EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52010DC0543

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Intelligens szabályozás az Európai Unióban

/* COM/2010/0543 végleges */

52010DC0543

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Intelligens szabályozás az Európai Unióban /* COM/2010/0543 végleges */


[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.10.8.

COM(2010) 543 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Intelligens szabályozás az Európai Unióban

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Intelligens szabályozás az Európai Unióban

1. A KÖR BEZÁRÁSA: A SZABÁLYOZÁS JAVÍTÁSÁTÓL AZ INTELLIGENS SZABÁLYOZÁSIG

Az elmúlt két év gazdasági és pénzügyi nehézségei komoly tanulságokat hordoznak a szabályozási politika számára. Legfőképpen megerősítették, hogy a piacok nem önmagukban léteznek, hanem azt a célt szolgálják, hogy fenntartható jólétet biztosítsanak valamennyiünk számára. Ezt a célt pedig önmaguktól nem mindig képesek megvalósítani. A szabályozásnak kedvező szerepe van, amelyet be kell töltenie. A válság rávilágított, hogy orvosolni kell a hiányos, hatástalan és alulteljesítő szabályozási intézkedéseket, és ezt sok esetben sürgősen meg kell tenni.

Szabályozási megközelítésünknek elő kell segítenie a polgárok érdekeit, és a közpolitikai célok – a pénzügyi stabilitás megteremtésétől az éghajlatváltozás leküzdéséig terjedő – teljes skálájának megvalósítását. Az uniós szabályozásnak hozzá kell járulnia a vállalkozások versenyképességéhez is annak révén, hogy megerősíti az egységes piacot, és megszünteti a belső piac – eltérő nemzeti szabályok miatt keletkező – költséges széttagoltságát. Ezzel egyidejűleg az elengedhetetlenül szükségesre kell csökkentenünk a vállalkozások terheit, lehetővé téve számukra a hatékony munkát és versenyzést, mivel tőlük – és elsősorban a kis- és közepes vállalkozásoktól – függ, hogy visszatérünk-e a fenntartható növekedési pályára.

Összefoglalva: a helyes jogi szabályozás elengedhetetlen ahhoz, hogy megvalósíthassuk az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó markáns célkitűzéseit[1].

A szabályozás javításának programja már eddig is jelentős változást eredményezett a bizottsági politikaalakítás és szabályozási javaslattétel módjában. Mára a politikai döntéshozatali folyamat elengedhetetlen részévé vált az érdekeltekkel való konzultáció és a hatásvizsgálat. Ezek erősítették az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, és előmozdították az igazolt tényeken alapuló politikai döntéshozatalt. E rendszert helyes gyakorlatnak tekintik az Unión belül, továbbá hozzájárulást jelent az uniós intézményeken belüli döntéshozatalhoz[2]. A Bizottság sok meglévő jogszabályt egyszerűsített, valamint jelentős előrehaladást ért el az adminisztratív terhek csökkentése terén.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy mostanra eljött az ideje a folyamat felgyorsításának. A szabályozás javításának eredményeképpen meg kell valósulnia az intelligens szabályozásnak, amelyet még inkább a Bizottság munkakultúrájának szerves részévé kell tenni. A Bizottság elnöke közvetlen felelősséget vállalt az intelligens szabályozásért. Ez a közlemény azt vázolja fel, hogy mit jelent ez majd a gyakorlatban. A dokumentum számos forrásból merít, köztük az Európai Parlamentnek a jogalkotás javítására vonatkozó állásfoglalásából[3]; egy nyilvános konzultációból[4]; az Európai Számvevőszéknek az uniós intézményekben alkalmazott hatásvizsgálatról szóló jelentéséből[5]; valamint a hatásvizsgálati testület jelentéséből[6]. A fentiek alapján a Bizottság több kulcsfontosságú megállapításra mutatott rá.

Először is a teljes politikai ciklusra ki kell terjeszteni az intelligens szabályozást – az adott jogszabály megszövegezésétől annak végrehajtásáig, érvényesítéséig, értékeléséig és felülvizsgálatáig. Az új jogszabályok esetében építenünk kell a hatásvizsgálati rendszer előnyeire. E feladat végzése mellett azonban hasonló erőfeszítéseket kell szentelnünk a meglévő joganyag kezelésének és végrehajtásának, hogy biztosítsuk az attól elvárt előnyöket. Ehhez arra van szükség, hogy az összes szereplő fokozott mértékben tudatában legyen annak, hogy a meglévő jogszabályok megfelelő végrehajtása és a tapasztalatok alapján történő módosítása ugyanolyan fontos, mint az általunk újonnan előterjesztett jogszabályok.

Másodsorban az intelligens szabályozás terén az európai intézményeknek és a tagállamoknak továbbra is közös felelősséget kell viselniük. Az említett szereplők különböző mértékű előrehaladást értek el, a Bizottság pedig a jövőben is együttműködik velük annak érdekében, hogy valamennyien tevékenyen végrehajtsák a programot. Emellett még inkább fel kell ismerni, hogy az intelligens szabályozás önmagában nem végcél, hanem szerves részét kell, hogy képezze közös erőfeszítéseinknek valamennyi szakpolitikai területen.

Harmadrészt az intelligens szabályozásban döntő szerepet kell kapnia a leginkább érintettek véleményének. A Bizottság jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy megnyissa döntéshozatalát az érdekeltek előtt. Ezek az intézkedések szintén továbbfejleszthetők. A Bizottság meg fogja hosszabbítani konzultációinak időtartamát, és felülvizsgálja a konzultációs eljárást annak kiderítése érdekében, hogy miként kaphat még nagyobb teret a polgárok és az érdekeltek véleménye. Mindez elősegíti majd a Lisszaboni Szerződés részvételi demokráciára vonatkozó rendelkezéseinek a gyakorlatba való átültetését[7].

Az alábbi szakasz az e kérdések kezelésére tervezett intézkedéseket mutatja be.

2. A SZABÁLYOZÁS MINőSÉGÉNEK KEZELÉSE A POLITIKAI CIKLUS EGÉSZE SORÁN

Az intelligens szabályozás célja olyan szabályok megtervezése és kidolgozása, amelyek a szubszidiaritás és az arányosság elveinek tiszteletben tartása mellett is a lehető legmagasabb színvonalúak[8]. E szabályozást az egész politikai ciklusban érvényre kell juttatni, egy adott jogszabály kidolgozásától egészen annak felülvizsgálatáig. A Bizottság hatásvizsgálatokra fordított erőfeszítései megtérülnek az új jogszabályok minőségének javulása révén. Mivel azonban a meglévő joganyag révén jelentkezik a hasznok és a költségek túlnyomó része, hasonló erőfeszítéseket kell tennünk annak módszeresebb kezelésére. Ezért az intelligens szabályozási politika a korábbinál nagyobb fontosságot tulajdonít annak, hogy értékelje a meglévő jogszabályok működését és hatékonyságát.

2.1. Az uniós joganyag javítása

Az uniós jog egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése

A korábbi Bizottság két programot hívott életre a meglévő jogszabályok javítása céljából. Először is az egyszerűsítési program lényeges előnyöket biztosított a polgárok és a vállalkozások számára[9]. Elfogadtak 155 javaslatot, a program 2010. évi frissítése pedig 46 új kezdeményezést tartalmaz. Másrészt az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja[10] jó úton halad afelé, hogy túlszárnyalja azt a célkitűzést, miszerint 2012-ig 25%-kal kell csökkenteni a bürokráciát. A Bizottság olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyek – elfogadásuk esetén – évente 38 milliárd EUR megtakarítást eredményeznének az európai vállalkozások számára az összesen 124 milliárd EUR-ra becsült teherből. Ez 31%-os csökkenésnek felel meg. Az Európai Parlament és a Tanács nemrégiben jóváhagyott egy hozzáadottérték-adóról szóló javaslatot, amely 18,4 milliárd EUR-t eredményez az említett megtakarításokból, valamint jelenleg tárgyal egy másik javaslatot, amely 5 millió mikrovállalkozás számára lehetővé tenné, hogy mentesüljenek az uniós számviteli szabályok alól[11].

Annak érdekében, hogy 2012-ig befejezhessük a programot, uniós és nemzeti szinten egyaránt folyatni kell ezeket a sikeres erőfeszítéseket. A Bizottság azonban arról is meg van győződve, hogy e program megvalósítása mellett, lehetőség szerint folytatni kell az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló erőfeszítéseket is. Ezt leghatékonyabban olyan tágabb megközelítés keretében lehet megtenni, amely számításba veszi a jogszabályok hatékonyságát és eredményességét befolyásoló valamennyi tényezőt.

A Bizottság ezért összekapcsolja az adminisztratív terhek csökkentésére és a jogszabályok egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseit. Ez hozzá fog járulni az érdekeltek azzal kapcsolatos aggodalmainak eloszlatásához, hogy a vállalkozások nem minden esetben érzékelik az adminisztratív terhek csökkentésének hasznát, többek között abból kifolyólag, hogy továbbra is fennmaradnak bosszúságot okozó, habár csekély költségvonzatú kötelezettségek. 2012 végéig meghosszabbítottuk a független érdekképviselőkből álló, adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport megbízatását, hogy tanácsokkal szolgálhasson ezekben a kérdésekben. Addigra a meglévő joganyag kezelésére vonatkozó bizottsági megközelítésében érvényre fog jutni az egyszerűsítés és adminisztratív teher csökkentésének szempontja. A Bizottság – amiként eddig is – úgy a továbbiakban is gondoskodni fog arról, hogy az egyszerűsítés vagy az adminisztratív terhek csökkentése ne érintse a jogszabályok szakpolitikai célkitűzéseit.

A meglévő jogszabályok hasznainak és költségeinek értékelése

Az említett új megközelítés egyik legfontosabb eszköze a jogszabályok utólagos értékelése[12] lesz. A Bizottság régi hagyománya a kiadási programok értékelése. Az intézmény egyes szakpolitikai területek – így a közbeszerzés, a szakképesítések és a munkafeltételek – jogszabályainak értékelését kezdte meg. E megközelítést ki kell terjesztenünk oly módon, hogy a jogszabályok értékelése az intelligens szabályozás szerves részévé váljon. Az uniós jogszabályok hatékonyságának és eredményességének értékelése javítani fogja a szakpolitikai döntéshozatal minőségét, valamint hozzá fog járulni a jogszabályok egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése terén kínálkozó új lehetőségek felismeréséhez. A nyilvános konzultáció azt mutatta, hogy ez a fajta értékelés komoly támogatással rendelkezik, és arra is rámutatott, hogy csak kevés tagállam végez ilyet. Mivel azonban a nemzeti közigazgatások általában jobban ismerik a jogszabályok gyakorlati működésének módját, a Bizottságnak szorosan együtt kell működnie velük a szóban forgó megközelítés kidolgozása során.

Az egyes kezdeményezések értékelése nem mindig nyújt teljes képet. Gyakran inkább stratégiai megközelítésre van szükség. A közös agár-, halászati és strukturális politikák átfogó értékelése igazolta az ilyen megközelítés szükségességét[13]. A Bizottság épít erre a tapasztalatra, és az egyes jogszabályok értékelését átfogóbb szakpolitikai értékelésekkel fogja kiegészíteni. Ezek a „képesség ellenőrzések” azt vizsgálják majd, hogy az adott szakpolitikai terület szabályozási kerete képes-e a cél elérésére, és amennyiben nem, mit kell rajta változtatni. A cél a túlzott terhelések, következetlenségek és az elavult vagy hatástalan intézkedések megtalálása, hogy elősegítsük a jogszabályok összesített hatásának megállapítását.

Az értékeléseknek és a „képesség ellenőrzéseknek” egyaránt szorosan össze kell kapcsolódniuk a végrehajtásra, a jogérvényesítésre és a jogsértésekre vonatkozó jelenlegi tevékenységgel, amelyet az alábbi 2.3. szakaszban fejtünk ki. Az e tevékenységekből származó információk összegyűjtése segítségével világos képet alkothatunk majd arról, hogy miként működnek a meglévő jogszabályok, és mi az, amit esetleg meg kell változtatni.

A fentiek alapján a Bizottság a következő fellépésekkel kívánja fokozni a meglévő jogszabályok minőségének javítására irányuló erőfeszítéseket:

i. Gondoskodik arról, hogy elvben az új vagy felülvizsgált jogszabályokra irányuló valamennyi jelentős javaslat a már fennálló szabályok értékelésére épüljön. A Bizottság jelenlegi hivatali ideje során fokozatosan juttatja érvényre ezt a megközelítést, továbbá felülvizsgálja az értékelési iránymutatást abból a célból, hogy az értékelések állapítsák meg, hogy a jogszabályok meghozzák-e az elvárt hasznot, és vizsgálják az adott jogszabály által okozott költségeket.

ii. Átláthatóságot biztosít annak révén, hogy egy külön weboldalon közzéteszi a tervezett jogszabály-értékeléseket, lehetővé téve a tagállamok és az érdekeltek számára, hogy korai szakaszban elkészítsék hozzájárulásukat.

iii. Elvégzi a környezetvédelem, a közlekedés, a foglalkoztatás/szociálpolitika, valamint az iparpolitika terén 2010-ben megindított négy „képesség ellenőrzést”, és e tapasztalatok alapján 2011-ben más szakpolitikákra is kiterjeszti a megközelítést.

iv. Véglegesíti az adminisztratív terhek 2012-ig történő csökkentésének programját, valamint az értékelési és a szakpolitikai döntéshozatali folyamatokban is érvényesíti az előbbiekből és az egyszerűsítési tevékenységekből nyert tapasztalatokat.

v. Tökéletesíti a konzultációs weboldalt, lehetővé téve az érdekeltek számára, hogy könnyebben kifejezésre jutassák az adminisztratív terhekkel és az egyszerűsítési kérdésekkel kapcsolatos aggodalmaikat[14].

vi. Felkéri a tagállamokat, hogy a vállalkozásokra – így a kkv-kra – háruló kötelezettségek lebontása érdekében éljenek az uniós jog kínálta lehetőségekkel. A Bizottság felkérte a független érdekképviselőkből álló, adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoportot, hogy 2011 novemberéig terjesszen elő jelentést az uniós jogi rendelkezések legkevésbé megterhelő módon történő végrehajtására vonatkozó legjobb tagállami gyakorlatokról. A Bizottság ezzel egyidejűleg elemezni fogja a „ gold-plating ”[15] problémáját, és jelentést készít a lényeges megállapításairól.

vii. Adott esetben kiigazítja a független érdekképviselőkből álló, adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport összetételét, hogy a kkv-k és a nonprofit szféra részvételének biztosítása révén tükrözze a testületnek az egyszerűsítésre és az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló, szélesebb körű tevékenységét.

Eközben a Bizottság továbbra is ösztönözni fogja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy gyorsan hagyják jóvá a már előterjesztett egyszerűsítési és tehercsökkentési javaslatait, valamint a jövő év folyamán benyújtandó új javaslatokat. A tagállamokat pedig felszólítjuk azok gyors végrehajtására.

2.2. Az új jogszabályok lehető legmagasabb színvonalának biztosítása

A Bizottság hatásvizsgálati rendszert hozott létre, hogy bizonyítékokkal támassza alá a szakpolitikai döntéshozatalt, és biztosítsa a szakpolitikai választások hasznainak és költségeinek átláthatóságát[16]. E rendszer egyik legfontosabb eleme a hatásvizsgálati testület, amely független minőségellenőrzést gyakorol a Bizottság hatásvizsgálatai felett. A testület 2006. évi felállítása óta több mint 400 véleményt adott, amelyek hozzáférhetőek a nyilvánosság számára[17].

Az Európai Számvevőszék megerősítette, hogy az említett hatásvizsgálati rendszer jobb a többi uniós rendszernél, és számos kérdés vonatkozásában valóban helyes gyakorlatnak tekinthető. A Számvevőszék megállapítása szerint a hatásvizsgálati testület értékes minőségellenőrzést végez, a hatásvizsgálatok pedig szerves részévé váltak a Bizottságon belüli politikafejlesztésnek, továbbá az Európai Parlamentben és a Tanácsban elősegítik a bizottsági javaslatok mérlegelését. A testület elismerte továbbá a Bizottság integrált megközelítését, amely a hasznok és a költségek elemzésére épül, és az összes számottevő gazdasági, társadalmi és környezeti hatást figyelembe veszi. E megközelítés nagy ívű, és éles ellentétben áll számos tagállam gyakorlatával, amely a szűken vett költségekre és adminisztratív terhekre összpontosít. A Bizottság alapvetően fontosnak ítéli, hogy szükséges, költséghatékony és magas színvonalú intézkedésekre tegyen javaslatot.

A fentiek alapján a Bizottság megszilárdítja a jelenlegi rendszert, arra helyezve a hangsúlyt, hogy teljes mértékben kiaknázza annak lehetőségeit. A Bizottság a következő fontos kérdésekre mutatott rá a Számvevőszék által körvonalazott javítási lehetőségek alapján, amelyek közül sok megfelel a hatásvizsgálati testület és az érdekeltek által a nyilvános konzultáció során tett javaslatoknak:

i. Jóllehet a Számvevőszék megerősítette a hatásvizsgálati testület hatékonyságát, az elnök tovább erősítette annak szerepét, így elvben a testület kedvező véleményére van szükség, mielőtt az adott javaslatot a bizottsági döntéshozatal elé terjesztenék[18]. A hatásvizsgálati testület függetlenségét tanúsítja a véleményeiben kifejtett álláspontok őszintesége[19], továbbá az, hogy szükség esetén habozás nélkül megismételteti a Bizottság szolgálatai által készített elemzéseket. A Bizottság ezért nem ért egyet azzal, hogy – néhány érdekelt javaslatának megfelelően – külső szervnek kellene ellenőriznie a hatásvizsgálatait. Azon az állásponton van továbbá, hogy egy külső szerv bevonása nem volna összeegyeztethető a Bizottság kezdeményezési jogkörével vagy a bizottsági javaslatok felülvizsgálatáért, módosításáért és végül elfogadásáért felelős Parlament és Tanács intézményi szerepével. A hatásvizsgálatok a Bizottság belső döntéshozatali folyamatának részét képezik, és szintén nem volna célszerű, ha ehhez kitüntetett hozzáférését biztosítanánk konkrét szakértői vagy érdekelti csoportok számára.

ii. Lényeges, hogy átlátható legyen a hatásvizsgálati tevékenység tervezése, hogy az érdekeltek a lehető legkorábban bekapcsolódhassanak a folyamatba. A Bizottság 2010-től az összes, valószínűsíthetően jelentős hatással járó javaslat – így a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási aktusok – esetében ütemtervet tesz közzé, amelyben kifejti, hogy tervez-e hatásvizsgálatot végezni vagy sem, és mi ennek az oka[20]. Az elemzés teljessége, egységessége és pontossága érdekében a Bizottság szolgálatai a hatásvizsgálati munka különböző szakaszaiban sokféle módon konzultálnak az érdekeltekkel, és tájékoztatást nyújtanak a számukra. A konzultációs folyamat további javításait a 4. szakaszban állapítjuk meg. Az előbbiek alapján a Bizottság nem gondolja úgy, hogy néhány érdekelt kérésének megfelelően konzultálni kellene a hatásvizsgálatok tervezeteiről.

iii. Az integrált hatásvizsgálatok erősítése érdekében a Bizottság a társadalmi hatások értékelésére vonatkozó konkrét iránymutatást dolgozott ki[21], továbbá az adminisztratív terhekkel foglalkozó ügyfélszolgálatot hozott létre.

iv. A Bizottság az EU Alapjogi Chartája új jogállásának fényében megerősíti az alapvető jogokra gyakorolt hatások vizsgálatát, és ilyen irányú konkrét iránymutatást dolgoz ki.

v. A hatásvizsgálatoknak lehetőség szerint számszerűsíteniük kell a hasznokat és a költségeket. A Bizottság további erőfeszítéseket tesz e terület javítására, azzal a fenntartással, hogy a 27 tagállam szintjén csak korlátozott lehetőség mutatkozik a számszerűsítésre: gyakran kevés adat áll rendelkezésre, és az uniós jogszabályok hatása gyakorta attól függ, hogy a nemzeti közigazgatások hogyan hajtják végre azokat. Ebből az is következik, hogy nem volna értelme, hogy néhány érdekelt kérésének megfelelően időszakonként összesítsük az uniós jogszabályok hasznaira és költségeire vonatkozó számadatokat. A konzultációk javítása (lásd a 4. szakaszt) azonban várhatóan hozzá fog járulni a jobb adatszolgáltatáshoz, és a Bizottság törekedni fog az adatok hozzáférhetőségének javítására vonatkozó gyakorlati lehetőségek kihasználására, például a Régiók Bizottságának és a testület helyi és regionális hatóságokkal kialakított konzultációs hálózatának útján.

2.3. Az uniós jogszabályok végrehajtásának javítása

Az uniós jogszabályokat helyesen kell végrehajtani ahhoz, hogy elérjék a céljukat. Bár ezért elsősorban a tagállamok felelnek, a Bizottság szorosan együttműködik velük. Számos támogató intézkedést léptettünk életbe[22]. Az alábbiak tartoznak ezek közé: megelőző intézkedések – az új jogszabályok megszövegezése során a hatásvizsgálatokban nagyobb figyelmet fordítunk a végrehajtásra és a jogérvényesítésre[23]; a végrehajtás során támogatást nyújtunk a tagállamoknak, hogy megelőlegezzék a problémákat és elkerüljék a későbbi jogsértési eljárásokat; átültetéssel foglalkozó munkaértekezleteket szervezünk pl. a szabályozott szakmákról, a biztosításról, a banki tevékenységről, a számvitelről és az ellenőrzésről szóló új irányelvek esetében; valamint iránymutatást adunk, hogy segítsük a tagállamokat az új jogszabályok – pl.: a REACH-rendelet – végrehajtásában. A jogsértési eljárások előnyben részesítésével és felgyorsításával szintén javítjuk a jogérvényesülést. A Bizottság az említett kérdésekkel foglalkozó éves jelentéseket készít az uniós jog alkalmazásáról[24].

A Bizottság a következő intézkedéseket fogja meghozni az uniós jogszabályok átültetésének, végrehajtásának és érvényesülésének további javítása céljából:

i. Erősíti az említett kérdések elemzését a jogszabályok utólagos értékelése során, valamint gondoskodik arról, hogy az eredményeket felhasználják az új vagy felülvizsgált javaslatok hatásvizsgálatai során.

ii. Továbbfejleszti az új jogszabályokra vonatkozó végrehajtási tervek alkalmazását, és továbbra is előírja a tagállamoknak megfelelési táblázatok készítését, hogy átláthatóvá tegyék az uniós irányelvekbe foglalt kötelezettségek nemzeti jogszabályokba való átültetésének módját. A Bizottság figyelemmel kíséri a tagállamok teljesítményét, és arra vonatkozó információkat tesz közzé[25].

iii. Tovább fokozza az EU Pilot program hatékonyságát, amelynek célja, hogy teljes körű választ adjon a polgárok és a vállalkozások uniós joggal kapcsolatos kérdéseire, valamint ösztönözze további tagállamok bekapcsolódását a programba[26].

iv. Megvizsgálja, hogyan javítható a SOLVIT, és miként népszerűsíthető még inkább a kkv-k körében[27].

2.4. A jogszabályok világosabbá és hozzáférhetőbbé tétele

A meglévő jogszabályok minőségének kezelése annak biztosítását is jelenti, hogy e joganyag a lehető legvilágosabb és leginkább hozzáférhető legyen. A Bizottság minden új jogalkotási javaslatot megvizsgál annak érdekében, hogy az abban megállapított jogokat és kötelezettségeket a végrehajtást és a jogérvényesítést elősegítő, egyszerű nyelven fogalmazzák meg. A meglévő jogszabályok esetében a Bizottság folytatja a jogi szövegek kodifikációját, átdolgozását és konszolidációját. Folytatjuk továbbá az elavult rendelkezések hatályon kívül helyezését, és ennek révén a jogszabályok mennyiségének csökkentését. Végül pedig a többi uniós intézménnyel együtt kifejlesztjük az új EUR-LEX portált annak érdekében, hogy javítsuk a teljes uniós joganyaghoz való elektronikus hozzáférést. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy foglalják egységes szerkezetbe és tegyék elektronikus úton – többek között az EUR-LEX portálon – elérhetővé az uniós jogszabályokat átültető nemzeti jogszabályokat.

3. KÖZÖS FELELőSSÉG

3.1. Az Európai Parlament, a Tanács és a tanácsadó szervek

Az Európai Parlament és a Tanács döntő szerepet játszik az intelligens szabályozás megvalósításában. Számos érdekelt annak az elvárásának adott hangot, hogy az említett intézményeknek gyorsabban kellene elfogadniuk az adminisztratív terhekre és az egyszerűsítésre vonatkozó, függőben lévő javaslatokat, és felszólította őket, hogy tegyenek eleget a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban vállalt kötelezettségeiknek. Jóllehet mindkét intézmény egyetértett azzal, hogy hatásvizsgálatot kell készíteniük a bizottsági javaslatok általuk eszközölt érdemi módosításaihoz, azonban csak ritkán készítettek ilyet. A Bizottság felszólítja a Parlamentet és a Tanácsot, hogy érjenek el további előrehaladást ebben a kérdésben. Eseti alapon továbbra is konstruktív választ adunk az olyan értelmű kéréseikre, hogy terjesszük ki az eredeti hatásvizsgálatunk szempontjait.

A Számvevőszék jelentése azt mutatta, hogy a két intézmény felhasználói – bár az üléseiken ritkán vették hivatalosan igénybe a hatásvizsgálatokat – hasznosnak ítélték azokat a bizottsági javaslatok vitájában. Ez biztató alapot jelent a további előrelépéshez. Bár a Parlamentre és a Tanácsra tartozik belső eljárásaik meghatározása, egyértelműnek tűnik, hogy az intelligens szabályozás egységes megvalósításához az összes parlamenti bizottságnak és tanácsi formációnak fontolóra kell vennie a hatásvizsgálatokat a javaslatok megvitatásának egyik elemeként. Az intelligens szabályozási folyamatba való még teljesebb körű bekapcsolódás ösztönzést adhatna ahhoz is, hogy gyorsabban feldolgozzák az egyszerűsítési és az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló javaslatokat, valamint az egységes szerkezetbe foglalásokat és átdolgozásokat.

Az Európai Parlament számos lépést tett ebben az irányban: a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelezte, hogy rendszeresen vizsgálni fogja a Bizottság hatásvizsgálatait, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság pedig hatásvizsgálat elkészítését kezdeményezte a szülési szabadsággal foglalkozó irányelv-tervezethez javasolt módosításairól[28]. A Bizottság örömmel fogadja ezeket a fejleményeket.

Végül pedig az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság[29] és a Régiók Bizottsága[30] folyamatos érdeklődést tanúsít az intelligens szabályozás iránt. A Bizottság úgy gondolja, hogy az említett szervek szakértelme és hálózatai fontos információforrásokat mozgósíthatnak az hatásvizsgálatok elkészítéséhez.

3.2. A tagállamok

Az uniós szintű fellépés önmagában nem lesz elegendő az intelligens szabályozás célkitűzéseinek megvalósításához. Az intelligens szabályozást a tagállamok szintjén is érvényesíteni kell, mivel egyes kulcsfontosságú területeken – pl.: a társasági jog, az adózás és a társadalombiztosítás terén – a legtöbb jogszabály tagállami eredetű, továbbá abból az okból, hogy – amint már említettük – elsősorban a tagállamok felelnek az uniós jogszabályok helyes végrehajtásáért. A Lisszaboni Szerződés szerint a nemzeti parlamentek ellenőrzik a szubszidiaritás elvének alkalmazását a bizottsági javaslatokban, és e tekintetben hozzájárulhatnak az uniós jogszabályok magas színvonalának biztosításához.

Egyes tagállamok komoly előrehaladást értek olyan kérdésekben, mint például az adminisztratív terhek csökkentése, azonban csak néhányuk hozott létre a Bizottságéhoz hasonlóan széles körű rendszert a szabályozás minőségének javítására. A Bizottság tisztában van vele, hogy az intelligens szabályozás terén nem létezik „egyenmegoldás”, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a rendelkezésre álló emberi és intézményi kapacitások alapján határozzák meg a prioritásokat. Hangsúlyozni kell azonban három dolgot.

Először is a Számvevőszék javaslata szerint a tagállami hatásvizsgálatok kiegészíthetnék a Bizottságét, elősegíthetnék a bizottsági javaslatok változtatásairól a Tanácsban folytatott vitákat, valamint támogathatnák a tagállamokat az átültetés és a jogérvényesítés kérdéseiben. Az említett vizsgálatok a fentiekben hangsúlyozott adatvédelmi kihívások megoldásához is hozzájárulhatnának. A Bizottság a szabályozás minőségének javításával foglalkozó magas szintű szakértői csoport keretében továbbra is együttműködik a tagállamokkal e kérdés vizsgálata, illetve általában véve az intelligens szabályozásra vonatkozó álláspontok és helyes gyakorlatok kicserélése céljából.

Másodsorban az Európai Unió működéséről szóló szerződés bizonyos feltételekkel lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és a rendőrségi együttműködés terén saját kezdeményezésre javaslatokat terjesszenek elő[31]. A Bizottság véleménye szerint e javaslatokat hatásvizsgálatoknak kell kísérniük.

Végül pedig a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az érdekelteket vonják be az uniós jogszabályok végrehajtására vagy átültetésére irányuló intézkedésekről folyó vitába. Így biztosítható volna az érdekeltek aggodalmainak figyelembe vétele, és az uniós jogból származó jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos tájékozottságuk növelése.

4. A POLGÁROK ÉS AZ ÉRDEKELTEK SZEREPÉNEK ERőSÍTÉSE

Az intelligens szabályozás elengedhetetlen része, hogy a szakpolitikák kidolgozásakor és az azoktól elvárt eredmények értékelésekor egyaránt meghallgassuk a polgárokat és az egyéb érdekelteket. A Bizottság sokféle konzultációt folyat a 2002-ben megállapított minimumkövetelmények alapján[32]. Az e közlemény céljából folytatott nyilvános konzultációra érkezett válaszokból az derült ki, hogy az érdekeltek nagyra értékelik a Bizottság e téren tett erőfeszítéseit, azonban úgy gondolják, hogy további javításokra van szükség. Sokan hosszabb konzultációs időszakot és könnyebben hozzáférhető konzultációkat igényeltek, mivel a polgárok és egyéb érdekeltek hozzájárulási képessége nem ugyanolyan, és nem mind rendelkeznek internetkapcsolattal.

A Bizottság azt hangsúlyozza, hogy ezeket az elvárásokat azon lehetőségek teljes skálája tekintetében kell megvizsgálni, amelyekkel a polgárok és az egyéb érdekeltek a szakpolitikai döntéshozatali folyamathoz való hozzájárulás terén rendelkeznek. A 8 hetes nyilvános konzultáció gyakorta csak részét képezi egy hosszabb folyamatnak, amely során a Bizottság szolgálatai más módokon kommunikálnak az érdekeltekkel. Az ütemtervek fokozottabb elérhetősége (lásd a 2.2. szakaszt), és a tervezett utólagos értékelési tevékenység szintén lehetőséget nyújt a polgárok és egyéb érdekeltek számára, hogy megtervezzék a szakpolitikai folyamathoz való hozzájárulásaikat, és az eddiginél sokkal korábbi szakaszban kifejtsék álláspontjaikat. A Bizottság mindazonáltal a fenti aggályok alapján:

i. 12 hetesre növeli a nyilvános konzultáció időtartamát. Erre 2012-től kerül sor, hogy megfelelően figyelembe lehessen venni a jövőbeni kezdeményezések megtervezésekor.

ii. 2011-ben elvégzi a konzultációs politikájának felülvizsgálatát[33]. Az alábbiakat fogjuk megvizsgálni:

- Hogyan javítható a konzultációs dokumentumok minősége és a nyilvános konzultációk előzetes ütemezésének hozzáférhetősége.

- Hogyan használhatók ki jobban az olyan eszközök, mint az „Ön Európája” elnevezésű internetes tájékoztató portál[34], az Európai Vállalkozási Tesztpanel[35], a kkv-panelek[36], az érdekképviseleti nyilvántartás[37], az interaktív politikai döntéshozatal (IPM)[38] és egyéb Web 2.0 alkalmazások[39].

- Hogyan használhatók ki optimálisan a tagállamokon belüli és az érdekeltek által ismert kommunikációs csatornák a bizottsági konzultációk terjesztése és a válaszok ösztönzése céljából.

- Hogyan használható fel hatékonyabban a konzultációs eljárás a hatásvizsgálatokhoz és az értékelésekhez történő adat- és bizonyítékgyűjtés céljából.

- Hogyan biztosítható a minimumkövetelményeknek való jobb megfelelés.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

E közlemény kiemelte a Bizottság által tervezett azon intézkedéseket, amelyek célja a szabályozás minőségének biztosítása a teljes szakpolitikai ciklusban, az adott politika kidolgozásától, annak értékeléséig és felülvizsgálatáig. Ha fokozzuk a megvalósításának ütemét, az intelligens szabályozás hozzájárulhat az Európa 2020 stratégiában kitűzött, intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó markáns célok valóra váltásához. Az intelligens szabályozás azonban közös felelősségünk, a sikere pedig függ az összes olyan intézménytől és érdekelttől, amely kiveszi a részét az uniós szakpolitikák kialakításából és végrehajtásából. A Bizottság 2012 második felében jelentést tesz az intelligens szabályozási ütemterv végrehajtása során elért előrehaladásról.

[1] COM(2010) „2020 Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája.”

[2] Az Európai Számvevőszék 3/2010. sz. különjelentése „Hatásvizsgálatok az uniós intézményekben: segítik-e a döntéshozatalt?”

[3] Az Európai Parlament 2010. szeptember 9-i állásfoglalása a jogalkotás minőségének javításáról (P7_TA(2010)0311).

[4] http://ec.europa.eu/governance/better_regulation/smart_regulation/consultation_en.htm

[5] Lásd a 2. lábjegyzetet.

[6] SEC(2009) 1728 „Impact Assessment Board Report for 2009” (A hatásvizsgálati testület 2009. évi jelentése).

[7] Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke.

[8] A Bizottság az alábbi különálló jelentést készítette a szubszidiaritásról: „A jogalkotás minőségének javítása – 17. jelentés.”

[9] COM (2009) 17 „Harmadik jelentés a szabályozási környezet egyszerűsítését célzó stratégia eredményeiről”.

[10] COM(2007) 23 „Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban”.

[11] COM(2009) 544 „Az adminisztratív terhek Európai Unión belüli csökkentésére irányuló cselekvési program Ágazati csökkentési tervek és a 2009. évi tevékenységek”.

[12] E fogalom az intézkedés elfogadását követően végzett értékelési tevékenységeket öleli fel.

[13] http://ec.europa.eu/agriculture/healthcheck/index_en.htm http://ec.europa.eu/agriculture/eval/index_en.htm http://ec.europa.eu/fisheries/reform/index_en.htm

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/expost_reaction_en.htm

[14] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/better-regulation/administrative-burdens/online-consultation/index_hu.htm

[15] A gold-plating arra a gyakorlatra utal, hogy a tagállami szervek az uniós jogi rendelkezések tagállami szintű átültetése vagy végrehajtása során túlterjeszkednek a szükséges mértéken.

[16] http://ec.europa.eu/governance/better_regulation/impact_en.htm

[17] Hozzáférhető: http://ec.europa.eu/governance/impact/ia_carried_out/cia_2010_en.htm

[18] C(2010) 1100 „A Bizottság munkamódszerei 2010–2014”.

[19] Lásd a 17. lábjegyzetet.

[20] Az ütemtervek a tervezett bizottsági kezdeményezések esetében körvonalazzák az orvosolandó problémákat, a szubszidiaritás kérdéseit, a lehetséges megoldásokat és a valószínűsíthető hatásokat is.

http://ec.europa.eu/governance/impact/planned_ia/roadmaps_2010_en.htm

[21] http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=760&langId=en&preview=cHJldmlld0VtcGxQb3J0YWwh

[22] COM(2007) 502 „Az eredmények Európája – A közösségi jog alkalmazása”.

[23] Lásd a hatásvizsgálati iránymutatást, 42–43. o.: http://ec.europa.eu/governance/impact/commission_guidelines/commission_guidelines_en.htm

[24] http://ec.europa.eu/community_law/infringements/infringements_annual_report_hu.htm

[25] http://ec.europa.eu/community_law/directives/directives_communication_hu.htm

[26] http://ec.europa.eu/community_law/infringements/application_monitoring_hu.htm

[27] http://ec.europa.eu/solvit/

[28] COM(2008) 637 – A várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK tanácsi irányelvet módosító irányelv

[29] Az EGBSZ „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekciójának véleménye, 2010. július 8., INT 489.

[30] A Régiók Bizottságának véleménye a jogalkotás minőségének javítására irányuló 2007–2008. évi csomagról, 2009. december 3-4., RB 199/2009.

[31] Lásd a Szerződés 76. cikkét.

[32] COM(2002) 704 „Towards a reinforced culture of consultation and dialogue - General principles and minimum standards for consultation of interested parties by the Commission” (A konzultáció és a párbeszéd magasabb kultúrája felé – Az érdekelt felek Európai Bizottság által történő megkérdezésének általános elvei és minimális követelményei).

[33] Amint az európai átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvet követő intézkedésekről szóló, COM(2007) 127 közleményben előirányoztuk.

[34] http://ec.europa.eu/youreurope

[35] http://ec.europa.eu/yourvoice/ebtp/index_hu.htm

[36] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/small-business-act/listening-to-smes/index_en.htm

[37] https://webgate.ec.europa.eu/transparency/regrin/welcome.do?locale=hu#hu

[38] http://ec.europa.eu/yourvoice/ipm/index_hu.htm

[39] http://www.epractice.eu/

Top