52010DC0585

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.10.19.

COM(2010) 585 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az állatok élelmiszer-ipari célú klónozásáról

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az állatok élelmiszer-ipari célú klónozásáról

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS 3

2. ÁLLATJÓLLÉTI KÉRDÉSEK 4

3. ETIKAI KÉRDÉSEK 5

4. A TAGÁLLAMOK HELYZETE 6

5. HARMADIK ORSZÁGOK HELYZETE 7

6. A NYILVÁNOSSÁG ÁLLÁSPONTJA ÉS AZ ÉRDEKELT FELEK VÉLEMÉNYE 9

7. KERESKEDELMI KÉRDÉSEK 10

8. A KOCKÁZATKEZELÉS SORÁN FIGYELEMBE VEENDő JOGI VONATKOZÁSOK 11

9. LEHETŐSÉGEK 14

10. KÖVETKEZTETÉSEK 16

BEVEZETÉS

Ez a jelentés az élelmiszer-ipari célú klónozási technológiát értékeli. Célkitűzése a klónozás fontosabb szempontjainak a vizsgálata a hatályos jogszabályi keret alapján.

A klónozás[1] aránylag új tenyésztési technika, amely lehetővé teszi a magas termékenységű, ritkán megbetegedő és a tenyésztési környezetben életképes állatok nem ivaros szaporítását. A jelentés kizárólag az élelmiszer-ipari célokra tenyésztett állatokkal foglalkozik. A klónozási technológiával tenyésztett állat (a klón) az eredeti állat szinte pontos genetikai mása. Bármely más tenyésztési technológiához hasonlóan kockázatértékelő vizsgálatot kell végrehajtani a kritikus szempontokat illetően, annak érdekében, hogy az élelmiszer-biztonsággal, valamint az állatok egészségével és jóllétével kapcsolatos kérdésekben a lehetséges kockázatokkal is számolhassunk. Ez a jelentés egyéb aspektusokat is vizsgál: többek között etikai vonatkozásokat, kereskedelmi kérdéseket és a fogyasztók azon jogát, hogy megfelelően tájékoztatva legyenek az előállítási folyamatról.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2008. július 15-én elfogadott véleménye[2] a rendelkezésre álló kutatások kis számára hivatkozva nehézségekről számolt be a klónozás kockázatértékelése terén. Az EFSA véleményében továbbá megjegyezte, hogy a klónok jelentős százalékának egészségét és jóllétét kedvezőtlen, gyakran komoly és halálos kimenetelű hatás éri. A klónok és utódaik húsát és tejét a hagyományos úton szaporított állatokéval összehasonlítva élelmiszer-biztonsági szempontból a vélemény nem talált különbségekre utaló jelet. Végezetül a vélemény nem jelzett előre várható környezeti hatásokat, ugyanakkor elismerte, hogy csak kevés adat áll rendelkezésre.

2009. június 26-án az EFSA további javaslatokat tartalmazó nyilatkozatot tett közzé az állatok klónozásáról[3]. Ez a nyilatkozat megerősítette a 2008. évi EFSA-vélemény következtetéseinek és javaslatainak érvényességét, kiegészítve azt azzal a megállapítással, hogy a klónokat potenciálisan kedvezőtlenül befolyásoló és fejlődési rendellenességeket okozó hatások fő forrása az „epigenetikus diszreguláció”[4]. A klónozást követő magzati fejlődés elégtelensége lehet az egyik oka annak, hogy a technológia csak kismértékben sikeres. A kedvezőtlen hatások azonban nem azonosak a különböző fajok esetében: például az ún. „nagyméretű utód szindróma” ( large offspring syndrome , LOS) előfordul szarvasmarhaféléknél, de sertéseknél nem. Ez a betegség nehézkes elléshez, a kihordó anyaállat megbetegedéséhez, sőt akár halvaszüléshez is vezethet. E jelenségek egyikét sem észlelték még klónok hagyományos technikákkal tenyésztett ivadékainál.

A EFSA 2009. évi nyilatkozata azt is megállapítja, hogy amennyiben az epigenetikai újraprogramozási kísérletek sikeraránya javulna, valószínűleg a betegségek és az elhalálozások száma is csökkenne.

Japánban egyes kutatóintézetek már 1998 óta tanulmányozzák az állatok klónozását. Az élő klónok és ivadékaik fontos adatokkal szolgálnak, és ezek lehetővé teszik az állatok egészségi állapotának és jóllétének az elemzését. Japánban 1998 júliusa és 2009 szeptembere között 575 klónozott szarvasmarha jött világra, amelyeknek 55 százaléka kis idővel a születést követően elpusztult[5].

2010 májusában a Bizottság felkérte az EFSA-t klónozással kapcsolatos tudományos véleményének ismételt frissítésére. Az EFSA 2010 szeptemberében nyilvánosságra hozott véleménye az alábbiakat fogalmazza meg:

„Mivel a klón sejtdonorának genetikai mása, potenciálisan hasonló szaporodási teljesítménnyel rendelkezik. Fontos kiemelnünk, hogy az állati termékek minőségi/mennyiségi jellemzői mellett a manapság alkalmazott kiválasztási stratégiák egyéb fontos paramétereket is figyelembe vesznek, ilyenek a gyakori rendellenességekkel (például a tejmirigygyulladással, egyéb fertőző és élősködők által okozott betegségekkel) szembeni ellenálló-képesség, termékenység, mentalitás illetve az állat általános testalkatával kapcsolatos jellemzők. Ezeknek az összetett jellemzőknek a hagyományos kiválasztás segítségével történő kitenyésztése időigényes, esetenként bonyolult, a siker pedig bizonytalan. A klónozás hozzájárulhat e feladatok gyorsabb megoldásához.”

A genetikai sokféleséggel kapcsolatban a nyilatkozat a következőket fogalmazza meg:

„Egy gyakran hangoztatott érv szerint a klónozás csökkenteni fogja a genetikai sokféleséget. Megfelelő irányítási intézkedések mellett végzett ésszerű alkalmazás esetén azonban nem valószínű, hogy a klónozás kedvezőtlen hatást gyakorolna a háziállatfajok genetikai sokféleségére.”

ÁLLATJÓLLÉTI KÉRDÉSEK

Az EFSA rendelkezésre álló véleménye összefüggést lát az állatjólléti problémák és a klónozási technikák alkalmazásának jelenlegi helyzete között. A klónozás komoly jólléti kihívást jelent a közvetlenül e technika alkalmazásával előállított klónok esetében, de akár a szelektív tenyésztés által okozott problémákat is súlyosbíthatja.

Az EFSA mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a klónozott embriók jelentős százaléka nem fejlődik ki megfelelően, amelyek pedig mégis kifejlődnek, azoknak jelentős hányada elpusztul még ellés közben, kis idővel az ellés után, vagy a megszületést követő néhány napon, héten belül szív- és érrendszeri megbetegedések, légzőszervi problémák, máj- vagy veseelégtelenség, immungyengeség vagy csont- és izomrendszeri rendellenességek következtében. Az EFSA nyomatékosan hangsúlyozza, hogy „a klónok esetében jóval magasabb a halálozási arány, mint az ivaros szaporodással tenyésztett állatoknál” , valamint „bizonyítható a klónok magasabb megbetegedési aránya az ivaros szaporodással tenyésztett állatokhoz képest”.

A rendelkezésre álló adatok alapján a klónozási eljárás általános sikeraránya (amelyet az átültetett embriók számához viszonyított élve született klónok százalékos aránya fejez ki) szarvasmarhafélék esetében nem éri el a 10 százalékot, sertéseknél pedig 5 és 17 százalék között mozog. Európán kívül végzett vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az állati klónok ivadékainak túlélési aránya nem tér el jelentős mértékben a hagyományos módszerekkel tenyésztett állatok túlélési arányától (körülbelül 85 %).

Véleményében az EFSA fontos állatjólléti kérdésekre világított rá, ugyanis a kihordó anyaállatok vonatkozásában felhívta a figyelmet a vemhesség késői szakaszában bekövetkező vetélésekre, illetve a nagyméretű utódok ( large offspring syndrome , LOS) vagy egyéb ok miatt problémás ellésekre ( dystocia ). További állatjólléti aggályokat vet fel az is, hogy az újszülött állati klónok gyakran szokatlanul nagyméretűek ( large offspring syndrome , LOS), és emiatt számos egészségügyi problémától szenvednek. Ez a rendellenesség sertéseknél nem, de klónozott szarvasmarhák és juhok esetében gyakran előfordul. Fontos megjegyezni, hogy egyes rendellenességek csak későbbi életszakaszokban nyilvánulnak meg. Az OIE Revue Scientifique et Technique című folyóiratában publikált cikkében egy vezető klónozáskutató rámutatott, hogy a magas hozamú haszonállatok esetében a csont- és izomrendszeri problémák (például a krónikus sántaság vagy a hajlító ín kóros összehúzódása) „ utalhatnak arra, hogy az állati klónok esetében egyes rejtett gyengeségek kizárólag akkor mutatkoznak meg, ha az állatokat valamilyen stresszhatás éri .”[6]

Annak érdekében, hogy helyesen értékelhessük a klónozásnak a haszonállatok jóllétére gyakorolt hatását, fontos figyelembe venni a klónozásnak az állattenyésztési ágazaton belüli legvalószínűbb alkalmazási módjait. Míg a leggyorsabban növekvő és magas hozamú állatok klónozása eredményeként több olyan állat jöhet világra, amely az említett egészségügyi és jólléti problémáktól szenved, a hagyományosan tenyésztett, bizonyos betegségekkel szemben ellenálló, vagy a nehéz környezeti feltételekhez könnyen alkalmazkodó állatok klónozásának állatjólléti szempontból lehetnek bizonyos előnyei.

ETIKAI KÉRDÉSEK

2008 januárjában az EGE (a Bizottságnak a tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoportja) jelentést tett közzé az állatok élelmiszer-ipari célú klónozásának etikai vonatkozásairól[7].

„A kihordó anyaállatok és a klónozott állatok szenvedésének és egészségügyi problémáinak jelenlegi mértéke miatt” az EGE kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy erkölcsileg indokolt-e az élelmiszer-ipari célból folytatott állatklónozás. Az EGE arra a következtetésre jutott, hogy a klónok utódai etikai létjogosultságának kérdését illetően további tudományos kutatások szükségesek, és „nem talált olyan meggyőző erejű érveket, amelyek indokolnák a klónozással létrehozott állatokból és utódaikból készült élelmiszerek előállítását” .

Az EGE által megfogalmazott alapvető etikai kérdés az emberek által az állatoknak tulajdonított morális státusz. E kérdés tekintetében a társadalom nagyjából kétfajta álláspontra helyezkedik: vannak, akik az állatokat gazdáik puszta tulajdonának tekintik, amelyeket a tulajdonosok saját belátásuk szerint bármilyen célra használhatnak, míg mások különböző mértékű tiszteletet tanúsítanak az állatok iránt. Ezeket az attitűdöket mélyen meghatározzák a kulturális és vallási hagyományok.

Erkölcsi szempontból minden olyan tett vitatható, amely egy morális alanynak fájdalmat okoz. Ezért amennyiben a klónozás vagy egy másik szaporítási, illetve tenyésztési technika kedvezőtlenül hat az állatok jóllétére és egészségére, akkor ezeknek az alkalmazásoknak az elfogadása aggályos. Ezek az elméletek az állatok lehetséges felhasználását csak bizonyos feltételek mellett támogatják, ha azok szenvedése a minimumra korlátozódik, és az engedélyezést alapos indokoláshoz kötik, a három R elvének (reduction – csökkentés, refinement – tökéletesítés és replacement – helyettesítés) alkalmazása, illetve a brit Haszonállatok Jóllétével Foglalkozó Tanács (Farm Animal Welfare Council, FAWC) által meghatározott, következő öt szabadságjog tiszteletben tartása mellett: minden haszonállatnak jogában áll (1) éhezéstől, szomjazástól és alultápláltságtól, (2) félelemtől és fenyegetéstől, (3) fizikai és hőmérsékleti kényelmetlenségtől, valamint (4) fájdalomtól, sérülésektől és betegségektől mentesen élni, és (5) természetes viselkedésmintáit érvényre juttatni.

Egy másik elmélet még ennél is szigorúbb nézetet képvisel, és kijelenti, hogy „élő alanyok” lévén az állatoknak önálló morális értékük van (a belső érték érve), továbbá érzékelő képességüknek köszönhetően mind az emberek, mind pedig (analógia alapján) az embertől különböző élőlények morális alanyok. Az érvelésből következik, hogy az állatokat nem lehet emberi céloknak alávetni. Következésképpen ezen elmélet képviselői kategorikus érvekre támaszkodva ellenzik az állatokkal kapcsolatos biotechnológiát.

Etikai kérdést jelentenek továbbá a szellemi tulajdonjogok is. Az állati klónozás területén a szabadalmazás egyelőre a sejtmagátviteli technikákra korlátozódik.

A TAGÁLLAMOK HELYZETE

A klónoktól származó termékek (élelmiszerek, spermium és embriók) behozatalát, kereskedelmét és felhasználását az általános uniós jogszabályok szabályozzák. A gazdasági szereplők és a hatóságok nem kötelesek bejelenteni a klónok, illetve spermiumuk vagy embrióik előállítását, forgalmazását vagy behozatalát, így az általános helyzetről nem lehet teljes képet kapni. Az új élelmiszerekről szóló rendelet értelmében azonban a hús és tej esetében kötelező a forgalomba hozatal előtti engedélyeztetés[8].

Dánia nemzeti szinten betiltotta az állatok kereskedelmi felhasználás céljából történő klónozását. A tilalom alóli mentességhez jóváhagyás szükséges, és bizonyítani kell annak előnyeit, tekintetbe véve az okozott stresszt és szenvedést, beleértve az állatok épségét, ösztöneit és jóllétét is. A tilalom lényegében abban az erkölcsi aggályban gyökerezik, hogy az állatok klónozása emberek klónozásához vezethet, ezért Dánia osztja az ENSZ 2005. évi állásfoglalását, amely felszólítja tagállamait, hogy „tiltsák be az emberi klónozás valamennyi formáját, mivel ezek összeegyeztethetetlenek az emberi méltósággal és az emberi élet védelmével” .

Dánia az egyetlen tagállam, amelyben külön jogszabályok vonatkoznak a klónozás felhasználására. Vannak azonban más tagállamok is, amelyekben a tenyésztésre és a géntechnológiára irányuló nemzeti állatjólléti jogszabályok rendelkezéseket tartalmaznak a tenyésztési technikák során az állatokat fenyegető fájdalomra és szenvedésre vonatkozóan. Dániában az állatklónozás kizárólag akkor megengedett, ha kiemelkedően fontos célt szolgál. Kiemelkedően fontos célnak számít például az alapvető kutatás, az egészség vagy a környezet javítását célzó alkalmazott kutatás, illetve az alapvető gyógyászati célokra vagy a környezet védelmére használatos anyagokat termelő állatok létrehozása és tenyésztése.

A Bizottság részletes tájékoztatást kapott egyes tagállamoktól, amelyek a klónozási technológiát kizárólag kutatási célokra használják. Az Egyesült Királyság három szarvasmarháról számolt be, amelyek embrió formájában importált klónok utódai. Németországban vannak klónozott donorbikák, amelyek spermiumát az Európai Unión belül még nem használták, de harmadik országoknak már exportálták. Franciaország jelentése szerint a Nemzeti Agronómiai Kutatóintézetben (Institut National de Recherche Agronomique, INRA) 1998 óta összesen 90 szarvasmarha jött világra klónozással. Jelenleg 32 klónozott tehén van életben. Ezeket az állatokat kizárólag kísérleti célokra használják, és utódaikkal együtt levágják őket, amint a kísérletek véget érnek. Termékeiket nem használják élelmiszerként. Ezenfelül mesterséges megtermékenyítés segítségével klónozott szarvasmarhák 30 utódot hoztak világra. A hímeket három hónapos korukig tanulmányozták, majd levágták őket. A nőstényeket vizsgálatok céljára továbbra is tartják. Egy kutatási program keretén belül az INRA jelenleg 16, klónoktól származó fiatal nőstényt tart.

HARMADIK ORSZÁGOK HELYZETE

Az állatok élelmiszer-ipari célú klónozása terén az USA jár az élen. Egyre jobban fejlődik a klónozás például Argentínában, Brazíliában és Japánban. Kína érdeklődését fejezte ki e technika iránt, és többek között Ausztráliából importált klónokat. Kína – főleg a kedvtelésből tartott állatokra összpontosítva – a klónozást a veszélyeztetett fajok védelme érdekében is támogatja.

Az USA jelenleg önkéntes moratóriumot alkalmaz a klónokból származó élelmiszerek (hús és tej) forgalmazása terén. Ez a moratórium azonban nem vonatkozik a klónok utódaitól származó élelmiszerekre, spermiumra és embriókra. Általában a klónoktól, illetve utódaiktól származó spermium és embriók esetében nem alkalmaznak külön címkézést vagy nyomon követést. Ebből kifolyólag a spermiumnak és az embrióknak potenciálisan az EU-ba exportált mennyiségét lehetetlen pontosan számszerűsíteni, mivel a spermium klónozott donorjai mezőgazdasági termelők tulajdonában vannak, a klónozást végző cégek pedig nem ellenőrzik azok felhasználását.

Az USA-ban három nagyobb cég értékesít klónokat mezőgazdasági termelők számára. A cégek közül kettő alkalmaz önkéntes nyomonkövetési rendszert, amely minden egyes klónhoz egyedi azonosítót rendel. A rendszer azonban nem terjed ki a klónok utódainak a számontartására. A program egy országos nyilvántartás segítségével működik, amely írásbeli nyilatkozatokon és ösztönzőkön alapul. A klón azonosítója bekerül egy nyilvántartásba, amely a szarvasmarha-árveréseken vásárlók, illetve a csomagolók/feldolgozók számára lehetővé teszi a lekérdezéseket és ellenőrzéseket. Az USA klónozással foglalkozó vállalatai több alkalommal kapcsolatba léptek a bizottsági szolgálatokkal, hogy kifejtsék nézeteiket. A lényeges tények a következőkben foglalhatók össze:

( A klónok számát illetően (kereskedelmi vagy titoktartási okokból kifolyólag) a vállalatok nem szolgáltak pontos adatokkal, de több esetben tettek említést „sertések százairól” és „szarvasmarhák ezreiről”. A klónok utódai tehát bekerültek az élelmiszerláncba, és nemcsak az USA-ban, hanem a világ más tájain is (különösképpen Brazíliában, ahol öt cég foglalkozik klónozással).

( A klónok nyomon követhetőségét nyilvántartás biztosítja; ezenfelül a mezőgazdasági termelőkre irányuló gazdasági ösztönzőnek köszönhetően a klónok nem kerülnek be az élelmiszerláncba. A nyomon követés azonban nem kötelező, így nincs biztosíték arra, hogy az élelmiszerláncba nem kerül klónozott állatoktól származó tej (bár nem valószínű, hogy ilyen eredetű tejet élelmezési célra használnának). A klónok utódait nem tartják nyilván.

Japánban az Országos Kutatóintézet értékelte a klónozási technológia használatát, és arra a következtetésre jutott, hogy a kormány nem tesz szabályozó intézkedéseket (az országba importált, klónoktól vagy utódaiktól származó élelmiszerek forgalomba hozatal előtti ellenőrzése vagy címkézése). Ennek ellenére a klónoktól vagy utódaiktól származó, belföldön előállított élelmiszer-ipari termékekre vonatkozó jelenlegi moratóriumot továbbra is fenn fogják tartani. Ezért a klónozott bikák spermiumát összegyűjtik és tárolják ugyan, de nem használják kereskedelmi célokra. Jelentésében Argentína jelezte, hogy az országban zajlik kereskedelmi célú klónozás, de nem rendelkezik a klónokra vonatkozó nyilvántartással. Brazília azt jelentette, hogy az országban folytatott klónozási tevékenység kizárólag kutatási, és nem élelmezési célokat szolgál. A brazil szenátus egy szövegtervezeten dolgozik, és a Mezőgazdasági Minisztériumnak javaslatot kell előterjesztenie az állati klónok kötelező országos nyilvántartásba vételére vonatkozóan. A klónoktól származó élelmiszerekkel kapcsolatban Kanada eseti elbírálás alapján előírja a forgalomba hozatali engedélyeztetést. A jelenlegi szakpolitika felülvizsgálata folyamatban van, a kanadai hatóságok 2010 végére várják az élelmiszer-biztonsággal és állatjólléttel foglalkozó tudományos vélemény elkészülését. Új-Zélandon moratórium írja elő, hogy a klónok nem kerülhetnek be az élelmiszerláncba. 2010 júniusában a hatóságok a klónokkal kapcsolatban bevezettek egy országos nyilvántartási rendszert. Hamarosan egy hivatalos nyomonkövetési rendszer is életbe fog lépni.

Tekintettel a nemzetközi partnereink hozzáállása között megfigyelhető különbségekre, érdemes további erőfeszítéseket tennünk arra vonatkozóan, hogy még alaposabban megismerjük az Unió határain kívül folytatott klónozást befolyásoló jogszabályi kereteket és kutatási paramétereket. Ebből a célból a Bizottság tovább fogja erősíteni a kereskedelmi partnereinkkel folytatott párbeszédet annak érdekében, hogy közös nevezőre juthassunk, és a klónozás területén egyetértés alakuljon ki.

A NYILVÁNOSSÁG ÁLLÁSPONTJA ÉS AZ ÉRDEKELT FELEK VÉLEMÉNYE

2008-ban a Bizottság közvélemény-kutatást[9] (Eurobarometer) kezdeményezett annak érdekében, hogy felmérje a lakosság állati klónozással kapcsolatos hozzáállását. A felmérés kimutatta, hogy bár az EU polgárainak java része ismeri az állati klónozás fogalmát, a klónozás élelmiszer-ipari célú felhasználásához a lakosság nagy része igen negatívan viszonyul. Sokan aggasztónak ítélték meg a klónozás hosszú távú következményeire vonatkozó információk hiányát, mások pedig etikai aggályaiknak adtak hangot. Az általános vélekedés szerint az állatok élelmiszer-ipari célú klónozása nem válna a fogyasztó javára, és csak kevesen hiszik, hogy a klónozás élelmiszer-ipari alkalmazása hosszú távon sokkal hatékonyabb lenne, vagy csökkentené a fogyasztói élelmiszerárakat.

Ugyanakkor a klónozáshoz való általános negatív viszonyulás ellenére a megkérdezettek 44 százaléka vallja, hogy bizonyos körülmények között – például az állatok bizonyos betegségekkel szembeni ellenállásának javítása vagy a ritka állatfajok védelme érdekében – a klónozás indokolt lehet.

Az állatjólléti kérdésekkel foglalkozó csoportok határozottan a klónozás élelmiszer-ipari célú alkalmazása ellen kampányolnak az Unión belül. Ezek a csoportok azt követelik, hogy az állatjólléti kérdésekre vonatkozó jogszabályok nyújtsanak biztos alapot a technika betiltására, hogy megakadályozzák annak az állatok jóllétére gyakorolt káros hatásait. Ugyanezek az állatjólléti kérdésekkel foglalkozó csoportok hangsúlyozzák a klónok utódaitól származó termékekre vonatkozó korlátozó rendelkezések bevezetésének szükségességét, még a klónoktól származó hagyományos szaporítási technikákkal tenyésztett állatok esetében is. Alapvető fontosságúnak tartják, hogy az EU-nak az élelmiszer-ipari célú klónozásra vonatkozó hozzáállása kiterjedjen a klónok utódaira is. E szervezetek szerint a klónoktól származó hús és tej forgalomba hozatalának a betiltása (az utódokra való alkalmazás nélkül) önmagában még nem korlátozná a technika uniós alkalmazását.

A helyzet értékelésének során a Bizottság megvitatta a klónozás felhasználását az EU agrár-élelmiszeripari ágazatának képviselőivel, figyelembe véve az állattenyésztési ágazat érdekeit az ehhez az innovatív technológiához való hozzáférés tekintetében. A Bizottság egyeztetett az EU Mezőgazdasági Szakmai Szervezeteinek Bizottságával és Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetségével (COPA-COGECA) a klónozott állatokra és utódaikra vonatkozó, korlátozott ideig fennálló önkéntes moratórium lehetőségéről. Rendeltetése szerint ez az önkéntes moratórium biztosítaná, hogy a jövőbeli szabályozási alternatívákat ne veszélyeztethesse klónozott állatoknak vagy állati termékeknek az EU piacán való megjelenése. A COPA/COGECA[10] azonban azon az állásponton van, hogy egy efféle moratórium nem lenne helyénvaló, különösen azért nem, mert jelenleg nem állnak rendelkezésre sem olyan eszközök, sem pedig olyan korlátozások, amelyek biztosítanák egyrészt az importált termékek nyomon követhetőségét, másrészt pedig a moratórium megsértőinek a jogi felelősségre vonását.

Az Európai Húsfeldolgozók Szövetsége (CLITRAVI)[11] azt állítja, hogy klónozott állatoktól és/vagy utódaiktól származó termékeket jelenleg is értékesítenek az Európai Unióban, és egy nyomonkövetési rendszer kialakítása igen költséges lesz.

A Parlament és a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki külön javaslatot a klónozás valamennyi aspektusáról. A Tanács 2010 márciusában elfogadott álláspontjában az új élelmiszerekre vonatkozó forgalomba hozatal előtti engedélyeztetés kötelezettsége alá vonta a klónok (első generációs) utódaiból származó élelmiszereket is[12]. Júliusi plenáris ülésén a Parlament megerősítette az állatok klónozása; az élő klónok és utódaik behozatala; a klónokból és utódaikból származó élelmiszerek forgalomba hozatala; valamint a klónok és utódaik spermiumának behozatala ellen irányuló teljes tilalomra vonatkozó kérését.

KERESKEDELMI KÉRDÉSEK

Az európai szarvasmarha-állomány tenyésztése főként mesterséges megtermékenyítéssel zajlik. Ez a kereskedelemre is kihat. Az Európában mesterséges megtermékenyítésre használt szarvasmarha-spermium körülbelül 2,5 százalékát importálják, és e mennyiség körülbelül 99 százaléka az USA-ból és Kanadából származik. A TRACES rendszeren keresztül (az EU-n belül forgalomba hozott vagy harmadik országokból importált állatokat és állati eredetű termékeket kísérő állatorvosi bizonyítványokban feltüntetett információk megosztására szolgáló uniós rendszer) hozzáférhető adatok alapján 2009-ben az USA-ból és Kanadából importált szarvasmarha-spermium összmennyisége meghaladta az 1 200 000 adagot. Ezeket a számadatokat a 2010 első félévére vonatkozó adatok is alátámasztják, amelyek szerint ebből a két országból több mint 600 000 adag spermiumot importáltak.

Feltéve hogy 2009-ben az EU-ba importált spermiumadagok 50 százalékát sikeresen használták tehenek megtermékenyítésére, ez azt jelenti, hogy 2010-ben az EU-ban körülbelül 600 000 borjú született az USA-ból vagy Kanadából származó bika utódaként. Ez az EU-ban évente születő borjaknak megközelítőleg 2 százaléka. A klónozott bikáktól származó spermiumadagok számára vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ.

Szintén importálnak embrióátültetésre szánt embriókat és tenyészállatokat. 2009-ben 747 rakomány szarvasmarha-embriót importáltak az EU-ba.

Az élő szarvasmarhák behozatala sokkal ritkább. 2010 első felében csupán 24 tenyészállatot importáltak az EU-ba (Horvátországból és Kanadából)[13].

Az élő állatokra, állati termékekre (például a spermára és az embriókra, vagy akár a gyapjúra és bőrre) és élelmiszerekre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) következő többoldalú megállapodásai vonatkoznak: az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT), az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról, valamint a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodások. Hogy a Kereskedelmi Világszervezetnek pontosan mely rendelkezései vonatkoznak a tervezett jogszabályra, az az utóbbi (a) indokolásától és (b) jellegétől függ.

Bármely elfogadott intézkedésnek tiszteletben kell tartania a „nemzeti bánásmód” elvét, amely tiltja a hasonló importált termékekkel szembeni hátrányos megkülönböztetést (a GATT III. cikkének (4) bekezdése), valamint a mennyiségi korlátozások felszámolásának a követelményét (a GATT XI. cikke). Az említett általános szabályok alól bármely kivétel kizárólag a GATT XX. cikkében foglaltak szerint ( Általános kivételek ) és/vagy az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról, valamint a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodások értelmében lehet indokolt. Az utóbbi két megállapodás a nemzetközi szabványokkal összhangban vagy tudományos bizonyítékok alapján mentességet adhat. Az élelmiszer-biztonság és az állat-egészségügy terén tevékenykedő nemzetközi szabványosító testületek (például a Codex Alimentarius [Bizottság], vagy az Állat-egészségügyi Világszervezet, OIE) a klónozással kapcsolatban még nem határoztak meg szabványokat.

Az emberi egészség védelme érdekében a klónokból és utódaikból származó élelmiszerekre irányuló korlátozásokat nem indokolják tudományos kutatáson alapuló bizonyítékok. Mindemellett az EFSA aggályát fejezte ki a klónok jóllétével kapcsolatban.

A GATT III. és XI. cikke alóli legfontosabb kivételek ilyen módon a „közerkölcsön” alapulnának, és kiterjedhetnének az állatok jóllétére (a GATT XX. cikkének a) pontja) vagy az élet és az egészség védelmére. A Kereskedelmi Világszervezet rendelkezései alóli mentességhez szigorú követelményeknek kell teljesülniük – többek között bizonyítani kell az adott célkitűzés eléréséhez vezető intézkedés szükségességét (amely egyben feltételezi annak kivizsgálását is, hogy ugyanazon célkitűzés elérésének van-e bármely más, a kereskedelmet kevésbé korlátozó módja), valamint az adott intézkedés megkülönböztetéstől mentes, nem önkényes, a kereskedelmet nem korlátozó alkalmazását.

A KOCKÁZATKEZELÉS SORÁN FIGYELEMBE VEENDő JOGI VONATKOZÁSOK

Állat-egészségügy és állattartás

Az alkalmazandó jogszabály mind az állat-egészségügy, mind pedig az állattartás terén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkén alapul. A szabályok nem tesznek különbséget a különböző tenyésztési technikákkal (például mesterséges megtermékenyítéssel, embrióátültetéssel, in vitro megtermékenyítéssel vagy klónozással) szaporított állatok között, mivel genetikai szempontból e gyakorlatok egyike sincs hatással sem a génállományra, sem pedig a fertőző betegségekre való hajlamra.

Az uniós állat-egészségügyi jogszabályok elsődleges célja a fertőző betegségek ellenőrzése. Ezek a jogszabályok összehangolják az EU kereskedelmét meghatározó állat-egészségügyi feltételeket és a harmadik országokból származó importokat. Az állatokkal és az állati termékekkel való kereskedelem állatorvosi bizonyítványokhoz kötött. A bizonyítványok nem tartalmaznak az állat vagy – spermium, petesejt, illetve embrió esetében – a donor állat tenyésztése során alkalmazott szaporítási technológiára vonatkozó információkat.

Az állattartásra vonatkozó uniós jogszabályok elsődleges célja az állattenyésztés teljesítményének javítása olyan szabályok által, amelyek biztosítják a szabad kereskedelmet, valamint a „fajtatiszta” tenyészállatok és genetikai állományuk importjának harmonizált feltételeit. A fajtatiszta tenyészállatok értékesítése az állat származását igazoló pedigrébizonyítvánnyal történik. E jogszabály azonban nem vonatkozik a nem fajtatiszta állatok kereskedelmére, importjára vagy tenyésztésére (a sertéseknek, juhoknak és kecskéknek körülbelül 95 százaléka, a hússzarvasmarha 90 százaléka, a tejelő szarvasmarháknak pedig 50 százaléka nem fajtatiszta).

Az uniós állattartási jogszabályok kimondják, hogy pedigrébizonyítványokat jóváhagyott tenyésztők szervezetei vagy szövetségei állíthatnak ki abból a célból, hogy biztosítsák az EU-n belül forgalmazott, vagy harmadik országokból importált fajtatiszta tenyészállatok (szarvasmarhafélék, sertések, lovak, juhok és kecskék), valamint spermiumuk, petesejtjeik és embrióik származását, teljesítményét és genetikai értékét. Ezek a bizonyítványok nem tartalmaznak információt arról, hogy az adott állatok klónok/klónok utódai vagy hagyományos tenyésztéssel világra jött egyedek.

Állatjóllét

A klónozást a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek a fényében lehet megvizsgálni. Az irányelv mellékletének 20. pontja kimondja, hogy „tilos olyan természetes vagy mesterséges tenyésztési eljárásokat alkalmazni, amelyek az érintett állatok szenvedését vagy sérülését okozzák vagy okozhatják”. Ugyanez a szöveg szerepel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezményben is, amely az állatok tartásának, gondozásának és elhelyezésének elveit határozza meg, különös tekintettel a belterjes tenyésztési rendszerekre. A tagállamok felelősek az uniós jogszabályok saját területükön történő alkalmazásáért. Ezenfelül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikke egyértelműen kimondja, hogy az állatok jóllétére bármely, mezőgazdasággal, halászattal, szállítással, belső piaccal, kutatással és fejlesztéssel és űrkutatással kapcsolatos uniós szakpolitika előkészítése vagy alkalmazása során mindenkor teljes mértékben tekintettel kell lenni.

Az állatok nyomon követhetősége

Az Európai Unióban az élelmiszer-ipari célokra használt állatoknak nyomon követhetőségi követelményeknek kell megfelelniük, amelyek a klónokra is vonatkoznak. Szarvasmarhafélék esetében az egyedi nyomon követhetőség 1997 óta működik. A juhokra és kecskékre vonatkozó egyedi nyomon követhetőséget 2010-ben vezették be. A sertések 1992 óta követhetők nyomon tételazonosítási alapon. A jelenlegi szabályok nem írják elő, hogy az okiratoknak a tenyésztési technológiára utaló bármilyen információt kellene tartalmazniuk.

Új élelmiszerekkel kapcsolatos kérdések

A klónoktól származó élelmiszerekre az új élelmiszerekről szóló 258/97/EK rendelet vonatkozik, hiszen ezek az élelmiszerek nem hagyományos tenyésztési technikákkal szaporított állatoktól származnak. Ez azt jelenti, hogy ezek az élelmiszerek nem hozhatók forgalomba élelmiszer-biztonsági értékelés és külön engedélyezési jogi aktus nélkül. Eddig egyetlen cég sem nyújtott be kérelmet klónoktól származó élelmiszerek forgalomba hozatalával kapcsolatban.

Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok

Az EU-ban 1991 óta létezik az ökológiai gazdálkodás gyakorlását szabályozó jogszabályi keret. Kezdetben az ökológiai gazdálkodásról szóló rendelet kizárólag növényi eredetű termékekre vonatkozott. Az állati termékek előállításáról szóló további rendelkezéseket később vezették be. Ezek a szabályok kiterjedtek az állatok takarmányozására, a betegségek megelőzésére, állat-egészségügyi kezelésekre, az állatok védelmére, általában véve az állatállomány tenyésztésére és az állattartás során keletkező trágya felhasználására[14].

A tenyésztés tekintetében a rendelet előírja, hogy a szaporításnak természetes módszerek segítségével kell zajlania. Ugyanakkor a mesterséges megtermékenyítés megengedett, szemben a mesterséges tenyésztés bármely más formájával, mint amilyen például a klónozás vagy az embrióátültetés. A hormonokkal vagy hasonló anyagokkal végzett előkészítő kezelések tilosak, kivéve amikor azokat egy adott állat gyógykezelésére használják.

Az ökológiai gazdálkodásról szóló uniós jogszabályi keret gondoskodik annak biztosításáról, hogy az élelmiszerek ne a klónozáshoz vagy embrióátültetéshez hasonló, „nem hagyományos tenyésztési módszerekkel” szaporított állatoktól származzanak.

LEHETőSÉGEK

A helyzet értékelése alapján a klónoktól vagy utódaiktól származó élelmiszerek gyártása tudományos szempontból nem vet fel élelmiszer-biztonsági aggályokat. Mindemellett az állatok jóllétével kapcsolatos kockázatok alapján indokolt, hogy a Bizottság jogalkotási eljárást kezdeményezzen. Az uniós jogszabály megalkotása során tekintetbe kell venni továbbá azt a szempontot, hogy az emberek az állatok klónozását erkölcsileg helytelennek ítélik meg.

Ezért a lehetőségek a következők

(1) Jogi status quo

A klónozást továbbra sem szabályozná kifejezetten erre irányuló uniós szintű jogszabály. A klónok és szaporítóanyagaik (spermium, petesejt és embriók) kereskedelmére az EU-n belül továbbra is az általános szabályok vonatkoznának. Az új élelmiszerekre vonatkozó rendelet értelmében a klónoktól származó élelmiszerek ugyanúgy forgalomba hozatal előtti engedélyezéshez lennének kötve. A klónoktól származó utódokra továbbra is az általános szabályok vonatkoznának, amelyek a termékek biztonságosságát és az egységes piac működését biztosítják[15].

(2) Teljes tilalom

( Az állatok élelmiszer-ipari célú klónozásának a teljes tilalma : Ez az opció megoldaná a klónozás központi kérdésének számító állatjólléti aggályokat. Élelmiszer-előállítási célokra az EU területén a klónozás nem lenne megengedett.

( A klónok használatának és a klónoktól származó élelmiszerek forgalomba hozatalának a tilalma az EU-ban : Ez az importokra is kiterjedő intézkedés koherenciát biztosítana a klónozási technika betiltásával az Unióban.

( A klónoktól és a klónok utódaitól származó élelmiszerek forgalomba hozatalának a tilalma: Ezt a rendelkezést sem az állatok jóllétével, védelmével és egészségével, sem pedig a közegészséggel kapcsolatban felmerülő ellenvetések nem indokolnák, mivel a klónok utódai esetében nem állnak fenn jólléti aggályok, hiszen az említett állatokat hagyományos szaporítási technikákkal tenyésztik; másrészt az EFSA véleménye szerint a klónok utódaitól származó élelmiszerek nem hordoznak biztonsági kockázatot. Mivel a klónok utódaitól származó élelmiszereket nem lehet megkülönböztetni a más állatoktól származó termékektől, teljes nyomonkövetési rendszerre lenne szükség. Ennek létrehozása rendkívül nagy terhet jelentene, mivel az élelmiszer-ipari célokra használt fajták esetében az utódok valamennyi generációját részletesen nyomon kellene követni. Továbbá ez a tilalom az állati eredetű élelmiszerek (hús, tej és feldolgozott termékek) importjának betiltásához vezetne olyan harmadik országokra vonatkozóan, amelyek esetében felmerülhet annak gyanúja, hogy klónozott állatok szaporítóanyagát importálták. A klónok utódaitól származó élelmiszerek behozatalának teljes betiltása számottevő és aránytalan gazdasági hatással lenne az EU mezőgazdasági termelésére és kereskedelmére. Ezenfelül ezt a lépést sem jólléti, sem egészségügyi, sem pedig élelmiszer-biztonsági okok nem indokolnák.

( A klónoktól származó szaporítóanyag használatának a tilalma: A hagyományos tenyésztési technikák alkalmazása során nem merülnek fel egészségügyi vagy élelmiszer-biztonsági gondok, ezért nehéz lenne megindokolni a klónoktól származó szaporítóanyag importjának a betiltását.

(3) Vegyes intézkedések

A Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések kombinációja választ adhat a klónozással kapcsolatos aggályokra. Ezek az intézkedések az alábbiakat tartalmaznák:

( A haszonállatok élelmiszer-ipari célú klónozásának az időszakos felfüggesztése : Ez a lehetőség kiküszöbölné az EU-ban folytatott élelmiszer-ipari célú klónozási technikák használatával kapcsolatban felmerülő állatjólléti aggályokat. Amennyiben bizonyos idő múlva a technika magas szintre fejlődik, és az addigi aggályok részben vagy teljes mértékben enyhülnek, fontolóra lehet venni a tilalom feloldását.

( A klónozott haszonállatok használatának az időszakos felfüggesztése : Ez csupán korlátozott hatókörű intézkedés lenne, mivel az élő klónok importja ritka, az EU-ban pedig nem folytatnak kereskedelmi célú klónozást. Ez az intézkedés koherenciát biztosítana a klónozási technika felfüggesztésével.

( A klónok utódaitól származó élelmiszerek forgalomba hozatalának az időszakos felfüggesztése : Ez a felfüggesztés, amely az importokra is kiterjedne, koherenciát biztosítana a technika uniós betiltásával.

( A szaporítóanyag nyomon követhetősége: Ez lehetővé tenné a termelők és az élelmiszeripar számára egy információs rendszer létrehozását. (i) A klónoktól származó spermium és embriók, valamint (ii) a hagyományos tenyésztéssel szaporított állatok spermiuma közötti különbségtétel miatt fontos lenne az állattartási és állat-egészségügyi jogszabályokban megállapított bizonyítványkiállítási feltételek módosítása. Mivel a gazdasági szereplőknek a meglévő bizonyítványokban kötelezően fel kellene tüntetniük, hogy a szaporítóanyag klóntól származik-e vagy sem, az adminisztrációs terhek csekélyek lennének. Az ilyen jellegű információ beszerzése nem nehéz, mivel a vevő általában kéri a genetikai értéket. A klónozást élelmiszer-ipari célokra használó egyes kereskedelmi partnerek emellett már létrehoztak egy külön rendszert a klónok kötelező nyilvántartására – vagy megtervezték ennek a létrehozását –, ami tovább könnyíti a szaporítóanyag nyomon követhetőségét.

KÖVETKEZTETÉSEK

A fent tárgyalt kérdések alapján, különös tekintettel arra, hogy el kell oszlatni a klónozási technikához fűződő állatjólléti aggályokat, és hogy indokolt az igény a forgalomba hozatal során kért információk iránt, a Bizottság javaslata a következő:

(i) A technika bármely, élelmiszer-ipari céllal tenyésztett állat szaporításában történő alkalmazásának, ezen állatok klónjai felhasználásának, illetve a klónoktól származó élelmiszerek forgalmazásának az Európai Unión belüli időszakos felfüggesztése.

(ii) Az importált spermium és embriók nyomon követhetőségének a megalapozása annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők és az iparág az utódokkal kapcsolatban uniós adatbanko(ka)t hozhassanak létre.

Az előterjesztett jogalkotási intézkedés, amely egy öt év múlva esedékes felülvizsgálatról is rendelkezik, tartalma és célkitűzései tekintetében megfelelő jogalapon nyugszik majd. A klónozás az élelmiszergyártástól eltérő bármely más célra – például kutatásra[16], gyógyszerkészítmények előállítására, veszélyeztetett fajok vagy fajták védelmére – továbbra is alkalmazható. Az ötéves periódus során a Bizottság figyelemmel fogja kísérni a klónozás tudományos és technológiai fejlődését annak érdekében, hogy értékelhesse ezen átmeneti intézkedések feloldásának lehetőségét, időpontját és feltételeit. A Bizottság nem tesz javaslatot a klónok utódaiból származó élelmiszerekkel kapcsolatos jogi intézkedésekre. Ugyanakkor az (ii) bekezdés értelmében létrehozott nyomon követhetőségi rendszer lehetővé teszi az információk nyilvántartását.

A különböző jövőbeli forgatókönyvek az alábbiak szerint foglalhatók össze:

Klónok | Utódok |

Import az EU-ba | A klónok importjának átmeneti felfüggesztése | Nyomon követhetőségi követelmények az EU-ba exportáló beszállítókkal szemben | Forgalomba hozatal átmeneti felfüggesztése | Nincsenek intézkedések |

A Bizottság felkéri a Parlamentet és a Tanácsot, hogy értékeljék a jelentés tartalmát és következtetéseit, és megfelelő időben fogalmazzák meg saját álláspontjukat.

[1] Ebben a jelentésben (az EFSA és az EGE szakvéleményeivel összhangban) a „klónozás” szomatikus sejtek maganyagátvitel (SCNT) útján történő szaporítását jelenti, amelynek célja egy másik organizmussal megegyező sejtmag-génállományú felnőtt állat genetikai másolatának (klónjának) a létrehozása. Ez a jelentés nem terjed ki az embrióhasításra, sem a génmódosítás lehetséges formáira.

[2] http://www.efsa.europa.eu/EFSA/efsa_locale-1178620753812_1211902019540.htm

[3] http://www.efsa.europa.eu/cs/BlobServer/Statm_of_Efsa/sc_statementej_RN319_en.pdf?ssbinary=true

[4] Az „epigenetika” (a génműködés tudománya) az információ öröklődését vizsgálja a gének kifejeződése alapján. A szakemberek összefüggéseket vélnek felfedezni a megfigyelt rendellenességek és a donor sejtmagjának átültetésekor bekövetkező újraprogramozással járó epigenetikai változások között.

[5] Dr. Shinya Watanabe, Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Japán.

[6] Wells DN. 2005. Animal cloning: problems and prospects. Revue Scientifique et Technique (Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal) 24(1): 251–64.

[7] http://ec.europa.eu/european_group_ethics/activities/docs/opinion23_en.pdf

[8] Az Európai Parlament és a Tanács 258/97/EK rendelete (1997. január 27.) az új élelmiszerekről és élelmiszer-összetevőkről.

[9] Az európai nyilvánosság viszonyulása az állatok klónozásához: http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_238_en.pdf

[10] http://www.copa-cogeca.be/Main.aspx?page=search&lang=en

[11] http://www.clitravi.eu/

[12] Hivatkozás: a 2008. január 7-i COM (2007) 872

[13] Ebben a vonatkozásban Svájcot nem vesszük tekintetbe, mivel egy állat-egészségügyi megállapodás értelmében Svájc kötelezi magát az EU jogszabályainak alkalmazására. Ezért a Svájccal folytatott élőállat-kereskedelem összhangban áll a tagállamok körében alkalmazandó szabályokkal.

[14] A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 7.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

[15] Az EU működéséről szóló szerződés 34–36. cikke; a 178/2002/EK rendelet az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról; a 852/2004/EK rendelet az élelmiszer-higiéniáról; a 853/2004/EK rendelet az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályairól.

[16] A klónok kutatásban való felhasználása során tiszteletben kell tartani a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 86/609/EGK tanácsi irányelvet.