EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52010IP0192
Union for the Mediterranean European Parliament resolution of 20 May 2010 on the Union for the Mediterranean (2009/2215(INI))
Unió a Mediterrán Térségért Az Európai Parlament 2010. május 20-i állásfoglalása az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezésről (2009/2215(INI))
Unió a Mediterrán Térségért Az Európai Parlament 2010. május 20-i állásfoglalása az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezésről (2009/2215(INI))
HL C 161E., 2011.5.31, p. 126–136
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
31.5.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
CE 161/126 |
2010. május 20., csütörtök
Unió a Mediterrán Térségért
P7_TA(2010)0192
Az Európai Parlament 2010. május 20-i állásfoglalása az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezésről (2009/2215(INI))
2011/C 161 E/19
Az Európai Parlament,
tekintettel az 1995. november 27–28-i euromediterrán külügyminiszteri konferencián elfogadott Barcelonai Nyilatkozatra, amely létrehozta az euromediterrán partnerséget,
tekintettel az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló, „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” (COM(2008)0319) című közleményére,
tekintettel arra, hogy a brüsszeli Európai Tanács 2008. március 13–14-én jóváhagyta a Barcelonai folyamat: Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezést,
tekintettel a 2008. július 13-i párizsi csúcstalálkozónak a mediterrán térségért tett nyilatkozatára,
tekintettel az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés külügyminiszterei 2008. november 3–4-i marseille-i ülésének zárónyilatkozatára,
tekintettel az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés Elnökségének párizsi (2008. július 12.), kairói (2009. november 22.) és rabati (2010. január 22.) nyilatkozataira,
tekintettel a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlése (ARLEM) 2010. január 21-én Barcelonában tartott alakuló ülésének következtetéseire,
tekintettel a gazdasági és szociális tanácsok és hasonló intézmények 2009. október 19-én Alexandriában tartott csúcsértekezletének zárónyilatkozatára,
tekintettel az Európai Unió mediterrán politikájáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2007. március 15-i (1) és a 2008. június 5-i állásfoglalásra (2), valamint a 2009. február 19-i, „Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért” című állásfoglalására (3),
tekintettel a Marrakeshben 2009. november 11–12-én megrendezett, a nők társadalmi szerepének erősítéséről szóló második euromediterrán miniszteri konferencia következtetéseire,
tekintettel az európai szomszédságpolitika megerősítéséről szóló, 2007. november 15-i állásfoglalására (4),
tekintettel az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés bizottságainak a 2010. március 13-án és 14-én Ammanban megtartott hatodik plenáris ülésen elfogadott ajánlásaira,
tekintettel az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés által 2008. október 13-án Jordániában elfogadott, és „A barcelonai folyamat: Unió a Mediterrán Térségért” kezdeményezés külügyminiszterei első marseille-i ülésének átadott ajánlásra,
tekintettel az Unió a Mediterrán Térségért főtitkárságának 2010. március 3-án elfogadott alapszabályzatára,
tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7-0133/2010),
A. |
mivel a földközi-tengeri térség az EU számára kulcsfontosságú terület és mivel a többpólusú és egyre szorosabb szálakkal összekapcsolódó világban a nagy, integrált regionális egységek sokkal inkább képesek lesznek kezelni a társadalmi, kulturális, gazdasági, környezeti, demográfiai, politikai és biztonsági kihívásokat, |
B. |
mivel az Európai Uniónak olyan stratégiai elképzelést kell elfogadnia, amely a déli szomszédaival fenntartott kapcsolataiban az összes ilyen kihívást figyelembe veszi és prioritást biztosít a régió társadalmi, gazdasági és demokratikus fejlődésének, |
C. |
mivel az EU-Szerződés 8. cikke értelmében az Unió a vele szomszédos országokkal különleges kapcsolatokat épít ki a jólét és a jószomszédi viszonyok egy olyan térségének a létrehozása céljából, amely az Unió értékeire épül, és amelyet az együttműködésen alapuló szoros és békés kapcsolatok jellemeznek, |
D. |
mivel az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) lehetőséget biztosít az euromediterrán kapcsolatok regionális és multilaterális dimenziójának további megerősítésére, és perspektívát nyújt a béke, a biztonság és jólét 800 millió lakost számláló térségének kialakításához, valamint ideális keretet biztosít a társadalmi-gazdasági kihívások leküzdéséhez, a regionális integráció előmozdításához és a partnerországok együttes fejlődésének biztosításához, |
E. |
mivel a szomszédságpolitika – a differenciált kétoldalú kapcsolatok elmélyítését privilegizálva – önmagában alkalmatlannak bizonyul a régióban végrehajtandó jelentős, közös integrációs reformfolyamathoz való hozzájárulásra; mivel az UMT létrehozása által kínált lehetőség keretében meg lehet erősíteni egyrészt a bilaterális politikák, másrészt a regionális politikák közötti kiegészítő jelleget, hogy hatékonyabban lehessen megfelelni az euromediterrán együttműködés a demokrácia, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása közös értékeinek kölcsönös elismerésén alapuló célkitűzéseinek; mivel ragaszkodni kell ahhoz, hogy a tagállamok kötelezettséget vállaljanak arra, hogy az európai szomszédságpolitikát (ENP) az EU-Szerződés 8. cikkének megfelelően koherensen és hitelesen folytatják, |
F. |
mivel feltétlenül a barcelonai folyamat vívmányaira kell építeni, melynek célkitűzéseit és megvalósítását a 2008. július 13-i párizsi nyilatkozatnak megfelelően az UMT-nek meg kell erősítenie, és mivel feltétlenül el kell kerülni a már meglévő politikai eszközök és intézményi szintek sokszorozódását, hogy garantálni lehessen az euromediterrán együttműködés számos eszközének hatékonyságát és koherenciáját, |
G. |
mivel kb. tizenöt éve a földközi-tengeri országok kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai gyors diverzifikálását élik meg a például Oroszországgal, Kínával, Indiával, Brazíliával, a Perzsa-öböl menti államokkal fennálló kapcsolataikban, és mivel társadalmaik jelentős átalakulásokon mennek keresztül (fogyasztási szokások, mobilitás, demográfiai változások stb.), amelyek mind hatással voltak a belső, elsősorban területi egyensúlyra, |
H. |
mivel – korlátozott voltuk miatt – a kulturális cserekapcsolatok önmagukban nem képesek egymáshoz közelebb hozni a Földközi-tenger népeit, valamint az is tény, hogy a földközi-tengeri partnerek vonatkozásában Európa fokozatosan veszít kulturális befolyásából, |
I. |
mivel az Európai Unió tagállamai és a földközi-tengeri térség harmadik államai között társadalmi-gazdasági és intézményi szempontból komoly és egyre nagyobb eltérések és jelentős strukturális problémák mutatkoznak, amelyek határozott közös lépéseket tesznek szükségessé minden UMT-tagállam közös érdekében; mivel a földközi-tengeri térség harmadik államainak gazdasági növekedési potenciálja elősegíti ezt a perspektívát; mivel jobb dél–dél regionális integráció szükséges, |
J. |
mivel az UMT olyan régióban formálódik, ahol politikai konfliktusok és feszültségek uralkodnak, amelyek a 2008. júliusi párizsi csúcstalálkozó óta aláásták és lelassították a kezdeményezés megvalósítását; mivel a közel-keleti békefolyamat holtpontra jutott, |
K. |
mivel a gazdasági és pénzügyi válság hatásai, különösen a munkanélküliség problémáját illetően tetézték a partnerországokban már meglévő politikai, gazdasági és társadalmi kihívásokat; mivel ezeknek az országoknak és az EU-nak közös érdeke a munkanélküliek arányának csökkentése a régióban, továbbá hogy jövőbe vetett reményt adjanak a népességnek, különösen a nőknek, a fiataloknak és a vidéken élőknek, |
L. |
mivel az euromediterrán kapcsolatok alakulása és az Unió a Mediterrán Térségért projektjeinek működése és végrehajtása szempontjából rendkívül fontos a közel-keleti békefolyamat újraindítása és tartós, átfogó megoldást nyújtó konkrét kilátások kialakítása, |
M. |
mivel az UMT két legfontosabb újításának, nevezetesen az intézményi újításnak (társelnökség, állandó vegyes bizottság, az UMT főtitkársága), illetve a működéssel kapcsolatos újításnak (integrációs projektek) hatékonyan és átláthatóan kell működnie oly módon, hogy javítsa az állampolgárok – e projekt fő kedvezményezettjeinek – életkörülményeit, |
N. |
mivel a főtitkárság arra hivatott, hogy az intézmény mozgatórugója legyen, mivel hatékonysága a munkáját függetlenül végző személyzet kapacitásától függ, és mivel ráadásul az egymással együttműködő magas rangú izraeli és palesztin tisztviselő jelenléte egy regionális szintű nemzetközi szervezetben ezidáig példa nélküli és reménykeltő fejlemény, |
O. |
mivel a földközi-tengeri régiókat közvetlenül érintik olyan nemzetek fölötti kérdések, mint a fenntartható fejlődés, az energiaellátás biztonsága, a migrációs hullámok, a kulturális cserekapcsolatok és az idegenforgalom, és mivel szembesülnek olyan határokon átnyúló problémákkal is mint a vízgazdálkodás és a vízhez való hozzáférés, a szennyezés, a közlekedési hálózatok fejlesztése, és mivel ennélfogva a helyi és regionális hatóságok kulcsszerepet játszanak a helyi adottságokhoz igazított, fenntartható területrendezési politikák kidolgozásában és a konkrét és integráló projektek megvalósításában, |
P. |
mivel társadalmi-gazdasági súlya, a környezetre gyakorolt hatása és a területi egyensúlyra kifejtett hatása miatt a mezőgazdaság kulcsfontosságú a földközi-tengeri országokban, |
Q. |
mivel a világ vízben szegény népességének 60 %-a a földközi-tengeri medence déli részén és a Közel-Keleten él, és mivel az UNDP-nek az arab világról készített jelentései és a Kék Terv jelentései szerint 2025-re 63 millió ember találhatja magát olyan helyzetben, hogy vízhiánnyal kell küzdenie, |
R. |
emlékeztet az UMT 2008. november 4-i marseille-i miniszterei konferenciájának határozatára a Földközi-tenger két partja közötti digitális megosztottság csökkentéséről, amelynek eredményeként létrejött a BB-MED (széles sávú hálózat a földközi-tengeri térségnek) javaslat, |
S. |
mivel a párizsi csúcstalálkozó óta az UMT keretében bejelentett projekteket általános alulfinanszírozás sújtja, ami megvalósításuk késlekedéséhez vezethet, |
T. |
tekintettel a Földközi-tenger medencéjének egyes részeit emberi, társadalmi, kulturális és gazdasági szempontból felkavaró migrációs hullámokra és egyéb különböző kihívásokra, |
U. |
mivel rendkívül jelentős a migránsok által a Földközi-tenger déli partján fekvő országok lakossága számára átutalt pénzeszközökből származó tőkeáramlás, |
V. |
mivel egyrészt nemrég hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés, és az abból fakadó intézményi változások, másrészt kitartóan rákérdeznek az UMT működésére és finanszírozására, aminek következtében az Európai Parlamentnek a lehető legközelebbről nyomon kell követnie az UMT-vel kapcsolatos fejleményeket, hogy hozzájárulhasson a barcelonai csúcstalálkozó teljes sikeréhez, |
1. |
kéri az UMT állam- és kormányfőit, akik 2010. június 7-én Barcelonában gyűlnek össze, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ez a találkozó két nehéz év után sikerre vigye az UMT intézményeinek elindítását és a nagyszabású projektek megvalósítását, továbbá az euromediterrán együttműködés összes fejezetében történő előrelépéseket; |
2. |
az UMT létrehozása ellenére továbbra is aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU-nak nincs világosan meghatározott földközi-tengeri politikája és nincs hosszú távú stratégiai elképzelés a régió fejlesztésére és stabilizációjára vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy az euromediterrán integrációs folyamatnak újból politikai prioritássá kell válnia az EU menetrendjében; |
3. |
felszólítja az UMT tagállamainak kormányait, hogy részletesen vizsgálják felül és fejlesszék tovább a folyamatban lévő politikai párbeszédet; hangsúlyozza, hogy a kölcsönös tisztelet és megértés szerves részei e párbeszédnek és emlékeztet, hogy ezen új kezdeményezés célkitűzései között világosan szerepelnie kell a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok – legyen szó polgári, politikai, gazdasági, szociális vagy kulturális, esetleg kollektív jogokról – elsősorban a fennálló mechanizmusok megerősítése révén történő előmozdításának és tiszteletben tartásának; ebben az összefüggésben felhívja a figyelmet a véleménynyilvánítás szabadsága, a gondolatszabadság és a hit szabadsága tiszteletben tartásának fontosságára, valamint a kisebbségek – beleértve a vallási kisebbségek – jogainak tiszteletben tartására; kiemeli, hogy a nők jogai, a nemek közötti egyenlőség és a szexuális orientáción alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem különös figyelmet érdemel; megerősíti, hogy támogatja a Földközi-tenger déli partjának demokratikus politikai szervezeteit és civil társadalmát, és elismerését fejezi ki a nőszervezetek által végzett minőségi munka iránt; |
4. |
úgy véli, hogy a földközi-tengeri térség politikai feszültségei és regionális konfliktusai nem fékezhetik az ágazati és többoldalú együttműködések irányába tett konkrét előrelépések lehetőségét, továbbá hogy a nagyszabású, integráló projektek megvalósítása és a nyílt politikai párbeszéd révén az UMT hozzá fog járulni a jóindulatú bizalom légkörének kialakításához, törekedve az igazságosság és a közös biztonság céljainak a szolidaritás és a béke szellemében történő megvalósítására; hangsúlyozza azonban, hogy az UMT nem érhet el teljes sikert a különböző regionális konfliktusoknak a nemzetközi jog tiszteletben tartásával történő megoldása nélkül, ami a Földközi-tenger térségét egységesen békés területté változtatná; |
5. |
kitart amellett, hogy mielőbb igazságos és tartós megoldást kell találni a közel-keleti konfliktusra, és kéri, hogy az EU és az UMT valamennyi tagállama határozottan álljon ki ebben az irányban; megismétli a békefolyamat keretében történő komoly tárgyalások újraindítására irányuló felhívását; e tárgyalások eredményeképpen két, egymás mellett békében, biztonságban és nemzetközileg elismert határok mentén élő állam, egy független, demokratikus és életképes palesztin állam, valamint Izrael állam jöhetne létre; ösztönzi azt a jelentős hozzájárulást, amelyet az UMT az Izrael és a Palesztin Nemzeti Hatóság közötti kapcsolatok javításáért tehet, többek között az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés keretében az izraeli és a palesztin képviselők közötti együttműködés révén; |
6. |
sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy Nyugat-Szahara dekolonizációja még nem fejeződött be; |
7. |
üdvözli, hogy elfogadták az UMT főtitkárságának alapszabályát és kinevezték a főtitkárt, és a barcelonai csúcstalálkozóra tekintettel azt javasolja, hogy az UMT intézményi és működési felépítésének meghatározása az alábbi szempontok szerint valósuljon meg:
|
8. |
emlékeztet arra, hogy a párizsi csúcstalálkozó hat nagy horizontális stratégiai ágazatot határozott meg (polgári védelem, tengeri útvonalak és szárazföldi autóutak, a Földközi-tenger szennyezésmentesítése, mediterrán napenergiaterv, kezdeményezés a földközi-tengeri térség vállalkozásainak fejlesztéséért és az euromediterrán egyetem), amelyek többsége már beépült az Euromed-partnerség keretében elfogadott projektek közé; ennélfogva hangsúlyozza az euromediterrán partnerség keretében már végrehajtott regionális programok és eszközök alapos értékelésének jelentőségét és szeretné, ha az UMT keretében finanszírozott projektek kiválasztása a regionális és helyi szinten hozzáadott érték kritériuma alapján történne; sürgeti e prioritást élvező projektek végrehajtását; |
9. |
fontosnak tartja, hogy az előirányzott projektek finanszírozását az állami és magánpénzalapok összekapcsolásával biztosítsák, növeljék és mobilizálják; ennek kapcsán:
|
10. |
szorgalmazza a harmadik országok gazdasági és jogi környezetének javítására irányuló erőfeszítéseket, ahol elsőbbséget kell biztosítani a működőképes és hiteles szubregionális pénzintézetek felállításának, amelyek odavonzzák a külföldi beruházásokat; javasolja emellett, hogy:
|
11. |
óhajtja a térség gazdasági és jogi környezetének javítását, ami a jövőbeni beruházások elengedhetetlen biztosítéka; ragaszkodik az emberi erőforrások és a foglalkoztatás fejlesztését szolgáló célkitűzéshez, összhangban a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos millenniumi fejlesztési célokkal; hangsúlyozza, hogy a stabil közszolgáltatások megőrzése és fejlesztése egy másik fontos előfeltétel a régió fenntartható fejlődésének garantálásához; |
12. |
meggyőződése, hogy egy nagyobb dél–dél két- és többoldalú gazdasági együttműködés érezhető előnyöket eredményezne a polgárok számára, valamint javítaná a régió politikai környezetét; |
13. |
hangsúlyozza, hogy alapvetően szükséges a dél–dél közötti kereskedelem fejlesztése, amely a kereskedelemnek csak a 6 %-át jelenti, és hogy következésképpen tenni kell az agadiri megállapodás kiterjesztésért; emlékeztet arra, hogy ezen országok érdeke az, hogy erősítsék kapcsolataikat és kereskedelmüket, hogy egységes, erős és vonzó gazdasági pólust jelentsenek a befektetők részére, képesek legyenek megvédeni a régió érdekeit és növeljék a régió fejlődésének értékét. hangsúlyozza, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésnek lehetővé kell tennie, hogy a dél–dél közötti gazdasági integráció előmozdítása érdekében könnyebben teljesüljenek a műszaki és pénzügyi segítség iránti igények; úgy véli, hogy a páneurópai-mediterrán származási kumuláció kiterjesztése és egyszerűsítése hozzájárulhat a fentiek megvalósításához; |
14. |
hangsúlyozza az euromediterrán szabadkereskedelmi térségről jelenleg folyó tárgyalások fontosságát, és arra ösztönzi az UMT-tagállamokat, hogy a WTO-tárgyalások tekintetében törekedjenek álláspontjaik összehangolására; |
15. |
kéri, hogy a Bizottság a kereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalások során vegye figyelembe a létező hatástanulmányok eredményeit, és az éghajlatváltozásra, valamint a gazdasági és társadalmi válságra tekintettel értékelje a liberalizációs folyamat társadalmi és környezeti hatásait, és tegye lehetővé ennek fokozatos és aszimmetrikus bevezetését, védelmet biztosítva a Földközi-tenger két partján a hasonló árukat előállító termelőknek, akik számára – tekintetbe véve a liberalizációs folyamatot – a verseny jelenti a legnagyobb kockázatot; kéri, hogy az Unió a Mediterrán Térségért főképpen olyan projekteket válasszon ki, amelyek a társadalmi és gazdasági szükségletek kielégítését, valamint a környezeti terhelés elkerülhetetlen csökkentését szolgálják; |
16. |
kívánatosnak tartja, hogy a társulási megállapodásokat vizsgálják felül, figyelembe véve a pénzügyi, gazdasági és társadalmi válsággal, valamint az élelmiszer- és energiaválságokkal összefüggő új szükségleteket; emlékeztet arra, hogy az euromediterrán szabadkereskedelmi térség létrehozatalának egyik céljaként továbbra is a fejlődést és a szegénység csökkentését szolgáló kereskedelem fejlesztését kell tekinteni, és reméli, hogy a 2009. decemberi 9-i miniszteri csúcstalálkozó ütemterve lehetővé teszi e cél elérését; |
17. |
sajnálja, hogy a párizsi nyilatkozat elhanyagolta az olyan társadalmi-gazdasági, kereskedelmi és energetikai szempontokat, mint a közvetlen külföldi tőkebefektetések, a foglalkoztatás, az energiahatékonyság, az árnyékgazdaság vagy a szegénység mérséklése, és kéri, hogy a barcelonai csúcstalálkozón mindezt orvosolják; |
18. |
emlékeztet, hogy a migrációs politikák képezik az euromediterrán partnerség egyik prioritását, és felszólítja az Unió a Mediterrán Térségért országait és tagintézményeit, hogy szenteljenek különleges figyelmet a migrációs áramlások összehangolt kezelésének; hangsúlyozza, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés elválaszthatatlanul kapcsolódik a humán erőforrások és a Földközi-tenger népei közötti kapcsolatok előtérbe helyezéséhez, és a migrációs áramlások és az illegális bevándorlás szabályozásán túlmenően ösztönzi a két part közötti szabad mozgás fokozatos megkönnyítését, a migránsok integrációját elősegítő intézkedések megerősítését, a foglalkoztatásra irányuló aktív politikák kidolgozását és a menedékjog alkalmazási körülményeinek javítását; úgy véli, hogy a 2007. november 18–19-én Albufeirában a migrációról tartott Euromed miniszteri konferencia számára biztosítani kell a folytonosságot; |
19. |
felszólítja az Unió a Mediterrán Térségért tagjait, hogy könnyítsék meg a migránsok számára a pénzek átutalását a származási országukban élők javára oly módon, hogy intézkednek a kapcsolódó költségek csökkentése érdekében; |
20. |
emlékeztet az euromediterrán együttműködés (migrációval, társadalmi integrációval, igazságüggyel és biztonsággal foglalkozó) negyedik fejezetének fontosságára és kiemeli annak szükségét, hogy az Unió a Mediterrán Térségért mozdítsa elő az e fejezet alá tartozó együttműködést; |
21. |
kiemeli a mezőgazdasággal, a vidékfejlesztéssel, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a víz és az energia ésszerű használatával kapcsolatos kérdések stratégiai jelentőségét a földközi-tengeri országokban, és kéri, hogy tekintsék politikai prioritásnak a mezőgazdaság területén megvalósuló együttműködést; bátorítja az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésben részt vevő államokat, hogy a WTO-tárgyalások keretében a lehető leginkább törekedjenek álláspontjaik közelítésére, és az euromediterrán agrárpolitikák fokozottabb konvergenciája felé haladjanak; különösen a megfelelő szociális, élelmiszer-biztonsági, növény- és környezetvédelmi, illetve termékminőségi normák tiszteletben tartása vonatkozásában; úgy véli, hogy ezeknek a politikáknak magukban kell foglalniuk a fenntartható fejlődésre vonatkozó követelményeket (többek között a természeti erőforrások megóvását), lehetővé téve a regionális piacok hosszú távú felemelkedését, figyelembe véve természetesen a mediterrán régiók termelőinek különleges versenyhelyzetét és egy erős mezőgazdasági ágazat fenntartása iránti igényt; |
22. |
hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaságra vonatkozó euromediterrán menetrenddel összhangban olyan regionális mezőgazdasági politika kialakítására van szükség, amely védi a helyi élelmiszer-termelést és az élelmezésbiztonságot, elősegíti a jellemzően mediterrán termékek előállítását, forgalmazását és diverzifikálását, a kis- és középméretű gazdaságok fejlesztését, és igazodik a fenntartató fejlődéshez; tekintettel arra, hogy sok mediterrán partnerországban egyre bizonytalanabb az élelmiszer-ellátás, felhívja a Bizottságot, hogy fogadja el a partnerek kiterjesztett védintézkedésekre vonatkozó kéréseit és az élelmiszerválságok idején esedékes gyorsított végrehajtást célzó eljárásokat; |
23. |
megerősíti, hogy támogatja az Unió a Mediterrán Térségért környezeti dimenzióját, és emlékeztet a Földközi-tenger megtisztítására irányuló euromediterrán kezdeményezés fontosságára; üdvözli e tekintetben a Földközi-tengert szennyező főbb források megszüntetésére irányuló befektetési program – projektek előkészítésének és megvalósításának finanszírozási mechanizmusa (MeHSIP PPIF) második szakaszának beindítását; úgy véli, hogy a tengeri szennyeződés megelőzése területén azonnali előrelépésre van szükség, és hogy különleges figyelmet kell fordítani a Földközi-tengerre mint zárt tengerre; rámutat arra, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés összes projektének a tervezése és megvalósítása során együtt kell működni a meglévő programokkal, különös tekintettel az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) által a Barcelonai Egyezmény végrehajtására kidolgozott földközi-tengeri cselekvési tervre; |
24. |
felszólítja a partnerállamokat, hogy az Unió a Mediterrán Térségért szárazföldi és tengeri közlekedésre vonatkozó nagy projektjei keretében, biztosítandó a személyek és áruk jobb mozgását a mediterrán térségben, valamint a fenntartható közlekedéspolitika elősegítése érdekében a fenntartható fejlődésre, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az energiahatékonyságra és az intermodalitásra vonatkozó követelmények figyelembevételével tökéletesítsék az infrastruktúrákat; hangsúlyozza, hogy az ilyen erőfeszítéseket többek között a környezetvédelmi, az ipari, a közegészségügyi és a területrendezési politikával összefüggésben kell megvalósítani; hangsúlyozza, hogy a modális átszervezés ösztönzése, valamint a biztonságos, tiszta és fenntartható kereskedelmi hajózási útvonalak létrehozása érdekében fejleszteni kell a tengeri gyorsforgalmi utakra vonatkozó projekteket; |
25. |
úgy véli, hogy a kikötői és szárazföldi szállítási infrastruktúrák fejlesztése hozzájárulna a gazdasági fejlődéshez és előmozdítaná az euromediterrán országok közötti kereskedelmet; |
26. |
hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az együttműködést az energia területén, és felhív azoknak a fejlesztési projekteknek a haladéktalan végrehajtására, amelyek elősegítik a források és az energiaellátási útvonalak diverzifikálását, ekképpen járulva hozzá jelentős mértékben az energiabiztonsághoz a mediterrán térségben; |
27. |
hangsúlyozza, hogy az euromediterrán régióban a megújuló energia – különösen a szél- és napenergia – forrásai igen jelentős mértékben fordulnak elő; támogatja a mediterrán napenergiaterv – amelynek fő célkitűzése a mediterrán térség megújulóenergia-termelésének 20 GW új kapacitással való növelése 2020-ig – gyors és koordinált végrehajtását, és az olyan ipari kezdeményezéseket, mint a DESERTEC, valamint az energiahatékonyság érdekében létrehozott euromediterrán stratégia elfogadását; azt kívánja, hogy a projektek elsősorban az ellátó országok igényeinek feleljenek meg, és ezzel kapcsolatosan hangsúlyozza a villamosenergia-hálózati infrastruktúrák különösen a Földközi-tenger déli partján történő megerősítésének, egy egymáshoz kapcsolódó regionális piac fokozatos létrehozásának és egy új ipari ágazatnak, például a napenergia-erőművek számára történő alkatrészgyártásnak a gazdasági fejlődés tekintetében fellépő hatását a partnerországokra; |
28. |
felszólít a „Napenergiával a békéért” kezdeményezésnek az Euromediterrán energiapiaci integrációs projekt (MED-EMIP) keretében történő további előmozdítására és támogatására; |
29. |
javasolja, hogy az eurometiterrán folyamatban részt vevő országok csatlakozzanak az európai stratégiai energiatechnológiai tervben (SET-terv) megfogalmazott „intelligens városok” kezdeményezéshez; |
30. |
támogatja a transz-euromediterrán elektromos, gáz- és olajhálózatok összekapcsolásának előmozdítását az energiaellátás biztonságának megerősítése érdekében; hangsúlyozza a mediterrán elektromos hurok befejezésének fontosságát, és támogatja a déli gázfolyosó kialakítását; ösztönzi a visszaáramoltatás alkalmazását olyan esetekben, amikor azt biztonsági, költséghatékonysági és megvalósíthatósági szempontok indokolják; |
31. |
hangsúlyozza, hogy a „20–20–20” éghajlatügyi célkitűzések jelentősen befolyásolják majd a gáz iránti igényt, ezért egy, az UMT-országoknak szóló LNG/cseppfolyósított földgázra vonatkozó cselekvési terv létrehozása növelné az ellátás sokféleségét és biztonságát, különösen az egyetlen ellátóra támaszkodó országok esetében; |
32. |
hangsúlyozza az LNG-technológia fejlesztésének fontosságát és a tengeri LNG-szállítási kapacitás növelését, illetve a cseppfolyósított földgázt újragázosító terminálok bővítését célzó beruházások jelentőségét; rámutat, hogy az infrastrukturális fejlesztés mellett a tengerbiztonságot is szem előtt kell tartani; |
33. |
hangsúlyozza, hogy a természeti katasztrófák – különösen a földrengések, árvizek és erdőtüzek – elleni küzdelem érdekében sürgősen megerősített együttműködéseket kell kialakítani a földközi-tengeri térségben a polgári védelem területén; ösztönzi egy, az erdőtüzekkel foglalkozó euromediterrán intézet létrehozását; |
34. |
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unió a Mediterrán Térségért keretében a Földközi-tenger partjain élő népek közeledésének és fejlődésének tényezőiként az oktatásra, az iskolai és egyetemi cserekapcsolatokra és a kutatásra vonatkozó új projekteket fejlesszenek ki; elsődleges fontosságúnak tekinti egy valódi euromediterrán felsőoktatási, tudományos és kutatási térség kialakítását a civil társadalom aktív bevonásával, ezzel kapcsolatosan:
|
35. |
kéri, hogy sürgősen tűzzenek az Unió a Mediterrán Térségért napirendjére a kulturális cserekapcsolatokat és a társadalmak közötti kölcsönös megértést elősegítő új projekteket, nevezetesen a kultúrák és vallások közötti párbeszéd területén egy euromediterrán kulturális stratégia elfogadás révén; ösztönzi a Földközi-tengeri Állandó Audiovizuális Konferencia (COPEAM) projektjeinek bevezetését, többek között egy euromediterrán televíziós csatornára irányulót, valamint olyan sikeres kezdeményezéseket, mint „az arab hét” és az EuroMedScola új kiadásai; üdvözli az Alexandriai Könyvtár, az Arab Intézet és az Anna Lindh Alapítvány tevékenységét, különösen az ez utóbbi által 2010 márciusában Barcelonában „Fórum az interkulturális párbeszédért” címmel megrendezett napokat; kéri az Unió a Mediterrán Térségért országait és tagintézményeit, hogy tartsák fenn elkötelezettségüket az ENSZ civilizációk szövetsége című kezdeményezésének keretében; |
36. |
üdvözli, hogy a 2013. év Európai Kulturális Fővárosának Marseille-Provence pályázatát választották ki, amelynek tervezete egyértelműen a Földközi-tenger két partján élő népek közeledésére törekvő euromediterrán dimenzió felé fordul; hangsúlyozza, hogy ennek a rendkívül szimbolikus értékű kulturális projektnek az a célja, hogy az európai és földközi-tengeri kultúrák közötti párbeszédet szolgáló, konkrét és újító jellegű programokat valósítson meg; |
37. |
hangsúlyozza a méretgazdaságosság javítására irányuló iparpolitika kialakításának, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásának és a csúcstechnológiai ágazatok megerősítésének fontosságát; felszólítja az Unió a Mediterrán Térségért tagországait és intézményeit, hogy vállaljanak aktív szerepet a kis- és középvállalkozások támogatásában, különösen a hatékony pénzügyi szolgáltatások és a technikai és adminisztratív segítségnyújtás tekintetében, és ezáltal teremtsenek erős vállalkozói bázist, különösen az olyan ágazatokban, amelyek hozzájárulnak a földközi-tengeri térségben található országok gazdaságának növekedéséhez; |
38. |
hangsúlyozza, hogy az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés (APEM) küldetése, hogy az Unió a Mediterrán Térségért parlamenti közgyűlésévé váljon, garantálja demokratikus legitimitását, és támogatja az APEM 2010. március 13–14-én Ammanban tartott 6. plenáris ülésén felvetett javaslatot, hogy az APEM nevét változtassák meg „Parlamenti Közgyűlés – Unió a Mediterrán Térségért” elnevezésre; |
39. |
emlékeztet az Európai Unió költségvetési eljárásával kapcsolatos hatásköreire, és kiemeli annak jelentőségét, hogy az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés a konzultáció és a demokratikus ellenőrzés feladatkörének vállalásával a feladatok irányvonalainak meghatározása, a megkezdett projektek nyomon követése és a költségvetés végrehajtása tekintetében jelentősebb hatáskörökkel rendelkezzen; felszólítja az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés különböző illetékes bizottságait a főtitkár és a főtitkárhelyettesek rendszeres meghallgatására; úgy véli, hogy az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés által viselt felelősség növelésének együtt kell járnia munkamódszerei és működése javításával, beleértve a szükséges humánerőforrás és pénzügyi eszközök biztosítását, valamint az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés munkájának jobb összehangolását az Unió a Mediterrán Térségért más intézményei által végzett feladatokkal; üdvözli az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés 2010. március 13–14-én Ammanban megtartott hatodik plenáris ülésén az e témával kapcsolatban elfogadott határozatokat; |
40. |
üdvözli a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlése (ARLEM) közelmúltbeli létrehozását, és felszólít annak ellenőrzésére, hogy az ARLEM által végzett munkát megfelelően összehangolják-e az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlésben végzett munkával, elsősorban úgy, hogy együttes ülésekre kerül sor, vagy a munkaértekezletekre kölcsönösen meghívják a másik elnökségi tagjait; hangsúlyozza, hogy ezek a Földközi-tenger két partjának választott képviselőit tömörítő közgyűlések fontos szerepet töltenek be a helyes demokratikus gyakorlatok kicserélésének elősegítésében; |
41. |
ragaszkodik a civil társadalommal, a szociális partnerekkel és az euromediterrán partnerség keretében létrehozott számos szakmai és társadalmi-szakmai hálózattal történő rendszeres konzultációhoz, valamint mindezek bevonásához az Unió a Mediterrán Térségért tevékenységeibe és projektjeibe; és ösztönzi, hogy:
|
42. |
üdvözli „A nők társadalmi szerepének fokozása” címmel megrendezett második euromediterrán miniszteri konferencia (Marrakesh, 2009. november 11–12.) során megerősítést nyert elkötelezettséget, amely arra irányul, hogy előmozdítsák a nők és férfiak közötti jogi és tényleges egyenlőséget, a nők elleni erőszak felszámolásáért folyó küzdelmet, valamint hogy tiszteletben tartsák mind a nők, mind a férfiak polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogait; kitartóan kéri az ez irányban tett lépéseket és javasolja egy, a nők vállalkozói tevékenységével és a nők közéletbeli nagyobb részvételével foglalkozó projektnek az Unió a Mediterrán Térségért keretében történő elfogadását; emlékeztet arra az állandóan hangoztatott álláspontjára, amely szerint a hagyományok és szokások nem szolgálhatnak mentségül a nők alapvető jogainak megsértésére; |
43. |
felszólítja a Tanácsot, a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, az Európai Bizottságot és az újonnan létrehozott Európai Külügyi Szolgálatot, tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket ahhoz, hogy az EU részvétele az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésben egységes legyen, továbbá hogy vonják be az Európai Parlamentet az európai politika alakításába; |
44. |
üdvözli az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezéshez nemrégiben csatlakozott nyugat-balkáni országokat, amelyek egyben az EU tagjelölt országai is; |
45. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Unió Tanácsa elnökének, az Európai Bizottság elnökének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés társelnökségének és főtitkárának, valamint a partnerországok kormányainak és parlamentjeinek. |
(1) HL C 301. E, 2007.12.13., 210. o.
(2) HL C 285. E, 2009.11.26., 39. o.
(3) HL C 76. E, 2010.3.25., 76. o.
(4) HL C 282. E, 2008.11.6., 443. o.