12.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 123/17

(1)

A háztartási készülékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő ellátásáról szóló, 1992. szeptember 22-i 92/75/EGK tanácsi irányelvet (3) jelentős mértékben módosították (4). Mivel további módosításokra van szükség, az említett irányelvet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A 92/75/EGK irányelv hatálya a háztartási készülékekre korlátozódik. A „Fenntartható fogyasztás és termelés és a fenntartható iparpolitika” cselekvési tervről szóló, 2008. július 16-i bizottsági közlemény rámutatott arra, hogy a 92/75/EGK irányelv hatályának azon energiával kapcsolatos termékekre történő kiterjesztése, amelyeknek a használata jelentős közvetlen vagy közvetett hatással van az energiafogyasztásra, megerősítheti a meglévő jogszabályi intézkedések közötti – és különösen az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteiről szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) fennálló – potenciális szinergiákat. Ez az irányelv nem érintheti a 2009/125/EK irányelv alkalmazását. Az említett irányelvvel és további uniós jogi eszközökkel együtt ez az irányelv egy szélesebb jogi keretrendszer részét képezi, és - holisztikus megközelítésben - további energiamegtakarítást és környezeti előnyöket eredményezhet.

(3)

A 2007. március 8-9-i Európai Tanács elnökségi következtetései hangsúlyozták az energiahatékonyság fokozásának szükségességét az Unióban az Unió energiafogyasztásának 2020-ig történő, 20 %-os megtakarítására vonatkozó célkitűzés elérése érdekében, célértékeket határoztak meg a megújuló forrásokból származó energia Unió-szerte történő fejlesztéséhez és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, és felhívtak az „Energiahatékonysági cselekvési terv: A lehetőségek kihasználása” című, 2006. október 19-i bizottsági közleményben meghatározott kulcsfontosságú intézkedések alapos és gyors végrehajtására. A cselekvési terv kiemelte a termék-előállítási ágazatban rejlő hatalmas energiamegtakarítási lehetőségeket.

(4)

Az energiával kapcsolatos termékek hatékonyságának javítása - tájékozott vásárlói választások révén - általában is hasznára válik az Európai Unió gazdaságának.

(5)

Az egyes, energiával kapcsolatos termékek energiafogyasztására vonatkozó pontos, megfelelő és összehasonlítható információnak az olyan termékek javára kell befolyásolnia a végfelhasználók választását, amelyek kevesebb energiát és egyéb alapvető erőforrást fogyasztanak, vagy közvetetten kevesebb fogyasztást eredményeznek használat során, ily módon ösztönözve a gyártókat arra, hogy lépéseket tegyenek az általuk gyártott termékek által fogyasztott energia és egyéb alapvető erőforrás mennyiségének csökkentésére. Közvetetten ösztönöznie kell a termékeknek a 20 %-os uniós energiahatékonysági cél eléréséhez való hozzájárulás érdekében történő hatékony használatára is. E tájékoztatás hiányában, a piaci erők működése önmagában nem fogja tudni előmozdítani az energia és egyéb alapvető erőforrások ésszerű felhasználását e termékek tekintetében.

(6)

Érdemes felidézni, hogy: léteznek uniós és nemzeti jogszabályok, amelyek bizonyos jogokat biztosítanak a fogyasztóknak a vásárolt termékek tekintetében, beleértve a visszatérítést vagy a termék cseréjét is.

(7)

A Bizottságnak össze kell állítania az energiával kapcsolatos termékek elsőbbségi jegyzékét, amelyeket egy, ezen irányelv alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus szabályozhatna. Ezt a jegyzéket fel lehetne venni a 2009/125/EK irányelvben említett munkatervbe is.

(8)

Az információ kulcsfontosságú szerepet tölt be a piaci erők működésében, ezért minden azonos típusú termékre egységes címkét szükséges bevezetni, hogy a lehetséges vásárlók szabványos kiegészítő információt kapjanak az adott termékek költségeiről energia- és egyéb alapvető erőforrás-fogyasztásuk tekintetében, továbbá intézkedéseket kell tenni, hogy azon potenciális végfelhasználók is, akik nem látják a bemutatott terméket, és így nincs lehetőségük megtekinteni a címkét, szintén hozzájussanak ehhez az információhoz. A hatékonyság és a siker érdekében indokolt, hogy a címke a végfelhasználó számára könnyen felismerhető, egyszerű és lényegre törő legyen. E célból meg kell tartani a címke meglévő formátumát, hogy alapul szolgáljon a végfelhasználók tájékoztatásához a termékek energiahatékonyságáról. A termékek energiafogyasztását és az egyéb rájuk vonatkozó információt harmonizált szabványoknak és módszereknek megfelelően kell mérni.

(9)

Amint arra a Bizottságnak az ezen irányelvre irányuló javaslatát kísérő hatástanulmánya is rámutat, az energiacímkézési rendszert mintaként követték a világ különböző országaiban.

(10)

A tagállamoknak rendszeresen nyomon kell követniük az ezen irányelvben foglaltak teljesítését, és a releváns információt azon jelentésbe kell foglalniuk, amelyet ezen irányelv értelmében négyévente kötelesek benyújtani a Bizottságnak, különös tekintettel a szállítók és a kereskedők felelősségi körére.

(11)

A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) általános rendelkezéseket határoz meg a termékek forgalmazásának piaci felügyeletére vonatkozóan. Céljainak elérése érdekében ez az irányelv részletesebb rendelkezéseket határoz meg e tekintetben. Az említett rendelkezések összhangban vannak a 765/2008/EK rendelettel.

(12)

Egy teljesen önkéntes rendszer ahhoz vezetne, hogy kizárólag néhány terméket jelölnének meg címkével, vagy látnának el szabványos termékismertetővel, ami a végfelhasználók megtévesztésének vagy akár félretájékoztatásának kockázatát hordozná. A jelenlegi rendszernek ezért biztosítania kell minden érintett termék tekintetében, hogy az energia- és egyéb alapvető erőforrás-fogyasztást címkével és szabványos termékismertetővel jelezzék.

(13)

Az energiával kapcsolatos termékek használatuk során közvetlen vagy közvetett hatással vannak az energiaforrások széles körének fogyasztására, amelyek közül a villamos energia és a földgáz a legfontosabbak. Indokolt tehát, hogy ezen irányelv hatálya kiterjedjen az olyan energiával kapcsolatos termékekre, amelyek használat során közvetlen vagy közvetett hatással vannak bármely fajta energiaforrás fogyasztására.

(14)

Azon energiával kapcsolatos termékeket, amelyek használat során jelentős közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolnak az energia- vagy – adott esetben – egyéb alapvető erőforrás-fogyasztásra, és amelyek esetében kellő mozgástér van a hatékonyság növelésére, indokolt valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá vonni, ha a címkézés útján történő tájékoztatásnyújtás a végfelhasználókat hatékonyabb termékek vásárlására ösztönözheti.

(15)

Az uniós éghajlatváltozási és energiabiztonsági célkitűzések teljesítése érdekében, és tekintettel arra, hogy a termékek összenergia-fogyasztása hosszú távon várhatóan növekedni fog, az ezen irányelv szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok - adott esetben - a címkén kiemelhetik a termék magas összenergia-fogyasztását.

(16)

Több tagállam olyan közbeszerzési politikát vezetett be, amely az ajánlatkérő hatóságoktól megköveteli, hogy energiahatékony termékeket szerezzenek be. Több tagállam ösztönzőket is bevezetett az energiahatékony termékek érdekében. A termékek közbeszerzésre vagy ösztönzőkre való jogosultságának kritériumai tagállamról tagállamra jelentősen eltérhetnek. Ha az irányelv szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok egyes termékeket teljesítményosztályokba sorolnak, ez utóbbiakból kiindulva csökkenthető a közbeszerzések és az ösztönzések széttagoltsága, és megkönnyíthető a hatékony termékek piaci behatolása.

(17)

A hatékony termékek előmozdítása céljából nyújtható tagállami ösztönzők állami támogatást is jelenthetnek. Ez az irányelv nem sértheti az olyan jövőbeli állami támogatásokra vonatkozó eljárások kimenetelét, amelyeket az ilyen jellegű ösztönzőkre tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 107. és 108. cikkével összhangban indíthatók, és nem szabályozhat adóügyi és költségvetési kérdéseket sem. A tagállamok szabadon dönthetnek az ilyen ösztönzők jellegéről.

(18)

Az energiahatékony termékek címkézéssel, közbeszerzéssel és ösztönzéssel történő előmozdítása nem lehet hátrányos az ilyen termékek általános környezetvédelmi teljesítményére és működésére.

(19)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSz. 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az energiával kapcsolatos termékek használat közbeni energia- és egyéb alapvető erőforrás-fogyasztására vonatkozó címkézés és szabványos termékismertető tekintetében. Kiemelkedően fontos, hogy a Bizottság előkészítő tevékenysége során megfelelően konzultáljon, ideértve a szakértőkkel való konzultációt is.

(20)

A Bizottságnak rendszeresen be kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok által ezen irányelv alapján benyújtott, a végrehajtási tevékenységekről és a megfelelés szintjéről szóló jelentések összefoglalását, az Európai Unióra és külön minden egyes tagállamra is kiterjedően.

(21)

A Bizottságnak kell felelnie a címkebesorolások kiigazításáért, a gyártók számára a kiszámíthatóság, a fogyasztók számára pedig az érthetőség biztosítása érdekében.

(22)

Az érintett terméktől függően változó mértékben a technológiai fejlődés és a további jelentős energiamegtakarítás lehetősége további termékdifferenciálást tehet szükségessé, és indokolttá teheti a besorolás felülvizsgálatát. E felülvizsgálatnak ki kell térnie különösen a besorolási fokozatok esetleges módosítására. A felülvizsgálatot a lehető leggyorsabban kell elvégezni azon termékek esetében, amelyek rendkívül innovatív jellegüknek köszönhetően jelentősen hozzájárulhatnak az energiahatékonysághoz.

(23)

Amikor 2012-ben a Bizottság felülvizsgálja a „Fenntartható fogyasztás és termelés és a fenntartható iparpolitika” cselekvési terv végrehajtása terén elért haladást és arról jelentést készít, különösen azt fogja megvizsgálni, hogy a termékek energia- és környezetvédelmi teljesítményének javításához szükség van-e további intézkedésekre, beleértve többek között annak lehetőségét, hogy a fogyasztóknak tájékoztatást nyújtsanak a termékek szénlábnyomáról vagy a termékek élettartamuk alatti környezeti hatásáról.

(24)

Ennek az irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettségnek csak azokra a rendelkezésekre kell korlátozódnia, amelyek a 92/75/EGK irányelvhez képest jelentős változásokat jelentenek. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a 92/75/EGK irányelvből következik.

(25)

Ezen irányelv rendelkezéseinek végrehajtásakor a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy tartózkodjanak olyan intézkedések elfogadásától, amelyek szükségtelenül bürokratikus és bonyolult kötelezettségeket róhatnak az érintett piaci résztvevőkre, különösen a kis- és középvállalkozásokra.

(26)

Ez az irányelv nem érinti a 92/75/EGK irányelv nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

(27)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (7) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára és az Unió érdekében – készítsék el saját táblázataikat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

(a)

használt termékek;

(b)

bármilyen személy- vagy áruszállítási eszköz;

(c)

a termékeken biztonsági célból elhelyezett adattábla vagy annak megfelelője.

a)

a területükön letelepedett valamennyi szállító és kereskedő betartsa az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket;

b)

az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek tekintetében tilos legyen minden egyéb, ezen irányelv és a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus követelményeinek nem megfelelő címke, jelzés, szimbólum vagy felirat használata, ha ez a használat félrevezetheti vagy megtévesztheti a végfelhasználókat a használat közbeni energia-vagy – adott esetben – egyéb alapvető erőforrás-fogyasztás tekintetében;

c)

az energiafogyasztásra vagy az energiamegtakarításra vonatkozó címkék és adatlapok rendszerének bevezetését oktatási és promóciós információs kampányok kísérjék, amelyek célja az energiahatékonyság és a végfelhasználók általi felelősségteljesebb energiafelhasználás előmozdítása;

d)

megfelelő intézkedéseket tegyenek az ezen irányelv végrehajtásáért felelős, megfelelő nemzeti vagy regionális hatóságok arra való ösztönzésére, hogy együttműködjenek, és egymásnak és a Bizottságnak tájékoztatást nyújtsanak, ezen irányelv alkalmazásának elősegítése érdekében. Az igazgatási együttműködésnek és információcserének a lehető legjobban ki kell használnia az elektronikus kommunikációs eszközök nyújtotta lehetőségeket, költséghatékonynak kell lennie, és támogathatják azt megfelelő uniós programok is. Az ilyen együttműködésnek garantálnia kell az adatfeldolgozás biztonságosságát és bizalmas jellegét, valamint - szükség esetén - az eljárás során szolgáltatott érzékeny információ védelmét is. A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz, hogy ösztönözze és hozzájáruljon a tagállamok közötti, e pontban említett együttműködéshez.

a)

az eladásra, bérletre vagy bérletvételre ajánlott, vagy végfelhasználók részére akár közvetlenül, akár valamely távértékesítési eszköz közvetítésével - ideértve az internetet is - bemutatott terméket – az ezen irányelvre vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban – adatlappal és címkével lássák el abból a célból, hogy a végfelhasználók figyelmét felhívják a használat közbeni villamos energia-, egyéb energia- és - adott esetben - egyéb alapvető erőforrás-fogyasztással kapcsolatos tájékoztatásra és a kiegészítő információkra;

b)

beépített vagy beszerelt termékek esetében az a) pontban említett tájékoztatásra csak akkor kerüljön sor, ha az alkalmazandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktus úgy rendelkezik;

c)

az ezen irányelv szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozó, energiával kapcsolatos termékek egy konkrét modelljére vonatkozó hirdetésben - az energiával vagy a vételárral kapcsolatos információ közlése esetén - szerepeljen a termék energiahatékonysági osztálya is;

d)

az energiával kapcsolatos termékekre vonatkozó, akár nyomtatott, akár online formátumú műszaki promóciós anyagok, amelyek a termék sajátos műszaki paramétereit ismertetik, nevezetesen a műszaki kézikönyvek és a gyártók kiadványai, megadják a szükséges tájékoztatást a végfelhasználóknak az energiafogyasztást illetően, vagy utaljanak a termék energiahatékonysági osztályára.

a)

felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozó termékeket forgalomba hozó vagy használatba vevő szállítók az ezen irányelvnek és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak megfelelően címkét és adatlapot bocsássanak rendelkezésre.

b)

a szállítók olyan műszaki dokumentációt állítsanak össze, amely alkalmas a címkén és az adatlapon szereplő információk pontosságának megállapítására. Az említett műszaki dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

A szállítók e célból felhasználhatják a releváns uniós jogszabályokban megállapított követelményekkel összhangban már összeállított dokumentáció;

c)

a szállítók hozzáférhetővé tegyék a műszaki dokumentációt ellenőrzési célokra, az utolsó érintett termék gyártása után öt évvel véget érő időszakra;

A szállítók a műszaki dokumentáció elektronikus változatát kérésre a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóság vagy a Bizottság kérelmének kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül a tagállami piacfelügyeleti hatóságok és a Bizottság rendelkezésére bocsátják;

d)

a címkézést és a termékismertetőt illetően a szállítók ingyenesen ellássák a kereskedőket a szükséges címkékkel;

A szállítók által választott címkeellátási rendszer sérelme nélkül, a szállítók a kereskedőket kérésre haladéktalanul ellátják címkékkel;

e)

a címkéken kívül a szállító termékismertető adatlapokat is rendelkezésre bocsásson;

f)

a szállítók termékismertető adatlapot foglaljanak minden termékismertető kiadványba. Ha a szállító nem bocsát rendelkezésre termékismertető kiadványt, a szállító az adatlapokat a termékhez mellékelt más szakirodalommal együtt adja át;

g)

a szállítók feleljenek az általuk rendelkezésre bocsátott címkék és adatlapok pontosságáért;

h)

a szállítók úgy tekintsék, mint akik hozzájárultak a címkén vagy az adatlapon megadott információ nyilvánosságra hozatalához.

a)

a kereskedők megfelelően – jól látható és olvasható módon – helyezzék el a címéket, és tegyék hozzáférhetővé az adatlapot a termékismertető füzetben vagy a végfelhasználóknak történő értékesítéskor a termékeket kísérő egyéb szakirodalomban;

b)

felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozó termék bemutatásakor a kereskedők azon megfelelő címkét helyezzenek el az alkalmazandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott, jól látható helyen és a megfelelő nyelven.

a)

a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján és az uniós piacon forgalmazott mennyiségek ismeretében a termékeknek jelentős potenciállal kell rendelkezniük az energia- és – adott esetben – egyéb alapvető erőforrás-megtakarítást illetően;

b)

a piacon hozzáférhető, rendeltetésükben egyenértékű termékeknek jelentős eltérést kell mutatniuk a vonatkozó teljesítményszintek tekintetében;

c)

a Bizottság figyelembe veszi a releváns uniós jogszabályokat és önszabályozást – így például az önkéntes megállapodásokat –, amelyek várhatóan gyorsabban vagy kisebb költséggel valósítják meg a politikai célkitűzéseket, mint a kötelező előírások;

a)

figyelembe veszi a 2009/125/EK irányelv I. mellékletének 1. részében felsoroltak közül azokat a környezetbarát paramétereket, amelyeket a 2009/125/EK irányelv alapján elfogadott, vonatkozó végrehajtási intézkedések lényegesnek minősítenek, és amelyek a végfelhasználót érinthetik a termékhasználat során;

b)

értékeli a jogi aktus hatását a környezetre, a végfelhasználókra és a gyártókra, beleértve a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) is, az Unión kívüli piacokon is fennálló versenyképesség, az innováció, a piacra jutás és a költség-haszon arány tekintetében;

c)

megfelelő konzultációt folytat az érdekeltekkel;

d)

meghatározza a végrehajtás időpontját, a fokozatos vagy átmeneti intézkedéseket vagy időszakokat, figyelembe véve különösen a kkv-kre vagy az elsősorban kkv-k által gyártott egyes termékcsoportokra gyakorolt lehetséges hatásokat.

a)

a szabályozandó termékek típusának pontos meghatározását;

b)

az 1. cikk (1) bekezdésében említett információ megszerzéséhez alkalmazandó mérési szabványokat és módszereket;

c)

az 5. cikkben előírt műszaki dokumentáció részleteit;

d)

a 4. cikkben említett címke megjelenését és tartalmát, azzal, hogy a címkének a lehető leginkább egységes megjelenéssel kell rendelkeznie a különböző termékcsoportokon belül, és minden esetben jól láthatónak és olvashatónak kell lennie. A címke formátumának alapként meg kell tartania az A-tól G-ig terjedő besorolást; a besorolás fokozatainak a végfelhasználó szemszögéből nézve jelentős energia- és költségmegtakarításoknak kell megfelelniük.

Ha a műszaki fejlődés megkívánja, három további osztállyal bővíthető a besorolás. E további osztályok: A+, A++, és A+++ a leghatékonyabb osztály esetében; elvileg az osztályok teljes száma hétre fog korlátozódni, kivéve, ha ennél több osztályban vannak még termékek.

A színskála legfeljebb hét különböző színből áll, a sötétzöldtől a pirosig. Minden esetben kizárólag a legmagasabb osztály színkódja lehet sötétzöld. Ha hétnél több osztály van, akkor kizárólag a piros színt lehet többször használni.

A besorolást felül kell vizsgálni különösen akkor, ha a belső piacon a termékek jelentős aránya eléri a két legmagasabb energiahatékonysági osztályt, és a termékek további megkülönböztetése révén további megtakarítások érhetők el.

A termékek lehetséges újrabesorolásának részletes kritériumait – adott esetben – eseti alapon kell meghatározni, a vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban.

e)

a címke rögzítésének helyét a bemutatott terméken, valamint – a 7. cikk szerint értékesítésre kínált termékek esetében – a címke és/vagy az információ rendelkezésre bocsátásának módját. Adott esetben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előírhatják, hogy a címkét a termékhez kell erősíteni, vagy a csomagolásra kell nyomtatni, vagy részletezhetik a katalógusban való megjelenésre, a távértékesítésre és az internetes kereskedelemre vonatkozó címkézési előírásokat.

f)

az adatlap tartalmát és - adott esetben - formáját és egyéb részleteit, vagy a 4. cikkben és az 5. cikk c) pontjában meghatározott további információt. A címkén feltüntetett információnak szerepelnie kell az adatlapon is.

g)

a reklámozásra szolgáló címke részletes tartalmát, beleértve a szóban forgó termék energiaosztályát és egyéb lényeges teljesítményszintjét (-szintjeit) is, olvasható és jól látható formában;

h)

adott esetben a címkén feltüntetendő besorolás(ok) érvényességi idejét, a d) ponttal összhangban;

i)

a címkén és az adatlapokon szereplő nyilatkozatokban foglalt pontossági szintet;

j)

a felhatalmazáson alapuló jogi aktus értékelésének és lehetséges felülvizsgálatának időpontját, figyelemmel a technológiai fejlődés ütemére.

a)

a 4. cikk (c) pontjának hozzájárulását ezen irányelv céljához;

b)

a 9. cikk (1) bekezdésének hatékonyságát;

c)

a 10. cikk (4) bekezdése d) pontja módosításának szükségességét, a technikai fejlődés és a címkeformátumnak a fogyasztók általi értelmezése fényében.