52008PC0814

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 3.12.2008

COM(2008) 814 végleges

2008/0230 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a több tagállam által indított európai metrológiai kutatási és fejlesztési programban való közösségi részvételről {SEC(2008)2948}

{SEC(2008)2949}

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE |

110 | 1.1. Célok Ez a javaslat a Szerződés 169. cikke alapján, huszonkét tagállam metrológiai kutatási programjainak egyetlen keretbe foglalásával európai metrológiai kutatási programot (EMKP) hoz létre a közfinanszírozású metrológiai kutatás hatékonyságának és eredményességének fokozása céljából. További törekvése, hogy a koordináció javításán keresztül megerősítse az európai kutatási térség szerkezetét, végső soron pedig hatékonyabbá tegye a szembenézést a közös európai kihívásokkal, növelje az érintett programok hatásait, és felszámolja a nemzeti programok közötti határokat. A programban a következő tagállamok, illetőleg a hetedik keretprogram következő társult országai vesznek részt: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, illetve Norvégia, Svájc és Törökország. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (KKK) Etalonanyag- és Mérésügyi Intézete társult tagként vehet részt a programban. A kezdeményezést már a hetedik keretprogram „Együttműködés” egyedi programja előrevetítette. Az EMKP kezdeményezés a tervek szerint a részt vevő országok által nyújtott, 200 millió EUR összegű nemzeti hozzájárulásból, amelyet legfeljebb a nemzeti hozzájárulás 50%-ának megfelelő összegben nemzeti szintű rugalmasság egészít ki, valamint – a várakozások szerint – 200 millió EUR összegű közösségi hozzájárulásból gazdálkodhat. 1.2. A javaslat indokai A metrológia nem áll a közvélemény érdeklődésének homlokterében, napjaink kereskedelmében és hírközlésében mégis alapvető szerepet játszik. A metrológiai kutatás hangsúlyosan a „közjavak” körébe tartozik, és az állami szabályozás és szabványosítás fontos támogató tevékenységének számít. A világ valamennyi gazdasági nagyhatalma felismerte, hogy a metrológiai kutatás-fejlesztés központi szerepet játszik a hosszú távú gazdasági növekedésben. Ebben a helyzetben Európának megoldást kell találnia az úgynevezett „európai metrológiai dilemmára”, vagyis arra a kettősségre, hogy egyrészről a metrológiai kutatás területén tett erőfeszítéseit hozzá kell igazítania a társadalom egyre nagyobb, egyre összetettebb és egyre több erőforrást igénylő elvárásaihoz, másrészről pedig a jövőben is ki kell elégítenie a továbbra is meglévő „hagyományos” keresletet, amihez azonban nem állnak rendelkezésére többleterőforrások. Az alábbiakban bemutatandó megközelítésmód növeli a rendelkezésre álló erőforrásokat, és csak akkor lehet sikeres, ha teljes mértékben figyelembe veszi a meglévő nemzeti rendszereket, és egy olyan „igazi” európai programban integrálja őket, amely a meglévő nemzeti rendszerek ugrásszerű javulását és korszerűbbé válását eredményezi. Az EMKP lehetőséget ad a felesleges párhuzamosságok megszüntetésére, és országonként differenciált menetrendeken keresztül adhat helyt közös törekvéseknek. |

120 | 1.3. Általános háttér Az európai metrológiai kutatás résztvevői olyan, erősen szakosodott közösséghez tartoznak, amely csak lazán kapcsolódik a kutatószervezetekhez vagy az akadémiai szektorhoz. Az egyes szereplők egymástól elkülönülve, széttagoltan végzik tevékenységüket, és egész Európában csak néhány olyan központ létezik, amely világviszonylatban is kiválónak számít; ezeknek előnyére válna, ha széles körű nemzetközi versenyben vehetnének részt. Az európai metrológiai kutatásban meglévő lehetőségek nincsenek teljes mértékben kihasználva. A tagállamok és a Közösség együttes fellépésére van szükség ahhoz, hogy a metrológia területén korszerű kutatási erőfeszítések valósuljanak meg. |

130 | 1.4. Hatályos rendelkezések a javaslat által érintett területen Bár az európai metrológiai kutatóközösség a keretprogramon belül több programba is bekapcsolódhat, jelenleg nincs olyan speciális keret, amely kifejezetten a metrológia igényeire lenne szabva. Az EMKP kezdeményezés a koordinált fellépés tekintetében fennálló űrt kívánja betölteni oly módon, hogy kifejezetten a metrológia igényeit szem előtt tartó, alulról felfelé építkező programot kínál. Az EMKP közös program létrehozásával a nemzeti metrológiai intézetek válnak a folyamatok meghatározóivá. |

140 | 1.5. Összhang az Unió egyéb politikáival és célkitűzéseivel A kezdeményezésnek az az általános politikai célja, hogy megerősítse az EU képességét a politika legmagasabb szintjein kitűzött célok teljesítésére, illetőleg az előttünk álló kihívások megválaszolására, tehát: járuljon hozzá a megújult lisszaboni stratégia célkitűzéseinek teljesítéséhez, ezen belül különösen növelje és tegye hatékonyabbá a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást megalapozó tudás finanszírozását, járuljon hozzá az európai kutatási térség kiépítéséhez, segítse Európát a legfontosabb társadalmi kihívások hatékonyabb megválaszolásában például a környezetvédelem, az egészségügyi ellátás, az élelmiszer-biztonság vagy a közbiztonság területén. |

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL ÉS A LEHETőSÉGEK ÉRTÉKELÉSE |

2.1. Konzultáció az érdekeltekkel |

211 | A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása A hatásvizsgálatért felelős operatív munkacsoport 2008. július 1-jén ülésezett, a kezdeményezés átfogó felügyeletére létrehozott formális szolgálatközi munkacsoport pedig 2008. július 31-i alakuló ülését követően még egyszer, 2008. szeptember 25-én is összeült. a) Internetes konzultáció Az érdekeltekkel folytatott egyeztetések keretében a Bizottság 2008. május 7. és július 8. között internetes konzultációt tartott. Az online kérdőívet 162 válaszadó töltötte ki, akik közül 64% (104 fő) szervezet nevében, 35% magánszemélyként tett hozzászólást. A szervezet nevében hozzászóló válaszadók többségükben 250-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató gazdasági társaságot (26%), 250-nél több munkavállalót foglalkoztató gazdasági társaságot (21%) vagy felsőoktatási intézményt (18%) képviseltek. A kérdőívet kitöltők túlnyomó többsége vagy maga is résztvevője a metrológiai kutatásnak (54%), vagy a felhasználói oldalt képviselte (28%). b) Nyilvános találkozó az érdekeltekkel – 2008. június 25. Az internetes kérdőív kitöltése mellett az érdekeltek 2008. június 25-én konzultációs műhelytalálkozón is részt vehettek. A találkozón 32 fő vett részt nyolc különböző országból, illetőleg különböző nemzetközi szervezetektől és nemzeti metrológiai intézetektől. |

212 | A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja Az internetes konzultáció keretében beérkezett válaszokat és az érdekeltek részvételével tartott nyilvános találkozón elhangzottakat a Bizottság figyelembe vette a hatásvizsgálat és a javaslat kidolgozása során. |

2.2. Szakpolitikai választási lehetőségek és összehasonlításuk A közösségi fellépés lehetőségeit a hetedik keretprogram logikája és eszköztára határozza meg. A „beavatkozás nélküli” forgatókönyv mellett tehát ennek megfelelően a hetedik keretprogramon belül történő közvetlen és közvetett közösségi fellépés (kutatásfinanszírozás) között lehet választani, ami megfelelne a különböző tagállamokban a kutatásprogramozás területén jelenleg követett logikának. Az egyes választási lehetőségek fő jellemzői a következők: Első lehetőség: „nincs további közösségi beavatkozás”; marad a jelenlegi helyzet, a Közösség nem cselekszik az EMKP-vel kapcsolatban – végső soron kormányközi megoldáshoz vezethet. Második lehetőség: „alulról felfelé építkező közösségi közvetett cselekvés – laza koordináció” a hetedik keretprogram programjai és témái keretében („Együttműködés” és „Kapacitások” egyedi program). Az ERA-NET és/vagy az ERA-NET Plus rendszer kihasználásával lehetne egymástól elkülönülő kérdéseket megoldani témánként, illetve programrészenként a keretprogramon belül („a mostani helyzet fenntartása”). Harmadik lehetőség: „felülről lefelé építkező közösségi közvetett cselekvés”; a metrológia mint téma visszaállítása a keretprogramban – utólag beépítve a hetedik keretprogramba vagy figyelembe véve a nyolcadik keretprogram előkészítésében, továbbá a metrológiai közösségi program visszaállítása. Negyedik lehetőség: „169. cikk – programintegráció közösségi közvetett cselekvés útján”; közösségi fellépés a tagállami programok integrálására a 169. cikk alapján, ahogyan azt a hetedik keretprogram „Együttműködés” egyedi programja előrevetítette. Ötödik lehetőség: „KKK – közvetlen cselekvés”; egységes európai metrológiai kutatási program, amelyet a Közös Kutatóközpont hajt végre, és amely európai szinten minden igényt kielégít a metrológia területén. A felsorolt öt lehetőség között a közösségi részvétel módjában van különbség, amely közvetett vagy közvetlen cselekvés formájában valósulhat meg. A következőkben részletesebben is bemutatjuk az egyes választási lehetőségek legfontosabb jellemzőit. Ha az első lehetőséget választjuk, akkor fel kell készülnünk arra, hogy politikai szintű és/vagy pénzbeni közösségi részvétel (az ERA-NET vagy más koordinációs eszközök) hiányában nem marad fenn stabilan a mai helyzet. A legvalószínűbb az, hogy az állapotok romlani fognak: ha a tagállamok azt látják, hogy a metrológiát az európai kutatáspolitika nem kezeli kiemelt területként, akkor kevesebbet fognak a metrológia kutatására költeni. Megmaradnak a mostani viszonyok, az egyes tagállamok programjai továbbra is egymástól elkülönülve fognak zajlani; kicsi lesz annak a valószínűsége, hogy az újonnan jövő országok kutatócsoportjai az előrébb tartó országok tapasztalt és magas színvonalat képviselő kutatóihoz társulva be tudnak kapcsolódni a folyamatokba. A második lehetőség azt az utat folytatja, amelyet a hatodik keretprogramban az ERA-NET és a hetedik keretprogram időtartamának kezdetén az ERA-NET Plus biztosított. Az EU számára politikai szinten fontos kutatási területek (pl. energetika, környezetvédelem) könnyedén bekapcsolódhatnak a tagállami programok közötti koordinációba, és kulcsszerep juthat a különböző metrológiai indíttatású ERA-NET-cselekvések közötti, átgondolt interakciós mechanizmusoknak. „Igazi” európai kutatási program hiányában nem lesz mód következetes, hosszú távú programozást megvalósítani. A harmadik lehetőség nem igényel jelentősebb intézményei hátteret. Egy külön kutatási program jönne létre a metrológia területén, amelynek keretében a metrológia kutatói, a teljes kutatóközösség, illetőleg az ipar általában a keretprogram szabályai szerint versenghetne a finanszírozásért. Lehetőség lenne például az új területek újfajta műszaki kihívásaira összpontosítani, ami hozzájárulna az ágazat korszerűsítéséhez. Ez az út nagyon hasonlít a második lehetőségre. Nem lenne hatása a meglévő nemzeti metrológiai kutatási rendszerekre, sem a nemzeti programok és infrastruktúrák közötti integrációra. A negyedik lehetőség platformot teremt az EU és a tagállamok által végrehajtandó közös kutatásprogramozás számára, ami egyaránt lehetőséget nyújt következetes és hosszú távú kutatási menetrend kidolgozására és a kritikus tömeg mozgósítására. Az Európai Bizottság tevékeny részvétele biztosíthatja a mobilitás és a nyitottság hangsúlyos helyét, valamint az összpontosítást az újonnan megjelenő területekre. Az uniós és a nemzeti források együttes mozgósítása olyan kritikus tömeget hozhat létre, amely változásokat fog előidézni a nemzeti metrológiai kutatási rendszerekben. Az iparral való kapcsolódások uniós szinten csak közvetve jelennek meg, inkább továbbra is nemzeti szinten érvényesülnek. Ez a lehetőség komoly átszervezést igényel az intézményi háttérben, amely hosszabb időt fog igénybe venni, és végrehajtását bonyolult tárgyalások fogják megelőzni a tagállamokkal. Az ötödik lehetőség azt jelenti, hogy a metrológiai kutatás függetlenül fog folyni a tagállamoktól, illetőleg a tagállami kutatási programoktól és infrastruktúrától, ami azt eredményezi, hogy kevéssé fog hatni a nemzeti metrológiai kutatási rendszerek szerkezetének átalakítására, és nem fogja figyelembe venni a tagállami igényeket. További kérdés, hogy hogyan jut a KKK kellő számú megfelelően képzett szakemberhez, illetőleg hogy nem jön-e létre felesleges infrastruktúra és nem szűnik-e meg a verseny a metrológia területén, márpedig a metrológia fejlődéséhez a szakterület természeténél fogva éppen olyan, egymással versengő kutatási irányvonalakra lenne szükség, amelyek garantálják a legmegbízhatóbb megoldások kidolgozását. 2.3. Miért a 169. cikk alapján? Az első és az ötödik választási lehetőség eleve nem lehet alkalmas a fent meghatározott probléma megoldására, ezért részletesen csak a második, a harmadik és a negyedik lehetőség esetében végeztük el az előnyök és a hátrányok elemzését. Arra az általános következtetésre jutottunk, hogy a metrológia területén elérkezett az idő egy, a Szerződés 169. cikkén alapuló kezdeményezés útnak indítására. A kezdeményezés mind az európai metrológiai kutatási rendszer további fejlődése és korszerűsödése szempontjából fontos, mind pedig azért, mert így támogathatók optimálisan azok az ipar- és tudományágak, amelyek egyre összetettebb metrológiai hátteret igényelnek. |

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

3.1. A javasolt fellépés összefoglalása Az EMKP huszonkét részt vevő állam nemzeti programját fogja össze egyetlen közös kutatási programban, és egyebek mellett támogatja az európai nemzeti mérési rendszerek célkitűzéseit. Az EMKP fel fogja gyorsítani az új mérési technikák, mérésügyi szabványok, mérési folyamatok, mérőműszerek, referenciaanyagok és szaktudás kifejlesztését, validálását és hasznosítását, és ezen keresztül serkenti az innovatív fejlesztéseket az iparban és az üzleti életben, javítja a tudomány, az ipar és a politikai döntéshozatal számára rendelkezésre álló adatok minőségét, és segíti a jogalkotást és a jogszabályok végrehajtását. Az EMKP ezeket a célkitűzéseket a következőképpen fogja valóra váltani: a) a metrológiai kutatás területén meglévő kiválóság összefogásával – olyan versenyalapú közös kutatási projektek létrehozásával, amelyek a részt vevő államok nemzeti metrológiai intézeteinek és kijelölt intézeteinek hálózataiból létrehozzák azt a kritikus tömeget, amely a metrológia területén előttünk álló legfontosabb európai szintű kihívások kezeléséhez szükséges; b) azzal, hogy a rendszert nyitva tartja a legkiválóbb kutatók előtt – a szélesebb európai kutatóközösség részvételének biztosításával, kutatói ösztöndíjak útján; c) kapacitásépítéssel – az európai metrológiai kutatóközösség kapacitásának növelésével, a korlátozottabb metrológiai kutatási potenciállal rendelkező EURAMET-tagországokat[1] célzó kutatói mobilitási ösztöndíjak útján. Az EMKP kiegészíti a csupán a nemzeti prioritások szolgálatába állított, folyamatban lévő nemzeti programokat és tevékenységeket. |

310 | 3.2. Jogalap Az EMKP-vel kapcsolatos javaslat jogalapja az EK-Szerződés 169. cikke, amely a több tagállam által indított kutatási programokban való közösségi részvételről rendelkezik, beleértve az e programok végrehajtására kialakított struktúrákban való részvételt is. A javaslat a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében közvetett központi irányítást valósít meg. A költségvetési rendelet 56. cikke úgy rendelkezik, hogy a Bizottság először köteles megbizonyosodni egyebek mellett a támogatás-odaítélési eljárások, a belső ellenőrzési rendszer, a végrehajtással megbízott szervnél működtetett megfelelő elszámolási rendszer, valamint a független külső ellenőrzés meglétéről és megfelelő működéséről. |

32 | 3.3. A szubszidiaritás elve A szubszidiaritás elve annyiban alkalmazandó, amennyiben a Közösség a javaslatot illetően nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel. Az EMKP céljára javasolt folyamat esetében a közfinanszírozású metrológiai K+F koordinálására irányuló tisztán nemzeti vagy kormányközi fellépés az elmúlt években nem bővült kellőképpen, és sem megfelelő forrásokkal nem látja el a szóban forgó tevékenységet, sem az EMKP-t nem integrálja a keretprogramba és az európai kutatási térség szélesebb keretébe. Ezért valószínűsíthető, hogy a tagállamok önállóan nem lennének képesek megoldani ezeket a problémákat. A Közösséget az e területen való fellépésre a Szerződés több cikke is feljogosítja, amelyek a tagállamok és a Közösség közötti kutatáskoordinációról és kutatási együttműködésről rendelkeznek. A 165. cikk értelmében „a Közösség és a tagállamok a nemzeti politikák és a közösségi politika kölcsönös összhangjának biztosítása érdekében összehangolják kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeiket”. A cikk feljogosítja a Bizottságot, hogy ezen összehangolás előmozdítása érdekében a tagállamokkal szorosan együttműködve megtegyen „minden hasznos kezdeményezést”. A Közösség a Szerződés különböző rendelkezéseivel élve már hosszú évek óta tesz erőfeszítéseket a nemzeti kutatási programok közötti koordináció és együttműködés bátorítására. Az Európai Tanács 2000. évi lisszaboni ülésszaka arra a következtetésre jutott, hogy a nemzeti és az uniós szintű kutatási tevékenységeket a lehető legnagyobb hatékonyság és innovativitás biztosítása érdekében fokozottabban kell integrálni, illetőleg koordinálni. 2006-ban az Európai Parlament hangsúlyt helyezett a nemzeti és az európai kutatási programok jobb koordinálására. A hetedik keretprogram „Együttműködés” egyedi programja már előrevetítette, hogy a nemzeti metrológiai laboratóriumok meglévő hálózataira támaszkodva, a Szerződés 169. cikke alapján közös európai metrológiai programot kell létrehozni. |

3.4. Az arányosság elve A javaslat a következők miatt megfelel az arányosság elvének: |

331 | A 169. cikk értelmében a Közösség „az érintett tagállamokkal egyetértésben részvételt irányozhat elő a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban, beleértve az e programok végrehajtására kialakított struktúrákban való részvételt is”. Ebben a rendszerben a tagállamoké a meghatározó szerep, és tág tere nyílik a nemzeti szintű döntéseknek. Az elvégzett hatásvizsgálat következtetései szerint a potenciális „európai”, a nemzeti ellenőrzés alól reálisan kivonható projektfinanszírozás becsült része hat-hét évre összesen mintegy 200 millió EUR, amelyet 100 millió EUR összegű tartalékkeret egészít ki. A 200 millió EUR összegű javasolt közösségi finanszírozásnak és a hozzá párosuló, ugyancsak 200 millió EUR összegű nemzeti finanszírozásnak köszönhetően az eddigi szétforgácsolt, tisztán nemzeti metrológiai célú KTF-ráfordításokat valami egészen más: nemzeti és uniós szintet ötvöző, strukturált és kiegyensúlyozott KTF-finanszírozás válthatja fel. |

3.5. Az eszköz megválasztása |

342 | Mivel a 169. cikk az együttdöntési eljárás hatálya alá tartozik, a javasolt eszköz: egy, az Európai Parlament és a Tanács által az együttdöntési eljárás keretében elfogadandó jogi aktus. |

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK |

401 | E horizontális javaslat költségvetési vonzatait már mind a hetedik keretprogram jogalapja,[2] mind az „Együttműködés” egyedi program[3] megemlítette. A Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra között létrehozandó megállapodás szavatolni fogja a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét. |

5. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK |

510 | 5.1. Szimuláció, kísérleti szakasz és átmeneti időszak Az ERA-NET Plus-cselekvés az EMKP-vel kapcsolatos javaslat szimulációjaként, illetve kísérleti szakaszaként szolgál. A lendület megtartása és az EMKP előkészítésének folytatása érdekében a Bizottság az „Együttműködés” egyedi program munkaprogramjában úgy rendelkezett, hogy az ERA-NET Plus-cselekvést olyan áthidaló intézkedésnek kell tekinteni, amely kiindulásaként szolgálhat egy, a Szerződés 169. cikke alapján a későbbiekben előterjesztendő javaslat számára. Az „Együttműködés” egyedi program munkaprogramja 21 millió EUR-t irányoz elő az iMERA Plus cselekvésre. Az ERA-NET Plus rendszer keretében kiadott pályázati felhívás sikere egyértelműen igazolta, hogy húsz ország nemzeti forrásai egyesíthetők, és olyan közös pályázati felhívás és kiválasztási eljárás megszervezése és lebonyolítása is reálisnak bizonyult, amelynek eredményeként huszonegy együttműködésen alapuló projekt 2007 második felében összesen 64 millió EUR összegben részesülhetett finanszírozásban. Az eredmények Európa egészét fogják szolgálni, és ez a kísérlet a végrehajtás minden fontos aspektusára, így egyebek mellett a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekre is kiterjedt. Az EMKP ezért nem igényel további átmeneti időszakot. 5.2. Egyszerűsítés |

511 | A javaslat mind a hatóságok (uniós és nemzeti szinten), mind a magánjog körébe tartozó személyek számára egyszerűsíti a közigazgatási eljárásokat. |

513 | Az EU közvetlenül fogja kezelni az EMKP célzott végrehajtó struktúráját, amely a közösségi hozzájárulás felosztását, ellenőrzését és a felhasználásával kapcsolatos beszámolási kötelezettségek teljesítését végzi majd. |

5.3. Felülvizsgálati/módosító/megszüntetési rendelkezés |

531 | A javaslat felülvizsgálati rendelkezést tartalmaz. |

560 | 5.4. Európai Gazdasági Térség A javasolt jogi aktus EGT-vonatkozású, ezért a teljes Európai Gazdasági Térségben alkalmazandónak kell lennie. |

2008/0230 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a több tagállam által indított európai metrológiai kutatási és fejlesztési programban való közösségi részvételről (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 169. cikkére és 172. cikkének második bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,[4]

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,[5]

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,[6]

mivel:

(1) Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[7] (a továbbiakban: hetedik keretprogram) rendelkezik a Szerződés 169. cikke értelmében a Közösségnek több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban való részvételéről, beleértve az e programok végrehajtására létrehozott struktúrákban való részvételt is.

(2) A hetedik keretprogram a következő kritériumokat határozta meg a Szerződés 169. cikke alapján útjára indítható kezdeményezések tárgyterületének megállapítására: jelentősége a közösségi célok szempontjából; a kitűzött cél világos megfogalmazása és jelentősége a keretprogram céljai szempontjából; létező alapok (létező vagy tervbe vett kutatási programok); európai hozzáadott érték; kritikus tömeg, az érintett programok nagyságát és számát, valamint a lefedett tevékenységek hasonlóságát illetően; a 169. cikk hatékonysága a célok elérésének legalkalmasabb eszközeként.

(3) Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat[8] (a továbbiakban: „Együttműködés” egyedi program) bátorítja a több témát érintő, a hetedik keretprogram egy vagy több témája szempontjából releváns kutatási területek kijelölését, és ebben az összefüggésben a Szerződés 169. cikke alapján a metrológia területén útjára indítandó kezdeményezéssel összefüggésben megállapítja, hogy a szakterület alkalmas arra, hogy keretei között a Közösség a Szerződés 169. cikke alapján közösen végrehajtott nemzeti kutatási programokban vegyen részt.

(4) A metrológia olyan, több tudományágat érintő terület, amely létfontosságú alkotóeleme a korszerű tudásalapú társadalomnak. A megbízható és egymással összehasonlítható mérésügyi szabványok, a megfelelő, validált mérési és vizsgálati módszerek alapul szolgálnak a tudományos haladás és a műszaki innováció különböző folyamatai számára, és ezáltal jelentős hatást gyakorolnak Európa gazdaságára és az európai lakosság életminőségére.

(5) Jelenleg több, a tagállamok által a metrológiai K+F támogatása céljából önállóan, nemzeti szinten útjára indított kutatási és fejlesztési program és tevékenység is van folyamatban, amelyek azonban európai szinten nincsenek kellőképpen koordinálva, és amelyek nem teszik lehetővé a kutatás és a fejlesztés stratégiai területein szükséges kritikus tömeg mozgósítását.

(6) A metrológia területére vonatkozó következetes európai szemléletmód kialakítása és a hatékony fellépés céljából több tagállam kezdeményezte egy „európai metrológiai kutatási program” elnevezésű közös kutatási és fejlesztési program (a továbbiakban: EMKP) létrehozását annak érdekében, hogy kielégítsék az innovációban, a tudományos kutatásban és a szakpolitikai döntéshozatali folyamatokban eszközként felhasználható legkorszerűbb metrológiai megoldások iránt különösen a technológia újszerű területein jelentkező, egyre növekvő európai keresletet.

(7) Az „Együttműködés” egyedi program végrehajtása keretében 2007. június 11-én elfogadott, a 2007–2008. időszakra vonatkozó munkaprogramjában[9] a Bizottság rendelkezett egy, a metrológia területén végrehajtandó ERA-NET Plus-cselekvés pénzügyi támogatásáról azzal a céllal, hogy segítse az átmenetet az iMERA elnevezésű ERA-NET-projekt és az EK-Szerződés 169. cikke alapján a metrológia területén végrehajtandó közös kutatási és fejlesztési program között.

(8) A tudományos fejlődés és az innováció támogatására az EMKP létrehozza azt a jogi és szervezeti keretet, amely a tagállamok által a metrológiai kutatás területén folytatandó kiterjedt európai együttműködéshez szükséges, függetlenül attól, hogy a szóban forgó kutatás a technológia vagy az ipar mely területét szolgálja. Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, valamint Norvégia, Svájc és Törökország (a továbbiakban együtt: részt vevő államok) megállapodtak abban, hogy az EMKP-hez való hozzájárulás céljából közösen tevékenységeket koordinálnak és hajtanak végre. Részvételük teljes becsült értéke a javasolt hétéves időtartamra vonatkozóan legalább 200 millió EUR, amelyet 100 millió EUR összegű tartalékképzési képesség egészít ki.

(9) Az EMKP hatásainak növelése érdekében a részt vevő államok egyetértettek abban, hogy az EMKP-ben a Közösség is részt vegyen. A Közösségnek az EMKP-ben – annak időtartama alatt – legfeljebb a részt vevő államok által nyújtott hozzájárulással megegyező, 200 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulás nyújtásával indokolt részt vennie. Mivel az EMKP megfelel a hetedik keretprogram célkitűzéseinek, továbbá tekintettel arra, hogy a metrológia területén végrehajtandó cselekvések horizontális jellegűek és a tíz téma egyikéhez sem kapcsolódnak közvetlenül, az EMKP-t együttesen, valamennyi érintett téma bevonásával indokolt támogatni.

(10) További finanszírozás igénybevételére ad módot egyebek mellett az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB), különösen pedig az EBB-vel és a Bizottsággal az „Együttműködés” egyedi program III. melléklete alapján közösen létrehozott kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus.

(11) A közösségi pénzügyi hozzájárulás nyújtását finanszírozási terv létrehozásához indokolt kötni, amelynek a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok által a nemzeti szinten végrehajtott kutatási és fejlesztési programok és tevékenységek közös végrehajtására és az EMKP közös végrehajtásának finanszírozásához való hozzájárulásra vonatkozóan tett hivatalos kötelezettségvállalásokon indokolt alapulnia.

(12) Az „Együttműködés” egyedi program értelmében a nemzeti kutatási programok közös végrehajtásához egy célzott végrehajtó struktúra létrehozása vagy megléte szükséges. Az EMKP végrehajtása céljából a részt vevő államok már megállapodtak egy ilyen célzott végrehajtó struktúra létrehozásában. A célzott végrehajtó struktúra feladatkörébe indokolt utalni a közösségi hozzájárulás fogadását és az EMKP hatékony végrehajtásának biztosítását.

(13) A közösségi hozzájárulást indokolt függővé tenni a részt vevő államok által az erőforrásokra vonatkozóan tett kötelezettségvállalásoktól és pénzügyi hozzájárulásuk tényleges megfizetésétől.

(14) Miközben a Közös Kutatóközpont a Bizottság szervezeti egysége, intézetei olyan kutatási kapacitással rendelkeznek, amely az EMKP szempontjából releváns, és amelyet ennek megfelelően az EMKP végrehajtása során indokolt hasznosítani. Ennek megfelelően a részvételre és a finanszírozásra való jogosultság, valamint az EMKP irányításában való részvétel szempontjából indokolt meghatározni a Közös Kutatóközpont jogállását.

(15) A közösségi hozzájárulás megfizetését indokolt függővé tenni egy általános megállapodás megkötésétől, amely az Európai Közösség nevében eljáró Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra között jön létre, és tartalmazza a közösségi hozzájárulás felhasználásának részletes szabályait. Ennek az általános megállapodásnak indokolt megállapítania a Közösség pénzügyi érdekei védelmének szavatolása céljából szükséges rendelkezéseket.

(16) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[10] (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban a közösségi hozzájárulásból származó kamatjövedelmet indokolt célhoz kötött bevételnek tekinteni. A Bizottság ennek megfelelően jogosult megnövelni a közösségi hozzájárulás e határozatban megjelölt legnagyobb összegét.

(17) Indokolt, hogy a Közösség – a Közösség és a célzott végrehajtó struktúra közötti általános megállapodásban meghatározott feltételek szerint – csökkenthesse, visszatarthassa vagy megszüntethesse pénzügyi hozzájárulását abban az esetben, ha az EMKP végrehajtása nem megfelelő, részleges vagy késedelmet szenved, valamint abban az esetben, ha a részt vevő államok nem, részlegesen vagy késve nyújtanak pénzügyi hozzájárulást az EMKP-hez.

(18) Az EMKP hatékony végrehajtása érdekében a célzott végrehajtott struktúra felelősségi körében központilag, pályázati felhívást követően kiválasztott EMKP-projektek résztvevőinek pénzügyi támogatást indokolt nyújtani. Ennek a pénzügyi támogatásnak és a hozzá kapcsolódó kifizetéseknek átláthatóknak és hatékonyaknak kell lenniük.

(19) Kívánatos, hogy a pályázatok értékelését független szakértők központilag, a célzott végrehajtó struktúra felelősségi körében végezzék. A célzott végrehajtó struktúrának indokolt jóváhagynia egy rangsort, amelyet a közösségi hozzájárulásból és az EMKP-projektek céljára elkülönített nemzeti költségvetésekből nyújtott finanszírozás felosztása során kötelező követni.

(20) A költségvetési rendelettel, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel[11] (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) összhangban a közösségi hozzájárulást a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és 56. cikkében, valamint a végrehajtási rendelet 35. cikkében, 38. cikkének (2) bekezdésében és 41. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, a közvetett központi irányítás keretei között kell igazgatni.

(21) Kívánatos, hogy az EMKP-hez bármely tagállam és a hetedik keretprogramhoz társult bármely ország csatlakozhasson.

(22) A hetedik keretprogram célkitűzéseivel összhangban bármely más országnak az EMKP-ben való részvételét akkor indokolt lehetővé tenni, ha ezt a részvételt az irányadó nemzetközi megállapodás előirányozza, továbbá ha ehhez a részvételhez a Bizottság a Közösség nevében eljárva, valamint a részt vevő államok egyaránt hozzájárulnak. A hetedik keretprogrammal összhangban indokolt, hogy a Közösség az e határozatban megállapított szabályoknak és feltételeknek megfelelően az általa az EMKP céljára nyújtott pénzügyi hozzájárulásra irányadó feltételek tekintetében ezen más országok részvételét illetően egyetértési joggal rendelkezzen.

(23) Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel,[12] az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelettel[13] és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[14] összhangban megfelelő intézkedéseket indokolt hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, és meg kell tenni a szükséges lépéseket az elveszett, a tévesen kifizetett és a helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére.

(24) Különösen fontos, hogy az EMKP keretében végrehajtott kutatási tevékenység megfeleljen az alapvető etikai elveknek, ideértve az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveket is, továbbá kövesse a nemek közötti egyenlőség elvét és a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvét.

(25) Indokolt, hogy a Bizottság időközi értékelés keretében elemezze az EMKP végrehajtásának minőségét és hatékonyságát, valamint a kitűzött célok teljesítésében elért eredményeket, továbbá a programról záróértékelést is készítsen.

(26) Indokolt, hogy a célzott végrehajtó struktúra bátorítsa a kiválasztott EMKP-projektek résztvevőit arra, hogy eredményeiket másoknak átadják és terjesszék, továbbá arra, hogy ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikkKözösségi hozzájárulás

(1) A Közösség pénzügyi hozzájárulást nyújt az Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, valamint Norvégia, Svájc és Törökország (a továbbiakban együtt: részt vevő államok) által közösen útjára indított „európai metrológiai kutatási programhoz” (a továbbiakban: EMKP).

(2) A Közösség a pénzügyi hozzájárulását az Európai Közösségek általános költségvetésében szereplő előirányzatok terhére, a hetedik keretprogram időtartamára, az e határozat I. és II. mellékletében megállapított elvekkel összhangban, a részt vevő államok hozzájárulásával megegyező, de legfeljebb 200 millió EUR összegben nyújtja.

(3) A közösségi pénzügyi hozzájárulást a 2006/974/EK határozattal összhangban, a hetedik keretprogram végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi program kapcsolódó témáihoz tartozó költségvetési előirányzatok terhére kell kifizetni.

2. cikkA közösségi hozzájárulásra irányadó feltételek

A közösségi hozzájárulás nyújtásának feltételei a következők:

a) a részt vevő államok demonstrálják, hogy az EMKP-t az e határozat I. mellékletében meghatározott módon hatékonyan létrehozták;

b) az EMKP végrehajtásáért és a közvetett központi irányítás keretében, a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és 56. cikkével, továbbá a végrehajtási rendelet 35. cikkével, 38. cikkének (2) bekezdésével és 41. cikkével összhangban a közösségi hozzájárulás fogadásáért, felosztásáért és felhasználásának ellenőrzéséért felelős célzott végrehajtó struktúrát jogi személyként törvényesen megalapítják;

c) e határozat II. mellékletével összhangban alkalmas és hatékony irányítási modellt fogadnak el az EMKP számára;

d) a célzott végrehajtó struktúra hatékonyan végrehajtja az EMKP-nek az e határozat I. mellékletben meghatározott tevékenységét, ennek keretében pályázati felhívásokat tesz közzé;

e) minden részt vevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy az EMKP finanszírozásából rá eső részt rendelkezésre bocsátja, és hozzájárulását 50%-os tartalékkeret létrehozásával kiegészíti arra az esetre, ha résztvevői az EMKP-projektekben nagy arányban bizonyulnak sikeresnek, továbbá a pénzügyi hozzájárulást minden részt vevő állam ténylegesen kifizeti a kedvezményezetteknek;

f) teljesülnek az állami támogatásra vonatkozó közösségi szabályok, különösen pedig a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszerében[15] foglalt szabályok;

g) magas szintű tudományos kiválóság érvényesül, és a hetedik keretprogram általános elveivel összhangban betartják az etikai elveket, a nemek közötti egyenlőség elvét, a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvét és a fenntartható fejlődés általános elveit;

h) az EMKP keretében végzett tevékenységekkel összefüggésben keletkező szellemi tulajdonjogokra vonatkozóan oly módon dolgoznak ki rendelkezéseket, továbbá a részt vevő államok nemzeti szintű kutatási és fejlesztési programjait és tevékenységét oly módon hajtják végre és koordinálják, hogy ezzel elősegítik az ilyen tudás létrehozását, és támogatják a létrehozott tudás széles körű használatát és terjesztését. Ebben a körben a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[16] (a továbbiakban: a hetedik keretprogram részvételi szabályzata) felállított modellt kell követni.

3. cikkAz EMKP tevékenysége

(1) Alaptevékenységeként az EMKP olyan, több partner részvételével megvalósuló, transznacionális EMKP-projekteket finanszíroz, amelyek kutatási, technológiafejlesztési, képzési és terjesztési tevékenységeket foglalnak magukban (a továbbiakban: EMKP-projektek). Tekintettel arra, hogy a metrológia területén a kapacitások koncentráltak, az EMKP-projektek központi elemeit a részt vevő államok nemzeti metrológiai intézetei és kijelölt intézetei hajtják végre.

(2) A metrológia területén rendelkezésre álló kapacitások bővítése és diverzifikálása érdekében az EMKP – az EMKP-projektek kiegészítéseképpen – kutatói ösztöndíjrendszereket is finanszíroz.

(3) Az EMKP-projekteket olyan pályázati felhívások alapján kell kiválasztani és a kutatói ösztöndíjakat olyan pályázati felhívások alapján kell odaítélni, amelyek – e határozat I. mellékletével összhangban – tiszteletben tartják az egyenlő bánásmód, az átláthatóság, a független értékelés, a társfinanszírozás és a nonprofit finanszírozás elveit, valamint a visszamenőleges hatály tilalmának elvét.

(4) Az EMKP-projektek és a kutatói ösztöndíjrendszerek esetében az értékelés során alapkritérium-rendszerként a hetedik keretprogram részvételi szabályzata 15. cikke (1) bekezdésének a), illetve b) pontjában foglalt kritériumokat kell alkalmazni. A pályázati felhívásban az alapkritérium-rendszert pontosítani kell. Az esetleg bevezetett további kritériumokat a pályázati felhívásban közzé kell tenni; ezek a további kritériumok nem valósíthatnak meg hátrányos megkülönböztetést, és az alapkritérium-rendszerrel nem lehetnek ellentétesek.

(5) Az EMKP tevékenységének végrehajtására irányadó további szabályokat e határozat I. melléklete tartalmazza.

4. cikkA Közös Kutatóközpont jogállása

(1) Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja – a részt vevő államok nemzeti metrológiai intézetei esetében alkalmazott feltételekkel összeegyeztethető feltételekkel – jogosult az EMKP-ben részt venni és az EMKP-től finanszírozásban részesülni.

(2) Az 1. cikk alkalmazásában nem minősül közösségi hozzájárulásnak a Közös Kutatóközpont saját forrásainak azon része, amely nem az EMKP-től kapott finanszírozásból származik.

(3) A Közös Kutatóközpont metrológiáért felelős intézete – mint a Közösség nevében eljáró Bizottság szervezeti egysége – jogosult részt venni az EMKP végrehajtásában, ennek érdekében jogosult szavazati jog nélküli megfigyelőként részt venni a célzott végrehajtó struktúra működésében.

5. cikkMegállapodások a Közösség és a célzott végrehajtó struktúra között

A Bizottság a Közösség nevében eljárva a pénzeszközök kezelésére és ellenőrzésére, valamint a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó részletes szabályok megállapítása érdekében általános megállapodást és éves pénzügyi megállapodásokat köt a célzott végrehajtó struktúrával.

A felek az általános megállapodásban megállapítják különösen:

1. az átruházott feladatok meghatározását;

2. a feladatok elvégzésére irányadó feltételeket és részletes szabályokat, ennek keretében a felelősségi körök elhatárolására és az elvégzendő ellenőrzések megszervezésére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket;

3. a feladatok végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság felé teljesítendő jelentéstétel szabályait;

4. azokat a feltételeket, amelyek bekövetkezése esetén a feladatok végrehajtását be kell szüntetni;

5. a Bizottság által végzett ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat;

6. az elkülönített bankszámlák használatára vonatkozó feltételeket, a kamatjövedelem kezelésének rendjét;

7. a közösségi fellépésnek a célzott végrehajtó struktúra egyéb tevékenységével szembeni azonosíthatóságát garantáló rendelkezéseket;

8. azt, hogy kötelezettséget vállalnak arra, hogy tartózkodnak minden olyan cselekménytől, amely a költségvetési rendelet 52. cikkének (2) bekezdése értelmében összeférhetetlenséget eredményezhet;

9. az EMKP 2. cikkben előírt tevékenysége végrehajtásával összefüggésben keletkező szellemi tulajdonjogokra irányadó rendelkezéseket.

6. cikk A közösségi hozzájárulásból származó kamatjövedelem

A költségvetési rendelet 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban az EMKP-nek nyújtott közösségi hozzájárulásból származó kamatjövedelem célhoz kötött bevételnek minősül. A Bizottság ennek megfelelően növelheti a közösségi hozzájárulás 1. cikkben megjelölt legnagyobb összegét.

7. cikkA közösségi hozzájárulás csökkentése hibás teljesítés esetén

Ha az EMKP-t nem, nem megfelelően, részlegesen vagy késve hajtják végre, akkor a Közösség – az EMKP tényleges végrehajtásától függően – csökkentheti, visszatarthatja vagy megszüntetheti pénzügyi hozzájárulását.

Ha a részt vevő államok nem, részlegesen vagy késve nyújtanak hozzájárulást az EMKP finanszírozásához, akkor a Közösség – a Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra által megkötendő általános megállapodásban meghatározott feltételek betartásával, a részt vevő államok által ténylegesen nyújtott közfinanszírozás összege függvényében – csökkentheti pénzügyi hozzájárulását.

8. cikk A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme a részt vevő államok részéről

Az EMKP végrehajtása során a részt vevő államok minden olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést elfogadnak és minden olyan egyéb intézkedést megtesznek, amely a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges. A részt vevő államok a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és a végrehajtási rendelet 38. cikkének (2) bekezdésével összhangban megteszik különösen mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a Közösség számára esedékes összegek maradéktalan megfizetésének biztosításához.

9. cikkA Számvevőszék ellenőrzési jogköre

Tisztviselői és meghatalmazottai révén a Bizottság és a Számvevőszék jogosult minden olyan ellenőrzést és helyszíni vizsgálatot elvégezni, amely szükséges a közösségi pénzeszközök helyes kezelésének biztosításához és a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással vagy szabálytalansággal szembeni védelméhez. Ennek érdekében a részt vevő államok és/vagy a célzott végrehajtó struktúra minden vonatkozó dokumentumot kellő időben köteles a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátani.

10. cikk Kölcsönös tájékoztatás

A Bizottság minden vonatkozó információt átad az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek. A részt vevő államok ezúton felkérést kapnak arra, hogy a közös végrehajtó struktúrán keresztül a Bizottságnak átadjanak minden olyan további információt, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék a pénzeszközöknek a közös végrehajtó struktúra általi kezelésre vonatkozóan kér, és amely összeegyeztethető a 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános jelentéstételi követelményekkel.

11. cikkTovábbi tagállamok és társult országok részvétele

A 2. cikk e) és f) pontjában foglalt kritériumokkal összhangban bármely tagállam és a hetedik keretprogramhoz társult bármely ország jogosult csatlakozni az EMKP-hez, és jogosult élvezni a részt vevő államok jogállását.

12. cikk Egyéb harmadik országok részvétele

A részt vevő államok és a Bizottság – a 2. cikk e) pontjában foglalt kritériumok teljesülése esetén – egyetérthet bármely más ország részvételével, amennyiben az irányadó nemzetközi megállapodás erről a részvételről rendelkezik. Ennek érdekében meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek alapján az adott országban székhellyel rendelkező jogalanyok és az adott országban lakóhellyel rendelkező magánszemélyek jogosultak az EMKP-től finanszírozásban részesülni.

13. cikkÉves jelentéstétel és értékelés

A Szerződés 173. cikke értelmében a hetedik keretprogramról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak beterjesztett éves jelentésben be kell számolni az EMKP keretében elvégzett tevékenységről.

Az EMKP megkezdése után három évvel a Bizottság az EMKP-t időközi értékelésnek veti alá. Az időközi értékelés keretében elemzi az I. mellékletben meghatározott célkitűzések teljesítése terén elért eredményeket, ajánlásokat fogalmaz meg az EMKP számára az integráció további mélyítésének, illetőleg a végrehajtás minősége és hatékonysága javításának legmegfelelőbb módjaival kapcsolatban, ideértve a tudományos, az igazgatási és a pénzügyi szempontból vett integrációt is, továbbá értékeli, hogy – különböző nemzeti kutatóközösségeik potenciális igényei fényében – a részt vevő államok pénzügyi hozzájárulása megfelelő mértékű-e.

A Bizottság az értékelés következtetéseiről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, egyúttal megteszi saját észrevételeit, és javaslatokat terjeszt elő e határozat esetleges módosítására vonatkozóan.

Az EMKP-ben való, e határozatban előírt közösségi részvétel végén, de legkésőbb 2017-ben a Bizottság az EMKP-t záróértékelésnek veti alá. A záróértékelés eredményeit megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

14. cikkHatálybalépés

Ez a határozat Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

15. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET Az európai metrológiai kutatási program (EMKP) célkitűzéseinek és tevékenységének leírása

I. CÉLKITŰZÉSEK

Napjaink globális gazdaságában a metrológia fontos szerepet játszik a világ számos országának műszaki és gazdasági fejlődésében. A metrológiai kutatásra szükség van a társadalmi problémák megoldásához: a világűr hasznosítása és ezen belül a műholdas navigáció, a védelem, az egészségügyi ellátás, a félvezetőipar és az éghajlatváltozás mind olyan terület, ahol szerep jut a metrológiának. A metrológiai kutatás hangsúlyosan a „közjavak” körébe tartozik, és az állami szabályozás és szabványosítás fontos támogató tevékenységének számít. A metrológia nem áll a közvélemény érdeklődésének homlokterében, napjaink kereskedelmében és hírközlésében mégis alapvető szerepet játszik. A különböző piacokhoz való hozzáférést nagyban gátolhatja, ha nincsenek egységes, kellően pontos mértékegységeink. A világ valamennyi gazdasági nagyhatalma felismerte, hogy egy fejlett nemzet hosszú távú gazdasági növekedésében központi szerepet játszik a metrológiai technológiákra irányuló kutatás-fejlesztés.

A metrológia kutatása számos országban hagyományosan kiemelt területnek számít. Az európai országok azonban metrológiai kutatásukat egymástól teljes mértékben elkülönülve végzik, az Európai Unió tagállamai mindeddig képtelenek voltak saját maguk egységes, ténylegesen integráltnak tekinthető európai metrológiai kutatási programot (EMKP) létrehozni. A nemzeti metrológiai programokat a nemzeti metrológiai intézetek hajtják végre az ún. kijelölt intézetek támogatásával, és ehhez a központi kormányszervektől vagy a minisztériumoktól kapnak intézményi finanszírozást. Az európai metrológiai kutatóközösség olyan, erősen szakosodott egységekből áll, amelyek csak lazán kapcsolódnak a kutatószervezetekhez vagy az akadémiai szektorhoz, és egymástól jobbára elkülönülve végzik tevékenységüket. Egész Európában csak néhány olyan központ létezik, amely világviszonylatban is kiválónak számít; ezeknek előnyére válna, ha széles körű nemzetközi versenyben vehetnének részt. Egyértelmű, hogy a rendszer számtalan átfedést tartalmaz.

A Közösséget az e területen való fellépésre a Szerződés több cikke is feljogosítja, amelyek a tagállamok és a Közösség közötti kutatáskoordinációról és kutatási együttműködésről rendelkeznek. A 165. cikk értelmében „a Közösség és a tagállamok a nemzeti politikák és a közösségi politika kölcsönös összhangjának biztosítása érdekében összehangolják kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeiket”. Természetesen a 169. cikk is ide tartozik, amely lehetővé teszi a Közösség számára, hogy részvételt irányozzon elő a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban. Esetünkben a közösségi fellépés fokozottan indokoltnak mutatkozik, mert valószínűsíthető, hogy a tagállamok önállóan nem lennének képesek megoldani ezeket a problémákat.

Az EMKP huszonkét részt vevő állam nemzeti programját fogja össze egyetlen közös kutatási programban, és egyebek mellett támogatja az európai nemzeti mérési rendszerek célkitűzéseit. Az EMKP fel fogja gyorsítani az új mérési technikák, mérésügyi szabványok, mérési folyamatok, mérőműszerek, referenciaanyagok és szaktudás kifejlesztését, validálását és hasznosítását, és ezen keresztül serkenti az innovatív fejlesztéseket az iparban és az üzleti életben, javítja a tudomány, az ipar és a politikai döntéshozatal számára rendelkezésre álló adatok minőségét, és segíti a jogalkotást és a jogszabályok végrehajtását.

Az EMKP ezeket a célkitűzéseket a következőképpen fogja valóra váltani:

a) a metrológiai kutatás területén meglévő kiválóság összefogásával – olyan versenyalapú közös kutatási projektek (a továbbiakban: EMKP-projektek) létrehozásával, amelyek a részt vevő államok nemzeti metrológiai intézeteinek és kijelölt intézeteinek hálózataiból létrehozzák azt a kritikus tömeget, amely a metrológia területén előttünk álló legfontosabb európai szintű kihívások kezeléséhez szükséges;

b) azzal, hogy a rendszert nyitva tartja a legkiválóbb kutatók előtt – a szélesebb európai kutatóközösség részvételének biztosításával, kutatói ösztöndíjak útján;

c) kapacitásépítéssel – az európai metrológiai kutatóközösség kapacitásának növelésével, a korlátozottabb metrológiai kutatási potenciállal rendelkező EURAMET-tagországokat célzó kutatói mobilitási ösztöndíjak útján.

Az EMKP kiegészíti a csupán a nemzeti prioritások szolgálatába állított, folyamatban lévő nemzeti programokat és tevékenységeket.

Az EMKP-re vonatkozó kezdeményezés a nemzeti metrológiai kutatási tevékenységek egymáshoz igazításával és integrálásával olyan közös kutatási programot hoz létre, amely mind tudományos tartalmát, mind vezetését, mind pénzügyeit tekintve integrált keretek között működik, nagyban hozzájárul az európai kutatási térség megvalósításához, és alapot szolgáltat a lisszaboni stratégia végrehajtásához, azaz ahhoz a törekvéshez, hogy Európából „a legversenyképesebb és a legdinamikusabb tudásalapú gazdaság” váljék. A tudományos szempontból vett integráció az EMKP keretében megvalósítandó tevékenységek közös meghatározását és végrehajtását jelenti, míg a vezetési szempontból vett integráció oly módon valósul meg, hogy az EURAMET e.V. a II. mellékletben megállapított részletes szabályoknak megfelelően, célzott végrehajtó struktúraként fogja össze a program tevékenységét.

Pénzügyi szempontból az integráció azt jelenti, hogy a részt vevő államok kifejezetten kötelezettséget vállalnak az EMKP finanszírozásában való részvételre: vállalják, hogy – ha szükséges, akár az előre meghatározott költségvetés 50%-ának megfelelő összegű tartalékkeret terhére – a kiválasztott EMKP-projektek minden arra jogosult résztvevőjének biztosítják a nemzeti finanszírozást, továbbá „készpénzben” hozzájárulnak egy olyan közös „kasszához”, amely az EMKP működési költségei mellett a kutatási kiválósági és mobilitási ösztöndíjak finanszírozására szolgál. A pénzügyi szempontból vett integráció másik fontos eleme, hogy a finanszírozható költségek tekintetében egységes feltételrendszer érvényesül, amely a hetedik keretprogram szabályaiból merít ihletet.

II. TEVÉKENYSÉG

Az EMKP elsődleges tevékenysége négyfajta közös kutatási és technológiafejlesztési tevékenységből tevődik össze:

A. Alaptevékenysége olyan, több partner részvételével megvalósuló, transznacionális EMKP-projektek megvalósításában áll, amelyek kutatási, technológiafejlesztési, képzési és terjesztési tevékenységeket foglalnak magukban. Tekintettel arra, hogy a metrológia területén a kapacitások koncentráltak, az EMKP-projektek központi elemeit a részt vevő államok nemzeti metrológiai intézetei és kijelölt intézetei hajtják végre.

B. A metrológia területén rendelkezésre álló kapacitások bővítése és diverzifikálása céljából három ösztöndíjrendszert kell létrehozni:

B1. Annak érdekében, hogy minél több szervezet rendelkezzen a metrológiához szorosan kapcsolódó kapacitásokkal, a tagállamok és a hetedik keretprogramhoz társult országok szélesebb kutatóközösségéhez tartozó szervezetek és/vagy magánszemélyek számára kutatói kiválósági ösztöndíjakat kell kínálni. Minden kiválasztott szervezetnek és/vagy magánszemélynek kötődnie kell valamelyik EMKP-projekthez.

B2. Annak érdekében, hogy a metrológia területén dolgozók a mobilitás révén is fejleszthessék felkészültségüket, a következő három célcsoportnak kutatói mobilitási ösztöndíjakat kell kínálni: (1) a részt vevő államok nemzeti metrológiai intézeteinél és kijelölt intézeteinél dolgozó kutatóknak; (2) a saját személyükben vagy foglalkoztatójukon keresztül kutatói kiválósági ösztöndíjban részesülő kutatóknak; (3) az EMKP-ben részt nem vevő, jelenleg metrológiai kutatási kapacitással nem vagy csak csekély mértékben rendelkező EURAMET-tagországok kutatóinak. E kutatói mobilitási ösztöndíjak kedvezményezettjei vagy valamelyik EMKP-projektben részt vevő nemzeti metrológiai intézetnél vagy kijelölt intézetnél, vagy pedig kutatói kiválósági ösztöndíjban részesülő szervezetnél tölthetnek el egy meghatározott időt.

B3. A részt vevő államok nemzeti metrológiai intézetei és kijelölt intézetei közötti együttműködés fenntarthatóságának biztosítása, valamint a tapasztalt metrológiai kutatók következő nemzedékének formálása céljából a részt vevő államok nemzeti metrológiai intézeteinél és kijelölt intézeteinél dolgozó pályakezdő kutatóknak olyan, pályakezdő kutatóknak szóló mobilitási ösztöndíjakat kell kínálni, amelyek keretében az adott személyek valamely nemzeti metrológiai intézetnél, kijelölt intézetnél, kutatói kiválósági ösztöndíjban részesülő szervezetnél vagy saját költségén kutatási célú EMKP-projektben részt vevő egyéb szervezetnél tölthetnek el egy meghatározott időt.

E tevékenységek hatásait – a lehetőségek szabta keretek között – más, saját forrásból részt vevő, releváns vagy érdeklődő európai és Európán kívüli szervezetekkel folytatott együttműködés révén fokozni kell.

Ezen túlmenően, az EMKP előmozdítása és hatásának erősítése céljából – korlátozott mértékben – hálózatba szervezési tevékenységekhez is kell támogatást nyújtani. Ennek szükség szerint ki kell terjednie az EMKP számára kijelölt kutatási területek karbantartását és aktualizálását célzó munkatalálkozók szervezésére és egyéb hasonló jellegű tevékenységekre, valamint az Európában és Európán kívül tevékenykedő egyéb megfelelő érdekeltekkel való kapcsolattartásra is.

III. A TEVÉKENYSÉGEK VÉGREHAJTÁSA

Az EMKP-projektek kiválasztását és a kutatói kiválósági és kutatói mobilitási ösztöndíjak odaítélését rendszeresen közzétett pályázati felhívások alapján kell végezni. Az indikatív naptár szerint a pályázati felhívásokat legfeljebb hét éven át, tizenkét-tizennyolc hónapos időközönként kell közzétenni. A pályakezdő kutatóknak szóló mobilitási ösztöndíjakat folyamatos pályázati kihívás alapján kell odaítélni.

A. EMKP-projektek

a) Témapályázat az EMKP-projektek lehetséges kutatási területeinek kijelölésére (1. szakasz)

Az EMKP-projektek számára kiírt pályázati felhívások közzétételét megelőzően a következő lépések szerint minden esetben meg kell határozni a pályázati felhívás tématerületét. Elsőként az EMKP Bizottsága (l. II. melléklet) a Bizottsággal folytatott egyeztetést követően megjelöli az EMKP azon részeit, amelyekre a pályázati felhívás vonatkozni fog. Második lépésben a kutatóközösség – vagyis a kérdés iránt érdeklődő bármely magánszemély vagy szervezet – lehetséges kutatási témákat javasolhat a pályázati felhíváshoz. Harmadik lépésben az EMKP Bizottsága meghatározza, melyek a beérkezett legjobb lehetséges kutatási témák. Az EMKP Bizottsága a beérkezett témajavaslatokat a 2. szakaszban közzéteendő pályázati felhívás optimálissá tétele érdekében módosíthatja, összevonhatja vagy szétbonthatja, és új témákat is meghatározhat. Az EMKP Bizottsága köteles gondoskodni arról, hogy a végleges kutatási témák ne legyenek visszavezethetők egy-egy javaslattevőre, és így anonimak legyenek.

b) Pályázati felhívás EMKP-projektek számára (2. szakasz)

A kutatási témák kiválasztását követően az EURAMET e.V. pályázati felhívást tesz közzé, amelyben a részt vevő államok nemzeti metrológiai intézeteinek és kijelölt intézeteinek érdeklődő kutatócsoportjait felkéri konzorciumok létrehozására és projektjavaslatok benyújtására.

A pályázati felhívás keretében legalább két hónapon át kell fogadni a pályázatokat.

Az EURAMET e.V. minden beérkezett pályázatot legalább három független szakértő bevonásával értékel. A független szakértőket a hetedik keretprogram részvételi szabályzatában foglalt kritériumok alapján az EURAMET e.V. jelöli ki. A szakértők rangsort állítanak fel, amelyhez a közösségi és a nemzeti finanszírozás felosztása során kötelező igazodni.

Az EMKP-projektekre a következő értékelési alapkritérium-rendszert kell alkalmazni:

– tudományos és/vagy technológiai kiválóság,

– kapcsolódás az EMKP célkitűzéseihez,

– a projekteredmények továbbfejlesztése, terjesztése és felhasználása révén gyakorolt potenciális hatás,

– a végrehajtás és a vezetés minősége és hatékonysága.

A pályázati felhívásban az alapkritérium-rendszert pontosítani kell. Az esetleg bevezetett további kritériumokat a pályázati felhívásban közzé kell tenni; ezek a további kritériumok nem valósíthatnak meg hátrányos megkülönböztetést, és az alapkritérium-rendszerrel nem lehetnek ellentétesek.

Az EMKP-projekt létrehozása céljából pályázatot benyújtó konzorciumok olyan európai és nem európai jogalanyokat is magukban foglalhatnak, amelyek finanszírozásra nem jogosultak, amennyiben a kérdéses jogalanyok reálisan garantálni tudják, hogy rendelkeznek a részvételhez szükséges erőforrásokkal.

Amennyiben a projekt tudományos értéke szempontjából szükséges, az EMKP-projekt létrehozása céljából pályázatot benyújtó konzorciumok pályázatukban már ebben a szakaszban pályázhatnak kutatói kiválósági ösztöndíjra is. Ebben az esetben a kutatói kiválósági ösztöndíjra vonatkozó pályázat értékelésére a projekt átfogó értékelésén belül kerül sor. A projekt finanszírozásra való kiválasztása egyúttal az ösztöndíj odaítélését is jelenti.

Az EURAMET e.V. Kutatási Tanácsa köteles független álláspontot kiadni az EMKP-projektek számára közzétett pályázati felhívások értékelésének eredményeiről általában (az 1. és a 2. szakaszt is ideértve), amely azonban egyes EMKP-projektekre vonatkozóan nem tartalmazhat észrevételeket. Ezt az álláspontot a következő pályázati felhívások alkalmával a EURAMET e.V. köteles figyelembe venni.

B. Pályázati felhívás kutatói kiválósági ösztöndíjakra és kutatói mobilitási ösztöndíjakra (3. szakasz)

A pályázati felhívás nyomán kiválasztott EMKP-projektek jegyzékének kíséretében közzé kell tenni egy újabb felhívást, amely a szélesebb kutatóközösségnek szól, és arra biztatja a kutatókat, hogy kutatói kiválósági ösztöndíjak és/vagy kutatói mobilitási ösztöndíjak révén csatlakozzanak az EMKP-projektekhez.

Minden egyes EMKP-projektkonzorciumot (azok kivételével, amelyek az EMKP-projekt létrehozása céljából benyújtott pályázatukban az előző A. b) pont hetedik bekezdése értelmében egyben kutatói kiválósági ösztöndíjra is pályáztak) fel kell kérni arra, hogy az EMKP-projektszerződés hatálybalépését követően három hónapon belül tegyenek közzé pályázati felhívást a potenciális kedvezményezettek számára, és javasolják az EURAMET e.V.-nek, hogy ítéljen nekik oda kutatói kiválósági vagy kutatói mobilitási ösztöndíjat. Az EMKP finanszírozásának indikatív bontása úgy van meghatározva, hogy átlagban minden EMKP-projekthez társulhasson legalább egy kutatói kiválósági vagy kutatói mobilitási ösztöndíj. Ez a követelmény azonban nem kötelező erejű, ezeket az ösztöndíjakat a lehető legrugalmasabb módon kell kezelni.

Az EMKP-projektkonzorcium a pályázati felhívást köteles legalább egy nemzetközi folyóiratban és három különböző részt vevő állam három különböző országos lapjában közzétenni. A konzorcium köteles a felhívást konkrét tájékoztatási támogató eszközök, különösen a hetedik keretprogram internetes oldalai, szakmai sajtótermékek és kiadványok, valamint a tagállamok és a hetedik keretprogramhoz társult országok által tájékoztatás és támogatás céljából létrehozott nemzeti kapcsolattartási pontok felhasználásával, széles körben hirdetni. A pályázati felhívások közzétételének és a hirdetéseknek követniük kell az EURAMET e.V. által kiadott esetleges utasításokat és iránymutatásokat. A konzorcium a közzététel tervezett időpontját megelőzően legalább 30 nappal köteles tájékoztatni az EURAMET e.V.-t a pályázati felhívásról és annak tartalmáról. Az EURAMET e.V. köteles megvizsgálni az irányadó szabályok, utasítások és iránymutatások teljesülését.

A pályázati felhívás keretében legalább öt héten át kell fogadni a pályázatokat.

Az EMKP-projektkonzorcium a beérkezett pályázatokat legalább két független szakértő bevonásával értékeli. A független szakértőket a hetedik keretprogram részvételi szabályzata alapján a konzorcium jelöli ki.

A pályázatok értékelésére a következő értékelési alapkritérium-rendszert kell alkalmazni:

– tudományos és/vagy technológiai kiválóság,

– kapcsolódás az EMKP-projekt célkitűzéseihez,

– a pályázó felkészültsége minőségi és végrehajtási szempontból, valamint potenciálja további eredmények elérésére,

– a pályázatban megjelölt, tudományos képzésre és/vagy tudásátadásra vonatkozó tevékenység minősége.

A pályázati felhívásban az alapkritérium-rendszert pontosítani kell. Az esetleg bevezetett további kritériumokat a pályázati felhívásban közzé kell tenni; ezek a további kritériumok nem valósíthatnak meg hátrányos megkülönböztetést, és nem lehetnek ellentétesek az alapkritérium-rendszerrel.

Az EMKP-projektkonzorcium javaslatot tesz az EURAMET e.V.-nek arra vonatkozóan, hogy az ösztöndíjat melyik kedvezményezett kapja, és beszámol a pályázati felhívás lebonyolításának rendjéről, ezen belül különösen a közzététel módjáról és az értékelésben részt vevő szakértők nevéről és szervezeti hovatartozásáról. E javaslat kézhezvételét követően 45 napon belül az EURAMET e.V. odaítéli az ösztöndíjat, vagy – ha a kiválasztás nem az irányadó szabályoknak, utasításoknak és iránymutatásnak megfelelően történt – megtagadja az ösztöndíj odaítélését.

Az EURAMET e.V. köteles felkérni azokat az európai országokat, amelyek a metrológia területén nem vagy csekély mértékben rendelkeznek kutatási kapacitással, hogy kutatóintézeteiket és egyetemeiket – metrológiai kutatási kapacitásaik kiépítésének egyik módjaként – bátorítsák kutatói mobilitási ösztöndíjakra vonatkozó pályázatok benyújtására.

C. Pályakezdő kutatóknak szóló mobilitási ösztöndíjak

Az EURAMET e.V. a pályakezdő kutatóknak szánt mobilitási ösztöndíjakra vonatkozóan köteles folyamatosan nyitva álló pályázati felhívást kiírni, és ezt legalább egy nemzetközi folyóiratban és három különböző részt vevő állam három különböző országos lapjában közzétenni. Az EURAMET e.V. köteles a pályázati felhívást konkrét tájékoztatási támogató eszközök, különösen a hetedik keretprogram internetes oldalai, szakmai sajtótermékek és kiadványok, valamint a tagállamok és a hetedik keretprogramhoz társult országok által tájékoztatás és támogatás céljából létrehozott nemzeti kapcsolattartási pontok felhasználásával, széles körben hirdetni.

A pályázatokat a kutató, valamint a küldő és a fogadó szervezet (nemzeti metrológiai intézet, kijelölt intézet vagy EMKP-projektben részt vevő más szervezet) nyújtja be. A finanszírozás indikatív bontása úgy van meghatározva, hogy átlagban minden EMKP-projekthez társulhasson legalább egy pályakezdő kutatóknak szóló mobilitási ösztöndíj. Ez a követelmény azonban nem kötelező erejű, ezeket az ösztöndíjakat a lehető legrugalmasabb módon kell kezelni.

A beérkezett pályázatokat az EURAMET e.V. értékeli.

A értékelés során a következő alapkritérium-rendszert kell alkalmazni:

– tudományos és/vagy technológiai kiválóság,

– kapcsolódás az EMKP-projekt célkitűzéseihez,

– a pályázó felkészültsége minőségi és végrehajtási szempontból, valamint potenciálja további eredmények elérésére,

– a pályázatban megjelölt, tudományos képzésre és/vagy tudásátadásra vonatkozó tevékenység minősége.

A pályázati felhívásban az alapkritérium-rendszert pontosítani kell. Az esetleg bevezetett további kritériumokat a pályázati felhívásban közzé kell tenni; ezek a további kritériumok nem valósíthatnak meg hátrányos megkülönböztetést, és nem lehetnek ellentétesek az alapkritérium-rendszerrel.

Az EURAMET e.V. köteles törekedni arra, hogy a pályázatok benyújtására évente két határnapot tűzzön, amelyeket követően az ösztöndíjakat egyszerűsített eljárással, minden pályázat esetében legalább egy független szakértő véleménye alapján odaítéli.

D. Összefoglaló táblázat

A finanszírozás típusa | Finanszírozásra jogosult szervezetek | Finanszírozásra jogosult országok | Az értékelés kritériumai |

A. EMKP-projekt (konzorcium) | Nemzeti metrológiai intézet és kijelölt intézet | Az EMKP-ben részt vevő államok | A hetedik keretprogram részvételi szabályzata 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja |

B1. Kutatói kiválósági ösztöndíj | Bármely szervezet, kivéve a nemzeti metrológiai intézeteket és a kijelölt intézeteket | A tagállamok és a hetedik keretprogramhoz társult országok | A hetedik keretprogram részvételi szabályzata 15. cikke (1) bekezdésének b) pontja |

B2. Kutatói mobilitási ösztöndíj | Küldő szervezet: (1) Nemzeti metrológiai intézet és kijelölt intézet vagy (2) kutatói kiválósági ösztöndíjban részesülő szervezet (3) olyan EURAMET-tagországok kutatói, amelyek nem vesznek részt az EMKP-ben, és jelenleg nem vagy csekély mértékben rendelkeznek kutatási kapacitással a metrológia területén Fogadó szervezet: (1) Nemzeti metrológiai intézet és kijelölt intézet vagy (2) kutatói kiválósági ösztöndíjban részesülő szervezet | A tagállamok és a hetedik keretprogramhoz társult országok | A hetedik keretprogram részvételi szabályzata 15. cikke (1) bekezdésének b) pontja |

B3. Pályakezdő kutatóknak szóló mobilitási ösztöndíj | Küldő szervezet: Nemzeti metrológiai intézet és kijelölt intézet Fogadó szervezet: (1) Nemzeti metrológiai intézet és kijelölt intézet vagy (2) EMKP-projektben (konzorciumban) részt vevő más szervezet | Az EMKP-ben részt vevő államok | A hetedik keretprogram részvételi szabályzata 15. cikke (1) bekezdésének b) pontja |

IV. A FINANSZÍROZÁS RENDJE

A. Programszintű finanszírozás

Az EMKP-t a részt vevő államok és a Közösség finanszírozza.

Az EMKP-ben való részvétel és az EMKP tevékenységének finanszírozásához való hozzájárulás érdekében a részt vevő államok többéves finanszírozási tervet határoznak meg. A nemzeti hozzájárulás olyan, folyamatban lévő vagy újonnan létrehozott programokból származhat, amelyek megfelelnek a magas színvonalú közfinanszírozású metrológiai kutatás alapvető jellemzőinek. Annak érdekében, hogy az EMKP működése a teljes időtartam során kellően rugalmas és a rangsor érvényesíthető legyen, az elsődleges finanszírozásra (az EMKP számára előirányzott költségvetésre) vonatkozó követelményen túlmenően minden részt vevő állam köteles e követelmény összege 50%-ának megfelelő összegben tartalékkeretet létrehozni. Az EMKP finanszírozása kötelezettségvállalást jelent különösen arra nézve, hogy a szóban forgó állam az EMKP számára előirányzott nemzeti költségvetés terhére hozzájárul a kiválasztott EMKP-projektek résztvevőinek finanszírozásához, továbbá „készpénzben” hozzájárul egy olyan közös „kasszához”, amely az EMKP működési költségei mellett a kutatási ösztöndíjak finanszírozására szolgál.

A Közösség által az EMKP-hez nyújtott hozzájárulás teljes összege megfelel a részt vevő államok által ténylegesen nyújtott finanszírozás összegének (nem számítva a működési költségek 16 millió EUR-t meghaladó részét és a tartalékkeret összegét), de nem haladhatja meg a 200 millió EUR-t. Mivel a működési költségek szerepelnek a közösségi hozzájárulást megalapozó tényleges finanszírozás összegében, az EURAMET e.V. köteles igazolni e költségek indokoltságát.

A Közösség által nyújtott hozzájárulás nem használható fel az EURAMET e.V. működési költségeinek fedezésére.

B. A finanszírozás indikatív bontása

Mindösszesen: 400 millió EUR (+ 100 millió EUR összegű tartalékkeret)

A tevékenység típusa | A Közösség részéről 200 millió EUR | A részt vevő államok részéről 200 millió EUR | Összesen 400 millió EUR |

% | millió EUR | % | millió EUR | % | millió EUR |

EMKP-projektek (A. rész) | 82% | 164 | 90% | 180 | 86% | 344 |

Kutatói ösztöndíjak (B. rész) finanszírozás 100%-ig B1. Kutatói kiválósági ösztöndíjak B2. Kutatói mobilitási ösztöndíjak B3. Pályakezdő kutatóknak szóló mobilitási ösztöndíjak | 18% | 36 | 2% | 4 | 10% 7,5% 1,5% 1,0% | 40 30 6 4 |

Működési költségek (C. rész)[17] | – | – | 8% | 16 | 4% | 16 |

Összesen | 100% | 200 | 100% | 200 | 100% | 400 |

C. Az EMKP-projektek és a kutatói ösztöndíjak finanszírozása

Az EMKP számára elkülönített költségvetésekből és a közösségi hozzájárulásból származó finanszírozást a jóváhagyott értékelési rangsor alapján kell felosztani az EMKP-projektek között. Az ezen EMKP-projektek résztvevőinek nyújtott pénzügyi hozzájárulás összegét a hetedik keretprogram részvételi szabályzatában meghatározott támogatható költségek alapján kell meghatározni. Ha egy adott részt vevő állam nemzeti metrológiai intézetei és kijelölt intézetei nagyon sikeresnek bizonyulnak, és emiatt az adott állam által az EMKP számára elkülönített költségvetés kimerül, akkor ez az állam a rangsorban soron következő kiválasztott pályázatokat az EMKP számára elkülönített költségvetése 50%-ának megfelelő összegű tartalékkeretből finanszírozza.

Az EMKP-projektek számára nyújtott közösségi finanszírozás összegét minden pályázati felhívás tekintetében a támogatható költségek egy bizonyos, 50%-nál kisebb százalékában kell rögzíteni. Ezt a hozzájárulást az EURAMET e.V. közvetlenül az EMKP-projekt résztvevőinek utalja át.

Az EMKP-projektek számára nyújtott nemzeti hozzájárulásokat az érintett államok finanszírozási mechanizmusainak megfelelően kell nyújtani.

A kutatói kiválósági ösztöndíjak, a kutatói mobilitási ösztöndíjak és a pályakezdő kutatóknak szóló mobilitási ösztöndíjak finanszírozására szolgáló, „készpénzben” szolgáltatott közösségi és nemzeti hozzájárulást az EURAMET e.V.-nek kell átutalni, amely a megfelelő összegeket továbbutalja az ösztöndíjak kedvezményezettjeinek.

A mögöttes ügyletek jog- és szabályszerűségéről, ezen belül különösen a nemzeti hozzájárulás meglétéről és tényleges kifizetéséről, a közösségi finanszírozás megfelelő felhasználásáról, valamint az elszámolt költségek támogathatóságáról az EURAMET e.V. felelősségi körében kell gondoskodni, és az EMKP-projektek független, a hetedik keretprogram elveit követő könyvvizsgálata keretében kell meggyőződni.

A kutatói kiválósági ösztöndíjat, a kutatói mobilitási ösztöndíjat és a pályakezdő kutatóknak szóló mobilitási ösztöndíjat rögzített összegű, előre meghatározott egységre vetített költségskála alapján kell folyósítani, a mögöttes kiadásokat részletes könyvvizsgálatnak nem kell alávetni. Az ezen ösztöndíjak által fedezett költségkategóriák az EMKP-projekt finanszírozása szempontjából nem minősülnek támogathatónak. Okirati bizonyítékkal kizárólag azt kell igazolni, hogy a meghatározott összeget a végső kedvezményezettnek ténylegesen és hiánytalanul kifizették. A készpénzkifizetés nem minősül megfelelően igazoltnak, ezért támogatásra nem jogosít. Nem magánszemély jogalany esetén az EURAMET e.V. kérheti a kedvezményezettől a saját rész meglétének igazolását.

V. A SZELLEMI TULAJDONRA IRÁNYADÓ SZABÁLYOK

Az EURAMET e.V. e határozat 2. cikkének h) pontjával összhangban elfogadja az EMKP szellemi tulajdonra vonatkozó szabályzatát.

II. MELLÉKLET Az európai metrológiai kutatási program (EMKP) irányítása és végrehajtása

I. BEVEZETÉS

Az EMKP célzott végrehajtó struktúrája az EURAMET e.V. Az EURAMET e.V.-t 2007-ben a német jog alapján, nonprofit társaságként alapították. Ez a társaság tölti be az európai regionális metrológiai szervezet szerepét. Az EURAMET e.V.-nek az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás bármely tagállamában, továbbá a bármely más európai államban működő nemzeti metrológiai intézetek tagjai, az ezen államokban működő kijelölt intézetek pedig társult tagjai lehetnek. Társult tag lehet továbbá az Európai Bizottság Etalonanyag- és Mérésügyi Intézete. A társaság tagjai között jelenleg harminckét ország képviselteti magát. Közülük huszonkettő részt vevő állama az EMKP-nek.

II. AZ EMKP IRÁNYÍTÁSA AZ EURAMET E.V.-N BELÜL

Az EMKP végrehajtásában a következő szervek és az EURAMET e.V. következő szervezeti egységei vesznek részt:

(1) Az EMKP elnökét és elnökhelyettesét az EMKP Bizottsága választja. Az EMKP elnöke automatikusan az EURAMET e.V. két alelnöke közül az egyik. Ez a személy az EURAMET e.V. törvényes képviselője az EMKP-vel összefüggő kérdésekben.

(2) Az EMKP Bizottságát az EURAMET azon tagjai (tehát nemzeti metrológiai intézetek) alkotják, amelyeknek országa részt vevő állam. Az EMKP Bizottsága az EMKP döntéshozó szerve, amelynek felelősségi körébe tartozik az EMKP-vel kapcsolatos minden kérdés, így különösen a program meghatározásával és naprakésszé tételével, a pályázati felhívások tervezésével, a költségvetés általános felépítésével, a támogathatósági és a kiválasztási kritériumokkal, az értékelők körével, a finanszírozásban részesítendő EMKP-projektek rangsorának jóváhagyásával, a finanszírozásban részesített EMKP-projektek munkája előrehaladásának figyelemmel kísérésével, valamint a Titkárság EMKP-vel kapcsolatos feladatai megfelelő és rendben történő ellátása felügyeletével kapcsolatos döntések meghozatala. Az EMKP Bizottsága választja meg az EMKP elnökét (aki automatikusan az EURAMET „alelnöke (EMKP)”) és elnökhelyettesét.

(3) A Kutatási Tanács az ipar, a kutatószervezetek és az akadémiai szektor, valamint az érdekelt nemzetközi szervezetek magas szinten jegyzett szakértőiből álló, kiegyensúlyozott összetételű szerv. A Kutatási Tanács stratégiai tanácsadással szolgál az EMKP-vel kapcsolatban, továbbá szükség szerint és felkérésre jelentéseket készít és észrevételeket fogalmaz meg az EMKP Bizottsága számára. Ez utóbbi feladatkörében köteles legalább minden pályázati felhívásról és kiválasztási ciklusról véleményt alkotni.

(4) A Titkárság az EURAMET e.V. által foglalkoztatott vagy hozzá kirendelt személyekből áll. Felépítéséről és feladatairól az EURAMET e.V. eljárási szabályzata rendelkezik. A Titkárság egy része, amely az EMKP végrehajtásával foglalkozik, az EURAMET e.V. egyesült királyságbeli tagja, a National Physical Laboratory (a továbbiakban: fogadó tag) keretében működik.

(5) Az EMKP programigazgatója olyan felső vezető, aki ideiglenesen a fogadó tag által kirendelt személy is lehet, és aki az EMKP-vel kapcsolatos bármely kérdésben kizárólag közvetlenül az EURAMET e.V.-nek alárendelve jár el és az EMKP szervei előtt felel. Az EURAMET e.V. hatékony eljárások révén köteles biztosítani, hogy az EMKP programigazgatója tekintetében egyetlen pályázó, résztvevő vagy kedvezményezett vonatkozásában se állhasson fenn összeférhetetlenség.

III. AZ EURAMET E.V. KIZÁRÓLAGOS FELELŐSSÉGE, AZ EMKP VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ADMINISZTRATÍV ÉS LOGISZTIKAI FELADATOK ALVÁLLALKOZÁSBA ADÁSA A FOGADÓ TAGNAK

Az EURAMET e.V. kizárólagos felelősséggel tartozik az EMKP végrehajtásáért. Kezeli a Közösség által az EMKP részére nyújtott hozzájárulást, továbbá felelősségi körében:

– naprakészen tartja az EMKP-t,

– meghatározza a pályázati felhívásokat,

– közzéteszi a pályázati felhívásokat,

– fogadja az 1. és a 2. szakaszban benyújtott pályázatokat, valamint a pályakezdő kutatóknak szóló mobilitási ösztöndíjakra vonatkozó pályázatokat,

– kiválasztja az értékelésben részt vevő független szakértőket,

– átveszi a független szakértők által készített egyedi értékeléseket, ellátja az értékelő testületek elnöki teendőit,

– meghozza a kiválasztásra vonatkozó végleges döntéseket,

– szerződés-előkészítő tárgyalásokat kezdeményez a kiválasztott EMKP-projektkonzorciumokkal és más kedvezményezettekkel, továbbá megköti ezeket a szerződéseket,

– fogad és megválaszol mindennemű panaszt,

– átveszi és felosztja a közösségi hozzájárulást, ellenőrzi annak felhasználását,

– teljesíti a kifizetéseket az EMKP-projektek finanszírozott résztvevői és az ösztöndíjak kedvezményezettjei felé,

– teljesíti a Bizottsággal szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségeket.[18]

Miközben a fenti feladatok elvégzése és az EMKP-vel kapcsolatos döntések meghozatala az EURAMET e.V. felelősségi körében marad, az EMKP végrehajtásával összefüggésben egyes adminisztratív és logisztikai feladatok – térítés ellenében – alvállalkozásba adhatók a fogadó tagnak.

Ezek az adminisztratív és logisztikai támogatási feladatok a következők:

– adminisztratív és logisztikai támogatás nyújtása a pályázati felhívásokhoz kapcsolódó eljárások lebonyolításában, beleértve egy külön erre a célra létrehozott telefonos tanácsadó szolgálat működtetését is,

– segítségnyújtás az EURAMET e.V. részére az iránymutatások és egyéb dokumentumok megszövegezésében,

– a program weboldalainak tárolása,

– támogatás nyújtása a szerződések előkészítésében, a projektek munkájának figyelemmel kísérésében, valamint az EMKP-projektekkel és a kutatói ösztöndíjakkal összefüggésben felmerülő feladatok ellátásában,

– támogatás nyújtása – szükség szerint – az EMKP Bizottságának és az EMKP elnökének.

Az EURAMET e.V. állandó titkárságának kiépítésével párhuzamosan a Bizottság hozzájárulásával a fogadó tagnak további feladatok is alvállalkozásba adhatók.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME:

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács határozata a több tagállam által indított európai metrológiai kutatási programban (EMKP) való közösségi részvételről

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett szakpolitikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység(ek): Kutatás és technológiafejlesztés: Hetedik keretprogram. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 169. cikke.

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek [korábban: BA-tételek]), illetve megnevezések:

2009. évi költségvetés: a DG RTD hozzájárulása arányosan

Megnevezés | Költségvetési tétel | 2009 (%) | 2009 (EUR) |

RTD | Együttműködés – Egészségügy | 08 02 01 | 34,0% | 5 774 864 |

RTD | Együttműködés – Élelmiszerek, mezőgazdaság, biotechnológia | 08 03 01 | 10,2% | 1 727 778 |

RTD | Együttműködés – Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák | 08 04 01 | 21,0% | 3 571 514 |

RTD | Együttműködés – Energia RTD | 08 05 01 | 7,1% | 1 200 885 |

RTD | Együttműködés – Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is) | 08 06 01 | 10,7% | 1 822 448 |

RTD | Együttműködés – Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is) RTD | 08 07 01 | 17,1% | 2 902 512 |

Részösszeg – RTD | 100,0% | 17 000 000 |

INFSO | Együttműködés – IKT | 09 04 01 | 0,0% | 0 |

Részösszeg – INFSO | 0,0% | 0 |

TREN | Együttműködés – Energia TREN | 06 06 01 | 0,0% | 0 |

TREN | Együttműködés – Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is) TREN | 06 06 02 | 0,0% | 0 |

Részösszeg – TREN | 0,0% | 0 |

ENTR | Együttműködés – Világűr | 02 04 01 01 | 0,0% | 0 |

ENTR | Együttműködés – Biztonság | 02 04 01 02 | 0,0% | 0 |

Részösszeg – ENTR | 0,0% | 0 |

ÖSSZESEN | 100% | 17 000 000 |

2010-től: valamennyi kutatással foglalkozó főigazgatóság hozzájárulása arányosan [19]

Megnevezés | Költségvetési tétel | 2010–2013 (%) |

RTD | Együttműködés – Egészségügy | 08 02 01 | 27,99% |

RTD | Együttműködés – Élelmiszerek, mezőgazdaság, biotechnológia | 08 03 01 | 11,78% |

RTD | Együttműködés – Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák | 08 04 01 | 19,85% |

RTD | Együttműködés – Energia RTD | 08 05 01 | 5,69% |

RTD | Együttműködés – Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is) | 08 06 01 | 10,90% |

RTD | Együttműködés – Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is) RTD | 08 07 01 | 11,14% |

Részösszeg – RTD | 87,35% |

INFSO | Együttműködés – IKT | 09 04 01 | 5,60% |

Részösszeg – INFSO | 5,60% |

TREN | Együttműködés – Energia TREN | 06 06 01 |

TREN | Együttműködés – Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is) TREN | 06 06 02 |

Részösszeg – TREN |

ENTR | Együttműködés – Világűr | 02 04 01 01 | 3,57% |

ENTR | Együttműködés – Biztonság | 02 04 01 02 | 3,48% |

Részösszeg – ENTR | 7,05% |

ÖSSZESEN | 100,00% |

Költségvetési tétel | 2010-2013 (%) | 2010 (EUR) | 2011 (EUR) | 2012 (EUR) | 2013 (EUR) | Összesen (EUR) 2010–2013 |

RTD | 08 02 01 | 27,99% | 13 960 465 | 9 883 706 | 13 087 936 | 13 087 936 | 50 020 042 |

RTD | 08 03 01 | 11,78% | 5 877 508 | 4 161 148 | 5 510 164 | 5 510 164 | 21 058 984 |

RTD | 08 04 01 | 19,85% | 9 899 379 | 7 008 545 | 9 280 668 | 9 280 668 | 35 469 260 |

RTD | 08 05 01 | 5,69% | 2 838 079 | 2 009 298 | 2 660 699 | 2 660 699 | 10 168 774 |

RTD | 08 06 01 | 10,90% | 5 435 692 | 3 848 352 | 5 095 961 | 5 095 961 | 19 475 967 |

RTD | 08 07 01 | 11,14% | 5 557 738 | 3 934 758 | 5 210 379 | 5 210 379 | 19 913 254 |

ÖSSZESEN | 87,35% | 43 568 860 | 30 845 807 | 40 845 807 | 40 845 807 | 156 106 280 |

TREN | 06 06 02 |

ÖSSZESEN |

ENTR | 02 04 01 01 | 3,57% | 1 673 498 | 1 568 904 | 1 568 904 | 1 568 904 | 6 380 210 |

ENTR | 02 04 01 02 | 3,48% | 1 632 642 | 1 530 602 | 1 530 602 | 1 530 602 | 6 224 448 |

ÖSSZESEN (EFTA-val együtt) | 48 000 000 | 45 000 000 | 45 000 000 | 45 000 000 | 183 000 000 |

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

Az EMKP közös programhoz nyújtott közösségi hozzájárulást – egy 2016. december 31-ig tartó kezdeti időtartamra – a Parlament és a Tanács együttdöntési eljárás keretében fogadja el, várhatóan 2009 májusában. Az EU költségvetésére tett pénzügyi kihatása 2017 után megszűnik.

3.3. Költségvetési jellemzők:

Több költségvetési tételt is érint, 2010-től új tétel létrehozását javasoljuk.

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Csatlakozni kívánó országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

L. fent | Nem kötelező | Diff.[20] | IGEN | IGEN | IGEN | [1A] |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

Az e kimutatásban szereplő valamennyi összeg tájékoztató jellegű és állandó értékben van megadva.

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2009. év | 2010 | 2011 | 2012 | 2013. és később | Összesen |

Működési kiadások |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1. | a | 17 | 48 | 45 | 45 | 45 | 200 |

Kifizetési előirányzatok | b | 0 | 6 | 21,5 | 36,5 | 136 | 200 |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[21] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4. | c | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 17 | 48 | 45 | 45 | 45 | 200 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 0 | 6 | 21,5 | 36,5 | 136 | 200 |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások[22] |

Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5. | d | 0,117 | 0,176 | 0,176 | 0,176 | 0,704 | 1,349 |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások, a személyi és kapcsolódó költségek kivételével (NDE) | 8.2.6. | e | 0,007 | 0,014 | 0,014 | 0,044 | 0,106 | 0,185 |

A fellépés indikatív összköltsége |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 17,124 | 48,190 | 45,190 | 45,220 | 45,810 | 201,534 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 0,124 | 6,190 | 21,690 | 36,720 | 136,810 | 201,534 |

A társfinanszírozás részletezése

i. Programszint

A legfeljebb 200 millió EUR összegű közösségi hozzájárulás nyújtása a részt vevő államok által – a 2009-től 2016-ig terjedő időszakra vonatkozóan – nemzeti programjaikon keresztül nyújtott, legalább 200 millió EUR összegű finanszírozáshoz van kötve. A célzott végrehajtó struktúra működési költségei nem haladhatják meg a 16 millió EUR-t (a teljes költség 4%-át), és a szükséges forrásokat az EURAMET e.V. EMKP-ban részt vevő tagjai bocsátják rendelkezésre „készpénzben” nyújtott hozzájárulás útján.

ii. Projektszint

A nemzeti költségvetésekből elkülönített összegből és a közösségi hozzájárulásból származó finanszírozásnak a kiválasztott EMKP-projektek közötti felosztása a rangsornak megfelelően történik.

E projektek számára az EURAMET e.V. EMKP-ben részt vevő tagjai – a célzott végrehajtó struktúra és a részt vevő államok nemzeti programjai között létrehozandó megállapodással összhangban – társfinanszírozást nyújtanak.

millió EUR (három tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | 2009. év | 2010 | 2011 | 2012 | 2013. és később | Összesen |

Részt vevő tagállamok | f | 17 | 48 | 45 | 45 | 45 | 200 |

Közösségi hozzájárulás | a+c | 17 | 48 | 45 | 45 | 45 | 200 |

Igazgatási kiadások | d+e | 0,124 | 0,190 | 0,190 | 0,220 | 0,810 | 1,534 |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással együtt | a+c+d+e+f | 34,124 | 96,190 | 90,190 | 90,220 | 90,810 | 401,534 |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

( A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[23] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

( A javaslatnak nincs kihatása a bevételre.

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

millió EUR (egy tizedesjegyig)

A fellépést megelőzően [n–1-edik év] | A fellépés után |

A személyi állomány teljes létszáma |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon megvalósítandó célkitűzések

A közösségi hozzájárulás az EMKP létrehozásához és működéséhez, végső soron pedig a részt vevő államok által a kapcsolódó tevékenységekhez nyújtandó társfinanszírozás lehetővé tételéhez szükséges. A közösségi hozzájárulás különösen a pályázati felhívások alapján kiválasztott EMKP-projektek résztvevőinek nyújtandó társfinanszírozást fedezi.

5.2. A közösségi részvételből adódó többletérték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

A metrológiai kutatás hangsúlyosan a „közjavak” körébe tartozik, és az állami szabályozás és szabványosítás fontos támogató tevékenységének számít. Az európai országok metrológiai kutatásukat egymástól teljes mértékben elkülönülve végzik, a tagállamok mindeddig képtelenek voltak önállóan egységes, ténylegesen integráltnak tekinthető európai metrológiai kutatási programot létrehozni.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, valamint a kapcsolódó mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

Az EMKP huszonkét részt vevő állam nemzeti programját fogja össze egyetlen közös kutatási programban, és egyebek mellett támogatja az európai nemzeti mérési rendszerek célkitűzéseit. Az EMKP fel fogja gyorsítani az új mérési technikák kifejlesztését, validálását és hasznosítását, és segíti a jogalkotást és a jogszabályok végrehajtását.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

( Centralizált irányítás

( közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó ügynökségek

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( tagállami vagy nemzetközi közintézmények, illetőleg a magánjog körébe tartozó, közfeladatot ellátó szervek, amelyekért a tagállamok, valamint Izland, Izrael, Norvégia, Svájc és Törökország kezességet vállalnak.

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

Létrehozását követően az EMRP tevékenységének figyelemmel kísérése a célzott végrehajtó struktúra éves jelentései segítségével történik.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

A javasolt kezdeményezés kidolgozását hatásvizsgálat előzte meg, amely előzetes értékelést is tartalmazott (l. csatolva).

6.2.2. Időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

A javasolt irányítási modell az EK-Szerződés 169. cikke alapján a hatodik keretprogram során létrehozott első kezdeményezés, az EDCTP kapcsán szerzett tapasztalatokon alapul.

6.2.3. A későbbi értékelések feltételei és gyakorisága

A Bizottság időközi értékelést és záróértékelést készít az EMKP-ről, amelyben elemzi a végrehajtás – és különösen a tudományos, a vezetési és a pénzügyi szempontból vett integráció – minőségét és hatékonyságát, valamint az e javaslat I. mellékletében meghatározott célkitűzések teljesítésében elért eredményeket.

7. Csalás elleni intézkedések

Az EMKP létrehozásáról szóló határozat 7. cikke értelmében a közös program végrehajtása során a részt vevő államok minden olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést elfogadnak és minden olyan egyéb intézkedést megtesznek, amely a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges. A részt vevő államok megfelelő módon szavatolják a Közösség számára esedékes összegeknek a célzott végrehajtó struktúra általi maradéktalan megfizetését.

Az EMKP létrehozásáról szóló határozat 8. cikke értelmében tisztségviselői és meghatalmazottai révén a Bizottság és a Számvevőszék minden olyan ellenőrzést és helyszíni vizsgálatot elvégezhet, amely szükséges a közösségi pénzeszközök helyes kezelésének biztosításához és a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással vagy szabálytalansággal szembeni védelméhez. Ennek érdekében a részt vevő államok és/vagy a célzott végrehajtó struktúra minden vonatkozó dokumentumot kellő időben kötelesek a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátani.

További csalás elleni intézkedések végrehajtásáról a Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra által megkötendő részletes megállapodás fog rendelkezni.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

2007. év | 2008. év | 2009. év | 2010. év | 2011. év | 2012. év |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[27] (XX 01 01.) | A*/AD |

B*, C*/AST |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány[28] |

A(z) XX 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[29] |

ÖSSZESEN |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

8.2.3. A Személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány eredete

( A felváltandó vagy meghosszabbítandó program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n-edik évre vonatkozó éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának a keretében igénylendő álláshelyek

( Az érintett szolgálat állományán belül átcsoportosítandó álláshelyek (belső átcsoportosítás)

( Az n-edik évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben nem előirányozott álláshelyek

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05. – Igazgatási kiadások)

millió EUR (három tizedesjegyig)

2009. év | 2010. év | 2011. év | 2012. év | 2013. év és később | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

– belső |

– külső |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás összesen | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

A célzott végrehajtó struktúra működési költségei nem haladhatják meg a 16 millió EUR-t (az összköltség 4%-át); a szükséges forrásokat a tagállamok maguk biztosítják.

Számítás – A célzott végrehajtó struktúra becsült költségei |

A költségbecslés az EURAMET becslésein alapul, figyelemmel az iMERA, az ERA-NET és az iMERA Plus kapcsán szerzett tapasztalatokra. Az összköltség a 2010-től 2016-ig terjedő időszakra vonatkozóan a következőket foglalja magában: – az EMKP igazgatása: programigazgató és titkárság/adminisztrációs támogatás, – terjesztési és kommunikációs költségek: rendezvények, anyagok, sajtó, nyomtatás, weboldalak, – informatikai támogatás, karbantartás, licenciák, – utazások, – a pályázatok értékelése független szakértők által: a szakértők tiszteletdíja és utazási költségei. |

8.2.5. A referenciaösszegbe bele nem tartozó személyi és kapcsolódó költségek

A személyi állománnyal összefüggő és az igazgatási jellegű, a referenciaösszegben nem szereplő kiadások adatait a hetedik keretprogram igazgatási előirányzatai közötti belső átcsoportosításnak kell tekinteni.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány típusa | 2009. év | 2010. év | 2011. év | 2012. év | 2013. év és később |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak XXXXXX. költségvetési tétel | 0,117 | 0,176 | 0,176 | 0,176 | 0,704 |

A(z) XXXXX. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (adja meg a költségvetési tételt) |

A referenciaösszegbe bele NEM tartozó személyi és kapcsolódó költségek összesen | 0,117 | 0,176 | 0,176 | 0,176 | 0,704 |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |

Átlagos költség: teljes munkaidős álláshelyenként 117 000 EUR. A 2009. évre (a szerződések tárgyalási szakaszára) 1, a 2010-tól 2016-ig terjedő időszakra 1,5 teljes munkaidős álláshelyet feltételeztünk. |

Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány |

A kezdeményezésből fakadó feladatok ellátása 2010-től várhatóan évi 1,5 teljes munkaidős álláshelyet igényel a Bizottságnál. A szerződések tárgyalási szakasza, amely várhatóan 2009 második félévében kezdődik, 1 teljes munkaidős álláshelyet fog igényelni. A legfontosabb feladatok a következők lesznek:

– részvétel az EMKP Bizottsága és az EMKP Tudományos Tanácsa ülésein (tagként), évente kb. három-négy kétnapos ülés (igazgató/csoportvezető),

– részvétel a pályázatok értékelésében (megfigyelőként), évente két-három nap (projektfelelős tisztviselő),

– részvétel műhelytalálkozókon és terjesztési célú rendezvényeken, évente két-három alkalom (projektfelelős tisztviselő),

– megállapodás a célzott végrehajtó struktúrával: tárgyalások lefolytatása és előkészítés (projektfelelős tisztviselő + asszisztens),

– a végrehajtás figyelemmel kísérése az éves jelentések alapján, az időközi és a záróértékelés koordinálása (projektfelelős tisztviselő),

– az EMKP végrehajtásának ellenőrzése: könyvvizsgálat és jogi audit (pénzügyi tisztviselő).

8.2.6. A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások millió EUR (három tizedesjegyig) |

2009. év | 2010. év | 2011. év | 2012. év | 2013. év és később | ÖSSZESEN |

08 01 02 11 01. – Kiküldetések | 0,007 | 0,014 | 0,014 | 0,014 | 0,056 | 0,105 |

08 01 02 11 02. – Ülések és konferenciák |

08 01 02 11 03. – Bizottságok[31] |

08 01 02 11 04. – Tanulmányok és konzultációk |

08 01 02 11 05. – Információs rendszerek |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (08 01 02 11.) | 0,007 | 0,014 | 0,014 | 0,014 | 0,056 | 0,105 |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások Független szakértők az időközi és a záróértékeléshez | 0,030 | 0,050 | 0,080 |

A referenciaösszegbe bele NEM tartozó személyi és kapcsolódó költségeken kívüli igazgatási kiadások összesen | 0,007 | 0,014 | 0,014 | 0,044 | 0,106 | 0,185 |

A személyi állománnyal összefüggő és az igazgatási jellegű, a referenciaösszegben nem szereplő kiadások adatait a hetedik keretprogram igazgatási előirányzatai közötti belső átcsoportosításnak kell tekinteni.

Számítás – A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások |

Kiküldetések – a költségszámítás alapfeltevései: az utazási költség kiküldetésenként átlagosan 700 EUR, a napidíj 149,63 EUR; a kiküldetések átlagos időtartama 1,5 nap; a kiküldetések száma és jellege: két tisztviselő évente 4 alkalommal utazik az EMKP üléseire, egy tisztviselő évente 3-szor utazik műhelytalálkozókra és egyéb rendezvényekre, egy tisztviselő évente 4-szer utazik az EMKP-vel kapcsolatos, Brüsszelen kívül tartandó bizottsági ülésekre. 2009-re az éves költségek felét feltételeztük. Külső támogatás – a költségszámítás alapfeltevései: az időközi és a záróértékelésben 3 külső szakértő vesz részt; az időközi értékelés költsége 30 000 EUR, a záróértékelésé 50 000 EUR (beleértve a szakértők költségeit, a napidíjakat és az utazási költségeket is). |

[1] Az EURAMET e.V. az EMKP célzott végrehajtó struktúrája. 2007-ben, nonprofit társaságként alapították a német jog alapján, és az európai regionális metrológiai szervezet szerepét tölti be.

[2] 1982/2006/EK határozat, HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

[3] 2006/971/EK határozat, HL L 400., 2006.12.30., 86. o.

[4] HL C ., ., . o.

[5] HL C ., ., . o.

[6] HL C ., ., . o.

[7] HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

[8] HL L 400., 2006.12.30., 86. o.

[9] C(2007) 2460, 2007. június 11.

[10] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[11] HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

[12] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[13] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[14] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[15] HL C 323., 2006.12.30., 1. o.

[16] HL L 391., 2006.12.30., 1. o.

[17] A többi összegtől eltérően ezek az összegek a részt vevő államok által nyújtott, közösségi hozzájárulást megalapozó hozzájárulás számítása szempontjából kötelező maximumot jelentenek.

[18] A közösségi hozzájárulás felhasználásának figyelemmel kísérése minden olyan előzetes és utólagos ellenőrzés és audit jellegű tevékenységet magában foglal, amely a Bizottság által a célzott végrehajtó struktúrára ruházott végrehajtási feladatok kielégítő módon történő elvégzéséhez szükségesnek mutatkozik. Ezeknek a tevékenységeknek az a célja, hogy ésszerű keretek között bizonyosságot lehessen szerezni a mögöttes ügyletek jog- és szabályszerűségéről, valamint arról, hogy az elszámolt költségek valóban támogathatók voltak.

[19] Javasoljuk, hogy ez a kezdeményezés 2010-től külön költségvetési tétel alatt szerepeljen.

[20] Differenciált előirányzat.

[21] Az EMKP célzott végrehajtó struktúrájának működési költségeihez tartozó támogató kiadások. Ez az összeg a hetedik keretprogramban az igazgatási költségekre előírt felső határig (16 millió EUR) nem kerül figyelembevételre.

[22] A referenciaösszeg az EMKP-hez nyújtott közösségi hozzájárulás.

[23] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[24] Szükség esetén, azaz ha a fellépés időtartama hat évnél hosszabb, a táblázat további oszlopokkal bővíthető.

[25] Az 5.3. szakaszban leírtak szerint.

[26] Az EMKP célzott végrehajtó struktúrájában nem fognak bizottsági tisztviselők dolgozni.

[27] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[28] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[29] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[30] Hivatkozni kell az érintett végrehajtó ügynökség(ek)re vonatkozó pénzügyi kimutatásra.

[31] Nevezze meg a bizottság típusát és azt a csoportot, amelyhez a bizottság tartozik.