52009PC0294

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 24.6.2009

COM(2009) 294 végleges

2009/0090 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

a SIS II és VIS rendszerek az EU-Szerződés VI. címe alá tartozó operatív irányítási feladatainak a(z) XX rendelet által létrehozott ügynökségre ruházásáról

{COM(2009) 292 végleges}{COM(2009) 293 végleges}

INDOKOLÁS

A javaslat háttere

A javaslat indokai és célkitűzései

E tanácsi határozatra irányuló javaslat célja, hogy az EU-Szerződés VI. címe értelmében irányító hatósági feladatokat ruházzon a(z) XX rendelet által létrehozott ügynökségre a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) és a Vízuminformációs Rendszer (VIS) operatív irányítási feladatai tekintetében.

E tanácsi határozatra irányuló javaslat, a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányítását végző ügynökség létrehozásáról szóló XX európai parlamenti és tanácsi rendelettel együtt jogalkotási csomagot képez.

A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozattal[1] összhangban az átmeneti időszakban a Bizottságra ruházzák a SIS II Központi Részének és a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek operatív irányítását. A vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (VIS-rendelet) összhangban az átmeneti időszakban a Bizottságra ruházzák a központi VIS-nek, a nemzeti interfészeknek és a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek operatív irányítását.

A SIS II, a VIS és az EURODAC hosszú távú operatív irányítása legmegfelelőbb megoldásának meghatározása érdekében a Bizottság hatásvizsgálatot végzett[2]. A SIS II és a VIS jogi normákhoz[3] csatolt közös nyilatkozatokban a Tanács és az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy az alternatívák pénzügyi, operatív és szervezési szempontú érdemi elemzését tartalmazó hatásvizsgálatot követően terjessze elő azon jogalkotási javaslatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy ügynökséget megbízzanak a SIS II és a VIS hosszú távú operatív irányításával. Különböző lehetőségek elemzését követően egy új szabályozó ügynökség létrehozását találták a legéletképesebb alternatívának az irányító hatóság feladatainak e rendszerekre vonatkozó, hosszú távú végrehajtására.

A SIS II első pilléres eszköz, amelyet az EK-Szerződés IV. címe alapján hoztak létre. Ezenfelül az EU-Szerződés VI. címe alapján elfogadták a 2007/533/IB tanácsi határozatot. E javaslat az operatív irányítás és az értékelés vonatkozásában hivatkozik az irányító hatóságra. Ezért szükség van egy harmadik pilléres jogi normára, amely lehetővé teszi az ügynökség számára e feladatok elvégzését.

A VIS első pilléres eszköz, amelyet az EK-Szerződés IV. címe alapján hoztak létre. Ezenfelül az EU-Szerződés VI. címe alapján elfogadták a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló 2008/633/IB tanácsi határozatot. E javaslat a monitoring és az értékelés tekintetében a VIS-rendeletben említett irányító hatóságra ruház bizonyos feladatokat. Ezért harmadik pilléres jogi normára van szükség annak érdekében, hogy a 2008/633/IB tanácsi határozattal összhangban az ügynökségre ruházzák a feladatokat.

Általános háttér

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 61. cikke az EK-Szerződés 14. cikkének megfelelően a személyek szabad mozgásának biztosítását célzó intézkedések elfogadását írja elő az azzal közvetlenül összefüggő, a külső határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos kísérő intézkedésekkel együtt, továbbá előírja bűnmegelőzést és bűnüldözést célzó intézkedések elfogadását.

Ezzel összefüggésben a vámhatóságok és rendőri szervek közötti együttműködés megerősítésére a Schengeni Egyezmény[4] alapján létrehozták a Schengeni Információs Rendszert (SIS) a közrend és a közbiztonság – beleértve a nemzetbiztonságot is – fenntartása érdekében. Az eszköz célja a résztvevő országok közötti belső határellenőrzés megszüntetésének ellensúlyozása az Unió külső határai biztonságának megerősítése révén. A működését 1995-ben megkezdő SIS helyébe a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) fog lépni.

A Vízuminformációs Rendszert (VIS) a vízumadatok tagállamok közötti cseréjét szolgáló rendszerként hozták létre. Amint azt a VIS-rendelet rögzíti, a VIS lehetővé teszi a konzulátusok és más illetékes tagállami hatóságok számára vízuminformációk cseréjét az alábbi célokból: harmadik országok állampolgárainak azonosításához nyújtott segítség, a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése, a vízumkérelem több tagállamban történő benyújtásának („visa shopping”) megelőzése, a csalás elleni küzdelem megkönnyítése, a külső határátkelőhelyeken és a tagállamokon belül végrehajtott ellenőrzések megkönnyítése, a dublini rendelet alkalmazásának megkönnyítése, valamint hozzájárulás a bármely tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez. A VIS-hez kapcsolódó nemzeti rendszereket az egyes tagállamok fejlesztik ki és/vagy alakítják át és üzemeltetik.

A 2008/633/IB tanácsi határozat a VIS-hez a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférés tekintetében egészíti ki a VIS-rendeletet.

A javaslat által érintett területen hatályban lévő rendelkezések

- a Tanács 2424/2001/EK rendelete (2001. december 6.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről[5];

- a Tanács 2001/886/IB határozata (2001. december 6.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről[6];

- az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról[7];

- az Európai Parlament és a Tanács 1986/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről[8];

- a Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról[9];

- a Bizottság 2007/170/EK és 2007/171/EK határozata (2007. március 16.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára vonatkozó hálózati követelmények megállapításáról[10];

- a Tanács 189/2008/EK rendelete (2008. február 18.) a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának teszteléséről[11];

- a Tanács 2008/173/EK határozata (2008. február 18.) a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának teszteléséről[12];

- a Bizottság 2008/333/EK és 2008/334/IB határozata (2008. március 4.) a SIRENE-kézikönyvnek és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásáról[13];

- a Tanács 1104/2008/EK rendelete (2008. október 24.) a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról[14];

- a Tanács 2008/839/IB határozata (2008. október 24.) a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról[15];

- a Tanács 2004/512/EK határozata (2004. június 8.) a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS)[16];

- a Bizottság 2006/752/EK határozata (2006. november 3.) a Vízuminformációs Rendszernek a kifejlesztési szakaszban létrehozandó helyszíneinek megállapításáról[17];

- a Bizottság 2006/648/EK határozata (2006. szeptember 22.) a Vízuminformációs Rendszer kifejlesztésével kapcsolatos biometrikus jellemzőkre vonatkozó szabványokról szóló műszaki előírások megállapításáról[18];

- a Bizottság 2008/602/EK határozata (2008. június 17.) a nemzeti interfészek, valamint a nemzeti interfészek és a központi VIS közötti kommunikációs infrastruktúra kifejlesztési szakaszban alkalmazott fizikai architektúrájának és az azokra vonatkozó követelményeknek a meghatározásáról[19];

- az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet)[20];

- a Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről[21].

Összhang az Unió egyéb politikáival és célkitűzéseivel

A javaslat összhangban van az Európai Unió meglévő politikáival és célkitűzéseivel, különösen a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtésére irányuló célkitűzéssel.

Konzultáció az érdekelt felekkel és hatásvizsgálat

A szakértelem összegyűjtése és felhasználása, konzultáció az érdekelt felekkel

A hatásvizsgálatról szóló jelentés előkészítő tanulmányon alapul, amelyet külső szerződéses vállalkozó készített el[22]. A tanulmány keretében huszonhét interjút bonyolítottak le, az uniós tagállamok, Norvégia, az Európai Parlament, a Bizottság, az európai adatvédelmi biztos, a schengeni közös ellenőrző hatóság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX), az Europol, a SIS 1+ operatív irányításáért felelős strasbourgi C.SIS telephely képviselőinek, valamint ipari szakértők bevonásával. Ezenfelül a hatásvizsgálati eljárás támogatására létrehoztak egy, a Bizottság érintett főigazgatóságaiból álló szolgálatközi irányítócsoportot.

Hatásvizsgálat

Az előzetes ellenőrzési eljárást követően öt lehetséges megoldást tartottak meg további elemzésre, amelyekkel elérhető a SIS II, a VIS és az EURODAC hosszú távú operatív irányítására vonatkozó célkitűzés.

- 1. lehetőség – alaphelyzet („Baseline”): az átmeneti időszakban a SIS II és a VIS operatív irányítására kialakított gyakorlat (a Bizottság a tagállamok hatóságaira ruházza az operatív irányítási feladatokat) állandó megoldásként folytatódna. Jelenleg az EURODAC-ot a Bizottság irányítja, ez a megoldás is folytatódna.

- 2. lehetőség – módosított alaphelyzet („Baseline+”), amelynek keretében a Bizottság a tagállamok hatóságaira ruházza a SIS II, a VIS és az EURODAC rendszerekhez kapcsolódó operatív irányítási feladatokat.

- 3. lehetőség – új szabályozó ügynökség vállal felelősséget a SIS II, a VIS és az EURODAC hosszú távú operatív irányításáért.

- 4. lehetőség – a FRONTEX irányítja a három rendszert, ami maga után vonja alap-jogiaktusának és operatív irányítási struktúrájának módosítását.

- 5. lehetőség – az EUROPOL irányítja a SIS II-t, és a Bizottság a VIS-t és az EURODAC-ot. Ezt a lehetőséget akkor mérlegelték, amikor még folyamatban voltak a jelenlegi Europol-egyezmény közösségi jogi aktussá alakításáról folytatott tárgyalások.

Az összehasonlító elemzés eredményeképpen a legmagasabb pontszámot az új szabályozó hatóság kapta, amely közös irányítási struktúrát kíván létrehozni a SIS II, a VIS és az EURODAC számára.

A javaslat jogi elemei

A javaslat összefoglalása

E tanácsi határozatra irányuló javaslat célja, hogy a(z) XX rendelet által létrehozott ügynökségre ruházza a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) és a Vízuminformációs Rendszer (VIS) operatív irányítási feladatait, az EU-Szerződés VI. címének alkalmazásában.

Egy ügynökség megbízása a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányításával nem befolyásolja az e rendszerekre alkalmazandó célok, hozzáférési jogok, biztonsági intézkedések és további adatvédelmi követelmények tekintetében irányadó különös szabályokat.

Jogalap

A SIS II esetében a tanácsi határozatra irányuló javaslat jogalapja a 2007/533/IB tanácsi határozat jogalapját követi, így az EU-Szerződés 30. cikke (1) bekezdésének a) pontján és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontján alapul. A VIS esetében a javaslat jogalapja a 2008/633/IB tanácsi határozat jogalapját követi, így az EU-Szerződés 30. cikke (1) bekezdésének b) pontján és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontján alapul. Mivel az irányító hatóság – 2008/633/IB tanácsi határozat 17. cikkében rögzített – monitoring- és értékelési feladatai elválaszthatatlanul összekapcsolódnak alapvető funkciójával, az információcserével, ugyanazon jogalap alkalmazandó.

Változó geometria

E tanácsi határozatra irányuló javaslat a schengeni vívmányok továbbfejlesztése, jogalapja pedig az EU-Szerződés VI. címe. A különböző jegyzőkönyvek és társulási megállapodások viszonylatában a következő következményeket kell mérlegelni.

Az Egyesült Királyság és Írország:

Amennyiben a VIS-re alkalmazandó, e javaslat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek olyan továbbfejlesztését jelenti, amelyben az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt, összhangban a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal, valamint Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal. Az Egyesült Királyság és Írország ezért nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó annyiban, amennyiben intézkedései továbbfejlesztik a schengeni vívmányok rendelkezéseit, amennyiben azok a VIS-hez kapcsolódnak.

Mindazonáltal az Egyesült Királyság és Írország annyiban részt venne e határozatban, amennyiben annak rendelkezései a SIS II-höz kapcsolódnak, összhangban a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal, valamint Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal.

Norvégia és Izland:

Norvégia és Izland vonatkozásában e javaslat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás[23] értelmében a schengeni vívmányok rendelkezései fejlesztésének minősül.

Svájc:

Svájc vonatkozásában a javaslat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között ez utóbbi államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás[24] értelmében a schengeni vívmányok rendelkezései fejlesztésének minősül.

Liechtenstein:

Liechtenstein vonatkozásában e javaslat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi[25].

A szubszidiaritás elve

A javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, mivel a központi SIS II, a központi VIS, a nemzeti interfészek, valamint a kommunikációs infrastruktúra egyes részei operatív irányításának egy ügynökségre ruházását a tagállamok önállóan nem tudják megvalósítani.

Az arányosság elve

Ez a javaslat kizárólag a célkitűzése eléréséhez szükséges intézkedésekre korlátozódik. Összhangban van az arányosság elvével, mivel az ügynökség tevékenységei az irányító hatóság feladatainak megvalósításához szükséges minimumra korlátozódnak. Az irányító hatóság tevékenységei – beleértve az e javaslattal érintett feladatokat is – a központi SIS II, a központi VIS, a nemzeti interfészek, valamint a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek operatív irányítására korlátozódnak, míg a nemzeti rendszerek tekintetében a tagállamok az illetékesek.

A jogi eszköz megválasztása

A javasolt intézkedés megvalósításához a legalkalmasabb eszköz az EU-Szerződés 30. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontján, valamint a 34. cikke (2) bekezdésének c) pontján alapuló tanácsi határozat. A közös szabályok alkalmazásának szükségessége indokolja, hogy jogi aktusként határozatot használjanak.

Auswirkungen auf den Haushalt

Az ügynökséget az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozzák. A közös pénzügyi kimutatás a(z) XX rendelet mellékletében található.

Költségvetési vonzatok

Egyszerűsítés

A javaslat egyszerűsíti a jogalkotást azáltal, hogy egyetlen közös irányítási struktúrát hoz létre a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség számos IT-rendszere számára.

Értékelés

A(z) XX rendelet rögzíti az ügynökség értékelési mechanizmusait.

2009/0090 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

a SIS II és VIS rendszerek az EU-Szerződés VI. címe alá tartozó operatív irányítási feladatainak a(z) XX rendelet által létrehozott ügynökségre ruházásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 30. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára, valamint 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára[26],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[27],

mivel:

1. A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[28] és a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat[29] létrehozta a Schengeni Információs Rendszer második generációját (SIS II). Az 1987/2006/EK rendelettel és a 2007/533/IB tanácsi határozattal összhangban az átmeneti időszakban a Bizottság felelős a központi SIS II operatív irányításáért. Ezt az átmeneti időszakot követően irányító hatóság felelős a központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek operatív irányításáért.

2. A Vízuminformációs Rendszert (VIS) a Vízuminformációs Rendszer (VIS) létrehozásáról szóló, 2004. június 8-i 2004/512/EK tanácsi határozat hozta létre. A vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (VIS-rendelet) összhangban az átmeneti időszakban a Bizottság felelős a VIS operatív irányításáért. Ezt az átmeneti időszakot követően irányító hatóság felelős a központi VIS-nek, a nemzeti interfészeknek és a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek operatív irányításáért.

3. A vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat[30] az irányító hatóságra ruházott egyes, a VIS monitoringjához és értékeléséhez kapcsolódó feladatokat.

4. A szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányítását végző ügynökség létrehozásáról szóló XX/XX/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[31] létrehozott egy ügynökséget. A(z) XX/XX/EK rendelet az irányító hatóságra ruházta az 1987/2006/EK rendelet és a 767/2008/EK rendelet által előírt feladatokat. E határozat az ügynökség felelősségi körébe utalja a 2007/533/IB és 2008/633/IB határozatok által rá ruházott feladatokat.

5. A SIS II-t illetően az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Eurojust – amelyek mindegyike rendelkezik a 2007/533/IB határozat alkalmazásában hozzáférési és közvetlen keresési jogosultsággal a SIS II-be bevitt adatok tekintetében – megfigyelői státuszt tölt be az igazgatótanács azon ülésein, amikor a 2007/533/IB határozat alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Szükséges, hogy az Europol és az Eurojust egyaránt képviselőt tudjon kinevezni a(z) XX rendelet 16. cikke (1) bekezdésének a) pontjával létrehozott SIS II tanácsadó csoportba.

6. A VIS-t illetően az Europolnak megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amikor a 2008/633/IB határozat alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Szükséges, hogy az Europol képviselőt tudjon kinevezni a(z) XX rendelet 16. cikke (1) bekezdésének b) pontjával létrehozott VIS tanácsadó csoportba.

7. Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdése által elismert, és az Európai Unió Alapjogi Chartájában kifejezett elveket.

8. Annyiban, amennyiben a VIS-re alkalmazandó, e határozat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek olyan továbbfejlesztését képezi, amelyben az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak[32] megfelelően nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ezért nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó annyiban, amennyiben intézkedései továbbfejlesztik a schengeni vívmányok VIS-hez kapcsolódó rendelkezéseit. Mindazonáltal az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban annyiban részt vesz e határozatban, amennyiben annak rendelkezései a SIS II-höz kapcsolódnak.

9. Annyiban, amennyiben a VIS-re alkalmazandó, e határozat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek olyan továbbfejlesztését jelenti, amelyben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat[33] 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően nem vesz részt. Írország ezért nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó annyiban, amennyiben intézkedései továbbfejlesztik a schengeni vívmányok VIS-hez kapcsolódó rendelkezéseit. Mindazonáltal Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat 6. cikke (2) bekezdésével összhangban annyiban részt vesz e határozatban, amennyiben annak rendelkezései a SIS II-höz kapcsolódnak.

10. E határozat nem sérti a 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatban[34], illetve a 2002. február 28-i 2002/192/EK határozatban[35] megállapított, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a schengeni vívmányokban való részleges részvételére vonatkozó rendelkezéseket.

11. Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[36] értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek a SIS II vonatkozásában az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[37] 1. cikkének G. pontjában említett területhez, illetve a VIS vonatkozásában ugyanezen határozat 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

12. Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[38] értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek olyan továbbfejlesztését jelenti, amely a SIS II vonatkozásában az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének G. pontjában említett területhez, illetve a VIS vonatkozásában ugyanezen határozat 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartozik, összefüggésben az említett megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról szóló 2008/149/IB tanácsi határozat[39] 3. cikkével.

13. Liechtenstein tekintetében a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek olyan továbbfejlesztését képezi, amely a SIS II vonatkozásában az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének G. pontjában említett terület alá, illetve a VIS vonatkozásában ugyanezen határozat 1. cikkének B. pontjában említett terület alá tartozik, összefüggésben a 2008/262/EK tanácsi határozat[40] 3. cikkével.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Tárgy

Ez a határozat a(z) XX rendelettel létrehozott ügynökségre ruházza a 2007/533/IB tanácsi határozat és a 2008/633/IB tanácsi határozat által az irányító hatóságra ruházott feladatokat.

2. cikk

Az igazgatótanács és a tanácsadó csoportok összetétele

14. Az Europolnak és az Eurojustnak megfigyelői státuszt kell biztosítani az ügynökség igazgatótanácsának azon ülésein, amikor a 2007/533/IB határozat alkalmazásához kapcsolódóan a SIS II-t érintő kérdések szerepelnek a napirenden.

15. Az Europol és az Eurojust egyaránt képviselőt nevezhet ki a(z) XX rendelet 16. cikke (1) bekezdésének a) pontjával létrehozott SIS II tanácsadó csoportba.

16. Az Europolnak megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amikor a 2008/633/IB határozat alkalmazásához kapcsolódóan a VIS-t érintő kérdések szerepelnek a napirenden.

17. Az Europol képviselőt nevezhet ki a(z) XX rendelet 16. cikke (1) bekezdésének b) pontjával létrehozott VIS tanácsadó csoportba.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én

a Tanács részéről

az elnök

[1] HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

[2] Bizottsági szolgálati munkadokumentum, Kísérő dokumentum a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányítását végző ügynökség létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz, valamint a SIS II és VIS rendszerek az EU-Szerződés VI. címe alá tartozó operatív irányítási feladatainak a(z) XX rendelet által létrehozott ügynökségre ruházásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslathoz, COM (2009) XX végleges.

[3] Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról, HL L 381., 2006.12.28., 4. o.;

Az Európai Parlament és a Tanács 1986/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről, HL L 381., 2006.12.28., 1. o.;

A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról, HL L 205., 2007.8.7., 63. o.;

Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet), HL L 218., 2008.8.13., 60. o.;

A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről, HL L 218., 2008.8.13., 129. o.

[4] Egyezmény a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról, HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

[5] HL L 328., 2001.12.13., 4. o.

[6] HL L 328., 2001.12.13., 1. o.

[7] HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

[8] HL L 381., 2006.12.28., 1. o.

[9] HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

[10] HL L 79., 2007.3.20., 20. o.

[11] HL L 57., 2008.3.1., 1. o.

[12] HL L 57., 2008.3.1., 14. o.

[13] HL L 123., 2008.5.8., 1. o.

[14] HL L 299., 2008.11.8., 1. o.

[15] HL L 299., 2008.11.8., 43. o.

[16] HL L 213., 2004.6.15., 5. o.

[17] HL L 305., 2006.11.4., 13. o.

[18] HL L 267., 2006.9.27., 41. o.

[19] HL L 194., 2008.7.23., 3. o.

[20] HL L 218., 2008.8.13., 60. o.

[21] HL L 218., 2008.8.13., 129. o.

[22] Assessment of options for the long-term management of the second- generation Schengen Information System (SIS II), the Visa Information System (VIS) and EURODAC and other large-scale IT systems in the area of Justice, Freedom and Security, Final report, 2007. október 15., RAND Europe

[23] HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[24] HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[25] 16426/06. számú tanácsi dokumentum, elérhető a http://register.consilium.europa.eu internetes címen.

[26] HL ….

[27] HL ….

[28] HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

[29] HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

[30] HL L 218., 2008.8.13., 129. o.

[31] HL …

[32] HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[33] HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

[34] HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[35] HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

[36] HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[37] HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

[38] HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[39] HL L 53., 2008.2.27., 50. o.

[40] HL L 83., 2008.3.26., 5. o.