6.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 117/15

A.

mivel az Európai Unió 2000-ben csatlakozott a millenniumi fejlesztési nyilatkozathoz, és így a nemzetközi közösséggel együtt vállalta, hogy 2015-re a felére csökkenti a rendkívül nagy szegénységet a világban, erőfeszítéseit a nyolc MFC-re összpontosítva,

B.

mivel az újabb becslések szerint még mindig 1,4 milliárd ember él az 1,25 dolláros szegénységi küszöb alatt, ami a fejlődő világ népességének közel egynegyedét teszi ki,

C

mivel a Bizottság 2007-ben új kötelezettségeket vállalt, és az Unió tagállamai jelentősen hozzájárultak az e célkitűzések megvalósítása során bekövetkezett késedelem áthidalásához,

D.

mivel az egészségügyi ellátáshoz és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzájutás hiánya több millió ember halálát okozza, és fenntartja a szegénység körforgását, miközben az ezen ellátásokhoz és az alapszintű oktatáshoz való hozzájutás emberi jog, melynek tiszteletben tartását és megvalósulását a kormányoknak kell biztosítani,

E.

mivel az MFC-szerződésekben lehetőség van többek között egy olyan eszköz létrehozására, amely a világszintű élelmiszerválságnak a fejlődő országokban, és elsősorban az agrárszektorban jelentkező kihívásaira kíván választ adni,

F.

mivel a mindezidáig tett számos erőfeszítés ellenére a legtöbb fejlődő ország nem rendelkezik megfelelő forrásokkal az egészségügy és az oktatás terén előttük álló kihívások leküzdéséhez, és mivel ennélfogva a külső támogatás feltétlenül szükségesnek bizonyul,

G.

mivel az Európai Parlamentet kérték, hogy adja meg az Európai Fejlesztési Alapra (EFA) vonatkozó mentesítést,

H.

mivel a Bizottság jelentős mértékben növelni kívánja a költségvetési támogatás felhasználását a tizedik EFA keretében, támogatása hatékonyságának javítása, valamint a kitűzött célok elérése érdekében,

I.

mivel a fejlődő országokban az oktatók és az egészségügyi dolgozók munkakörülményei jelenleg nyomorúságosak, mivel közel kétmillió oktatóra, és több mint négymillió egészségügyi dolgozóra van szükség az MFC-k eléréséhez, továbbá az MFC-szerződések keretében nyújtott költségvetési támogatás megfelelő szintje lehetővé tenné az ilyen dolgozók alkalmazását és képzését,

J.

mivel az egészségügyi dolgozók és az oktatók körében a folyamatos munkaerőhiányt súlyosbította a gazdag országok által szervezett agyelszívás,

K.

mivel az Unió tovább kívánja növelni kiadásait a költségvetési támogatások terén, mindenekelőtt az egészségügyre és az oktatásra fordított ágazati költségvetési támogatások jelentős mértékű növelésével, különösen az afrikai országokban,

L.

mivel az MFC-szerződések konkrét elérendő célokat tűznek ki az MFC-k tekintetében az egészségügy és az alapszintű oktatás terén, de egy MFC-szerződés más prioritást élvező ágazatokat is megcélozhat,

M.

mivel a Parlament fejlesztési támogatásra vonatkozó hivatalos álláspontja szerint, amint azt az új, a millenniumi fejlesztési célokkal összefüggő, fejlesztésre szánt pénzügyi eszközökről szóló 2006. február 16-i állásfoglalásában kifejezte, „a mennyiség növelésének együtt kell járnia a minőség javulásával, vagyis a segélyek hatékonyságát növelni kell a „3 K” - koordináció, komplementaritás és koherencia - által, valamint a segélyek tranzakciós költségeinek csökkentése, a segélymechanizmus kiszámíthatóságának és fenntarthatóságának javítása, a segélyek kiosztási sebességének növelése, a segélyek további felszabadítása, a nem fenntartható adóssági terhekkel kapcsolatos megoldások kifejlesztése, a jó kormányzás előmozdítása, a korrupció elleni harc és a segélyek befogadóinak fogadási kapacitása növelése által”,

N.

mivel a tervezhető és hosszú távú támogatás áramlása közvetlenül és hatékonyan hozzájárulhat a millenniumi fejlesztési célokban meghatározott, a szegénység leküzdésére irányuló stratégiák konkrét megvalósításához,

O.

mivel annak ellenére, hogy az Unió tagállamai kötelezettséget vállaltak Monterrey-ben (2002), Gleneagles-ben (2005), Párizsban (2005), továbbá Accrában (2008) a fejlesztési támogatások mennyiségének és minőségének növelésére, sok uniós tagállam még mindig nem ad meg minden vállalt támogatást, és amikor megadják, akkor annak egy része nem megfelelő,

P.

mivel úgy tűnik, hogy az esetek 30 %-ában a Bizottság által nyújtott költségvetési támogatás szétosztása a Bizottság nehézkes igazgatási eljárásai miatt késik,

Q.

mivel a költségvetési támogatás nem előrelátható, ami elsősorban abból ered, hogy az odaítélés legtöbb feltétele éves jellegű, és mivel a tervezhetőség hiánya esetenként arra kényszeríti a kedvezményezett országokat, hogy már azelőtt elköltsék a támogatást, hogy azt ténylegesen megkapták volna, anélkül, hogy biztosan tudnák, hogy azt megkapják-e,

R.

mivel az európai fejlesztési támogatás tervezhetőségének hiánya azon kedvezményezett országokat is érinti, amelyekben bizonyos fokú jogbiztonság és stabil szabályozási környezet van jelen,

S.

mivel a Bizottság az elsőszámú, fejlesztési támogatást nyújtó multilaterális adományozó intézmény, mivel a költségvetési támogatást nyújtó adományozók között élen jár, és mivel egyre többször folyamodik ilyen típusú támogatáshoz, amely az elmúlt években nyújtott támogatások egyötödét teszi ki,

T.

mivel bár a költségvetési támogatás már olyan eszköz, amely lehetővé teszi az uniós támogatás javítását, előnyére válna, ha tervezhetőbb volna, és hosszabb távra ítélnék oda,

U.

mivel a Bizottság által jelenleg nyújtott költségvetési támogatást három éves időszakra, egyes ügynökségekkel egy évre programozzák,

V.

mivel az MFC-szerződésre irányuló javaslatnak nincsen költségvetési vonzata, és mivel az MFC-szerződés nem egy új eszköz, hanem a meglévő eszközök megvalósításának egy módja,

W.

mivel az MFC-szerződésekről szóló bizottsági dokumentum jogállása a jelenlegi állapot szerint nem egyértelmű,

X.

mivel a Bizottság jelenlegi megítélése szerint elérkezett az idő, hogy megvalósuljon az MFC tekintetében a kézzel fogható eredményekhez kötődő szerződés koncepciója, az egyes támogatók hagyományos feltételeinek éves ellenőrzése helyett,

Y.

mivel a szerződés fogalma nagyobb kiszámíthatóságot nyújtó pénzügyi kötelezettséggel jár a támogató ország részéről, amelyért cserébe a kedvezményezett ország fokozottabban betartja az elérendő konkrét célok terén vállalt kötelezettségeit,

Z.

mivel a Bizottság tervbe vette az MFC-szerződések 6 éves időszakra, vagyis a tizedik EFA végéig szóló első sorozatát,

AA.

mivel a Bizottság azon javaslata, hogy 6 évre szóló szerződéseket kössenek, túlmutat a többi, támogatást nyújtó világszintű szervezet jelenlegi tendenciáján,

AB.

mivel a Bizottság felhívást intézett a tagállamokhoz az MFC-szerződések közös finanszírozására az EFA-ba önkéntes alapon befizetett kiegészítő hozzájárulások révén,

AC.

mivel a Cotonou-i Megállapodásban megállapított feltételek alapján kidolgozott általános költségvetési támogatás eszköze szerinti MFC-szerződések nem igényelnek semmilyen változtatást a folyamatban lévő programokra vonatkozó döntések és az általános költségvetési támogatás végrehajtásának eltérő szabályai tekintetében, mivel az MFC-szerződések nem járnak új pénzügyi eszköz létrehozásával, és ezért továbbra is a Cotonou-i Megállapodás költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezésein alapulnak, és mivel az MFC szerződések továbbra is összeegyeztethetők az általános költségvetési támogatás tekintetében nemrégen végleges formába öntött belső iránymutatásokkal,

AD.

mivel az MFC-szerződésre való alkalmassági feltételek között szerepel a Cotonou-i Megállapodás emberi jogokról, demokratikus elvekről és jogállamról szóló 9. cikkének tiszteletben tartása,

AE.

mivel a hatékony költségvetési támogatás segítségével várhatóan finanszírozni lehet majd az egészségügyi és oktatási ágazatokban a jobb minőségű közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítására irányuló saját stratégiákat és konkrét programokat,

AF.

mivel a Bizottság nem tartotta be azt a vállalt kötelezettségét, hogy módszeresen bevonja a parlamenti képviselőket és a civil szervezetek képviselőit a fejlődő országok kormányaival folytatott párbeszédbe, és mivel széles körben vallott álláspont, hogy a hatékonyság érdekében a fejlesztést teljes egészében a fejlődő országok kormányainak, valamint parlamentjeinek és civil szervezeteinek kellene kézben tartaniuk,

AG.

mivel a Bizottság feltételei szerint azok az országok jogosultak támogatásra, amelyek makrogazdasági és költségvetés-irányítási szinten kielégítő eredményeket mutattak fel a költségvetési támogatás megvalósítása terén, és mivel a Bizottság e tekintetben különbözik a többi költségvetési támogatást nyújtó szervezettől, például az IMF-től és a Világbanktól, amelyek számos olyan feltételhez kötik támogatásukat, amelyek ellentétben állnak a kedvezményezett ország általi kisajátítás elvével,

AH.

mivel számos olyan ország, amelynek sürgősen nagyobb és hatékonyabb támogatásra van szüksége az MFC-k felé vezető fejlődés felgyorsításához, nem tesz eleget a Bizottság által az MFC-szerződés megkötéséhez jelenleg meghatározott feltételeknek,

AI.

mivel az MFC-szerződések jelenlegi formájukban csupán az AKCS-országokat célozzák meg,

AJ.

mivel a Bizottság által nyújtott költségvetési támogatásból nagymértékben hiányzik az átláthatóság, és a szegény országok tulajdonlása, valamint mivel a finanszírozási megállapodásokat csak ritkán hozzák nyilvánosságra,

AK.

mivel a fejlesztési támogatás alapelve az, hogy azoknak kell támogatást nyújtani, akiknek arra a legnagyobb szükségük van, és ott, ahol a leghatékonyabb módon használható fel,

AL.

mivel például Burkina Faso esetében senki nem tudott a helyszínen az MFC-szerződésre vonatkozó, Burkina Faso és a Bizottság között folyamatban lévő tárgyalásokról, és mivel jelenleg semmilyen információ nem áll rendelkezésre erre vonatkozóan a Bizottság Burkina Fasó-i küldöttségének honlapján,

AM.

mivel a fejlesztésre irányuló európai konszenzus keretében az Unió vállalta az eredményeken és a teljesítménymutatók használatán alapuló megközelítés elfogadását,

AN.

mivel a Bizottságnak továbbra is a férfiak és a nők közötti egyenlőség és a nők jogainak előmozdítása terén elért eredményekhez kell kötnie a kedvezményezett országoknak nyújtott költségvetési támogatását,

AO.

mivel a költségvetési támogatásokról a Bizottság már kötött megállapodást Burkina Fasóval (2005-2008), Etiópiával (2003-2006), Ghánával (2007-2009), Kenyával (2004-2006), Madagaszkárral (2005-2007), Malawival (2006-2008), Malival (2003-2007), Mozambikkal (2006-2008), Tanzániával (2006-2008), Ugandával (2005-2007) és Zambiával (2007-2008),

AP.

mivel világszerte mintegy 650 millió a fogyatékkal élők száma, és mivel 80 %-uk a fejlődő országokban él, és egyötödük rendkívüli szegénységben él; mivel ők alkotják a kirekesztettek és szegények egyik legnagyobb csoportját, többszörös megkülönböztetés áldozatai, és ritkán jutnak hozzá az oktatáshoz és az alapvető egészségügyi ellátáshoz,

AQ.

mivel a nemekkel kapcsolatos kötelezettségek keretében, és különösen a fent említett, fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény 32. cikke értelmében az egyezményt aláíró felek fejlesztési együttműködéseik keretében kötelesek figyelembe venni a fogyatékosság kérdését,

AR.

mivel az MFC-k nem érhetők el 2015-re a fogyatékkal élők bevonásának és részvételének kellő mértékű figyelembe vétele nélkül,

AS.

mivel 2008. november 22-én jelentést adtak ki az EU-Afrika Partnerség megvalósításáról, és különösen mivel e jelentés 37. bekezdése rámutat arra, hogy nagy mértékben hiányoznak a fogyatékkal élőket segítő fellépések az MFC-k elérését célzó erőfeszítésekből,

1.

ismételten kijelenti, hogy a fejlesztési támogatásnak a szükségleteken és a teljesítményen kellene alapulnia, és a fejlesztési támogatásra irányuló politikát a kedvezményezett országokkal partnerségben kellene kialakítani;

2.

ismételten kijelenti, hogy a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez a támogató országoknak be kell tartaniuk valamennyi kötelezettségüket, és javítaniuk kell az általuk nyújtott támogatás minőségét;

3.

hangsúlyozza, hogy új mechanizmusok kialakítására van szükség a támogatás kiszámíthatóbbá tétele és volatilitásának csökkentése érdekében;

4

emlékeztet rá, hogy az Abudzsai Nyilatkozat célkitűzése a nemzeti költségvetésből az egészségügyre szánt részt 15 %-ban, az oktatásra irányuló világméretű kampány pedig a nemzeti költségvetésből az oktatásra szánt részt 20 %-ban állapította meg;

5.

kéri a Bizottságot, hogy az egészségügyi és az oktatási ágazatokban támogatását továbbra is kösse az ezen ágazatokban, különösen az egészségügyi alapellátásban és az alapfokú oktatásban elért eredményekhez; kéri továbbá, hogy pontosítsa, milyen fontosságot tulajdonít az ezen ágazatokban regisztrált teljesítményeknek a mutatók átfogóbb skálájához képest, és hogyan kívánja értékelni az e területeken elért eredményeket;

6.

kéri a Bizottságot, hogy MFC-szerződések bevezetése révén, illetve az e szerződésekből eredő elvek több országra való kiterjesztésével és az ágazati költségvetési támogatással javítsa a költségvetési támogatás előreláthatóságát;

7.

emlékezteti a Bizottságot arra, hogy jelentősen csökkenteni kell a túlságosan nehézkes adminisztratív eljárásaiból eredő, fölöslegesen hosszú határidőket;

8.

kéri a fejlődő országok kormányait, hogy növeljék 15 %-ra a nemzeti költségvetésből az egészségügyre fordított kiadásaikat az Abudzsai Nyilatkozat ajánlásainak megfelelően, és növeljék 20 %-ra a nemzeti költségvetésből az oktatásra fordított kiadásaikat, amint azt a világméretű oktatási kampány megköveteli;

9.

kéri a Bizottságot, hogy költségvetési támogatás formájában biztosítsa a kiadások magasabb szintjét, és hogy a költségvetési támogatás jelentős emelése elsősorban az AKCS-országok szociális szektorára, valamint a többi régióban az ágazati költségvetési támogatás növelésére irányuljon;

10.

érdeklődéssel nyugtázza, hogy a Bizottság MFC-szerződésekre irányuló javaslata a támogatható országok számára egy minimális garantált támogatási szintet (a teljes kötelezettségvállalás 70 %-a) biztosít;

11.

ugyanakkor csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy az MFC-szerződésekről szóló dokumentum nem határoz meg semmilyen ütemtervet e szerződések teljesítésére, melyeket főként a tizedik EFA hatéves futamidejére terveztek, és ezért kéri a Bizottságot, hogy készítsen pontos ütemtervet;

12.

megjegyzi, hogy az MFC-szerződés fő célja a támogatás hatékonyságának javítása, és az MFC-k megvalósítása irányába mutató fejlődés felgyorsítása azon országokban, amelyeknek erre a legnagyobb szükségük van;

13.

kéri a Bizottságot, hogy fogadjon el egy közleményt, amelyben hivatalos formát ad az MFC-szerződésre irányuló kezdeményezésnek, ez utóbbit kiterjesztve azokra a nem AKCS-országokra is, amelyek eleget tesznek a támogathatósági feltételeknek;

14.

kéri a Bizottságot és a kedvezményezett országokat, hogy biztosítsák parlamentjeiknek és civil társadalmuknak, ideértve a fogyatékkal élők szervezeteit is, a költségvetési támogatásról folytatott párbeszéd valamennyi szakaszába való bevonását, ideértve az MFC-szerződésekben lefektetett program kidolgozását, végrehajtását és értékelését;

15.

hangsúlyozza, hogy ahelyett, hogy a kedvezményezetteknek szigorú feltételeket szabnak, az adományozóknak inkább a kedvezményezett országokban a jó kormányzás, a demokrácia és a stabilitás elősegítésén kellene fáradozniuk, az ezen országokkal folytatott partnerségben megállapított átlátható feltételek segítségével;

16.

megítélése szerint az átláthatóság érdekében a támogatás változó részének elosztására vonatkozó feltételeknek az eredményeken kellene alapulniuk, amennyiben ez az adományozókat és a kedvezményezetteket az elköltött pénz tényleges hatásának elemzésére ösztönzi, és növeli a közforrások felhasználásának átláthatóságát;

17.

kéri a Bizottságot, hogy időszakosan vizsgálja felül e programok eredményeit, és ossza meg ezeket az eredményeket a Parlamenttel;

18.

javasolja, hogy a Bizottság munkálkodjon az adományozók és a kedvezményezettek közötti párbeszéd fokozásán, mindenekelőtt a tényleges szükségletek, valamint azon területek meghatározása végett, ahol a támogatás szükségesnek bizonyul;

19.

kéri, hogy az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlése játsszon aktívabb szerepet a prioritások meghatározásában, az MFC-szerződésekre irányuló tárgyalásokban, valamint a folyamat összes többi szakaszában;

20.

kéri a Bizottságot, hogy költségvetési támogatását kösse a jó kormányzás és az átláthatóság, valamint az emberi jogok, különösen a legszegényebbek és marginális helyzetűek, úgymint a fogyatékkal élők, a kisebbségek, a nők és a gyermekek jogainak védelme és tiszteletben tartása terén elért eredményekhez, és őrködjön afelett, hogy a költségvetési támogatást ne az MFC-szerződésben meghatározottaktól eltérő ágazatokra költsék;

21.

ismételten megerősíti, hogy a nemzeti indikatív programokat az érintett országok parlamentjeivel, a Közös Parlamenti Közgyűléssel és a civil társadalommal együttműködve kellene létrehozni;

22.

megjegyzi, hogy az MFC-szerződésekre irányuló javaslat nem említi, melyek lesznek az e szerződések által első körben megcélzott országok; valamint megjegyzi, hogy az MFC-szerződések jelenlegi formájukban csupán az AKCS-országokat célozzák meg;

23.

sajnálja, hogy az Unió fejlődő országoknak szánt költségvetési támogatásra irányuló politikája egyre inkább az IMF által az uniós támogatás elnyeréshez megszabott feltételeknek van alárendelve; megítélése szerint egyébként e feltételek kikötése nem áll összhangban a kedvezményezett országok politikájával, ami az utóbbiak részvételére irányuló elvet illeti;

24.

hangsúlyozza, hogy más költségvetési támogatási megközelítések kidolgozása szükséges azon országok számára, amelyek nem jogosultak MFC-szerződésekre, különös tekintettel a sebezhető helyzetben lévő országokra; és hangsúlyozza, hogy a legsebezhetőbb helyzetű országok nyilvánvalóan képtelenek teljesíteni a jelenlegi alkalmassági feltételeket;

25.

javasolja, hogy az MFC-szerződések álljanak a fejlesztési együttműködési eszköz által lefedett országok rendelkezésére is;

26.

kéri a Bizottságot, hogy világosan fejtse ki, hogyan tervezi a javasolt MFC-szerződéseknek a támogatáselosztás más eszközeivel történő kombinálását;

27.

figyelmeztet az MFC-szerződések válogatás nélküli és túlzott mértékű alkalmazásának veszélyére, melyeket a támogatás szétosztásának egyetlen ténylegesen hatékony eszközeként tekinthetnek, ezért arra buzdítja a Bizottságot, hogy az egyes helyzeteknek leginkább megfelelő támogatáselosztási mechanizmusokat válassza;

28.

kéri a Bizottságot, hogy fokozza a kedvezményezett országok parlamentjeinek bevonását a költségvetési folyamatokba, növelje a kedvezményezett országok civil társadalmainak és parlamentjeinek részvételi képességét a nemzeti politikák kidolgozásában, több pénzügyi támogatást nyújtva részükre, és ragaszkodva e részvételhez a kedvezményezett országokkal folytatott politikai párbeszéd során, valamint azokra a közfinanszírozási mutatókra összpontosítva, amelyek célja a kormányok állampolgárokkal szembeni felelősségének fokozása;

29.

kéri a Bizottságot, hogy a partnerországokkal együttműködve az egyes MFC-szerződésekre irányuló javaslatokhoz társítson megfelelő teljesítménymutatókat az adott szerződések végrehajtása terén elért eredmények értékelése céljából, e mutatóknak pedig a fogyatékkal élő felnőttek és gyermekek bevonását is mérniük kell;

30.

felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy továbbra is mindenképpen a nemek egyenlőségének és a nők jogainak előmozdítása terén elért eredményekhez kell kötnie a kedvezményezett országoknak nyújtott költségvetési támogatását, és kéri, hogy az MFC-szerződésekben erősítsék meg az e kérdéskörre vonatkozó teljesítménymutatókat, és azokat terjesszék ki más területekre is, például a nők és a fogyatékkal élők jogaira; kéri továbbá, hogy erősítse meg a költségvetési támogatásokhoz kapcsolódó, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó teljesítménymutatókat, kiterjesztve azokat más területekre is, például a fogyatékos személyek jogaira és a nők jogaira, különös tekintettel valamennyi nő szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos információhoz, valamint általános ellátáshoz való hozzáférésének előmozdítására, a családtervezési módszerekhez való jobb hozzáférésre és e módszerek fokozottabb használatára, illetve az oktatás és a nők emancipációjának folyamatos előmozdítására, valamint a megkülönböztetés ellen a nemek közötti egyenlőség érdekében folytatott küzdelemre;

31.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, az AKCS Tanácsnak, valamint a tagállamok és az AKCS-országok kormányainak és parlamentjeinek.