszírozásnak az Unió egyes végrehajtó partnerei által igényelt középtávú perspektíváját. A jogalapokban foglalt éves összegek által biztosított kiszámíthatóság mértékét fokozza a napjainkban már a rendes jogalkotási eljárást jelentő együttdöntési típusú jogalkotás kiterjesztése is.

Végül a Bizottság nem javasol módosítást az átláthatóság elve tekintetében.

5.2. A költségvetés végrehajtása

5.2.1. A végrehajtási módok számának 5-ről 2-re csökkentése (a költségvetési rendelet 53. cikke)

A 2001. évi reform kulcsfontosságú elemét képezik a végrehajtás módjaira vonatkozó rendelkezések, amelyek a költségvetési feladatok harmadik felekre történő átruházását is szabályozzák. Céljuk annak biztosítása, hogy a kiadásokat a választott módtól függetlenül az ellenőrzés és átláthatóság olyan szintje mellett hajtsák végre, amely megegyezik a bizottsági szolgálatoktól elvárt, a költségvetési rendeletben meghatározott szinttel.

Az évek során azonban e rendelkezések olyan bonyolultakká váltak, hogy megalkotásuk eredeti célja elhomályosult. A Bizottság javaslata ezért egyértelmű megkülönböztetést kíván létrehozni a következő helyzetek között:

- amikor a költségvetést közvetlenül hajtják végre (a Bizottság vagy a végrehajtó ügynökségek – 53. cikk (1) bekezdés 1. pont);

- amikor a költségvetést közvetetten , a tagállamokkal megosztott igazgatás keretében vagy más szervezeteken vagy személyeken keresztül hajtják végre (53. cikk (1) bekezdés 2. pont).

A javaslat közös követelményeket állapít meg a közvetett igazgatás minden típusa tekintetében, különös rendelkezéseket irányozva elő a tagállamokkal közösen történő közvetett igazgatásra (a költségvetési rendelet 53a. cikke).

Különösen ügyel a javaslat arra, hogy megtalálja a helyes egyensúlyt a között, hogy egyrészt az adott fellépés szempontjából megfelelő költségvetés-végrehajtási mód megválasztása tekintetében megkönnyítse az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatát, másrészt biztonságosabb környezetet teremtsen az engedélyezésre jogosult tisztviselő számára. Ezt az egyensúlyt a következő két elem segítségével teremti meg a javaslat:

- a szolgálatok operatív szükségleteit arányosabb, a fellépés sajátos kockázataitól és a fellépés végrehajtásának felügyeletét és támogatását biztosító bizottsági intézkedéseket is magában foglaló általános kontrollkörnyezettől függő előzetes kontroll bevezetése révén veszi figyelembe a javaslat. Rendelkezéseket javasolunk továbbá az újonnan kialakított pénzügyi eszközök, például az EBB-vel létrehozott eszközök vagy a köz- és magánszféra közötti partnerség teremtette szükségletek teljesítésére;

- a javaslat megerősíti a tagállamok és a közvetett igazgatásban részt vevő, megbízott szervezetek vagy személyek felelősségét, és valamennyi igazgatási típus tekintetében ésszerűsíti a Bizottság kontrollal és ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeit.

Annak érdekében, hogy biztosítsuk a Bizottság elszámoltathatóságát a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban, egyúttal rendelkezéseket javaslunk a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás megerősítésére. Ezek a következőkre terjednek ki:

- a tagállamok és a megbízott szervezetek/személyek által az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő védelme érdekében teljesítendő kontroll- és ellenőrzési kötelezettségek;

- igazgatási megbízhatósági nyilatkozat minden közvetett, a költségvetési hatóság külön mentesítését nem igénylő költségvetés-végrehajtási típus esetében, amely nyilatkozat megerősíteni hivatott a tagállamok és a megbízott szervezetek/személyek felelősségét, és további biztosítékot szolgáltat az engedélyezésre jogosult tisztviselő számára, nevezetesen jelentéstételi kötelezettségei tekintetében;

- a Bizottságot érintő kontroll- és ellenőrzési kötelezettségek, köztük a végső elszámolási eljárás és a kifizetések felfüggesztésének vagy megszakításának lehetősége.

5.2.2. A tagállamok kontroll- és ellenőrzési kötelezettségei (a költségvetési rendelet 53a. cikke)

A jelen javaslat az EUMSz. 317. cikkén alapuló új rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a következő elemeket foglalják magukban: harmonizált igazgatási rendszer a tagállamokban; e rendszer által teljesítendő közös igazgatási és kontrollkötelezettségek; éves igazgatási megbízhatósági nyilatkozat és az ahhoz fűzött független ellenőri vélemény, amelynek révén az akkreditált nemzeti szerv felelősséget vállal a rábízott uniós alapok igazgatásáért; a Bizottság által működtetett végső elszámolási, felfüggesztési és korrekciós mechanizmusok.

A javaslat szerint ezek a rendelkezések csak az ágazatspecifikus rendeletek következő generációja tekintetében, azaz 2013-at követően lesznek alkalmazandók (a költségvetési rendelet 187. cikke).

5.2.3. Kifizetések és vagyonkezelői számlák (a költségvetési rendelet 61. cikkének (4) bekezdése)

A költségvetési rendelet rendelkezései csak a könyvelő felelőssége mellett, készpénzkezelés céljából nyitott bankszámlákra vonatkoznak. Engedélyezni kell pénzügyi intézmények közvetett igazgatása alatt álló programok végrehajtására szolgáló vagyonkezelői számlák létrehozását. E vagyonkezelői számlákat az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége mellett, a számvitelért felelős tisztviselő egyetértésével lehetne megnyitni.

A javaslat az előfinanszírozási szabályokat is felülvizsgálja (a költségvetési rendelet 81. cikke), és lehetővé teszi az egyszeri előfinanszírozást, amelyet a fellépés előrehaladásának megfelelően kell elszámolni. Ez nagyobb biztonságot jelent az EU-támogatások címzettjei számára a kapott összeg tekintetében, mivel a Bizottság időközi kifizetéseken keresztül rendszeresen jóváhagyja a költségek támogathatóságát.

5.2.4. Bevételi műveletek (a költségvetési rendelet 73b. és 74. cikke)

Meg kell erősíteni a beszedésre vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegyük az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. A tagállamoknak ugyanúgy kell kezelniük az uniós követeléseket, mint a területükön felmerülő saját követeléseiket.

Javasoljuk továbbá a költségvetés szükségleteivel összhangban a bevételi előrejelzések rendszerének egyszerűsítését. A nyilvántartásba vétel akkor lenne kötelező, amikor a bevétel meghatározott valószínűséggel várható, és ésszerű módon számszerűsíthető.

5.2.5. Közbeszerzés (a költségvetési rendelet 88–107. cikke)

A 2004. évi közbeszerzési irányelv[12] adta kereteken belül javaslatunk felülvizsgálja a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket a (küszöbértékekre, bankgaranciákra vonatkozó) szabályok egyszerűsítése , az EBB Szerződésben biztosított sajátos státuszának figyelembevétele és egyes rendelkezések – nevezetesen a szakértők kiválasztására vonatkozó előírások – alkalmazási körének pontosítása érdekében. Emellett értékesítői adatbázis létrehozásával a közbeszerzési irányelvben megállapított küszöbértékek alatti szerződéses összegek esetében hatékonyabbá tehető a potenciális ajánlattevőkkel folytatott kommunikáció.

A kizárási szabályok tekintetében a költségvetési rendelet 93. cikke elengedhetetlen általános érdekből és különösen annak érdekében, hogy biztosítsa az intézmények működésének folytonosságát, eltérést vezet be a kizárási kötelezettség alól. E rendelkezés célja a költségvetési rendelet szabályainak hozzáigazítása a megfelelő irányelv rendelkezéseihez. A költségvetési rendelet 95. cikkébe beillesztett új rendelkezés az uniós intézményekkel azonos feltételek mellett biztosít hozzáférést az EKB és az EBB számára a kizárások központi adatbázisához.

Végül a költségvetési rendelet 96. cikkének (2) bekezdésébe beillesztett új rendelkezés az adatvédelmi követelményekkel összhangban szilárd jogalapot biztosít a kizárásokról és pénzügyi szankciókról szóló közigazgatási határozatok közzététele tekintetében.

5.2.6. Támogatások (a költségvetési rendelet 108–120. cikke)

Támogatásokról szóló szabályokat első ízben a 2002. évi átdolgozás során illesztettek be a költségvetési rendeletbe és a végrehajtási szabályokba. A 2006. évi felülvizsgálat ezeken csak korlátozott mértékben változtatott, ez pedig elégtelennek bizonyult az operatív szolgálatokra és a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek mérsékléséhez.

Az adminisztratív terhek akadályozzák a szolgálatokat abban, hogy erőforrásaikat a szakpolitikai célok megvalósítására és az idejében történő végrehajtásra fordítsák, és túlzott bürokráciát jelentenek a kedvezményezettek számára. Ennek két közvetlen oka van: egyrészt az, hogy eltérő céljaik (beszerzés, illetve támogatás) ellenére a közbeszerzési és a támogatási szabályok/eljárások rendkívül hasonlóak egymáshoz, másrészt az, hogy a támogatások ellenőrzése a projektek reálköltségeire (reálköltség-alapú támogatás), nem pedig várt eredményeire összpontosít.

Javasoljuk ezért az elfogadott mutatók és célok meghatározásán nyugvó, teljesítményalapú rendszer irányába történő elmozdulást és az átalányösszegek (átalányösszegek, standard egységköltség, átalányfinanszírozás) nagymértékű egyszerűsítését, teljes mértékben függetlenítve ezeket a végrehajtás tényleges költségeinek ellenőrzésétől (a költségvetési rendelet 109. cikke). Ezt az új megközelítést alapvetően a végrehajtási szabályokban kell rögzíteni, annak magában kell foglalnia az ellenőrzési módszereket (köztük az operatív ellenőrzést), és biztosítania kell a támogatásokra vonatkozó közös elvek tiszteletben tartását. Ezen okokból törölni kell az átalányösszeg maximális küszöbét (25 000 EUR), és az új küszöb meghatározásáról a biztosi kollégiumnak kell döntenie az átalányösszeg-rendszer konkrét kereteinek elfogadásakor.

Annak érdekében, hogy az átalányösszegek használata az engedélyezésre jogosult tisztviselő által végzett kockázatelemzés részét képezze, továbbá biztosítandó, hogy a kedvezményezettek egyenlő elbánásban részesüljenek, az átalányösszegek megállapításához használt keretekről (a finanszírozott tevékenységekkel való összhang, maximális összeg, a számítás alapja és módja) a csekély összegű támogatások (≤ 50 000 EUR) kivételével a Bizottságnak kell döntenie. Ezt követően a program időtartama alatt az engedélyezésre jogosult tisztviselő a pályázó által benyújtott ideiglenes költségvetés alapján megállapíthatja az átalányösszegeket, a standard egységköltséget és az átalányfinanszírozást, figyelembe véve a pályázó hasonló műveleteire azonos (az uniós forrásokat nem sértő) módon alkalmazott, kizárólag az elfogadott költségkategóriákat tartalmazó belső számviteli gyakorlatát.

Ezzel párhuzamosan az alapértelmezett rendszerként működő reálköltség-alapú rendszert felül kell vizsgálni (az egyes költségtípusok, a ténylegesen felmerülő költségek, a természetbeni hozzájárulások és a nyereség egyértelmű meghatározása), és a fellépések esetleges nyereségét arányossági alapon kell beszedni (ha az EU a költségek 50 %-át finanszírozza, akkor a nyereségnek csak 50 %-a szedendő be).

A működési támogatások fokozatos csökkentése tekintetében (a költségvetési rendelet 113. cikkének (2) bekezdése) javasoljuk e szabály négy évet meghaladó időszak folyamán történő felülvizsgálatát; mivel a szabály elvileg indokolt, eltörlését nem javasoljuk.

A végrehajtási szabályokban felülvizsgáljuk a támogatások odaítélési eljárásait annak érdekében, hogy az egyes módozatok közötti választásban (határozat kontra megállapodás, az operatív és pénzügyi kapacitásokat igazoló bankgaranciák és dokumentumok) minél nagyobb szerepet kapjon az engedélyezésre jogosult tisztviselő. A túlzott adminisztratív követelményeknek az arányosság elvével összhangban történő megszüntetése és a jelenlegi küszöbérték (25 000 EUR-ról 50 000 EUR-ra történő) emelése révén meg kell könnyíteni továbbá az alacsony összegű támogatások odaítélését. Ez illeszkedik a 2006-ban megkezdett folyamatba.

A támogatások továbbosztásának rendkívüli esetekben történő engedélyezését lehetővé tevő szabályok túlságosan szigorúnak bizonyultak, azokon enyhíteni kell annak érdekében, hogy a kedvezményezettek a nekik fizetett támogatást harmadik felek számára továbbíthassák (a költségvetési rendelet 120. cikkének (2) bekezdése). Ez az intézkedés javítani hivatott azon programok végrehajtását, amelyek természetes személyek széles körét kívánják elérni, ami csak két lépcsőben valósítható meg (az Erasmus esetében az egyetemeken, a külső fellépésekhez kapcsolódó készpénztranszfer-programok esetében a nem kormányzati szervezeteken keresztül). A Bizottság a jelenleg érvényes egyes korlátozások megszüntetése, illetve enyhítése révén javasolja a támogatások továbbosztásának megkönnyítését azokban az esetekben, amikor a fellépés elsődleges célja a források elosztása, és amikor az első számú kedvezményezett megfelelő biztosítékokat kínál az összegek visszafizetése tekintetében. Továbbra is megmarad az az elv, amely a támogatások elosztása során korlátozza az elsődleges kedvezményezett mérlegelési jogkörét.

Rugalmasságot kell továbbá biztosítani az engedélyezésre jogosult tisztviselő számára abban, hogy egyetlen kedvezményezettnek tekintse a végrehajtó partnerek valamely csoportját, például egy hálózathoz tartozó konzorciumot. A költségvetési rendelet 109. cikkének (6) bekezdése az EBB-nek a Szerződésben biztosított sajátos helyzetét tükrözve rugalmasabb eljárást tesz lehetővé az EBB számára nyújtott támogatások esetében is.

Végül rendelkezéseket javaslunk a reálköltségrendszeren belüli , utólagos ellenőrzés során feltárt rendszerhibákat érintő megállapítások kiterjesztésére . Ezekben az esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ugyanolyan arányú pénzügyi korrekciót alkalmazhat az adott kedvezményezett által végrehajtott más, nem ellenőrzött projektekre is, és elrendelheti a szóban forgó összegek visszafizetését, ha a kedvezményezett nem tudja bizonyítani, hogy a hiba nem érinti a nem ellenőrzött projekteket.

5.2.7. Pénzdíjak (a költségvetési rendelet új VI A . címe és 120a. cikke)

A pénzdíjak versenyt követően díjként odaítélt, a támogatásoktól eltérő uniós eszközt képező pénzügyi hozzájárulások. Éppen ezért javasoljuk a költségvetési rendeletben külön címben kezelni a pénzdíjakra vonatkozó szabályokat. Ebben az összefüggésben az uniós hozzájárulás teljesen független a várható költségektől.

5.2.8. A nemzetközi pénzügyi intézmények által igazgatott pénzügyi eszközök (a költségvetési rendelet új VIB. címe, 120b. és 120c. cikke)

Mind gyakoribb az a felismerés, hogy a pénzügyi eszközök az uniós alapok kiegészítésének megfelelő eszközét képezik, különösen akkor, ha más forrásokkal (garanciaalapokkal, kockázati tőkével, a közösségi támogatást kölcsönnel vagy garanciával ötvöző eszközzel) vonják össze őket.

A Bizottság a pénzügyi hozzájárulás új típusának bevezetését javasolja, mivel ezek a pénzügyi eszközök, amelyeket jelenleg főként az EBB és a Európai Beruházási Alap alkalmaz, nem illeszthetők be a szolgáltatások vagy támogatások csoportjába. Ezeket az eszközöket külön rendelkezésekben kell szabályozni, amely rendelkezések figyelembe veszik a végrehajtás sajátosságait (megújuló alapok, a hozzájárulások banki hálózatokon keresztül történő továbbközvetítése), tiszteletben tartják a felelősség elvét (például a társfinanszírozási kockázatok megosztását és a nemteljesítés szankcionálását) és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét (az állami alapok által viselt kockázatok korlátozása).

5.2.9. A Számvevőszék jelentései és előzetes megállapításai (a költségvetési rendelet 143. és 144. cikke)

A Számvevőszék éves jelentései és különjelentései tekintetében több módosítást is javaslunk részben a jelenlegi gyakorlat tükrözése (kontradiktórius eljárás, az egyes intézmények válaszainak a Számvevőszék észrevételei mellett vagy azt követően történő közzététele, a tagállami válaszok közvetítése), részben a feszesebb ütemezés érdekében. Végül egy további új rendelkezés formalizálja azt a gyakorlatot, miszerint a Számvevőszék előzetes megállapításait megküldi a biztosoknak, az érintett szerveknek és tagállamoknak.

5.2.10. Uniós vagyonkezelői alapok (a költségvetési rendelet 164. cikke)

Javasoljuk, hogy a Bizottság kapjon felhatalmazást uniós vagyonkezelői alapok létrehozására. Ezek vészhelyzeti és vészhelyzetet követő válságműveleti külső fellépéseket (pl. Haiti) vagy tematikus külső fellépéseket szolgálnának, és egyesítenék az uniós költségvetés és más adományozók hozzájárulásait.

Az eszköz fő célja, hogy fokozza az Unió szerepét és láthatóságát a fejlesztési segélyek területén.

5.2.11. Kölcsönből finanszírozott ingatlanbeszerzés lehetősége (a költségvetési rendelet 179. cikke (3) bekezdésének b) pontja)

Átláthatósági és költséghatékonysági okokból a Bizottság javasolja a kölcsönfelvétel lehetőségének bevezetését abban az egyedüli esetben, ha az intézmények meg kívánják vásárolni ingatlanjaikat. Ez jelentősen leegyszerűsítené a jelenlegi rendszert, költséghatékonyabb lenne, mivel az intézmények kihasználhatnák az Unió AAA hitelminősítéséből következő alacsonyabb kamatlábakat, és lehetővé tenné, hogy az intézmények (különösen a küldöttségek, valamint a brüsszeli és a luxembourgi infrastrukturális hivatal (OIB, OIL)) hosszú távú ingatlanpolitikát alakítsanak ki.

A gyakorlatban a költségvetésben csak az éves kölcsönrészletek (törlesztés) jelennének meg, maguk a kölcsönök azonban nem szerepelnének benne, mivel nem a költségvetést, hanem eszközök vásárlását finanszírozzák. Ennek megfelelően a módosítások nem a költségvetési rendelet 14. cikkében, hanem a 179. cikkében jelennek meg. Mivel az egyes éves (vagy időszakos) részletek fizetése visszatérő igazgatási kiadásként kezelendő (a járadék fizetéséhez hasonlóan), módosul a végrehajtási szabályok 96. cikke is, amely az előzetes kötelezettségvállalásokkal fedezett igazgatási kiadásokat határozza meg.

5.2.12. A köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) rugalmas megközelítése

A bizottsági javaslat célja, hogy – mindenekelőtt a kutatás terén – elősegítse a PPP-k szélesebb körű alkalmazását, amit a legtöbb érintett szereplő sürgető igényként jelzett. A javasolt rugalmas megközelítés szerkezetüktől és a finanszírozott tevékenység pontos meghatározásától függően (egyértelműen meghatározott projektek vagy K+F-témák) a PPP-k rendkívül széles skálájára kiterjed. Ennek értelmében a jelenlegi két szerkezeti lehetőségen túl (a költségvetési rendelet 185. cikkének hatálya alá tartozó közösségi szervek (ma ide tartoznak például a közös technológiai kezdeményezések), illetve a költségvetési rendelet 108. cikke szerinti támogatásokban részesíthető, a magánjog alá tartozó jogi személyként vagy tisztán szerződéses hálózatként működő konzorciumok) két új szerkezeti megoldást javaslunk. Konkrétan a következőkre kerülne sor:

- magánjog alapján működő szerveket közvetett igazgatás keretében meg lehetne bízni PPP-k végrehajtásával és uniós források ilyen célú kezelésével (pl. támogatások odaítélésével) (a költségvetési rendelet 53. cikke (1) bekezdése 2. pontjának g) alpontja );

- hatáskör-átruházás alapján lehetővé válna alap-jogiaktussal létrehozott, PPP végrehajtásával megbízott szervekre alkalmazandó, külön, egyszerűsített költségvetésirendelet-minta elfogadása (a költségvetési rendelet 185a. cikke ). A költségvetésirendelet-minta az uniós források hatékony és eredményes kezelése és az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő védelme érdekében kötelezően betartandó közös elveket tartalmazza. Az alkalmazandó nemzeti jogszabályok és az alap-jogiaktus keretén belül mindamellett a PPP-k saját szabályaikat alkalmazhatnák (pl. a számvitel, a belső és külső ellenőrzés, vagy a beszerzés terén).

Ezzel lehetővé válna a végrehajtandó fellépés céljai és sajátosságai szempontjából legmegfelelőbb struktúra kiválasztása a lehetőségek olyan skálájából, amely a szerződéses kapcsolatoktól az intézményesített (bejegyzett vállalkozás formáját öltő), uniós szervet (a költségvetési rendelet 185. cikke), a magánszektorhoz tartozó szervet (53. cikk (1) bekezdés 2. pont g) alpont) és vegyes szervet (185a. cikk és 53. cikk (1) bekezdés 2. pont e) alpont) is magában foglaló megoldásokig terjed.

5.3. Záró rendelkezések (a költségvetési rendelet 182–187. cikke)

A költségvetési rendelet jelenleg előirányzott rendszeres, háromévenkénti felülvizsgálata nem biztosítja megfelelő mértékben a jogbiztonságot és a pénzügyi szabályok stabilitását. A felülvizsgálati mechanizmus továbbá meglehetősen rugalmatlan, és nem veszi tekintetbe az uniós költségvetés és a vonatkozó ágazati jog többéves programozási ciklusát. Következésképpen a Bizottság azt javasolja, hogy a költségvetési rendelet felülvizsgálatára a jövőben szükség szerint, meghatározott időkerettől függetlenül kerüljön sor.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2010/0154 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Közösségek általános költségvetésére ð Európai Unió általános költségvetésére ï alkalmazandó költségvetési rendeletről

(átdolgozás)

TARTALOM |

1. RÉSZ | KÖZÖS RENDELKEZÉSEK |

I. CÍM | ALKALMAZÁSI KÖR |

II. CÍM | KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK |

1. fejezet | Az egységesség és a teljesség elve |

2. fejezet | Az évenkéntiség elve |

3. fejezet | Az egyensúly elve |

4. fejezet | Az elszámolási egység elve |

5. fejezet | A globális fedezet elve |

6. fejezet | Az egyediség elve |

7. fejezet | A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve |

8. fejezet | Az átláthatóság elve |

III. CÍM | A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE |

1. fejezet | A költségvetés megállapítása |

2. fejezet | A költségvetés szerkezete és bemutatása √ tartalma Õ |

IV. CÍM | A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA |

1. fejezet | Általános rendelkezések |

2. fejezet | A végrehajtás módszerei |

3. fejezet | Pénzügyi szereplők |

1. szakasz | A feladatok elkülönítésének elve |

2. szakasz | Az engedélyezésre jogosult tisztviselő |

3. szakasz | A számvitelért felelős tisztviselő |

4. szakasz | Az előlegelszámoló tisztviselő |

4. fejezet | A pénzügyi szereplők felelőssége |

1. szakasz | Általános szabályok |

2. szakasz | A felhatalmazás vagy továbbadott √ átruházott Õ felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőre alkalmazandó szabályok |

3. szakasz | A számvitelért felelős tisztviselőre és az előlegelszámoló tisztviselőre alkalmazandó szabályok |

5. fejezet | Bevételi műveletek |

1. szakasz | A saját források rendelkezésre bocsátása |

2. szakasz | Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések |

3. szakasz | Az esedékessé váló követelések megállapítása |

4. szakasz | A behajtás √ beszedés Õ engedélyezése |

5. szakasz | Behajtás √ Beszedés Õ |

6. fejezet | Kiadási műveletek |

1. szakasz | Kiadásokra vállalt kötelezettség |

2. szakasz | A kiadások érvényesítése √ megerősítése Õ |

3. szakasz | A kiadások engedélyezése |

4. szakasz | A kiadások kifizetése |

5. szakasz | A kiadási műveletek határidői |

7. fejezet | Informatikai rendszerek |

8. fejezet | A belső ellenőr |

V. CÍM | KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ODAÍTÉLÉSE |

1. fejezet | Általános rendelkezések |

1. szakasz | Hatály és az odaítélés alapelvei |

2. szakasz | Közzététel |

3. szakasz | Közbeszerzési eljárások |

4. szakasz | Biztosítékok és ellenőrzés |

2. fejezet | Az Közösség √ Unió Õ intézményei által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre alkalmazandó rendelkezések |

VI. CÍM | TÁMOGATÁSOK |

1. fejezet | A támogatások √ alkalmazási köre és Õ fajtái és hatályuk |

2. fejezet | Alapelvek |

3. fejezet | Az odaítélési eljárás |

4. fejezet | Kifizetés és ellenőrzés |

5. fejezet | Végrehajtás |

VII. CÍM | A BESZÁMOLÓK BEMUTATÁSA √ TARTALMA Õ ÉS A KÖNYVVEZETÉS |

1. fejezet | A beszámolók bemutatása √ tartalma Õ |

2. fejezet | A költségvetés végrehajtására vonatkozó információk |

3. fejezet | Könyvvezetés |

1. szakasz | Közös rendelkezések |

2. szakasz | Általános számlák |

3. szakasz | Költségvetési számlák |

4. fejezet | Vagyonleltár |

VIII. CÍM | KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS |

1. fejezet | Külső ellenőrzés |

2. fejezet | Mentesítés |

MÁSODIK RÉSZ | KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK |

I. CÍM | EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI GARANCIAALAP |

II. CÍM | STRUKTURÁLIS ALAPOK, KOHÉZIÓS ALAP, EURÓPAI HALÁSZATI ALAP ÉS EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP |

III. CÍM | KUTATÁS |

IV. CÍM | KÜLSŐ FELLÉPÉSEK |

1. fejezet | Általános rendelkezések |

2. fejezet | Fellépések végrehajtása |

3. fejezet | Szerződések odaítélése √ Közbeszerzés Õ |

4. fejezet | Támogatások |

5. fejezet | Elszámolások ellenőrzése |

V. CÍM | EURÓPAI HIVATALOK |

VI. CÍM | IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK |

VII. CÍM | SZAKÉRTŐK |

HARMADIK RÉSZ | ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK |

I. CÍM | ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK |

II. CÍM | ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK |

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 322. cikkére, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel a Számvevőszék véleményére[13],

a jogalkotási aktus tervezete az Európai Unió Bíróságának, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, az ombudsmannak és az adatvédelmi biztosnak való megküldését követően,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek tájékoztatás céljából való megküldését követően,

a jogalkotási aktus tervezete Európai Központi Banknak és Európai Beruházási Banknak tájékoztatás céljából való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében[14],

mivel:

ò új szöveg

(1) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[15] több alkalommal jelentősen módosult. Mivel most további módosításokra kerül sor, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

ê 1605/2002 (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(2) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó 1977. december 21-i költségvetési rendelet[16] elfogadása óta jelentősen megváltoztak a körülmények, különösen a költségvetés vonatkozásában irányadó pénzügyi tervek, az intézményi szerkezet fejlődése és egy sor bővítés következtében, ezért e költségvetési rendeletet több alkalommal nagymértékben módosítani kellett. Különösen a jogalkotásban és az igazgatási ügyekben az egyszerűsítési követelmények és a közösségi költségvetési eszközökkel való gazdálkodás szigorúbbá tételének figyelembevétele céljából az 1977. december 21-i költségvetési rendeletet az érthetőség érdekében át kell alakítani.

ò új szöveg

(3) Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet megállapította azokat a költségvetési elveket és pénzügyi szabályokat, amelyeket minden jogalkotási aktusnak és intézménynek tiszteletben kell tartania. Az alapelveket, a rendelet szemléletét és szerkezetét, valamint a költségvetési és a pénzügyi igazgatás alapszabályait meg kell őrizni. Lehetőség szerint felül kell vizsgálni és egyszerűsíteni kell az alapelvektől való eltéréseket, figyelembe véve, hogy azok továbbra is relevánsak-e, mekkora hozzáadott értéket jelentenek az Unió éves költségvetése (a továbbiakban: a költségvetés) számára, és mekkora terhet rónak az érdekelt felekre. Meg kell őrizni, és meg kell erősíteni a pénzügyi reform kulcsfontosságú elemeit – a pénzügyi szereplők feladatait, az operatív szolgálatoknál a kontrollfunkciók integrálását, a belső ellenőröket, a tevékenységalapú költségvetés-tervezést, a számviteli elvek és szabályok korszerűsítését és a támogatások alapelveit.

ê 1995/2006 (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(4) Figyelembe kell venni a 2007–2013-as időszakra vonatkozóan elfogadott alap-jogiaktusokban foglalt, a költségvetés bevételeit és kiadásait végrehajtó rendelkezéseket, az említett jogi aktusok és √ e Õ a költségvetési rendelet közötti összhang biztosítása érdekében.

ò új szöveg

(5) A gyakorlati tapasztalatok fényében módosítani kell a költségvetési rendeletet annak érdekében, hogy hozzáigazítsuk a költségvetés végrehajtásának változó követelményeihez, például a más adományozókkal közösen végzett társfinanszírozáshoz, hogy fokozzuk a külső segélyek hatékonyságát, és hogy elősegítsük a például az Európai Beruházási Bankkal létrehozott sajátos pénzügyi eszközök használatát vagy a köz- és magánszféra közötti partnerségeken keresztül történő végrehajtást.

ê 1605/2002 (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(6) E √ Az 1605/2002/EK, Euratom Õ rendeletet a Szerződésben √ Szerződésekben Õ foglalt teljes költségvetési ágazatot irányító átfogó elvek és alapvető szabályok megállapítására kell korlátozni √ korlátozódott Õ, miközben a végrehajtási rendelkezéseket egy, az e rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokról szóló rendeletbe kell áthelyezni √ az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet[17] állapította meg Õ, a szabályok átláthatóbb hierarchiájának megteremtése és az költségvetési √ 1605/2002/EK, Euratom Õ rendelet érthetőségének javítása érdekében. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni a végrehajtási szabályok elfogadására. ?Az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint azonban csak azon végrehajtási intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskörök ruházhatók át a Bizottságra, amelyek célja a jogalkotási aktusok nem lényegi elemeinek kiegészítése vagy módosítása. Ennek következtében a 2342/2002/EK, Euratom rendeletben megállapított egyes rendelkezéseket ebbe a rendeletbe kell beépíteni. A Bizottság által elfogadott végrehajtási intézkedéseknek a technikai részletekre és a végrehajtás módozataira kell szorítkozniuk. ï

ê 1605/2002 (3) preambulumbekezdés

(7) A költségvetés megállapításának és végrehajtásának tiszteletben kell tartania a költségvetési jog négy alapelvét (egységesség, globális fedezet, egyediség, évenkéntiség), valamint a teljesség, az egyensúly, az elszámolási egység, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság elveit.

ê1605/2002 (4) preambulumbekezdés

(8) E rendeletnek újból meg kell erősítenie az említett elveket, és a kivételeket a lehető legkevesebbre kell korlátoznia, szigorú feltételek mellett.

ê 1605/2002 (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(9) Az egységesség elve tekintetében e rendeletnek meg kell határoznia azt, hogy azon működési √ operatív Õ kiadásokra is alkalmazandó, amelyek az Európai Unióról szóló szerződésnek a közös kül- és biztonságpolitikáról, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésről szóló rendelkezéseinek végrehajtására vonatkoznak, amennyiben e kiadások a költségvetést terhelik. Az egységesség és a teljesség elve √ maga után vonja Õ azt jelenti, hogy minden közösségi bevétel és kiadás, valamint az Unió √ minden Õ bevételei és kiadásai – ha ezek a költségvetést terhelik – megjeleniknek a költségvetésben.

(10) ðAz előfinanszírozásból származó kamatra vonatkozó szabályokat egyszerűsíteni kell, mivel ezek túlzott adminisztratív terhet jelentenek mind az uniós források címzettjei, mind a Bizottság szolgálatai számára, és a bizottsági szolgálatok, illetve gazdasági szereplők és partnerek közötti félreértésekhez vezetnek. Az egyszerűsítés érdekében különösen a támogatások kedvezményezettjei tekintetében és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban meg kell szüntetni az előfinanszírozási kamatképzés és e kamatok beszedésének kötelezettségét. Az előfinanszírozásból származó kamatok egyes felhatalmazottak által igazgatott programokra történő újrafelhasználása vagy a kamatok beszedése érdekében azonban lehetővé kell tenni, hogy a hatáskör-átruházási megállapodás tartalmazzon ilyen kötelezettséget. ï

ê 1605/2002 (8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(11) Az évenkéntiség elve tekintetében fenn kell tartani a differenciált és nem differenciált előirányzatok közötti különbséget √ különbségtételt Õ . A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok átviteleiről szóló határozatokat minden intézménynek meg kell hoznia. A kiegészítő végrehajtási időszakokat kizárólag azon esetekre kell korlátozni, amikor azok feltétlenül szükségesek, nevezetesen az EMOGA-kifizetésekre. Az évenkéntiség elve tekintetében fokozott A rugalmasságra és átláthatóságra √ jelenlegi szintjét fenn kell tartani Õ van szükség a funkcionális igények kielégítése érdekében. A mezőgazdasági termelőknek a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelettel[18] létrehozott Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) keretében nyújtott közvetlen kifizetésekre fordított kiadások esetében kivételesen engedélyezni kell az előirányzatok átvitelét.

ê 1995/2006 (9) és (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(12) Az új mezőgazdasági szabályok √ mezőgazdaságra vonatkozó rendeletek Õ értelmében √ benyújtott Õ a tagállamiok fizetési kérelmeki √ rendszerint Õ elsősorban az n. költségvetési év elejére koncentrálódnak. Ezért (az n–1. év november 15-től) az EMGA-ra terhelt, az ( n. év költségvetését terhelő) rendszeres igazgatási kiadások fedezésére szolgáló előzetes kötelezettségvállalások maximális értékhatárát a √ legutóbb elfogadott mezőgazdasági költségvetésben szereplő Õ megfelelő előirányzatok háromnegyedére kell növelni a legutóbb elfogadott mezőgazdasági költségvetésben. Az igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előzetes kötelezettségvállalásra vonatkozó korlátokról tekintetében a szöveget úgy kell módosítani, hogy az √ szóló rendelkezéseknek Õ a költségvetési hatóság által elfogadott előirányzatokra utaljon √ kell utalniuk Õ, ezáltal kizárva az előirányzatok átcsoportosítását.

(13) Az EMGA-ra terhelt, állat-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nem differenciált előirányzatok használata indokolatlanul hátráltatja ezen intézkedéseknek a végrehajtását, különösen az átvitel lehetőségeire vonatkozó korlátok tekintetében. Ezért e kiadások esetében engedélyezni kell a differenciált előirányzatok használatát, mert ez jobban megfelel az intézkedések többéves jellegének.

ò új szöveg

(14) A címzett bevételekre vonatkozó átviteli szabályoknak figyelembe kell venniük a külső és belső címzett bevételek közötti különbségtételt. Az adományozó által hozzárendelt cél tiszteletben tartása érdekében a külső címzett bevételeket automatikusan át kell vinni, és fel kell használni az azon programhoz vagy fellépéshez kapcsolódó műveletek befejezéséig, amelyhez azokat hozzárendelték. Biztosítani kell, hogy a program vagy fellépés utolsó évében kapott külső címzett bevételek felhasználhatók legyenek a következő program vagy fellépés első évében. A belső címzett bevételeket csak egy évre lehet átvinni, kivéve, ha az alkalmazandó alap-jogiaktus másként rendelkezik, vagy ha az egy éven túli átvitel megfelelően indokolt.

ê 1605/2002 (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(15) Az egyensúly elve alapvető költségvetési szabályt képez. Ezen összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy a hitelek igénybevétele nem egyeztethető össze az Közösség √ Unió Õ saját forrásainak rendszerével. Az egyensúly elve elvét azonban nem olyan elv, amely megakadályozná √ szabad úgy értelmezni, hogy az megakadályozza Õ az Unió általános költségvetése által garantált hitelnyújtási és hitelfelvételi műveleteket.

ê 1605/2002 (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(16) Az EK-Szerződés 277. cikkének első bekezdésével és az Euratom-Szerződés 181. cikkének első bekezdésével √ Európai Unió működéséről szóló szerződés 320. cikkével Õ összhangban meg kell határozni azon elszámolási egységet, amelyben a költségvetést elkészítik, és amelyet az elszámolások végrehajtásához és bemutatásához is használnak.

ê 1605/2002 (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(17) A globális fedezet elve tekintetében az előleg visszafizetésének és a pénzeszközök újrafelhasználásának a gyakorlatát meg kell szüntetni √ gyakorlata megszűnt Õ ;, √ és azt Õ néhány esetben célhoz kötött √ címzett Õ bevételekkel és a visszavont előirányzatok újbóli megállapításának módjaival kell helyettesíteni √ váltották fel Õ. E módosítások nem érintik a √ A Õ strukturális alapokra alkalmazandó külön szabályokat √ ez nem érintette Õ.

(18) ðEgyrészt a költségvetési hatóság által engedélyezett előirányzatokból származó „belső címzett bevételek”, másrészt a különböző adományozók által az egyes programokhoz vagy fellépésekhez rendelt és tőlük beszedett „külső címzett bevételek” sajátosságainak figyelembevétele érdekében módosítani kell a címzett bevételekre vonatkozó eltérést. A külső adományozók számára egyúttal továbbra is lehetővé kell tenni, hogy külső – különösen humanitárius célú – fellépéseket társfinanszírozzanak; ezt olyan esetekben is lehetővé kell tenni, amikor az alap-jogiaktus erről kifejezetten nem rendelkezik. Az ingatlanállomány kezelését megkönnyítendő, a belső címzett bevételek listájára fel kell venni az épületek értékesítéséből és az ezzel összefüggő műveletekből származó bevételeket. ï

ò új szöveg

(19) A címzett bevételek költségvetési tervezetben történő bemutatása tekintetében növelni kell az átláthatóságot annak meghatározása révén, hogy a címzett bevételeket olyan összeggel kell beállítani a költségvetési tervezetbe, amely összeg a tervezet megállapítása idejében biztosnak tekinthető.

ê 1995/2006 (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(20) Jelenleg a költségekkel járó adományok – mint például az ajándékok és hagyatékok – elfogadása előtt a Bizottságnak engedélyt kell kapnia a költségvetési hatóságtól. A szükségtelen és nehézkes eljárások elkerülése érdekében √ a költségekkel járó adományok – mint például az ajándékok és hagyatékok – Bizottság által történő elfogadását Õ az engedélyezést csak a bizonyos értéket meghaladó és jelentős költségekkel járó adományok esetében kellene kötelezővé tenni √ a költségvetési hatóság engedélyéhez kötni Õ.

ê 1605/2002 (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(21) Az egyediség elve tekintetében elengedhetetlen, hogy az intézmények némi kezelési rugalmasságot tanúsítsanak az előirányzatok átcsoportosításakor. E rendeletnek meg kell engednie √ lehetővé kell tennie Õ a pénzügyi és igazgatási források cél szerinti elosztásának integrált bemutatását. Az előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó eljárásokat össze kell hangolni az összes többi intézménnyel, hogy a személyi jellegű és működési előirányzatok átcsoportosításai minden intézmény saját ügyei legyenek. A működési √ Az operatív Õ kiadásokra vonatkozó előirányzatok átcsoportosításai tekintetében a Bizottság végezhet átcsoportosításokat egy adott címen belüli fejezetek √ alcímek Õ között a pénzügyi évre vonatkozó azon előirányzatok legfeljebb 10 %-áig √ végezhet átcsoportosításokat Õ, amelyek azon költségvetési tételben jelennek meg, amelyről az átcsoportosítást végezték. A költségvetési hatóságnak egyébként kizárólag két esetben lehet megengedni, hogy tartalékot alkosson: ha nincs jogalapot megteremtő jogi aktus, vagy ha nem biztos, hogy az előirányzatok elegendőek.

ê 1995/2006 (13) és (14) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(22) Egyes pontokon egyszerűsíteni és pontosítani kell az előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó, a gyakorlatban nehézkesnek vagy homályosnak bizonyult szabályokat. ðBiztosítani kell a költségvetés eredményesebb végrehajtását különösen a kifizetési előirányzatok, a címzett bevételek és a több címben közös igazgatási előirányzatok vonatkozásában. Ennek érdekében egyes átcsoportosítások jóváhagyási eljárását illetően nagyobb rugalmasságot kell lehetővé tenni. ï

(23) A hatékonyság érdekében a Bizottságnak lehetőséget kell adni arra, hogy a tartalékból való átcsoportosításokról önállóan határozhasson azokban az esetekben, amikor a kérdéses intézkedésre a költségvetés létrehozásakor nem vonatkozik alap-jogiaktus, de azt az év során elfogadják.ðA költségvetési hatóság értesítése mellett lebonyolítható átcsoportosítások végrehajtását érintő visszatérő késedelmek elkerülése érdekében egyszerűsíteni kell ezen átcsoportosítások eljárását és tipológiáját. Különösen relevánsnak és hatékonynak bizonyult e tekintetben az a lehetőség, hogy a Bizottság nemzetközi humanitárius katasztrófák és válságok esetén dönthet a fel nem használt költségvetési előirányzatok átcsoportosításáról. Ezt a lehetőséget ezért ki kell terjeszteni a december 1-je után bekövetkező hasonló eseményekre. Ezekben az esetekben az átláthatóság érdekében a Bizottságnak haladéktalanul értesítenie kell döntéséről a költségvetési hatóságot. Ugyancsak lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság – bizonyos határokon belül – önállóan dönthessen a sürgõsségisegély-tartalékból történő átcsoportosításokról. ï

ê 1995/2006 (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(24) A Bizottság igazgatási átcsoportosításaira vonatkozó √ szabályoknak összhangban kell állniuk Õ szabályokat az új √ a Õ tevékenységalapú költségvetés-tervezés (TKT) struktúrájához kell igazítani √ struktúrájával Õ. Ezért rendelkezni kell az „értesítési eljárás” alóli mentességről. A pénzügyi év utolsó hónapja folyamán a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a személyzeti kiadásokkal kapcsolatos előirányzatok átcsoportosításokról meghatározott keretek √ korlátok Õ között önállóan határozhasson.

ê 1605/2002 (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(25) A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét a gazdaságosság, az eredményesség és a hatékonyság elvére való hivatkozással kell meghatározni. Ezen elvek betartását tevékenységenként megállapított mérhető teljesítménymutatók révén kell ellenőrizni, √ oly módon Õ, hogy az eredményeket értékelni lehessen. Az intézményeknek előzetes és utólagos értékelést kell végezniük a Bizottság által meghatározott iránymutatásokkal √ útmutatással Õ összhangban.

ê 1995/2006 (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(26) Pontosítani kell √ továbbá Õ, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás hatékony és eredményes belső ellenőrzést igényel, és a belső ellenőrzési rendszerek fő jellemzőit és célkitűzéseit meg kell határozni.

(27) ?Az arányosságra vonatkozó rendelkezések tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő által végzett kockázatértékelés részeként be kell vezetni az elfogadható hibakockázat fogalmát. Lehetővé kell tenni az intézmények számára, hogy elmozdulhassanak a Számvevőszék által a mögöttes tranzakciók jogszerűsének és szabályosságának igazolásához használt általános 2 %-os lényegességi küszöbtől. Az elfogadható hibakockázat megfelelőbb alapot jelentene a mentesítésért felelős hatóság számára a bizottsági kockázatkezelés minőségének megítéléséhez. A jogalkotó hatóságnak ezért szakpolitikai területenként meg kell állapítania az elfogadható hibakockázat szintjét, a kontrollfunkciók költség-haszon elemzésének figyelembevételével. ï

ê 1605/2002 (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(28) Végül, aAz átláthatóság elve tekintetében javítani kell a költségvetés és az elszámolások végrehajtásáról szóló információkat. √ Szigorú határidőt kell szabni Õ aA költségvetés kihirdetésére is meg kell szabni egy szigorú határidőt, az előzetes kihirdetés √ közzététel Õ sérelme nélkül, amelyről a Bizottság a költségvetés végleges elfogadásának az Európai Parlament elnöke általi bejelentése és √ a költségvetésnek Õ az Európai Közösségek √ Unió Õ Hivatalos Lapjában való kihirdetése között gondoskodhat. A negatív tartalék lehetőségét is fenn kell tartani.

ê 1995/2006 (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(29) A költségvetésből származó pénzeszközök átlátható felhasználása érdekében szükséges, hogy az e pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó információk – a jogos köz- és magánérdekek védelméhez szükséges, meghatározott korlátokon belül – elérhetők legyenek, figyelembe véve az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap √ Garanciaalap Õ sajátos elszámolási időszakát is.

ê 1605/2002 (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(30) A költségvetés megállapítása és bemutatása tekintetében a jelenlegi rendelkezéseket a pótköltségvetések és a költségvetés-módosítások közötti, a gyakorlatban hatással nem bíró különbségek megszüntetésével összhangba kell hozni, és egyszerűsíteni kell.

(31) ðA költségvetés megállapítása tekintetében fontos pontosan meghatározni a Bizottság által összeállított költségvetési tervezet szerkezetét és tartalmát. A költségvetési tervezetet megelőző általános bevezetés tartalmát pontosabban kell meghatározni. Szükséges továbbá rendelkezni a következő évekre vonatkozó pénzügyi programozásról és a Bizottságnak biztosított azon lehetőségről, hogy a költségvetési kérések támogatására munkadokumentumokat nyújtson be. ï

ê 1605/2002 (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(32) A költségvetés bizottsági szakaszának az előirányzatokat és a forrásokat célok szerint kell bemutatnia, azaz tevékenységalapú költségvetés-tervezésként, a költségvetési gazdálkodás átláthatóságának hangsúlyozása céljából, (tekintettel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás célkitűzéseire, és különösen az eredményességre és a hatékonyságra) √ célok szerint, azaz a tevékenységalapú költségvetés-tervezés alapján kell bemutatnia az előirányzatokat és a forrásokat Õ.

ê 1605/2002 (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(33) Az intézményeknek némi rugalmasságot kell élvezniük a statútum szerinti álláshelyek kezelésében a költségvetésben engedélyezetthez képest, különösen azért, mert az új megközelítés szerint az igazgatásban a hangsúlynak nem az eszközökön, hanem az eredményen kell lennie. E szabadságot √ rugalmasságot Õ azonban továbbra is korlátozza √ korlátoznia kell Õ az egy pénzügyi évre vonatkozó költségvetési előirányzatok kettős határaának és az elosztott álláshelyek végső számaának .; Ttovábbá az A1, A2 és A3 √ AD16, AD15 és AD14 Õ besorolási fokozatú álláshelyek tekintetében nem lesz √ lehet Õ mozgástér.

ê 1995/2006 (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(34) A költségvetés végrehajtását illetően néhány kiigazításra van szükség annak érdekében, hogy jobban tükrözze √ tükröztetni kell Õ a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) sajátosságait. A jogi egyértelműség érdekében a végrehajtási szabályok helyett a költségvetési rendeletben kell rögzíteni azt, hogy az EK-Szerződés √ Európai Unió működéséről szóló szerződés Õ, valamint az EUSz. V. és VI. címe alapján az alap-jogiaktusok milyen formában hozhatók meg. Ezenfelül olyan egyedi rendelkezésre van szükség, amely megfelelőképpen tükrözi a KKBP keretében végrehajtható előkészítő intézkedések típusait.

ê 1605/2002 (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(35) A költségvetés végrehajtása tekintetében tisztázni kell a költségvetés végrehajtásának különböző lehetséges módszereit, vagy a Bizottság általi centralizált alapon, vagy a tagállamokkal megosztott alapon, vagy a külső segítséget kapó harmadik országokkal decentralizált alapon, vagy pedig nemzetközi szervezetekkel közösen. Lehetővé kell tenni, hogy a centralizált igazgatást vagy közvetlenül a Bizottság szervezeti egységei, vagy felhatalmazás révén közvetetten a közösségi jog vagy a nemzeti közjog által irányított szervek végezzék. A végrehajtási módszereknek garantálniuk kell, hogy a közösségi alapokat védő eljárásokat betartják, bármely szerv is felelős a végrehajtásért vagy annak egy részéért, és meg kell erősíteniük, hogy a költségvetés végrehajtásának végső felelőssége a Bizottságot terheli, a Szerződés 274. cikkével összhangban.

(36) ðA végrehajtás módjaira vonatkozó rendelkezések, amelyek különösen a végrehajtási hatáskörök harmadik felekre történő átruházásának feltételeit szabályozzák, az évek során túl összetettekké váltak, így ezeket egyszerűsíteni kell. Fenn kell tartani ugyanakkor az átruházás eredeti célját, azaz annak biztosítását, hogy a kiadásokat a végrehajtás módjától függetlenül az ellenőrzés és az átláthatóság olyan szintje mellett hajtsák végre, amely megegyezik a bizottsági szolgálatoktól elvárt szinttel. Világos megkülönböztetést kell ezért tenni azon helyezetek között, amikor a költségvetést közvetlenül – a Bizottság vagy végrehajtó ügynökségei – hajtják végre, illetve amikor a költségvetés harmadik felek által, közvetett módon kerül végrehajtásra. Ennek lehetővé kell tennie egy, a közvetett irányításra vonatkozó közös rendszer létrehozását, és biztosítani kell, hogy e rendszer hozzáigazítható legyen az ágazatspecifikus szabályokhoz, különösen abban az esetben, amikor a költségvetést megosztott igazgatás keretében közvetett módon a tagállamok hajtják végre. E közös rendszernek tartalmaznia kell azokat az alapelveket, amelyeket a Bizottságnak tiszteletben kell tartania abban az esetben, ha úgy dönt, hogy a költségvetést közvetett módon hajtja végre, valamint tartalmaznia kell a megbízott felek által betartandó alapelveket is. A Bizottságnak képesnek kell lennie az uniós szabályok és eljárások alkalmazására, vagy arra, hogy elfogadja a megbízott fél szabályainak és eljárásainak alkalmazását, feltéve, hogy utóbbi szavatolja az Unió pénzügyi érdekeinek egyenértékű védelmét. ï

ê 1605/2002 (17) és (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(37) Mivel a költségvetés végrehajtásáért a Bizottság felel, így nem ruházhatja át hatósági feladatait, a mérlegelési jogköröket is beleértve. E rendeletnek újra ki kell nyilvánítania ezen elvet, és meg kell határoznia azon feladatok körét, amelyek átruházhatók. Szintén ki kell kötni, hogy a magánjog hatálya alá tartozó szervek, kivéve amelyek meghatározott feltételek mellett közfeladatot látnak el, nem hajthatnak végre a költségvetés végrehajtására vonatkozó intézkedéseket, kizárólag speciális szakmai vagy adminisztratív szolgáltatást nyújthatnak, illetve előkészítői vagy járulékosan kapcsolódó feladatokat láthatnak el.

(38) Az átláthatóság és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének való megfelelés érdekében a közszektor szerveinek és a közfeladatot ellátó szerveknek, amelyekre a Bizottság nevében végrehajtási feladatokat ruháztak át, átlátható beszerzési eljárásokkal, hatékony belső ellenőrzésekkel, az elszámolások bemutatásának más tevékenységeiktől elkülönített rendszerével és egy külső ellenőrzéssel kell rendelkezniük.

(39) ðAz „előzetes értékelés” alá nem tartozó tagállamok kivételével a felek előzetes értékelésének szabályait oly módon kell kiigazítani, hogy azok biztosítsák, hogy minden megbízott szervezet vagy személy az e rendeletben előírttal egyenértékű szinten garantálja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. A Bizottság felügyeleti feladatainak részeként meg kell határozni a kontrollal és ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeket, köztük a költségvetés igazgatásának egyes típusai esetében követendő végső elszámolási eljárásokat. ï

ò új szöveg

(40) Az operatív szükségletek figyelembevétele és a lehetséges kedvezményezettek vagy végrehajtó partnerek által eszközölt végrehajtás megkönnyítése érdekében a követelményeknek arányosnak kell maradniuk a fellépés sajátos kockázataival és általános kontrollkörnyezetével. Annak értékelése során, hogy a harmadik fél vagy entitás kapacitásai lehetővé teszik-e, hogy megfeleljen e követelményeknek, figyelembe kell venni a feladatok természetét és a fellépés végrehajtásának felügyelete és támogatása keretében a Bizottság által végrehajtott intézkedéseket. E rendeletnek továbbá a költségvetés és a szakpolitikai feladatok eredményesebb végrehajtása érdekében rendelkezéseket kell tartalmaznia új pénzügyi eszközökre, például a pénzügyi eszközökre és a köz- és magánszféra közötti partnerségekre.

ò új szöveg

(41) Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikke alapján uniós szervekként intézményesített köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP-k) tapasztalatai azt mutatják, hogy további alternatívákkal kell bővíteni az eszközválasztékot, olyan szervek bevonása érdekében, amelyek szabályai rugalmasabbak és hozzáférhetőbbek a magánszférabeli partnerek számára, mint az uniós intézményekre vonatkozó szabályok. Ezen alternatív megoldásokat közvetett igazgatással kell működtetni. Az egyik alternatíva egy alap-jogiaktussal létrehozott és az uniós alapok hatékony és eredményes kezelésének biztosításához szükséges elveket szem előtt tartó pénzügyi szabályok által vezérelt szerv kialakítása. Ezeket az elveket felhatalmazáson alapuló rendeletben kell elfogadni, és azokra az elvekre kell építeni, amelyeket a költségvetés végrehajtásával megbízott harmadik feleknek be kell tartaniuk. Egy további alternatíva a PPP-k valamely tagállam magánjoga alá tartozó szervek általi végrehajtása.

ò új szöveg

(42) A Szerződés 317. cikkével összhangban be kell vezetni a rendeletbe a költségvetést közvetetten, megosztott igazgatás keretében végrehajtó tagállamokra vonatkozó alapvető kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeket, amelyeket jelenleg csak az ágazatspecifikus rendeletek tartalmaznak. Minden érintett szakpolitikai terület tekintetében koherens keretet létrehozó rendelkezéseket kell tehát alkotni a harmonizált, nemzeti szintű igazgatási rendszerről, az e rendszerekre irányadó közös igazgatási és kontrollkötelezettségekről, az éves igazgatási megbízhatósági nyilatkozatról és az erről adott független ellenőri véleményről, egy éves nyilatkozatról, amelyben a tagállamok felelősséget vállalnak a rájuk bízott uniós források kezeléséért, a végső elszámolásról és a Bizottság által működtetett felfüggesztési és korrekciós mechanizmusokról. A részletes rendelkezéseket továbbra is az ágazatspecifikus rendeletekben kell meghatározni.

ê 1605/2002 (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(43) A Szerződés 279. cikkének c) pontjával √ 322. cikkével Õ összhangban e rendeletben meghatározza √ meg kell határozni Õ √ a pénzügyi szereplők, különösen Õ az engedélyezésre jogosult tisztviselők, a számvitelért felelős tisztviselők és a belső ellenőr jogköreit és felelősségeit.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek teljes felelősséggel tartoznak √ kell tartozniuk Õ a felügyeletük alatt végrehajtott összes bevételi és kiadási műveletért, és felelősségre vonhatóknak √ kell lenniük Õ tetteikért, adott esetben fegyelmi eljárás keretében is. Ezért e felhatalmazást fokozni kell a centralizált előzetes ellenőrzések, és különösen a bevételi és kiadási műveletek pénzügyi ellenőr általi előzetes jóváhagyásának és a számvitelért felelős tisztviselő arra irányuló ellenőrzésének megszüntetésével, hogy a kifizetés érvényes mentesítést jelent.

A számvitelért felelős tisztviselőnek továbbra is felelős √ felelősséggel kell tartoznia Õ a kifizetések megfelelő végrehajtásáért, a bevételek begyűjtéséért és a követelések beszedéséért. Kezeli √ Kezelnie kell Õ a kincstárat, vezeti √ vezetnie kell Õ az elszámolásokat és felelős √ felelősnek kell lennie Õ az intézmény pénzügyi kimutatásainak elkészítéséért.

A belső ellenőrnek a nemzetközi ellenőrzési szabványokkal összhangban látja el √ kell ellátnia Õ feladatait. Az ő szerepe az engedélyezésre jogosult tisztviselők által működésbe hozott igazgatási és ellenőrzési rendszerek megfelelő működésének ellenőrzése √ kell, hogy legyen Õ.

A belső ellenőr nincs bevonva a pénzügyi műveletekbe, és nem feladata az e műveletek feletti ellenőrzés gyakorlása az engedélyezésre jogosult tisztviselők határozatai előtt; az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek a jövőben kizárólagos felelősséget kell vállalniuk e határozatokért.

ò új szöveg

(44) A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai tekintetében pontosítani kell néhány, különösen az általa létrehozott előzetes és utólagos belső kontrolleljárásokra és jelentéstételi kötelezettségére vonatkozó rendelkezést. Ebben a tekintetben naprakésszé kell tenni éves tevékenységi jelentésének tartalmát azzal a gyakorlattal összhangban, amely szerint a jelentés tartalmazza azokat a pénzügyi és igazgatási információkat, amelyek a feladatainak ellátásáról szóló megbízhatósági nyilatkozat alátámasztásához szükségesek.

ê 1995/2006 (24) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(45) ðPontosítani kell a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének feladatait; meg kell határozni különösen azt, hogy ő az egyetlen személy, aki jogosult a számviteli szabályok és a harmonizált számlatükör megállapítására, míg a többi intézmény számvitelért felelős tisztviselője a saját intézményének számviteli eljárásait határozza meg. ï Pontosítani kell a számvitelért felelős tisztviselőnek az engedélyezésre jogosult tisztviselők által számára szolgáltatott pénzügyi információk alapján történő elszámoláshitelesítésben viselt felelősségét. Ennek érdekében a számvitelért felelős tisztviselőt fel kell hatalmazni az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől kapott információk ellenőrzésére, és szükség esetén arra, hogy fenntartásokkal élhessen.

ò új szöveg

(46) Elősegítendő egyes programok vagy fellépések pénzügyi intézmények által történő végrehajtását, e rendeletnek lehetővé kell tennie vagyonkezelői számlák nyitását. Ilyen számlákat a Bizottság nevén vagy nevében lehetne nyitni valamely pénzügyi intézmény könyveiben. A számlákat az illető pénzügyi intézménynek kell kezelnie az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége mellett, és lehetővé kell tenni, hogy e számlák pénzneme eurón kívül más deviza is lehessen.

ê 1605/2002 (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(47) Az engedélyezésre jogosult tisztviselők, a számvitelért felelős tisztviselők és az előlegelszámoló tisztviselők felelőssége nem különbözik √ különbözhet Õ más tisztviselők és alkalmazottak felelősségétől, és rájuk – az Európai Közösségek tisztviselőinek √ e tisztviselőkre a Õ személyzeti szabályzata és az e Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek szerint – √ alkalmazni kell Õ a meglévő fegyelmi és kártérítési intézkedéseket alkalmazása vonatkozik. Másfelől fFenn kell tartani √ azonban Õ egyes, az engedélyezésre jogosult tisztviselők és az előlegelszámoló tisztviselők kötelezettségszegési eseteit azonosító különös rendelkezéseket, tekintettel feladataik sajátos természetére; a továbbiakban nem rendelkezhetnek különleges juttatással vagy biztosítással. Pontosítani kell továbbá az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségét. A csalástól eltérő esetekben, annak érdekében, hogy a kinevező hatóságot ellássák a szükséges szakértelemmel, minden intézménynek létrehoz √ létre kell hoznia Õ egy szakosított, a pénzügyi szabálytalanságokat figyelő testületet, amely megállapítja, hogy történt-e olyan szabálytalanság, amely miatt a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott fegyelmi eljárás alá vonható vagy kártérítés megfizetésére kötelezhető, valamint annak érdekében, hogy a rendszerekkel kapcsolatos problémák észlelését jelentse az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a belső ellenőrnek. Csalás eseteiben azonban e rendeletnek hivatkoznia kell az Európai Közösségek √ Unió Õ pénzügyi érdekeinek védelmére és az Európai Közösségek √ Unió Õ tisztviselőit vagy az Európai Unió tagállamokainak tisztviselőit érintő korrupció elleni harcra vonatkozó hatályos rendelkezésekre.

ê 1995/2006 (23) preambulumbekezdés

(48) Lehetővé kell tenni, hogy az intézmények közös szakosított testületet hozzanak létre a pénzügyi szabálytalanságok vizsgálatára.

ò új szöveg

(49) A bevételi műveletek tekintetében a költségvetési szükségletek figyelembevétele érdekében ésszerűsíteni kell a követelésekre vonatkozó becslések szabályait. A nyilvántartásba vétel akkor lenne kötelező, amikor a bevétel meghatározott valószínűséggel várható, és ésszerű közelítéssel számszerűsíthető. Az egyszerűsítés érdekében rendelkezéseket kell alkotni a becsült követelések kiigazításának vagy törlésének eljárásairól.

ê 1995/2006 (26) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(50) A követelések érvényességére határidőt kell szabni. Az √ Unióra Õ Közösségre – szemben számos tagállammal – nem vonatkozik olyan határidő, amely elteltével a pénzügyi követelések elévülnek. Az √ Uniót Õ Közösséget nem köti továbbá elévülési határidő a harmadik féllel szemben fennálló követelések behajtásában sem. E határidő bevezetése összhangban áll a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással √ elvével Õ.

(51) ðPontosítani kell, és meg kell erősíteni a beszedés szabályait. Ennek keretében világosan meg kell határozni, hogy a megállapított követelés törlése nem vonja maga után az Európai Unió valamely megállapított jogosultságáról való lemondást. Ezen túlmenően, az Unió pénzügyi érdekei védelmét megerősítendő, a tagállamoknak ugyanúgy kell kezelniük a visszatérítendő uniós forrásokat, mint a saját állami vállalataik követeléseit. ï

(52) Az ideiglenesen beszedett pénzbírságok kezeléséről szóló bizottsági közleményt[19] figyelembe véve, a pénzbírságok, büntetések és szankciók útján befolyt összegeket és az ezek által generált bevételeket az ezeket kivető határozat elleni valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerülését követő évben kell bevételként elszámolni. E szabály alóli kivételként a költségvetésbe beállítandó pénzbírságok vagy büntetések teljes összegének legfeljebb 2 %-át a közlemény által létrehozott alapba kell befizetni.

ê 1605/2002 (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(53) Meg kell határozni a kiadások költségvetési és jogi kötelezettségvállalásainak fogalmát és azok alkalmazásának feltételeit. Az nem teljesített √ alvó Õ kötelezettségvállalások mértékének korlátozása érdekében korlátozni kell azon időszakot, amely alatt az egyéni jogi kötelezettségvállalások az átfogó költségvetési kötelezettségvállalások alapján tehetők meg. Elő kell írni továbbá egy kötelezettségvállalás megszüntetéséről √ visszavonásáról Õ szóló rendelkezést azon egyéni kötelezettségvállalásokhoz, amelyek hároméves időszak alatt nem idéztek elő kifizetést.

ò új szöveg

(54) A kifizetések tekintetében és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban világosan meg kell határozni a kifizetések különböző típusait. Továbbá, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által meghatározott elszámolási szabályokkal összhangban rendszeresen el kell számolnia az előfinanszírozási kifizetéseket. Ennek érdekében a szerződéseknek, támogatási határozatoknak, támogatási megállapodásoknak és harmadik felekkel kötött hatáskör-átruházási megállapodásoknak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmazniuk.

ê 1605/2002 (22) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(55) E rendeletnek meg kell határoznia az engedélyezésre jogosult tisztviselők által végezhető kifizetések tipológiáját. Az ilyen kifizetéseket elsősorban a fellépés hatékonyságának és az abból származó eredményeknek a függvényében kell teljesíteni. A hitelek és előlegek homályos fogalmait meg kell szüntetni; Aa kifizetéseket előfinanszírozás, időközi kifizetések és a fennmaradó összeg kifizetése formájában kell teljesíteni, ha a teljes összeget nem fizetik ki egy részletben.

ê 1605/2002 (23) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(56) E rendeletnek ki kell kötnie, hogy aAz érvényesítési, az engedélyezési és a fizetési műveleteket √ a végrehajtási szabályokban megszabott Õ határidőn belül kell elvégezni, amelyet a végrehajtási szabályokban szabnak meg, valamint hogy és e határidő elmulasztása esetén a hitelezők jogosultak lesznek √ számára jogosultságot kell biztosítani Õ a költségvetést terhelő késedelmi kamatra.

ò új szöveg

(57) Lehetővé kell tenni, hogy az intézmények előzetesen megállapodhassanak a dokumentumok elektronikus úton történő továbbításának hivatalos elfogadásáról. Emellett az elektronikus és digitalizált dokumentumokról szóló bizottsági határozatokkal összhangban naprakésszé kell tenni a kötelezettségvállalásokra alkalmazandó ellenőrzésekről szóló pénzügyi rendelkezéseket, és ezekben kifejezetten el kell ismerni, hogy az elektronikus megrendelőlapok és számlák jogilag érvényes módon hoznak létre jogi kötelezettségvállalásokat.

ê 1995/2006 (25) preambulumbekezdés

(58) A Bizottság belső ellenőre és a Közösségek által létrehozott szervek kapcsolatát egyértelművé kell tenni. E szervek saját belső ellenőri funkcióval rendelkeznek, amely a saját igazgatótanácsának tartozik jelentéssel, míg a Bizottság belső ellenőre a bizottsági eljárások és rendszerek tekintetében a biztosok testületének jelent. A Bizottság belső ellenőrének csak azt kellene megerősítenie, hogy a szervek belső ellenőri funkciói megfelelnek a nemzetközi előírásoknak, és ebből a célból értékelni kell tudnia a belső ellenőri tevékenység minőségét.

ê 1995/2006 (27) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(59) E A költségvetési rendeletnek tükröznie kell a keretszerződéseknek a közbeszerzés irányítása terén meglevő jelentőségét. Ösztönöznie kell az intézményközi beszerzési eljárások alkalmazását, továbbá lehetővé kell tennie egy intézmény és egy tagállami ajánlatkérő szerv közös közbeszerzési eljárásait.

ê 1605/2002 (24) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(60) A közösségi intézmények saját felelősségére odaítélt közbeszerzési szerződések tekintetében rendelkezni kell az Európai Parlament és a Tanács az építési beruházásra, a szolgáltatásnyújtásra és az áru beszerzésére irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésének összehangolásáról szóló irányelveiben foglalt szabályok alkalmazásáról: a harmadik fél nevében odaítélt szerződésekre alkalmazandó szabályoknak szintén meg kell egyezniük az említett irányelvek által megszabott elvekkel.

ê 1995/2006 (28) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(61) √A közbeszerzésekre vonatkozó szabályok tekintetében Õ Bbizonyos technikai kiigazításokra van szükség, hogy a költségvetési rendelet teljes mértékben összhangban álljon az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[20] terminológiájával. Az √ Unió Õ Közösség intézményei számára is biztosítani kell a tagállamok számára az említett irányelv értelmében nyitva álló azon lehetőséget, hogy a titkosnak nyilvánított szerződésekre egyedi eljárásokat határozzanak meg, amennyiben azok végrehajtása különleges biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé, vagy ha a tagállam védelme úgy kívánja.

ê 1605/2002 (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(62) A szabálytalanságok megelőzése és a csalás és korrupció elleni küzdelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elősegítése érdekében az olyan pályázókat √ azokat a részvételre jelentkezőket Õ és az ajánlattevőket, akik ilyen cselekedetekben vétkesek, illetve akiknél összeférhetetlenség áll fenn, ki kell zárni a szerződések odaítéléséből.

ê 1995/2006 (29) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(63) A 2004/18/EK irányelvvel összhangban egyértelművé kell tenni a beszerzési eljárásból való kizárás szabályait. A jogbiztonság és az arányosság érdekében továbbá a költségvetési √ e Õ rendeletben meg kell határozni a kizárás maximális időtartamát. √Továbbá, Õ Ffigyelemmel a 2004/18/EK irányelvre, a kizárásra vonatkozó szabályok alól kivételt kell képeznie az üzleti tevékenységét végleg beszüntető szállítótól, vagy fizetésképtelenné vált vállalkozás vagyonfelügyelőjétől vagy felszámolójától csődegyezség keretében, vagy a nemzeti jog szerinti más, hasonló eljárás keretében különösen előnyös feltételek mellett történő árubeszerzés esetének.

(64) ðA kizárásra vonatkozó szabályokat javítani kell továbbá az Unió pénzügyi érdekei védelmének erősítése érdekében. Ki kell egészíteni a rendeletet a pénzmosásra való utalással, a 2004/18/EK irányelvnek megfelelően. A szakmai kötelességszegéssel kapcsolatos bűncselekmény, csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő hasonló bűncselekmény miatt jogerősen elítélt részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők kizárásának eseteit továbbá ki kell terjeszteni a felettük képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező személyekre. Az arányosság érdekében azonban a kizárás nem vonatkozhat azokra a részvételre jelentkezőkre vagy ajánlattevőkre, akik bizonyítani tudják, hogy megfelelő intézkedéseket hoztak a képviseleti jogkörrel rendelkező, érintett személyekkel szemben. Végül, az intézmény üzletmenet-folytonosságának biztosítása érdekében eltérést kell bevezetni a csőd vagy hasonló helyzet, súlyos szakmai kötelességszegés, társadalombiztosítási járulék- vagy adófizetés elmulasztása alapján történő kizárási kötelezettség alól a tárgyalásos eljárás esetén, ha műszaki, művészeti vagy kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződés csak egy bizonyos gazdasági szereplőnek ítélhető oda. ï

ê 1995/2006 (30) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(65) A költségvetési rendelet értelmében kKötelezővé kell tenni a közbeszerzési eljárásokban √ eljárásokon részvételre jelentkezők Õ pályázók és ajánlattevők számára, hogy kérésre igazolják az ajánlatot benyújtó jogalany esetében a tulajdoni helyzetet vagy az irányítást, ellenőrzést és a képviseleti jogosultságot, vagy és hogy √ a tulajdonos vagy Õ alvállalkozóik nincsenek a költségvetési rendelet 93. cikkében említett √ az eljárásban való részvételből történő kizárást eredményező Õ helyzetek egyikében sem. A nagyon kis értékű szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárásokon való részvétel esetében az ajánlattevőket nem kell annak igazolására kötelezni, hogy nincsenek kizárásra okot adó helyzetben.

ê 1995/2006 (31) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(66) A közbeszerzési eljárás hatékonyságának növelése érdekében az intézmények, a végrehajtó hivatalok és az költségvetési √ e Õ rendeletben említett szervek a kizárásra okot adó helyzetben lévő pályázókat √ részvételre jelentkezőket Õ és ajánlattevőket tartalmazó adatbázisokat közösen használják.

(67) ðBár az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Beruházási Bank (EBB) sajátos jogállással rendelkezik az uniós kereten belül, saját forrásaik felhasználása érinti az Unió pénzügyi érdekeit. Ezért hozzáférést kell biztosítani számukra az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében létrehozott, kizárásokat tartalmazó központi adatbázisban tárolt információkhoz, és saját felelősségükre figyelembe kell venniük ezeket az információkat a szerződések közbeszerzési szabályaik alapján történő odaítélése során. Az EKB-nak és az EBB-nek továbbítania kell a Bizottság felé a csalás vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő hasonló bűncselekmény miatt jogerősen elítélt ajánlattevőkre vonatkozó információkat. ï

ê 1605/2002 (26) és (27) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(68) Az átláthatóság érdekében a pályázókat √ részvételre jelentkezőket Õ és az ajánlattevőket megfelelő módon kell tájékoztatni a szerződések odaítéléséről.

(69) Végül, az engedélyezésre jogosult tisztviselők felhatalmazása folyamatának részeként, a közbeszerzéssel és szerződésekkel foglalkozó tanácsadó bizottság általi előzetes ellenőrzést mellőzni kell.

ê 1995/2006 (32) és (33) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(70) A sikertelen ajánlattevők érdekeinek figyelembevétele érdekében helyénvaló biztosítani, hogy a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződéseket csak egy ésszerű várakozási időszak leteltével lehessen aláírni.

(71) Tisztázni kell az intézményeknek a közbeszerzési eljárás vagy szerződés csalás vagy szabálytalanság esetén történő felfüggesztésére irányuló, a költségvetési √ e Õ rendelet szerinti kötelezettségeit a rendelet √ egyéb Õ vonatkozó rendelkezéseinek működőképesebbé tétele √ hatékonyabb alkalmazása Õ érdekében.

ò új szöveg

(72) A közigazgatási és pénzügyi szankciók tekintetében az adatvédelmi követelményekkel összhangban szilárd jogalapot kell biztosítani az ilyen szankciókat alkalmazó határozatok közzététele tekintetében. Adatvédelmi és jogbiztonsági okokból e közzétételnek fakultatívnak kell lennie.

ê 1605/2002 (28) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(73) A támogatások tekintetében létre kell hozni az közösségi √ uniós Õ támogatások odaítélésének és felügyeletének keretét, beleértve az átláthatóság, az egyenlő bánásmód, a társfinanszírozás, ð a nem profitcélú felhasználás, a működési támogatások fokozatos csökkentése, ï a visszamenőleges odaítélések tilalma és az ellenőrzés elvét végrehajtó különös rendelkezéseket.

ê 1605/2002 (29) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(74) A felhalmozás elkerülése érdekében a támogatásokat nem lehet ugyanazon fellépés kétszeri finanszírozására odaítélni, illetve működési kiadásokat ugyanazon évre többször megítélni.

ê 1605/2002 (30) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(75) A közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó szabályokhoz hasonló módon meg kell állapítani az okokat egyes felek kizárására a támogatások odaítéléséből, annak érdekében, hogy az intézményeknek megfelelő eszközöket biztosítsanak a csalás és a korrupció elleni küzdelemhez.

ê 1605/2002 (31) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(76) Annak biztosítására, hogy az intézmény és a kedvezményezett jogai és kötelezettségei világosak legyenek és azokat betartsák, a támogatás odaítélését írásos megállapodáshoz kell kötni.

ê 1995/2006 (34), (35) és (36) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(77) √Az egyszerűség érdekében azonban ÕA támogatások tekintetében egyszerűsíteni kell a szabályokat. Aaz ellenőrzésekkel és biztosítékokkal kapcsolatos követelményeknek fokozottan arányban kell állniuk a pénzügyi kockázatokkal. A támogatások fogalmának meghatározását pontosítani kell, különösen a hiteltevékenységekkel és részvényekkel kapcsolatos finanszírozás, és a halászati termékek piacával kapcsolatos kiadások tekintetében. A támogatások √ hatékony és eredményes Õ kezelésének javítása √ biztosítása Õ és az eljárások egyszerűsítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a támogatások odaítélése az intézmények határozata vagy a kedvezményezettel kötött írásos megállapodás alapján történjen.

(78) Az egyértelműség és átláthatóság érdekében a ténylegesen felmerült költségek megtérítésének hagyományosabb módszere mellett engedélyezni kell az átalánykifizetések használatát is.

(79) A jogi egyértelműség érdekében a nonprofit szabály alóli kivételeket – amelyek jelenleg a végrehajtási szabályokban szerepelnek – a költségvetési rendeletben kell szerepeltetni. Egyértelművé kell továbbá tenni, hogy a bizonyos tevékenységeknek √ tevékenységekhez Õ nyújtott támogatások célja a pénzügyi kapacitás megerősítése vagy jövedelem termelése.

ê 1525/2007 (1), (4) és (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(80) Az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló, 2003. november 4-i 2004/2003/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet[21] többek között szabályokat állapított meg arra vonatkozóan, hogy az európai szintű politikai pártok finanszírozása az Unió költségvetéséből történik. Az európai szintű politikai pártok finanszírozására vonatkozó √ Ezeket a Õ szabályokat ki kell igazítani, hogy azok jobban tekintetbe vegyék azon különleges körülményeket, amelyek között a politikai pártok működnek, ideértve a költségvetési kihatásokkal járó, változó politikai kihívásokat és napirendeket, amelyeket a politikai pártok éves költségvetésük és munkaprogramjuk készítésekor nem tudnak előre megjósolni. E célból meg kell teremteni a források átvitelének √ korlátozott Õ lehetőségét az adott évről a következő év első negyedére.

(81) A pártok hosszú távú pénzügyi tervezési lehetőségeinek bővítése érdekében, figyelembe véve az évről évre változó finanszírozási szükségleteket, valamint a pártok arra való ösztönzésének erősítése érdekében, hogy ne kizárólag a közpénzekből történő finanszírozástól függjenek, az európai szintű politikai pártok részére biztosítani kell korlátozott mértékű pénzügyi tartalékok képzésének lehetőségét az Unió költségvetésén kívüli forrásokból származó saját forrásokból. A fent említett eltérések a nem haszonszerzési célú √ nonprofit Õ szabálytól √ alól Õ kivételt képeznek, és nem teremtenek precedenst.

ê 1995/2006 (37), (38) és (41) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(82) Hasznosnak bizonyult az a szabály, amely szerint a támogatásokat ajánlatkérés √ pályázati felhívás Õ alapján kell odaítélni. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egyes esetekben a tevékenység jellege nem hagy választási lehetőséget a kedvezményezettek kiválasztásakor, az ilyen eseteket ezért mentesíteni kell e √ a Õ szabály alól.

(83) Ki kell igazítani azt a szabályt, amely szerint egy tevékenységre bármely kedvezményezett számára csak egy támogatás ítélhető oda. Egyes alap-jogiaktusok lehetővé teszik a különböző forrásokból származó közösségi √ uniós Õ finanszírozás kombinálását, és az ilyen esetek száma a jövőben – a kiadás hatékonyságának biztosítása érdekében – nőhet. Egyértelművé kell tenni azonban a költségvetési √ e Õ rendeletben, hogy ugyanazok a költségek kétszer nem finanszírozhatók az közösségi √ uniós Õ költségvetésből.

(84) A kedvezményezettek jogosultságával kapcsolatos bizonyos korlátozásokat meg kell szüntetni √ egyes esetekben nem alkalmazandók annak érdekében Õ, hogy a természetes személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok bizonyos típusai is részesülhessenek támogatásban. Az arányosság elvével összhangban az igen kis értékű támogatások esetében √ biztosítani kell, hogy Õ az engedélyezésre jogosult tisztviselő eltekinthet √ eltekinthessen Õ attól, hogy a pályázók számára előírja annak igazolását, hogy nincsenek a költségvetési √ az e Õ rendelet vonatkozó cikkeinek értelmében vett, kizárásra okot adó helyzetben.

(85) A támogatások kedvezményezettjei által alkalmazandó közbeszerzési szabványok tekintetében az költségvetési √ e Õ rendeletben foglalt jelenlegi szabály nem egyértelmű, és egyszerűsítést igényel. Továbbá kifejezetten rendelkezni kell arról az esetről, amikor egy tevékenység végrehajtásához harmadik fél számára kell pénzügyi támogatást nyújtani.

ò új szöveg

(86) A gyakorlati tapasztalatok fényében pontosítani kell az átalányösszeg-rendszert (átalányösszegek, standard egységköltség, átalányfinanszírozás), és azt egyértelműen el kell választani a reálköltségek utólagos ellenőrzésétől. A kontrollintézkedéseket ezen új megközelítéshez kell igazítani, biztosítva az operatív ellenőrzések kérésének lehetőségét, illetve azt, hogy az ellenőrzési megállapítások az adott kedvezményezett nem ellenőrzött projektjeire is kiterjeszthetők legyenek, amennyiben hasonló projekteknél visszatérő hibákat észleltek. Végül, a csak két lépcsőben elérhető természetes személyek széles köre számára indított programok végrehajtásának megkönnyítése érdekében bizonyos feltételek mellett ki kell terjeszteni azt a lehetőséget, hogy a kedvezményezettek pénzügyi támogatások útján harmadik felek számára továbboszthatják a nekik ítélt támogatásokat. A támogatások továbbosztását engedélyezni kell, amennyiben az első számú kedvezményezett megfelelő biztosítékokat mutat be, és a támogatási megállapodás megfelelő rendelkezéseket tartalmaz a további kedvezményezettek kiválasztására vonatkozó mérlegelési jogkör és a továbbosztott támogatás összegének korlátozására.

ò új szöveg

(87) A pénzdíjakat, mint a pénzügyi támogatás új típusát, a támogatási rendszertől külön kell szabályozni, éspedig olyan sajátos szabályok révén, amelyek nem tartalmaznak utalást várható költségekre. A pénzdíjakat az éves munkatervben kell szerepeltetni, és azokat egy meghatározott értékhatár felett a kedvezményezettnek vagy a nyertes pályázónak kell odaítélnie, a Bizottság által jóváhagyott feltételek és kritériumok alapján.

ò új szöveg

(88) A pénzügyi eszközök egyre fontosabb szerepet játszanak az uniós alapok hatásainak multiplikálásában, amennyiben az uniós alapokat más alapokkal vonják össze, vagy azok további forrásokat mozgatnak meg. Mivel e pénzügyi eszközök nem építhetők be a szolgáltatások vagy támogatások rendszerébe, a pénzügyi támogatás új típusát kell létrehozni.

ê 1605/2002 (32) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(89) A könyvelés és az elszámolások bemutatása tekintetében ki kell kötni, hogy az elszámolások tartalmazzanak általános elszámolásokat és költségvetési elszámolásokat, hozzátéve, hogy az általános elszámolások a szerv vagyoni helyzetét mutatják be, míg a költségvetési elszámolásokat az eredményelszámolás és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések kidolgozására tervezték √ A könyvvezetés és a számlák tartalma tekintetében ki kell kötni, hogy a számlák általános számlákból és költségvetési számlákból állnak, hozzátéve, hogy az általános számlák eredményszemléletű elszámolási rendszer alapján készülnek, míg a költségvetési számlák a költségvetési eredménykimutatás és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések alapjául szolgálnak Õ.

ê 1995/2006 (44) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(54) A könyvvezetésre és a beszámolóra vonatkozó szabályok tekintetében ð egyszerűsíteni kell a beszámolók tartalmát annak megállapítása révén, hogy az uniós beszámolók csak az összevont pénzügyi beszámolót és az aggregált költségvetési számlákat tartalmazzák. Az EKB sajátos, független státuszának figyelembevétele érdekében pontosítani kell azt is, hogy az összevont beszámolók készítésének folyamata csak az uniós költségvetés által finanszírozott intézményeket érinti. Végül ï a költségvetési rendeletben lehetőséget kell adni a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője számára √ annak Õ – a nemzetközi szabványokkal összhangban √ történő Õ – annak meghatározására, hogy az közösségi √ uniós Õ támogatásban részesülők mellett mely más szervek tartoznak a beszámolók összevonásának hatálya alá, azzal, hogy a beszámolók összevonása nem jár az önfinanszírozó szervek pénzeszközeinek az Európai Unió általános költségvetésébe való átcsoportosításával, és nem befolyásolja sem pénzügyi és működési autonómiájukat, sem pedig a beszámolóikhoz kapcsolódó mentesítési eljárásokat.

ò új szöveg

(55) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője és az összevonásban szereplő intézmények vagy szervek számvitelért felelős tisztviselői feladatainak és felelősségei körének világos szétválasztása érdekében rendelkezni kell arról, hogy a pénzügyi év költségvetési végrehajtásáról és pénzgazdálkodásáról szóló jelentést minden intézménynek vagy szervnek a következő pénzügyi év március 31-ig el kell készítenie és el kell küldenie a költségvetési hatóság és a Számvevőszék számára.

ê 1605/2002 (33) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(90) Azon elveket, amelyeken az általános elszámolások √ számlák Õ és az éves √ pénzügyi Õ beszámolók alapulnak, nemzetközileg elfogadott számviteli alapelvekre és az Európai Parlament és a Tanács – a társaságok egyes típusainak éves beszámolóira vonatkozó – irányelveire √ a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontján alapuló,1978. július 25-i negyedik tanácsi irányelvre[22] Õ hivatkozva kell meghatározni, amennyiben azok a közszolgáltatások összefüggésében relevánsak.

ê 1605/2002 (34) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(91) A költségvetés végrehajtására vonatkozó információszolgáltatásról szóló rendelkezéseket ki kell igazítani, hogy ezen információk körét kiterjesszék √ tartalmazzák Õ az átvitt, újból rendelkezésre bocsátott és újrafelhasznált előirányzatok felhasználásárat és a különböző közösségi √ uniós Õ jogi szervekret, hogy javítsák a havi adatok biztosítására és a végrehajtásról szóló, a költségvetési hatósághoz évente háromszor elküldött √ elküldendő Õ jelentésre vonatkozó szabályozást.

ê 1605/2002 (35) preambulumbekezdés

(92) Az intézmények által alkalmazott könyvvezetési módszereket össze kell hangolni, és e téren a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének kezdeményezési joggal kell rendelkeznie.

ê 1605/2002 (36) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(93) Meg kell határozni, hogy a számítógépes pénzügyi gazdálkodási rendszerek használata semmilyen formában nem korlátozhatja a Számvevőszéknek a bizonylatokhoz való hozzáférési jogát.

ò új szöveg

(94) Az Unió számviteli elvei és szabályai és a nemzetközi költségvetési számviteli standardok (IPSAS) közötti koherencia biztosítása érdekében naprakésszé kell tenni az Unió számviteli elveit és szabályait.

ò új szöveg

(95) Naprakésszé kell tenni az előzetes és a végleges beszámolókra vonatkozó szabályokat, és rendelkezni kell különösen a konszolidációs célból a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének elküldendő, a beszámolókat kísérő jelentéscsomagról. Hivatkozni kell továbbá a költségvetésből finanszírozott intézmények és szervek által végleges beszámolóik tekintetében kiadott, a Számvevőszék számára a beszámolók kíséretében továbbított teljességi nyilatkozatra, valamint az Unió végleges összevont beszámolója kíséretében elküldendő teljességi nyilatkozatra. Végül korábbi határidőt kell megállapítani a Bizottságon kívüli intézmények és a költségvetésből finanszírozott szervek előzetes beszámolóira vonatkozó számvevőszéki megállapítások közlése tekintetében annak érdekében, hogy ezen intézmények végleges beszámolóikat a számvevőszéki megállapítások ismertében állíthassák össze.

ê 1605/2002 (37) preambulumbekezdés

(96) A külső ellenőrzés és a mentesítés tekintetében, annak ellenére, hogy a Bizottság kizárólagosan felel a költségvetés végrehajtásáért, a tagállamokkal megosztott igazgatás jelentősége magában foglalja a Számvevőszék általi ellenőrzési eljárásban és a költségvetési hatóság általi mentesítésben való együttműködésüket is.

ê 1605/2002 (38) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(97) √ A mentesítéshez vezető ütemtervnek optimális feltételeket kell biztosítania Õ Aaz elszámolások bemutatásához és a mentesítési eljáráshoz az optimális feltételek biztosítása érdekében a mentesítéshez vezető ütemtervet módosítani kell.

ê 1605/2002 (39) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(98) A Bizottságnak be kell nyújtania az Európai Parlamentnek – annak kérésére – az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan alkalmazásához szükséges minden információt, az EK-Szerződés 276. √ 319. Õ cikkével összhangban.

ê 1605/2002 (40) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(99) Egyes közösségi √ uniós Õ politikákhoz különös rendelkezéseket kell megállapítani; e rendelkezéseknek összhangban kell lenniük e rendelet alapvető elveivel.

ê 1605/2002 (41) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(100) Szükségesnek tűnik, hogy rendelkezzenek az EMOGA-val szembeni előzetes kötelezettségvállalások és az igazgatási előirányzatok lehetőségéről az adott pénzügyi évet megelőző év november 15-étől.

ê 1995/2006 (45) és (46) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(101) Figyelembe véve a létrejövő EMGA-t, amely 2007. január 1-jétől a piaci intézkedések tekintetében az Európai Mezőgazdasági és Orientációs Garanciaalap helyébe lép, a költségvetési rendelet terminológiáját ki kell igazítani. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy azokban az esetekben, ahol az előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó határozat várható, a tagállamok kiadási kimutatásának kézhezvételétől számított szokásos két hónapos határidőnél később is történhet előzetes kötelezettségvállalás. A költségvetési rendeletnek az átcsoportosításra vonatkozó különös rendelkezéseit is pontosítani kell.

(102) (59) Ki kell igazítani a terminológiát, hogy az csak a strukturális alapokra, a Kohéziós Alapra, az Európai Halászati Alapra, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapra és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben létrehozott, megosztott irányítással √ igazgatással Õ irányított alapokra utaljon. Törölni kell az előcsatlakozási strukturális √ intézkedésekre Õ (ISPA) és mezőgazdasági intézkedésekre (SAPARD) történő utalást, mert ezek harmadik országok ð közvetett ï igazgatásával járnak ð , nem pedig tagállamokkal megosztott igazgatással ï . A visszavont előirányzatok újbóli hozzáférhetővé tétele tekintetében, a 2007–2013-as időszakra érvényes strukturális intézkedésekre vonatkozó új alap-jogiaktusokkal összhangban – amelyek kitérnek a vis maior esetekre – a költségvetési √ e Õ rendeletben csak azokra az esetekre kell megtartani a rendelkezést, amikor a √ nyilvánvaló Õ hiba nyilvánvalóan a Bizottságnak tulajdonítható.

ê 1605/2002 (42) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(103) A strukturális alapokra ð , a Kohéziós Alapra, az Európai Halászati Alapra, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapra és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben létrehozott, megosztott igazgatással irányított alapokra vonatkozó különös rendelkezések ï tekintetében a legutóbb az 1447/2001/EK rendelettel[23] módosított, a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelethez[24] mellékelt bizottsági nyilatkozatban foglalt, az előlegek visszafizetésére és az előirányzatok újbóli hozzáférhetővé tételére vonatkozó rendelkezést fenn kell tartani. ðEzen túlmenően az átvitelre vonatkozó szabálytól eltérve lehetővé kell tenni a pénzügyi év végén rendelkezésre álló, az előlegfizetések visszafizetéséből keletkező kötelezettségvállalási előirányzatok átvitelét a program lezárásáig, és azok felhasználását, amennyiben más kötelezettségvállalási előirányzatok már nem állnak rendelkezésre. ï

ê 1995/2006 (47) és (48) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(61) A költségvetési rendeletben rendelkezni kell √ Fenn kell tartani Õ az Európai Szén- és Acélközösség felszámolásából származó célhoz kötött √ címzett Õ bevételről és a megfelelő előirányzatok hozzáférhetővé tételéről √ szóló rendelkezést Õ is.

(62) Lehetővé kell tenni azon visszavont előirányzatok újbóli rendelkezésre állását, amelyek azon projektek teljes vagy részleges elmaradása miatt jöttek létre, amelyekre azokat előirányozták. Ezt azonban csak szigorú feltételek mellett lehet megengedni, és kizárólag a kutatás területén, mert a kutatási projektek a többi szakpolitikai területhez kapcsolódó projektnél nagyobb pénzügyi kockázattal járnak.

ê 1605/2002 (43) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(104) A kutatás tekintetében √ biztosítani kell Õ a költségvetés bemutatásáta össze kell hangolni √ és Õ a tevékenységalapú költségvetés-tervezésre vonatkozó rendelkezésekkel √ közötti koherenciát Õ ,. megőrizve eközben √ Meg kell őrizni Õ az igazgatás rugalmasságát, amelyet jelenleg a Közös Kutatóközpont (KKK) élvez.

(105) ðPontosítani kell továbbá a KKK közbeszerzési és támogatási eljárásokon való részvételét azon esetek tekintetében, amikor a KKK egészében vagy részben az általános költségvetésből, a kutatási alapokban általában a KKK számára címzett költségvetési sorokon kívül finanszírozott tevékenységeket végez. Amikor harmadik félként vesz részt közbeszerzési és támogatási eljárásokon, a KKK-t mentesíteni kell a kizárási kritériumokra, közigazgatási és pénzügyi szankciókra, a gazdasági és pénzügyi kapacitásra és biztosítéknyújtási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazása alól. Ezenkívül figyelembe kell venni a KKK által más intézmények vagy a Bizottság számára a közbeszerzési szabályok hatályán kívül eső, belső adminisztratív eljárások keretében nyújtott műszaki és tudományos szolgáltatásokat is. Végül e feladatok eredményes teljesítése érdekében az említett feladatok ellátásához kapcsolódó tevékenységekből származó bevételeket kivételesen külső címzett bevételnek kell tekinteni. ï

ê 1605/2002 (44) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(106) A külső fellépések tekintetében engedélyezni kell a külső segítség igazgatásának decentralizálását, feltéve hogy a Bizottságnak garanciát adnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra, és hogy a kedvezményezett állam felelősséggel tartozik a Bizottság felé a részére kifizetett pénzeszközökért.

ê 1605/2002 (45) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(107) A kedvezményezett állammal, valamint egy nemzeti, közösségi, illetve nemzetközi közjogi szervvel és a magánjog hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személyekkel aláírt finanszírozási megállapodásoknak és szerződéseknek tartalmazniuk kell az e rendelet első részének V. címében és második részének IV. címében a külső akciók tekintetében megállapított általános beszerzési elveket.

ò új szöveg

(108) A külső fellépések végrehajtására vonatkozó különös rendelkezés tekintetében figyelembe kell venni a különböző igazgatási módok vonatkozásában javasolt változásokat és egyszerűsítéseket.

ò új szöveg

(109) Az Unió külső fellépések és fejlesztés terén betöltött nemzetközi szerepének megerősítése, valamint láthatóságának és hatékonyságának növelése céljából a Bizottság számára engedélyezni kell vészhelyzeti, vészhelyzetet követő és tematikus intézkedések céljára szolgáló európai vagyonkezelői alapok létrehozását és igazgatását. Jóllehet ezek az alapok nem képeznék részét a költségvetésnek, igazgatásuk során az uniós források felhasználásnak biztonsága és átláthatósága által szükségessé tett mértékben be kell tartani az e rendeletben meghatározott pénzügyi szabályokat. Ebből a célból a donorok képviseletét biztosító és a vagyonkezelői alap eszközeinek felhasználásáról döntő igazgatótestületek elnökségét a Bizottságnak kell betöltenie. Ezenfelül az egyes vagyonkezelői alapok számvitelért felelős tisztviselőjének tisztét minden esetben a Bizottság számviteli tisztviselőjének kell betöltenie.

ò új szöveg

(110) A közvetett igazgatás keretében külső fellépések végrehajtásával megbízott jogalanyok tekintetében meg kell állapítani, hogy különös rendkívüli és külső körülmények hiányában a hatáskör-átruházási megállapodás Bizottsággal történő aláírásától számított legfeljebb három évig köthetnek szerződéseket és támogatási megállapodásokat. E határidő azonban nem alkalmazandó a strukturális alapokra vonatkozó eljárás szerint végrehajtott többéves programokra. Utóbbi esetben az előirányzatok visszavonásának részletes szabályait ágazatspecifikus rendelkezésekben kell megállapítani.

ò új szöveg

(111) A külső fellépésekre alkalmazandó különös közbeszerzési szabályok tekintetében alap-jogiaktus nélküli végrehajtás esetén és indokolt rendkívüli körülmények fennállásakor engedélyezni kell harmadik országok állampolgárainak részvételét a közbeszerzési eljárásban.

ê 1605/2002 (46) preambulumbekezdés

(112) Fel kell venni egy külön címet az európai hivatalok gazdálkodására vonatkozó általános rendelkezésekkel.

ê 1995/2006 (50) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(113) Az előirányzatok kezelésének megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni az intézmények számára, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört az intézményközi európai hivatalok igazgatóira ruházzaák át a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszaiban lévő előirányzatok kezelése tekintetében. A tartalom megváltoztatása nélkül némileg át kell dolgozni a költségvetési rendelet vonatkozó cikkeit, hogy egyértelmű legyen √ E célból helyénvaló pontosítani Õ az engedélyezési hatáskörnek a hivatalok igazgatói általi továbbruházásaát.

ê 1605/2002 (47) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(114) Egy külön címnek kell tartalmaznia ezenkívül √ Helyénvaló fenntartani Õ az igazgatási előirányzatokra alkalmazandó különös szabályokat √ tartalmazó külön címet Õ. Olyan rendelkezést is kell hozni, amely lehetővé teszi a költségvetési hatóság mindkét ága számára, hogy időben véleményt nyilváníthasson azon ingatlanprojektekről, amelyek valószínűleg jelentős pénzügyi hatással lesznek a költségvetésre.

ê 1605/2002 (48) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az intézmények elszámolásainak konszolidációjára vonatkozó ütemterv változtatását el kell halasztani a 2005-ös pénzügyi évig, annak érdekében, hogy biztosítsák az alapvető belső eljárások bevezetéséhez szükséges időt.

ê 1995/2006 (51) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(115) Egyértelművé kell tenni azt az eljárást, amelynek keretében a költségvetési hatóság egy építési projekttel kapcsolatban véleményt nyilváníthat. Továbbá, ð elősegítendő, hogy az intézmények hosszú távú ingatlanpolitikát alakítsanak ki, és kihasználják az Unió kedvező hitelminősítéséből következő alacsony kamatlábakat, lehetővé kell tenni, hogy az intézmények ingatlanvásárlás céljából a költségvetésen kívül hiteleket vegyenek fel. Ez lehetővé tenné a jelenlegi bonyolult rendszer egyszerűsítését, miközben biztosítaná a költségek csökkentését és a nagyobb átláthatóságot. ï

ê 1995/2006 (52) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(116) Az egymást követő kutatási keretprogramok megkönnyítették a Bizottság munkáját azáltal, hogy egyszerűsített szabályokat állapítottak meg az ajánlatok és támogatási kérelmek √ támogatás elnyerésére irányuló pályázatok Õ értékeléséhez, valamint a finanszírozott projektek nyomon követéséhez és értékeléséhez történő technikai segítségnyújtáshoz szükséges külső szakértők kiválasztására. Ezt az eljárást hozzáférhetővé kell tenni √ vált Õ minden más program tekintetében is. Továbbá, a ð A gyakorlati tapasztalatok fényében pontosítani kell a szakértők szerepét betöltő természetes személyek speciális kiválasztási eljárásának alkalmazási körét, mivel e személyek segítségére szükség van a projektjavaslatok, támogatások elnyerésére irányuló pályázatok, projektek és ajánlatok értékelése, valamint a szakértői véleményezés és tanácsadás során. ï

ò új szöveg

(117) A záró rendelkezések tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e rendelet végrehajtása céljából a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló aktusokat fogadjon el.

(118) Az e rendelet végrehajtása céljából szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[25] összhangban kell elfogadni.

(119) A költségvetési rendelet felülvizsgálatára csupán szükség esetén kell sort keríteni. A költségvetési rendelet túl gyakori felülvizsgálata aránytalan mértékben megnöveli az igazgatási struktúrák és eljárások új szabályokhoz való igazításának költségét. Feltehető továbbá, hogy három év túl rövid idő ahhoz, hogy érvényes következtetéseket vonhassunk le a hatályos szabályok alkalmazásával kapcsolatban.

ê 1605/2002 (49) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(120) Egy, aAz egyedi igazgatási kívánalmakhoz igazított, megfelelő keretet kell biztosítani az Közösség √ Unió Õ által létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező olyan szervekre vonatkozó pénzügyi szabályoknak, amely szervek az Európai Közösségek √ Unió Õ általános költségvetéséből támogatást kapnak. Ezzel egy időben, és az e szervek által feladataik teljesítéséhez megkövetelt önállóság bármilyen csorbítása nélkül, bizonyos ügyekre vonatkozó előírások lényegét, és különösen a mentesítést és a számvitelt, össze kell hangolni. A Bizottság belső ellenőreének ugyanazon hatásköröket gyakorolja √ kell gyakorolnia Õ e szervek felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett. Az e szerveken belüli pénzügyi szabályokat megfelelően ki kell igazítani, hogy e költségvetési rendelettel összhangban legyenek. A Bizottságot ennek megfelelően fel kell hatalmazni, hogy egy költségvetésirendelet-mintát dolgozzon ki, amelytől az közösségi √ uniós Õ szervek kizárólag a Bizottság beleegyezésével térhetnek el,.

ò új szöveg

(121) Módosításokra van szükség annak meghatározása érdekében, hogy pontosan mely szervekre vonatkozik a költségvetési keretrendelet. Emellett új rendelkezést kell bevezetni a köz- és magánszféra közötti partnerségek helyzetének figyelembevétele érdekében, melyek költségvetésirendelet-mintát a Bizottságnak kell elfogadnia az hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása céljából szükséges elvek meghatározása érdekében.

(122) A jelenlegi programok végrehajtásának folyamatossága érdekében a költségvetést közvetetten, megosztott igazgatás keretében végrehajtó tagállamok kontrollal és ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések csak az ágazatspecifikus rendeletek következő generációjára vonatkozhatnak.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

ELSŐ RÉSZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

ALKALMAZÁSI KÖR

1. cikk

√ Tárgy Õ

ê 1995/2006 1. cikk (1) bekezdés

E rendelet meghatározza az Európai Unió általános költségvetésének (a továbbiakban: a költségvetés) megállapítására és végrehajtására, valamint az elszámolások bemutatására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

E rendelet alkalmazásában, a Gazdasági és Szociális Bizottságot, a Régiók Bizottságát, az ombudsmant és az európai adatvédelmi biztost közösségi intézményként kell kezelni.

2. cikk

√ Hatály Õ

Bármely, a költségvetés bevételeinek vagy kiadásainak végrehajtására vonatkozó, más jogalkotói √ jogalkotási Õ aktusban foglalt rendelkezésnek meg kell felelnie a II. címben meghatározott költségvetési alapelveknek.

II. CÍM

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

ê 1995/2006 1. cikk (2) bekezdés (kiigazított szöveg)

3. cikk

√ Költségvetési alapelvek Õ

A költségvetést az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság e rendeletben megállapított elvével összhangban kell elkészíteni és végrehajtani.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

1. FEJEZET

AZ EGYSÉGESSÉG ÉS A TELJESSÉG ELVE

4. cikk

√ A költségvetés meghatározása Õ

1. A költségvetés az a jogszabály, amely minden pénzügyi évre előre jelzi és engedélyezi az Európai Közösségek és az Európai Atomenergia-közösség számára szükséges összes bevételt és kiadást.

2. Az Unió bevételei és kiadásai a következőkből állnak:

a) az Európai Közösség bevételei és kiadásai, beleértve azon igazgatási kiadásokat, amelyek a közös kül- és biztonságpolitikával és a büntetőügyekben folytatotta rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatosan az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezései alapján keletkeztek az intézményeknél, valamint az említett rendelkezések végrehajtása által előidézett működési √ operatív Õ kiadásokat, amennyiben azok a költségvetést terhelik;

b) az Európai Atomenergia-közösség kiadásai és bevételei.

3. A költségvetés tartalmazza az Unió általi hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó garanciát és a külső fellépésekre képzett garanciaalapba történő befizetéseket.

5. cikk

√ Az egységesség és a teljesség elvére vonatkozó szabályok Õ

1. A 74. cikkre figyelemmel, bevétel nem szedhető be, és kiadás nem teljesíthető, amíg azt a költségvetés egy tételére nem könyvelték le.

2. Az engedélyezett előirányzatokat meghaladó kiadás nem teljesíthető, illetve nem engedélyezhető.

3. Előirányzat nem szerepelhet a költségvetésben, amennyiben nem tartozik egy szükségesnek ítélt kiadási tételhez.

ê 1995/2006 1. cikk (3) bekezdés

ð új szöveg

4. Az 5a., 18. és 74. cikkre is figyelemmel, aAz Unió tulajdonát képező pénzeszközökből származó kamatot egyéb bevételként kell a költségvetésben szerepeltetni ð nem az Unió számára esedékes, kivéve akkor, ha erről az 53. cikk (1) bekezdése 2) pontjának b)–h) alpontjában felsorolt feljogosított entitásokkal kötött megállapodások és támogatásról szóló határozatok vagy kedvezményezettekkel kötött megállapodások eltérően rendelkeznek.

Ezekben az esetekben az ilyen kamatot újra fel kell használni a megfelelő programra, vagy be kell szedni. ï

ê 1995/2006 1. cikk (4) bekezdés

5a. cikk

1. Az előfinanszírozásból származó kamatot az érintett programhoz vagy fellépéshez kell besorolni, és a kedvezményezettnek járó esedékes összegek fennmaradó részének kifizetéséből kell levonni.

Az e rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok – a továbbiakban: a végrehajtási szabályok – megállapításáról szóló rendelet határozza meg azokat a helyzeteket, amelyekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kivételesen évente hajtja be ezt a kamatot. Ezt a kamatot a költségvetésben egyéb bevételekként kell szerepeltetni.

2. A kamat nem válik esedékessé a Közösségek számára az alábbi esetekben:

a) nem jelentős összegű előfinanszírozás esetén, a végrehajtási szabályokban meghatározottak szerint;

b) a 88. cikk szerinti közbeszerzési szerződés alapján fizetett előfinanszírozás esetén;

c) a tagállamoknak fizetett előfinanszírozás esetén;

d) előcsatlakozási támogatás keretében fizetett előfinanszírozás esetén;

e) az intézmények tagjai és alkalmazottai részére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) szerint fizetett előlegek esetén;

f) az 53. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett közös igazgatás keretében fizetett előfinanszírozás esetén.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 Helyesbítés, HL L 099., 2007.4.14., 18. o.

è2 1995/2006 1. cikk (5) bekezdés b) pont

2. FEJEZET

AZ ÉVENKÉNTISÉG ELVE

6. cikk

√ Meghatározás Õ

A költségvetésben szereplő előirányzatokat egy pénzügyi évre engedélyezik, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

7. cikk

√ Az előirányzatok típusai Õ

1. A költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatokból és kifizetési előirányzatokból álló differenciált előirányzatokat, valamint nem differenciált előirányzatokat tartalmaz.

2. A kötelezettségvállalási előirányzatok a folyó pénzügyi évben tett jogi kötelezettségvállalások összes költségét fedezik, a 77. cikk (2) bekezdésére és a 166. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel.

3. A kifizetési előirányzatok fedezik a folyó és/vagy a korábbi pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket.

4. Az (1) és (2) bekezdés nem érinti a második rész I., IV. és VI. címének különös rendelkezéseit. Nem gátolhatják sem az előirányzatok teljes lekötését √ globális kötelezettségvállalások létrehozását Õ , sem a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekben történő teljesítését.

8. cikk

√ A bevételek és az előirányzatok számvitelének szabályai Õ

1. A pénzügyi év bevételeit a pénzügyi évben beszedett összegek alapján kell elszámolni a pénzügyi évre. A következő pénzügyi év január hónapjára vonatkozó saját források azonban előzetesen is befizethetőek, az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló határozatot végrehajtó tanácsi rendelet értelmében.

2. A hozzáadottérték-adó √ hozzáadottértékadó-alapú Õ saját források, a kiegészítő GNP-alapú forrás és bármely pénzügyi hozzájárulás tekintetében a bejegyzések az (1) bekezdésben említett rendelettel összhangban kiigazíthatók.

3. Az egy adott pénzügyi évre engedélyezett előirányzatok kizárólag arra használhatók fel, hogy az adott pénzügyi évre vállalt és kifizetett kiadásokat és az előző pénzügyi évek kötelezettségvállalásaival szemben esedékes összegeket fedezzék.

4. A kötelezettségvállalásokat a december 31-ig vállalt jogi kötelezettségek alapján kell elszámolni, a 77. cikk (2) bekezdésében említett összes √ globális Õ kötelezettségvállalásokra és a 166. cikk (2) bekezdésében említett √ , harmadik országokkal megkötött Õ finanszírozási megállapodásokra figyelemmel, amelyeket december 31-ig kell a költségvetési kötelezettségvállalások alapján elszámolni.

5. A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő által, legkésőbb az adott év december 31-éig teljesített kifizetések alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

6. A (3), (4) és (5) bekezdéstől eltérve, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlegének kiadásait a második rész I. címében megállapított szabályokkal összhangban kell elszámolni a pénzügyi évre.

9. cikk

√ Előirányzatok megszüntetése és átvitele Õ

1. Azokat az előirányzatokat, amelyeket nem használtak fel azon pénzügyi év végéig, amelyben szerepeltették √ őket Õ , meg kell szüntetni.

Kizárólag a következő pénzügyi évre azonban átvihetőek, egy, az illetékes intézmény által legkésőbb február 15-ig meghozott határozattal, a (2) és (3) bekezdéssel összhangban, vagy automatikusan, a (4) bekezdésnek megfelelően.

è1 2. A differenciált kötelezettségvállalási előirányzatok ⎜ és azon nem differenciált előirányzatok, amelyeket a pénzügyi év lezárásakor még nem kötöttek le, a következő összegek tekintetében átvihetőek:

a) az olyan kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő összegek, amelyekre vonatkozóan a kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszainak legnagyobb része december 31-ig lezajlott. Ezen összegeket a következő év március 31-ig le lehet kötni;

b) azon összegek, amelyek akkor szükségesek, ha a pénzügyi év utolsó negyedévében a jogalkotó hatóság a pénzügyi év utolsó negyedévében elfogadott √ fogadott el Õ egy jogalapot megteremtő jogi aktust √ alap-jogiaktust Õ , és a Bizottság nem tudta lekötni az e célra meghatározott előirányzatokat december 31-ig.

3. è2 A kifizetési előirányzatok ⎜ átvihetők azon összegek tekintetében, amelyek a meglévő kötelezettségvállalások vagy az áthozott kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fedezéséhez szükségesek, amennyiben a következő évi költségvetésben a vonatkozó sorokon meghatározott előirányzatok nem fedezik a szükségleteket. Az érintett intézmény először a folyó pénzügyi évre engedélyezett előirányzatokat használja fel, és az áthozott előirányzatokat nem használja fel addig, amíg az előbbieket ki nem meríti.

4. A pénzügyi év zárásakor szabályszerűen vállalt kötelezettségeknek megfelelő nem differenciált előirányzatokat automatikusan csak a következő pénzügyi évre lehet átvinni.

5. Az érintett intézmény √ legkésőbb március 15-ig Õ tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot (a továbbiakban: a költségvetési hatóság) legkésőbb március 15-ig az átvitelre vonatkozóan meghozott határozatról, és minden költségvetési tételről közli, hogy a (2) és (3) bekezdés kritériumait hogyan alkalmazta az egyes átvitelekre.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

6. ð A 10. cikk sérelme nélkül, ï Aa személyzeti kiadások előirányzatait és a tartalékba helyezett előirányzatokat nem lehet átvinni.

10. cikk

√ A címzett bevételek átvitelének szabályai Õ

A fel nem használt bevételek és a december 31-én rendelkezésre álló, a 18. cikkben említett célhoz kötött √ címzett Õ bevételekből felmerülő előirányzatok automatikusan átvitelre kerülnek Az átvitt célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatokat kell először felhasználni. ð a következők szerint: ï

ð – a külső címzett bevételeket automatikusan át kell vinni, és teljes mértékben fel kell használni az adott programhoz vagy fellépéshez kapcsolódó műveletek lezárásáig. A program vagy fellépés utolsó évében kapott külső címzett bevételek felhasználhatók a következő program vagy fellépés első évében; ï

ð – a belső címzett bevételeket csak egy évre lehet átvinni, kivéve, ha az alkalmazandó alap-jogiaktus másként rendelkezik, vagy megfelelően indokolt rendkívüli körülmények állnak fenn. Először a rendelkezésre álló vonatkozó előirányzatokat kell felhasználni. ï

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (6) bekezdés

11. cikk

√ Előirányzatok visszavonása Õ

A è1 157. és 160a. cikk ⎜ sérelme nélkül, az érintett előirányzatokat meg kell szüntetni, amennyiben a kötelezettségvállalásokat az előirányzatok költségvetésben történő megjelenítését követő bármely pénzügyi évben visszavonják azon tevékenységek megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt, amelyekre azokat előirányozták.

12. cikk

√ Kötelezettségvállalás az előirányzatokra Õ

A költségvetésben szereplő előirányzatokra január 1-jével kezdődő hatállyal használhatók fel √ lehet kötelezettséget vállalni Õ, amennyiben a költségvetést véglegesen elfogadták, kivéve, ha a második rész I. címe és √ vagy Õ VI. címe másként rendelkezik.

13. cikk

√ A költségvetés késői elfogadása esetén alkalmazandó szabályok Õ

1. Ha a költségvetést a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el véglegesen, úgy az EK-Szerződés 273. cikkének első bekezdését és az Euratom-Szerződés 178. cikkének első bekezdését kell alkalmazni a kiadásokra vonatkozó azon kötelezettségekre és kifizetésekre, amelyeket a szabályszerűen elfogadott legutóbbi költségvetés végrehajtásának részeként egy meghatározott költségvetési tételre lehetett volna könyvelni.

2. Kötelezettségeket fejezetenként az előző pénzügyi év megfelelő fejezetében lévő összes felosztott előirányzat legfeljebb egynegyedére lehet vállalni, plusz minden eltelt hónap után egy tizenkettedre.

A kKifizetéseket havonta fejezetenként az előző pénzügyi év megfelelő fejezetében lévő összes felosztott előirányzat legfeljebb egy tizenkettedére lehet eszközölni.

Az előkészületben lévő költségvetési tervezetben meghatározott előirányzatok határát √ felső korlátját Õ nem lehet túllépni.

3. Ha az Unió fellépésének folytonossága és az igazgatási követelmények megkívánják:

a) a Tanács, a Bizottság kérésére minősített többséggel eljárva és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, a kötelezettségvállalásokra és a kifizetésekre vonatkozóan egyidejűleg két vagy több ideiglenes tizenkettedet is engedélyezhet azokon felül, amelyek az (1) és (2) bekezdés rendelkezései szerint automatikusan rendelkezésre állnak;

b) a Szerződésekből és az azok alapján elfogadott jogi aktusokból szükségszerűen következő kiadásoktól eltérő kiadásokra az EK-Szerződés 273. cikkének harmadik bekezdését és az Euratom-Szerződés 178. cikkének harmadik bekezdését kell alkalmazni.

A további tizenkettedeket egyben kell engedélyezni, és azok nem oszthatók fel.

4. Ha egy adott fejezet esetében két vagy több ideiglenes tizenketted engedélyezése, amelyeket a körülmények és a (3) bekezdésben √ foglalt körülmények között és az ott Õ előírt eljárások szerint megadtak, nem elegendő ahhoz, hogy fedezze az uniós tevékenység folytonossága megtörésének elkerüléséhez szükséges kiadásokat a szóban forgó fejezetben foglalt területen, úgy kivételesen engedélyezhető az előző pénzügyi év költségvetésének megfelelő fejezetében szereplő előirányzatok összegének túllépése. A költségvetési hatóság a (3) bekezdésben előírt eljárások szerint jár el. Az előző pénzügyi év költségvetésében rendelkezésre álló összes előirányzat teljes összegét azonban semmilyen körülmények között sem lehet túllépni.

3. FEJEZET

AZ EGYENSÚLY ELVE

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

14. cikk

√ Meghatározás és hatály Õ

1. A költségvetési bevételeknek és a kifizetési kötelezettségvállalásoknak √ előirányzatoknak Õ egyensúlyban kell lenniük.

2. A 46. cikk (1) bekezdése 4. pontjának sérelme nélkül, ð Az általános költségvetés keretén belül ï az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség, valamint az Unió által létrehozott, a 185. cikkben említett szervek nem vehetnek fel kölcsönöket.

15. cikk

√ A pénzügyi év egyenlege Õ

1. Minden pénzügyi év egyenlege a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben többlet esetén bevételként, hiány esetén kifizetési előirányzatként szerepel √ a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben Õ.

2. Az ilyen bevételek és kifizetési előirányzatok becsült összegét a költségvetési eljárás során egy, a 34. cikk szerint bemutatott módosító indítvánnyal kell feltüntetni a költségvetésben. A becsléseket az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló határozatot végrehajtó tanácsi rendelettel összhangban kell kidolgozni.

3. Minden egyes pénzügyi év beszámolójának bemutatása után a becslésektől való bármely eltérésnek a következő pénzügyi év költségvetésében kell szerepelnie egy kizárólag az érintett eltérésre vonatkozó költségvetés-módosítás útján. Ilyen esetekben a költségvetés-módosítás tervezetét a Bizottságnak az előzetes beszámoló benyújtását követő 15 napon belül be kell nyújtania.

4. FEJEZET

AZ ELSZÁMOLÁSI EGYSÉG ELVE

16. cikk

√ Az euro használata Õ

A költségvetést euróban kell kidolgozni és végrehajtani, és az elszámolás is euróban történik.

ê 1995/2006 1. cikk (7) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A 61. cikkben említett pénzforgalmi célokból kifolyólag azonban a számvitelért felelős tisztviselő, előlegszámlák esetében az előlegelszámoló tisztviselők, valamint a Bizottság Külszolgálatának adminisztratív irányítása igényeinek √ irányításával kapcsolatos igények Õ megfelelően √ tekintetében Õ az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazást kap a műveletek nemzeti valutában történő végrehajtására, az ð e rendelet végrehajtásának szabályait megállapító, a 183. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló rendeletben (a továbbiakban: ï végrehajtási szabályokban) meghatározottak szerint.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (8) bekezdés a) pont

ð új szöveg

5. FEJEZET

A GLOBÁLIS FEDEZET ELVE

17. cikk

√ Meghatározás és hatály Õ

Az összes bevételnek fedeznie kell az összes kifizetési előirányzatot, a 18. cikkre is figyelemmel. Minden bevétel és kiadás teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül szerepel, a 20. cikkre is figyelemmel.

18. cikk

√ Címzett bevételek Õ

1. è1 A 160. cikk (1a) bekezdésének és a 161. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a következő bevételi tételeket ð A külső címzett bevételeket és a belső címzett bevételeket ï meghatározott kiadási tételek finanszírozására kell felhasználni:. ⎜

ð 2. A külső címzett bevételek közé a következők tartoznak: ï

a) a tagállamok pénzügyi hozzájárulásai egyes kutatási programokhoz az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló határozatot végrehajtó tanácsi rendelet értelmében;

ê 1995/2006 1. cikk (8) bekezdés b) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

aab) a tagállamok ð , harmadik ï és más támogató országok – beleértve mindkét esetben állami és félállami szerveiket – ð , jogi személyek ï vagy nemzetközi szervezetek ð vagy természetes személyek ï által a Közösség által finanszírozott és a nevükben a Bizottság által kezelt bizonyos külső támogatási projektekhez vagy programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulások, a vonatkozó alap-jogiaktus értelmében;

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

bc) a betétek kamatai és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és tisztázásáról szóló rendeletben előírt pénzbírságok;

cd) meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint az alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem, beleértve az egyes intézményekre meghatározott előirányzott √ címzett Õ bevételeket;

de) harmadik országok vagy különböző szervek hozzájárulásai a közösségi tevékenységekhez;

? f) a 160. cikk (1a) bekezdésében és a 161. cikk (2) bekezdésében említett címzett bevételek. ï

ð 3. A belső címzett bevételek közé a következők tartoznak: ï

ea) áruk, szolgáltatások vagy kérésükre elvégzett munka tekintetében harmadik felektől származó bevételek;

ê 1995/2006 1. cikk (8) bekezdés c) pont

eab) olyan járművek, berendezések, felszerelések, anyagok és tudományos és technikai készülékek értékesítéséből származó bevételek, amelyeket lecserélnek vagy leselejteznek, miután a könyv szerinti értéküket nullára leírták;

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (9) bekezdés

ð új szöveg

fc) a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizetéséből származó bevételek;

gd) áru, szolgáltatás vagy munkavégzés más ð szervezeti egységek, ï intézmények vagy szervek részére történő biztosításából származó bevételek, beleértve a más intézmények vagy szervek által a nevükben megfizetett kiküldetési ellátmányok visszatérítését;

he) befolyt biztosítási díjak;

if) a bérleti díjakból ð ingatlanokkal összefüggő jogokkal kapcsolatos értékesítési, bérleti vagy egyéb szerződésekből ï származó bevételek;

jg) kiadványok és filmek √ (ideértve az elektronikus adathordozón tároltakat is) Õ értékesítéséből származó bevételek, beleértve az elektronikus adathordozókat is.

24. A vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktus √ alap-jogiaktus Õ szintén megállapíthat olyan bevételeket, amelyeket meghatározott kiadási tételekhez rendel. ð Ha erről az alap-jogiaktus másképp nem rendelkezik, e bevételek belső címzett bevételt képeznek. ï

35. A költségvetés tartalmaz olyan sorokat, amelyeken az (1) és (2) bekezdésben említett célhoz kötött bevételi kategóriák ð a külső címzett bevételek és a belső címzett bevételek ï szerepelnek, és amennyiben lehetséges, feltünteti a megfelelő összegeket.

? A költségvetési tervezet csak azon összegek erejéig tartalmazhat címzett bevételeket, amelyek a költségvetési tervezet megállapítása idején biztosak. ï

19. cikk

√ Adományok Õ

1. A Bizottság bármely, az Uniónak tett adományt elfogadhat, úgymint alapítványokat, támogatásokat, ajándékokat és hagyatékokat.

2. è1 Az olyan 50 000 EUR vagy azt meghaladó értékű adományok elfogadásához, amelyek az adomány értékének 10 %-át meghaladó pénzügyi költséget – beleértve az utólagos költségeket is – vonnak maguk után, az Európai Parlament és a Tanács engedélye szükséges, amely intézmények az üggyel kapcsolatban a Bizottság kérelmének kézhezvételétől számított két hónapon belül járnak el. ⎜ Ha ezen időszak alatt nem emelnek kifogást, úgy a Bizottság meghozza az elfogadásról a végleges döntést.

20. cikk

√ A levonások és árfolyam-kiigazítások szabályai Õ

1. A végrehajtási szabályok meghatározhatják azon eseteket, amikor bizonyos bevételek a számlákból vagy a fizetési kérelmekből levonhatók, amelyeket azután a nettó összeg kifizetésének kell tekinteni √ mely fizetési kérelmeket azután a nettó összeggel kell elszámolni Õ.

2. Az Unió számára nyújtott termékek és szolgáltatások az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv értelmében a tagállamok által vagy a vonatkozó megállapodások alapján harmadik országok által visszatérített adókat magában foglaló költségei az adót ð magában foglaló ï nélküli összeggel terhelik meg a költségvetést. ð A későbbi adó-visszatérítéseket a 18. cikknek megfelelően címzett bevételként kell kezelni. ï

3. A költségvetés végrehajtása során felmerülő árfolyamkülönbségek kiigazíthatóak. A végleges nyereséget vagy veszteséget az éves mérleg foglalja magában.

6. FEJEZET

AZ EGYEDISÉG ELVE

21. cikk

√ Általános rendelkezések Õ

1. Az meghatározott célokra vonatkozó előirányzatokat √ meghatározott célokhoz kell rendelni Õ , cím és fejezet √ alcím Õ szerint kell meghatározni; a fejezeteket tételcsoportokra és tételekre √ jogcímcsoportokra és jogcímekre Õ kell tovább bontani.

ð 2. A Bizottság a költségvetés rá vonatkozó szakaszában a 23. cikkben részletezettek szerint önállóan átcsoportosíthat előirányzatokat, vagy a 24. cikkben részletezett esetekben az előirányzatok átcsoportosításához kikéri a költségvetési hatóság jóváhagyását. ï

ê 1605/2002 25. cikk (kiigazított szöveg)

13. Az előirányzatokat kizárólag azon költségvetési tételekre lehet átcsoportosítani, amelyre a költségvetés engedélyezett előirányzatokat, vagy amelynél pro memoria (p.m.) bejegyzés szerepel.

24. A célhoz kötött √ címzett Õ bevételeknek megfelelő előirányzatokat kizárólag akkor lehet átcsoportosítani, ha e bevételek megőrzik célhozkötöttségüket.

ê 1995/2006 1. cikk (10) bekezdés (kiigazított szöveg)

22. cikk

√ A Bizottságon kívüli intézmények által végzett átcsoportosítások Õ

1. Minden intézmény – a Bizottságot kivéve – a költségvetésben a saját szakaszán belül, átcsoportosíthat előirányzatokat:

a) egyik címből a másikba azon éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyek azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik;

b) korlátozás nélkül egyik fejezetből √ alcímből Õ a másikba és egyik jogcímcsoportból a másikba.

2. Három héttel az (1) bekezdésben említett átcsoportosítások végrehajtása előtt az intézmények tájékoztatják a költségvetési hatóságot szándékaikról. Ezen időszakon belül a költségvetési hatóságok bármelyike által felvetett megfelelő indokok esetén a 24. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

3. Bármely intézmény – kivéve a Bizottságot – javasolhat a költségvetési hatóságnak a saját költségvetési szakaszán belül az egyik címből egy másikba történő olyan átcsoportosítást, amely meghaladja a pénzügyi évre vonatkozó azon előirányzatok 10 %-át, amelyek abban a költségvetési sorban jelennek meg √ azon a költségvetési soron szerepelnek Õ , amelyről az átcsoportosítás végzendő. Az említett átcsoportosítások a 24. cikkben megállapított eljárás hatálya alá tartoznak.

4. Bármely intézmény – a Bizottságot kivéve – a költségvetésben a saját szakaszán belül, átcsoportosításokat végezhet a jogcímcsoportokon belül anélkül, hogy erről a költségvetési hatóságot előzetesen tájékoztatná.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

23. cikk

√ A Bizottság által végzett belső átcsoportosítások Õ

1. A Bizottság, a költségvetésben a saját szakaszán belül ð önállóan ï :

a) ð kötelezettségvállalási ï előirányzatokat csoportosíthat át a tételcsoportokon belül és minden fejezeten √ az egyes alcímeken Õ belül a tételcsoportok között;

ðb) kifizetési előirányzatokat csoportosíthat át az egyes címeken belül; ï

ê 1995/2006 1. cikk (11) bekezdés a) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

bc) a ð több címben közös, ï személyzetre és igazgatásra vonatkozó kiadások tekintetében √ előirányzatokat csoportosíthat át Õ egyik címből a másikba azon éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyek azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik, és azon éves előirányzatok 30 %-át meg nem haladó mértékig, amelyek azon a soron szerepelnek, amelybe az átcsoportosítás történik;

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

cd) az működési √ operatív Õ kiadások tekintetében ugyanazon címen belül az fejezetek √ alcímek Õ között előirányzatokat csoportosíthat át azon előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyek az adott pénzügyi évben azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik;.

ê 1995/2006 1. cikk (11) bekezdés a) pont

az alap-jogiaktusnak a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően történő elfogadását követően előirányzatokat csoportosíthat át a 43. cikkben említett „előzetes előirányzatok” címből azokban az esetekben, amikor nem létezett alap-jogiaktus az érintett fellépésre nézve a költségvetés megállapításakor.

A Bizottság az első albekezdés b) és c) pontjában említett átcsoportosítások végrehajtása előtt három héttel értesíti a költségvetési hatóságot határozatáról. Amennyiben e háromhetes időszak alatt a költségvetési hatóság bármely ága kellően megindokolt okokat hoz fel, a 24. cikkben rögzített eljárás alkalmazandó.

Mindazonáltal a pénzügyi év utolsó két hónapjában a Bizottság saját hatáskörben a személyzettel, külső személyzettel és egyéb alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokat érintő, egyik címből a másikba történő átcsoportosításokat hajthat végre a pénzügyi év előirányzatainak 5 %-án belül. A Bizottság az ezen átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja a költségvetési hatóságot.

A Bizottság az első albekezdés d) pontjában említett átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja a költségvetési hatóságot.

ò új szöveg

2. A Bizottság a költségvetés rá vonatkozó szakaszában dönthet az előirányzatok egyik címből egy másikba történő következő átcsoportosításáról, amennyiben döntéséről haladéktalanul értesíti a költségvetési hatóságot:

a) előirányzatok átcsoportosítása a 43. cikkben említett „előzetes előirányzatok” címből, ha a tartalék felszabadításának egyetlen feltétele alap-jogiaktus elfogadása az EUMSz. 294. cikkében megállapított rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően;

ê 1995/2006 1. cikk (12) bekezdés c) pont (kiigazított szöveg)

3. b) a költségvetési év december 15-e √ 1-je Õ után előforduló nemzetközi humanitárius katasztrófák és válságok kellően indokolt, kivételes eseteiben a Bizottság a többéves pénzügyi keret 4. fejezetéhez tartozó költségvetési címek keretében még rendelkezésre álló, az adott költségvetési évre vonatkozó fel nem használt költségvetési előirányzatokat átcsoportosíthatja a költségvetés válságkezelési segélyre és a humanitárius segítségnyújtási műveletekre vonatkozó címeihez. A Bizottság ezen átcsoportosítások elvégzését követően haladéktalanul értesíti a költségvetési hatóság két ágát.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (11) bekezdés b) pont

2. A Bizottság – a saját szakaszán belül a költségvetésben – az è1 (1) bekezdés ⎜ említettektől eltérő átcsoportosításokra tehet javaslatot a költségvetési hatóságnak.

24. cikk

√ A Bizottság által végzett, költségvetési hatóságnak benyújtott átcsoportosítások Õ

ê 1605/2002 23. cikk (2) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

21. A Bizottság – a saját szakaszán belül a költségvetésben – √ a költségvetés rá vonatkozó szakaszában Õ √ javaslatot tehet a költségvetési hatóságnak olyan átcsoportosításokra, amelyek eltérnek Õ az (1) bekezdésben említettektől eltérő átcsoportosításokra tehet javaslatot a költségvetési hatóságnak. ð a 23. cikkben említettektől. Javaslatát egyidejűleg nyújtja be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ï.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

12. A költségvetési hatóság döntést hoz a (2), (3) és (4) (3), (4) és (5) bekezdésben előírt előirányzatok átcsoportosításairól, a második rész I. címében megállapított eltérések sérelme nélkül.

23. Az olyan kiadásokhoz kapcsolódó előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó javaslatok esetében, amelyek a Szerződésekből vagy az azok alapján elfogadott jogi aktusokból szükségszerűen következnek, a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően hat héten belül minősített többséggel dönt, kivéve a sürgős eseteket. Az Európai Parlament olyan határidőn belül nyilvánít véleményt, amely lehetővé teszi a Tanácsnak, hogy tudomást szerezzen róla, és a kitűzött határidőn belül eljárjon. Ha a Tanács e határidőn belül nem jár el, úgy az átcsoportosításokra vonatkozó javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni.

34. Az olyan kiadásokhoz kapcsolódó előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó javaslatok esetében, amelyek a Szerződésekből vagy az azok alapján elfogadott jogi aktusokból nem következnek szükségszerűen, az Európai Parlament a Tanáccsal folytatott konzultációt követően hat héten belül jár el, kivéve a sürgős eseteket. A Tanács egy olyan határidőn belül nyilvánít véleményt, minősített többséggel √ véleményt Õ , amely lehetővé teszi az Európai Parlamentnek, hogy tudomást szerezzen róla, és a kitűzött határidőn belül eljárjon. Ha e határidőn belül nem születik határozat, úgy az átcsoportosításokra vonatkozó javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni.

45. Mind a Szerződésekből vagy az azok alapján elfogadott jogi aktusokból szükségszerűen következő kiadásokhoz, mind a más természetű kiadásokhoz kapcsolódó, az átcsoportosításra vonatkozó javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni, ha sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem határozott másként, azon időponttól számított hat héten belül, amikor a két intézmény kézhez vette a javaslatokat. Ha az átcsoportosításokra vonatkozó ilyen javaslatok esetében, az Európai Parlament és a Tanács különböző összegekkel csökkenti a javasolt átcsoportosítást, úgy a két intézmény bármelyike által elfogadott kisebb összeget kell jóváhagyottnak tekinteni. Ha az intézmények egyike elutasítja az átcsoportosítás elvét, úgy az átcsoportosítás nem történhet meg.

⎢ 1605/2002

25. cikk

1. Az előirányzatokat kizárólag azon költségvetési tételekre lehet átcsoportosítani, amelyre a költségvetés engedélyezett előirányzatokat, vagy amelynél pro memoria (p.m.) bejegyzés szerepel.

2. A célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatokat kizárólag akkor lehet átcsoportosítani, ha e bevételek megőrzik célhoz kötöttségüket.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

26. cikk

√ Különös rendelkezések alapján végrehajtott átcsoportosítások Õ

ê 1995/2006 1. cikk (12) bekezdés a) pont

1. A költségvetés Európai Mezőgazdasági Garanciaalaphoz (EMGA), a strukturális alapokhoz, a Kohéziós Alaphoz, az Európai Halászati Alaphoz, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz (EMVA) és a kutatáshoz rendelt címei közötti átcsoportosításokra a második rész I., II. és III. címének különös rendelkezései vonatkoznak.

⎢ 1605/2002

è1 1995/2006 1. cikk (12) bekezdés b) pont

ð új szöveg

2. è1 A sürgősségi segélyre képzett tartalékok felhasználására jogosító átcsoportosításról szóló döntést a Bizottság javaslatára a költségvetési hatóság ð vagy – azon éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyek azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik – a Bizottság ï hozza meg. Minden egyes műveletre különálló javaslatot kell benyújtani. ⎜

ê 1995/2006 A HL L 48., 2008.2.22., 88. o. helyesbítéssel módosított 1. cikk (12) bekezdés b) pont

A 24. cikk (23) és (34) bekezdésében előírt eljárásokat kell alkalmazni. Ha a bizottsági javaslattal nem ért egyet a költségvetési hatóság mindkét ága, és nem jutnak közös álláspontra e tartalék felhasználásáról, úgy az Európai Parlament és a Tanács tartózkodik a Bizottság átcsoportosításra vonatkozó javaslatának ügyében való eljárástól.

ê 1995/2006 1. cikk (12) c) pont

3. A költségvetési év december 15-e után elforduló nemzetközi humanitárius katasztrófák és válságok kellően indokolt, kivételes eseteiben a Bizottság a többéves pénzügyi keret 4. megnevezéséhez tartozó költségvetési címek keretében még rendelkezésre álló, az adott költségvetési évre vonatkozó fel nem használt költségvetési előirányzatokat átcsoportosíthatja a költségvetés válságkezelési segélyre és a humanitárius segítségnyújtási műveletekre vonatkozó címeihez. A Bizottság ezen átcsoportosítások elvégzését követően haladéktalanul értesíti a költségvetési hatóság két ágát.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

7. FEJEZET

A HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES PÉNZGAZDÁLKODÁS ELVE

27. cikk

√ A gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elve Õ

1. A költségvetési előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni, nevezetesen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveivel összhangban.

2. A gazdaságosság elve megköveteli, hogy az intézmény által a tevékenységei folytatására felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, illetve a legjobb áron álljanak rendelkezésre.

A hatékonyság elve az igénybe vett források és az elért eredmények közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik.

Az eredményesség elve a kitűzött meghatározott célok megvalósítására és a tervezett eredmények elérésére vonatkozik.

⎢ 1605/2002

3. A költségvetésben foglalt minden tevékenységi ágra egyedi, mérhető, elérhető, szakszerű és időzített célkitűzéseket kell megszabni. E célkitűzések megvalósítását minden tevékenység tekintetében teljesítménymutatókkal kell ellenőrizni, és a költségvetési kiadásokért felelős hatóságoknak tájékoztatniuk kell a költségvetési hatóságot. Ezen , a 33. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett információkat évente kell biztosítani, legkésőbb az előzetes költségvetési tervezet mellékleteiben.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

4. A döntéshozatal javítása érdekében az intézmények mind előzetes, mind pedig utólagos értékeléseket készítenek a Bizottság által nyújtott útmutatással összhangban. Ezen értékeléseket minden olyan programra és tevékenységre alkalmazni kell, amelyek jelentős kiadással járnak, és ezen értékelések eredményeit a kiadásokért, a jogalkotásért és a költségvetésért felelős hatóságokkal közölni kell.

28. cikk

√ Kötelező pénzügyi kimutatás Õ

ê 1995/2006 1. cikk (13) bekezdés a) pont

1. Bármely, a jogalkotó hatóságnak a Bizottság vagy a tagállamok által az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel vagy az Európai Unióról szóló szerződéssel (EUSz.) összhangban benyújtott olyan javaslathoz, amely hatással lehet a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat, pénzügyi kimutatást és az e rendelet 27. cikkének (4) bekezdésében előírt értékelést kell mellékelni.

A jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslat vagy kezdeményezés bármely olyan módosításához, amely jelentős hatással lehet a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat, a módosítást javasló intézménynek pénzügyi kimutatást kell mellékelnie.

⎢ 1605/2002

2. A költségvetési eljárás során a Bizottság biztosítja a szükséges előirányzatok változásai és a pénzügyi kimutatásokban szereplő eredeti előrejelzések összehasonlításához szükséges információkat. Ezen információ tartalmazza az előterjesztett javaslatok megvitatása tekintetében a jogalkotó hatóság által eszközölt előrelépést és az általa elért szintet. A szükséges előirányzatok, adott esetben, a jogalapot megteremtő jogi aktusról szóló tanácskozás során történő előrehaladás fényében módosíthatók.

ê 1995/2006 1. cikk (13) bekezdés b) pont

ð új szöveg

32. A csalás vagy szabálytalanság kockázatának megelőzése ð mérséklése ï érdekében az (1) bekezdésben említett pénzügyi kimutatás ð tájékoztatást nyújt a létrehozott belső kontrollrendszerről, a vonatkozó kockázatok értékeléséről és ï a minden meglévő és tervezett megelőző és védelmi intézkedésekrőlre vonatkozó információt tartalmaz.

ê 1995/2006 1. cikk (14) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

28a. cikk

√ A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja Õ

1. A költségvetést az egyes igazgatási módoknak megfelelő, hatékony és eredményes belső ellenőrzéssel √ kontrollal Õ és a vonatkozó ágazati szabályozással összhangban kell végrehajtani.

2. A költségvetés végrehajtásának alkalmazásában a belső ellenőrzés √ kontroll Õ az irányítás minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja a következő célkitűzések elérésének ésszerű biztosítása:

a) a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;

b) a jelentések megbízhatósága;

c) az eszközök és információk védelme;

d) a csalás és a szabálytalanságok megelőzése, és felderítése ð és korrekciója ï;

e) az érintett műveletek törvényességéhez és szabályosságához kapcsolódó kockázatok megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.

ò új szöveg

28b. cikk

Elfogadható hibakockázat

A jogalkotó hatóság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikkében megállapított eljárás szerint a költségvetés megfelelően aggregált szintjén meghatározza az elfogadható hibakockázat mértékét. Az erre vonatkozó határozatot az éves mentesítési eljárás során figyelembe kell venni, a 146. cikk (2) bekezdésével összhangban.

Az elfogadható hibakockázat szintje a kontrollrendszer költség-haszon elemzésén alapul. A tagállamok és az 53. cikkben említett szervezetek és személyek kérésre tájékoztatják a Bizottságot a kontrolltevékenységek általuk viselt költségeiről, valamint az uniós költségvetésből finanszírozott tevékenységek számáról és méretéről.

Az elfogadható hibakockázat szintjét szorosan nyomon kell követni, és a kontrollkörnyezet jelentős változása esetén felül kell vizsgálni.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

8. FEJEZET

AZ ÁTLÁTHATÓSÁG ELVE

29. cikk

√ Az elszámolások, a költségvetés és a jelentések közzététele Õ

1. A költségvetés megállapítása és végrehajtása, valamint az elszámolások benyújtása az átláthatóság elvének megfelelően történik.

ê 1995/2006 1. cikk (15) bekezdés

2. A költségvetést és a költségvetés-módosításokat végleges formájukban az Európai Parlament elnöke hirdeti ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A költségvetést a véglegesen elfogadottá nyilvánításának időpontját követő három hónapon belül kell kihirdetni.

Az összevont éves beszámolót, valamint az egyes intézmények által elkészített, a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

30. cikk

√ Az uniós források címzettjeinek és egyéb információknak a közzététele Õ

1. Az Unió által harmadik fél számára szerződéssel vállalt hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó információk a költségvetés mellékletében szerepelnek.

2. A külső fellépésekre képzett garanciaalap működésére vonatkozó információk a pénzügyi kimutatásokban szerepelnek.

ê 1995/2006 1. cikk (16) bekezdés

ð új szöveg

3. A Bizottság megfelelő módon rendelkezésre bocsátja a költségvetésből származó pénzeszközök kedvezményezettjeire ð címzettjeire ï vonatkozóan általa birtokolt információkat, amennyiben a költségvetést centralizált alapon és közvetlenül szervezeti egységei által hajtják végre, valamint a pénzeszközök kedvezményezettjeire ð címzettjeire ï vonatkozóan azon jogalanyok által szolgáltatott információkat, amelyekre az igazgatás egyéb módjai keretében a költségvetés végrehajtásának feladatait átruházták.

4. Az információkat a titoktartási követelményeknek, különösen a személyes adatok – a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[26], valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2001. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[27] meghatározott – védelmének, valamint a biztonságra vonatkozó követelményeknek a kellő figyelembevételével kell rendelkezésre bocsátani, figyelembe véve egyúttal az 53. cikkben említett egyes igazgatási módok sajátosságait, és adott esetben összhangban az ágazati szabályokkal.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

III. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA

31. cikk

√ Tervezett bevételek és kiadások Õ

Az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Unió Bírósága, a Számvevőszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az ombudsman és az európai adatvédelmi biztos megtervezik a bevételeiket és kiadásaikat, és a becsléseket minden év július 1-jéig megküldik a Bizottságnak.

Az intézmények a tervezett összegeiket tájékoztató jelleggel a költségvetési hatóságnak is megküldik, legkésőbb minden év július 1-jéig. A Bizottság kidolgozza saját tervszámait, amelyet ugyanazon időpontig szintén megküld a költségvetési hatóságnak.

Saját tervszámainak elkészítéséhez a Bizottság a 32. cikkben említett információkat használja fel.

32. cikk

√ A 185. cikkben említett szervek tervezett költségvetése Õ

A 185. cikkben említett minden szerv, összhangban az őt létrehozó jogi aktussal, minden év április 1-jéig ð március 31-ig ï elküldi a Bizottságnak ð és a költségvetési hatóságnak ï a bevételeire és kiadásaira vonatkozó tervezett összegeket, beleértve a létszámtervet és a munkaprogramját ð munkaprogram- tervezetét ï.

A Bizottság e dokumentumokat tájékoztató jelleggel továbbítja a költségvetési hatóságnak, kivéve a 46. cikk (1) bekezdése 3. pontjának d) alpontjában előírt esetet.

33. cikk

√ Költségvetési tervezet Õ

1. A Bizottság minden évben legkésőbb szeptember 1-jéig √ költségvetési tervezetet terjeszt Õ a Tanács elé terjeszt egy előzetes költségvetési tervezetet. Ezzel egyidejűleg továbbítja az Európai Parlamentnek Aaz előzetes költségvetési tervezetet √ ezzel egyidejűleg továbbítja az Európai Parlamentnek is Õ.

Az előzetes költségvetési tervezet tartalmazza az Unió kiadási √ kiadásainak Õ és bevételi √ bevételeinek Õ általános összefoglaló kimutatását, és összevonja a 31. cikkben említett tervezett összegeket.

ò új szöveg

A költségvetési tervezet szerkezete és tartalma a 41–46. cikkben foglaltakat követi.

A költségvetési tervezet minden szakaszát az érintett intézmény által összeállított bevezetés előzi meg.

A költségvetési tervezet általános bevezetését a Bizottság állítja össze. Az általános bevezetés a címek szerint csoportosított főbb pénzügyi adatokat bemutató táblázatokat és az előirányzatok egyik pénzügyi évről a következőre történő változásait indokló szövegrészeket tartalmaz a többéves pénzügyi keret kiadási kategóriái szerinti bontásban.

2. Indokolt esetben a Bizottság a következő évekre szóló pénzügyi programozást csatol a költségvetési tervezethez.

A pénzügyi programozást a költségvetés elfogadását követően naprakésszé kell tenni, belefoglalva a költségvetési eljárás eredményeit és bármely egyéb releváns döntést.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

23. A Bizottság az előzetes költségvetési tervezethez a következőket csatolja ð továbbá minden, költségvetési kérelmének támogatása céljából általa hasznosnak tartott munkadokumentumot ï :.

a) az előző évi pénzgazdálkodásról készített elemzés és a fennálló kötelezettségvállalások;

b) szükség esetén a többi intézmény tervezett összegeiről alkotott vélemény, amely tartalmazhat eltérő tervezett összegeket ennek indokaival alátámasztva;

c) bármely munkaanyag, amelyet hasznosnak tekint az intézmények létszámterveivel és azon támogatásokkal kapcsolatban, amelyeket a Bizottság a 185. cikkben említett szerveknek és az európai iskoláknak ítélt;

ê 1995/2006 1. cikk (17) bekezdés a) pont

d) a tevékenységi nyilatkozatok, amelyek tartalmazzák az alábbiakat:

- a különböző tevékenységek tekintetében az előzetesen kitűzött egyedi, mérhető, elérhető, releváns, és időzített célkitűzések eléréséről, valamint a mutatókkal mért új célkitűzésekről szóló információk;

- az előirányzatok szintjével kapcsolatosan javasolt változtatások teljes körű indokolása a költség-haszon megközelítéssel;

- az uniós szintű beavatkozás egyértelmű indoklása, többek között a szubszidiaritás elvének megfelelően;

- az előző évi tevékenység végrehajtási arányaira, valamint a folyó év végrehajtási arányaira vonatkozó információk.

Az értékelés eredményeit át kell tekinteni, és ezekre a javasolt költségvetési módosítások valószínű előnyeiként hivatkozni kell;

ê 1995/2006 1. cikk (17) cikk b) pont

e) a korábbi pénzügyi években vállalt költségvetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges, az elkövetkező költségvetési években esedékes kifizetések ütemtervének összefoglaló beszámolója.";

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

34. cikk

√ Módosító indítvány a költségvetési tervezethez Õ

1. A Bizottság saját kezdeményezésére vagy más intézmény kérésére – minden fél esetében annak saját szakasza tekintetében – módosító indítványt nyújthat be a Tanácsnak az előzetes költségvetési tervezethez, olyan új információk alapján, amelyek az előzetes tervezet elkészítésekor még nem álltak rendelkezésre.

2. Az intézmények eltérő tartalmú megállapodásainak eseteitől, illetve kivételes körülményektől eltekintve, a Bizottság az ilyen módosító indítványt a Tanácsnak a költségvetési tervezet Európai Parlament általi első olvasatát legalább 30 nappal megelőzően nyújtja be. A Tanácsnak a módosító indítványt az Európai Parlamenthez legalább 15 nappal az említett első olvasat előtt kell eljuttatnia.

35. cikk

√ A költségvetési tervezet megállapítása Õ

1. A Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (3) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 177. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban létrehozza √ megállapítja Õ a költségvetési tervezetet.

2. A Tanács legkésőbb a költségvetés végrehajtását megelőző év október 5-éig az Európai Parlament elé terjeszti a költségvetési tervezetet. A Tanács e költségvetési tervezethez egy indokolást csatol, amely meghatározza az előzetes költségvetési tervezettől való eltérésének okait.

36. cikk

√ A költségvetés elfogadása Õ

1. Az Európai Parlament elnöke az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (9) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 177. cikkének (7) bekezdésében előírt eljárással összhangban a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánítja.

2. Miután a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánították, minden tagállam a következő pénzügyi év január 1-jétől vagy a költségvetés végleges elfogadottnak nyilvánítása időpontjától – ha az január 1-je után történt – köteles az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló határozatot végrehajtó tanácsi rendeletben meghatározott esedékes befizetéseket teljesíteni a Közösség felé.

37. cikk

√ Költségvetés-módosítási tervezet Õ

1. Ha elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények merülnek fel, a Bizottság előzetes költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő.

A Bizottságtól eltérő intézményeknek az előző bekezdésben említettekkel megegyező körülmények esetén a költségvetés módosítása iránti kérelmeit a Bizottsághoz kell megküldeni.

ê 1995/2006 1. cikk18 (kiigazított szöveg)

Az előzetes költségvetés-módosítási -tervezet benyújtása előtt a Bizottság és a többi intézmény – figyelembe véve az előirányzatok várhatóan nem teljes mértékű végrehajtását is – megvizsgálja a vonatkozó előirányzatok újraelosztásának hatályát.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

2. A Bizottság – kivételes körülményektől eltekintve – minden előzetes költségvetés-módosítási tervezetet legkésőbb minden év szeptember 1-jéig benyújt a Tanácsnak. A költségvetés módosítása iránti kérelmekhez csatolhatja más intézmények véleményét.

3. A költségvetési hatóság ezeket sürgősségüknek megfelelően tárgyalja.

38. cikk

1. Ha a Tanács előzetes költségvetés-módosítási tervezetet kap, úgy a 35. és a 37. cikkel összhangban költségvetés-módosítási tervezetet dolgoz ki.

2. Az ütemezéstől eltekintve, a költségvetés-módosításokra a 35. és a 36. cikket kell alkalmazni. A költségvetés-módosításokat azon költségvetésre való hivatkozásokkal √ hivatkozva Õ kell alátámasztani, amelynek a tervezett összegeit módosítják.

39. cikk

√ A tervezett összegek és a költségvetési tervezetek korai továbbítása Õ

A Bizottság és a költségvetési hatóság megegyezhet abban, hogy előrehoz bizonyos, a tervezett összegek továbbítására, valamint az előzetes tervezet és a költségvetési tervezetek elfogadására és továbbítására vonatkozó időpontokat. E megállapodás azonban nem vezethet az e szövegek mérlegelésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke és az Euratom-Szerződés 177. cikke szerint fenntartott időszakok lerövidítéséhez vagy meghosszabbításához.

2. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE ÉS BEMUTATÁSA √ TARTALMA Õ

40. cikk

√ A költségvetés szerkezete Õ

A költségvetés a következő elemekből áll:

ê 1995/2006 1. cikk (19) bekezdés

a) általános bevételi és kiadási kimutatás;

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

b) az egyes intézmények bevételi és kiadási kimutatásaira tagolódó különálló szakaszok.

41. cikk

√ A költségvetés osztályozása Õ

1. A költségvetési hatóság a Bizottság bevételeit és a többi intézmények bevételeit és kiadásait címek, fejezetek, tételcsoportok és tételek √ alcímek, jogcímcsoportok és jogcímek Õ alá sorolja be típusuk vagy rendeltetésük szerint.

2. A bizottsági szakaszra vonatkozó kiadási kimutatás alapjául szolgáló, cél szerint osztályozott nómenklatúrát a költségvetési hatóság hagyja jóvá.

Egy cím egy politikai területnek, és egy fejezet √ alcím Õ rendszerint egy tevékenységnek felel meg.

Minden cím tartalmazhat működési √ operatív Õ előirányzatokat és igazgatási előirányzatokat.

Az egy címhez tartozó igazgatási előirányzatokat egyetlen fejezetben √ alcímben Õ kell csoportosítani.

42. cikk

√ A negatív bevételek tilalma Õ

A költségvetés nem tartalmazhat negatív bevételeket.

Az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozat szerint befizetett saját források nettó összegek, és azokat a költségvetésben az √ összefoglaló Õ bevételi összefoglaló kimutatásban ilyenként kell feltüntetni.

43. cikk

√ Előzetes előirányzatok Õ

1. A költségvetés minden szakasza tartalmazhat egy „előzetes előirányzatok” címet. Az előirányzatokat e címen a következő két körülmény esetén kell megjeleníteni:

a) ha a költségvetés megállapításakor nincs az érintett fellépést megalapozó jogi aktus;

b) ha komolyan megkérdőjelezhető az előirányzatok megfelelősége vagy az érintett költségvetési tételekben szereplő előirányzatok a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással megegyező feltételek szerinti végrehajtásának lehetősége.

ê 1995/2006 1. cikk (20) bekezdés (kiigazított szöveg)

Az √ e címen szereplő Õ előirányzatokat e címen csak a 23. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosításokat követően lehet felhasználni azokban az esetekben, amelyekben az alap-jogiaktust az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének megfelelően kell elfogadni, egyéb esetekben pedig a 24. cikk √ alkalmazandó Õ ben megállapított eljárásnak megfelelően.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 Helyesbítés, HL L 99., 2007.4.14., 18. o.

è2 1995/2006 1. cikk (21) bekezdés

2. Komoly végrehajtási nehézségek esetén a Bizottság javasolhatja a pénzügyi év folyamán, hogy az előirányzatokat az „előzetes előirányzatok” cím alá csoportosítsák át. A költségvetési hatóság ezen átcsoportosításokról a 24. cikkben előírtak szerint hoz határozatot.

44. cikk

√ Negatív tartalék Õ

A költségvetés bizottsági szakasza legfeljebb 200 millió EUR értékben tartalmazhat „negatív tartalékot”. E tartalék, amelyet è1 külön címben kell megjeleníteni ⎜, mind kötelezettségvállalási előirányzatokat, mind kifizetési előirányzatokat tartalmazhat.

E tartalékot a pénzügyi év vége előtt kell igénybe venni átcsoportosítás útján, a è2 23. és 25. cikkben ⎜ megállapított eljárással összhangban.

ê 1995/2006 1. cikk (22) bekezdés (kiigazított szöveg)

45. cikk

√ Sürgősségisegély-tartalék Õ

1. A költségvetés bizottsági szakaszának a harmadik országok számára sürgősségi segélyre képzett tartalékot kell tartalmaznia.

2. Az (1) bekezdésben említett tartalékot a pénzügyi év vége előtt kell igénybe venni átcsoportosítás útján, a 24. és 26. cikkben megállapított eljárással összhangban.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (23) bekezdés a) pont

46. cikk

√ A költségvetés tartalma Õ

1. A költségvetésben az alábbiak szerepelnek:

(1)⎝1 Az általános bevételi és kiadási kimutatásban: ⎜

a) az Unió adott pénzügyi évre vonatkozó becsült bevételei;

b) a becsült bevételek az előző pénzügyi évre és az n –2. évi bevételek;

c) az adott pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

d) az előző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

e) az n –2. évben kötelezettséggel vállalt kiadások és a kifizetett kiadások;

ê 1995/2006 1. cikk (23) bekezdés a) pont

gf) megfelelő megjegyzések minden alfejezet tekintetében, a 41. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

ê 1995/2006 1. cikk (23) bekezdés b) pont

2. Az egyes intézményekre vonatkozó szakaszokban a bevételt és kiadást az 1. ponttal azonos struktúrában kell kimutatni.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

3. A személyzet tekintetében:

a) a költségvetés minden szakaszára vonatkozóan létszámterv, amely √ besorolási fokozatonként Õ megállapítja minden besorolási fokozatban és szolgálatban az álláshelyek számát besorolási osztályok √ és szolgálatok Õ szerinti √ bontásban Õ , valamint √ megállapítja a költségvetési előirányzatok keretein belül engedélyezett Õ az állandó és ideiglenes álláshelyek √ számát Õ számára költségvetési előirányzatok keretein belül;

b) közvetlen fellépésre vonatkozó √ a Õ kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokból √ közvetlen fellépésekre elkülönített összegeiből Õ fizetett személyzetre vonatkozó létszámterv, és a közvetett fellépésre vonatkozó, ugyanazon előirányzatokból √ közvetett fellépésekre elkülönített összegeiből Õ fizetett személyzetre vonatkozó létszámterv; a létszámterveket besorolási fokozatonként és osztályonként kell felosztani, és √ azoknak Õ különbséget kell tenniük a költségvetési előirányzatokon belül engedélyezett állandó és ideiglenes álláshelyek között;

ê 1995/2006 1. cikk (23) bekezdés c) pont (kiigazított szöveg)

c) a tudományos és műszaki személyzet tekintetében, a besorolás besorolási osztályokon √ besorolásifokozat-csoportokon Õ alapulhat, az egyes költségvetésekben megállapított feltételekkel összhangban; a létszámtervnek meg kell határoznia azon magasan képzett műszaki vagy tudományos személyzet létszámát, akik különleges előnyöket élveznek a személyzeti szabályzatban meghatározott rendelkezések szerint;

⎢ 1605/2002

d) létszámterv, amely az álláshelyek számát besorolási fokozat és osztály alapján szabja meg minden olyan, a 185. cikkben említett szervre vonatkozóan, amely a költségvetést terhelő támogatást kap. A létszámtervek a pénzügyi évre jóváhagyott álláshelyek száma mellett feltüntetik az előző évre jóváhagyott számot is.

4. A hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletek tekintetében:

a) a bevételek általános kimutatásában azon költségvetési tételek, amelyek az érintett műveletekre vonatkoznak, és azon kedvezményezettektől kapott visszafizetéseket kívánják feltüntetni, akik kezdetben nem teljesítettek, ami a teljesítési biztosíték igénybevételéhez vezetett. E sorokat pro memoria (p.m.) bejegyzéssel és megfelelő megjegyzésekkel kell ellátni;

b) a bizottsági szakaszban:

i. az Unió teljesítési biztosítékait tartalmazó költségvetési tételek a szóban forgó műveletek tekintetében. E sorokat pro memoria (p.m.) bejegyzéssel kell ellátni mindaddig, amíg nem merül fel a tényleges költség, amelyet végleges forrásokkal kell fedezni;

ii. a jogalapot megteremtő jogi aktusra és a kitűzött műveletek mennyiségére hivatkozó megjegyzések, az időtartam és az Unió által nyújtott pénzügyi garancia e műveletek tekintetében;

c) a bizottsági szakaszhoz csatolt dokumentumokban, tájékoztató jelleggel:

i. a folyamatban lévő tőkeműveletek és adósságkezelés;

ii. az adott pénzügyi évre vonatkozó tőkeműveletek és adósságkezelés.

ê 1995/2006 1. cikk (23) bekezdés d) pont

5. Azon bevételek és kiadások költségvetési sorai, amelyek a külső fellépésekre képzett garanciaalap felhasználásához szükségesek.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (24) bekezdés

2. Az (1) bekezdésben említett dokumentumokon túl a költségvetési hatóság más vonatkozó dokumentumokat is csatolhat a költségvetéshez.

47. cikk

√ A létszámtervre vonatkozó szabályok Õ

1. A 46. cikk (1) bekezdésének 3. pontjában leírt létszámterv minden intézményre vagy szervre vonatkozóan abszolút határt szab; a megállapított határon felül nem történhet kinevezés.

Az è1 AD 16, AD 15 és AD 14 besorolási fokozat ⎜ kivételével azonban, minden intézmény vagy szerv módosíthatja a létszámterveket a jóváhagyott álláshelyek 10 %-áig, figyelembe véve az alábbi két feltételt:

a) a módosítások a teljes pénzügyi évre vonatkozó személyzeti előirányzatok mértékét nem befolyásolják;

b) az egyes létszámtervek által jóváhagyott álláshelyek teljes számára vonatkozó határ túllépésére nem kerül sor.

A második albekezdésben említett módosítások végrehajtása előtt három héttel az intézmények tájékoztatják szándékaikról a költségvetési hatóságot. A költségvetési hatóságok bármelyike által ezen időszakon belül felvetett, kellően megalapozott okok esetén az intézmények tartózkodnak a módosítások végrehajtásától, és a szokásos eljárást kell alkalmazni.

2. Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve, a kinevező hatóság által a személyzeti szabályzattal összhangban engedélyezett részmunkaidős foglalkozás hatásait más kinevezésekkel ellensúlyozni lehet.

IV. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

48. cikk

√ A költségvetés végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve szerint Õ

1. A Bizottság a költségvetés bevételeit és kiadásait e rendelettel összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre.

2. A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, hogy az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használják fel.

ê 1995/2006 1. cikk (25) bekezdés (kiigazított szöveg)

49. cikk

√ Alap-jogiaktus és kivételek Õ

1. A költségvetésben szereplő előirányzatok bármely uniós vagy európai uniós fellépésre akkor használhatóak fel, ha azt az alap-jogiaktus elfogadása előzi meg.

Az alap-jogiaktus olyan jogi aktus, amely jogalapot biztosít az intézkedésekhez és a költségvetésbe beállított megfelelő kiadások végrehajtásához.

2. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés alkalmazásában az alap-jogiaktus a jogalkotó hatóság által elfogadott jogi aktus, amely formáját tekintve lehet rendelet, irányelv, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 288. cikke értelmében vett határozat vagy sui generis határozat.

3. Az EUSz. V. (a közös kül- és biztonságpolitikára – KKBP-re vonatkozó) címének alkalmazásában az alap-jogiaktus formáját tekintve az EUSz. 13. cikkének (2) és (3) bekezdésében, 14. cikkében, 18. cikkének (5) bekezdésében, 23. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 24. cikkében meghatározott formák valamelyike lehet.

4. Az EUSz. VI. (a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó) címének alkalmazásában az alap-jogiaktus az EUSz. 34. cikkének (2) bekezdésében említett formák egyikét veheti fel.

5. E cikk értelmében az ajánlások és vélemények, valamint az állásfoglalások, következtetések, nyilatkozatok és egyéb, jogi hatás nélküli aktusok nem minősülnek alap-jogiaktusnak.

6. Az (1)–(4) bekezdéstől eltérve, az alábbiak alap-jogiaktus nélkül is végrehajthatók, amennyiben az ezekkel finanszírozandó intézkedések az Unió vagy az Európai Unió hatáskörébe tartoznak:

a) kísérleti jellegű, valamely intézkedés végrehajthatóságát és hasznosságát vizsgáló kísérleti projektek előirányzatai. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok nem több, mint két egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben;

b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés, az Euratom-Szerződés, valamint az EUSz. VI. címének alkalmazása terén a jövőben elfogadandó intézkedésekre vonatkozó javaslatok előkészítését célzó előkészítő intézkedések előirányzatai. Az előkészítő intézkedéseknek következetes megközelítést kell követniük, és különböző formákat ölthetnek. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok nem több, mint három egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben. A jogalkotási eljárást a harmadik pénzügyi év vége előtt le kell zárni. A jogalkotási eljárás során a kötelezettségvállalási előirányzatoknak meg kell felelniük az előkészítő intézkedéseknek a tervezett tevékenységekkel, a követendő célokkal és a kedvezményezett személyekkel kapcsolatos sajátosságainak. Következésképpen az előkészítő intézkedésekre elkülönített összeg nem felelhet meg a végső intézkedés finanszírozására elkülönített összegnek.

Az előzetes költségvetési tervezet előterjesztésekor a Bizottság jelentést nyújt be a költségvetési hatóságnak az a) és b) pontban említett intézkedésekről, amely jelentés tartalmazza az eredmények értékelését és a tervezett nyomon követési intézkedéseket is;

c) az EUSz. V. (KKBP-re vonatkozó) címének terén hozott előkészítő intézkedések előirányzatai. Ezen intézkedéseket rövid időre kell korlátozni, céljuk pedig a KKBP célkitűzéseinek megvalósítására irányuló európai uniós intézkedések, valamint a szükséges jogi eszközök elfogadása feltételeinek megteremtése;

Az európai uniós válságkezelési műveletek alkalmazásában az előkészítő intézkedések célja többek között az operatív követelmények értékelése, az első erőforrások gyors rendelkezésre bocsátásának biztosítása vagy a műveletek megkezdéséhez szükséges helyi feltételek megteremtése.

Az előkészítő intézkedéseket – a Bizottsággal teljes mértékben együttműködve – a Tanács fogadja el. Ebből a célból a munkájában a Tanács főtitkára/a KKBP főképviselője által segített elnökség a lehető leghamarabb tájékoztatja a Bizottságot a Tanács előkészítő intézkedés meghozatalára irányuló szándékáról, valamint – különösen – az ehhez szükséges becsült forrásokról. A Bizottság – e rendelet rendelkezéseinek megfelelően – meghoz minden szükséges intézkedést a források gyors rendelkezésre bocsátásának biztosítása érdekében;

d) a Bizottság által – az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés értelmében rá ruházott, a b) pontban említett jogalkotási kezdeményezési jogtól eltérő intézményi szintű előjogaiból eredő feladatok, valamint az e Szerződések által közvetlenül rá ruházott és a végrehajtási szabályokban felsorolt különös hatáskörök alapján – végrehajtott egyszeri, vagy akár határozatlan időtartamú intézkedések előirányzatai;

e) az egyes intézmények működtetésére vonatkozó előirányzatok, azok igazgatási autonómiája alapján.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

50. cikk

√ A költségvetés végrehajtása más intézmények által Õ

A Bizottság átruházza a többi intézményre a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának végrehajtásához szükséges hatásköröket.

ê 1995/2006 1. cikk (26) bekezdés (kiigazított szöveg)

Az intézmények e hatásköröket e rendelettel összhangban és az engedélyezett előirányzatok korlátain belül gyakorolják.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

51. cikk

√ A költségvetés végrehajtási hatáskörének átruházása Õ

A Bizottság és a többi intézmények mindegyike, saját szervezeti egységein belül, átruházhatja a költségvetés végrehajtási hatásköreit az e rendelettel és belső szabályaik által megállapított feltételekkel összhangban és a felhatalmazó jogi aktusban megállapított határokon belül. Az így felhatalmazottak kizárólag a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörök határain belül járhatnak el.

ê 1995/2006 1. cikk (27) bekezdés (kiigazított szöveg)

52. cikk

√ Összeférhetetlenség Õ

1. A költségvetés végrehajtásában, kezelésében, auditjában vagy ellenőrzésében érintett valamennyi pénzügyi szereplő és egyéb személy számára tilos bármely olyan fellépés, amelynek révén saját érdekei ütköznek az Unió érdekeivel. Amennyiben ilyen helyzet állna elő, a szóban forgó személynek tartózkodnia kell az ilyen fellépéstől, és az üggyel az illetékes hatósághoz kell fordulnia.

2. Összeférhetetlenség áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett pénzügyi szereplő vagy egyéb személy funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása családi vagy érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más, a kedvezményezettel közös érdek miatt veszélybe kerül.

⎢ 1605/2002

2. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS MÓDSZEREI

ê 1995/2006 1. cikk (28) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

53. cikk

√ Az általános költségvetés igazgatásának módjai Õ

1. A Bizottság a költségvetést az 53a–53d. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, az alábbi módokon valamelyikén hajtja végre:

a)1. centralizált alapon ð szervezeti egységei által vagy az 55. cikkben említett végrehajtó ügynökségeken keresztül ï ;

b)2. megosztott vagy decentralizált igazgatással; ð közvetett módon, a tagállamokkal megosztott igazgatással, vagy a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával: ï

ò új szöveg

a) harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

b) nemzetközi szervezetek és ügynökségeik;

c) a VIb. cím értelmében vett pénzügyi eszközök végrehajtásával megbízott pénzügyi intézmények;

d) az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap vagy a bank bármely egyéb leányvállalata;

e) a 185. és 185a. cikkben említett szervek;

f) közjogi szervek vagy magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben utóbbiak megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

g) valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott, megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szerv;

h) az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban e rendelet 49. cikke értelmében meghatározott személyek.

2. Az (1) bekezdés 2. pontjában felsorolt tagállamok, szervezetek és személyek nem minősülnek felhatalmazás alapján engedélyezésre jogosult tisztviselőnek.

3. A Bizottság nem ruházhatja át harmadik felekre a Szerződések szerint őt megillető végrehajtási hatásköröket, amennyiben azok nagymértékű, politikai döntéssel járó mérlegelést igényelnek.

ê 1995/2006 1. cikk (28) bekezdés

c) nemzetközi szervezetekkel való közös igazgatással.

ê 1995/2006 1. cikk (29) bekezdés (kiigazított szöveg)

53a. cikk

√ Tagállamokkal megosztott igazgatás Õ

Amennyiben a Bizottság a költségvetést centralizált alapon hajtja végre, úgy a végrehajtási feladatokat közvetlenül szervezeti egységei által vagy közvetetten, az 54–57. cikk rendelkezéseinek megfelelően teljesíti.

ò új szöveg

1. A tagállamok tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elveit, és az uniós alapok igazgatása során biztosítják az uniós fellépés láthatóságát. Ennek érdekében a tagállamok teljesítik kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeiket, és vállalják az ebből fakadó, e rendeletben meghatározott felelősséget. Kiegészítő rendelkezések ágazatspecifikus szabályokban állapíthatók meg .

ò új szöveg

2. A tagállamok az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok elvégzése során megelőzik, felderítik és kijavítják a szabálytalanságokat és csalásokat. Ennek érdekében szükség szerint helyszíni vizsgálatokat is magukban foglaló előzetes és utólagos ellenőrzéseket végeznek, biztosítandó a költségvetésből finanszírozott fellépések eredményes elvégzését és helyes végrehajtását, a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetését és az esetlegesen szükséges jogi eljárások megindítását.

A tagállamok az ágazatspecifikus szabályoknak és a nemzeti jogszabályoknak megfelelő, hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciókkal sújtják a címzetteket.

3. Az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban a tagállamok egy vagy több állami szervet akkreditálnak, amely kizárólagos felelősséget vállal az akkreditáció körébe tartozó alapok megfelelő igazgatásáért és kontrolljáért. Ez nem érinti annak lehetőségét, hogy ezek a szervek az uniós alapok igazgatásától független feladatokat is ellássanak, vagy hogy egyes feladataik ellátásával más szerveket bízzanak meg.

Az akkreditációt tagállami hatóság végzi azokkal az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban, amelyek biztosítják, hogy az akkreditált szerv képes az alapok megfelelő igazgatására. Az ágazatspecifikus szabályok meghatározhatják a Bizottság akkreditációs folyamatban játszott szerepét is.

Az akkreditáló hatóság felelős a szerv felügyeletéért és minden olyan szükséges intézkedés meghozataláért, amelynek célja a szerv működésében jelentkező hiányosságok megszüntetése, ideértve az akkreditáció felfüggesztését vagy visszavonását is.

4. Az e cikk (3) bekezdése értelmében akkreditált szervek:

a) eredményes és hatékony belső kontrollrendszert hoznak létre, és biztosítják annak működését;

b) pontos, teljes körű és megbízható információkat időben biztosító éves számviteli rendszert alkalmaznak;

c) az akkreditált szervtől funkcionálisan független ellenőrző szolgálat által, nemzetközileg elfogadott auditálási standardok szerint elvégzett független külső ellenőrzésnek vetik alá magukat;

d) a 30. cikk (3) bekezdésének megfelelően biztosítják az uniós alapok címzettjeinek éves utólagos közzétételét;

f) biztosítják a személyes adatoknak a 95/46/EK irányelvben meghatározott elveket kielégítő védelmét.

5. Az e cikk (3) bekezdése értelmében akkreditált szervek a következő pénzügyi év február 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a következőket:

a) a rájuk bízott feladatok teljesítése során felmerült kiadások tekintetében készített elszámolások;

b) minden elvégzett, rendelkezésre álló ellenőrzés és kontroll eredményének összefoglalója, a rendszeres vagy visszatérő hiányosságok elemzésével és a foganatosított vagy tervezett korrekciós intézkedésekkel együtt;

c) igazgatási megbízhatósági nyilatkozat, amely igazolja az elszámolások hiánytalanságát, pontosságát és hitelességét, a belső kontrollrendszerek megfelelő működését, a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályosságát, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartását;

d) független ellenőrző szerv véleménye az e bekezdés c) pontjában meghatározott igazgatási megbízhatósági nyilatkozatról, annak minden elemét beleértve.

Ha egy tagállam szakpolitikai területenként egynél több szervet akkreditált, a következő pénzügyi év február 15-ig összefoglaló jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben a vonatkozó szakpolitikai terület tekintetében nemzeti szintű áttekintést ad valamennyi igazgatási megbízhatósági nyilatkozatról és a független ellenőrző szervek azokra vonatkozó véleményeiről.

6. A Bizottság:

a) rendelkezik az akkreditált szervek számláinak végső elszámolását idejében biztosító olyan eljárásokról , amelyek szavatolják, hogy az elszámolások hiánytalanok, pontosak és a valóságnak megfelelőek legyenek, és lehetővé teszik a szabálytalanságok időben történő korrekcióját ;

b) kizárja az Unió által finanszírozott kiadások közül az uniós jog megsértésével teljesített kifizetéseket.

Azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok számára eszközölt kifizetéseket a Bizottság felfüggesztheti, vagy a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő megszakíthatja, ágazatspecifikus szabályok határozzák meg.

ê 1995/2006 1. cikk (29) bekezdés (kiigazított szöveg)

53b. cikk

√ Közvetett igazgatás a tagállamokon kívüli szervezetekkel és személyekkel Õ

1. Amennyiben a Bizottság megosztott igazgatással hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat a tagállamokra ruházza át. A módszer különösen a második rész I. és II. címében említett fellépések esetében alkalmazandó.

2. A tagállamok – a vonatkozó ágazati szabályozások kiegészítő rendelkezéseinek sérelme nélkül, valamint a megosztott igazgatásban annak biztosítása érdekében, hogy a pénzösszegeket az alkalmazandó szabályokkal és elvekkel összhangban használják fel – meghoznak valamennyi, a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges jogalkotási, szabályozási, igazgatási vagy egyéb intézkedést. E célból különösen a következőket teszik:

a) megbizonyosodnak arról, hogy a költségvetésből finanszírozott fellépések végrehajtására valóban és a megfelelő módon sor kerül;

b) megelőzik, illetve kezelik a szabálytalanságokat és a csalást;

c) visszaszerzik a szabálytalanságok vagy hibák eredményeképpen tévesen kifizetett, helytelenül felhasznált vagy elveszett pénzeszközöket;

d) biztosítják – a vonatkozó ágazati szabályozások révén és a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban – a költségvetési forrásokból részesülő kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét.

Ebből a célból a tagállamok – a 28a. cikkben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően – ellenőrzéseket tartanak, valamint hatékony és eredményes belső ellenőrzési rendszert működtetnek. Szükség esetén és adott esetben bírósági eljárásokat kezdeményeznek.

3. A tagállamok a megfelelő nemzeti szinten elkészítik a rendelkezésre álló auditok és nyilatkozatok éves összefoglalóját.

4. Annak biztosítása érdekében, hogy a források felhasználása a vonatkozó szabályokkal összhangban történjen, a Bizottság számlaelszámolási eljárásokat vagy pénzügyi korrekciós mechanizmusokat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik számára, hogy vállalja a végső felelősséget a költségvetés végrehajtásáért.

ò új szöveg

1. Az 53. cikk (1) bekezdése 2. pontjának a)–h) alpontja értelmében a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokkal megbízott szervezetek és személyek tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét, és az uniós alapok igazgatása során biztosítják az uniós fellépés láthatóságát. Az uniós alapok igazgatása során biztosítják az unió pénzügyi érdekei védelmének az e rendelet alapján megkövetelt szinttel egyenértékű szintjét, megfelelően szem előtt tartva a következőket:

1. a rájuk bízott feladatok természete és az érintett pénzösszegek;

2. a vonatkozó pénzügyi kockázatok;

3. a rendszereikből, szabályaikból és eljárásaikból, valamint a rájuk ruházott feladatok végrehajtásának felügyelete és támogatása érdekében hozott európai bizottsági intézkedésekből fakadó megbízhatóság szintje.

2. Ennek érdekében az (1) bekezdésben említett szervezetek és személyek:

a) eredményes és hatékony belső kontrollrendszert hoznak létre, és biztosítják annak működését;

b) pontos, teljes körű és megbízható információkat időben biztosító éves számviteli rendszert alkalmaznak;

c) a szóban forgó szervezettől vagy személytől funkcionálisan független ellenőrző szolgálat által, nemzetközileg elfogadott auditálási standardok szerint elvégzett, független külső ellenőrzésnek vetik alá magukat;

d) megfelelő szabályokat és eljárásokat alkalmaznak a támogatásokon, beszerzéseken és pénzügyi eszközökön keresztül uniós alapokból biztosított finanszírozás nyújtása során;

e) a 30. cikk (3) bekezdésének megfelelően biztosítják az uniós alapok címzettjeinek éves utólagos közzétételét;

f) biztosítják a személyes adatok ésszerű védelmét.

Az 53. cikk (1) bekezdése 2. pontjának h) alpontjában említett személyek fokozatosan is teljesíthetik ezeket a követelményeket. Pénzügyi szabályaikat a Bizottság előzetes hozzájárulásával fogadják el.

3. Az (1) bekezdésben említett szervezetek és személyek az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok elvégzése során megelőzik, felderítik és kijavítják a szabálytalanságokat és csalásokat. Ennek érdekében szükség szerint helyszíni vizsgálatokat is magukban foglaló előzetes és utólagos ellenőrzéseket végeznek, biztosítandó a költségvetésből finanszírozott fellépések eredményes elvégzését és helyes végrehajtását, a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetését és az esetlegesen szükséges jogi eljárások megindítását.

4. A Bizottság felfüggesztheti az (1) bekezdésben említett szervezetek vagy személyek számára teljesítendő kifizetéseket, különösen akkor, ha olyan rendszerszintű hibákra derül fény, amelyek megkérdőjelezik az érintett szervezet vagy személy belső kontrollrendszereinek megbízhatóságát vagy a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályosságát.

A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő további ellenőrzések elvégzése céljából egészben vagy részben megszakíthatja az e szervezetek vagy személyek számára történő kifizetéseket, ha a belső kontrollrendszer működésének jelentős hiányosságát vagy az érintett szervezet vagy személy által igazolt kiadás súlyos – és korrigálatlan – szabálytalansághoz való kapcsolódását jelző információ jut tudomására, feltéve, hogy a kifizetések megszakítása szükséges az Unió pénzügyi érdekei súlyos sérelmének elkerüléséhez.

5. Az (1) bekezdésben említett szervezetek és személyek benyújtják a Bizottságnak a következőket:

a) a rájuk bízott feladatok végrehajtásáról szóló jelentés;

b) a rájuk bízott feladatok teljesítése során felmerült kiadások tekintetében készített elszámolások;

c) minden elvégzett, rendelkezésre álló ellenőrzés és kontroll eredményének összefoglalója, a rendszeres vagy visszatérő hiányosságok elemzésével és a foganatosított vagy tervezett korrekciós intézkedésekkel együtt;

d) igazgatási megbízhatósági nyilatkozat, amely igazolja az elszámolások hiánytalanságát, pontosságát és hitelességét, a belső kontrollrendszerek megfelelő működését, valamint a mögöttes tranzakciók jog- és szabályszerűségét és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartását;

e) független ellenőrző szerv véleménye az e bekezdés d) pontjában meghatározott igazgatási megbízhatósági nyilatkozatról, annak minden elemét beleértve.

Ezeket az elemeket az e) pontban említett ellenőri vélemény kivételével a következő pénzügyi év február 1-jéig kell benyújtani a Bizottságnak. Az ellenőri véleményt legkésőbb március 15-ig kell benyújtani.

E kötelezettségek nem érintik a nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal megkötött megállapodások rendelkezéseit. E rendelkezéseknek legalább arra kötelezniük kell ezeket a szervezeteket, hogy évente beszámolót nyújtsanak be a Bizottság számára, amelyben kijelentik, hogy az érintett pénzügyi évben az Unió által biztosított hozzájárulásokat az e cikk (2) bekezdésében meghatározott követelmények és a szóban forgó nemzetközi szervezetekkel vagy harmadik országgal megkötött megállapodásban foglalt kötelezettségek szerint használták fel és számolták el.

6. A Bizottság:

a) biztosítja az átruházott feladatok végrehajtásának felügyeletét és értékelését;

b) rendelkezik a megbízott szervezetek vagy személyek számláinak végső elszámolását idejében biztosító olyan eljárásokról, amelyek szavatolják, hogy az elszámolások hiánytalanok, pontosak és a valóságnak megfelelőek legyenek, és lehetővé teszik a szabálytalanságok időben történő korrekcióját;

c) kizárja az Unió által finanszírozott kiadások közül az alkalmazandó szabályok megsértésével teljesített kifizetéseket.

7. E cikk (5) és (6) bekezdése nem alkalmazandó azon szervezetek és személyek esetében, amelyek tekintetében a költségvetési hatóság külön mentesítési eljárás szerint jár el.

ê 1995/2006 1. cikk (29) bekezdés (kiigazított szöveg)

53c. cikk

√ Előzetes kontroll és megállapodások közvetett igazgatás esetén Õ

1. Amennyiben a Bizottság decentralizált igazgatással hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat harmadik országokra ruházza át a második rész IV. címének és az 56. cikknek megfelelően, az 54. cikk (2) bekezdésében említett szerveknek történő, fennmaradó feladatok átruházásának a sérelme nélkül.

2. Annak biztosítása érdekében, hogy a források felhasználása a vonatkozó szabályokkal összhangban történjen, a Bizottság számlaelszámolási eljárásokat vagy pénzügyi korrekciós mechanizmusokat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik számára, hogy vállalja a végső felelősséget a költségvetés végrehajtásáért.

3. A végrehajtási feladatokkal megbízott harmadik országok biztosítják – a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban – a költségvetési forrásokból részesülő kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét.

ò új szöveg

1. Mielőtt a Bizottság a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes feladatokat ruház át az 53. cikk (1) bekezdése 2) pontjának a)–h) alpontjában felsorolt szervezetekre vagy személyekre, bizonyosságot szerez arról, hogy teljesülnek az 53b. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott követelmények.

Az érintett szervezet vagy személy haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a rá bízott uniós források igazgatásával kapcsolatos rendszereit, szabályait és eljárásait érintő bármely jelentős változásról. Ilyen változás esetén a Bizottság felülvizsgálja az érintett szervezettel vagy személlyel kötött megállapodásokat, hogy biztosítsa az 53b. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott feltételek folyamatos teljesülését.

2. Az 53. cikk (1) bekezdése 2. pontjának b), c), f) és g) alpontja alá tartozó szervezetek kiválasztásakor a Bizottság megfelelően szem előtt tartja az átruházandó feladatok természetét és az érintett szervezetek tapasztalatát, valamint operatív és pénzügyi kapacitásait. A kiválasztást objektív okokra kell alapozni, és az nem eredményezhet összeférhetetlenséget.

3. A közvetett igazgatás alapján megkötött megállapodásokban meg kell határozni az 53b. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában megállapított követelményeket. E megállapodásokban egyértelműen meg kell határozni az átruházott feladatokat , és az érintett szervezeteknek és személyeknek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy betartják az 53b. cikk (2) bekezdésének e) és f) pontjában meghatározott kötelezettségeket, és tartózkodnak bármely, összeférhetetlenséget eredményező cselekedettől.

ê 1995/2006 1. cikk (29) bekezdés

53d. cikk

1. Amennyiben a Bizottság közös igazgatással hajtja végre a költségvetést, úgy – a végrehajtási szabályoknak megfelelően – egyes végrehajtási feladatokat nemzetközi szervezetekre ruház át a következő esetekben:

a) amikor a Bizottságot és a nemzetközi szervezetet olyan hosszú távú keretegyezmény kötelezi, amely együttműködésük tekintetében igazgatási és pénzügyi szabályokat állapít meg;

b) amikor a Bizottság és a nemzetközi szervezet közös projektet vagy programot dolgoz ki;

c) amikor több adományozó pénzösszegét összevonják, és ezek tekintetében nem határoznak meg konkrét jogcímeket vagy kiadási kategóriákat, azaz többadományozós fellépések esetén.

E szervezetek elszámolási, audit, belső ellenőrzési és beszerzési eljárásaikban olyan szabványokat alkalmaznak, amelyek nemzetközileg elfogadott szabványoknak megfelelő garanciát kínálnak.

2. A nemzetközi szervezetekkel megkötött, a finanszírozás odaítélésére vonatkozó egyéni megállapodások részletes rendelkezéseket tartalmaz az ilyen nemzetközi szervezetekre átruházott feladatok végrehajtásáról.

3. A végrehajtási feladatokkal megbízott nemzetközi szervezetek biztosítják – a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban – a költségvetési forrásokból részesülő kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét.

⎢ 1605/2002

54. cikk

ê 1995/2006 1. cikk (30) bekezdés a) pont

1. A Bizottság nem ruházhatja át harmadik felekre a Szerződések szerint őt megillető végrehajtási hatásköröket, amennyiben azok nagymértékű, politikai döntéssel járó mérlegelést igényelnek. Az átruházott végrehajtási feladatokat világosan meg kell határozni és teljesítésüket teljes mértékben felügyelni kell.

A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok átruházásának eleget kell tennie a – hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő – hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, valamint biztosítania kell a megkülönböztetés-mentesség elvének való megfelelést és a közösségi fellépés láthatóságát. Az ily módon átruházott végrehajtási feladatok nem idézhetnek elő összeférhetetlenséget.

⎢ 1605/2002

è1 1995/2006 1. cikk (30) bekezdés b) pont

2. è1 Az (1) bekezdésben megállapított kereteken belül, amennyiben a Bizottság az 53a. vagy az 53c. cikk szerint közvetetten, centralizált vagy decentralizált alapon hajtja végre a költségvetést, közhatalmi és különösen költségvetés-végrehajtási feladatokat bízhat a következő szervekre: ⎜

a) az 55. cikkben említett, a közösségi jog hatálya alá tartozó hivatalok, a továbbiakban: végrehajtó hivatalok;

ê 1995/2006 1. cikk (30) bekezdés b) pont

b) a Közösségek által létrehozott, a 185. cikkben említett szervek és egyéb szakosított közösségi szervek például az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Beruházási Alap, amennyiben ezek a feladatok összeegyeztethetők az egyes szervek alap-jogiaktusában meghatározott feladataival;

ê 1995/2006 1. cikk (30) bekezdés b) pont

c) nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervek vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervek, amelyek megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak, és megfelelnek a végrehajtási szabályokban megállapított feltételeknek;

ê 1995/2006 1. cikk (30) bekezdés b) pont

d) az EUSz. V. címének értelmében konkrét intézkedések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban a 49. cikk értelmében meghatározott személyek.

⎢ 1605/2002

3. Ha a (2) bekezdésben említett szervek végrehajtási feladatokat teljesítenek, rendszeres ellenőrzést kell végezniük annak vizsgálatára, hogy a közösségi költségvetésből finanszírozandó fellépéseket helyesen hajtották-e végre.

ê 1995/2006 1. cikk (30) bekezdés c) pont

Az ilyen szervek vagy személyek a szabálytalanságok és csalás megelőzése érdekében megfelelő intézkedéseket hoznak, és szükség esetén bírósági eljárást kezdeményeznek a tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére.

ê 1995/2006 1. cikk( 31) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

55. cikk

√ Végrehajtó ügynökségek Õ

1. A végrehajtó hivatalok √ ügynökségek Õ a közösségi jog szerinti, bizottsági határozat által létrehozott jogi személyek, amelyekre – a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletnek[28] megfelelően – hatásköröket lehet átruházni közösségi programok vagy projektek egészének vagy egy részének a Bizottság nevében és felelőssége mellett való végrehajtása érdekében.

2. A megfelelő működési √ operatív Õ előirányzatok végrehajtását a hivatal igazgatójánaka a feladata √ végzi Õ ð közvetlen igazgatás alapján ï.

ê 1995/2006 1. cikk (31) bekezdés

56. cikk

1. Amennyiben a Bizottság közvetett, centralizált igazgatással hajtja végre a költségvetést, először megbizonyosodik a következők meglétéről és megfelelő működéséről a végrehajtással megbízott szerveken belül:

a) olyan átlátható beszerzési és támogatás-odaítélési eljárások, amelyek megkülönböztetéstől mentesek, kizárnak mindenféle összeférhetetlenséget, és amelyek összhangban állnak az V., illetve a VI. cím megfelelő rendelkezéseivel;

b) a műveletek igazgatására szolgáló hatékony és eredményes belső ellenőrzési rendszer, amely magában foglalja az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő vagy egyéb, azonos szerepkörök feladatainak tényleges különválasztását;

c) olyan elszámolási rendszer, amely lehetővé teszi a közösségi pénzeszközök helyes felhasználásának ellenőrzését és a pénzeszközök felhasználásának a közösségi elszámolásokban való tükröződését;

d) független külső ellenőrzés;

e) információkhoz való nyilvános hozzáférés, a közösségi szabályozásban meghatározott szinten;

f) a költségvetési forrásokból részesülő kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzététele a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban.

A Bizottság – a nemzetközileg elismert standardok kellő figyelembevételével – sajátjával egyenértékűként ismerheti el az (1) és (2) bekezdésben említett szervek audit, számviteli és beszerzési eljárásait.

2. Decentralizált igazgatás esetén – az e) pontban megállapított kritériumok kivételével – az (1) bekezdésben megállapított kritériumok alkalmazandók teljes mértékben vagy részben a decentralizációnak a Bizottság és az érintett harmadik ország, továbbá nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervek közötti megállapodás szerinti mértékétől függően.

Az (1) bekezdés a) pontja és a 169a. cikk sérelme nélkül, a Bizottság határozhat úgy, hogy

4. a pénzeszközök összevonása esetén, és

5. az alap-jogiaktusban meghatározott feltételek mellett

a kedvezményezett partner ország vagy az adományozók közötti megállapodás szerinti beszerzési vagy odaítélési eljárásait alkalmazza.

Az erre vonatkozó döntés meghozatala előtt a Bizottság először eseti alapon meggyőződik arról, hogy az említett eljárások megfelelnek az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés-mentesség elvének, nem okoznak összeférhetetlenséget, a nemzetközileg elismert standardokkal azonos biztosítékokat nyújtanak, és biztosítják a – hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő – hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatos rendelkezések betartását.

Az érintett harmadik ország, nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szerv a következő kötelezettségek teljesítését vállalja:

a) e bekezdés első albekezdésére is figyelemmel megfelel az (1) bekezdésben megállapított kritériumoknak;

b) biztosítja, hogy az (1) bekezdés d) pontjában említett ellenőrzést egy független külső ellenőrzést végző nemzeti intézmény gyakorolja;

c) rendszeres ellenőrzések végzésével biztosítja, hogy a költségvetésből finanszírozandó fellépéseket helyesen hajtották-e végre;

d) megfelelő intézkedéseket hoz a szabálytalanságok és csalás megelőzése érdekében, és szükség esetén bírósági eljárásokat kezdeményez a tévesen kifizetett pénzeszközök visszaszerzésére.

3. A Bizottság biztosítja az átruházott feladatok végrehajtásának felügyeletét, értékelését és ellenőrzését. Amennyiben saját ellenőrzési rendszereit használva végez ellenőrzéseket, figyelembe veszi az ellenőrző rendszerek egyenértékűségét.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

57. cikk

√ A hatáskörök átruházásának korlátai Õ

ê 1995/2006 1. cikk (32) bekezdés (kiigazított szöveg)

1. A Bizottság nem bízhatja a költségvetésből származó pénzeszközök felhasználására vonatkozó – a kifizetést és a beszedést is magukban foglaló – intézkedéseket a magánjog hatálya alá tartozó külső szervekre vagy testületekre, kivéve az 54. cikk (2) bekezdésének c) pontjában √ 53. cikk (1) bekezdése 2. pontjának f) és g) alpontjában Õ említett eseteket vagy olyan egyedi esetekben, amelyekben az érintett kifizetéseket a Bizottság által meghatározott kedvezményezettek részére kell teljesíteni, a Bizottság által meghatározott feltételek és összegek szerint, és amelyek nem igénylik a kifizetéseket végző szervek vagy szervezetek általi mérlegelést.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

2. Azon feladatok, amelyek szerződéssel a közfeladatot teljesítőkön kívüli külső, a magánjog hatálya alá tartozó személyekre vagy szervekre bízhatók, műszaki szakértői feladatok és adminisztratív, előkészítői és kiegészítő feladatok lehetnek, amelyek sem hatósági, sem mérlegelési jogkör gyakorlását nem foglalják magukban.

3. FEJEZET

PÉNZÜGYI SZEREPLőK

1. SZAKASZ

A FELADATOK ELKÜLÖNÍTÉSÉNEK ELVE

58. cikk

√ A feladatok elkülönítése Õ

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatai elkülönülnek, és egymással kölcsönösen összeegyeztethetetlenek.

2. SZAKASZ

AZ ENGEDÉLYEZÉSRE JOGOSULT TISZTVISELő

59. cikk

√ Az engedélyezésre jogosult tisztviselő Õ

1. Az intézmény gyakorolja az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait.

ê 1995/2006 1. cikk (33) bekezdés a) pont

(1a) E cím alkalmazásában a „személyzet” fogalma a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyekre vonatkozik.

ê 1995/2006 1. cikk (33) bekezdés b) pont

2. Minden intézmény belső igazgatási szabályaiban megállapítja a megfelelő szintű személyzetet, amelyre az eljárási szabályzatában lévő feltételekkel összhangban átruházza az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait, megállapítja továbbá az átruházott hatáskörök hatályát és a megbízott személyek számára a rájuk ruházott hatáskörök továbbadásának a lehetőségét.

ê 1995/2006 1. cikk (33) bekezdés c) pont

3. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatásköreit kizárólag a személyzetre lehet átruházni vagy továbbadni.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

4. A felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők kizárólag a felhatalmazó, illetve a felhatalmazást átruházó jogi aktus által szabott határokon belül járhatnak el. A felelős, felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőt feladata elvégzésében a személyzet egy vagy több megbízott tagja segítheti, az ő felelőssége alatt, a költségvetés végrehajtásához és az elszámolások bemutatásához szükséges egyes műveletek végrehajtásában.

60. cikk

√ Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai Õ

1. Minden intézményben az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a bevételek és a kiadások végrehajtásáért a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, és annak biztosításáért, hogy a jogszerűség és a szabályosság követelményei teljesüljenek.

ê 1605/2002 60. cikk (4) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

42. √ E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában Õ Aa felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő ð a 28a. cikkel és ï az egyes intézmények által elfogadott minimumszabványokkal összhangban, és kellő tekintettel az igazgatási környezettel és a finanszírozott fellépések természetével kapcsolatos kockázatokra, működésbe hozza a szervezeti felépítést és a saját feladatainak teljesítéséhez igazított belső igazgatási és ellenőrzési eljárásokat √ kontrollrendszereket Õ ð ; e felépítés és e rendszerek létrehozását átfogó kockázatelemzés támogatja ï , beleértve – adott esetben – az utólagos ellenőrzéseket. Mielőtt egy műveletet engedélyeznek, a működési és pénzügyi szempontokat a személyzet más, a művelet kezdeményezőjével nem azonos tagjainak is ellenőrizniük kell. Egy művelet kezdeményezése és előzetes vagy utólagos ellenőrzése két különálló feladat.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

2. A kiadások végrehajtásához a felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési kötelezettségeket és jogi kötelezettségeket vállal, érvényesíti a kiadásokat, és engedélyezi a kifizetéseket, valamint vállalja √ meghozza Õ az előirányzatok végrehajtására vonatkozó előzetes intézkedéseket.

3. A bevételek végrehajtása magában foglalja az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések elkészítését, a beszedendő jogosultságok megállapítását és beszedési utalványok kiadását. Szükség esetén a megállapított követelésről való lemondást is tartalmazza.

4. A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő az egyes intézmények által elfogadott minimumszabványokkal összhangban, és kellő tekintettel az igazgatási környezettel és a finanszírozott fellépések természetével kapcsolatos kockázatokra, működésbe hozza a szervezeti felépítést és a saját feladatainak teljesítéséhez igazított belső igazgatási és ellenőrzési eljárásokat, beleértve – adott esetben – az utólagos ellenőrzéseket. Mielőtt egy műveletet engedélyeznek, a működési és pénzügyi szempontokat a személyzet más, a művelet kezdeményezőjével nem azonos tagjainak is ellenőrizniük kell. Egy művelet kezdeményezése és előzetes vagy utólagos ellenőrzése két különálló feladat.

ò új szöveg

4. Minden egyes művelet esetében legalább előzetes kontrollt kell végezni a dokumentumok áttekintése és a már végrehajtott, a művelet operatív és pénzügyi oldalával kapcsolatos ellenőrzések rendelkezésre álló eredményei alapján.

Az előzetes kontroll kiterjed a művelet kezdeményezésére és ellenőrzésére.

Egy adott tranzakció ellenőrzését végző személyzet nem lehet azonos a műveletet kezdeményezőkkel, és nem lehet alárendeltje sem utóbbiaknak.

5. A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő utólagos kontrollt rendelhet el az előzetes kontrollt követően már jóváhagyott műveletek ellenőrzésére. Ilyen kontrollra a kockázatok alapján végzett mintavételi eljárás szerint kerülhet sor.

Az előzetes kontrollt a személyzet utólagos kontrollért nem felelős tagjai végzik. Az utólagos kontrollért felelős személyzet nem lehet alárendeltje a személyzet előzetes kontrollt végző tagjainak.

⎢ 1605/2002

56. Minden, a pénzügyi műveletek lebonyolításának ellenőrzésért felelős személynek rendelkeznie kell a szükséges szakmai ismeretekkel. Figyelembe kell venniük a szakmai szabványok egyedi kódexét, amelyet az egyes intézmények állapítanak meg.

67. A személyzet bármely, a tranzakciók pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő tagja, aki úgy véli, hogy egy határozat, amelynek alkalmazását vagy az ahhoz való beleegyezését felettese kérte tőle, szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, illetve az általa betartandó szakmai szabályokkal, írásban tájékoztatja a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és ha utóbbi nem jár el, a 66. cikk (4) bekezdésében említett testületet. Bármely jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a Közösség érdekeit, tájékoztatja az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket.

ê 1995/2006 1. cikk (34) bekezdés

ð új szöveg

78. A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő intézménye felé feladatai teljesítéséről – pénzügyi és gazdálkodási információkat is tartalmazó – éves tevékenységi jelentés formájában számol be, ð amely jelentés a kontrollok eredményeit is magukban foglaló pénzügyi és igazgatási információkat tartalmaz, és amelyben nyilatkozik arról, hogy – ï amely jelentésben megerősíti, hogy az abban szereplő információk igaz és tisztességes álláspontot képviselnek, kivéve, ha a bevételek és a kiadások meghatározott területeihez kapcsolódó fenntartások másként rendelkeznek. ð – ésszerű mértékben megbizonyosodott arról, hogy ï

a) a jelentésben foglalt információk megbízható és valós képet adnak;

ò új szöveg

b) a jelentésben bemutatott tevékenységekhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra és az eredményes és hatékony pénzgazdálkodás elvének megfelelően használták fel;

c) a bevezetett kontrolleljárások szükséges mértékben garantálják a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályosságát.

ê 1995/2006 1. cikk (34) bekezdés (kiigazított szöveg)

Ezen jelentésben be kell számolni a műveleteknek a kitűzött célokhoz viszonyított eredményéről, az e műveletekhez kapcsolódó kockázatokról, a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint a belső ellenőrzési √ kontroll Õrendszer hatékonyságáról és eredményességéről. A belső ellenőr tudomásul veszi az éves jelentést és minden egyéb meghatározott információt. A Bizottság legkésőbb minden év június 15-ig megküldi a költségvetési hatóságnak az előző év éves jelentéseitnek összefoglalóját.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (35) bekezdés a) pont

ð új szöveg

3. SZAKASZ

A SZÁMVITELÉRT FELELőS TISZTVISELő

61. cikk

√ A számvitelért felelős tisztviselő jogköre és feladatai Õ

1. Minden intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt, aki az egyes intézményekben felel a következőkért:

a) a kifizetések megfelelő teljesítése, a bevételek beszedése és a megállapított követelések behajtása √ beszedése Õ;

b) a beszámolók elkészítése és bemutatása a VII. címmel összhangban;

c) a könyvvezetés a VII. címmel összhangban;

d) a számviteli szabályok és módszerek ð eljárások ï megállapítása és a számlatükör elkészítése, a VII. címmel összhangban;

e) a számviteli rendszerek megállapítása és érvényesítése, és adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információk szolgáltatására vagy igazolására megállapított rendszerek érvényesítése; è1 a számvitelért felelős tisztviselő ð bármikor ï jogosult az hitelesítési √ érvényesítési Õ kritériumok betartásának ellenőrzésére; ⎜

f) pénztárkezelés.

ò új szöveg

(1a) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel a számviteli szabályok és a harmonizált számlatükör VII. címmel összhangban történő megállapításáért.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

2. A számvitelért felelős tisztviselő √ az engedélyezésre Õ jogosult tisztviselőktől – akik garantálják azok megbízhatóságát – az engedélyezéshez megkapja az elszámolások elkészítéséhez szükséges minden olyan információt, amely a Közösségek vagyonáról √ az intézmények pénzügyi helyzetéről Õ és a költségvetés végrehajtásáról hiteles képet ad.

ê 1995/2006 1. cikk (35) bekezdés b) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2a) Mielőtt az intézmény √ vagy a 185. cikkben említett szerv Õ elfogadja a beszámolót, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy meggyőződött arról, hogy az √ megbízható és Õ valós és tisztességes képet ad az intézmény √ vagy a 185. cikkben említett szerv Õ pénzügyi helyzetéről.

E célból a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy a beszámoló az ő felelőssége mellett – az e rendeletben az intézménye beszámolójára vonatkozóan foglaltaknak megfelelően – megállapított √ az uniós Õ számviteli szabályokkal , módszerekkel és számviteli rendszerekkel ð és eljárásokkal ï összhangban készült, és hogy a beszámolóban valamennyi bevétel és kiadás szerepel.

A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő minden olyan információt továbbít, amelyre a számvitelért felelős tisztviselőnek feladatai elvégzéséhez szüksége van.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is teljes mértékben felel az általa kezelt pénzeszközök megfelelő felhasználásáért, valamint az ellenőrzése alatt álló kiadások jogszerűségéért és szabályszerűségéért ð , valamint a számvitelért felelős tisztviselő számára továbbított információk hiánytalanságáért és pontosságáért ï.

(2b) A számvitelért felelős tisztviselő jogosult ellenőrizni a kapott információt, valamint további, a beszámoló záradékkal való ellátása céljából szükségesnek ítélt ellenőrzéseket végezni.

A számvitelért felelős tisztviselő szükség esetén fenntartásokkal él, amelyekben pontosan megmagyarázza azok jellegét és hatályát.

ê 1995/2006 1. cikk (35) bekezdés c) pont

3. E rendelet eltérő rendelkezése hiányában kizárólag a számvitelért felelős tisztviselő jogosult készpénz és készpénz jellegű tételek kezelésére. Megóvásukért ő felel.

ò new

4. A programok vagy fellépések végrehajtása során a Bizottság nevében és megbízásából vagyonkezelői számlák nyithatók az 53. cikk (1) bekezdése 2. pontjának c) és d) alpontjában felsorolt szervezet általi igazgatás érdekében.

Ezeket a számlákat a program vagy fellépés végrehajtásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége alatt nyitják meg a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével egyetértésben.

A bankszámla kezeléséért az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

62. cikk

√ A számvitelért felelős tisztviselő által átruházható jogkörök Õ

ê 1995/2006 1. cikk (36) bekezdés

A számvitelért felelős tisztviselő feladatainak teljesítésekor bizonyos feladatokat beosztottjaira ruházhat át.

⎢ 1605/2002

A felhatalmazó jogi aktus megállapítja a felhatalmazottakra bízott feladatokat.

4. SZAKASZ

ELőLEGELSZÁMOLÓ TISZTVISELő

ê 1995/2006 1. cikk (37) bekezdés (kiigazított szöveg)

63. cikk

√ Előlegszámlák Õ

1. A végrehajtási szabályokban meghatározottak szerint, a saját forrásokon kívüli bevételek beszedésére és kis összegek kifizetésére előlegszámlákat lehet létrehozni.

A 110. cikk értelmében vett válságkezelési segélyek és a humanitárius segítségnyújtási műveletek terén azonban – a 110. cikk értelmében – korlátlan összegig alkalmazhatók előlegszámlák a költségvetési hatóság által a szóban forgó költségvetési sor tekintetében a folyó pénzügyi évre meghatározott előirányzatok mértékének tiszteletben tartása mellett korlátlan összegig alkalmazhatók az előlegszámlák.

2. Az előlegszámlákat az intézmény számvitelért felelős tisztviselője bocsátja rendelkezésre, és ezeket azokat az intézmény számvitelért felelős tisztviselője által kijelölt előlegelszámoló tisztviselő felelősségi körébe kell rendelni.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

4. FEJEZET

A PÉNZÜGYI SZEREPLőK FELELőSSÉGE

1. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

64. cikk

√ Az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek adott felhatalmazás felfüggesztése és visszavonása Õ

1. Az esetleges fegyelmi eljárások sérelme nélkül, a felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőktől az őket kinevező hatóság bármikor, ideiglenesen vagy véglegesen visszavonhatja a felhatalmazást vagy az átruházott felhatalmazást.

2. Az esetleges fegyelmi eljárások sérelme nélkül, a számvitelért felelős tisztviselőt az őt kinevező hatóság ideiglenesen vagy véglegesen bármikor felmentheti feladatai ellátása alól.

3. Az esetleges fegyelmi eljárások sérelme nélkül, az előlegelszámoló tisztviselőt az őt kinevező hatóság ideiglenesen vagy véglegesen bármikor felmentheti feladatai ellátása alól.

65. cikk

√ Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogellenes tevékenységekkel, csalással és korrupcióval kapcsolatos felelőssége Õ

ê 1995/2006 1. cikk (38) bekezdés

1. E fejezet rendelkezései nem érintik a 64. cikkben említett pénzügyi szereplőknek az alkalmazandó nemzeti jog, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről, valamint az Unió tisztviselőit és a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

2. Minden engedélyezésre jogosult tisztviselő, számvitelért felelős tisztviselő és előlegelszámoló tisztviselő fegyelmi eljárásra és kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint, a 66., 67. és 68. cikk sérelme nélkül. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a Közösség érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságok és szervek elé kell terjeszteni.

2. SZAKASZ

A FELHATALMAZÁS VAGY ÁTRUHÁZOTT FELHATALMAZÁS ÁLTAL ENGEDÉLYEZÉSRE JOGOSULT TISZTVISELőRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

66. cikk

√ Az engedélyezésre jogosult tisztviselőre alkalmazandó szabályok Õ

ê 1995/2006 1. cikk (39) bekezdés a) pont

1. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint.

ê 1995/2006 1. cikk (39) bekezdés b) pont

(1a) A kártérítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha:

a) az engedélyezésre jogosult tisztviselő – szándékosan vagy súlyos gondatlanságból – behajtandó követelések megállapításáról dönt vagy beszedési utalványokat bocsát ki, kiadásokra kötelezettséget vállal vagy kifizetési utalványt ír alá anélkül, hogy e rendeletnek és a végrehajtási szabályoknak megfelelne;

b) az engedélyezésre jogosult tisztviselő – szándékosan vagy súlyos gondatlanságból – elmulasztja egy esedékessé váló követelést megállapító dokumentum kiállítását, elmulasztja beszedési utalvány kiállítását vagy azt későn állítja ki, vagy későn állít ki kifizetési utalványt, amelynek aminek következtében az adott intézménynek polgári jogi felelőssége keletkezik harmadik felekkel szemben.

⎢ 1605/2002

2. Amennyiben a felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy a felelősségi körébe tartozó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, úgy írásban tájékoztatja a felhatalmazó hatóságot. Ha a felhatalmazó hatóság ezt követően azt az írásos, indokolással ellátott utasítást adja a felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, hogy hajtsa végre a szóban forgó határozatot, úgy az engedélyezésre jogosult tisztviselő nem vonható felelősségre.

ê 1995/2006 1. cikk (39) bekezdés c) pont

3. Feladatoknak a szolgálatán belüli továbbadása esetén a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős marad a fennálló belső igazgatási és ellenőrzési rendszerek hatékonyságáért és eredményességéért, valamint a továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.

ê 1995/2006 1. cikk (39) bekezdés d) pont

4. Minden intézménynek létre kell hoznia egy, a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testületet, vagy részt kell vennie több intézmény által létrehozott közös testület munkájában. Ezen testületek függetlenül működnek, és megállapítják, hogy pénzügyi szabálytalanság történt-e, valamint meghatározzák annak esetleges következményeit.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

E testület véleménye alapján az intézmény dönti el, hogy kezdeményezzen-e eljárást a fegyelmi vagy az anyagi felelősség megállapítására. Ha a testület rendszerbeli problémákat észlel, úgy ajánlásokat tartalmazó jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, feltéve hogy utóbbi nem az érintett személy, valamint a belső ellenőrnek.

3. SZAKASZ

A SZÁMVITELÉRT FELELőS TISZTVISELőRE ÉS AZ ELőLEGELSZÁMOLÓ TISZTVISELőRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

67. cikk

√ A számvitelért felelős tisztviselőre alkalmazandó szabályok Õ

A számvitelért felelős tisztviselő fegyelmi eljárásra √ eljárás alá vonható Õ és kártérítés megfizetésére kötelezhető, a személyzeti szabályzatban lévő eljárásokkal összhangban és az ott megállapítottak szerint. Különösen felelőssé tehető a kötelezettségszegés következő formáiért:

a) a rábízott készpénz, vagyontárgyak és dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b) bankszámlák vagy postai elszámolási számlák jogosulatlan módosítása;

c) olyan összegek beszedése vagy kifizetése, amelyek nincsenek összhangban a megfelelő beszedési és kifizetési utalványokkal;

d) esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

68. cikk

√ Az előlegelszámoló tisztviselőre alkalmazandó szabályok Õ

Az előlegelszámoló tisztviselő fegyelmi eljárásra √ eljárás alá vonható Õ és kártérítés megfizetésére kötelezhető, a személyzeti szabályzatban lévő eljárásokkal összhangban és az ott megállapítottak szerint. Különösen felelőssé tehető a kötelezettségszegés következő formáiért:

a) a rábízott készpénz, vagyontárgyak és dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b) az általa teljesített kifizetéseket nem tudja megfelelő bizonylatokkal igazolni;

c) kifizetések teljesítése nem jogosult személyeknek kifizetések teljesítése;

d) esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

5. FEJEZET

BEVÉTELI MűVELETEK

1. SZAKASZ

A SAJÁT FORRÁSOK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA

69. cikk

√ Saját források Õ

A saját forrásokból származó által képzett bevételre vonatkozó becslés, az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatban említettek szerint, euróban szerepel a költségvetésben. A határozat végrehajtásáról szóló tanácsi rendelettel összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

2. SZAKASZ

A Z ESEDÉKESSÉ VÁLÓ KÖVETELÉSEKRE VONATKOZÓ BECSLÉSEK

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

70. cikk

√ A követelésekre vonatkozó becslés Õ

1. ð Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek elegendő és megbízható információ áll rendelkezésére valamely olyan intézkedésről vagy helyzetről, amely az Uniónak fizetendő összeget eredményezhet, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő először megbecsüli a követelés összegét. ï

ò új szöveg

1a. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, amint a követelést eredményező intézkedést vagy helyzetet módosító eseményről szerez tudomást, kiigazítja a követelés becsült összegét.

Amennyiben egy korábban követelésbecslést eredményező intézkedés vagy helyzet kapcsán beszedési utalvány kerül kiállításra, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ennek megfelelően módosítja a követelés becsült összegét.

Amennyiben a beszedési utalvány összege megegyezik a követelés becsült összegével, utóbbit nullára kell csökkenteni.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

2. Az (1) bekezdéstől eltérve, az esedékessé váló követelésre vonatkozó becslést nem kell elkészíteni azt megelőzően, hogy a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatban meghatározott saját források összegeit, amelyeket a tagállamok rögzített időszakonként fizetnek. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ezen összegek tekintetében beszedési utalványt állít ki.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

3. SZAKASZ

AZ ESEDÉKESSÉ VÁLÓ KÖVETELÉSEK MEGÁLLAPÍTÁSA

71. cikk

√ A követelések megállapítása Õ

1. Egy esedékessé váló √ A Õ követelés megállapítása olyan eljárás, amellyel a felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a) igazolja √ ellenőrzi Õ, hogy az adós tartozása fennáll;

b) meghatározza vagy ellenőrzi a tartozás tényét és összegét;

c) ellenőrzi azon feltételeket, amelyek mellett a tartozás esedékes.

2. A Bizottság számára rendelkezésre bocsátott saját forrásokat, és bármely nem vitatott, meghatározott összegű és esedékes követelést a számvitelért felelős tisztviselőnek szóló beszedési utalvány állapít meg, amelyet az adósnak megküldött terhelési értesítés követ – mindkét okmányt az illetékes engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő készíti el.

3. A jogalap nélkül kifizetett összegeket vissza kell szerezni √ fizettetni Õ.

4. Az Uniót megillető késedelmi kamat feltételeit a végrehajtási szabályokban kell megállapítani.

4. SZAKASZ

A BEHAJTÁS √ BESZEDÉS Õ ENGEDÉLYEZÉSE

72. cikk

√ A beszedés engedélyezése Õ

1. A behajtás √ beszedés Õ engedélyezése olyan eljárás, amellyel az illetékes, felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési utalvány kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy szedje be az általa megállapított azon esedékessé váló követelést, amelyet megállapított.

2. Az intézmény hivatalosan √ határozatban Õ megállapíthatja √ meg követelés fennállását az Õ államoktól eltérő √ jogalanyokkal szemben; e határozat Õ személyekre vonatkozó követelések esedékességét egy határozat által, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 299. cikke értelmében érvényesíthető √ végrehajtható Õ.

5. SZAKASZ

BEHAJTÁS √ BESZEDÉS Õ

73. cikk

√ A beszedésre vonatkozó szabályok Õ

1. A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési utalványok szerint jár el. Kellő körültekintéssel kell eljárnia annak biztosítására, hogy az Unió megkapja bevételeit, és gondoskodnia kell az Unió jogainak védelméről.

A számvitelért felelős tisztviselő úgy szedi be az összegeket, hogy ellentételezi azon egyenértékű követelésekkel, amelyek az Unió oldalán az olyan adósokkal szemben állnak fenn, akiknek szintén vannak az Unióval szemben nem vitatott, meghatározott összegű és esedékes követeléseik.

ê 1995/2006 1. cikk (40) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2. Amennyiben a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult, illetékes tisztviselő egy megállapított követelés behajtásáról való teljes vagy részleges lemondást tervezi, biztosítja, hogy a lemondás szabályos, és megfelel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvének a végrehajtási szabályokban megállapított eljárásokkal és kritériumokkal összhangban. A lemondó határozatot meg kell indokolni. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kizárólag a végrehajtási szabályokban megállapítottak szerint ruházhatja át a döntést.

Az illetékes engedélyezésre jogosult, illetékes tisztviselő ezenkívül – a végrehajtási szabályokban meghatározott feltételekkel összhangban – a megállapított követeléseket ð részben vagy egészben ï törölheti vagy kiigazíthatja. ?A megállapított követelés részleges törlése nem vonja maga után az Európai Unió valamely megállapított jogosultságáról való lemondást. ï

ê 1995/2006 1. cikk (41) bekezdés (kiigazított szöveg)

73a. cikk

√ Elévülési időszak Õ

A konkrét rendeletek rendelkezéseinek, valamint az Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó tanácsi határozat sérelme nélkül, az Uniónak harmadik országokkal szembeni, valamint harmadik feleknek az Unióval szembeni jogosultságai ötéves elévülési időszak hatálya alá tartoznak.

Az elévülési időszak számításának dátumát és ezen időszak megszakításának feltételeit a végrehajtási szabályokban állapítják meg.

ò új szöveg

73b. cikk

Az uniós jogosultságok kezelése a tagállamokban

Az Unió követelései nem kezelhetők kevésbé kedvezően, mint az azon tagállamok közigazgatási szerveihez tartozó jogosultságok, ahol a beszedési eljárást lefolytatták.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

74. cikk

√ A Bizottság által kiszabott pénzbírságok, büntetések és felhalmozódott kamatok Õ

A pénzbírságok, kényszerítő bírságok és egyéb bírságok ð büntetések és szankciók ï útján befolyt bevételeket √ összegeket Õ és minden felhalmozódott kamatot ð vagy ezek által generált bevételt ï mindaddig nem kell költségvetési bevételként véglegesen elszámolni, amíg az azokat kivető határozatokat a Bíróság semmissé nyilváníthatja √ felülbírálhatja Õ.

ò új szöveg

Az első bekezdésben említett összeget legkésőbb a valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerülését követő évben kell költségvetési bevételként nyilvántartásba venni, amennyiben azt nem fizették vissza – a Bíróság ítéletével összhangban – a kifizető jogalanynak.

Amennyiben azonban a bírságot kiszabó határozatot a Bíróság felülbírálja, az első bekezdésben említett teljes összeg maximum 2 %-a garanciaként visszatartható minimális mértékű tőkemegtérülés biztosítására. Ezt az összeget a következő években költségvetési bevételként kell szerepeltetni a nyilvántartásban.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (42) bekezdés

ð új szöveg

Az első bekezdést nem kell alkalmazni a végső elszámolásról vagy a pénzügyi korrekciókról szóló határozatokra.

6. FEJEZET

KIADÁSI MűVELETEK

75. cikk

√ A finanszírozási határozat Õ

1. Minden kiadás √ tárgyát képezi Õ a következő négy eljárás valamelyike során történik √ műveletnek Õ: lekötés, érvényesítés √ megerősítés Õ, engedélyezés és kifizetés.

2. Azon előirányzatok esetét kivéve, amelyeket è1 a 49. cikk (6) bekezdésének e) pontjávalban ⎜ összhangban jogalapot megteremtő jogi aktus √ alap-jogiaktus nélkül Õ hiányában is teljesíteni lehet, a kiadások lekötését az intézmény vagy az intézmény által ráruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által elfogadott finanszírozási határozatnak meg kell megelőznie a kiadásokra vállalt kötelezettséget.

1. SZAKASZ

KIADÁSOKRA VÁLLALT KÖTELEZETTSÉG

76. cikk

√ A kötelezettségvállalások típusai Õ

1. A költségvetési kötelezettségvállalás az a művelet, amely fenntartja √ során előjegyzik Õ a jogi kötelezettségvállalások teljesítéséből adódó, elkövetkező kifizetések fedezetéhez szükséges előirányzatot.

A jogi kötelezettségvállalás az az eljárás, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő vállal vagy megállapít egy kötelezettséget, amely költséget eredményez.

A költségvetési kötelezettségvállalást és a jogi kötelezettségvállalást ugyanazon engedélyezésre jogosult tisztviselő hagyja jóvá, kivéve megfelelően indokolt esetekben, a végrehajtási szabályokban előírtak szerint.

2. A költségvetési kötelezettségvállalás egyedi, ha a kedvezményezett és a kiadás összege ismert.

A költségvetési kötelezettségvállalás globális, ha az egyedi kötelezettségvállalás meghatározásához szükséges tényezők közül legalább egy még nem ismert.

A költségvetési kötelezettségvállalás ideiglenes, ha a 150. cikkben említett kiadás fedezetéül vagy rendszeres igazgatási kiadásokra szolgál, illetve ha vagy az összeg, vagy a végső kedvezményezettek nem ismertek véglegesen.

3. Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre vállalt költségvetési kötelezettségeket kizárólag akkor lehet több évre vonatkozó √ éven keresztül Õ éves részletekre lebontani, ha a jogalapot megteremtő jogi aktus √ az alap-jogiaktus Õ így rendelkezik, és ð vagy ï azok igazgatási kiadásokra vonatkoznak. Ha a költségvetési kötelezettségvállalást ily módon éves részletekre osztják fel, úgy a jogi kötelezettségvállalásnak ki kell kötnie ezt, kivéve a személyzeti kiadások esetében.

77. cikk

√ A kötelezettségvállalásokra alkalmazandó szabályok Õ

1. Bármely olyan intézkedés tekintetében, amely költségvetést terhelő kiadásokat idézhet elő, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek először költségvetési kötelezettséget kell vállalnia, mielőtt jogi kötelezettségrebe lép harmadik felekkel ð , vagy a 164. cikk alapján forrásokat csoportosít át egy vagyonkezelői alaphoz ï.

ò új szöveg

1a. A költségvetési kötelezettségvállalás jogi kötelezettség vállalását megelőző, (1) bekezdésben rögzített kötelezettsége nem alkalmazandó az üzletmenet-folytonossági terv keretében kihirdetett válsághelyzetben, a Bizottság által igazgatási autonómiája keretében elfogadott eljárásokkal összhangban vállalt jogi kötelezettségekre.

⎢ 1605/2002

ð új szöveg

2. A második rész IV. címének különös rendelkezéseire is figyelemmel, a globális költségvetési kötelezettségvállalások fedezik az n +1. év december 31-éig megkötött megfelelő egyedi jogi kötelezettségvállalások összes költségét.

A 76. cikk (3) bekezdésére és a 179. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, az egyedi vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó egyedi jogi kötelezettségvállalásokat az n . év december 31-éig kell megkötni.

Az első és második albekezdésben említett időszakok végén e költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja.

A globális kötelezettségvállalást követően jóváhagyott minden egyedi jogi kötelezettségvállalás összegét, aláírás előtt, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírás előtt felvezeti a költségvetési számlákra felvezeti, és lekönyveli a globális kötelezettségvállalásokra elkönyveli. ð A humanitárius segítségnyújtási műveletek, a polgári védelmi műveletek és a válságkezelési segélyek esetében, valamint ha azt a helyzet sürgőssége indokolja, az összegek számlákra történő felvezetése történhet közvetlenül a megfelelő egyedi jogi kötelezettségvállalás aláírását követően. ï

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

3. Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre kötött √ tett költségvetési és Õ jogi kötelezettségvállalásoknak és a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásoknak, a személyzeti kiadások kivételével, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően megszabott végleges √ végső Õ végrehajtási határidővel kell rendelkezniük.

E kötelezettségvállalások bármely részét, amelyet a határidő után hat hónappal nem teljesítettek, a 11. cikkel összhangban vissza kell vonni.

ê 1995/2006 1. cikk (43) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A √ jogi kötelezettségvállalásnak Õ megfelelő költségvetési kötelezettségvállalás azon összegét, amely megfelel egy jogi kötelezettségvállalásnak, amelyre – a 81. cikk értelmében – nem történt kifizetés a jogi kötelezettségvállalás aláírását követő hároméves időszakban √ nem történt a 81. cikk értelmében vett kifizetés Õ, ð a bíróság vagy választottbírósági testület előtt lévő, jogvita tárgyát képező esetek kivételével ï vissza kell vonni.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

78. cikk

√ A kötelezettségvállalásokra alkalmazandó ellenőrzések Õ

1. Egy kKöltségvetési kötelezettségvállalás jóváhagyásakor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a) a kiadást a költségvetés vonatkozó √ megfelelő Õ tételére terhelik;

b) az előirányzatok rendelkezésre állnak;

c) a kiadás megfelel a Szerződések, a költségvetés, e rendelet, a végrehajtási szabályok és minden olyan aktus rendelkezéseinek, amelyet a Szerződésekkel és a rendeletekkel összhangban fogadtak el;

d) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve teljesül. ð Az előfinanszírozási kifizetések lehetősége, összege és a teljes kifizetés ütemezése arányban kell álljon a tervezett időtartammal, a végrehajtásban elért haladással, valamint az ilyen előfinanszírozással együtt járó pénzügyi kockázatokkal. ï

2. Egy jJogi kötelezettségvállalás ð fizikai vagy elektronikus aláírással történő ï elkönyvelésekor nyilvántartásba vételekor az engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a) a kötelezettségvállalást fedezi a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás;

b) a kiadás rendszeres, és megfelel a Szerződések, a költségvetés, e rendelet, a végrehajtási szabályok és minden olyan aktus rendelkezéseinek, amelyet a Szerződésekkel és a rendeletekkel összhangban fogadtak el;

c) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve teljesül elvét tiszteletben tartják.

2. SZAKASZ

A KIADÁSOK ÉRVÉNYESÍTÉSE √ MEGERőSÍTÉSE Õ

79. cikk

√ A kiadások megerősítése Õ

A kiadások érvényesítése √ megerősítése Õ az az eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a) ellenőrzi a hitelező jogosultságának meglétét;

b) meghatározza vagy ellenőrzi az igény √ a követelés Õ tényét és összegét;

c) ellenőrzi a követelés esedékességét √ esedékességének feltételeit Õ.

3. SZAKASZ

A KIADÁSOK ENGEDÉLYEZÉSE

80. cikk

√ A kiadások engedélyezése Õ

A kiadások engedélyezése az az eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, miután igazolta √ ellenőrizte Õ, hogy az előirányzatok rendelkezésre állnak, egy kifizetési utalvány kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy fizesse ki az általa érvényesített √ megerősített Õ kiadások összegét.

ê 1995/2006 1. cikk (44) bekezdés

Amennyiben az igénybevett szolgáltatások – beleértve a bérleti szolgáltatásokat is – vagy az áruszállítások kifizetése időszakos fizetéssel történik, az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelést követően elrendelheti közvetlen követelés-elszámolási rendszer alkalmazását.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

4. SZAKASZ

A KIADÁSOK KIFIZETÉSE

81. cikk

√ A kifizetések típusai Õ

1. A kifizetés √ alapja Õ annak igazolásától függ √ igazolása Õ, hogy a vonatkozó fellépés a jogalapot megteremtő jogi aktus √ az alap-jogiaktus Õ, illetve a szerződés rendelkezéseivel összhangban van √ ; a kifizetés Õ , és a következő műveletek közül egyre vagy többre vonatkozik √ egyet vagy többet foglal magában Õ:

a) a teljes esedékes összeg kifizetése;

b) az esedékes összeg kifizetése az alábbi módok valamelyikével:

i. előfinanszírozás, amelyet ð a hatáskör-átruházási megállapodás, a szerződés vagy a támogatási megállapodás aláírását vagy a támogatásról szóló határozat kézhezvételét követően ï több kifizetésre lehet bontani;

ii. egy vagy több időközi kifizetés ð a fellépés részleges végrehajtásának ellentételezéseként ï;

iii. az esedékes összegek fennmaradó részének kifizetése ð , amennyiben a fellépés teljes egészében végrehajtásra került ï.

2. Az elszámolásokban √ A költségvetési számvitelben Õ különbséget kell tenni a kifizetések (1) bekezdésben említett különböző típusai között azok teljesítésekor.

ò új szöveg

3. A 133. cikkben említett számviteli szabályok magukban foglalják az előfinanszírozás elszámolására, valamint a költségek támogathatóságának elismerésére vonatkozó szabályokat is.

4. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő rendszeresen elszámolja az előfinanszírozási kifizetéseket. Ennek érdekében a szerződések, támogatásról szóló határozatok és megállapodások, valamint az 53. cikk első bekezdése (2) pontjának a) – h) alpontjában említett szervezetekre és személyekre végrehajtási feladatokat ruházó hatáskör-átruházási megállapodások megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak.

5. A kedvezményezettek felé átalányösszeg formájában teljesített további részletfizetéseket időközi kifizetésként kell kezelni.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

82. cikk

√ A kifizetések korlátozása a rendelkezésre álló forrásokra Õ

A kiadásokat a számvitelért felelős tisztviselő teljesíti a rendelkezésre álló pénzeszközök keretein belül teljesíti.

5. SZAKASZ

A KIADÁSI MűVELETEK HATÁRIDőI

83. cikk

√ A kiadási műveletek határidői Õ

A kiadások érvényesítését √ megerősítését Õ, engedélyezését és kifizetését a végrehajtási szabályokban megállapított határidőkön belül kell végrehajtani √ ; a végrehajtási szabályok meghatározzák Õ , amely meghatározza ezenkívül azon körülményeket, amelyek esetén a késedelmesen kifizetett hitelezők késedelmi kamatra jogosultak, amelyet azon tételre kell elszámolni, amelyből a megfelelő kiadást elsősorban kifizették.

7. FEJEZET

IT- √ INFORMATIKAI Õ RENDSZEREK

84. cikk

√ A műveletek elektronikus kezelése Õ

Ha a bevételi és kiadási műveletek kezelése számítógépes rendszerekkel történik, úgy a dokumentumokat számítógépes vagy elektronikus eljárással is alá lehet írni.

ò új szöveg

84a. cikk

Az érintett intézmények megállapodásának függvényében az intézmények közötti dokumentumtovábbítás történhet elektronikus úton.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

8. FEJEZET

A BELSő ELLENőR

85. cikk

√ A belső ellenőr kinevezése Õ

Minden intézmény létrehoz egy belső ellenőrzési funkciót, amelyet a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően kell ellátni. Az intézmény által kinevezett belső ellenőr felel az előbbinek a költségvetés-végrehajtási rendszerek és eljárások megfelelő működésének ellenőrzéséért. A belső ellenőr nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem számvitelért felelős tisztviselő.

86. cikk

√ A belső ellenőr jogköre és feladatai Õ

1. A belső ellenőr az igazgatási és ellenőrzési rendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad intézményének a kockázatkezeléssel kapcsolatban.

Felelős különösen:

a) a belső igazgatási rendszer alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a szervezeti egységeknek a politikák, programok és fellépések végrehajtásában mutatott teljesítménye felméréséért, az azokhoz kapcsolódó kockázat figyelembevételével;

ê 1995/2006 1. cikk (45) bekezdés (kiigazított szöveg)

b) a minden egyes költségvetés-végrehajtási műveletre alkalmazandó belső √ kontroll- és Õ ellenőrzési és audit rendszerek hatékonyságának és eredményességének értékeléséért.

⎢ 1605/2002

2. A belső ellenőr feladatai az intézmény minden tevékenységére és szervezeti egységére vonatkoznak. A feladatai ellátásához szükséges információkhoz teljes és korlátlan hozzáférést élvez, ha szükséges, a helyszínen, beleértve a tagállamokat és a harmadik országokat is.

ê 1605/2002 60. cikk (7) bekezdés, második albekezdés második mondat (kiigazított szöveg)

A belső ellenőr tudomásul veszi az √ engedélyezésre jogosult tisztviselők Õ éves jelentését és minden egyéb meghatározott információt.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

3. A belső ellenőr megállapításairól és ajánlásairól jelentést tesz az intézménynek. Az intézmény biztosítja, hogy az ellenőrzésekből származó ajánlásokra reagál. A belső ellenőr benyújt továbbá az intézménynek egy éves ellenőrzési jelentést, feltüntetve a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, a tett ajánlásokat és az ajánlások alapján tett lépéseket.

4. Az intézmény minden évben jelentést √ összefoglalót Õ továbbít a mentesítésért felelős hatósághoz, amelyben összefoglalja √ bemutatja Õ a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, a tett ajánlásokat és az ajánlások alapján tett lépéseket.

87. cikk

√ A belső ellenőr függetlensége Õ

A belső ellenőrre alkalmazandó különleges szabályokat az intézmények állapítják meg oly módon, hogy azok feladatai teljesítésében teljes függetlenséget garantálnak számára, és pontosan leírják a felelősségi körét.

ê 1995/2006 1. cikk (46) bekezdés

Ha a belső ellenőr a személyzet tagja, úgy a személyzeti szabályzatban megállapítottak és a végrehajtási szabályokban meghatározottak szerint vállal felelősséget.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

V. CÍM

KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ODAÍTÉLÉSE

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

HATÁLY ÉS AZ ODAÍTÉLÉS ALAPELVEI

ê 1995/2006 1. cikk (47) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

88. cikk

√ A közbeszerzési szerződések fogalommeghatározása Õ

1. A közbeszerzési szerződések egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő között, a 104. és a 167. cikk értelmében, √ visszterhesen, Õ írásban, számlára megkötött szerződések, amelyeket √ az ár Õ részben vagy egészben a költségvetésből történő ár kifizetése ellenében ingó vagy ingatlan javak szerzése, építési beruházások elvégzése vagy szolgáltatások nyújtása céljából kötnek.

E szerződések magukban foglalják a következőket √ tárgya lehet Õ:

a) épület megvásárlására vagy bérletére irányuló szerződések;

b) árubeszerzésére irányuló szerződések;

c) építési beruházásra irányuló szerződések;

d) szolgáltatásnyújtására irányuló szerződések.

2. A keretszerződés egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött szerződés, amelynek célja egy adott időszak alatt odaítélendő szerződések feltételeinek meghatározása, különös tekintettel az árra és – adott esetben – a tervezett mennyiségre. A keretszerződésre e cím közbeszerzési eljárásra vonatkozó rendelkezései – a közzétételre vonatkozókat is beleértve – érvényesek.

3. E cím – a 93–96. cikk sérelme nélkül – nem vonatkozik √ alkalmazandó Õ a támogatásokra ð , valamint az egyrészről a Bizottság, másrészről az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap vagy az Európai Beruházási Bank bármely leányvállalata között létrejött, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre ï.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

89. cikk

√ A közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó alapelvek Õ

1. Minden, √ egészében vagy részben Õ a költségvetés által egészében vagy részben finanszírozott közbeszerzési szerződés megfelel az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő elbánás és a megkülönböztetésmentesség elvének.

2. Minden közbeszerzési szerződést a lehető legszélesebb körben kell pályáztatni, kivéve a 91. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett tárgyalásos eljárás alkalmazásakor.

ê 1995/2006 1. cikk (48) bekezdés

Az ajánlatkérők nem alkalmazhatják a keretszerződéseket nem megfelelően vagy oly módon, amelynek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

2. SZAKASZ

KÖZZÉTÉTEL

90. cikk

√ A közbeszerzési szerződések közzététele Õ

ê 1995/2006 1. cikk (49) bekezdés a) pont (kiigazított szöveg)

1. A 105. vagy a 167. cikkben meghatározott értékhatárt túllépő valamennyi szerződést ki kell hirdetni √ közzé kell tenni Õ az Európai Unió Hivatalos Lapjában .

ê 1995/2006 1. cikk (49) bekezdés a) pont (kiigazított szöveg)

Az ajánlati felhívásokat előzetesen ki kell hirdetni √ közzé kell tenni Õ, kivéve e rendelet 91. cikkének (2) bekezdésében említett, és a végrehajtási szabályokban pontosított eseteket, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[29] IIB. mellékletében említett szolgáltatási szerződéseket.

⎢ 1605/2002

A szerződés odaítélése után egyes információk közzétételétől el lehet tekinteni, amennyiben az akadályozná a jog alkalmazását, közérdeket sértene, illetve sértené a köz- vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit, vagy torzítaná a tisztességes versenyt közöttük.

ê 1995/2006 1. cikk (49) bekezdés b) pont (kiigazított szöveg)

2. Azon szerződések meghirdetése, melyek értéke a 105. cikkben és √ , illetve Õ a 167. cikkben √ meghatározott küszöbérték alatt van Õ, valamint a 2004/18/EK irányelv IIB. mellékletében említett szolgáltatási szerződésekben √ meghirdetése Õ meghatározott küszöbérték alatt van, a végrehajtási szabályokban megállapított megfelelő eszközök révén történik.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

3. SZAKASZ

KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK

91. cikk

√ Közbeszerzési eljárások Õ

ê 1995/2006 1. cikk (50) bekezdés a) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

1. A közbeszerzési eljárások a következő formák egyikét ölthetik:

a) nyílt eljárás;

b) meghívásos eljárás;

c) versenytárgyalások;

d) tárgyalásos eljárás;

e) versenypárbeszéd.

Az érintett ajánlatkérők – amennyiben a közbeszerzési szerződésben vagy a keretszerződésben két vagy több intézmény, végrehajtó hivatal √ ügynökség Õ vagy a 185. ð , illetve a 185a. ï cikkben említett szerv érdekelt, és amennyiben hatékonyságnövelés valósítható meg – a közbeszerzési eljárás intézményközi alapon történő lebonyolítására törekszenek.

Amennyiben egy adott intézmény és valamely tagállam ajánlatkérőjének közös fellépésénekhez √ végrehajtásához Õ közbeszerzési szerződésre vagy keretszerződésre van szükség, úgy az intézmény és ezen ajánlatkérő a végrehajtási szabályokban foglaltaknak megfelelően közösen is lebonyolíthatják a közbeszerzési eljárást.

⎢ 1605/2002

2. A 105. cikkben vagy a 167. cikkben előírt értékhatárt meghaladó szerződések esetében a tárgyalásos eljárás használata alkalmazása csak a végrehajtási szabályokban előírt esetekben engedélyezhető.

⎢ 1605/2002

3. Azon értékhatárt, amely alatt az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, vagy – a 88. cikk (1) bekezdésének első albekezdésétől eltérve – egyszerűen számla ellenében fizethet, a végrehajtási szabályokban kell meghatározni.

ê 1995/2006 1. cikk (50) bekezdés c) pont (kiigazított szöveg)

4. A végrehajtási szabályok meghatározzák az (1) bekezdésben említett közbeszerzési eljárást, amely a 2004/18/EK irányelv IIB. mellékletében szereplő szolgáltatási szerződésekre, valamint azon titkosnak minősített szerződésekre alkalmazandó, amelyek teljesítése különleges biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé, vagy amikor a Közösségek vagy az Európai Unió létfontosságú érdekeinek védelme úgy kívánja.

ê 1995/2006 1. cikk (51) bekezdés (kiigazított szöveg)

92. cikk

√ A pályázati dokumentáció tartalma Õ

√ A pályázati Õ Az ajánlati felhíváshoz kapcsolódó dokumentációban meg kell adni a szerződés tárgyának teljes, világos és pontos leírását, valamint a szerződésre vonatkozó kizárási, kiválasztási és odaítélési feltételeket.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (52) bekezdés a) pont

ð új szöveg

93. cikk

√ A pályázaton való részvételre alkalmazandó kizárási kritériumok Õ

1. è1 A pályázókat √ részvételre jelentkezőket Õ vagy ajánlattevőket a közbeszerzési eljárásban való részvételből ki kell zárni, amennyiben ⎜:

a) csődeljárás, felszámolási eljárás vagy bírósági felügyelet alatti, hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás alatt állnak, vagy gazdasági tevékenységüket felfüggesztették, vagy a tagállamok jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezései szerinti hasonló eljárás következtében bármely ezekhez hasonló helyzetben vannak;

b) √ velük Õ ð vagy a felettük képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező személyekkel ï √ szemben Õ ð valamely tagállam illetékes hatósága ï √ jogerős ítéletet hozott szakmai kötelességszegéssel kapcsolatos bűncselekmény miatt Õ jogerősen olyan jogalapon elítélték őket, amely a szakmai hitelüket megkérdőjelezi

c) súlyos szakmai kötelességszegést követtek el, amit √ amelyet Õ az ajánlatkérő bármely √ , általa igazolhatónak tekintett módon megállapíthat, Õ eszközzel bizonyíthat ð ideértve az EBB és a nemzetközi szervezetek határozatait is ï;

d) nem teljesítették a társadalombiztosítási hozzájárulási vagy adófizetési kötelezettségüket azon ország jogi rendelkezéseivel összhangban, ahol székhellyel rendelkeznek, vagy az ajánlatkérő országában, illetve abban az országban, ahol a szerződést teljesíteni kell;

e) csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel ð , pénzmosás ï vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekét √ érdekeit Õ sértő jogellenes tevékenység miatt jogerős ítélet született velük ð vagy a felettük képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező személyekkel ï szemben;

ê 1995/2006 1. cikk (52) bekezdés a) pont

f) jelenleg a 96. cikk (1) bekezdésében említett közigazgatási szankció hatálya alá tartoznak.

ê 1995/2006 1. cikk (52) bekezdés a) pont (kiigazított szöveg)

Az első albekezdés a)–d) pontja nem vonatkozik áruk különösen kedvező feltételek mellett, az üzleti tevékenységét véglegesen felszámoló szállítótól, vagy vagyonfelügyelőtől, felszámolótól vagy végelszámolótól, csődegyezség, vagy ahhoz hasonló, a nemzeti jogban rögzített eljárás keretében történő beszerzésére.

A b) és e) pont nem alkalmazandó, amennyiben a pályázó √ részvételre jelentkező Õ vagy az ajánlattevő bizonyítani tudja, hogy megfelelő intézkedéseket fogadtak el a felette képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező azon személyekkel szemben, akik a b) illetve e) pontban említett ítélet tárgyát képezik.

ò új szöveg

2. Tárgyalásos eljárás esetén, amennyiben műszaki, művészeti vagy kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződés csak egy bizonyos gazdasági szereplőnek ítélhető oda, az intézmény dönthet úgy, hogy nem zárja ki a szóban forgó gazdasági szereplőt az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában felsorolt okok alapján, amennyiben ez elengedhetetlen az intézmény üzletmenet-folytonosságának biztosításához. Ez esetben az intézménynek meg kell indokolnia döntését.

ê 1995/2006 1. cikk (52) bekezdés b) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

23. A pályázóknak √ részvételre jelentkezőknek Õ és az ajánlattevőknek tanúsítaniuk kell, hogy nincsenek az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek egyikében sem. Az ajánlatkérő azonban – a végrehajtási szabályokban meghatározottak szerint – nagyon kis értékű szerződések esetében eltekinthet ezen tanúsítvány megkövetelésétől.

Az (1) bekezdés megfelelő alkalmazása érdekében a pályázó √ részvételre jelentkező Õ vagy ajánlattevő az ajánlatkérő kérésére köteles √ a következőkre Õ:

a) amennyiben a pályázó √ részvételre jelentkező Õ vagy ajánlattevő jogi személy, tájékoztatást adni a jogi személy tulajdoni helyzetéről, illetve irányításáról, ellenőrzéséről és képviseletének hatásköréről √ a képviseleti jog ellátásáról Õ ð , valamint tanúsítja, hogy az e kérdésekben érintett személyek nincsenek az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek egyikében sem ï;

b) ha alvállalkozó bevonását tervezik, tanúsítjaani, hogy az alvállalkozó nincs az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek egyikében sem.

ê 1995/2006 1. cikk (52) bekezdés c) pont (kiigazított szöveg)

34. A végrehajtási szabályok meghatározzák azt a maximális időszakot, amely során az (1) bekezdésben említett helyzetek a pályázóknak √ részvételre jelentkező Õ vagy ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárásból történő kizárásához vezetnek. A maximális időszak nem haladhatja meg a tíz évet.

ê 1995/2006 1. cikk (53) bekezdés (kiigazított szöveg)

94. cikk

√ A közbeszerzési eljárás során alkalmazandó kizárási kritériumok Õ

A szerződések nem ítélhetők oda olyan pályázóknak √ részvételre jelentkezőknek Õ vagy ajánlattevőknek, akik az erre a szerződésre vonatkozó közbeszerzési eljárás során:

a) összeférhetetlennek minősülnek;

b) az ajánlatkérő által – a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételeként megkövetelt – információt megtévesztő módon szolgáltatta vagy nem szolgáltatta;

c) a közbeszerzési eljárásból való kizárás 93. cikk (1) bekezdésében említett helyzetei egyikében vannak.

95. cikk

√ A kizárások központi adatbázisa Õ

1. A Bizottság a személyes adatok feldolgozására vonatkozó közösségi szabályoknak megfelelően központi adatbázist hoz létre és működtet. Az adatbázis a 93. és a 94. cikkben, valamint a 96. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésének a) pontjában említett helyzetek egyikében lévő pályázók √ részvételre jelentkezők Õ és ajánlattevők részletes adatait tartalmazza. Az adatbázist az intézmények, a végrehajtó hivatalok és a 185. cikkben említett szervek közösen használják.

2. A tagállamok és harmadik országok hatóságai, valamint az 53. és 54. cikkel összhangban a költségvetés végrehajtásában részt vevő, az (1) bekezdésben említettektől különböző szervek információt szolgáltatnak az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára azokról a pályázókról √ részvételre jelentkezőkről Õ és ajánlattevőkről, akikre a 93. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott helyzetek egyike fennáll, amennyiben a gazdasági szereplő magatartása sértette az Unió pénzügyi érdekeit. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrzi ezt az információt, és felkéri a számvitelért felelős tisztviselőt az információ adatbázisban való rögzítésére.

Az e bekezdés első francia bekezdésében √ albekezdésében Õ említett hatóságok és szervek hozzáférnek az adatbázisban tárolt információhoz, és azt adott esetben és a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó szerződések odaítéléséért viselt felelősségük szerint figyelembe vehetik.

ò új szöveg

3. Az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap saját pénzeszközeik védelme érdekében hozzáférnek az adatbázisban tárolt információhoz, és azt adott esetben és a szerződések odaítéléséért viselt felelősségük szerint közbeszerzési szabályaiknak megfelelően figyelembe vehetik.

Ezek az intézmények információt szolgáltatnak a Bizottság számára azokról a részvételre jelentkezőkről és ajánlattevőkről, akikre a 93. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott helyzetek egyike fennáll, amennyiben a gazdasági szereplő magatartása sértette az Unió pénzügyi érdekeit.

ê 1995/2006 1. cikk (53) bekezdés (kiigazított szöveg)

34. A végrehajtási szabályokban meg kell határozni a kizárási feltételek arányos alkalmazását biztosító átlátható és koherens kritériumokat √ a végrehajtási szabályok határozzák meg Õ. A Bizottság meghatározza az adatbázisok működésére vonatkozó szabványosított eljárásokat és műszaki előírásokat.

ê 1995/2006 1. cikk (53) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

96. cikk

√ Közigazgatási és pénzügyi szankciók Õ

1. Az ajánlatkérő közigazgatási vagy pénzügyi szankciókat szabhat ki:

a) ð szerződő felekre, ï pályázókra √ részvételre jelentkezőkre Õ vagy ajánlattevőkre, a (94) cikk b) pontjában említett esetekben;

b) azon ajánlattevőkre √ szerződő felekre Õ, akikről megállapították, hogy a költségvetés által finanszírozott szerződés szerinti kötelezettségeiket súlyosan megsértették.

Az ajánlatkérőnek azonban először minden esetben lehetőséget kell adnia az érintett személynek arra, hogy észrevételeit ismertesse.

2. Az (1) bekezdésben említett szankcióknak arányban kell állniuk a szerződés fontosságával és a kötelességszegés súlyosságával, továbbá a következőkből állhatnak:

a) az érintett pályázó √ részvételre jelentkező Õ vagy ajánlattevő √ szerződő fél Õ kizárása legfeljebb tízéves időtartamra a költségvetés által finanszírozott szerződésekből és támogatásokból; és / vagy

b) a legfeljebb a szóban forgó szerződés értékéig terjedő pénzügyi szankció megfizetése a pályázó vagy az ajánlattevő által √ megfizettetése a részvételre jelentkezővel vagy a szerződő féllel Õ.

ò új szöveg

3. Az intézmény közzéteheti a gazdasági szereplő nevét, a tények rövid leírását, a kizárás időtartamát, illetve a pénzügyi szankció összegét tartalmazó határozatokat vagy határozat-összefoglalókat.

ê 1995/2006 1. cikk (54) bekezdés (kiigazított szöveg)

97. cikk

√ A szerződések odaítélési feltételei Õ

1. A szerződések odaítélése a pályázat tartalmára alkalmazandó odaítélési feltételek alapján történik, a 93. és a 94. cikk, valamint a 96. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján ki nem zárt gazdasági szereplők képességeinek – az ajánlattételi felhíváshoz kapcsolódó dokumentációban található kiválasztási feltételekkel összhangban történő – ellenőrzését követően.

2. A szerződéseket a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kell odaítélni.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

98. cikk

√ Az ajánlatok benyújtása Õ

ê 1995/2006 1. cikk (55) bekezdés a) pont (kiigazított szöveg)

1. Az ajánlattételre vonatkozó intézkedéseknek biztosítaniuk kell a tényleges versenyt, valamint azt, hogy a pályázatok √ az ajánlatok Õ tartalma azok egyidejűleg történő kibontásáig titkos maradjon.

2. Az ajánlatkérő a végrehajtási szabályokban foglaltaknak megfelelően – amennyiben az célszerű és arányos – biztosíték előzetes nyújtását írhatja elő az ajánlattevőknek, ezzel biztosítva, hogy nem vonják vissza ajánlatukat.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

3. A 91. cikk (3) bekezdésében említett kis összegű √ kis értékű Õ szerződések kivételével, a pályázatokat és az ajánlatokat egy e célra kinevezett felbontóbizottság bontja fel. A bizottság által a megállapított feltételeket nem kielégítőnek nyilvánított ajánlatokat vagy pályázatokat el kell utasítani.

ê 1995/2006 1. cikk (55) bekezdés b) pont

4. A felbontóbizottság által a megállapított feltételeket kielégítőnek nyilvánított valamennyi részvételi kérelmet vagy ajánlatot értékelni kell az ajánlati felhívással kapcsolatos dokumentációban megállapított kritériumok alapján, annak érdekében, hogy a bizottság a szerződés odaítélésére vagy elektronikus árverés tartására vonatkozó javaslatot tegyen az ajánlatkérőnek.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

99. cikk

√ Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság alapelve Õ

A közbeszerzési eljárás időtartama alatt minden, az ajánlatkérő és a pályázók √ részvételre jelentkezők Õ vagy ajánlattevők közötti kapcsolatfelvételnek ki kell elégítenie √ eleget kell tennie Õ az átláthatóságot és az egyenlő elbánást biztosító feltételekneket. Ez nem vezethet a szerződés feltételeinek vagy az eredeti pályázat feltételeinek módosításához.

100. cikk

√ Döntés a szerződés odaítéléséről Õ

1. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az ajánlati felhívással kapcsolatos dokumentációban és a szerződések odaítélésére vonatkozó √ közbeszerzési Õ szabályokban előzetesen megállapított kiválasztási és döntési kritériumokkal összhangban eldönti, hogy kinek ítélik oda a szerződést.

2. Az ajánlatkérő tájékoztatja a határozat indokairól azon pályázókat √ részvételre jelentkezőket Õ vagy ajánlattevőket, akiknek az √ a részvételi jelentkezését vagy Õ ajánlatát vagy pályázatát elutasították, és a sikeres pályázat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, valamint a szerződést elnyerő ajánlattevő nevéről azon ajánlattevőket, akiknek a pályázata elfogadható ð teljesítették mind a kizárási, mind a kiválasztási kritériumokat ï, és akik ezt írásban kérik.

Egyes részleteket azonban nem szükséges közölni, amennyiben e közlés akadályozná a jog alkalmazását, közérdeket sértene, illetve sértené köz- vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit, vagy torzítaná a vállalkozások közötti tisztességes versenyt.

101. cikk

√ A közbeszerzési eljárás visszavonása Õ

Az ajánlatkérő a szerződés aláírása előtt elállhat a beszerzéstől vagy törölheti az odaítélési √ visszavonhatja a közbeszerzési Õ eljárást anélkül, hogy a pályázók √ részvételre jelentkezők Õ vagy ajánlattevők bármifajta ellentételezésre jogot formálhatnának.

A határozatot indokolni kell, és a pályázók √ részvételre jelentkezők Õ vagy ajánlattevők tudomására kell hozni.

4. SZAKASZ

BIZTOSÍTÉKOK ÉS ELLENőRZÉS

ê 1995/2006 1. cikk (56) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

102. cikk

√ Biztosítékok Õ

1. Az ajánlatkérő a végrehajtási szabályokban meghatározott esetekben előzetes biztosítéknyújtásra kötelezi az ajánlattevőket √ a szerződő feleket Õ.

2. Amennyiben az célszerű és arányos, az ajánlatkérő előzetes biztosítéknyújtásra kötelezheti az ajánlattevőket √ a szerződő feleket Õ annak érdekében, hogy:

a) biztosítsa a szerződés teljes körű teljesítését; ð vagy ï

b) korlátozza az előfinanszírozás kifizetésével járó pénzügyi kockázatokat.

103. cikk

√ Hibák, szabálytalanságok és csalás az eljárás során Õ

Amennyiben √ bebizonyosodik, hogy Õ a közbeszerzési eljárás során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az intézmények ð ajánlatkérő ï felfüggesztik az eljárást, és meghozhatják az általuk √ meghozhatja az általa Õ szükségesnek ítélt bármilyen intézkedést, beleértve az eljárás törlését √ visszavonását Õ is.

Amennyiben a szerződés odaítélését követően a közbeszerzési eljárásról vagy a szerződés teljesítéséről bebizonyosodik, hogy annak során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az intézmények ð ajánlatkérő ï – az eljárás szakaszának függvényében – eltekinthetnek a szerződés megkötésétől, felfüggeszthetik a szerződés teljesítését vagy – adott esetben – felbonthatják felbonthatja a szerződést.

Amennyiben az ilyen hiba, szabálytalanság vagy csalás az ajánlattevőnek √ a szerződő félnek Õ tulajdonítható, úgy az intézmények ð ajánlatkérő ï a fentieken kívül – a hibák, szabálytalanságok vagy csalás súlyosságának arányában – elutasíthatják elutasíthatja a kifizetést, visszakövetelhetik a már kifizetett összegeket vagy felmondhatják felmondhatja az ajánlattevővel √ a szerződő féllel Õ kötött valamennyi szerződést.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (57) bekezdés

2. FEJEZET

A KÖZÖSSÉG INTÉZMÉNYEI ÁLTAL SAJÁT FELELőSSÉGÜKRE ODAÍTÉLT SZERZőDÉSEKRE ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK

104. cikk

√ Az ajánlatkérő Õ

A saját számlára √ felelősségre Õ kötött szerződések esetében a Közösség intézményeit kell ajánlatkérőnek tekinteni. è1 Az √ Közösség intézményei az Õ 59. cikkel összhangban átruházzák az ajánlatkérői feladat gyakorlásához szükséges hatáskört ⎜.

ê 1995/2006 1. cikk (58) bekezdés (kiigazított szöveg)

105. cikk

√ Alkalmazandó értékhatárok Õ

1. A 2004/18/EK irányelv – e rendelet második részének IV. címére is figyelemmel – megállapítja azt az értékhatárt, amely meghatározza:

a) a 90. cikkben említett közzétételre vonatkozó intézkedéseket;

b) a 91. cikk (1) bekezdésében említett eljárások kiválasztását;

c) a megfelelő határidőket.

2. A végrehajtási szabályokban rögzített kivételekre és feltételekre is figyelemmel az ajánlatkérő a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések esetében a sikeres ajánlattevővel csak a várakozási idő lejárta után írhatja alá a szerződést vagy keretszerződést.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

106. cikk

√ A pályázaton való részvétel szabályai Õ

A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel √ áll Õ nyitva áll minden, a Szerződések hatálya alá tartozó természetes és jogi személy számára, és minden olyan harmadik országból származó természetes és jogi személy számára, amely ország az Európai Unióval a közbeszerzésre vonatkozó külön megállapodással rendelkezik, az abban a megállapodásban megállapított feltételek mellett.

107. cikk

√ A WTO közbeszerzési szabályai Õ

Amennyiben a Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött, a kormányzati beszerzésekről szóló többoldalú megállapodás alkalmazandó, úgy a szerződések nyitva állnak azon államok állampolgárai számára is, amelyek megerősítették az említett megállapodást, az e megállapodásban megállapított feltételek mellett.

VI. CÍM

TÁMOGATÁSOK

ê 1995/2006 1. cikk (59) bekezdés (kiigazított szöveg)

1. FEJEZET

A TÁMOGATÁSOK √ ALKALMAZÁSI KÖRE ÉS Õ FAJTÁI ÉS HATÁLYUK

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

108. cikk

√ A támogatások alkalmazási köre Õ

1. A támogatások a költségvetésből nem visszterhesen juttatott közvetlen pénzügyi hozzájárulások, a következők finanszírozására:

a) vagy az Európai Unió valamely szakpolitikájának részét képző célkitűzés elérésének segítésére szánt tevékenység; vagy

b) vagy egy általános európai érdeket szolgáló vagy az Európai Unió valamely szakpolitikájának részét képző célkitűzés érdekében tevékenykedő szervezet működése √ (működési támogatás) Õ.

ê 1995/2006 1. cikk (60) bekezdés a) pont (kiigazított szöveg)

A támogatásokat írásos megállapodásba vagy √ a sikeres pályázónak címzett Õ bizottsági határozatba kell foglalni, amelyről a sikeres pályázót értesíteni kell.

ê 1995/2006 1. cikk (60) bekezdés b) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2. E cím értelmében nem képeznek támogatást a következők:

a) az intézmény √ intézmények ∏ tagjaihoz és személyzetéhez kapcsolódó kiadások, valamint az Európai Iskoláknak nyújtott hozzájárulások;

b) hitelek, a Közösség kockázattal járó eszközei, vagy az ilyen eszközökhöz való közösségi pénzügyi hozzájárulás, a 88. cikkben említett közbeszerzési szerződések, valamint a makro-segítségnyújtásként √ makroszintű pénzügyi támogatásként Õ és költségvetési támogatásként fizetett segélyek;

c) részvénybefektetések a magánbefektetői elv alapján, részvénybefektetéshez hasonló finanszírozás, ð az e rendelet első részének VIb. címében említett pénzügyi eszközök, ï valamint részvénytulajdonok vagy tőkerészesedések nemzetközi pénzügyi intézményekben, mint például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD) vagy olyan szakosított közösségi szervekben, mint az Európai Beruházási Alap (EBA);

d) az Unió által olyan szerveknek fizetett tagdíjak, amelyekben az Unió tagsággal rendelkezik;

e) azon kiadások, amelyeket az 53–53d √ c Õ. cikk értelmében megosztott, decentralizált vagy közös igazgatás ð közvetett irányítás ï részeként teljesítettek;

f) azon szervek részére teljesített kifizetések, amelyekre az 54. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtási feladatokat ruháztak át, valamint a jogalkotási hatóság által a vonatkozó alap-jogiaktus alapján ð az 55. cikk értelmében ï létrehozott szerveknek teljesített kifizetések;

g) a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet[30] 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett halászati termékek piacával kapcsolatos kiadások;

h) az intézmények által meghívott vagy megbízott személyek utazási és tartózkodási költségeinek visszafizetése, vagy adott esetben a nekik fizetett valamennyi költségtérítés.

ð i) a versenyeken adott pénzdíjak, amelyekre az e rendelet első részének VIa. címe alkalmazandó. ï

ê 1995/2006 1. cikk (60) bekezdés c) pont

3. Az alábbiak támogatásokká minősülnek, és azokra – adott esetben – e cím az irányadó:

a) egyes hitelekre nyújtott kamattámogatásból származó nyereség;

b) a (2) bekezdés c) pontjában említettektől eltérő részvénybefektetések vagy részesedések.

43. Minden intézmény támogathatja a tájékoztatási tevékenységeket, amennyiben kellően indokolt esetben a közbeszerzési eljárások alkalmazása nem megfelelő.

ê 1995/2006 1. cikk (61) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

108a. cikk

√ A támogatások fajtái Õ

1. A támogatások a következő formákat ölthetik:

a) a ténylegesen felmerülő, elszámolható √ támogatható Õ költségek meghatározott arányának visszatérítése;

b) átalányösszeg;

? bb) standard egységköltség; ï

c) átalány-finanszírozás;

d) az a), b) ð , bb) ï és c) pontban említettek kombinációja.

2. A támogatások nem léphetik túl az összesített, abszolút értékben kifejezett felső határt.

ê 1995/2006 1. cikk (62) bekezdés

2. FEJEZET

ALAPELVEK

ê 1995/2006 1. cikk (63) bekezdés (kiigazított szöveg)

109. cikk

√ A támogatásokra alkalmazandó általános alapelvek Õ

1. A támogatásokra az átláthatóság és az egyenlő elbánás elve vonatkozik.

2. Nem √ A támogatások nem Õ lehetnek halmozottak, és nem ítélhetők oda visszamenőlegesen és társfinanszírozást kell tartalmazniuk.

A végrehajtási szabályok szerint támogatható összes költség együttes összege semmilyen okból nem léphető túl.

√ 3. A támogatásoknak – a második rész IV. címében rögzített szabályok sérelme nélkül – társfinanszírozást kell tartalmazniuk.∏

√ A támogatások összege nem haladhatja meg a támogatható költségek becsült összege alapján megállapított, abszolút értékben kifejezett felső korlátot. Õ

√ A támogatás nem lépheti túl a támogatható költség összegét semmilyen okból nem léphető túl. Õ

23a. A támogatások célja vagy hatása nem lehet nyereség termelése a kedvezményezett számára √ fellépése vagy munkaprogramja keretében Õ.

3. A (2) bekezdést nem kell alkalmazni √ Az első albekezdés nem alkalmazandó Õ a következőkre:

a) olyan fellépések, amelyek célkitűzése √ célja Õ valamely kedvezményezett pénzügyi kapacitásának megerősítése vagy bevétel képzése;

(ab) természetes személyeknek fizetett tanulmányi, kutatási vagy képzési ösztöndíjak;.

b) vetélkedőket követően odaítélt díjak;

c) olyan fellépések, amelyek célkitűzése a külső fellépések keretében valamely kedvezményezett pénzügyi kapacitásának megerősítése vagy bevétel képzése.

ê 1525/2007 1. cikk (kiigazított szöveg)

4. Ha egy európai szintű politikai párt a azon pénzügyi év végén, amelyre működési támogatásban részesült, bevételi többletet ér el, a (2) bekezdésben foglalt nonprofit szabálytól eltérően a bevételi többlet egy része az adott éves összes bevétel 25 %-áig átvihető a következő évre azzal a feltétellel, hogy e következő év első negyedének vége előtt felhasználásra kerül.

A nem haszonszerzési szabály √ nonprofit szabálynak való megfelelés Õ ellenőrzése alkalmazásában a saját forrásokat, különösen az európai szintű politikai párt éves működése során felhalmozódott √ , a kedvezményezettet terhelő támogatható költség 15 %-át meghaladó saját forrásokat, különösen az Õ adományokat és tagsági díjakat, amelyek meghaladják a kedvezményezettet terhelő támogatható költség 15 %-át, nem kell √ veszik Õ figyelembe venni.

Az előző bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók abban az esetben, ha az európai szintű politikai párt pénzügyi tartalékai meghaladják ez utóbbi átlagos éves bevételének 100 %-át.

ò új szöveg

5. Az átalányösszegek, a standard egységköltség és az átalány-finanszírozás esetében a (3) és (3a) bekezdésben rögzített nonprofit, illetve társfinanszírozási szabály ésszerű mértékű teljesülését előbbiek meghatározásakor vagy a támogatási kérelem értékelésekor kell biztosítani.

6. A 114., 115. és 116. cikk nem alkalmazandó az Európai Beruházási Banknak, az Európai Beruházási Alapnak, illetve a Bank bármely leányvállalatának nyújtott támogatásokra.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

110. cikk

√ Átláthatóság Õ

ê 1995/2006 1. cikk (64) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

1. A támogatások az év elején közzéteendő éves munkaprogram tárgyát képezik.

Ezen éves munkaprogramot ajánlatkérések √ pályázati felhívások Õ közzététele útján kell megvalósítani, kivéve a megfelelően indokolt, kivételesen sürgős eseteket, vagy azon eseteket, amikor a kedvezményezett vagy a fellépés jellemzői nem hagynak más választási lehetőséget egy adott fellépésre, vagy amikor a kedvezményezett az alap-jogiaktusban a támogatás jogosultjaként √ címzettjeként Õ szerepel.

Az első albekezdés nem vonatkozik a válságkezelési segélyre ð , a polgári védelmi műveletekre ï és a humanitárius segítségnyújtási műveletekre.

⎢ 1605/2002

ð új szöveg

2. A pénzügyi év során odaítélt minden támogatást évente közzé kell tenni, a bizalmasság és biztonság követelményeinek kellő figyelembevételével ð a 30. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban . ï.

ê 1995/2006 1. cikk (65) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

111. cikk

√ A támogatások kumulálásának tilalma Õ

Valamely tevékenységre bármely kedvezményezett számára a költségvetésből csak egy támogatás ítélhető oda, kivéve, ha az alap-jogiaktus ettől eltérően rendelkezik.

Egy kedvezményezettnek a költségvetésből pénzügyi évenként csak egy működési támogatás ítélhető oda.

A pályázó haladéktalanul tájékoztatja az engedélyezésre jogosult tisztviselőt az azonos fellépéshez vagy azonos munkaprogramhoz kapcsolódó többszöri ajánlatról √ támogatási kérelemről Õ és többszöri támogatásról.

A költségvetésből semmilyen körülmények között nem finanszírozható kétszer ugyanaz a költség.

112. cikk

√ Visszamenőleges odaítélés Õ

1. Már megkezdett tevékenységre csak abban az esetben ítélhető oda támogatás, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy szükség van a tevékenységnek a támogatás odaítélése előtti megkezdésére.

Ilyen esetekben a támogatható költségek nem merülhetnek fel a támogatás iránti pályázat √ kérelem Õ benyújtásának dátuma előtt, kivéve az alap-jogiaktusban meghatározott, kellően megindokolt kivételes esetekben vagy a válságkezelési segély ð , a polgári védelmi műveletek ï és a humanitárius segítségnyújtási műveletek ð iránti rendkívül sürgős szükséglet ï megfelelő végrehajtásához szükséges kiadások esetében a végrehajtási szabályokban megállapítottak szerint.

Már befejezett tevékenységekre nem nyújtható támogatás visszamenőlegesen.

2. A működési támogatás megítélésére √ odaítélésére Õ a kedvezményezett költségvetési évének kezdetétől számított hat hónapon belül sor kerül. A támogatható költségek nem merülhetnek fel a támogatás iránti pályázat √ kérelem Õ benyújtását vagy a kedvezményezett költségvetési évének kezdetét megelőzően.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

113. cikk

√ A degresszivitás elve Õ

1. A második rész IV. címére is figyelemmel, a támogatás nem finanszírozhatja a tevékenység teljes költségét.

A támogatás nem finanszírozhatja a kedvezményezett szerv teljes működési költségét.

ê 1995/2006 1. cikk (66) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2. A működési támogatások négy évnél hosszabb időszakra történő megújításakor azokat a negyedik év után fokozatosan csökkenteni kell, kivéve, ha az alap-jogiaktus ð vagy a 49. cikk (6) bekezdésének d) pontja értelmében odaítélt támogatásokról szóló finanszírozási határozat ï az általános európai érdeket szolgáló szervek tekintetében ezt másként határozza meg √ rendelkezik Õ. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 108a. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett valamely formában nyújtott támogatásokra.

⎢ 1605/2002

3. FEJEZET

AZ ODAÍTÉLÉSI ELJÁRÁS

ê 1995/2006 1. cikk (67) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

114. cikk

√ Támogatás elnyerésére irányuló pályázat Õ

1. A támogatás iránti √ elnyerésére irányuló Õ pályázatokat írásban kell benyújtani.

2. A támogatás iránti √ elnyerésére irányuló Õ pályázatok akkor fogadhatók el, ha azt az alábbiak valamelyike nyújtja be azokat:

a) jogi személyek; a támogatás iránti √ elnyerésére irányuló Õ pályázatok abban az esetben is elfogadhatók, ha a nemzeti jogszabályok alapján jogi személyiséggel nem rendelkező szervek nyújtják be, feltéve, hogy képviselőik jogképességgel rendelkeznek, hogy az ő nevükben √ a szervezet nevében Õ jogi kötelezettséget vállaljanak, és pénzügyi felelősséget vállalnak ð az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a jogi személyek által kínálttal egyenértékű biztosítékot kínálnak ï;

b) természetes személyek, amennyiben a fellépés vagy a pályázó célkitűzésének természete vagy jellemzői ezt szükségessé teszik.

3. ð A 93–96. cikk alkalmazandó a támogatást igénylőkre is ï Nem nyújtható támogatás azon pályázóknak, akik a döntési eljárás idején a 93. cikk (1) bekezdésében, a 94. cikkben és a 96. cikk (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt helyzetek egyikében vannak.

A pályázóknak bizonyítaniuk kell, hogy nincsenek az első albekezdésben említett helyzetek egyikében sem. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő azonban a végrehajtási szabályokban megállapított nagyon kis értékű támogatások esetében √ megállapítottaknak megfelelően a következők esetében Õ eltekinthet e bizonyítástól. √ : Õ

ò új szöveg

a) nagyon kis értékű támogatások, vagy

b) amennyiben egy másik odaítélési eljárás során a pályázó nemrégiben benyújtott ilyen igazolásokat, vagy

c) amennyiben ilyen igazolás benyújtása fizikailag lehetetlen.

ê 1995/2006 1. cikk (67) bekezdés (kiigazított szöveg)

4. A 96. cikkben előírtak szerint az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal sújthatja a pályázókat.

Hasonló szankciókkal sújthatók azok a kedvezményezettek is, akik a pályázat √ kérelem Õ benyújtásakor vagy a támogatás végrehajtása során hamis nyilatkozatot tettek az engedélyezésre jogosult tisztviselő által igényelt információk tekintetében vagy nem szolgáltattak információt.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

115. cikk

√ Kiválasztási és odaítélési kritériumok Õ

1. A kiválasztási kritériumoknak olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék √ kell tenniük Õ a pályázónak a javasolt tevékenység vagy munkaprogram teljesítésére való képességéneke értékelését.

2. Az ajánlatkérésben √ A pályázati felhívásban Õ előre közzétett odaítélési kritériumoknak olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék √ kell tenniük Õ a benyújtott ajánlatok √ pályázatok Õ minőségének értékelését a meghatározott célkitűzések és prioritások fényében.

116. cikk

√ Értékelési eljárás Õ

ê 1995/2006 1. cikk (68) bekezdés (kiigazított szöveg)

1. Az ajánlatokat √ A pályázatokat Õ az előre közzétett kiválasztási és döntési √ odaítélési Õ kritériumok alapján értékelik annak meghatározása érdekében, hogy melyik ajánlatot finanszírozzák.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

2. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ezután az (1) bekezdésben előírt értékelés alapján elkészíti a kedvezményezettek és a jóváhagyott összegek jegyzékét.

3. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő írásban tájékoztatja a pályázókat a pályázatukra vonatkozó döntésről. Amennyiben az igényelt támogatást nem ítélték oda, úgy az intézmény közli a pályázat elutasításának indokát, hivatkozva különösen a már közzétett kiválasztási és döntési √ odaítélési Õ kritériumokra.

4. FEJEZET

KIFIZETÉS ÉS ELLENőRZÉS

117. cikk

A kifizetés ütemezését a kapcsolódó pénzügyi kockázat, a tevékenység időtartama és előmenetele vagy a kedvezményezett által kifizetett költségek határozzák meg.

ê 1995/2006 1. cikk (69) bekezdés (kiigazított szöveg)

118. cikk

√ Előfinanszírozási garancia Õ

1. Az √ illetékes Õ engedélyezésre jogosult tisztviselő – amennyiben indokoltnak és arányosnak tartja – előzetes biztosítéknyújtást követelhet a kedvezményezettől, az előfinanszírozással kapcsolatos pénzügyi kockázatok korlátozása érdekében.

2. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a végrehajtási szabályokban meghatározott esetekben előzetes biztosítéknyújtást követel a kedvezményezettől.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

119. cikk

√ A támogatások kifizetése és ellenőrzése Õ

1. A támogatás összege √ mindaddig Õ nem válik véglegessé mindaddig, amíg az intézmény ð illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ï jóvá nem hagyta a zárójelentést és -számlákat √ a végleges elszámolásokat Õ , az intézmény által ezt követően végzett ellenőrzés sérelme nélkül.

ê 1995/2006 1. cikk (70) bekezdés

ð új szöveg

2. Amennyiben a kedvezményezett nem tesz eleget kötelezettségeinek, úgy a támogatást a végrehajtási szabályokban előírt esetekben felfüggesztik, csökkentik vagy megszüntetik ð az odaítélési eljárás vagy a támogatás végrehajtása során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő meghozhatja a 103. cikkben említett intézkedések bármelyikét ï, miután a kedvezményezett lehetőséget kapott észrevételei megtételére.

ò új szöveg

3. Amennyiben kontrollok vagy ellenőrzések során valamely kedvezményezett esetében olyan visszatérő hibákra derül fény, amelyek hatással vannak a kedvezményezett részvételével folyó vagy folyt, nem ellenőrzött projektekre, az engedélyezésre jogosult tisztviselő kiterjesztheti a megállapításokat e nem ellenőrzött, a támogatási megállapodással összhangban azonban a későbbiekben még ellenőrizhető projektekre, és kérheti az érintett összegek visszafizetését.

A kedvezményezett a korrekció számításának hibás voltát bemutatva és új számítást benyújtva kontradiktórius eljárás keretében fellebbezhet az alkalmazott korrekció ellen.

⎢ 1605/2002

5. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS

ê 1995/2006 1. cikk (71) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

120. cikk

√ Alvállalkozás és a támogatás továbbosztása Õ

1. Amennyiben a fellépés ð , vagy működési támogatások esetében a munkaprogram ï végrehajtása közbeszerzési szerződések kedvezményezett általi odaítélését követeli meg, úgy a végrehajtási szabályokban megállapított vonatkozó eljárásokat kell alkalmazni.

2. Amennyiben a fellépés ð vagy a munkaprogram ï végrehajtása harmadik félnek nyújtandó pénzügyi támogatást tesz szükségessé, a közösségi támogatás kedvezményezettje a következő feltételek teljesülése esetén adhat nyújthat pénzügyi támogatást:

a) a pénzügyi támogatás nem a fellépés elsődleges célja;

ò új szöveg

a) a támogatás odaítélése előtt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrizte, hogy a kedvezményezett megfelelő biztosítékot kínál az esedékes összegek Bizottságnak való visszafizetése tekintetében;

ê 1995/2006 1. cikk (71) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

b) a támogatás megadásának feltételeit a támogatásról szóló határozat vagy a kedvezményezett és a Bizottság közötti támogatási megállapodás mérlegelési jogkör nélkül, szigorúan meghatározza √ annak érdekében, hogy a kedvezményezettnek ne legyen mérlegelési jogköre Õ;

c) √ a végrehajtási szabályok értelmében vett Õ kis összegekről van szó.

A c) pont alkalmazásában a kedvezményezett által harmadik félnek fizethető pénzügyi támogatás maximális összegét a végrehajtási szabályok határozzák meg.

3. Minden támogatásról szóló határozat vagy támogatási megállapodás kifejezetten a Bizottságot és a Számvevőszéket jelöli meg a dokumentumok √ ellenőrzése, a helyszíni ellenőrzés Õ és helyszínek ð , valamint a – többek között elektronikus adathordozón tárolt – információk ellenőrzése ï tekintetében a közösségi √ az uniós Õ forrásokból részesülő minden kivitelező és alvállalkozó √ harmadik felek Õ feletti ellenőrzési hatáskör gyakorlására.

ò új szöveg

VIa. cím

PÉNZDÍJAK

120a. cikk

Fogalommeghatározás

E rendelet alkalmazásában a pénzdíjak versenyt követően odaítélt pénzügyi hozzájárulások.

120a-i. cikk

Általános szabályok

1. A pénzdíjakra az átláthatóság és az egyenlő elbánás elve vonatkozik.

2. A pénzdíjak a 110. cikkben említett és a Bizottság által elfogadott munkaprogram részét képezik. A 110. cikk (2) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

A verseny szabályai meghatározzák legalább az odaítélési feltételeket, a kritériumokat, a pénzdíj összegét és a kifizetés módját.

A pénzdíjak nem ítélhetők oda közvetlenül, verseny nélkül, és ugyanúgy kell közzétenni őket, mint a pályázati felhívásokat.

3. A pénzdíjakat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy bírálóbizottság ítéli oda. A beérkezett anyagok minőségének értékelése alapján, mely értékelést a verseny szabályaira hivatkozással végzik, szabadon dönthetnek arról, odaítélik-e a pénzdíjakat vagy sem.

4. A pénzdíj összege nem kötődhet a címzettnél felmerülő költségek nagyságához.

5. Amennyiben valamely támogatás kedvezményezettje vagy valamely nyertes pályázó 500 000 EUR-t meghaladó összegű pénzdíjat ítél oda, a Bizottságnak jóvá kell hagynia az odaítélési feltételeket és kritériumokat.

VIb. cím

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

120b. cikk

Meghatározás és hatály

1. E rendelet alkalmazásában pénzügyi eszközök az uniós költségvetésből nyújtott pénzügyi támogató intézkedések, amelyek célja speciális szakpolitikai célkitűzések megvalósítása kölcsönök, biztosítékok, tőke-, ill. kvázitőke-beruházások és –részesedések, vagy más kockázatos eszközök révén, lehetőség szerint támogatásokkal kombinálva.

2. E cím rendelkezései a pénzügyi eszközökhöz közvetlenül kapcsolódó elemekre is alkalmazandók, ideértve a technikai segítségnyújtást is.

3. A Bizottság a pénzügyi eszközöket végrehajthatja közvetlen irányítással, vagy a feladatokat az 53. cikk (1) bekezdése 2) pontjának c) és d) alpontjában említett szervezetekre ruházva közvetett irányítással.

120c. cikk

A pénzügyi eszközökre alkalmazandó alapelvek

1. A pénzügyi eszközöket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és az egyenlő elbánás alapelvével, valamint az adott pénzügyi eszközre alkalmazandó alap-jogiaktusban meghatározott célkitűzésekkel összhangban kell az uniós források végső címzettjeinek rendelkezésére bocsátani.

2. A valamely pénzügyi eszközhöz kapcsolódó költségvetési kiadást – a 46. cikk (1) bekezdése 4. és 5. pontjának sérelme nélkül – az adott pénzügyi eszközre létrehozott költségvetési kötelezettségvállalás korlátján belül kell tartani.

3. A valamely pénzügyi eszköz keretében pénzügyi műveletek végrehajtásában érintett pénzügyi közvetítőknek meg kell felelniük a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó standardoknak. A közvetítők székhelye nem lehet olyan területen, amelynek joghatósága nem működik együtt az Unióval a nemzetközileg elfogadott adóügyi standardok alkalmazása terén.

4. Az 53. cikk (1) bekezdése 2) pontjának c) és d) alpontjában említett szervezetek valamelyike és az e cikk (3) bekezdésében említett pénzügyi közvetítők közötti minden megállapodás kifejezetten a Bizottságot és a Számvevőszéket jelöli meg a dokumentumok ellenőrzése, a helyszíni ellenőrzés, valamint a – többek között elektronikus adathordozón tárolt – információk ellenőrzése tekintetében az uniós forrásokból részesülő valamennyi harmadik fél feletti ellenőrzési hatáskör gyakorlására.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

VII. CÍM

A BESZÁMOLÓK BEMUTATÁSA √ TARTALMA Õ ÉS A KÖNYVVEZETÉS

1. FEJEZET

A BESZÁMOLÓK BEMUTATÁSA √ TARTALMA Õ

121. cikk

√ A közösségi beszámolók szerkezete Õ

A Közösségek beszámolói a következőket tartalmazzák:

ê 1995/2006 1. cikk (72) bekezdés a) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

a) ð az összevont pénzügyi beszámoló, amely ï az ð uniós költségvetésből finanszírozott ï intézményeknek a 126. cikk szerint meghatározott pénzügyi kimutatásaiban, a 185. cikkben említett szervek pénzügyi kimutatásaiban, valamint √ azon Õ egyéb szervek pénzügyi kimutatásaiban ð szereplő pénzügyi információkat konszolidálja ï, amelyeknek beszámolóit a Közösség √ az Unió Õ számviteli szabályaival összhangban kell konszolidálni √ kell Õ;

ê 1605/2002

ð új szöveg

(b) az összevont pénzügyi kimutatás, amely összesített formában mutatja az a) pontban említett intézmények és szervek pénzügyi kimutatásaiban szereplő pénzügyi információkat ð az aggregált költségvetési számlák, amelyek az uniós költségvetésből finanszírozott intézmények költségvetési számláin szereplő információkat mutatják be ï;

c) az intézmények költségvetéseinek és a 185. cikkben említett szervek költségvetéseinek végrehajtásáról szóló jelentések;

ê 1995/2006 1. cikk (72) bekezdés b) pont

d) a költségvetés végrehajtásáról szóló összevont jelentések, amelyek a c) pontban említett jelentésekben szereplő információkat mutatják be.

ê 1995/2006 1. cikk (73) bekezdés (kiigazított szöveg)

122. cikk

√ Jelentés a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról Õ

1. A 121. cikkben említett √ valamennyi Õ intézmények és szervek beszámolóihoz csatolni kell √ jelentést készít Õ a pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodási jelentést √ költségvetésének végrehajtásáról és pénzgazdálkodásáról Õ.

ò új szöveg

A jelentést a pénzügyi évet követő március 31-ig megküldik a költségvetési hatóságnak és a Számvevőszéknek.

ê 1995/2006 1. cikk (73) bekezdés (kiigazított szöveg)

2. Az (1) bekezdésben említett beszámoló √ jelentés Õ információval szolgál többek között √ legalább Õ az előirányzatok végrehajtási arányáról, és összefoglaló adatokat tartalmaz az előirányzatok különböző költségvetési jogcímek közötti átcsoportosításáról.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

123. cikk

√ A beszámolókra vonatkozó szabályok Õ

ò új szöveg

A 121. cikkben említett pénzügyi beszámolók megfelelnek a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott uniós számviteli szabályoknak, megbízható és valós képet adnak az eszközökről és forrásokról, a ráfordításokról, bevételekről és a cash-flow-ról .

A 121. cikkben említett költségvetési számlák megfelelnek az e rendeletben rögzített költségvetési alapelveknek. Megbízható és valós képet nyújtanak a költségvetési bevételi és kiadási műveletekről.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A beszámolónak szabályszerűnek, pontosnak és átfogónak kell lennie, és megbízható és valós képet kell mutatnia:

a) a pénzügyi kimutatások tekintetében az eszközökről és forrásokról, a költségekről és bevételekről, az eszközökként és forrásokként fel nem tüntetett jogosultságokról és kötelezettségekről és a pénzforgalomról;

b) a költségvetési végrehajtására vonatkozó jelentések tekintetében a bevételi és kiadási műveletekről.

124. cikk

√ Számviteli alapelvek Õ

A ð 121. cikkben említett ï pénzügyi kimutatásokat ð az információkat – beleértve a számviteli politikát – releváns, megbízható, összehasonlítható és érthető módon mutatják be . A pénzügyi kimutatásokat ï az általánosan elfogadott, az Unió számviteli szabályaiban rögzített számviteli alapelvekkel összhangban kell elkészíteni., nevezetesen

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

125. cikk

1. Az eredményelszámolás elvével összhangban a pénzügyi kimutatások az adott évi kiadásokat és bevételeket mutatják, a kifizetés vagy beszedés idejétől függetlenül.

2. Az eszközök és források értékét a 133. cikkben előírt értékelési szabályokkal összhangban kell meghatározni.

126. cikk

√ Pénzügyi kimutatások Õ

1. A pénzügyi kimutatások millió euróban készülnek, és a következőkből állnak:

a) a mérleg és a gazdasági az eredménykimutatás, amelyek az eszközöket és a forrásokat és a pénzügyi helyzetet, valamint az előző év december 31-i gazdasági eredményt mutatják; ezeket a meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolójáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvek által megállapított struktúrával összhangban kell bemutatni, de a Közösségek tevékenységeinek sajátos természetére is tekintettel ð összeállításuk a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott vonatkozó számviteli szabályokkal összhangban történik ï ;

b) az év folyamán beszedett és kifizetett összegeket, valamint a végleges pénzügyi helyzetet feltüntető pénzforgalmi jelentés ð cash-flow kimutatás ï;

c) a tőkeváltozásokat ð nettó eszközök változásait ï feltüntető kimutatás, amely részletesen bemutatja a tőkeszámlák egyes tételeinek az év folyamán bekövetkezett növekedését vagy csökkenését ð áttekintést nyújt az év során a tartalékokban és a felhalmozott eredményekben bekövetkezett mozgásokról ï.

2. A pénzügyi kimutatásokhoz ð fűzött megjegyzések ï melléklete kiegészítik és magyarázattal látjáka el az (1) bekezdésben említett kimutatásokban feltüntetett információkat, és tartalmazzáka a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben ezen információk relevánsak a Közösségek tevékenységeihez ð Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott, vonatkozó számviteli szabályok által előírt kiegészítő információkat ï.

127. cikk

√ Költségvetés-végrehajtási jelentések Õ

A költségvetés-végrehajtásiáról szóló jelentések millió euróban készülnek. A következőkből állnak:

a) az eredményelszámolás ð a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés ï, amely felsorolja ð aggregálja ï az adott évi összes költségvetési bevételi és kiadási műveletet; a költségvetéssel azonos szerkezetben készül;

b) az eredményelszámolás melléklete ð a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéshez fűzött megjegyzések ï, amelyek kiegészítik és magyarázattal látjáka el az e beszámolóban ð a jelentésben ï megadott információkat.

ò új szöveg

A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetéssel azonos szerkezetben készülnek.

ê 1995/2006 1. cikk (74) bekezdés (kiigazított szöveg)

128. cikk

√ Előzetes beszámolók Õ

A 121. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői legkésőbb a következő év március 1-jéig megküldik a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolókat, a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentéssel együtt.

ò új szöveg

A 121. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői konszolidációs célból a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által rögzített standardizált formában ugyancsak legkésőbb a következő év március 1-jéig jelentéscsomagot küldenek a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

ê 1995/2006 1. cikk (74) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője összevonja az előzetes beszámolókat a Bizottság előzetes beszámolójával, és legkésőbb a következő év március 31-éig a költségvetési gazdálkodásról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentés kíséretében megküldi a Számvevőszéknek a Bizottság előzetes beszámolóját az ð Unió ï előzetes összevont beszámolóval √ beszámolójával Õ együtt.

A 121. cikkben említett valamennyi intézmény és szerv számvitelért felelős tisztviselője a második bekezdésben meghatározott időpontig szintén elküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (75) bekezdés a) pont

ð új szöveg

129. cikk

√ A végleges összevont beszámoló jóváhagyása Õ

1. A Számvevőszék legkésőbb június 15-ig ð 1-jéig ï megteszi è1 a 121. cikkben ⎜ említett √ más Õ intézmények és szervek előzetes beszámolóira vonatkozó észrevételeit ð , és legkésőbb június 15-ig megteszi a Bizottság előzetes beszámolójára, valamint az Unió előzetes összevont beszámolójára vonatkozó észrevételeit ï.

ê 1995/2006 1. cikk (75) bekezdés b) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2. Az intézmények – a Bizottság kivételével – és a 121. cikkben említett valamennyi szerv elkészíti a végleges beszámolót, és √ a végleges összevont beszámoló elkészítése érdekében Õ legkésőbb a következő év július 1-jéig megküldi azt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, és a Számvevőszéknek ð , az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ï a végleges összevont beszámolók elkészítése érdekében.

ò új szöveg

A 121. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői konszolidációs célból a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által rögzített standardizált formában ugyancsak legkésőbb a következő év július 1-jéig jelentéscsomagot küldenek a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

2a. A 121. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői a végleges beszámolók továbbításával egyidejűleg az e végleges beszámolókra vonatkozó teljességi nyilatkozatot is megküldik a Számvevőszéknek, egy másolati példányt pedig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

A végleges beszámolóhoz a számvitelért felelős tisztviselő által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben a tisztviselő kijelenti, hogy a beszámoló e címmel, valamint az alkalmazandó számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

ê 1995/2006 1. cikk (75) bekezdés c) pont

ð új szöveg

2ab. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a (2) bekezdés értelmében a többi intézmény ð 121. cikkben említett más intézmények és szervek ï által benyújtott információ alapján elkészíti a végleges összevont beszámolókat. A végleges összevont beszámolókhoz a számvitelért felelős tisztviselő által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben a tisztviselő kijelenti, hogy a beszámoló a VII. címmel, illetve valamint a pénzügyi kimutatások mellékletében található számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

ê 1995/2006 1. cikk (75) bekezdés d) pont

3. A végleges összevont beszámolók és a saját végleges beszámolója jóváhagyása után a Bizottság a következő pénzügyi év július 31-e előtt megküldi azokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

ò új szöveg

Ezzel egyidejűleg a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a végleges összevont beszámolóra vonatkozó teljességi nyilatkozatot juttat el a Számvevőszékhez.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (75) bekezdés e) pont

è2 1995/2006 1. cikk (76) bekezdés a) pont

è3 1995/2006 1. cikk (76) bekezdés b) pont

è4 1995/2006 1. cikk (77) bekezdés

è5 1995/2006 1. cikk (78) bekezdés

è6 1995/2006 1. cikk (79) bekezdés

ð új szöveg

4. A végleges összevont elszámolásokat √ beszámolót Õ a Számvevőszék által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikkével és az Euratom-Szerződés 160c. cikkével összhangban adott igazoló √ megbízhatósági Õ nyilatkozattal együtt a következő pénzügyi év è1 november 15-éig ⎜ ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában .

2. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

130. cikk

√ Jelentés a költségvetési biztosítékokról és kockázatokról Õ

A 126. és 127. cikkben előírt kimutatásokon felül a Bizottság évente kétszer ð egyszer ï beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a √ 46. cikk (4) bekezdésében említett Õ költségvetési garanciákról √ biztosítékokról Õ és a vonatkozó kockázatokról.

Ezen információt egyúttal a Számvevőszéknek is megküldi.

131. cikk

√ Költségvetés-végrehajtási jelentés Õ

1. A 126. és 127. cikkben előírt kimutatásokon felül è2 a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője ⎜ havonta megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetés végrehajtására vonatkozó – legalább fejezet √ alcím Õ szinten összesített – számadatokat, minden előirányzatnál mind a bevételekre, mind a kiadásokra vonatkozóan.

E számadatok részletekkel szolgálnak az áthozott √ átvitt Õ előirányzatok felhasználásáról is.

A számadatokat minden hónap végét követő 10 munkanapon belül kell megküldeni.

2. Évente háromszor, a május 31-ét, augusztus 31-ét és december 31-ét követő 30 munkanapon belül, è3 a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője ⎜ √ alcímek, jogcímcsoportok és jogcímek szerinti bontásban Õ beszámolót küld a költségvetés végrehajtásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely magában foglalja mind a bevételeket, mind a kiadásokat, fejezetenként, tételcsoportonként és tételenként.

E beszámoló részletekkel szolgál az előző pénzügyi évekről áthozott √ átvitt Õ előirányzatok felhasználásáról is.

3. A számadatokat és a költségvetés végrehajtására vonatkozó √ végrehajtásáról szóló Õ beszámolót egyúttal a Számvevőszéknek is meg kell küldeni.

3. FEJEZET

KÖNYVVEZETÉS

1. SZAKASZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

132. cikk

√ A számviteli rendszer Õ

1. Az intézmények számviteli rendszere a költségvetési és pénzügyi információk olyan formában történő szervezését szolgáló rendszer, amely lehetővé teszi a számadatok bevitelét, iktatását és nyilvántartását.

2. A számlák tartalmazzák az általános számlákbólat és a költségvetési számlákbólat √ állnak Õ. E számlákat euróban kell vezetni, naptári éves alapon √ az elszámolási időszak a naptári év Õ.

3. Az általános számlákon és a költségvetési számlákon szereplő számadatokat a költségvetési év zárásakor kell jóváhagyni annak érdekében, hogy az 1. fejezetben említett beszámolót el lehessen készíteni.

43. A (2) és a (3) bekezdés ellenére √ bekezdésben foglaltaktól függetlenül Õ a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő vezethet analitikus nyilvántartást.

133. cikk

√ Az intézmények számviteli rendszerére vonatkozó közös rendelkezések Õ

1. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője è4 a 121. cikkben ⎜ említett többi √ más Õ intézmények és szervek engedélyezésre jogosult tisztviselőivel való konzultációt követően elfogadja a számviteli szabályokat és módszereket, valamint az √ uniós költségvetésből finanszírozott Õ intézmények, a második rész V. címében említett hivatalok és è4 a 121. cikkben ⎜ említett szervek által alkalmazandó harmonizált számlatükröt.

2. Az (1) bekezdésben említett szabályok és módszerek elfogadásakor a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét a közszektor számára √ közszektorra vonatkozó, Õ nemzetközileg elfogadott számviteli előírások vezérelik, de eltérhet ezektől, amennyiben ezt az Unió tevékenységeinek sajátos természete indokolja.

2. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS SZÁMLÁK

134. cikk

√ Az általános számlák Õ

Az általános számlák kronológiai sorrendben, a kettős könyvvitel módszerével tartanak nyilván minden olyan eseményt és műveletet, amelyek kihatással vannak è5 a 121. cikkben ⎜ említett intézmények és szervek gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint eszközeire és forrásaira.

135. cikk

√ Könyvelési tételek Õ

1. A számlákon történő mozgások és az egyenlegek a könyvekben jelennek meg.

2. Minden könyvelési tétel – a számlák kiigazítását is beleértve – bizonylatokon alapul, amelyekre hivatkozás történik.

3. A számviteli rendszernek olyannak kell lennie, hogy minden könyvelési tételnek nyoma maradjon.

136. cikk

√ Számviteli kiigazítások Õ

A költségvetési év zárása után és a végső beszámoló bemutatásának időpontjáig a számvitelért felelős tisztviselő bármely olyan, az adott évre vonatkozó kifizetéseket vagy beszedéseket nem érintő kiigazítást elvégezhet, amely √ a beszámoló megbízható és valós, az uniós számviteli szabályoknak megfelelő bemutatásához Õ szükséges az elszámolások szabályszerűségéhez, hitelességéhez és ténylegességéhez.

3. SZAKASZ

KÖLTSÉGVETÉSI SZÁMLÁK

137. cikk

√ Költségvetési számvitel Õ

1. A költségvetési számlák részletesen nyilvántartják a költségvetés végrehajtását.

2. Az (1) bekezdés alkalmazása céljából a költségvetési számlák rögzítenek minden, az első rész IV. címében előírt költségvetési bevételi és kiadási műveletet.

4. FEJEZET

VAGYONLELTÁR

138. cikk

√ Leltár Õ

1. A è6 121. cikkben ⎜ említett minden intézmény és szerv leltárt vezet, amely bemutatja az Unió minden tárgyi eszközének, immateriális javának és befektetett pénzügyi eszközének mennyiségét és értékét, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elkészített mintával összhangban.

A è6 121. cikkben ⎜ említett minden intézmény és szerv ellenőrzi, hogy a leltárban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.

2. Az ingó vagyon √ A vagyontárgyak Õ értékesítését megfelelő módon ki kell hirdetni √ közzé kell tenni Õ.

VIII. CÍM

KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

1. FEJEZET

KÜLSő ELLENőRZÉS

139. cikk

√ A Számvevőszék által végzett külső ellenőrzés Õ

1. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a lehető leghamarabb értesíti a Számvevőszéket a 9., 13., 18., 22., 23., 26. és 36. cikk szerint elfogadott határozatokról és szabályokról.

ê 1995/2006 1. cikk (80) bekezdés

2. Az intézmények tájékoztatják a Számvevőszéket és a költségvetési hatóság két ágát a pénzügyi kérdésekben általuk elfogadott belső szabályokról.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (81) bekezdés a) pont

ð új szöveg

3. A Számvevőszéket tájékoztatni kell az engedélyezésre jogosult tisztviselők, belső ellenőrök, számvitelért felelős tisztviselők és előlegelszámoló tisztviselők kinevezéséről, valamint az 51., 61., 62., 63. és 85. cikk szerinti felhatalmazási döntésekről.

140. cikk

√ Az ellenőrzésre vonatkozó szabályok és eljárások Õ

1. A Számvevőszék által folytatott vizsgálat arra vonatkozóan √ folytatott vizsgálat Õ, hogy az összes bevétel beérkezése és az összes kiadás kifizetése jogszerű és megfelelő módon történt-e, figyelembe veszi a Szerződések, a költségvetés, e rendelet, a végrehajtási szabályok és minden más, a Szerződések szerint elfogadott jogi aktus rendelkezéseit.

2. Feladatai ellátása során a Számvevőszék a 142. cikkben előírt módon jogosult utánanézni √ áttekinteni Õ a szervezeti egységek vagy szervek Unió által finanszírozott vagy társfinanszírozott műveleteinek pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos minden dokumentumotnak és információtnak. Jogosult bármely bevételi vagy kiadási műveletért felelős tisztviselőnek kérdéseket feltenni, és az előbb említett szervezeti egységekre vagy szervekre alkalmazható ellenőrzési eljárások bármelyikét használni. A tagállamokban folytatott ellenőrzést a nemzeti ellenőrzési intézményekkel, vagy – amennyiben ezek nem rendelkeznek a szükséges hatáskörrel – az illetékes nemzeti szervezeti egységgel egyetértésben kell véghezvinni. A Számvevőszék és a tagállamok nemzeti ellenőrzési szervei függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében működnek együtt.

A Szerződések vagy a Szerződések szerint elfogadott jogi aktusok által ráruházott feladatai teljesítéséhez szükséges minden információ megszerzése érdekében a Számvevőszék saját kérésére jelen lehet a költségvetés végrehajtásának keretében bármely közösségi intézmény által vagy nevében folytatott ellenőrzési műveletnél.

A Számvevőszék kérésére minden intézmény meghatalmazza a közösségi vagyont kezelő pénzügyi intézményeket, hogy √ tegyék Õ lehetővé tegyék a Számvevőszék számára annak ellenőrzését, hogy a külső adatok megfelelnek az elszámolásoknak.

3. Feladatai ellátása érdekében a Számvevőszék értesíti az e rendelet hatálya alá tartozó intézményeket és hatóságokat személyzeteének azok ellenőrzésére felhatalmazott tagjainak nevéeiről.

141. cikk

√ Az értékpapírokra és a készpénzre vonatkozó ellenőrzések Õ

A Számvevőszék biztosítja, hogy minden letétbe helyezett és likvid értékpapírt, továbbá minden bankbetétet és készpénzt a letéteményes által aláírt bizonylat alapján vagy a készpénz- és értékpapír-állományról szóló hivatalos igazolások segítségével ellenőriznek. Az ilyen ellenőrzéseket a Számvevőszék saját maga is elvégezheti.

142. cikk

√ A Számvevőszék betekintési joga Õ

1. A Bizottság, a többi intézmény, az Unió nevében bevételeket vagy kiadásokat kezelő szervek és a költségvetésből nyújtott kifizetések végső kedvezményezettjei megadnak √ biztosítanak Õ a Számvevőszéknek minden lehetőséget és biztosítanak minden √ olyan feltételt és Õ információt, amelyet az feladata elvégzéséhez szükségesnek tart. A Számvevőszék rendelkezésére bocsátanak minden, a Közösség költségvetéséből finanszírozott szerződések odaítélésével és teljesítésével kapcsolatos dokumentumot és minden készpénz- vagy anyagszámlát, minden számviteli bejegyzést vagy bizonylatot, valamint az ezekre vonatkozó adminisztratív dokumentumokat, minden bevételre és kiadásra vonatkozó dokumentumot, minden leltárt, minden szervezeti ábrát a szervezeti egységekről, amelyet a Számvevőszék szükségesnek ítél a költségvetési és pénzügyi eredménykimutatás nyilvántartásokon alapuló vagy a helyszínen végzett ellenőrzéséhez, és – ugyanezen célból – minden, mágneses adathordozón létrehozott vagy tárolt dokumentumot és adatot.

Az érintett nemzeti közigazgatás többi szolgálata és belső ellenőrzési szervei minden eszközt megadnak √ feltételt biztosítanak Õ a Számvevőszéknek, amit az feladata ellátásához szükségesnek tart.

Az első albekezdést a Közösség költségvetéséből kifizetésben részesülő természetes vagy jogi személyekre is alkalmazni kell.

2. Azon tisztviselők, akiknek működését a Számvevőszék ellenőrzi:

a) bemutatják készpénzbizonylataikat és bármilyen más, készpénzre, értékpapírra és bármilyen típusú anyagra vonatkozó bizonylataikat √ , továbbá a rájuk bízott források kezelése tekintetében Õ és a vonatkozó alátámasztó dokumentumokat a rájuk bízott források intézésének tekintetében, valamint bármely könyvet, nyilvántartást és a velük kapcsolatos más dokumentumot;

b) bemutatják a 140. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzés teljes √ körű Õ végrehajtásához szükséges levelezést és bármely más dokumentumot.

Az első albekezdés b) pontja szerinti információt csak a Számvevőszék kérheti.

3. A Számvevőszék jogosult az Unió bevételeire és kiadásaira vonatkozó, az intézmények szervezeti egységei és különösen az ilyen bevételekre és kiadásokra vonatkozó döntésekért felelős szervezeti egységek, az Unió nevében bevételeket és kiadásokat kezelő szervek és a költségvetésből támogatást kapó természetes vagy jogi személyek által birtokolt dokumentumok ellenőrzésére.

4. Az annak megállapítására vonatkozó feladat, hogy a bevételek beérkezése és a kiadások kifizetése jogszerű és megfelelő módon történt-e, illetve a pénzgazdálkodás hatékony és eredményes volt-e, kiterjed a támogatásként kapott közösségi pénzeszközök intézményeken kívüli szervek általi felhasználására is.

5. Az intézményen kívüli kedvezményezetteknek kifizetett közösségi finanszírozás a kedvezményezettekkel – vagy azok beleegyezése hiányában a kivitelezőkkel vagy alvállalkozókkal – a Számvevőszék által lefolytatandó, a finanszírozás felhasználására vonatkozó ellenőrzésről kötött írásos megállapodás függvénye.

6. A Bizottság a Számvevőszék számára – annak kérésére – megadja a hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó információkat.

7. Az integrált számítógépes rendszerek használata nem eredményezheti a Számvevőszék bizonylatokhoz való hozzáférésének csökkenését.

143. cikk

√ A Számvevőszék éves jelentése Õ

1. A Számvevőszék éves jelentését e cikk (2)–(6) bekezdésének rendelkezései szabályozzák.

21. A Számvevőszék legkésőbb június 30 ð 15 ï-ig megküldi a Bizottság és az érintett intézmények ð , legkésőbb június 1-jéig pedig a 121. cikkben említett más intézmények és szervek ï számára azon észrevételeit, amelyeket – véleménye szerint – fel kell tüntetni az éves jelentésben. Ezen észrevételeknek titkosaknak kell maradniuk ð és kontradiktórius eljárás tárgyát képezik ï. Legkésőbb è1 október 15 ⎜ -ig minden intézmény megküldi válaszát a Számvevőszéknek. Az intézmények válaszait – a Bizottságét kivéve – egyúttal a Bizottságnak is meg kell küldeni.

ò új szöveg

2. A kontradiktórius eljárás lezárását követően minden érintett intézmény és szerv legkésőbb október 15-ig megküldi válaszát a Számvevőszéknek. Az intézmények és szervek válaszait – a Bizottságét kivéve – egyúttal a Bizottságnak is meg kell küldeni.

ê 1605/2002

ð új szöveg

3. Az éves jelentés tartalmazza a pénzgazdálkodás hatékonyságának és eredményességének értékelését.

4. Az éves jelentés minden intézményről tartalmaz egy szakaszt. A Számvevőszék ezt kiegészítheti bármilyen összefoglaló jelentéssel vagy általános észrevétellel, amelyet helyénvalónak tart.

A Számvevőszék megtesz minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy minden intézmény válaszát az észrevételeire közvetlenül ð azon észrevétel mellett vagy ï azon észrevételt követően tegyék közzé, amelyre az vonatkozik.

ê 1995/2006 1. cikk (81) bekezdés b) pont (kiigazított szöveg)

5. A Számvevőszék legkésőbb november 15-ig megküldi éves jelentését az intézmények válaszaival együtt a mentesítés megadásáért √ mentesítésért Õ felelős hatóságok és a többi intézmény számára, és gondoskodik ezek kihirdetéséről √ közzétételéről Õ az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (81) bekezdés c) pont

ð új szöveg

6. Amint a Számvevőszék megküldte az éves jelentést, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamokat a jelentésnek ð Számvevőszék azon észrevételeiről, amelyek ï az alkalmazandó szabályok szerint a felelősségük alá tartozó pénzeszközök kezelésére vonatkozó részleteiről ð vonatkoznak ï.

A tagállamok az ilyen információ kézhezvételét követően 60 ð 100 ï napon belül válaszolnak a Bizottságnak √ tájékoztatják a Bizottságot Õ ð a Számvevőszék fent említett, az adott országra vonatkozó észrevételeire reagálva hozott intézkedésekről ï. Az utóbbi √ A Bizottság Õ è1 február 28 ⎜-e előtt összefoglalót küld ð továbbítja ezt az információt ï a Számvevőszék, a Tanács és az Európai Parlament számára √ felé Õ.

144. cikk

√ A Számvevőszék különjelentései Õ

1. A Számvevőszék tájékoztatja √ minden olyan észrevételt továbbít Õ az érintett intézményeket ð vagy szervek felé ï minden észrevételről, amelyet – véleménye szerint – egy külön jelentésben különjelentésben kell feltüntetni. Ezen észrevételeknek titkosaknak kell maradniuk ð és kontradiktórius eljárás tárgyát képezik ï.

Az érintett intézmény ð vagy szerv ï két és fél hónapon belül tájékoztatja a Számvevőszéket bármely, a szóban forgó észrevételekhez hozzáfűzni észrevételekre adni kívánt megjegyzéséről √ válaszról Õ.

A Számvevőszék ð az érintett intézmény vagy szerv válaszának kézhezvételét ï a következő követő hónapban elfogadja a szóban forgó külön jelentés különjelentés végleges változatát

A külön jelentéseket különjelentéseket az érintett intézmények ð vagy szervek ï válaszaival együtt haladéktalanul meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyek mindegyike – szükség esetén a Bizottsággal egyetértésben – határoz a válaszfellépésről.

ê 1995/2006 1. cikk (82) bekezdés a) pont

Amennyiben a Számvevőszék úgy határoz, hogy az ilyen külön jelentések bármelyikét közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, úgy ezekhez csatolni kell az érintett intézmények válaszait.

ò új szöveg

A Számvevőszék megtesz minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy minden érintett intézmény vagy szerv válaszát az észrevételeire közvetlenül azon észrevétel mellett vagy azon észrevételt követően tegyék közzé, amelyre az vonatkozik.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (82) bekezdés b) pont

2. ⎝1 Az EK-Szerződés √ Az Európai Unió működéséről szóló szerződés Õ 248 √ 287 Õ. cikkének (4) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 160c. cikkének (4) bekezdésében említett azon véleményeket, amelyek nem vonatkoznak √ kapcsolódnak Õ a jogalkotói konzultációs eljárás alá tartozó javaslatokhozra vagy tervezetekhezre, a Számvevőszék közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában ⎜. A Számvevőszék a közzétételre vonatkozó döntését a véleményt kérő vagy a vélemény által érintett intézménnyel történt folytatott konzultációt követően hozza meg. A közzétett véleményekhez csatolni kell az érintett intézmény bármilyen √ valamennyi Õ megjegyzését.

ò új szöveg

144a. cikk

Előzetes megállapítások

1. A Számvevőszék az ellenőrzései nyomán született előzetes megállapításokat megküldi az érintett intézményeknek, szerveknek vagy tagállamoknak. Azon előzetes megállapításokat, amelyeket a Számvevőszék véleménye szerint fel kell tüntetni az éves jelentésben, legkésőbb a megállapításokkal érintett évet követő év június 1-jéig kell megküldeni. Az előzetes megállapításoknak titkosnak kell maradniuk.

2. Az érintett intézmény, szerv vagy tagállam két és fél hónapon belül tájékoztatja a Számvevőszéket bármely, a szóban forgó előzetes megállapításokhoz hozzáfűzni kívánt megjegyzéséről.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (83) bekezdés

2. FEJEZET

MENTESÍTÉS

145. cikk

√ A mentesítési eljárás ütemterve Õ

1. Az Európai Parlament a √ minősített többséggel eljáró Õ Tanács javaslata alapján minősített többséggel eljárva az n +2. év è1 május 15 ⎜ √ . Õ -a előtt mentesíti a Bizottságot az n . évi költségvetés végrehajtása alól √ tekintetében Õ.

2. Amennyiben az (1) bekezdésben előírt időpont nem tartható, úgy az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztatja a Bizottságot a halasztás okairól.

3. Amennyiben az Európai Parlament elhalasztja a mentesítő döntés √ határozat Õ meghozatalát, úgy a Bizottság minden erőfeszítést megtesz a határozat útjában álló akadályok elmozdítását vagy elmozdításának elősegítését szolgáló intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében.

146. cikk

√ A mentesítési eljárás Õ

1. A mentesítő határozat kiterjed az Unió bevételeinek és kiadásainak számláira, az ebből következő egyenlegre és az Unió mérlegben feltüntetett eszközeire és forrásaira.

2. A mentesítés megadásának céljából az Európai Parlament – a Tanács után – megvizsgálja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 318. cikkében és az Euratom-Szerződés 179a. cikkében említett számlákat √ beszámolókat Õ és pénzügyi kimutatásokat. Megvizsgálja továbbá a Számvevőszék által elkészített éves jelentést, az ellenőrzés alatt álló intézmények válaszaival együtt, a Számvevőszék bármely fontos √ releváns, az adott pénzügyi évre vonatkozó Õ külön jelentését különjelentését az adott pénzügyi évre, valamint a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, illetve az alapjául szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatát.

3. A Bizottság √ az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkével összhangban Õ az Európai Parlament számára, annak kérésére, benyújt √ a Parlamentnek Õ minden, a mentesítési eljárás adott pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges információt, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkével összhangban.

147. cikk

√ Nyomonkövetési intézkedések Õ

1. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkével és az Euratom-Szerződés 180b. cikkével összhangban, a Bizottság és a többi intézmény megteszi a megfelelő lépéseket √ annak érdekében, hogy eleget tegyen Õ az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételeknek és a Tanács által elfogadott, a mentesítésre vonatkozó javaslathoz kapcsolódó megjegyzéseknek követésére.

2. Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az intézmények beszámolnak az ezen észrevételek és megjegyzések figyelembevételével hozott intézkedésekről, és különösen azon utasításokról, amelyeket a költségvetés végrehajtásáért felelős szervezeti egységeiknek adtak. A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, tájékoztatva azt az ezen észrevételeknek √ való megfelelés céljából Õ követésére tett intézkedéseikről, annak érdekében, hogy a Bizottság figyelembe vehesse ezeket saját beszámolója √ jelentése Õ elkészítésekor. Az intézmények beszámolóját √ jelentését Õ szintén el kell küldeni a Számvevőszéknek.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

ê 1995/2006 1. cikk (84) bekezdés

I. CÍM

EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI GARANCIAALAP

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

148. cikk

√ Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra alkalmazandó különös rendelkezések Õ

ê 1995/2006 1. cikk (85) bekezdés

1. E rendelet első és harmadik részét – amennyiben e cím másként nem rendelkezik – alkalmazni kell az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra (EMGA) vonatkozó szabályokban említett hatóságok és szervek által teljesített kiadásokra, valamint a bevételekre.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

2. A közvetlenül a Bizottság által irányított műveleteket az első és harmadik részben megállapított szabályoknak megfelelően kell végrehajtani.

149. cikk

√ Az EMGA-források lekötése Õ

ê 1995/2006 1. cikk (86) bekezdés a) pont

1. Az EMGA minden pénzügyi évre nem differenciált előirányzatokat tartalmaz, az 1290/2005/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedésekre vonatkozó kiadások kivételével, amelyeket differenciált előirányzatokkal fedeznek.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

2. Az áthozott √ átvitt Õ, de a pénzügyi év végéig fel nem használt kifizetési előirányzatokat törölni kell.

ê 1995/2006 1. cikk (86) bekezdés b) pont (kiigazított szöveg)

3. Az 1290/2005/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett fellépésekhez kapcsolódó, le nem kötött előirányzatok csak a következő pénzügyi évre vihetők át.

Az átvitel nem haladhatja meg – az első albekezdésben említett eredeti előirányzatok 2 %-át kitevő értékhatáron belül – a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. szeptember 29-i 73/2003/EK tanácsi rendelet[31] 11. cikkében említett √ , és a legutóbbi pénzügyi év során alkalmazott Õ közvetlen kifizetések kiigazításának összegét, √ és legfeljebb az első albekezdésben említett eredeti előirányzatok 2 %-a lehet Õ valamint a legutóbbi pénzügyi év során alkalmazott átvitelt.

Az átvitt előirányzatok kizárólag az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett fellépéseket fedező költségvetési sorokba kerülhetnek vissza.

Az ilyen átvitel kizárólag azon végső kedvezményezettek számára eredményezhet további kifizetéseket, akiket a legutóbbi pénzügyi évben a közvetlen kifizetéseknek az 73/2009/EK rendelet 11. cikkével összhangban végzett kiigazítása érintett.

A Bizottság legkésőbb azon év február 15-éig meghozza az átvitelről szóló határozatot, amely évre az összegeket átviszik, és erről tájékoztatja a költségvetési hatóságot.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

150. cikk

√ Az EMGA előirányzatainak terhére tett globális előzetes kötelezettségvállalások Õ

1. A Bizottság megtéríti a tagállamok kiadásait.

ê 1995/2006 1. cikk (87) bekezdés (kiigazított szöveg)

2. Az e kifizetések összegét megállapító bizottsági határozatok globális előzetes kötelezettségvállalásokat képeznek, amelyek nem haladhatják meg az EMGA- √ ra elkülönített Õ ban szereplő összes előirányzatot.

3. November 15-től az EMGA rendszeres igazgatási kiadásai előre leköthetők a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatok ellenében √ terhére Õ . Az ilyen kötelezettségvállalások azonban nem léphetik túl √ haladhatják meg Õ a folyó pénzügyi évre vonatkozó összes előirányzat háromnegyedét. Csak olyan kiadásokra alkalmazhatók, amelyekre √ amelyeknek alapelvét Õ valamely meglévő alap-jogiaktus alapelvet állapította meg.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (88) bekezdés

151. cikk

√ Az EMGA-források költségvetési kötelezettségvállalásainak tervezése és ütemezése Õ

1. è1 Az EMGA-ra vonatkozó szabályokban említett hatóságok és szervek által teljesített kiadások a tagállamok által elküldött igazolások √ kiadáskimutatások Õ kézhezvételét követő két hónapon belül alcím, jogcímcsoport és jogcím szerinti kötelezettségvállalás tárgyát képezik. Ilyen kötelezettségvállalás e két hónapos határidő után is megtehető, amikor a kérdéses költségvetési sorokat érintő előirányzat-átcsoportosítási eljárásra van szükség. Azon eseteket kivéve, amikor a tagállam még nem teljesítette a kifizetést, illetve amikor a jogosultság kétséges, az összegeket ugyanazon két hónapos határidőn belül kifizetésként kell elszámolni ⎜.

E költségvetési kötelezettségvállalást le kell vonni a 150. cikkben említett globális előzetes kötelezettségvállalásból.

2. Azon globális előzetes kötelezettségvállalásokat, amelyeket egy pénzügyi évre vállaltak, és amelyek √ a következő pénzügyi év február 1-jéig Õ nem idéztek elő √ kötelezettségvállalást Õ a költségvetés-nómenklatúra egy adott sorára a következő pénzügyi év február 1-jéig kötelezettségvállalást, az eredeti pénzügyi év tekintetében törölni kell.

3. Az (1) és a (2) bekezdést a végső elszámolásra is figyelemmel kell alkalmazni.

ê 1995/2006 1. cikk (89) bekezdés (kiigazított szöveg)

152. cikk

√ Az EMGA-források könyvelése Õ

A költségvetési számvitelben a kiadásokat a Bizottság által a tagállamoknak legkésőbb az adott év december 31-éig teljesített visszafizetések alapján kell a pénzügyi év számláira lekönyvelni, feltéve hogy a számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő pénzügyi év január 31-éig megkapta a kifizetési utalványt.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

153. cikk

√ Az EMGA-előirányzatok átcsoportosítása Õ

ê 1995/2006 1. cikk (90) bekezdés

1. Amennyiben a Bizottság a 23. cikk (1) bekezdése alapján előirányzatokat csoportosíthat át, úgy legkésőbb a következő pénzügyi év január 31-éig meghozza határozatát, és erről a 23. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a költségvetési hatóságot.

⎢ 1605/2002

2. Az (1) bekezdésben említettektől eltérő esetekben a Bizottság legkésőbb a következő pénzügyi év január 10-éig átcsoportosításról szóló javaslatot terjeszt a költségvetési hatóság elé.

A költségvetési hatóság az ilyen átcsoportosításokra vonatkozó döntését a 24. cikkben előírt eljárással összhangban, de háromhetes határidőn belül hozza meg.

ê 1995/2006 1. cikk (91) bekezdés (kiigazított szöveg)

154. cikk

√ Az EMGA címzett bevételei Õ

1. Az e cím szerinti célhoz kötött √ címzett Õ bevételeket a 18. cikk (24) bekezdésével összhangban eredet szerint kell √ kiadási tételekhez Õ hozzárendelni.

2. Az 1290/2005/EK tanácsi rendelet 30. cikkében említett, végső elszámolásról szóló határozatok eredményét egyetlen jogcímcsoportba kell elkönyvelni.

ê 1995/2006 1. cikk (92) bekezdés

II. CÍM

STRUKTURÁLIS ALAPOK, KOHÉZIÓS ALAP, EURÓPAI HALÁSZATI ALAP, EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP, VALAMINT A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉGBEN LÉTREHOZOTT, MEGOSZTOTT IGAZGATÁSSAL IRÁNYÍTOTT ALAPOK

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

155. cikk

√ Az Unió más alapjaira alkalmazandó különös rendelkezések hatálya Õ

ê 1995/2006 1. (93) bekezdés a) pont

1. E rendelet első és harmadik része – amennyiben e cím másként nem rendelkezik – alkalmazandó az az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA)[32], az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA)[33], az Európai Szociális Alapra (ESZA)[34], a Kohéziós Alapra[35], az Európai Halászati Alapra (EHA)[36], valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben létrehozott, az 53a. cikk értelmében megosztott irányítással irányított alapokra (a továbbiakban: az alapok) vonatkozó rendeletekben említett hatóságok és szervek által teljesített kiadásokra, valamint bevételeikre.

⎢ 1605/2002

2. A közvetlenül a Bizottság által irányított műveleteket az e rendelet első és harmadik részében megállapított szabályokkal összhangban kell végrehajtani.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

156. cikk

√ Az Unió más alapjait érintő hozzájárulások kifizetése, időközi kifizetések és visszafizetések Õ

1. Az alapokból származó pénzügyi hozzájárulások kifizetéséteit a Bizottság a 155. cikkben említett szabályozással összhangban teljesíti.

2. A Bizottság által eszközölt időközi kifizetések határidejét a 155. cikkben említett szabályozással √ rendeletekkel Õ összhangban kell megállapítani.

3. A tagállami visszafizetések kezelését és ezek hatását az alapokból történő hozzájárulások összegére a 155. cikkben említett rendelkezések √ rendeletek Õ szabályozzák.

ò új szöveg

4. A 10. cikktől eltérve az előlegfizetések visszafizetéséből keletkező, december 31-én rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok átvihetők a program lezárásáig, és szükség esetén felhasználhatók, amennyiben más kötelezettségvállalási előirányzatok már nem állnak rendelkezésre.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

157. cikk

√ Más uniós alapok előirányzatainak visszavonás Õ

A √ Bizottság a lekötött előirányzatokat a Õ 155. cikkben említett szabályozásban √ rendeletekben Õ előírt feltételek között √ szerint Õ a Bizottság automatikusan visszavonja a lekötött előirányzatokat.

ê 1995/2006 1. cikk (94) bekezdés (kiigazított szöveg)

A visszavont előirányzatokat egyértelműen kizárólag a Bizottságnak tulajdonítható √ , nyilvánvaló Õ hiba esetén √ lehet Õ újra rendelkezésre lehet bocsátani.

⎢ 1605/2002

E célból a Bizottság megvizsgálja az előző pénzügyi év során visszavont kötelezettségvállalásokat, és – a szükségletek alapján – legkésőbb a folyó év február 15-éig határoz a szóban forgó előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásának szükségességéről.

ê 1995/2006 1. cikk (95) bekezdés (kiigazított szöveg)

158. cikk

√ Az előirányzatok más uniós alapok közötti átcsoportosítása Õ

Az e címben említett működési √ operatív Õ kiadások esetében a Bizottság – az EMVA kivételével – átcsoportosíthat előirányzatokat az egyik címből a másikba, feltéve, hogy az érintett előirányzatok a 155. cikkben említett alapokra irányadó rendeletek értelmében ugyanazon célkitűzésre vonatkoznak, vagy technikai segítségnyújtási kiadások.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

159. cikk

√ Az Unió más alapjainak kezelése, kiválasztása és ellenőrzése Õ

A projektek kiválasztásával és kezelésével és az ellenőrzéssel kapcsolatos szempontokat a 155. cikkben említett rendelkezések √ rendeletek Õ szabályozzák.

III. CÍM

KUTATÁS

160. cikk

√ Kutatásra szánt források Õ

1. A kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokra az első és a harmadik részt kell alkalmazni, kivéve, ha e cím másként írja elő.

Ezen előirányzatokat vagy a költségvetés közvetlen vagy közvetett fellépéssel megvalósuló kutatási politikához kapcsolódó címeinek egyikén, vagy egy másik címen a kutatási tevékenységekhez kapcsolódó fejezetben √ alcímben Õ kell megjeleníteni.

Ezeket a végrehajtási szabályokban felsorolt tevékenységek végrehajtásához kell felhasználni.

ê 1995/2006 1. cikk (96) bekezdés (kiigazított szöveg)

(1a) Az olyan bevételekre vonatkozó előirányzatokat, amelyeket az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt jegyzőkönyv által létrehozott Szén- és Acélipari Kutatási Alap képzett, a 18. cikk értelmében célhoz kötött √ címzett Õ bevételként kell kezelni. Az e bevételből származó kötelezettségvállalási előirányzatok akkor állnak rendelkezésre, amikor a várható összegek √ követelés Õ becslése megtörtént, a kifizetési előirányzatok pedig akkor, amikor a bevétel befolyt.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

2. Tekintettel az e címben említett működési √ operatív Õ kiadásokra, a Bizottság átcsoportosíthat egyik címbről a másikbra, feltéve, hogy az előirányzatokat ugyanazon célra használják fel.

3. A kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokból fizetett szakértőket a Tanács által az egyes kutatási keretprogramok elfogadásakor megállapított eljárásokkal összhangban kell alkalmazni.

ê 1995/2006 1. cikk (97) bekezdés (kiigazított szöveg)

160a. cikk

√ A kutatásra szánt források lekötése Õ

1. Azok a kötelezettségvállalási előirányzatok, amelyek √ a kötelezettségvállalások Õ az általuk finanszírozandó, kutatáshoz kapcsolódó projektek végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradása √ miatti visszavonásával keletkeznek Õ miatt visszavont kötelezettségvállalás összegét fedezik, kivételes és kellően megindokolt esetben újból rendelkezésre bocsáthatók, amennyiben az eredetileg tervezett program végrehajtása alapvető fontosságú, hacsak a folyó pénzügyi év költségvetése nem tartalmaz forrásokat e célra.

2. Az (1) bekezdés alkalmazásában a Bizottság minden pénzügyi év kezdetén megvizsgálja az előző pénzügyi év során visszavont kötelezettségvállalásokat, és az igények figyelembevételével értékeli az érintett előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásának szükségességét.

Ezen értékelés alapján a Bizottság minden pénzügyi év február 15-ig megfelelő javaslatokat terjeszthet a költségvetési hatóság elé, valamennyi költségvetési jogcím esetében indokolva az előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátását.

3. A költségvetési hatóság hat héten belül dönt a Bizottság javaslatairól. Ha e határidőn belül nem születik határozat, úgy a javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni.

Az n . évben újra rendelkezésre bocsátható kötelezettségvállalási előirányzatok összege egyetlen esetben sem haladhatja meg az n –1. évben az azonos költségvetési sorban √ soron Õ visszavont teljes összeg 25 %-át.

4. Az újból rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási előirányzatok nem vihetők át.

Az újból rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó jogi kötelezettségvállalásokat az n . év december 31-éig kell megkötni.

Az n . év végén ezen újból rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási előirányzatok fel nem használt egyenlegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő véglegesen visszavonja.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

161. cikk

√ A KKK részvétele nem kutatásra szánt forrásokból finanszírozott fellépésekben Õ

1. A Közös Kutatóközpont (KKK) a 160. cikk (1) bekezdésében említett címeken és fejezeteken felül megjelenített √ alcímeken kívüli Õ előirányzatokbólra elszámolt √ is részesülhet Õ finanszírozásban részesülhet, ð az első rész V. és VI. címe szerinti és ï az egészében vagy részben az általános költségvetésből finanszírozott ð közbeszerzési és támogatási eljárásokon való ï közösségi tevékenységekben való versenytárgyalásos vagy tárgyalásos alapú részvétele tekintetében.

ò új szöveg

A közbeszerzési és támogatási eljárásokban való részvétel vonatkozásában a KKK tagállamban bejegyzett jogi személynek tekintendő.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

2. Az olyan tevékenységekre vonatkozó előirányzatokat, amelyekben a KKK versenytárgyalásos alapon vesz részt, célhoz kötött √ Címzett Õ bevételként kell kezelni a 18. cikk értelmében √ a következőkhöz kapcsolódó előirányzatokat: Õ

ò új szöveg

a) a KKK részvételével zajló támogatási és közbeszerzési eljárások, vagy

b) a KKK által harmadik felek nevében végzett tevékenységek, vagy

c) a más intézményekkel vagy a Bizottság más szervezeti egységeivel műszaki-tudományos szolgáltatások nyújtásáról kötött igazgatási megállapodás keretében végzett tevékenységek.

ê 1605/2002 kiigazított szöveg (kiigazított szöveg)

Az a) és c) pontban említett e bevétel által megteremtett kötelezettségvállalási előirányzatok igénybe vehetőek, amint az esedékessé váló √ a Õ követelésre vonatkozó becslés rendelkezésre áll.

ò új szöveg

A c) pontban említett tevékenységek esetében az öt éven belül fel nem használt előirányzatokat törölni kell.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

Ezen előirányzatok √ felhasználása a költségvetési eredménykimutatásában minden egyes érintett fellépéskategória esetében egy-egy analitikus számlacsoporton kerül feltüntetésre Õ felhasználását a megfelelő fellépés valamennyi kategóriájához tartozó költségvetési eredménykimutatásban az analitikus számlákon kell feltüntetni; ez elkülönül a harmadik (köz- vagy magán-) fél általi finanszírozásból származó bevételektől, illetve a Bizottság által harmadik fél számára végzett egyéb szolgáltatásokból származó bevételektől.

ò új szöveg

3. Támogatási és közbeszerzési eljárásokban e cikk (1) bekezdésével összhangban való részvétele során a közbeszerzésekkel és támogatásokkal kapcsolatos kizárásra és szankciókra vonatkozó rendelkezések tekintetében a KKK-ra nem alkalmazandók a 93. cikkben, a 94. cikk b) és c) pontjában, a 95. és 96. cikkben, valamint a 114. cikk (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek.

A KKK-ról fel kell tenni, hogy teljesíti a gazdasági és pénzügyi kapacitásra vonatkozó követelményeket.

A KKK mentesül a 102. és 118. cikkben előírt biztosítéknyújtási kötelezettség alól.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (98) bekezdés

ð új szöveg

34. Az első rész V. címében szereplő közbeszerzési szabályok nem vonatkoznak a KKK harmadik fél nevében végzett tevékenységeire.

45. A 23. cikktől eltérve a Bizottság a „Közvetlen kutatási fellépés” elnevezésű politikai √ szakpolitikai Õ területre vonatkozó költségvetési címen belül átcsoportosíthat a fejezetek között, legfeljebb az abban a sorban szereplő előirányzatok 15 %-áig, amelyből az átcsoportosítás történik.

IV. CÍM

KÜLSŐ FELLÉPÉSEK

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

162. cikk

√ Külső fellépések Õ

1. A költségvetésből finanszírozott külső fellépésekre az első és a harmadik részt kell alkalmazni, kivéve, ha e cím másként írja elő.

2. Az (1) bekezdésben említett fellépésekre képzett előirányzatokat a Bizottság a következőképpen használja fel:

a) vagy autonóm alapon nyújtott támogatás keretén belül;

b) vagy ð finanszírozási megállapodás aláírása révén valamely, az 53. cikk (1) bekezdése 2) pontjának a) alpontjában említett, harmadik országgal kötött partnerség keretében. ï egy vagy több kedvezményezett harmadik országgal kötött megállapodások alapján

c) vagy az 53. cikkben említett nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodások alapján.

2. FEJEZET

FELLÉPÉSEK VÉGREHAJTÁSA

163. cikk

√ A külső fellépések végrehajtása Õ

è1 Az e címben említett fellépések centralizált alapon √ közvetlenül Õ a Bizottság által, megosztott igazgatással, decentralizált alapon a kedvezményezett harmadik ország vagy országok által vagy nemzetközi szervezetekkel közösen, ð vagy közvetetten az 53. cikk első bekezdése 2) pontjának a)–h) alpontjában felsorolt személyek és szervezetek által, ï az 53–57. cikkben foglalt vonatkozó rendelkezésekkel összhangban hajthatók végre ⎜. A külső fellépésekre vonatkozó előirányzatokat egy közös célkitűzés elérése érdekében más forrásokból származó pénzeszközökkel lehet kombinálni.

ò új szöveg

164. cikk

A külső fellépésekre képzett vagyonkezelői alapok

A vészhelyzeti, vészhelyzetet követő, illetve a tematikus intézkedésekre a Bizottság – a más donorokkal megkötött megállapodást követően – vagyonkezelői alapokat hozhat létre. Az egyes vagyonkezelői alapok célkitűzését az adott vagyonkezelői alap alapító okirata határozza meg.

Az Unió és a donorok hozzájárulása elkülönített bankszámlára kerül. Ezek a hozzájárulások nem képezik részét az Unió költségvetésének, kezelésüket a Bizottság végzi a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körében. Az 53. cikk (1) bekezdése 2) pontjának a)–h) alpontjában említett szervezetekre és személyekre a közvetlen irányítás vonatkozó szabályaival összhangban költségvetés-végrehajtási feladatok ruházhatók.

A vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője. Ő felel a számviteli eljárások és a számlatükör meghatározásáért.

A Bizottság belső ellenőre és a Számvevőszék ugyanazon jogokkal rendelkezik a vagyonkezelői alapok felett, mint a Bizottság által végrehajtott más fellépések tekintetében.

Az elkülönített bankszámla megnyitása és megszüntetése a számvitelért felelős tisztviselő feladata.

A Bizottság biztosítja a könyvelő és az engedélyezésre jogosult tisztviselők feladatkörének szigorú szétválasztását.

A Bizottság elnökletével minden vagyonkezelői alap esetében igazgatótestületet hoznak létre, amely biztosítja a donorok képviseletét, valamint dönt az alap felhasználásáról.

A vagyonkezelői alapban összegyűjtött források kezelése a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság alapelvével összhangban történik. A források lekötése és kifizetése a Bizottság pénzügyi megbízottjainak feladata.

A Bizottság jogosult a vagyonkezelői alapban összegyűlt források maximum 7 %-át az igazgatási költségek fedezése céljából visszatartani. A vagyonkezelői alapok működési ideje alatt ezek az igazgatási díjak a költségvetési rendelet 18. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmében vett címzett bevételeknek minősülnek.

A vagyonkezelői alap által finanszírozott fellépésekhez kapcsolódó visszafizettetési utasítások tekintetében a számvitelért felelős tisztviselő lép fel. A visszafizettetési utasítások teljesítéséből eredő bevételeket vissza kell vezetni a vagyonkezelői alap elkülönített bankszámlájára. A visszafizettetési utasítások törlése, illetve az azokról történő lemondás a költségvetési rendelet 73. cikkében említett szabályokkal összhangban történik.

A vagyonkezelői alapokat az alapító megállapodásban meghatározott, korlátozott időtartamra hozzák létre. Ez az időtartam az igazgatótestület kérésére, bizottsági határozattal meghosszabbítható.

A vagyonkezelői alap felszámolásáról a Bizottság határoz a működési időtartam lejáratát követően.

E vagyonkezelői alapok kezelési, jelentéstételi és irányítási módját részletesen a végrehajtási szabályok írják le.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

165. cikk

√ A külső fellépések végrehajtása közvetett irányítással Õ

A fellépések kedvezményezett harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek általi ð közvetlen irányítással történő ï véghezvitele √ végrehajtása Õ a Bizottság részletes vizsgálatának tárgya. Az ilyen részletes vizsgálat vagy előzetes jóváhagyás alapján, vagy visszamenőlegesen √ utólagos ellenőrzéssel Õ, vagy kombinált eljárás útján történik.

166. cikk

√ A külső fellépések végrehajtásáról szóló megállapodások Õ

1. A végrehajtandó intézkedések √ fellépések Õ érdekében a következő megállapodásokat √ közül Õ kell √ egyet vagy többet Õ megkötni:

ê 1995/2006 1. cikk (100) bekezdés a) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

a) egy finanszírozási megállapodás a Közösség nevében eljáró Bizottság és a kedvezményezett harmadik ország vagy országok vagy az általuk kijelölt szervek (a továbbiakban: a kedvezményezettek) ð valamely, a 163. cikkben említett szervezet ï között;

b) egy szerződés vagy támogatási megállapodás a Bizottság és a fellépések véghezviteléért felelős nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervek vagy a Bizottság és a fellépések véghezviteléért √ végrehajtásáért Õ felelős természetes vagy jogi személyek között.

ê 1995/2006 1. cikk (100) bekezdés b) pont (kiigazított szöveg)

A külső támogatás nyújtásának feltételeit az e bekezdés a) és b) pontjában előírt finanszírozási megállapodásat, szerződéseket vagy támogatásokat kezelő jogi eszköz fekteti le.

ê 1995/2006 1. cikk (100) bekezdés c) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2. Az (1) bekezdés a) pontjában említett kedvezményezett harmadik országokkal ð szervezetekkel ï való √ kötött Õ finanszírozási megállapodásokat legkésőbb az n +1. év december 31-éig kell megkötni, ahol az n . év az az év, amelyben a költségvetési kötelezettségvállalást megtették.

ð A megállapodások rögzítik azt az időszakot, amelyen belül az (1) bekezdés a) pontjában említett szervezeteknek meg kell kötniük valamennyi, a fellépést ï Az ilyen finanszírozási megállapodásokat végrehajtó egyedi √ szerződést és támogatást Õ szerződéseket, támogatásról szóló határozatokat és megállapodásokat ð . A többdonoros fellépéseket kivéve, ezek az ï √ időszakok Õ legkésőbb a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontja után három évvel véget kell érjenek meg kell kötni vagy el kell fogadni. √ , az alábbiak kivételével: Õ

a) Az Ö az Õ ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó egyedi szerződéseket esetében és megállapodásokat később is meg lehet kötni.";

ò új szöveg

ð b) kivételes körülmények között az alábbi esetekben:

- a már megkötött szerződések módosító záradékai esetében;

- (ii) egy meglévő szerződés lejárat előtti megszüntetését követően megkötendő egyedi szerződések esetében;

- (iii) az érintett feladatokkal megbízott szervezet változása esetén. ï

ê 1995/2006 1. cikk (100) bekezdés d) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

3. A (2) bekezdés rendelkezései a következő esetekben nem vonatkoznak vonatkozik a ð az éves részletekre bontott kötelezettségvállalások révén végrehajtott ï többéves programokra:

- az előcsatlakozási támogatási eszköz ð átmeneti támogatásra és intézményfejlesztésre, ï határokon átnyúló együttműködésre, regionális fejlesztésre, humán erőforrás-fejlesztésre és vidékfejlesztésre vonatkozó komponensei;

- az európai szomszédsági és partnerségi eszköz határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó komponense.

Ezekben az esetekben ð a Bizottság az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban automatikusan visszavonja az előirányzatokat. ï a következő szabályok alkalmazandók:

a) Ezen többéves programok költségvetési kötelezettségvállalásainak bármekkora részét automatikusan vissza kell vonni, amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalás évét követő harmadik év december 31-ig:

i. nem használták fel előfinanszírozásra; vagy

ii. nem használták fel köztes kifizetésre; vagy

iii. arra vonatkozóan nem mutattak be kiadási nyilatkozatot.

b) A 2017. december 31-én nyitott költségvetési kötelezettségvállalások azon része, amelyre vonatkozóan 2018. december 31-ig nem készítenek kiadási nyilatkozatot, automatikusan visszavonásra kerül.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

3. FEJEZET

SZERZőDÉSEK ODAÍTÉLÉSE √ KÖZBESZERZÉS Õ

167. cikk

√ Közbeszerzés külső fellépések esetében Õ

1. Az 56. cikk rendelkezései és az első rész V. címe 1. fejezetének a beszerzés Ö közbeszerzés Õ általános rendelkezéseivel kapcsolatos rendelkezései alkalmazandók az e címben foglalt szerződésekre, figyelemmel a végrehajtási szabályokban az értékhatárokra és a külső szerződések odaítélésére a végrehajtási szabályokban megállapított intézkedésekre vonatkozó különös rendelkezésekre is. E fejezet alkalmazásában az ajánlatkérő:

a) a Bizottság egy vagy több kedvezményezett √ harmadik ország Õ nevében és érdekében;

b) a kedvezményezett vagy kedvezményezettek;

ê 1995/2006 1. cikk (101) bekezdés a) pont

ð új szöveg

c) egy nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szerv, vagy természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy külső fellépés végrehajtása céljából támogatás kedvezményezettje ð a 163. cikkben említett, és a megfelelő költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetek. ï

ê 1995/2006 1. cikk (101) bekezdés b) pont (kiigazított szöveg)

2. A beszerzési √ közbeszerzési Õ eljárásokat a 166. cikkben említett finanszírozási megállapodásokban, támogatásról szóló határozatban, vagy támogatási megállapodásban kell megállapítani.

ò új szöveg

3. E fejezet rendelkezései nem alkalmazandók az ágazatspecifikus alap-jogiaktus keretében hozott azon fellépésekre, amelyek a 110. cikkben említett válságkezelési segélyhez, polgári védelmi műveletekhez és humanitárius segítségnyújtási műveletekhez kapcsolódnak.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

168. cikk

√ A tendereljárásban való részvétel szabályai Õ

1. A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel nyitva áll minden, a Szerződések hatálya alá tartozó személy számára, és – az érintett együttműködési ágazatot szabályozó jogalapot megteremtő jogi aktusok √ alap-jogiaktusok Õ különös rendelkezéseivel összhangban – minden olyan √ más Õ természetes és jogi személy számára, akik a kedvezményezett harmadik ország vagy bármely más olyan harmadik ország állampolgárai, amelyeket ezen aktusok kifejezetten említenek.

2. Kellően indokolt kivételes ð A 49. cikkben említett ï esetekben az együttműködést szabályozó jogalapot megteremtő jogi aktusokban megállapított különös feltételek ð az engedélyezésre jogosult tisztviselő által megfelelően megindokolt, kivételes körülmények ï alapján megengedhető, hogy az (1) bekezdésben említetteken kívül más harmadik országok állampolgárai is pályázhassanak a szerződésekre.

3. Amennyiben az áruk vagy szolgáltatások piacának megnyitására vonatkozó olyan megállapodást kell alkalmazni, amelynek a Közösség szerződő fele, úgy a költségvetés által finanszírozott beszerzések szerződései szintén nyitva állnak az (1) és a (2) bekezdésben említetteken kívül más harmadik országok állampolgárai számára, az e megállapodásban megállapított feltételekkel.

ê 1995/2006 1. cikk (102) bekezdés

4. FEJEZET

TÁMOGATÁSOK

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

169. cikk

√ Külső fellépések teljes körű finanszírozása Õ

Egy fellépést csak akkor lehet teljes egészében a költségvetésből finanszírozni, ha ez annak végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesnek bizonyul.

ê 1995/2006 1. cikk (103) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

169a. cikk

√ A külső fellépések keretében nyújtott támogatásokra alkalmazandó szabályok Õ

A decentralizált igazgatásban √ közvetett irányítás keretében Õ, a kedvezményezett harmadik országok √ 163. cikkben említett szervezetek Õ által alkalmazandó támogatási eljárásokat a 166. cikkben említett √ a Bizottság és e szervezetek között megkötött Õ finanszírozási megállapodásokban kell megállapítani √ rögzíteni Õ .

ò új szöveg

169b. cikk

A fellépések által generált bevételek

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a valamely fellépés által generált bevételt levonhatja a 109. cikk (4) bekezdésében említett nyereségből, amennyiben a támogatási megállapodás rendelkezett a bevételgenerálásról, és amennyiben az újrabefektetésre kerül a fellépés fenntarthatóságának biztosítása érdekében.

ê 1605/2002

5. FEJEZET

ELSZÁMOLÁSOK ELLENőRZÉSE

ê 1995/2006 1. cikk (104) bekezdés (kiigazított szöveg)

170. cikk

√ A külső fellépések keretében nyújtott támogatások uniós ellenőrzése Õ

Minden, a Bizottság és a 163. cikkben említett szervezetek valamelyike közötti megállapodásnak, támogatási megállapodásnak vagy támogatásról szóló határozatnak kifejezetten a Bizottságot és a Számvevőszéket kell megjelölnie minden – a közösségi √ az uniós Õ pénzeszközből részesülő – kivitelező és alvállalkozó feletti, a dokumentumok alapján és a helyszínen történő ellenőrzési hatáskör gyakorlására.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

V. CÍM

EURÓPAI HIVATALOK

171. cikk

√ Az európai hivatalok Õ

1. E cím alkalmazásában „európai hivatalok”: meghatározott horizontális feladatok teljesítésére, egy vagy több intézmény által létrehozott igazgatási szervezetek.

ê 1995/2006 1. cikk (105) bekezdés (kiigazított szöveg)

2. E címet az Európai Csaláselleni √ Csalás Elleni Õ Hivatal (OLAF) működésére is alkalmazni kell, a 174. és 174a. cikk, valamint a 175. cikk (2) bekezdése kivételével.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

3. Az európai hivatalok működésére az első és a harmadik részt kell alkalmazni, kivéve, ha e cím másként írja elő.

172. cikk

√ A hivatalokra vonatkozó előirányzatok Õ

1. Az egyes európai hivatalokra vonatkozó előirányzatokat, amelyek teljes összege a költségvetés bizottsági Bizottságra vonatkozó szakaszán belül egy meghatározott √ külön Õ költségvetési tételben jelenik meg, részletesen annak a szakasznak a melléklete határozza meg.

A melléklet bevételi és kiadási kimutatás formáját ölti, a költségvetés szakaszaival azonos módon tovább bontva.

Az e mellékletben megjelenített előirányzatok valamennyi európai hivatal minden, pénzügyi igényét fedezik feladataiknak az intézmények nevében történő teljesítéséhez szükséges pénzügyi igényét fedezik.

2. Az egyes európai hivatalok létszámtervét a Bizottság létszámtervéhez kell csatolni.

3. Minden európai hivatal igazgatója az √ Az Õ (1) bekezdésben előírt mellékleten belül meghozza az √ belüli Õ átcsoportosításokra vonatkozó döntéseket √ az érintett európai hivatal igazgatója hozza meg Õ . A Bizottság az ilyen átcsoportosításokról tájékoztatja a költségvetési hatóságot.

4. Az egyes európai hivatalok elszámolásai az Unió 121. cikkben említett elszámolásainak szerves részét képezik.

ê 1995/2006 1. cikk (106) bekezdés (kiigazított szöveg)

173. cikk

√ Az intézményközi hivatalok engedélyezésre jogosult tisztviselői Õ

Az egyes európai hivatalok számára a mellékletben megjelenített előirányzatok tekintetében a Bizottság az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört a szóban forgó az érintett európai hivatal igazgatójára ruházza át, az 59. cikkel összhangban.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (107) bekezdés

174. cikk

√ Az intézményközi hivatalok elszámolásai Õ

1. Minden intézményközi európai hivatal analitikus nyilvántartásokat készít a kiadásairól, lehetővé téve az egyes intézményeknek nyújtott szolgáltatásai részarányának meghatározását. è1 Az érintett európai hivatal igazgatója – az igazgatási bizottság jóváhagyása után – elfogadja a számviteli rendszer alapjául szolgáló kritériumokat ⎜.

2. Azon meghatározott költségvetési tételre vonatkozó megjegyzések, amelyen az egyes intézményközi európai hivatalok teljes előirányzatait megjelenítik, √ bemutatják Õ a hivatal által az egyes intézményeknek nyújtott szolgáltatások költségének becsült értékét mutatják be. Ez az (1) bekezdésben előírt analitikus nyilvántartásokon alapul.

3. Az egyes intézményközi európai hivatalok értesítik az érintett intézményeket az analitikus nyilvántartás eredményéről.

ê 1995/2006 1. cikk (108) bekezdés (kiigazított szöveg)

174a. cikk

√ Hatáskör átruházása az intézményközi hivatalokra Õ

1. Minden intézmény átruházhat engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört egy intézményközi európai hivatal igazgatójára a saját szakaszában megjelenő előirányzatoknak igazgatása céljából,; illetve meghatározza a hatáskör átruházásának korlátait és feltételeit √ az adott intézmény határozza meg Õ.

2. A Bizottság belső ellenőre az első rész IV. címének 8. fejezetében megállapított valamennyi felelősséget gyakorolja.

ê 1995/2006 1. cikk (109) bekezdés (kiigazított szöveg)

175. cikk

√ Harmadik félnek nyújtott szolgáltatások Õ

Amennyiben egy európai hivatal megbízása harmadik félnek történő visszterhes szolgáltatások harmadik félnek történő nyújtására is kiterjed, úgy az igazgatási bizottság jóváhagyása után annak √ a hivatal Õ igazgatója megállapítja az arra vonatkozó különös rendelkezéseket, hogy e szolgáltatásokat hogyan teljesítsék, és a vonatkozó számlákat hogyan vezessék.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (111) bekezdés a) pont

è2 1995/2006 1. cikk (111) bekezdés b) pont

ð új szöveg

VI. CÍM

IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK

177. cikk

√ Általános rendelkezések Õ

Az igazgatási előirányzatokra az első és a harmadik részt kell alkalmazni, kivéve, ha e cím másként írja elő.

178. cikk

√ Kötelezettségvállalások Õ

1. A rendszeres igazgatási kiadásokat mMinden év november ð október ï 15-étől a rendszeres igazgatási kiadásokat előre le lehet kötni a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatokra √ terhére Õ. è1 E kötelezettségvállalások azonban nem haladhatják meg a költségvetési hatóság által meghatározott, a szóban forgó költségvetési sor √ sorra a Õ folyó pénzügyi évi √ évre meghatározott Õ előirányzatokainak egynegyedét ⎜. Ezek √ A kötelezettségvállalások Õ nem vonatkozhatnak olyan új típusú kiadásokra, amelyeket az előző megfelelően elfogadott költségvetésben elvben még nem hagytak jóvá.

2. A jogi vagy szerződéses rendelkezések szerint előre fizetendő kiadások – például bérleti díjak – december 1-jétől a következő pénzügyi év előirányzatainak terhére kifizethetők. è2 Ebben az esetben, az (1) bekezdésben említett korlát nem alkalmazandó. ⎜

179. cikk

√ Az igazgatási előirányzatokra vonatkozó különös rendelkezések Õ

ê Helyesbítés, HL L 025, 2003.1.30., 43. o.

1. Az igazgatási előirányzatok nem differenciált előirányzatok.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 Helyesbítés, HL L 099, 2007.4.14., 18. o.

2. A pénzügyi évet – akár a helyi gyakorlattal összhangban, akár a berendezések beszerzéseével kapcsolatban kapcsán – meghaladó időszakra kiterjedő szerződésekből eredő è1 működési Ö igazgatási Õ kiadásokat ç azon pénzügyi év költségvetésében kell elszámolni, amelyben azokat teljesítik.

3. Az intézmények a lehető leghamarabb tájékoztatják a költségvetési hatóság két ágát bármely olyan építési projektről, amelynek valószínűleg jelentős pénzügyi kihatása lesz a költségvetésre.

ê 1995/2006 1. cikk (112) bekezdés

a) Amennyiben a költségvetési hatóság valamelyik ága véleményt kíván nyilvánítani, az építési projekttel kapcsolatos értesítés kézhezvételét követő két héten belül értesíti az érintett intézményt véleménynyilvánítási szándékáról. Válasz hiányában az érintett intézmény, az uniós képviselet tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 335. cikkére és az Euratom-Szerződés 185. cikkére is figyelemmel, saját igazgatási autonómiáján belül folytathatja a tervezett műveletet.

A véleményt az értesítéstől számított két héten belül továbbítani kell az érintett intézménynek.

ò új szöveg

b) Az intézmények a költségvetési hatóság jóváhagyását kérik bármely, kölcsönből finanszírozott ingatlanbeszerzéshez vagy építési projekthez.

ê 1995/2006 1. cikk (113) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

VII. CÍM

SZAKÉRTŐK

179a. cikk

√ Szakértők Õ

The implementing rules shall include a specific procedure for the selection of ð natural persons as ï experts, to be paid on the basis of a fixed amount, for assisting the institutions, in particular in √ the evaluation of Õ evaluating proposals and grant applications √ , projects and Õ or tenders for procurement, and for providing technical assistance in the follow-up to, and final evaluation of, projects financed by the budget ð opinion and advice in specific cases ï .A végrehajtási szabályok meghatározzák a fix összeg alapján fizetett, az intézmények munkáját √ a támogatási kérelmek, projektek és pályázatok értékelése terén Õ különösen a következőkben √ szakértőként Õ segítő ð , valamint különleges esetekben véleményt nyilvánító és tanácsot adó természetes személyek ï szakértők speciális kiválasztási eljárását: az ajánlatok és támogatási kérelmek vagy közbeszerzési pályázatok értékelése, valamint a költségvetésből finanszírozott projektek nyomon követéséhez és értékeléséhez történő technikai segítségnyújtás. √ E személyek javadalmazása előre bejelentett fix összeg alapján történik Õ ð kiválasztásuk alapját pedig szakmai kompetenciájuk jelenti. A kiválasztás a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód és az összeférhetetlenség tilalmának alapelvével összhangban lévő kiválasztási kritériumok alapján történik. ï

ê 1605/2002

HARMADIK RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

ê 1995/2006 1. cikk (115) bekezdés (kiigazított szöveg)

181. cikk

√ Átmeneti rendelkezések Õ

1. A 155. cikk (1) bekezdésében említett azon alapok tekintetében, amelyek alap-jogiaktusát e rendelet hatályba lépésének időpontját megelőzően hatályon kívül helyezték, a 157. cikk (1) bekezdése alapján visszavont előirányzatokat újra rendelkezésre lehet bocsátani egy nyilvánvalóan kizárólag a Bizottságnak tulajdonítható hiba esetén, vagy egy olyan vis maior esetében, amely az ezen alapok által támogatott műveletek végrehajtására komoly következményekkel bír.

2. A 95. cikkben hivatkozott központi adatbázist 2009. január 1-jéig kell létrehozni.

32. A 2000–2006-os programozási időszakra szóló strukturális alapokat és a Kohéziós Alapot 2000–2006-os programozási időszakát √ szabályozó Õ irányító rendeletekben említett működési kiadásokat érintő azon előirányzatok átcsoportosítását illetően, amelyekkel kapcsolatban a fennálló közösségi kötelezettségvállalások pénzügyi befejezése √ rendezése Õ érdekében a támogatás √ segítségnyújtás Õ lezárásáig még végre kell hajtani a közösségi kifizetéseket, a Bizottság elvégezheti a címek közötti átcsoportosítást végezhet, feltéve, hogy a szóban forgó előirányzatok:

- ugyanazt a célkitűzést szolgálják, vagy

- közösségi kezdeményezésekhez vagy technikai segítségnyújtáshoz és innovációs intézkedésekhez kapcsolódnak, és ugyanilyen jellegű intézkedésekre csoportosítják át őket.

4. A 30. cikk (3) bekezdése vonatkozik a 2008. évi költségvetés terhére elszámolt kifizetések tekintetében első ízben a 148. cikk (1) bekezdésében említett alapra.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

II. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

182. cikk

√ A költségvetési hatóság információkérése Õ

Az Európai Parlament és a Tanács felhatalmazással bír a hatáskörükbe tartozó költségvetési ügyekkel kapcsolatos információk vagy felvilágosítás megszerzésére.

183. cikk

√ A végrehajtási szabályok elfogadása Õ

ð Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban ï Aa Bizottság szabályokat fogad el az e rendelet végrehajtására √ vonatkozó szabályokról szóló, Õ ð felhatalmazáson alapuló rendeletet ï fogad el.

ò új szöveg

183aa. cikk

A felhatalmazással járó jogkör gyakorlása

1. A 183. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó jogkört határozatlan időre ruházzák a Bizottságra.

2. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

3. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásának Bizottságra ruházott jogköre a 183ab. és 183ac. cikkben rögzített feltételek függvénye.

ò új szöveg

183ab. cikk

A felhatalmazás visszavonása

1. A 183. cikkben említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja.

2. A felhatalmazás visszavonásáról való döntést eredményező belső eljárást megindító intézmény a végleges döntés meghozatala előtt ésszerű időn belül értesíti a másik intézményt és a Bizottságot, feltüntetve az esetlegesen visszavonásra kerülő felhatalmazást, valamint a visszavonás lehetséges okait.

3. A visszavonásról szóló határozat véget vet a határozatban rögzített felhatalmazásnak. Hatálya lehet azonnali vagy a határozatban megjelölt későbbi időponttal kezdődő. A visszavonás nem érinti a felhatalmazáson alapuló, már hatályban lévő jogi aktusok érvényességét. A visszavonásról szóló határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell kihirdetni.

ò új szöveg

183ac. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos kifogások

1. Az Európai Parlament és a Tanács az értesítés időpontjától számított két hónapon belül emelhet kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam egy hónappal meghosszabbítható.

2. Amennyiben e határidő lejártáig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában; a jogi aktus a benne megjelölt időpontban lép hatályba.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus kihirdethető az Európai Unió Hivatalos Lapjában és hatályba léphet e határidő lejárta előtt, amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács tájékoztatja a Bizottságot azon szándékáról, hogy nem emel kifogást.

3. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem léphet hatályba. A kifogással élő intézmény megadja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogásának okait.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

184. cikk

√ Felülvizsgálat Õ

Háromévente, illetve szükség esetén bármikor e E rendeletet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikkében és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés felülvizsgálatnak kell alávetni, az EK-Szerződés 279. cikkében és az Euratom-Szerződés 183. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően bármikor, amikor az szükségesnek bizonyul, felülvizsgálatnak kell alávetni egyeztető eljárás lefolytatása után, ha az Európai Parlament úgy kívánja.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

è1 1995/2006 1. cikk (116) bekezdés a) pont

ð új szöveg

185. cikk

√ Az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján létrehozott ügynökségek és szervezetek költségvetési keretrendelete Õ

1. ð Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban ï è1 A a Bizottság költségvetési keretrendeletet fogad el a Közösség által √ az említett szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján Õ létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező azon szervekre, amelyek tényleges hozzájárulásokat kapnak a √ az uniós Õ költségvetés terhére ⎜.

ð Ez a költségvetési keretrendelet az e rendeletben meghatározott alapelveken és szabályokon alapul. ï

E szervek pénzügyi szabályai nem térhetnek el a keretrendelettől, kivéve, amennyiben különös működési szükségleteik ezt megkívánják, valamint a Bizottság előzetes hozzájárulásával. ðEzek a kivételek nem vonatkoznak az első rész II. címében említett költségvetési alapelvekre, a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvére, valamint a szerveket létrehozó alap-jogiaktusokban foglalt különös rendelkezésekre. ï

2. Az (1) bekezdésben említett szervek költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelősség alól a Tanács ajánlására az Európai Parlament ad mentesítést.

3. A Bizottság belső ellenőre ugyanolyan hatáskört gyakorol az (1) bekezdésben említett szervek felett, mint a Bizottság szervezeti egységei tekintetében.

ð 4. Amennyiben az (1) bekezdésben említett szervek valamelyikét létrehozó alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, az adott szerv bevételeinek és kiadásaink jogszerűségét és szabályszerűségét a Számvevőszék ellenőrzi, mielőtt a szerv elszámolásait a Bizottság elszámolásaiba konszolidálnák. Ez az ellenőrzés a szerv által kijelölt független külső könyvvizsgáló által összeállított könyvvizsgálói jelentésre támaszkodik; a könyvvizsgáló feladata arról megbizonyosodni, hogy a szerv elszámolásai megfelelnek az e rendelet 123. cikkében foglaltaknak. ï

ð 5. A 183aa., 183ab. és 183ac. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók e cikkre. ï

ò új szöveg

185a. cikk

Költségvetésirendelet-minta a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára

Az alap-jogiaktussal létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező és az 53. cikk (1) bekezdése 2. pontjának e) alpontja értelmében a köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott szervek elfogadják saját pénzügyi szabályaikat.

E szabályok magukban foglalják az uniós források hatékony és eredményes kezelésének biztosításához szükséges alapelveket, amelyek különösen az e rendelet 53b. cikkében foglaltakon alapulnak, és amelyeket a Bizottság által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban elfogadandó, egyszerűsített költségvetésirendelet-minta rögzít.

A 183aa., 183ab. és 183ac. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók e cikkre.

ò új szöveg

185b. cikk

Az Euratom Ellátási Ügynökségre vonatkozó különös rendelkezések

Az Unió költségvetésében az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján létrehozott Euratom Ellátási Ügynökség számára elkülönített előirányzatokhoz kapcsolódó igazgatási kiadások végrehajtása e rendelet vonatkozó rendelkezéseivel, valamint az e rendelet végrehajtási szabályaiban rögzített részletes rendelkezésekkel összhangban történik.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

186. cikk

√ Hatályvesztés Õ

Az √ 1605/2002/EK, Euratom Õ 1977. december 21-i költségvetési rendelet hatályát veszti, 53b. cikkének kivételével, amely a 155. cikkben említett alapok által 2013. december 31. előtt tett valamennyi kötelezettségvállalásra alkalmazandó.

A hatályát vesztett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

187. cikk

√ Hatálybalépés Õ

Ez a rendelet az Európai Közösségek Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2003. január 1-jétől kell alkalmazni ð a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002/EK, Euratom rendelet módosításáról szóló bizottsági rendelet alkalmazásának kezdőnapjától és legkésőbb 2012. január 1-jétől alkalmazandó ï .

ò új szöveg

Az 53a. cikk a strukturális alapokra, a Kohéziós Alapra, a vidékfejlesztési alapra, az Európai Halászati Alapra, valamint a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség az 53a. cikk értelmében megosztott igazgatással irányított alapjaira vonatkozó új, a 2014. január 1-jével kezdődő időszakra elfogadásra kerülő többéves pénzügyi keretben alkalmazandó szabályok hatálybalépésének napjától alkalmazandó.

ê 1605/2002 (kiigazított szöveg)

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

[…], […]-án/-én

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[…] […]

MELLÉKLET

A 186. cikkben említett

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1977. december 21-i költségvetési rendelet | 2002. június 25-i költségvetési rendelet |

I. rész – Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó rendelkezések | Első rész – Közös rendelkezések |

I. cím: Általános alapelvek | II. cím: Költségvetési alapelvek |

1. cikk, 1. cikk (1) bekezdése | 4. cikk, 4. cikk (1) bekezdése és 4. cikk (2) bekezdése |

1. cikk, 1. cikk (2) bekezdése | 6. cikk |

1. cikk, 1. cikk (3) bekezdése | 179. cikk, 179. cikk (2) bekezdése |

1. cikk, 1. cikk (4) bekezdése és 1. cikk (5) bekezdése | 7. cikk |

1. cikk, 1. cikk (6) bekezdése | Törölve |

1. cikk, 1. cikk (7) bekezdése | 77. cikk, 77. cikk (3) bekezdése |

2. cikk | 27. cikk és 48. cikk, 48. cikk (2) bekezdése |

3. cikk | 28. cikk |

4. cikk, 4. cikk (1) bekezdése | 17. cikk |

4. cikk, 4. cikk (2) bekezdése | 17. és 18. cikk |

4. cikk, 4. cikk (3) bekezdése | 19. cikk |

5. cikk | 5. cikk |

6. cikk | 6. és 8. cikk |

7. cikk, 7. cikk (1) bekezdése | 9. cikk (1), (2), (4) és (6) bekezdése |

7. cikk, 7. cikk (2) bekezdése | 9. cikk (1), (2), (3), (5) és (6) bekezdése |

7. cikk, 7. cikk (3) bekezdése | Törölve |

7. cikk, 7. cikk (4) bekezdése | 10. cikk |

7. cikk, 7. cikk (5) bekezdése | 9. cikk (1) bekezdése |

7. cikk, 7. cikk (6) bekezdése | 11. és 157. cikk |

7. cikk, 7. cikk (7) bekezdése | Törölve, a 156. cikk, 156. cikk (3) bekezdése kivételével |

7. cikk, 7. cikk (8) bekezdése | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

7. cikk, 7. cikk (9) bekezdése | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

8. cikk, 8. cikk (1) bekezdése | 12. cikk |

8. cikk, 8. cikk (2) és (3) bekezdése | 150. cikk, 150. cikk (3) bekezdése és 178. cikk |

9. cikk | 13. cikk |

10. cikk | 29. cikk, 29. cikk (2) bekezdése |

11. cikk | 16. cikk |

II. cím: A költségvetés megállapítása és szerkezete | III. cím: A költségvetés megállapítása és szerkezete |

I. szakasz: A költségvetés megállapítása | 1. fejezet: A költségvetés megállapítása |

12. cikk | 31. cikk |

13. cikk | 33. cikk |

14. cikk | 34. cikk |

15. cikk, a 15. cikk (2) bekezdése kivételével | 37. cikk |

15. cikk, 15. cikk (2) bekezdése és 16. cikk, 16. cikk (2) bekezdése | 38. cikk |

16. cikk, 16. cikk (1) bekezdése | 35. cikk |

17. cikk | 36. cikk |

18. cikk | 39. cikk |

II. szakasz: A költségvetés szerkezete és bemutatása | 2. fejezet: A költségvetés szerkezete és bemutatása |

19. cikk, 19. cikk (1) bekezdése | 40. és 41. cikk |

19. cikk, 19. cikk (2) és (3) bekezdése | 41. cikk |

19. cikk, 19. cikk (4) bekezdése | 43. cikk |

19. cikk, 19. cikk (5) bekezdése | 44. cikk |

19. cikk, 19. cikk (6) bekezdése | Törölve |

19. cikk, 19. cikk (7) bekezdése | 30. cikk, 30. cikk (1) bekezdése |

19. cikk, 19. cikk (8) bekezdése | 45. cikk |

20. cikk, a 20. cikk (4) bekezdése kivételével | 46. cikk |

20. cikk, 20. cikk (4) bekezdése | 47. cikk |

III. cím: A költségvetés végrehajtása | IV. cím: A költségvetés végrehajtása |

I. szakasz: Általános rendelkezések | 1. fejezet: Általános rendelkezések |

21. cikk | 58. cikk |

22. cikk, 22. cikk (1) bekezdése | 48. és 49. cikk |

22. cikk, 22. cikk (2) bekezdése | 50. cikk, 54. cikk (1) bekezdése és 57. cikk (1) bekezdése |

22. cikk, 22. cikk (3) bekezdése | Törölve |

22. cikk, 22. cikk (4) bekezdése | 51., 52. és 59. cikk |

22. cikk, 22. cikk (4a) bekezdése | 56. cikk |

22. cikk, 22. cikk (5) bekezdése | 1. cikk (2) bekezdése |

23. cikk | 84. cikk |

24. cikk | Törölve |

24a. cikk | 85. és 86. cikk |

25. cikk | 61. cikk |

26. cikk, 26. cikk (1) bekezdése | 21. cikk |

26. cikk, 26. cikk (2) és (4) bekezdése | 22. cikk |

26. cikk, 26. cikk (3) bekezdése | 23. cikk |

26. cikk, 26. cikk (5) bekezdése | 24. cikk |

26. cikk, 26. cikk (6) és (7) bekezdése | Törölve |

26. cikk, 26. cikk (8) és (9) bekezdése | 25. cikk |

26. cikk, 26. cikk (10) és (11) bekezdése | 26. cikk |

27. cikk, 27. cikk (1) bekezdése | 20. cikk, 20. cikk (1) bekezdése |

27. cikk, 27. cikk (2) és (5) bekezdése | Törölve |

27. cikk, 27. cikk (2a) bekezdése | 20. cikk, 20. cikk (2) bekezdése |

27. cikk, 27. cikk (3) bekezdése | Törölve |

27. cikk, 27. cikk (4) bekezdése | 20. cikk, 20. cikk (3) bekezdése |

II. szakasz: Költségvetési bevételek, rendelkezésre álló alapok kezelése | 5. fejezet: Bevételi műveletek |

28. cikk, 28. cikk (1) bekezdése | 70. cikk, 70. cikk (1) bekezdése |

28. cikk, 28. cikk (2) bekezdése | 71. cikk, 71. cikk (2) bekezdése |

28. cikk, 28. cikk (3) bekezdése | 70. cikk, 70. cikk (2) bekezdése |

28a. cikk | 74. cikk |

29. cikk | 73. cikk |

30. cikk | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

31. cikk | 69. cikk |

32. cikk | 15. cikk |

33. cikk | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

34. cikk | 131. cikk |

35. cikk | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

III. szakasz: Kötelezettségvállalások, jóváhagyás, meghatalmazás és kiadások kifizetése | 6. fejezet: Kiadási műveletek |

36. cikk | 77. cikk, 77. cikk (1) és (2) bekezdése és 166. cikk, 166. cikk (2) bekezdése |

37. cikk | Törölve |

38. cikk | Törölve |

39. cikk | Törölve |

40. cikk | 79. cikk |

41. cikk | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

42. cikk | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

43. cikk | 80. cikk |

44. cikk | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

45. cikk | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

46. cikk | 81. cikk |

47. cikk | Törölve |

48. cikk | Törölve |

49. cikk | 71. cikk, 71. cikk (4) bekezdése |

50. cikk | Törölve |

51. cikk, 51. cikk (1) bekezdése | Törölve |

51. cikk, 51. cikk (2) bekezdése | 82. cikk |

51. cikk, 51. cikk (3) bekezdése | Törölve |

52. cikk | Törölve |

53. cikk | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

54. cikk | 63. cikk |

IV. szakasz: Levelezés kezelése |

55. cikk | Törölve |

IV. cím: Szerződések megkötése, leltárok, számvitel | V. cím: Szerződések odaítélése Közbeszerzés |

I. szakasz: Árubeszerzési és szolgáltatási szerződések, beszerzési, lízing- és bérleti szerződések |

56. cikk | 105. cikk |

57. cikk | Törölve |

58. cikk, 58. cikk (1) bekezdése | 88. cikk, 89. cikk, 89. cikk (2) bekezdése és 91. cikk |

58. cikk, 58. cikk (2) bekezdése | 90. cikk |

58. cikk, 58. cikk (3) bekezdése | 97. cikk, 97. cikk (1) bekezdése |

58. cikk, 58. cikk (4) bekezdése | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

59. cikk | 91. cikk, 91. cikk (2) bekezdése |

60. cikk | 91. cikk, 91. cikk (3) bekezdése |

61. cikk | Törölve |

62. cikk | 89. cikk, 89. cikk (1) bekezdése |

63. cikk | Törölve |

64. cikk | Törölve |

64a. cikk | 102. cikk |

II. szakasz: Ingó és ingatlan vagyonleltár | VII. cím: A beszámoló bemutatása és könyvvezetés |

4. fejezet: Vagyonleltár |

65. cikk | 138. cikk, 138. cikk (1) bekezdése |

66. cikk | 138. cikk, 138. cikk (2) bekezdése |

67. cikk | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

68. cikk | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

III. szakasz: Számlák | 3. fejezet: Könyvvezetés |

69. cikk | 132. és 133. cikk |

70. cikk | 132., 133., 134. és 137. cikk |

70a. cikk | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

71. cikk | Törölve |

72. cikk | 132. cikk, 132. cikk (3) bekezdése és 136. cikk |

V. cím: Az engedélyezésre jogosult tisztviselők, pénzügyi ellenőrök, számvitelért felelős tisztviselők és előlegalapok vezető tisztviselőinek felelősségei | IV. cím: A költségvetés végrehajtása 4. fejezet: A pénzügyi szereplők kötelezettsége |

73. cikk | 66. cikk |

74. cikk | Törölve |

75. cikk, 75. cikk (1) bekezdése | 67. cikk |

75. cikk, 75. cikk (2) bekezdése | 68. cikk |

75. cikk, 75. cikk (3) bekezdése | Törölve |

75. cikk, 75. cikk (4) bekezdése | Törölve |

75. cikk, 75. cikk (5) bekezdése | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

76. cikk | 65. cikk, 65. cikk (2) bekezdése |

77. cikk | Törölve |

VI. cím: Elszámolások bemutatása és ellenőrzése | VII. cím: A beszámoló bemutatása és könyvvezetés 1. fejezet: A beszámolók bemutatása |

78. cikk | 128. cikk |

79. cikk | 128. cikk |

80. cikk | 122. és 127. cikk |

81. cikk | 126. és 128. cikk |

82. cikk | 128. cikk, 128. cikk (2) bekezdése |

83. cikk, 83. cikk (1) bekezdése | 140. cikk, 140. cikk (3) bekezdése |

83. cikk, 83. cikk (2)–(4) bekezdése | 139. cikk |

84. cikk | Törölve |

85. cikk | 140. cikk, 140. cikk (1) és (2) bekezdése |

86. cikk | 141. cikk |

87. cikk | 142. cikk, 142. cikk (1)–(5) bekezdése |

88. cikk | 143. cikk |

88a. cikk | Törölve |

89. cikk, 89. cikk (1) bekezdése | 145. cikk, 145. cikk (1) bekezdése |

89. cikk, 89. cikk (2), (3) és (5) bekezdése | 146. cikk |

89. cikk, 89. cikk (4) bekezdése | 145. cikk, 145. cikk (2) és (3) bekezdése |

89. cikk, 89. cikk (6) bekezdése | Törölve |

89. cikk, 89. cikk (7) és (8) bekezdése | 147. cikk |

89. cikk, 89. cikk (9) és (10) bekezdése | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

90. cikk | 144. cikk |

VII. cím: A kutatási és műszaki fejlesztési előirányzatokra vonatkozó különös rendelkezések | Második rész: Különös rendelkezések III. cím: Kutatás |

91. cikk | 160. cikk, 160. cikk (1) bekezdése |

92. cikk, 92. cikk (1) és (2) bekezdése | 160. cikk, 160. cikk (1) bekezdése |

92. cikk, 92. cikk (3) bekezdése | 161. cikk, 161. cikk (1) bekezdése |

92. cikk, 92. cikk (4) bekezdése | 161. cikk, 161. cikk (3) bekezdése |

93. cikk | Törölve |

94. cikk | Törölve |

95. cikk | 161. cikk, 161. cikk (4) bekezdése |

96. cikk, 96. cikk (1) és (4) bekezdése | 161. cikk, 161. cikk (2) bekezdése |

96. cikk, 96. cikk (2) és (3) bekezdése | Törölve |

97. cikk | Törölve |

VIII. cím: Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegére alkalmazandó különös rendelkezések | Második rész: Különös rendelkezések I. cím: Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege |

98. cikk | 148. cikk |

99. cikk, 99. cikk (1) bekezdése | 150. cikk, 150. cikk (1) és (2) bekezdése |

99. cikk, 99. cikk (2) bekezdése | Törölve |

100. cikk | 151. cikk, 151. cikk (1) bekezdése |

101. cikk | 152. cikk |

102. cikk | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

103. cikk | 151. cikk, 151. cikk (2) bekezdése |

104. cikk | 153. cikk |

IX. cím: A külső támogatásokra alkalmazandó különös rendelkezések | Második rész: Különös rendelkezések IV. cím: Külső fellépések |

I. szakasz: Általános rendelkezések | 1. fejezet: Általános rendelkezések |

105. cikk, 105. cikk (1) és (2) bekezdése | 162. cikk |

105. cikk, 105. cikk (3) bekezdése | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

105. cikk, 105. cikk (4) bekezdése | Törölve |

105. cikk, 105. cikk (5) bekezdése | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

106. cikk, 106. cikk (1) bekezdése | 166. cikk |

106. cikk, 106. cikk (2) bekezdése | Törölve |

106. cikk, 106. cikk (3) bekezdése | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

II. szakasz: Végrehajtás | 2. fejezet: Fellépések végrehajtása |

107. cikk | Törölve |

108. cikk | Törölve |

109. cikk | Törölve |

110. cikk | Törölve |

111. cikk | Törölve |

III. szakasz: Szerződések odaítélése | 3. fejezet: Szerződések odaítélése |

112. cikk | 167. cikk, 167. cikk (1) bekezdése |

113. cikk | 167. cikk, 167. cikk (2) bekezdése |

114. cikk | 168. cikk |

115. cikk | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

116. cikk | Törölve |

117. cikk | Törölve |

118. cikk | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

119. cikk | Törölve |

IV. szakasz: Elszámolások ellenőrzése | 4. fejezet: Elszámolások ellenőrzése |

120. cikk | 170. cikk |

X. cím: A Közösségben működő hivatalokban és kirendeltségekben és a Közösségen kívüli küldöttségeken szolgálatot teljesítő személyzettel és igazgatásukkal kapcsolatos előirányzatok kezelésére alkalmazandó különös rendelkezések | Törölve |

121. cikk | Törölve |

122. cikk (törölve) | Törölve |

123. cikk | Törölve |

XI. cím: Harmadik feleknek és külső szerveknek a Közösség tevékenységében való pénzügyi részvételére alkalmazandó különös rendelkezések | Törölve |

I. szakasz: Általános rendelkezések |

124–126. cikk | 18. cikk (1) bekezdésének d) pontja |

II. szakasz: Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerint előírt részvételre alkalmazandó rendelkezések |

127–132. cikk | 18. cikk (1) bekezdésének d) pontja |

XIa. cím: A 1467/97/EK rendelet 4. szakaszában említett szankciókra vonatkozó különös rendelkezések |

132a. cikk | 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja |

XII. cím: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatalára alkalmazandó különös rendelkezések | V. cím: Európai Hivatalok |

133. cikk | 171–175. cikk |

II. rész: Az Európai Közösségek által lebonyolított hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletekre alkalmazandó rendelkezések |

134. cikk | 130. cikk |

135. cikk | Lásd a 183. cikkben előírt rendeletet |

136. cikk | Törölve |

137. cikk | 142. cikk, 142. cikk (6) bekezdése |

III. rész: Átmeneti és záró rendelkezések | Harmadik rész: Átmeneti és záró rendelkezések |

138. cikk | 182. cikk |

139. cikk | 183. cikk |

140. cikk | 184. cikk |

141. cikk | 186. cikk |

142. cikk | 185. cikk |

143. cikk | 187. cikk |

é

I. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és módosításainak jegyzéke

A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete | (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.) |

A Tanács 2006. december 13-i 1995/2006/EK, Euratom rendelete | (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) |

A Tanács 2007. december 17-i 1525/2007/EK rendelete | (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) |

V. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

1605/2002/EK, Euratom rendelet | E rendelet |

1. cikk |

- | I. melléklet |

Melléklet | II. melléklet |

________

[1] A Tanács 2002. június 26-i 1605/2002 rendelete.

[2] A Bizottság COM(2010) 2020 számú közleményének 3.2. pontja.

[3] HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

[4] A Bizottság 2002. december 23-i 2342/2002 rendelete.

[5] COM(2010) 85, 2010.3.24.

[6] COM(2010) 71, 2010.3.3.

[7] http://ec.europa.eu/budget/library/consultations/FRconsult2009/draft_report_en.pdf

[8] A költségvetési rendelet 2. cikke.

[9] Az EUMSz. 310. cikkének (6) bekezdése.

[10] Az EUMSz. 290. cikke szerint a jogalkotó hatóság csak az érintett jogalkotási aktus, azaz jelen esetben a költségvetési rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítésére, illetve módosítására hatalmazhatja fel a Bizottságot.

[11] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről szóló intézményközi megállapodás 20. pontja szerint a Bizottság évente két alkalommal terjeszt a költségvetési hatóság elé pénzügyi tervet. Lásd COM(2010) 73, 2010.3.3. Ez a rendelkezés megfelel a jelenleg hatályos intézményközi megállapodás 46. pontjának.

[12] 2004/18/EK irányelv.

[13] HL C 162., 2001.6.5., 1. o. és HL C 92., 2002.4.17., 1. o.

[14] HL L […], […], […] o.

[15] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[16] HL L 356., 1977. 12. 31., 1. o. A legutóbb a 762/2001/EK, ESZAK, Euratom rendelettel (HL L 111., 2001.4.20., 1. o.) módosított rendelet.

[17] √HL L 357., 2002.12.31., 1. o. Õ

[18] HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

[19] C(2009) 4264, [dátum].

[20] HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

[21] HL L 297., 2003.11.15., 1. o. A legutóbb az 1524/2007/EK rendelettel módosított rendelet (lásd e Hivatalos Lap 5. oldalát).

[22] √HL L 222., 1978.8.14., 11. o. Õ

[23] HL L 198., 2001.7.21., 1. o.

[24] HL L 161., 1999.6.26., 1. o.

[25] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[26] HL L 281., 1995.11.23., 31. o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

[27] HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[28] HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

[29] HL L 134., 2004.4.30., 114. o. A legutóbb a 2083/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 333., 2005.12.20., 28. o.) módosított irányelv.

[30] HL L 209., 2005.8.11., 1. o. A 320/2006/EK rendelettel (HL L 58., 2006.2.28., 42. o.) módosított rendelet.

[31] HL L 270, 2003.10.21., 1. o. A legutóbb az 1405/2006/EK rendelettel (HL L 265, 2006.9.26., 1. o.) módosított rendelet.

[32] 1290/2005/EK rendelet.

[33] Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1080/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (HL L 210., 2006.7.31., 1. o.).

[34] Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1081/2006/EK rendelete az Európai Szociális Alapról (HL L 210., 2006.7.31., 12. o.).

[35] A Tanács 2006. július 11-i 1084/2006/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (HL L 210., 2006.7.31., 79. o.).

[36] A Tanács 2006. július 27-i 1198/2006/EK rendelete az Európai Halászati Alapról (HL L 223., 2006.8.15., 1. o.).