52010DC0620

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.11.5.

COM(2010) 620 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Hatodik jelentés a viszonosság elvével ellentétes vízumkötelezettség egyes harmadik országok általi fenntartásáról

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. A viszonosságról szóló ötödik bizottsági jelentés óta elért eredmények 3

2.1. Ausztrália 3

2.2. Brazília 5

2.3. Brunei Darussalam Állam 6

2.4. Kanada 6

2.5. Japán 9

2.6. Amerikai Egyesült Államok (USA) 10

3. KÖVETKEZTETÉS 13

BEVEZETÉS

Közös vízumpolitikánk, valamint a pozitív listán szereplő tagállamok által egy vagy több tagállam állampolgáraival szemben fenntartott vagy életbe léptetett vízumkötelezettség esetén alkalmazandó viszonossági mechanizmus[1] alapjául a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső (a rendelet I. melléklete, a továbbiakban: negatív lista), illetve az e kötelezettség alól mentes (a rendelet II. melléklete, a továbbiakban: pozitív lista) harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet[2] szolgál.

Az első négy jelentés[3] fokozatos haladást mutatott a viszonyosság hiányával kapcsolatos ügyekkel kapcsolatban. A 2009. október 19-i ötödik vízumviszonossági jelentés[4] azt mutatta, hogy a pozitív listán szereplő országok közül csak öt kért továbbra is vízumot egy vagy több tagállam állampolgáraitól.

Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadott egy eseti jelentést a vízumkötelezettség Kanada általi újbóli bevezetéséről a cseh állampolgárokkal szemben[5]. Az új viszonossági mechanizmus 2005-ös bevezetése óta első alkalommal vezetett be egy, a pozitív listán szereplő állam újból vízumkötelezettséget egy tagállam állampolgáraival szemben. A Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben Kanada 2009 végéig nem tesz pozitív lépéseket a Kanadát felkeresni kívánó cseh állampolgárokat érintő formalitások megkönnyítése érdekében, és nem jelöli ki a vízummentes utazás visszaállítása felé vezető intézkedések menetrendjét, a Bizottság javasolni fogja kanadai állampolgárok egyes kategóriával szemben a vízumkötelezettség bevezetését, illetve újbóli bevezetését.

Mindkét jelentést bemutatták a Bel- és Igazságügyi Tanács 2009. október 23-i ülésén. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy a viszonosság elvének megsértésével továbbra is vízumkötelezettséget fenntartó harmadik országok esetében folytassa a teljes körű viszonosság elérésére irányuló erőfeszítéseit, ideértve különösen a cseh állampolgárok Kanadába való vízummentes utazásának visszaállítását.

A jelenlegi hatodik vízumviszonossági jelentés figyelembe veszi a 2009. október 19. óta tett erőfeszítések eredményeit.

A VISZONOSSÁGRÓL SZÓLÓ ÖTÖDIK BIZOTTSÁGI JELENTÉS ÓTA ELÉRT EREDMÉNYEK

Ausztrália

A jelenlegi helyzet

2008. október 27-e óta a tagállamok és a schengeni társult országok állampolgárai jogosultak az eVisitor rendszer használatára tekintet nélkül korábbi jogállásukra (vagyis ETA vagy eVisa)[6]. Az „eVisitor” idegenforgalmi vagy üzleti célból beutazásonként legfeljebb három hónapos ausztráliai tartózkodásra jogosító engedély. Az eVisitor a kiadás időpontjától számított 12 hónapig érvényes.

Az eVisitor kérelmek feldolgozása

Az eVisitor rendszer bevezetése óta Ausztrália rendszeresen küldött a Bizottságnak az eVisitor használatáról szóló, minden tagállamra kiterjedő statisztikákat tartalmazó jelentéseket. A 2009. július 1-től 2009. október 31-ig tartó időszakra vonatkozó harmadik jelentést 2010. január 18-án küldték meg. Ezen időszak alatt 132 036 eVisitor-engedélyt adtak ki, ezek 88,54 %-át automatikusan. A román (28,99 %), a bolgár (40,95 %) és a szlovák (69,92 %) állampolgárok kivételével az automatikusan kiadott engedélyek aránya 82 % felett van, a legmagasabb arány a görög állampolgárok esetében mutatkozik, ez 95,59 %. A bizonyos tagállamokból érkező kérelmezőkkel kapcsolatos integritási aggodalmak miatt Ausztrália úgy határozott, hogy több ilyen kérelmet fog ügyintéző megvizsgálni, és e kérelmeket alaposabb vizsgálatnak vetik alá. 745 kérelmet utasítottak el, amelyből 263-at román állampolgárok nyújtottak be. A statisztikák azt mutatják továbbá, hogy az átlagos módosított vissza nem térési arány (Modified Non-Return Rate – MNRR)[7] 0,71 %, míg a legmagasabb Lettország esetében 5,65 % volt.

Ausztrália az eVisitor működésének első teljes évéről (2008. október 27. – 2009. október 31.) is áttekintést adott. Ezen év során 358 273 kérelmet fogadtak be, ezek 86,94 %-a esetében adtak ki automatikusan engedélyt. 1 863 kérelmezőt utasítottak el, amelyből 761 román állampolgár volt. Az átlagos módosított vissza nem térési arány 0,59 %, míg a legmagasabb Románia esetében 4,83 % volt. Ausztrália állítása szerint, noha az első év során nem merültek fel újabb integritási aggodalmak, továbbra is szükség van a bolgár és román állampolgárok kérelmeinek ellenőrzésére.

Ausztrália 2010. április 4-án benyújtotta a 2009. július 1. és 2010. január 31. közötti időszakot felölelő negyedik jelentést. Ezen időszak alatt 255 178 eVisitor-engedélyt adtak ki, ezek 87,69 %-át automatikusan. Az automatikusan kiadott engedélyek aránya Románia (25,63 %) és Bulgária (36,61 %) esetében volt a legalacsonyabb. A módosított vissza nem térési arány Románia (6,23 %) és Bulgária (3,72 %) esetében volt a legmagasabb, az átlagos arány 0,75 % volt.

2010. június 10-én Ausztrália eljuttatott a Bizottsághoz egy ötödik jelentést, a 2009. július 1-től 2010. április 30-ig, illetve a 2008. július 1-től 2009. április 30-ig terjedő időszakokról. A két időszakot összehasonlítva az látszik, hogy az automatikusan kiadott engedélyek aránya 85,32 %-ról 87,09 %-ra emelkedett. Ugyanakkor a román és bolgár kérelmezők számára automatikusan kiadott engedélyek aránya 87,30 %-ról 35,38 %-ra, illetve 78,57 %-ról 27,94 %-ra csökkent. Ez annak következménye, hogy a fent említett integritási aggodalmak miatt Ausztrália több bolgár és román kérelmet dolgoz fel kézi úton. Ausztrália jelezte továbbá, hogy a lett állampolgárok kérelmei is egyre inkább integritási aggodalmakra adnak alapot.

Jelenleg véglegesítés alatt áll, és hamarosan egy külön dokumentumban benyújtásra kerül annak értékelése, hogy az eVisitor rendszer egyenértékű-e a schengeni vízumkérelmi eljárással.

Értékelés

Az eVisitor rendszer elvileg egyenlő elbánást biztosít az összes tagállam és a schengeni társult országok állampolgárai számára. Emellett az automatikus kiadás átlagos aránya továbbra is nagyon magas. Ugyanakkor a jelentés azt mutatja, hogy Ausztrália integritási aggodalmai miatt egyes tagállamok állampolgárainak kérelmeit a további vizsgálatok lehetővé tétele érdekében főleg ügyintéző útján dolgozzák fel. A Bizottság ezért továbbra is szoros figyelemmel kíséri az eVisitor-kérelmek feldolgozását.

Brazília

A jelenlegi helyzet

Négy tagállam (Ciprus, Észtország, Lettország és Málta) állampolgárainak brazíliai beutazása még mindig vízumköteles.

A viszonosság elérése céljából tett lépések

A tárgyalások utolsó körében, amelyre 2009. szeptember 29. és október 1-je között Brazíliában került sor, az Európai Unió és Brazília véglegesítette a közönséges útlevéllel rendelkezőket rövid távú tartózkodásra jogosító vízummentességi megállapodás szövegét, így a tárgyalások befejeződtek. A diplomata, szolgálati vagy hivatalos útlevéllel rendelkezők vízummentességéről szóló megállapodásról folytatott tárgyalások 2009. november 19-én zárultak le.

A Bizottság és Brazília 2010 februárja és áprilisa között diplomáciai levélváltás útján megoldotta az Európai Unió Brazíliához intézendő egyoldalú nyilatkozatával kapcsolatos, még függőben levő ügyet is; a nyilatkozat célja azon létező kétoldalú megállapodások védelme lett volna, amelyek vízummentességet biztosítanak az EU-Brazília megállapodás hatálya alá nem tartozó utazók kategóriái számára. Az Európai Bizottság levelében kijelentette, hogy amennyiben Brazília fel kívánná mondani a létező kétoldalú megállapodásokat, úgy az Európai Unió fenntartja a jogot a közönséges útlevelek birtokosaira vonatkozó megállapodás felfüggesztésére. Brazília válaszában tudomásul vette az EU kijelentését, és megerősítette szándékát egyes kétoldalú megállapodások eseti alapú, a másik féllel együttműködésben történő újratárgyalására.

2010. április 28-án mindkét megállapodást hivatalosan parafálták.

2010. augusztus 6-án a Bizottság elfogadta a két, az Európai Unió és Brazília között a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummentességi megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló határozattervezetet. Az aláírásról szóló határozatokat, amelyek lehetővé teszik az EU számára a Brazíliával kötendő megállapodások aláírását, a Tanács a 2010. október 7-8-i bel- és igazságügyi tanácsülésen fogadta el.

Értékelés

A Bizottság üdvözli a közönséges útlevéllel, illetve diplomáciai, szolgálati vagy hivatalos útlevéllel rendelkezőket rövid távú tartózkodásra jogosító vízummentességi megállapodások parafálását. A Bizottság reményei szerint a két fél belső eljárásai lehetővé teszik a két megállapodás mihamarabbi megerősítését, hogy ezáltal valamennyi tagállam állampolgárai vízummentesen utazhassanak Brazíliába.

Brunei Darussalam Állam

A jelenlegi helyzet

Valamennyi tagállam állampolgárai 30 napos vízummentességet élveznek. A vízummentesség a helyszínen két, egyenként harminc napos időtartammal meghosszabbítható összesen kilencven napos vízummentes tartózkodásig. Az Egyesült Államok állampolgárai azonban kedvezményes, azonnali kilencven napos tartózkodásra jogosító vízummentességet élveznek, amennyiben gépi leolvasásra alkalmas, közönséges útlevéllel rendelkeznek.

A viszonosság elérése céljából tett lépések

A Bizottság további technikai szintű konzultációkat folytatott Brunei Darussalam Állam Európai Unió melletti képviseletével azzal a céllal, hogy megvitassák az uniós állampolgárok kilencven napos vízummentességének lehetőségeit. Brunei Darussalam Állam minisztériumai egymás között megbeszéléseket folytattak a vízummentesség kilencven napra történő meghosszabbításának lehetőségeiről. Brunei Darussalam Állam hatóságai azonban hivatalos megkeresést várnak az uniós Féltől a vízummentesség kilencven napra történő meghosszabbítására vonatkozóan. 2010. június 24-én a Bizottság hivatalosan kérte Brunei Darussalam Állam hatóságait, hogy biztosítsanak az uniós állampolgárok számára kilencven napos vízummentességet.

Értékelés

A Bizottság a lehetséges további lépések kidolgozása előtt megvárja Brunei Darussalam Államnak a hivatalos kérelemre adott válaszát.

Kanada

A jelenlegi helyzet

A vízumkötelezettséget fenntartják a bolgár, a cseh, és a román állampolgárokkal szemben.

A jelenlegi helyzet a Cseh Köztársaság esetében

Azt követően, hogy 2009. július 14-én Kanada újból bevezette a vízumkötelezettséget a cseh állampolgárokkal szemben, a Bizottság 2009. október 19-én eseti jelentést fogadott el a helyzettel kapcsolatban. A Bizottság jelezte Kanada felé, hogy 2009 végéig két feltétel kielégítő teljesítését várja: a vízumkiállító intézmények újbóli felállítását a Cseh Köztársaságban, és a cseh állampolgárok vízummentes utazásának visszaállítása felé vezető intézkedések menetrendjének kijelölését. Amennyiben Kanada nem teljesíti e két feltételt, a Bizottság javasolja kanadai állampolgárok egyes kategóriáival szemben a vízumkötelezettség bevezetését vagy újbóli bevezetését.

2009. december 10-i levelében Kanada arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy 2009. december 21-től a cseh vízumkérelmezők Kanada prágai nagykövetségén benyújthatják kérelmeiket, beszélhetnek vízumügyi ügyintézővel, és felvehetik vízumaikat. A Bel- és Igazságügyi Tanács 2010. február 25-i ülésén a Bizottság jelezte, hogy a vízumkiállító intézmény 2009. december 21-es felállításával az eseti jelentésben lefektetett két feltétel közül az első teljesült.

2010. március 15-én Prágában sor került a második munkacsoporti ülésre Kanada és a Cseh Köztársaság szakértői között, amelyen a Bizottság is részt vett. Az ülés lehetőséget adott azon intézkedések menetrendjének alapos megvitatására, amelyek eredményeként Kanada a jövőben eltörölné a cseh állampolgárok vízumkötelezettségét. E megbeszélés alapján a Bizottság elkészíttetett egy, az intézkedések menetrendjét körvonalazó tervezetet, amely két részből áll: az első csoportba azok az intézkedések tartoznak, amelyek esetében már megindult az eljárás, és amelyek hosszabb távon hozzájárulnak az ahhoz hasonló helyzetek megelőzéséhez, mint amelyik Kanadát a cseh állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettség újbóli bevezetésére késztette; a másodikba pedig azok az intézkedések tartoznak, amelyek lehetővé tennék Kanada számára, hogy az első csoportba tartozó intézkedések teljes körű végrehajtása előtt a vízumkötelezettség eltörléséről határozzon. Mind Kanada, mind a Cseh Köztársaság egyetértett az intézkedések felvázolt menetrendjével.

2010. március 30-án a kanadai kormány benyújtotta a kiegyensúlyozott menekültügyi reformról szóló (C-11 javaslat) törvényt a Parlamentben. A javaslat átszervezi a Bevándorlás- és Menekültügyi Testületet, amely hatóság hatáskörébe tartozik a biztonságos származási hely szerinti országok kijelölése, a visszatoloncolás előtti kockázatértékelés és más kérelem utáni eljárások, valamint az elutasított menedékjog kérelmezők időszerű kitoloncolása. Ez várhatóan gyorsabb határozathozatalhoz, a rászoruló személyek védelméhez, és az elutasított kérelmezők gyorsabb kitoloncoláshoz fog vezetni. Az alsóházi és a szenátusi elfogadást követően 2010. június 29-én a javaslat elnyerte a főkormányzó királyi jóváhagyását. A királyi jóváhagyás a javaslat végrehajtásának időszaka, amelynek során további szabályozásokat és működési iránymutatásokat kell majd készíteni, és kiegészítő személyzetet kell toborozni és képezni. 2010. május 14-én Prágában sor került a harmadik munkacsoporti ülésre Kanada és a Cseh Köztársaság szakértői között, amelyen a Bizottság is részt vett. A megbeszélés alapjául a kölcsönösen elfogadott intézkedési menetrend vázlata szolgált. A vázlat minden pontja megvitatásra került, és minden ponthoz intézkedések és határidők lettek hozzárendelve. Egyetértés született a Cseh Köztársaság által készített dokumentumtervezetről: a „Cseh Köztársaság és Kanada között érvényben levő vízumrendszerre vonatkozó intézkedések (a 2010. május 14-i munkacsoporti ülésen született megállapodás szerint)”.

2010. szeptember 20-án Prágában sor került a negyedik munkacsoporti ülésre Kanada és a Cseh Köztársaság szakértői között, amelyen a Bizottság ismét részt vett. A munkacsoport áttekintette a „Cseh Köztársaság és Kanada között érvényben levő vízumrendszerre vonatkozó intézkedések” dokumentumban közösen lefektetett intézkedések végrehajtásának előrehaladását. Egyetértés született arról, hogy Kanada szakértői a novemberi vízumpolitikai felülvizsgálat keretében, vagy 2010. decemberének elején adatgyűjtést fognak végezni a Cseh Köztársaságban . Kanada beszámolt arról, hogy a kiegyenúlyozott menekültügyi reformról szóló törvény várhatóan elfogadásra kerül, és 2011 vége előtt hatályba lép.

A jelenlegi helyzet Bulgária és Románia esetében

Az összes EU-s állampolgár vízummentes kanadai beutazásának ügye több alkalommal felvetődött, különösen az EU és Kanada közti csúcstalálkozón 2010. május 5-én, ahol az Európai Uniói nagy nyomást fejtett ki a valamennyi EU-s állampolgár vízummentes kanadai beutazásának közös célja érdekében. Kanada újfent megerősítette a fennmaradt akadályok lehető leghamarabbi elhárításával kapcsolatos elkötelezettségét e közös cél elérése érdekében.

A kanadai tisztviselők Romániában és Bulgáriában 2008 áprilisában tett technikai jellegű látogatásait követően 2009 márciusában Kanada megosztotta Bulgáriával és Romániával felülvizsgálatainak főbb megállapításait. Mindkét tagállam naprakész információkkal járult hozzá a felülvizsgálat megállapításaihoz. Kanada mindkét tagállammal megosztotta legnagyobb aggodalmait, kifejezte szándékát a közös munka folytatására, és kijelentette, hogy kész fogadni a problémás területekről szóló újabb tájékoztatókat.

Az utolsó jelentés óta kanadai tisztviselők több alkalommal találkoztak a román nagykövetség munkatársaival Ottawában, hogy megvitassák a vízummal és migrációval kapcsolatos ügyeket. Kanada arról tájékoztatta a román hatóságokat, hogy jelenleg nem tervezi a vízumkötelezettség eltörlését. Kanada közölte továbbá mindkét tagállammal, hogy folytatja az országra jellemző körülmények, illetve a Romániában és Bulgáriában a kanadai vízummentességi követelmények megvalósítása terén elért fejlődés ellenőrzését.

Értékelés

A Cseh Köztársaság esetében a Bizottság két feltételt állított Kanada elé. Az első feltétel a vízumkiadó létesítmény prágai megnyitásával 2010. december 21-től teljesült.

A második, a cseh állampolgárok vízummentes beutazásának visszaállítása felé vezető intézkedések menetrendjére vonatkozó feltétellel kapcsolatban a Bizottság úgy véli, hogy mostanra ez is teljesült. Kanada és a Cseh Köztársaság szakértői közötti harmadik munkacsoporti ülést követően megállapodás születetett Kanada és a Cseh Köztársaság között az ez utóbbi által készített dokumentumtervezetről. Noha a dokumentum a „Cseh Köztársaság és Kanada között érvényben levő vízumrendszerre vonatkozó intézkedések (a 2010. május 14-i munkacsoporti ülésen született megállapodás alapján)” címet viseli, a Bizottság megjegyzi, hogy a dokumentum kijelöli az „intézkedések menetrendjét”, ezáltal megvalósítja a második feltételt. Ezért a Bizottság úgy látja, hogy Kanada teljesítette az eseti jelentésben szereplő mindkét feltételt.

A 2010. szeptember 20-i prágai negyedik kanadai-cseh szakértői munkacsoporti ülésen sikerült további előrelépést elérni az intézkedési menetrend végrehajtásával kapcsolatban; egyetértés született különösen arról, hogy 2010 vége előtt Kanada vízumpolitikája felülvizsgálata keretében adatgyűjtést fog végezni a Cseh Köztársaságban, ami konkrétan megnyithatja annak lehetőségét, hogy Kanada a cseh állampolgárok vízummentességének visszaállításáról határozzon. Ezért ebben a fázisban a Bizottság úgy véli, hogy nem szükséges Kanada ellen megtorló intézkedéseket javasolnia. Mindazonáltal a Bizottság szoros figyelemmel fogja kísérni az intézkedési menetrend végrehajtásának előrehaladását, különösen azt, hogy Kanada azonnali és megfelelő lépéseket tesz-e a 2010 vége előtt a Cseh Köztársaságban folytatott adatgyűjtés alapján. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a cseh állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettség eltörlésével Kanadának nem kellene megvárni a menekültügyi reformot; a 2010. március 15-i második szakértői munkacsoporti ülés jegyzőkönyvében a Cseh Köztársaság, Kanada és a Bizottság egyetértett abban, hogy „az új kanadai menekültügyi szabályozás elfogadása – amely 2013 előtt nem kerül végrehajtásra – nem lehet a vízumkötelezettség eltörlésének feltétele; az egyéb intézkedésekre vonatkozó menetrend végrehajtása még az új kanadai menekültügyi jogszabályok elfogadása előtt lehetővé tenné Kanada számára a vízumkötelezettség eltörlését”, és ezt Kanada a 2010. szeptember 20-i negyedik szakértői munkacsoporti találkozón is megerősítette.

Bulgária és Románia tekintetében a Bizottság tudatában van vannak, hogy egyelőre egyik ország sem teljesíti az összes kanadai vízummentességi követelményt. Mindazonáltal a Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni a helyzetet, és további megbeszéléseket folytat Kanadával azzal a céllal, hogy előrelépést tegyenek a Bulgáriával és Romániával szembeni vízumkötelezettség megszüntetése terén.

Japán

A jelenlegi helyzet

Minden tagállami állampolgár vízummentesen utazhat Japánba. A román állampolgárok azonban csak ideiglenes alapon, 2009. szeptember 1-től 2011. december 31-ig kaptak jogot a vízummentes beutazásra.

Ideiglenes vízummentesség a román állampolgárok számára

Japán kijelentette, hogy a hatálybalépést követő egy év elteltével ki fogja értékelni az ideiglenes vízummentességet. 2010. szeptembertől decemberig a japán Igazságügyi Minisztérium Bevándorlási Irodája gyűjteni és elemezni fogja a releváns információkat, ideértve az engedélyezett időn túl maradók arányát.

A román Közigazgatási és Belügyi Minisztérium Románia Japánban működő nagykövetségéhez delegált attaséja – a delegáció volt az ideiglenes vízummentesség egyik feltétele – szoros együttműködést alakított ki a japán Bevándorlási Irodával.

Értékelés

A Bizottság megvárja, hogy a japán Bevándorlásügyi Iroda elvégezze a román állampolgárok ideiglenes vízummentessége első évének értékelését, és bízik abban, hogy az értékelés alapján Japán az ideiglenes vízummentességet állandóra változtatja.

Amerikai Egyesült Államok (USA)

A jelenlegi helyzet

A vízumkötelezettséget fenntartják a bolgár, a ciprusi, a lengyel és a román állampolgárokkal szemben.

2010. április 5-én Görögország csatlakozott a vízummentességi programhoz (VWP).

A viszonosság elérése céljából tett lépések

Technikai és politikai szinten, különösen az EU-USA bel- és igazságügyi miniszteri trojka 2009. október 28-i ülése, az EU-USA munkacsoport 2009. december 10-i és 2010. március 10-i ülése, a 2010. januári és júliusi EU-USA nem hivatalos, magas szintű igazság- és belügyi találkozó, valamint a 2010. április 8-9-i EU-USA bel- és igazságügy-miniszteri találkozó során a Bizottság továbbra is felvetette az amerikai hatóságoknak a viszonosság nélküli helyzet kérdését. 2009. november 2-án az USA-ban a Szövetségi Közlöny 74. kötetének 210. számában kihirdették a külföldiek orvosi vizsgálatáról szóló a végső jogszabályt, ami 2010. január 4-től hatályba lépett. A szabály törölte a HIV/AIDS-t a fertőző betegségek listájáról. Ennek értelmében a HIV/AIDS fertőzött személyek 2010. január 4-től jogosultak a vízummentességi program keretében utazni.

2010. január 20-án az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Hivatala (Customs and Border Protection, CBP) egy 60 napos átmeneti időszakot vezetett be a légifuvarozók számára az elektronikus utazásengedélyezési rendszernek (Electronic System for Travel Authorization – ESTA) való megfelelés érdekében. A légitársaságok megtagadhatják a vízummentességi programban résztvevő, jóváhagyott elektronikus utazásengedéllyel nem rendelkező utasok fuvarozását.

2010. március 4-én Obama elnök aláírásával hatályba léptette a H.R. 1299, az „Egyesült Államok kongresszusi rendőrségének igazgatástechnikai módosításairól szóló 2009-es törvényt” (“United States Capitol Police Administrative Technical Corrections Act of 2009”), amely magába foglalja a 2009-es utazáskönnyítésről szóló törvényt is. Az utazáskönnyítésről szóló törvény módosítja a bevándorlási és állampolgársági törvényt oly módon, hogy legkésőbb az utazáskönnyítésről szóló törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül a belbiztonsági államtitkár megállapítja az ESTA használatának díját, és megkezdi e díj értékelését és gyűjtését. A díj kezdetben utazási engedélyenként tíz USD lesz, ezen felül egy olyan, a belbiztonsági államtitkár által megállapítandó összeg, amely biztosítja majd legalább az elektronikus utazásengedélyezési rendszer elérhetősége biztosításával és működtetésével kapcsolatos összes költség fedezetét. A díjjal kapcsolatos aggodalmak több alkalommal elhangzottak, illetve levélben is kifejtésre kerültek (a különböző fórumokon megfogalmazott aggodalmakkal kapcsolatos részletes információkért lásd az ötödik vízumviszonossági jelentést)[8]. Továbbá 2009. december 23-án az Európai Unió és Japán Clinton külügyminiszterhez és Napolitano belbiztonsági miniszterhez címzett közös levélben fejtették ki aggodalmaikat.

2010. május 20-án Napolitano belbiztonsági miniszter bejelentette a papíralapú érkezési/távozási nyomtatvány (I-94W nyomtatvány) eltörlését a vízummentességi program keretében utazók tekintetében. Az idei nyár végéig a papírformájú I-94W nyomtatvány használata teljes körűen megszűnik minden repülőtéren. Ez azt jelenti, hogy az utazóknak csak a weboldalon kell kitölteniük az ESTA-t, és nem kell többé az I-94W formanyomtatványt is kitölteniük. 2010. augusztus 6-án az utazáskönnyítésről szóló törvényben foglaltak betartása érdekében az USA Belbiztonsági Minisztériumának Vámügyi és Határvédelmi Hivatala (U.S. Homeland Security and Border Protection) bejelentette az utazáskönnyítési díjról, valamint az ESTA rendszer használatáért fizetendő díjról szóló közbenső végső szabály közzétételét, amely 2010. szeptember 8-án lépett hatályba. Az ESTA-kérelmezőknek tizennégy dollár díjat kell fizetniük, ami az utazáskönnyítésről szóló törvényben meghatározottak szerinti, engedélyezésenként tíz dolláros, valamint a belbiztonsági miniszter által meghatározott négy dolláros díj összege, és ami az ESTA rendszer elérhetőségének biztosításával és működtetésével kapcsolatos költségek fedezésére szolgál. A négy dolláros díjat minden elektronikus utazásengedélyért folyamodó személynek meg kell fizetnie, míg a tíz dolláros díjat csak azoknak, akiknek jóváhagyják az ESTA-kérelmét.

Az ESTA-díj a 2010. szeptember 8-i, vagy azutáni új regisztrációk esetén fizetendő. Az ESTA-ban már regisztrált utazóknak elvileg nem kell 2010. szeptember 8-a után újra regisztrálniuk és megfizetniük a díjat.

A fizetés meghatározott hitel- vagy bankkártyákkal történhet. A Belbiztonsági Minisztérium vizsgálja a jövőbeni egyéb fizetési módok lehetőségeit.

Ugyanazon a napon, amikor bejelentették az ESTA-díjról szóló közbenső végső szabályt, a Bizottság kiadott egy közleményt, amelyben kifejezte egyrészt megértését a tekintetben, hogy ez a döntés az utazáskönnyítésről szóló törvényben foglalt jogi kötelezettségekkel összhangban született, másrészt pedig őszinte sajnálkozását a díj bevezetése kapcsán. A közlemény újból felhívta a figyelmet az EU és a Bizottság által számos alkalommal szóba hozott aggodalmakra, miszerint ezek az új, csak a vízumkönnyítési program keretében utazókra alkalmazandó követelmények nem összeegyeztethetőek az USA-nak a transzatlanti mobilitás megkönnyítésével kapcsolatban tett kötelezettségvállalásaival, és további terhet rónak az USA-ba utazó európai állampolgárokra.

A Bizottság az USA által létrehozott közkonzultációs eljárás keretében 2010. október 7-én elküldte az USA-nak a közbenső végső szabállyal kapcsolatos írásos megjegyzéseit, ismét felidézve azon aggodalmait, miszerint az új követelmények gátolják a transzatlanti mobilitást; továbbá külön megjegyzéseket fűzött a közbenső szabály rendelkezéseihez, pl. a fizetési módokhoz és az adatvédelmi vonatkozásokhoz.

Az ESTA-ról szóló végső szabályt még nem hirdették ki az U.S.A. Szövetségi Közlönyében. A kihirdetést követően a Bizottság végleges értékelést fog közzétenni, figyelembe véve minden lehetséges változást, ideértve az ESTA díjának bevezetését is.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) által 2008. március 12-én elfogadott ikerpályás megközelítés speciális megfontolást igényel a Lisszaboni Szerződés szerinti külügyi hatáskörökkel összefüggésben. A kérdést a Bizottság közelebbről is meg fogja vizsgálni. Mindazonáltal, noha az uniós pálya még nem került véglegesítésre, az USA további tagállamok számára is lehetővé tette a vízummentességi programhoz való csatlakozást, pl. Görögországnak 2010. áprilisában. Meg kell jegyezni továbbá, hogy egyes tagállamok a vízummentességi programban való (folyamatos) részvétel tekintetében még nem teljesítenek bizonyos, uniós hatáskört is érintő – és így a teljesüléshez EU-USA levélváltást igénylő – egyesült államokbeli jogi követelményeket, például a biometrikus útlevelek kibocsátását.

Értékelés

A Bizottság elégedett, hogy Görögország is csatlakozott a vízummentességi programhoz. Mivel még nincs üzemben olyan biometrikus repülőtéri kiléptetési rendszer – amely képes lenne igazolni az USA repülőterein át távozó külföldi állampolgárok 97 %-nak távozását – üzemben (ami a 9/11-ről szóló törvényben foglalt egyik feltétel), a vízumelutasítási arány határértéke 3 % marad. Ez azt jelenti, hogy a vízummentességi programban jelenleg nem résztvevő négy tagállam vízumelutasítási arányai alapján csak Ciprus felel meg a 3 %-os küszöbnek. Azonban Ciprus nem tesz eleget az USA által a vízummentességi programban való részvétel feltételeként előírt egyéb jogi követelményeknek. A Bizottság az Egyesült Államokkal folytatott érintkezés során továbbra is felveti a viszonosság hiányának ügyét annak céljából, hogy a lehető leghamarabb elérhető legyen a teljes körű vízumviszonosság.

A HIV/AIDS kérdésével kapcsolatban a Bizottság üdvözli, hogy a HIV/AIDS lekerült a fertőző betegségek listájából, és hogy a HIV/AIDS fertőzöttek most már utazhatnak a vízummentességi program keretében.

Az ESTA-díjról szóló közbenső végső szabállyal kapcsolatban a Bizottság megérti, hogy ez a döntés az utazáskönnyítésről szóló törvényben foglalt jogi kötelezettségekkel összhangban született, ugyanakkor őszintén sajnálja ennek az új díjnak a bevezetését. A Bizottság felelevenítette azokat az uniós szinten már számos diplomáciai fellépés során hangoztatott aggodalmakat, miszerint az elektronikus utazásengedélyezési rendszer használati díjának bevezetése az Egyesült Államokba utazó európai állampolgárokra kirótt további olyan teher, amely nincs összhangban a transzatlanti kapcsolatok és együttműködés iránti gyakran hangsúlyozott elkötelezettséggel. A Bizottság az USA által létrehozott közkonzultációs eljárás keretében 2010. október 7-én a közbenső végső szabállyal kapcsolatos írásos megjegyzéseket küldött az USA-nak. A Bizottság továbbra is fel fogja vetni az ESTA-díjjal kapcsolatos aggodalmait az USA-nak.

A Bizottság még nem végzett az elektronikus utazásengedélyezési rendszer értékelésével, amelynek célja annak megállapítása, hogy az említett rendszer egyenértékű-e a schengeni vízumkérelmi eljárással, mivel az ESTA-ról szóló végső szabályt még nem hirdették ki az USA Szövetségi Közlönyében. Nincs kétség a felől, hogy a díj kivetése további tényező lesz az értékelés során.

KÖVETKEZTETÉS

A 2005-ben a 851/2005/EK tanácsi rendelettel felállított új vízumviszonossági mechanizmus végrehajtása kielégítőnek tekinthető. Ausztrália és Japán mostanra egyenlő elbánást biztosít valamennyi tagállam állampolgárai számára, de a teljes vízumviszonosságról szóló végső döntés az eVisitor rendszer és a román állampolgárok permanens vízummentességének további értékelésére vár. Az Európai Unió a közeljövőben aláír Brazíliával két mentességi megállapodást – egy, a közönséges útlevelek birtokosairól, és egy, a diplomáciai, szolgálati vagy hivatalos útlevelek birtokosairól szólót – amelyek biztosítani fogják a vízumviszonosságot. A Bizottság megkísérli elérni ezen megállapodásoknak az Európai Unió által történő mielőbbi megerősítését, és ellenőrizni fogja a brazil fél megerősítési folyamatát.

A viszonosság hiánya már csak kevés esetben figyelhető meg, ezek közül kettő egyedi jellemzőkkel bír:

- Brunei Darussalam Állam minden uniós állampolgárnak biztosítja a vízummentességet, de az csak harminc napra érvényes, és két alkalommal egyenként harminc napra meghosszabbítható; a Bizottság folytatni fogja a teljes viszonosság elérése érdekében erőfeszítéseit, noha a jelen helyzet nem okoz problémákat az uniós állampolgároknak;

- Kanada újra bevezette a vízumkötelezettséget a cseh állampolgárokkal szemben, de ki lett jelölve egy intézkedési menetrend annak érdekében, hogy Kanada saját új menekültügyi szabályozásának végrehajtása előtt eltörölhesse a cseh állampolgárokat sújtó vízumkötelezettséget; a Bizottság szoros figyelemmel fogja kísérni az intézkedési menetrend eredményorientált végrehajtását, különösen azt, hogy Kanada azonnali és megfelelő lépéseket tesz-e a 2010 vége előtt a Cseh Köztársaságban folytatott adatgyűjtés után.

A viszonosság hiányával kapcsolatos fennmaradó esetek kezelésekor, vagyis az USA (vízumkötelezettség a bolgár, a ciprusi, a román és a lengyel állampolgárokkal szemben) és Kanada (vízumkötelezettség a bolgár és a román állampolgárokkal szemben) tekintetében az EU saját viszonossági mechanizmusának a jelenlegi acquis által előírt korlátaiba ütközik. Ezekben az esetekben a harmadik államok valóban úgy tekintik, hogy a belső jogukban a vízummentesség érdekében egyoldalúan előírt objektív feltételeknek az érintett tagállamok nem tesznek eleget (vagyis nem állítanak ki biometrikus útleveleket, nem tesznek eleget a vízumelutasítási, illetve engedélyezett időn túl maradási arányokkal kapcsolatos határértékeknek).

A Bizottság továbbra is minden lehetséges alkalommal és fórumon fel fogja vetni ezeket a kérdéseket az érintett harmadik országoknak. A Bizottság ugyanakkor felhívja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy fontolják meg, milyen egyéb módokon lehetne a viszonosság hiányának ezen eseteit kezelni.

[1] A jelenlegi viszonossági mechanizmust az 539/2001/EK tanácsi rendelet módosításával a 2005. június 2-i 851/2005/EK tanácsi rendelet vezette be (HL L 141., 2005.6.4., 3. o.).

[2] HL L 81., 2001.3.21., 1. o.

[3] COM(2006) 3 végleges, 2006.1.10.; COM(2006) 568 végleges, 2006.10.2.; COM(2007) 533 végleges, 2007.9.13.; COM(2008) 486 végleges/2, .2008.9.9.

[4] COM(2009) 560 végleges.

[5] COM(2009) 562 végleges.

[6] Az ETA és az eVisa részletes magyarázatát lásd az első vízumviszonossági jelentés 2. mellékletében (COM(2006) 3 végleges).

[7] A módosított vissza nem térési arány (MNRR) azon látogatók %-os aránya, akik Ausztráliába jöttek, a vízumuk lejárt a jelentés időszakán belül, és vagy jogellenesen Ausztráliában maradtak, vagy lejárt vízummal hagyták el Ausztráliát, vagy újabb olyan vízumért folyamodtak, ami nem számít Ausztrália számára előnyösnek.

[8] COM(2009) 560 végleges, 7-8. o.