Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52009DC0273

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság Európai Unión belüli megerősítéséről – az EU CBRN cselekvési terve (EGT-vonatkozású szöveg)

/* */

52009DC0273

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság Európai Unión belüli megerősítéséről – az EU CBRN cselekvési terve (EGT-vonatkozású szöveg) /* */


HU

|| AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

Brüsszel, 24.6.2009

COM(2009) 273 végleges

 

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság Európai Unión belüli megerősítéséről – az EU CBRN cselekvési terve (EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2009) 790} {SEC(2009) 791} {SEC(2009) 874}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság Európai Unión belüli megerősítéséről – az EU CBRN cselekvési terve (EGT-vonatkozású szöveg)

1.           Bevezetés

Az elmúlt 10–15 évben a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (a továbbiakban: CBRN) anyagokat megszerző terrorista csoportok általi fenyegetettség miatt a kormányok és nemzetközi szervezetek a lakosság ezzel kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelmére nagy horderejű rendelkezéseket[1] és programokat fogadtak el. Az e programok által kezelni kívánt aggodalmakat csak tovább súlyosította számos olyan jól dokumentált eset, amelyek során egyes terrorista csoportok megkíséreltek ilyen anyagokat megszerezni. Noha szerencsére az ilyen anyagokat érintő események csak korlátozott számban fordultak eddig elő, az általánosan elterjedt nézet szerint a velük járó kockázatok miatt a megelőzés, felderítés és válaszlépések tekintetében feltétlenül összehangoltan kell fellépni.

Még ha számos szakértő egyet is ért abban, hogy a terroristák számára meglehetősen nehéz lehet ilyen anyagokat „sikeresen” kifejleszteni és támadásaik során alkalmazni, valamint hogy az ilyen jellegű támadások előfordulási valószínűsége ennélfogva meglehetősen kicsi, mégis egyértelmű, hogy egyetlen hatóság sem engedheti meg magának e fenyegetés figyelmen kívül hagyását, mivel egy ilyen esemény adott esetben nagyon komoly következményekkel az emberi életek veszélyeztetése révén és gazdasági hatásait tekintve. Egyetértés van továbbá a szakértők között abban, hogy a valamelyest korlátozott mértékű támadások lehetőségét is alaposan meg kell vizsgálni, mivel még az ilyen anyagok felhasználásával megvalósuló kisebb támadások is jelentősen befolyásolnák a lakosság pszichológiai és egészségi állapotát, valamint a gazdasági helyzetét.

Az Európai Unió jelenleg kulcsfontosságú prioritásként kezeli annak megakadályozását, hogy CBRN-anyagok terroristák kezére kerüljenek. Ezt a Tanács 2005. december 1-jén az Európai Unió terrorizmusellenes stratégiájának elfogadásával, valamint az Európai Tanács által 2003. december 12-én elfogadott „a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik (WMD) elterjedése elleni EU stratégia”[2] révén ismerte el. A Bel- és Igazságügyi Tanács továbbá 2007-ben külön következtetéseket fogadott el, amelyek a CBRN védelmi politika tekintetében további uniós szintű munkára szólítanak fel[3].

2.           Fogalommeghatározások

Nem állnak rendelkezésre közösen elfogadott fogalommeghatározások a CBRN-anyagokra, -fenyegetésekre vagy -eseményekre vonatkozóan – e területen a korábbi uniós szakpolitikai dokumentumok például csupán anélkül utaltak a váratlan CBRN-eseményekre, hogy meghatározták volna, melyek lehetnek ezek az események. A CBRN-anyagokkal kapcsolatos egyéb fogalommeghatározások olyan terrorista támadásokra utalnak, amelyek során a hagyományosabb robbanóanyagok és fegyverek alkalmazása helyett nem konvencionális fegyvereket használnak fel. Harcászati szövegkörnyezetben a fogalommeghatározások főképpen a nem konvencionális fegyverek, illetve tömegpusztító fegyverek alkalmazására utalnak.

E közlemény esetében azonban különösen hasznos, ha a CBRN-anyagokat érintő terrorista fenyegetés inkább széles körű: azaz a terrorista célokra felhasznált valamennyi vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris anyag tágan értelmezett leírását alkalmazzuk. A megelőzés és felderítés szempontjából az egyetlen elfogadható megközelítés az, amely megvizsgálja az összes olyan lehetőséget, ahogyan a terroristák ezeket az anyagokat felhasználhatják, mivel így az ezen anyagokat érintő valamennyi lehetséges kockázat lefedhető.

Mindazonáltal, amikor e téren a felkészültséget és válaszadást vizsgáljuk, elkerülhetetlen az összveszély-megközelítésből kiindulnunk, hiszen teljesen mindegy, hogy egy váratlan CBRN-eseményt baleset vagy szándékosság, ember vagy egyéb tényező vált ki, hasonló jellegű polgári védelmi és egészségügyi válaszlépésekre lesz szükség. A CBRN szakpolitikai csomag tehát széles körben az összveszély-megközelítésen alapul, bár az erőteljes hangsúly a terrorista fenyegetés elleni küzdelmen van, különös tekintettel a megelőző fellépésekre.

3.           Új CBRN-eredmények nemzeti és uniós szinten

Az e közleményben felvázolt CBRN-szakpolitika számos olyan különféle intézkedésre épül, amelyeket tagállamok, illetve az Európai Unió a közelmúltban javasoltak.

3.1.        Nemzeti intézkedések

A jelenlegi szakpolitikai csomag által lefedett munkaterületek közül sokért elsődlegesen a tagállamok felelősek. Így ők felelősek azért, hogy polgáraikat a CBRN-fenyegetésektől számos különféle intézkedés révén, valamint a felelős hatóságok széles körének részvételével megvédjék. Saját bűnüldöző hatóságaikat, polgári védelmüket és egészségügyi ellátó rendszerüket kell elsőként igénybe venni, ha valamilyen váratlan esemény történik, és saját mentőautóikra, kórházaikra és a helyzetet kezelő egész sor saját intézkedésre lesz szükség a sürgősségi egészségügyi ellátás és utógondozás biztosításához. A nemzeti kriminalisztikai kapacitásokra szintén szükség lesz a váratlan esemény okának meghatározásához, valamint szándékos támadás esetén az elkövetők azonosításához nyújtott segítség terén. Általában véve számos tagállam viszonylag jól felkészült a CBRN-fenyegetések kezelésére, és valamennyien megtalálták azokat a saját megoldásokat, amelyekre a megfelelő koordinációhoz és a váratlan CBRN-események megelőzése, felderítése és adott esetben kezelése miatti egyéb kihívásokhoz nemzeti kereteken belül szükségük van.

3.2.        Uniós szintű intézkedések

A 2001-es genti Európai Tanács arra ösztönzött, hogy történjenek meg uniós szinten az első lépések a CBRN-fenyegetések kezelése érdekében[4]. E felhívást 2002 decemberében a vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris terroristafenyegetések következményeinek megelőzése és korlátozása érdekében az Európai Unión belüli együttműködés javításáról szóló program[5] követte. A program helyébe a Tanács és a Bizottság 2004. december 3-i, terrorfenyegetések és -támadások következményeire irányuló EU szolidaritási programja lépett, amely a 2004. március 11-i madridi támadásokat követően kibővítette, felülvizsgálta és felváltotta a 2002. évi CBRN-programot[6]. A szolidaritási program megfelelő elemeit beemelték a 2005-ben, a londoni támadásokat követően létrehozott, a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó átfogó stratégiába és cselekvési tervbe[7].

A fent említettek értelmében a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok kezeléséről, valamint a biológiai veszélyekre vonatkozó felkészültségről szóló, 2007. december 6-i IB-tanácsi következtetések jelentették a jelenlegi tevékenységek legújabb uniósszintű áttekintését. Az IB-Tanács e következtetéseiben kimondja, hogy „úgy véli, hogy a CBRN-kockázatok kezelésére szolgáló politikák hatékonyabbá tételéhez azokat tovább kell fejleszteni …”. A következtetésekben továbbá „felkéri a Bizottságot, hogy hatáskörének megfelelően folytassa a CBRN-területen végzett munkáját a tagállamokkal és az érdekelt felekkel együtt, kerülve az átfedéseket és építve a tagállamok körében rendelkezésre álló bevált gyakorlatra …”.

A külső oldalon ezt a műveleti és pilléreken átívelő megközelítést, amely szoros koordinációt és együttműködést jelent a tagállamok és a Bizottság között, megerősíti az EU WMD-stratégiájának és az olyan közösségi eszközöknek a végrehajtása, mint például a Stabilitási Eszköz, a nukleáris biztonsági együttműködési eszköz (INSC) és az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA)[8].

3.3.        Uniós válságkezelési mechanizmusok

Noha a váratlan CBRN-eseményekre való válaszadás felelőssége a tagállamokra hárul, uniós szinten is sor került erőteljes válságkezelő eljárások és eszközök kidolgozására, hogy a tagállamok a határokon átnyúló hatású válságok esetén segítséget kaphassanak. Az Európai Unió megerősítette kapacitásait, hogy összehangolt megközelítést és támogatást biztosíthasson a tagállamok között olyan esetekre, amikor ténylegesen katasztrófahelyzet lép fel. Ezen együttműködés a közösségi katasztrófavédelmi mechanizmus révén valósul meg[9]. E mechanizmus legfontosabb feladata megkönnyíteni a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén megvalósuló együttműködést az esetlegesen sürgős válaszlépést igénylő súlyos vészhelyzetek esetén. A Bizottság a megfigyelési és tájékoztatási központon keresztül aktívan támogatja a polgári védelmi segítségnyújtás részét képező mobilizálást, szállítást és koordinációt a súlyos vészhelyezetbe került országok számára.

Ezenfelül a válságkoordinációs intézkedések biztosítják a válságkezelés pilléreken átívelő megközelítését és egyaránt alkalmazhatóak az Unión kívüli és belüli válságokra is. A Bizottság ezekben az intézkedésekben az ARGUS válságkezelő rendszeren keresztül vesz részt, amely többek között azonnali információcserét tesz lehetővé a Bizottság olyan sürgősségi riasztórendszerei között, mint például az ECURIE a radiológiai veszélyhelyzetek esetén, az EWRS korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer (Early Warning and Response System) a fertőző betegségek esetén, a RAS-BICHAT a biológiai és vegyi egészségügyi veszélyeztetések esetén, valamint a megfigyelési és tájékoztatási központ a polgári védelem terén. Továbbá az egészségbiztonsági bizottság is fontos szerepet játszik az egészségügyi veszélyeztetésre történő válaszadásban, különösen a válságra való felkészülés, a váratlan CBRN-eseményekre való válaszadás előzetes gyakorlása, valamint a közegészséget veszélyeztető kórokozók és vegyi anyagok jegyzékének összeállítása tekintetében, míg az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) kockázatértékelést végez a fertőző betegségek, valamint a váratlan biológiai események tekintetében.

4.           Az Európai Unió CBRN cselekvési terve

4.1.        Az EU CBRN cselekvési terv fejlesztése – a CBRN-munkacsoport

A jelenlegi CBRN-szakpolitika előkészítése érdekében a Bizottság 2008 februárjában CBRN-munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport működésének egyik legjellegzetesebb vonása az általa alkalmazott multidiszciplináris és több ügynökséget felölelő megközelítés. A résztvevők a nemzeti hatóságok és szervezetek széles köréből érkeztek, kezdve például a belügy-, igazságügyi, védelmi és egészségügyi minisztériumoktól a nemzeti válaszadásért felelős szervezetek, polgári védelmi és sugárzásvédelmi hatóságok képviselőiig és egyéb, elsőként közbeavatkozó szervezetekig, valamint kriminalisztikai intézetekig és a nukleáris biztonságért felelős hatóságokig. A munkában az uniós szervek, különösen az Europol és Eurojust képviselői szintén részt vettek. Ez bizonyította azt az erőteljes érdeklődést, amely az európai szinten megvalósuló további szakpolitikai intézkedések kidolgozásában részt vevő számos érdekelt részéről fennáll.

A munkacsoport zárójelentését 2009 januárjában tették közzé. Ebben 264 külön ajánlás található, ami nem csak azt erősíti meg, hogy még mindig sok a teendő, hanem azt is, hogy szilárd egyetértés alakult ki a szakértők között a meglévő problémák leghatékonyabb kezelési módját illetően. Az EU CBRN cselekvési terve e zárójelentésre épül.

4.2.        Általános cél és alapintézkedések

Az új CBRN-szakpolitika számára javasolt általános cél az, hogy az összes érdekeltet, köztük az ipar képviselőit is felölelő, következetes és a prioritásokat meghatározó uniós CBRN cselekvési terv révén csökkentse az Európai Unió polgárainak váratlan CBRN-események miatti veszélyeztetettségét, valamint az ilyen események miatt fellépő károkat. Következetességre és az alkotóelemek egymást kiegészítő jellegére törekszünk majd a vonatkozó közösségi és CFSP-eszközök, különösen az Unión kívül a CBRN-kockázatok enyhítését és a felkészültség biztosítását szolgáló Stabilitási Eszköz[10], valamint az INSC és az IPA felhasználásával, valamint az Euratom-Szerződés vonatkozó rendelkezéseinek és a másodlagos jogszabályok alkalmazásával.

E célt úgy érjük majd el, hogy erőfeszítéseinket és forrásainkat a váratlanul bekövetkező CBRN-események valószínűségének csökkentésére összpontosítjuk, valamint hogy – amennyiben bekövetkeznek – hatásaikat csökkentjük. Néhány az e célok elérését szolgáló alapintézkedések közül:

· Kockázatalapú megközelítés kialakítása az Európai Unióban a CBRN védelmi politika terén. Ez kockázatértékelések alkalmazását jelenti a biztonsági intézkedések prioritási sorrendjének kialakítása érdekében.

· A CBRN-anyagok megfelelő védelmének biztosítása és a nem megfelelő célra történő megszerzésük lehetőségének korlátozása.

· A tagállamok között folyó információcsere erősítése a CBRN védelmi politika kérdéseinek terén, a kialakuló veszélyeztetésekre történő gyorsabb válaszadás érdekében.

· Az észlelő rendszerek fejlesztésének és alkalmazásának tökéletesítése az egész Unióban.

· Továbbá a váratlan CBRN-eseményeknél elsőként közbeavatkozó szervezetek ellátása az életmentéshez és a vagyoni kár mérsékléséhez szükséges eszközökkel.

E célokat az EU CBRN cselekvési tervében meghatározott 133 intézkedés végrehajtásával érjük majd el, amely a jelenlegi szakpolitikai csomag részét képezi.

Az EU CBRN cselekvési terve nem jogszabály. Ennélfogva az Uniót érintő azonnali jogi és költségvetési következmények csakis a cselekvési terv végrehajtását szolgáló, lehetséges jövőbeli jogszabályokból eredhetnének, amelyek külön előzetes hatásvizsgálat tárgyát képeznék – ideértve a gazdasági ágazataira és a kutatási környezetre gyakorolt hatásuk értékelését, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának való megfelelés következetes és szigorú ellenőrzését.

4.3.        Fő munkaterületek

A cselekvési terv a CBRN védelmi munkák három fő területét irányozza elő:

· megelőzés – a veszélyes CBRN-anyagokhoz való jogosulatlan hozzáférés lehető legnagyobb mértékű megnehezítése;

· felderítés – képesség a CBRN-anyagok megtalálására a váratlan CBRN-események megelőzése és kezelése érdekében; valamint

· felkészültség és válaszadás – a hatékony válaszadás képessége a CBRN-anyagokat is érintő váratlan eseményekre, valamint képesség az ilyen eseményt követő lehető leggyorsabb helyreállításra.

E három munkaterületet számos horizontális intézkedés támogatja, amelyeket valamennyi CBRN-munkaterületre széles körben alkalmaznunk kell.

4.4.        Megelőzés

A megelőző intézkedések jelentik a CBRN cselekvési tervben foglalt tevékenységek központját. Ez maga után vonja, hogy erőfeszítéseinket – alapos és kiterjedt kockázatértékelési eljárások alapján – azokra a korlázott számú sebezhető pontokra kell összpontosítanunk, amelyek ártalmas célokra felhasználhatóak. Következésképpen a CBRN cselekvési terv keretében vállalt első fellépések célja a veszélyes CBRN-anyagok prioritási sorrendjének meghatározása mélyreható kockázatértékelés alapján. Ez előfeltétele számos olyan további intézkedésnek, amelyek kifejezetten a veszélyes CBRN-anyagokat célozzák.

Az ezt követő fellépések a CBRN-anyagok és -létesítmények védelmére, a CBRN-anyagok feletti ellenőrzésre, a személyzet magas szintű biztonsági kultúrájának kialakítására, a CBRN-anyagokkal kapcsolatos kétes ügyletek és magatartások azonosításának megerősítésére, a szállítás biztonságának, az információcserének, a export–import rendszerek fejlesztésére, valamint a nukleáris anyagok biztonságát érintő együttműködés erősítésére összpontosítanak majd.

4.5.        Felderítés

A felderítési kapacitás a megelőzés elengedhetetlenül fontos kiegészítője. A felderítés továbbá elengedhetetlenül fontos ahhoz is, hogy megfelelően reagáljunk a váratlan CBRN-eseményekre, hiszen felderítés nélkül lehetetlen megállapítani, mely anyagokat érint az esemény. A határok nélküli Európai Unióban a külső határokon és az egyes tagállamokon belül egyaránt felderítő rendszereket kell üzembe állítani és alkalmazni. A megfelelő és azonnali felderítés életek ezreit mentheti meg és biztosíthatja a megfelelő válaszadáshoz szükséges hátteret.

A CBRN-anyagok esetében szükséges felderítési felszerelések alkalmazását érintő uniós szintű erőfeszítések az egész Unióban minimálisan alkalmazandó felderítési szabályok kialakítására összpontosítanak majd, kialakítva a CBRN-felderítés próbaüzemeltetési-, tesztelési- és tanúsítási rendszereit és fejlesztve a CBRN-anyagok felderítését érintő bevált gyakorlatok cseréjét.

4.6.        Felkészültség és válaszadás

További erőfeszítéseket kell vállalni a meglévő intézkedések megerősítése érdekében, különös tekintettel az ártalmas CBRN-eseményekre. Külön figyelmet kell fordítani a CBRN vészhelyzeti tervezésre, az ellenintézkedési kapacitás erősítésére, az információáramlás fokozására, a jobb modellező eszközök kidolgozására és a bűnügyi nyomozati kapacitás fejlesztésére.

4.7.        Horizontális intézkedések

A CBRN cselekvési tervben meghatározott horizontális intézkedések a nemzetközi együttműködésre, a lakossággal való kommunikációra, az információs eszközökre, a képzésre, a személyzet biztonságára, a CBRN-cselekmények kutatására és bűncselekménnyé nyilvánítására összpontosítanak.

5.           Végrehajtás

5.1.        Meglévő struktúrák

A cselekvési terv végrehajtását elsősorban a meglévő struktúrák révén kell előmozdítani. Noha az EU cselekvési terve kisebb számú új munkastruktúra létrehozását irányozza elő, e testületek működését főképpen ideiglenesnek szánják, amelynek célja speciálisan meghatározott és időhöz kötött.

A polgári védelem terén a munkák a közösségi katasztrófavédelmi mechanizmus és a polgári védelmi pénzügyi eszköz keretében zajlanak majd a váratlan CBRN-eseményekre való felkészültség előmozdítása érdekében. Ez munkaértekezleteket, (legalább évi egyszeri) képzést, szakértők cseréjét, szimulációs gyakorlatokat, forgatókönyvek kidolgozását és a reagálási kapacitások értékelését foglalja magában. További lépésekre van szükség az EU CBRN reagálási kapacitásának fokozásához, különösen a polgári védelmi modulok mozgósíthatóságának fejlesztése, az új típusú modulokra irányuló igények feltárása, valamint a kulcsfontosságú modulok nagyobb nyilvános rendezvényekre történő előzetes felkészítése révén. A mechanizmus keretében kialakított különféle munkaterületeket egy uniós CBRN rugalmassági program elindítása révén hozzák majd összhangba, amely révén egymáshoz rendezik az EU CBRN cselekvési tervében foglalt különféle polgári védelmi tevékenységeket, valamint összehangolt hozzájárulást biztosítanak a katasztrófavédelmi mechanizmusból a cselekvési terv általános végrehajtásához.

Az egészségügyi ágazatban már sor került egy széles körű keretrendszer kidolgozására. Az egészségbiztonsági bizottság és az információcserét szolgáló, meglévő mechanizmusok, mint például az EWRS, a RAS BICHAT és a RASFF élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer, fontos szerepet játszanak majd a cselekvési terv közegészséggel kapcsolatos intézkedéseinek végrehajtásában.

5.2.        A CBRN tanácsadó csoport

Mivel a CBRN munkacsoport nélkülözhetetlenné vált a jelenlegi szakpolitikai csomag kialakításánál, a Bizottság a végrehajtási szakaszban úgy kívánja továbbfolytatni a munkát a munkacsoport tagjaival, hogy belőlük CBRN tanácsadó csoportot hoz létre. A vegyi anyagokkal, biológiai anyagokkal és radiológiai/nukleáris anyagokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó alcsoportok a cselekvési terv elfogadását követően évente kétszer találkoznának a végrehajtás megvitatására, ideértve a különleges kérdésekkel foglalkozó, fent említett néhány munkacsoporttól érkező jelentéseket is. Ezek az alcsoportok aztán jelentést tennének az általános tanácsadó csoportnak, amely valamennyi horizontális kérdéssel foglalkozna, és amely szükség szerint évente egyszer vagy kétszer ülne össze. Természetesen gondoskodni kell az információcseréről és a meglévő struktúrák, így a megfelelő tanácsi munkacsoportok, az egészségbiztonsági bizottság, valamint az Euratom-Szerződés keretében létrehozott csoportok közötti koordinációról is.

5.3.        A Bizottságtól érkező pénzügyi támogatás

A Bizottság számára a jelenlegi szakpolitikai csomag végrehajtásának támogatásához rendelkezésre álló fő pénzügyi eszközök a meglévő pénzügyi programok, különösen „A terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése” elnevezésű egyedi program, valamint a „Bűnmegelőzés és bűnözés elleni küzdelem” elnevezésű egyedi program[11]. Ezen egyedi programok a 2013 decemberéig tartó időszakot fedik majd le. A két pénzügyi program éves munkaprogramjai határozzák majd meg a jelenlegi szakpolitikai csomag végrehajtásához rendelkezésre bocsátandó összegeket. A 2010–2013-as időszakban a CBRN cselekvési terv végrehajtásának támogatására előreláthatólag maximálisan 100 millió EUR-t bocsátanak rendelkezésre.

A következő programokból és eszközökből történő további finanszírozás szintén hozzájárul majd a CBRN cselekvési terv végrehajtásához.

A polgári védelmi pénzügyi eszköz[12] finanszírozásról rendelkezik, hogy „természeti vagy ember okozta katasztrófák, terrorcselekmények, technológiai, radiológiai vagy környezeti balesetek esetén támogassa és kiegészítse a tagállamok által elsősorban az emberek, azon kívül pedig a környezet és a tulajdon – beleértve a kulturális örökséget is – védelmére tett erőfeszítéseket, valamint elősegítse a tagállamok között a polgári védelem területére irányuló megerősített együttműködést.”[13]. Ez az eszköz szintén 2013. december 31-ig működik majd.

A kutatás területén az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja[14], és különösen a biztonsági kutatással kapcsolatos rész biztosít jelentős finanszírozási lehetőségeket az EU CBRN cselekvési terve révén elsőbbségben részesített kutatási területek számára. Az első ajánlatkérések CBRN-nel kapcsolatos eredményeit (felderítés, válságkezelés) már fokozatosan hozzáférhetővé tették. A már említett egyéb pénzügyi programokhoz hasonlóan ez a keretprogram is 2013. december 31-ig működik. További biztonsági kutatási prioritások rajzolódnak ki az Európai Biztonságkutatási és Innovációs Fórum (ESRIF) munkája révén, amelynek jelentése körvonalazza majd a CBRN-anyagokkal kapcsolatos jövőbeli veszélyeket, valamint a kezelésükhöz szükségesnek ítélt kutatási és innovációs erőfeszítéseket.

Az EU 2008–2013-as egészségügyi programja továbbra is támogatja majd az egészségbiztonsági bizottság munkáját, valamint a közegészségre veszélyt jelentő CBRN-fenyegetésekre való felkészülséget és válaszadást segítő intézkedéseket.

Végezetül, az olyan esetekre, amikor valóban bekövetkezik valamely váratlan CBRN-esemény, az Európai Bizottság javasolta az Európai Unió meglévő Szolidaritási Alapja alkalmazási körének kiterjesztését, hogy az Alapból támogatást lehessen igénybe venni a következkezmények kezelésében érintett tagállam(ok) megsegítésére[15].

A CBRN cselekvési terv végrehajtásához rendelkezésre álló pénzügyi eszközök felhasználásának egyik egyedi lehetősége lehetne, ha egyetlen tagállam vagy tagállamok olyan csoportja részesülhetne támogatásban, amely egyes intézkedések kidolgozását és végehajtását magára vállalná. Természetesen ezt az elképzelést csak akkor lehet végrehajtani, ha e megoldás tiszteletben tartja a tagállamok és a Bizottság vonatkozó hatásköreit, valamint összhangban áll az alkalmazandó pénzügyi szabályokkal.

5.4.        Időkeret, jelentéstétel és felülvizsgálat

Az EU CBRN cselekvési tervének felülvizsgálatára 2013-ban kerül majd sor. Ezen időszaknak kellően hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy jelentős előrelépést érjünk el, és jól kell illeszkednie a végrehajtást támogató pénzügyi programok időkeretéhez is. Ezen időszak során és a fent említettek értelmében a tanácsadó csoport szerepvállalásának fenntartásával a végrehajtásra vonatkozó rendszeres jelentéstételre és ellenőrzésére kerül majd sor, ideértve a CBRN-kérdésekkel foglalkozó, megfelelő tanácsi munkacsoport(ok)nak szóló jelentéseket is. Félidős jelentést a Bizottság is készít. A cselekvési terv rugalmas jellege miatt a megállapított prioritások kiigazításairól és egyéb változtatásokról a végrehajtás során bármikor lehetne közösen dönteni.

6.           A biztonság és lakosság egészségvédelmének összekötése – a bevált gyakorlatok áttekintése

A biológiai veszélyekre vonatkozó felkészültséggel kapcsolatos, az Europollal és a nemzeti bűnüldöző szervekkel és közegészségügyi hatóságokkal közösen végzett korábbi bizottsági munkák egyik tanulsága azt volt, hogy további együttműködést és koordinációt kell kiépítenünk a váratlan CBRN-események megelőzésébe és a válaszadásba bevont számos különféle résztvevő között. Noha mindezen résztvevők a lakosság érdekében folytatják munkájukat, és mindig az emberi életek megoltalmazása áll a tevékenységük homlokterében, mégis elkerülhetetlen, hogy egy váratlan eseményt főképpen saját felelősségi körük szempontjából közelítsenek meg. E hatóságok valamennyi tevékenysége valószínűleg olyan környezetben valósul meg, amelyet nagymértékben megzavar majd egy éppen megtörtént, esetleg tömeges emberáldozattal járó drámai esemény. Az ilyen helyzeteket megfelelően kell kezelni és előzetesen rendszeres gyakorlatokat kell tartani ahhoz, hogy az általános válaszadás jól összehangolt és hatékony legyen, ahogyan a lakosság ez joggal elvárja.

Annak érdekében, hogy a tagállamokat segítsük az e területeken folytatott további munkájukban, a Bizottság összesítette e külön-külön tartott és az említett kérdések tagállami szakemberek általi megvitatásának fórumot biztosító regionális munkaértekezletek eredményeit egy olyan dokumentumban, amely lefekteti a szakértők által a jelenlegi bevált gyakorlatként megerősítetteket, különösen vegyi és a biológiai területen. E dokumentum egyedüli célja támogatást nyújtani a tagállamoknak a jelenlegi, a CBRN-felkészültségük javítása érdekében tett erőfeszítéseikhez.

7.           Külkapcsolatok

Az Unió jelenlegi, a CBRN-fenyegetettségre vonatkozó külkapcsolati politikájának legfontosabb része a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésével szembeni uniós stratégia – amely az EU WMD-stratégiájaként is ismert és amelyet 2003 decemberében fogadtak el. E stratégiát nemrégiben tették naprakésszé és vizsgálták felül azt követően, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló európai uniós fellépés új irányai elnevezésű dokumentumot a Tanács 2008 decemberében elfogadta[16]. Az intézkedéseket érintő ezen új irányok és a jelenlegi EU CBRN-csomag – együttesen a vonatkozó közösségi eszközökkel és különösen a Stabilitási Eszközzel – kölcsönösen erősítő hatásúak lesznek a CBRN-anyagok által jelentett kockázatok csökkentésére. A Bizottság a maga részéről állandó és összehangolt megközelítést biztosít az intézkedések végrehajtásához. 2009 márciusában a Bizottság közleményt bocsátott ki, amelyben ismerteti nézeteit a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról[17] és megerősítésének lehetséges módjairól, különösen az Euratom-Szerződés rendelkezéseivel kapcsolatos nukleáris biztonság nézőpontjából vizsgálva.

A Stabilitási Eszköz révén a Bizottság harmadik országokat is támogat a CBRN-kockázatok enyhítése és a felkészültség érdekében folytatott képzések és segítségnyújtás kidolgozásában. Az uniós támogatás – mindenekelőtt a nukleáris és a biológiai fegyverek vonatkozásában – a korábbi Szovjetunió országai mellett fokozatosan új, aggodalomra okot adó régiókra is kiterjed, köztük Délkelet-Ázsiára, a Közel-Keletre és Afrika egyes részeire. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1540. sz. határozatának végrehajtása a NAÜ támogatása, a tömegpusztító fegyverek területén jártas kutatók alkalmazása, a hasadóanyagok csempészete elleni küzdelem (ideértve a megtévesztő pénzügyi gyakorlatokat is), valamint a kiviteli ellenőrzési rendszer és a határellenőrzés hatékonyságának növelése révén tovább erősödik majd. A regionális CBRN kiválósági központok szintén közreműködnek majd a bevált gyakorlatok cseréjében, a kapacitásépítés támogatásában, valamint az uniós szinten a kulcsfontosságú régiók tekintetében szerzett tapasztalatok megosztásában. A Stabilitási Eszköz a maga – 2007 és 2013 közötti időszakra előirányzott – mintegy 300 millió EUR költségvetésével támogatni kívánja a CBRN-anyagok biztonsági és védelmi aspektusaival kapcsolatos kultúra meghonosítását az egész világon.

A Stabilitási Eszköz kulcsfontosságú jellegzetessége a tagállami szakértők szoros bevonása egy új mechanizmus, a szakértői támogatási eszköz révén. Az elmúlt év során a Bizottság a tagállami szakértőkkel közösen egy sor tanulmányutat és munkaértekezletet szervezett a prioritási területek meghatározása érdekében. A feltörekvő országok új ágazatainak fejlődése és a CBRN-fegyverek elterjedésével kapcsolatos kockázatok – különösen az úgynevezett „nukleáris reneszánsz” és a biotechnológia tekintetében – jelentős kihívást jelentenek. Az ilyen kockázatok kezelése érdekében a Bizottság támogatja a többoldalú nukleárisüzemanyag-bankok létrehozására irányuló kezdeményezést. Annak lehetősége, hogy terroristák megkísérlik saját céljaik érdekében kihasználni a világszintű járvánnyal fenyegető helyzeteket, szintén komoly biztonsági és közegészségügyi aggodalmat vált ki. A Bizottság ezért egyedi intézkedéseket szándékozik előmozdítani, ideértve a korai figyelmeztető rendszereket, valamint a bevált gyakorlatok regionális szervezeteket bevonó cseréjét. E kezdeményezések sarokpontjai a regionális CBRN kiválósági központok lesznek. A CBRN-anyagok miatti fenyegetettséggel kapcsolatos kérdéseket számos nemzetközi fórumon is megvitatták[18], valamint olyan nemzetközi szervezetek foglalkoztak velük, mint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ), a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW), a BTWC-konferencia, az Interpol és a globális egészségbiztonsági kezdeményezés. Az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikkének teljes mértékben megfelelően az EU CBRN cselekvési tervének egyik alapvető ajánlása az, hogy az Európai Uniónak komolyabb erőfeszítést kellene tennie annak érdekében, hogy az ilyen nemzetközi fórumokon és e nemzetközi szervezetek találkozóin összehangolt állásfoglalást nyilvánítson.

Általánosabb értelemben véve a terrorizmus elleni erőfeszítések számos olyan együttműködési megállapodás részét képezik, amelyek hatályban vannak, illetve amelyekről éppen most folynak tárgyalások az Unió és harmadik országok között. A Tanács 2002-ben úgy határozott, hogy általános terrorizmusellenes rendelkezéseket kell a harmadik országokkal kötött valamennyi megállapodásba belefoglalni. Továbbá 2003 novembere óta a WMD-rendelkezéseket valamennyi olyan új, illetve megújított megállapodásba belefoglalták, amelyek ma már közel 100 országra terjednek ki. A CBRN-kérdésekkel foglalkozó, az Egyesült Államokhoz hasonló stratégiai partnerekkel folytatott munkát a jelenlegi szakpolitikai csomagra is alapozva lehetne továbbfejleszteni.

A közegészségügy szempontjából a Bizottság továbbra is részt vesz majd és támogatja a globális egészségbiztonsági kezdeményezés munkáját, valamint szándékában áll 2009-ben az egészségbiztonságról közleményt megjelentetni, amelyben felvázolná az egészségbiztonság belső és külső vonatkozásait.

8.           Következtetések

Az Európai Unió lakosságának a terrorizmussal és egyéb bűncselekmények által jelentett fenyegetéssel szembeni védelme kiemelt prioritást képez a Bizottság számára. A szerte a világban előforduló események azt példázzák, hogy a terroristák folyamatosan érdeklődést tanúsítanak a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) anyagok megszerzése iránt. Az Európai Unió elkötelezte magát annak biztosítása mellett, hogy az ilyen nem konvencionális fenyegetések ne valósulhassanak meg. Az EU CBRN cselekvési terve erőteljesen hozzájárul majd e kötelezettségvállalás végrehajtásához.

[1]               Ilyen például az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1540. sz. határozata.

[2]               15708/03. és SN 400/03., 68. szám. Lásd továbbá a lenti 7. pontot.

[3]               16589/07, 2007. december 17.

[4]               14627/02.

[5]               SN 4292/01 REV 2.

[6]               15480/04.

[7]               14469/4/05, 20. és 31. pont.

[8]               Lásd továbbá a „Válasz a nukleáris biztonsággal és üzembiztonsággal kapcsolatos nemzetközi szintű kihívásra” című bizottsági közleményt (COM (2008) 312 végleges, 2008.5.22.), valamint a non-proliferációról szóló bizottsági közleményt (COM (2009) 143 végleges, 2009.3.26.).

[9]               A Tanács 2001. október 23-i határozata – átdolgozta a 2007/779/EK határozat, HL L 314., 2007.12.1., 9. o.

[10]             Az 1717/2006/EK rendelet, HL L 327., 2006.11.24., 1. o.

[11]             HL L 58., 2007.2.24., 1. és 7. o.

[12]             A polgári védelmi pénzügyi eszköz létrehozásáról szóló határozat, HL L 71., 2007.3.10., 9. o.

[13]             HL L 71., 2007.3.10., 9. o.

[14]             Az 1982/2006/EK határozat, HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

[15]             Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról, COM(2005) 108 végleges, 2005.4.6.

[16]             17172/08, 2008. december 17.

[17]             COM(2009) 143 végleges, 2009.3.26.

[18]             Így például a nukleáris terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó globális kezdeményezés (GICNT), valamint a kettős felhasználású termékek exportellenőrzési rendszerei, mint például a a Nukleáris Szállítók Csoportja (NSG), a Wassenaari Megállapodás, az Ausztrália Csoport és a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer.

Top