52008PC0401

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 16.7.2008

COM(2008) 401 végleges

2008/0152 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közösségi ökocímkerendszerről

(a Bizottság előterjesztése){SEC(2008) 2118}{SEC(2008) 2119}

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

1.1. Célkitűzés

E rendelet általános célja, hogy egyes termékek és szolgáltatások környezetvédelmi teljesítményére vonatkozóan a kiemelkedő piaci szereplők gyakorlata alapján meghatározott referenciák felállításával ösztönözze a termékek fenntartható előállítását és fogyasztását, illetve a szolgáltatások fenntartható nyújtását és igénybevételét. Az ökocímke a fogyasztók figyelmét azokra a termékekre és szolgáltatásokra hivatott irányítani, amelyek saját kategóriájukon belül teljesítik ezeket a teljesítményreferenciákat.

Szintén ezekre a teljesítményreferenciákra épül majd azoknak a környezetvédelmi szakpolitikai eszközöknek a fejlesztése és végrehajtása, amelyeknél kívánalom az egységes piacon belüli következetesség, így például a közbeszerzőket érintő környezetvédelmi követelmények meghatározásánál, illetve a termékek esetleges jövőbeni minimumkövetelményeire vonatkozó ajánlásoknál.

1.2. Általános háttér

A közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszeréről szóló rendelet[1] 20. cikkének értelmében az 1992 óta hatályos közösségi ökocímkerendszert a Bizottságnak felül kell vizsgálnia, és amennyiben szükségesnek ítéli, javaslatot kell tennie módosítására. Amint arra az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és egyéb szervezetek több ízben is rámutattak, környezetünk állapota egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Ebben az értelemben a globális felmelegedés – jelenleg a figyelem homlokterében álló – problémája csak egy a sok közül, számos egyéb is jelentkezik, például a biodiverzitás csökkenésével, a levegő- és vízszennyezéssel vagy az ózonréteg elvékonyodásával.

A szakpolitikai háttér részletes leírását, illetve a jogi eszköz választásának indokolását a hatásvizsgálat ismerteti.

1.3. Meglévő közösségi rendelkezések

A javaslat a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszeréről szóló, 2000. július 17-i 1980/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet helyébe kíván lépni.

1.4. Összhang az egyéb közösségi szakpolitikákkal és jogszabályokkal

Az ökocímkerendszerre irányuló javaslat szervesen illeszkedik az Európai Bizottság fenntartható termeléssel és fogyasztással kapcsolatos, nagyobb ívű szakpolitikai keretszabályozásába (SCP). Csökkentenünk kell a gyártási módszerekből és a fogyasztási szokásokból eredő, környezetünkre, egészségünkre és természeti erőforrásainkra kedvezőtlenül ható tényezőket. A Bizottság elsődleges feladatának tekinti, hogy meghatározza a természeti erőforrásokat, a környezetet és az egészséget terhelő ezen hatások mérséklésére irányuló különböző eszközök integrált alkalmazásának átfogó szabályozási kereteit. Amint arra a hatásvizsgálat is kitér, egy harmadik fél által tanúsított, valamint többszempontú követelményrendszeren és életciklus-szemléleten[2] alapuló ökocímkézési rendszer a gerincét képezheti az említett SCP-eszközök ötvözetének. Az ökocímkerendszer jelentőségét pedig már számos korábbi szakpolitikai dokumentum, köztük az integrált termékpolitikáról szóló bizottsági közlemény[3] és a 6. környezetvédelmi cselekvési program[4] is hangsúlyozta.

2. AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI ÉS A HATÁSVIZSGÁLAT

2.1. Konzultációk

Az ökocímkézésre vonatkozó felülvizsgálati és hatásvizsgálati eljárás 2002 februárjában indult, egy ökocímke tárgyú, kimerítő értékelő tanulmánnyal[5]. A felülvizsgálaton túl az érdekeltek bevonásával számos alkalommal egyeztetésre is sor került, a legkiemelkedőbb ezek közül a 2007 elején tartott nyilvános online konzultáció volt.

A hatásvizsgálat épített ezen konzultációknak az alábbiakban összefoglalt következtetéseire.

2.2. Hatásvizsgálat

Az ökocímkerendszer által nyújtott lehetséges előnyök:

Egységes piaci környezetben az tűnik ésszerűnek, ha a termékek környezetvédelmi jellemzőinek ellenőrzése terén a különböző tagállami teljesítményreferenciák helyébe egységes iránymutatás lép. Az Európai Unió teljes egészére kiterjedő rendszerben könnyebben érvényesülnek azok a vállalkozások, amelyek növelni kívánják a „környezetbarát” termékek forgalmazását az EU-ban, a fogyasztók pedig tartózkodási helyüktől függetlenül hozzájuthatnak az úgynevezett „zöld” termékekhez, abban a biztos tudatban, hogy azok mindenhol azonos feltételeken alapuló környezetvédelmi tanúsítvánnyal rendelkeznek. Az EU ökocímke az egyetlen olyan hivatalosan elismert minősítési rendszer, amely a teljes belső piacot érinti – a meglévő nemzeti vagy regionális ökocímkerendszerek azt csak részben fedik le.

Ha a fogyasztók, illetve a magán- és közbeszerzők környezetvédelmi szempontokat is érvényesíteni kívánnak a piacon forgalmazott termékek vagy szolgáltatások kiválasztásakor, fontos, hogy egyértelmű és hiteles követelményrendszer álljon rendelkezésükre a ténylegesen „zöld” termékek és egyéb versenytársaik megkülönböztetéséhez. Az ökocímke lényeges eleme lehet a környezetbarát termékek fejlesztésének és értékesítésének előmozdítását célzó bármely intézkedéscsomagnak, mivel egyértelmű referenciaalapot biztosít a piac számára; követelményei például egy zöld közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásába is beépíthetők.

A jelenlegi rendszer eredményessége:

Az ökocímkerendszer vizsgálata és a konzultációk során világossá vált, hogy mikroszinten a rendszer már eredményes, hiszen hozzájárul a résztvevő szervezetek környezetvédelmi teljesítményének növeléséhez. A konzultációs folyamat arra is rámutatott, hogy a rendszer eredeti elgondolása EU-szakpolitikai szempontból ma is ugyanúgy érvényes és követendő. A tagállamok fogyasztóinak megbízható környezetvédelmi tanúsítványt ad, a vállalkozásoknak pedig lehetőséget biztosít termékeik egységes páneurópai vagy globális megjelölésére.

Az EU-ökocímke emellett hasznos fokmérője a környezetvédelmi teljesítménynek, a következők szerint:

- Az EVER vizsgálat[6] megerősíti, hogy az uniós ökocímkézési követelményeket külső vállalkozások is érvényesítik magukra nézve: a megkérdezett vállalatok több mint fele kijelentette, hogy az ökocímke-kritériumokhoz igazítja saját környezetvédelmi teljesítményét, még ha nem is kért minősítést a címke használatára.

- Az energiafogyasztó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó irányelv[7] értelmében, ha egy adott termék ökocímke-tanúsítvánnyal rendelkezik, akkor ezzel a végrehajtási intézkedések követelményeinek is automatikusan megfelel.

- Más ökocímkerendszerek is építenek az EU-ökocímke követelményrendszerére, például az osztrák ökovédjegy vagy a „Nordic Swan” címke. Bizonyos saját termékcsoportok vonatkozásában mindkét címkerendszer az uniós kritériumok szó szerinti átvétele mellett döntött.

Annak ellenére, hogy a rendszerben egyre több vállalat rendelkezik tanúsítvánnyal, az továbbra is mindössze 26 termékcsoportot érint, és csak mintegy 500 vállalat állít elő ökocímkével jelzett termékeket. Habár az ökocímkével ellátott termékek éves forgalma több mint 1 milliárd EUR nagyságrendű, ez a potenciális uniós piacnak mégis csak elenyésző hányadát képviseli.

A javasolt megközelítés:

A hatásvizsgálat tanúsága szerint a jelenlegi rendszer nem teljesíti maradéktalanul a kitűzött célokat, mivel csak korlátozottan ismert, és az ágazatban a rendkívül bürokratikus eljárások és adminisztráció miatt alkalmazása nem terjedt el széles körben.

A rendszer módosítására és egyszerűsítésére ezért a javaslat az alábbi intézkedéscsomagot terjeszti elő:

- A rendelet pontosabb hozzáigazítása más, a fenntartható előállításra és fogyasztásra irányuló fellépéshez

- A címke hatályának kiterjesztése

- A különböző ökocímkerendszerek összehangolását támogató intézkedések bevezetése

- Több termékcsoport / a követelmények gyorsabb kidolgozása

- Sablon használata a követelmények dokumentációjában a felhasználóbarát alkalmazás érdekében

- A követelmények kiegészítése a zöld közbeszerzési eljárásra vonatkozó iránymutatással

- Az éves díjak eltörlése és az értékelési eljárás leegyszerűsítése

- Kölcsönös szakértői értékelés biztosítása a felelős szerveknek

- Erőteljesebb marketing

- Javaslat a termékek környezetvédelmi teljesítményére vonatkozóan kötelező normák felállítására

- A követelményrendszer dokumentációjának ésszerűsítése a termékek legmeghatározóbb környezeti hatásaira összpontosítva, magas mérce fenntartása mellett.

Célkitűzések és a várt eredmények:

Az ökocímkerendszer átdolgozása nyomán az EU-ökocímke a következőkkel teljesedik ki:

- Ismertség és elismertség az EU 27 tagállamában és világszerte. Az eredményesség fokmérője középtávon, ha az ökocímkét az EU-n belül mind a fogyasztók, mind a vállalatok ismerik.

- Követelmények azon termékek és szolgáltatások vonatkozásában, amelyekben az ökocímke használata a legtöbb hozadékkal jár, különösen amelyek viszonylag nagy mértékben terhelik a környezetet, de épp ezért rendkívüli fejlesztési lehetőségeket tartogatnak. (2015-ig a jelenlegi 25 termékcsoport kiegészítése 40-50 termékcsoportra)

- Az ökocímkével fémjelzett termékek fogyasztói kínálatának növelése. (az ökocímkével ellátott termékcsoportok esetében 10%-os piaci részesedéssel)

- A közbeszerzők által könnyen használható követelménydokumentáció.

- Más nemzeti vagy globális címkerendszerekkel rendkívüli mértékben összeegyeztethető ökocímke.

- A vállalatok viszonylag könnyen és kevés költséggel megszerezhetik az ökocímke-tanúsítványt, ez mégsem jár színvonalcsökkenéssel, s a címke hiteles marad a fogyasztók és környezetvédelmi csoportok számára.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1. Jogalap

A jogi eszközt egyértelműen az EK-Szerződés 175. cikkében található környezetpolitikai megfontolások indokolják. A közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszeréről szóló 1980/2000/EK rendelet már szintén erre a jogalapra épült.

3.2. Szubszidiaritás és arányosság

Az ökocímkére vonatkozó ezen rendeletjavaslat megteremti a környezetvédelmi teljesítményreferenciák uniós szintű felállításának kereteit, technikai követelmények alapján. A javaslat továbbá jogi kereteket biztosít a vállalkozásoknak annak tanúsítására, hogy a tagállamok felügyelete mellett teljesítik a követelményeket.

3.3. Az eszközök megválasztása

Figyelembe véve a Közösség egészében érvényes, egyértelmű és egységes szabályzás iránti igényt a rendszer működésére vonatkozóan, egy európai parlamenti és tanácsi rendelet tűnik a legmegfelelőbb eszköznek. Korábban az európai ökocímke odaítélésének rendszerét mindvégig a 880/1992/EK és az 1980/2000/EK rendelet szabályozta. A rendszer működésének keretfeltételeiben nem állt be olyan változás, amely eltérő jogi eszköz alkalmazását indokolná.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK

Lásd a mellékletben szereplő pénzügyi kimutatásokat.

5. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

5.1. Egyszerűsítés

A javaslat a jogszabályok egyszerűsítését célzó gördülő program (lásd: COM(2008) 33) idevonatkozó kötelezettségvállalásainak szellemében készült.

Az adminisztratív összköltség, ezen belül a rendszer igazgatásáért felelős közhivatalok költségei nem számszerűsíthetők, hiszen olyan önkéntes alapú eszközzel állunk szemben, amelynek költségei nagy mértékben az ágazati alkalmazás szintjétől és a címkét használók megfelelését vizsgáló piacfelügyelet járulékos költségeitől függnek.

A kiválasztott mikroalternatíváknak az egyes eljárások igazgatási költségeire gyakorolt hatását viszont meg lehet vizsgálni. Ebben a vonatkozásban külön meg kell említeni, hogy a szigorúan bizottsági értelemben vett igazgatási költségekkel kapcsolatban az ökocímke-rendelet nem ró semminemű adminisztratív terhet a vállalkozásokra, hiszen a rendszer önkéntes alapú, és a vállalkozások szabadon dönthetnek a részvételről.

A rendelet hozzáigazítása más, a fenntartható előállításra és fogyasztásra irányuló bizottsági fellépéshez: a termékeket szabályozó szakpolitikai eszközök szinergiájának erősítését jelenti, melynek nyomán a követelményrendszer harmonizált keretszabályozásba ágyazódik. Ezzel egyben csökkennek a vállalkozások adminisztratív terhei.

A különböző ökocímkerendszerek összehangolását támogató intézkedések bevezetése: A több ökocímkére pályázó vállalkozások esetében a feltételek összehangolását támogató intézkedések eredményeképpen csökkennek az adminisztratív terhek. Ha egy adott vállalkozás egy ökocímkével már rendelkezik, a vizsgálatok költségei akár 100%-kal is csökkenthetők, hiszen nincs szükség további vizsgálatra vagy ellenőrzésre. A pénzügyi terhek csökkenése különösen a kis- és középvállalkozások szempontjából bír jelentőséggel.

Több termékcsoport / a követelmények gyorsabb kidolgozása: A követelmények kidolgozásának egyszerűsödésével minden résztvevő költségei csökkennek (kevesebb egyeztetés is elégséges), ám a több termékcsoportot is érintő fejlesztés nyilvánvalóan többletköltségekkel jár.

A „rendszermódosítás” alternatíva egyik jellemzője, hogy az ökocímkerendszer számára hozzáférhetőbbé teszi a területen más rendszerek (például a tagállamok nemzeti címkerendszerei, a globális ökocímkézési hálózat), illetve a Bizottság egyéb irányú munkájának (energiafogyasztó termékekről szóló irányelv vagy a fenntartható termelésre és fogyasztásra, valamint a fenntartható iparpolitikára vonatkozó cselekvési terv) keretében tett eddigi erőfeszítéseket. Ezzel időt és pénzt takarít meg, mert nem elszigetelten kell kidolgozni az ökocímke-követelményeket.

Sablon használata a követelménydokumentációban a felhasználóbarát alkalmazás érdekében: A követelménydokumentáció egységesítésével és egyszerűbb használatával csökkennek a vállalkozások és a követelmény alapú technikai előírásokat alkalmazó közbeszerző testületek adminisztratív terhei.

A követelmények kiegészítése a zöld közbeszerzési eljárásra vonatkozó iránymutatással: Az előzőekben említetteknek megfelelően a közbeszerzésért felelős tisztviselők könnyebben hozzáférhetnek az EU egységes követelményrendszeréhez, a vállalatok pedig kiegyenlített versenyfeltételek mellett pályázhatnak, ha a szerződések technikai előírásai ugyanazon követelményrendszeren alapulnak az EU tagállamaiban. A tagállamok is pénzt takarítanak meg, mert azonos követelményrendszert alkalmazhatnak az ökocímkézés és a közbeszerzés tekintetében.

Az éves díjak eltörlése: A felelős hatóság jelenlegi közvetlen díjbevétele közel 1 milliárd EUR évente az EU 27 tagállamában. Ez a közvetlen bevétel a díjak eltörlésével kiesik, viszont csökkennek a vállalkozások adminisztratív terhei. A megtakarítás vállalatonként évi fél munkanappal egyenértékű, emellett az intézkedés az éves díjfizetési kötelezettség alól is mentesít. A tagállamok vonatkozásában a rendszer működtetésével járó adminisztratív terhek változatlanok maradnak, mivel a jelenlegi rendszer értékelési és ellenőrzési tevékenységeinek végrehajtásához és igazgatásához éppen annyi munka szükséges, mint az új javaslat szerinti piacfelügyelethez. Mivel azonban a követelmények egyszerűsödnek, a felügyelet várhatóan kevesebb adminisztrációt igényel majd.

5.2. Hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezése

A jelenleg hatályos 1980/2000/EK rendelet hatályát veszti.

5.3. Felülvizsgálati/módosító/megszüntetési záradék

A rendelet felülvizsgálati záradékot tartalmaz.

2008/0152 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közösségi ökocímkerendszerről (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[8],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[9],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[10],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[11],

mivel:

(1) A közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszeréről szóló, 2000. július 17-i 1980/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[12] célja egy önkéntes ökocímkerendszer közösségi odaítélési alapjainak meghatározása, s ezzel egyfelől olyan termékek népszerűsítése, amelyek teljes életciklusukat tekintve kisebb mértékben károsítják a környezetet, másfelől a fogyasztók tájékoztatása a termékek környezeti hatásairól pontos, nem megtévesztő és tudományosan megalapozott információk alapján.

(2) Az 1980/2000/EK rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján megállapítást nyert, hogy a hatékonyság növelése és a működés ésszerűsítése érdekében a közösségi ökocímkerendszer módosításra szorul.

(3) A közösségi ökocímke-rendelet hatályának kiterjesztésével megakadályozható a különböző egyéb ökocímkézési rendszerek elterjedése, és nőhet a környezetvédelmi teljesítmény azokban az ágazatokban, ahol a környezetre gyakorolt hatás a fogyasztói választást befolyásoló tényező. A világos elkülönítés érdekében azonban e rendelet hatályát egyeztetni kell az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet[13] hatályával.

(4) A közösségi ökocímkerendszer része az Európai Bizottság fenntartható termelésre és fogyasztásra vonatkozó szakpolitikájának, amely az előállítás és a fogyasztás környezet- és egészségkárosító, a természeti erőforrásokat kimerítő hatásainak csökkentésére irányul. A rendszer az ökocímke használatán keresztül azokat a termékeket kívánja népszerűsíteni, amelyek kiemelkedő környezetvédelmi teljesítménnyel rendelkeznek. Ennek megfelelően indokolt az a kívánalom, hogy az ökocímke-tanúsítvány odaítélési követelményeinek alapja a környezetvédelem terén kiemelkedő, közösségi piacon forgalmazott termékek környezetvédelmi teljesítményszintje legyen. Az említett követelményeknek az egyszerű alkalmazhatóság érdekében közérthetőnek kell lenniük, ezért a termékek legmeghatározóbb környezeti hatásaira kell korlátozódniuk.

(5) Lehetővé kell tenni, hogy az érdekelt felek bármelyike az élére állhasson az ökocímke-követelmények fejlesztésére és módosítására irányuló törekvéseknek, amennyiben követi a közös eljárásrendet, és a folyamatot a Bizottság koordinálja. Annak érdekében, hogy a közösségi fellépés a szabályozási környezet egészében következetes legyen, indokolt továbbá az a kívánalom, hogy az ökocímkézésre vonatkozó követelményrendszer kidolgozása a Bizottság legutóbbi környezetvédelmi stratégiáira, így a környezetvédelmi cselekvési programok, a fenntartható fejlődési stratégiák és az éghajlatváltozással foglalkozó programok célkitűzéseire is építsen.

(6) A közösségi ökocímkerendszer egyszerűsítéséhez és az ökocímke használatával járó adminisztratív terhek csökkentéséhez a jelenlegi értékelési és ellenőrzési eljárásokat nyilvántartási rendszerrel kell felváltani.

(7) Csökkenteni kell az ökocímke használatának költségeit ahhoz, hogy alkalmazása szélesebb körben elterjedjen, és ne érintse hátrányosan a követelményeit teljesítőket.

(8) Az ökocímke-használatra vonatkozó eljárás egyszerűsödésével indokolt rendelkezni az ökocímke használatának feltételeiről, és azok teljesítése érdekében elő kell írni a felelős szervek számára a hitelesítést, melynek eredményeitől függően az ökocímke használata akár el is utasítható. Indokolt követelmény továbbá a tagállamokkal szemben, hogy határozzanak meg szankciókat arra az esetre, ha az ezen rendeletben foglaltak sérülnének, illetve biztosítsák azok végrehajtását.

(9) Promóciós fellépésekkel kell gondoskodni arról, hogy a közösségi ökocímke fogalma jobban beépüljön a köztudatba, és ennek nyomán a fogyasztók tisztában legyenek a címke jelentésével, és tájékozottabban dönthessenek egy adott termék megvásárlásakor.

(10) A környezetvédelmi címkével ellátott termékek forgalmazásának nemzeti és közösségi szintű előmozdítása érdekében, valamint a fogyasztók elbizonytalanítását elkerülendő szorosabban össze kell hangolni a közösségi ökocímkerendszert és a tagállamok ökocímkerendszereit.

(11) A nyilvántartási rendszer, a piacfelügyelet és az ökocímke használatának szabályozása csak úgy lehet egységes a Közösségen belül, ha a felelős szervek egymás működését is értékelik.

(12) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[14] összhangban kell elfogadni.

(13) A Bizottságot mindenekelőtt fel kell hatalmazni az ökocímke használatára vonatkozó követelmények elfogadására, és e rendelet mellékleteinek módosítására. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és céljuk ezen rendelet nem lényegi elemeinek módosítása többek között új, nem lényegi elemekkel történő kiegészítés révén, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(14) Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében ezért e rendelet az 1980/2000/EK rendelet helyébe lép.

(15) Az 1980/2000/EK rendeletről a jelen rendeletre való zökkenőmentes áttérést megfelelő átmeneti rendelkezésekkel kell biztosítani.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet meghatározza a közösségi ökocímkerendszer létrehozásának és alkalmazásának szabályait.

2. cikk Hatály

Ez a rendelet a közösségi piacon forgalmazás, fogyasztás vagy használat céljából – akár fizetés ellenében, akár térítésmentesen – kínált minden árura vagy szolgáltatásra alkalmazandó (a továbbiakban: termékek).

A 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[15] 2. cikke értelmében vett élelmiszertermékek tekintetében ez a rendelet csak a feldolgozott élelmiszerekre, valamint a halászati és az akvakultúra-termékekre alkalmazandó.

3. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „termékcsoport”: hasonló rendeltetésű, felhasználású vagy fogyasztói megítélésű áruk vagy szolgáltatások csoportja.

2. „fogyasztó”: minden természetes vagy jogi személy, aki felhasználásra vagy fogyasztásra, illetve gyártáshoz vagy forgalmazáshoz a piacon terméket vásárol vagy kap.

3. „környezeti hatás”: a környezet bárminemű változása, amelyet részben vagy egészben egy adott termék idéz elő életciklusa során.

4. „környezetvédelmi teljesítmény”: a gyártó eredményei egy adott termék környezeti hatást kiváltó jellemzőinek kezelésében.

4. cikk Felelős szervek

1. Minden tagállam biztosítja az e rendeletben előírtak végrehajtásáért felelős szerv vagy szervek (a továbbiakban: felelős szerv vagy szervek) kijelölését és működését. Ha párhuzamosan több felelős szerv is működik, a tagállam meghatározza azok hatáskörét és a rájuk vonatkozó koordinációs követelményeket.

2. A felelős szervek összetétele garantálja a függetlenséget és a pártatlanságot, eljárásrendjük pedig biztosítja a működés és a bevont érdekelt felek tevékenységeinek átláthatóságát.

5. cikk Az Európai Unió ökocímkézésért felelős bizottsága

1. A Bizottság létrehozza az Európai Unió ökocímkézésért felelős bizottságát (EUÖB), és a 4. cikkben említett, felelős szervek, valamint egyéb érdekelt felek képviselői közül kinevezi annak tagjait. Az EUÖB munkájával hozzájárul az ökocímke-használat követelményeinek kidolgozásához és módosításához, valamint a közösségi ökocímkerendszer végrehajtásának felülvizsgálatához. Az említett területeken szaktanácsadást és támogatást biztosít a Bizottság részére, különösen a minimális környezetvédelmi teljesítménykövetelményekre vonatkozó ajánlásokkal.

2. A Bizottság gondoskodik róla, hogy az EUÖB saját működési területén belül az egyes termékcsoportokban érdekelt felek, így a felelős szervek, a gyártók, a kiskereskedők, az importőrök, a környezet- és fogyasztóvédelmi szervezetek a bizottságon belül egyenlő arányban képviseltessék magukat.

6. cikk Az ökocímke-kritériumokra vonatkozó általános követelmények

1. Az ökocímke használatának követelményei a termékek környezetvédelmi teljesítményén, valamint a Közösség legutóbbi környezetvédelmi stratégiáin alapulnak.

2. A környezetvédelmi teljesítmény meghatározásához a környezetvédelem terén a közösségi piacon legjobban teljesítő termékek adnak viszonyítási alapot. Ehhez meg kell vizsgálni a termékek életciklusa során a környezetet érintő legsúlyosabb hatásokat, különösen az éghajlatváltozást előidéző hatásokat, a természetre és a biodiverzitásra gyakorolt hatást, az energia- és az erőforrás-felhasználást, a hulladéktermelést, a szennyezőanyag-kibocsátást minden környezeti elem esetében, a környezetszennyező fizikai hatásokat, valamint a veszélyes anyagok használatát, illetve kibocsátását.

3. Az ökocímke-követelmények rögzítik azokat a környezetvédelmi előírásokat, amelyeket egy adott terméknek teljesítenie kell az ökocímke engedélyezett használatához.

4. A környezetvédelmi követelmények meghatározásakor figyelembe kell venni a környezeti előnyök és hátrányok tiszta egyenlegét, s ezen belül egészségvédelmi és biztonsági szempontokat a vizsgált termékek különböző életszakaszaiban.

5. A rendszer annak tanúsítására is követelményeket támaszt, hogy az ökocímkével ellátott termékek eredeti rendeltetésüknek megfelelően működnek.

6. Az ökocímke használatára vonatkozó követelmények építenek más környezetvédelmi címkerendszerek követelményeire is, ha egy adott termékcsoportban már léteznek.

7. cikk Az ökocímke-használat követelményeinek kidolgozása és felülvizsgálata

1. Az EUÖB-vel történt egyeztetést követően a Bizottság elindítja és koordinálja az ökocímke-használat követelményeinek kidolgozását és felülvizsgálatát.

A tagállamok, a felelős szervek és egyéb érdekeltek szintén kezdeményezhetik az ökocímke-használat követelményeinek kidolgozását vagy felülvizsgálatát, illetve az ez irányú törekvések élére állhatnak, miután egyeztettek az EUÖB-vel.

Az ökocímke használatára vonatkozó követelmények kidolgozását vagy felülvizsgálatát kezdeményező vagy koordináló érdekelt fél az I. melléklet A. részében foglalt eljárásrendnek megfelelően a következő dokumentációt készíti el:

1. előzetes jelentés

2. követelménytervezet javaslata

3. a követelménytervezet javaslatát adatokkal alátámasztó technikai jelentés

4. zárójelentés

5. kézikönyv az ökocímke lehetséges használóinak és a felelős szerveknek

6. kézikönyv a közbeszerzési eljárások ajánlatkérő hatóságai részére.

2. Amennyiben egy adott termékcsoport ökocímke-használatára vonatkozóan nincsenek megállapítva közösségi követelmények, de más ökocímkerendszerek azt már szabályozzák, az adott ökocímkerendszert elismerő tagállam – a Bizottsággal és az EUÖB-vel folytatott konzultációt követően – javaslatot tehet ezen követelmények kidolgozására a közösségi ökocímkerendszeren belül.

Ilyen esetekben alkalmazható az I. melléklet B. részében rögzített gyorsított követelményállítási eljárás, amennyiben a követelményjavaslatot az I. melléklet A. részében foglaltakkal összhangban dolgozták ki.

3. Az akvakultúra-termékektől különböző feldolgozott élelmiszerek esetében a kidolgozott követelmények csak a feldolgozásra, a szállításra és a csomagolásra vonatkozhatnak.

8. cikk Az ökocímke használatára vonatkozó követelmények meghatározása

1. A Bizottság az EUÖB-vel történő egyeztetést követően intézkedéseket fogad el az egyes termékcsoportok konkrét ökocímke-követelményeinek meghatározásához.

Ezeket az intézkedéseket – amelyek célja az ezen rendelet nem lényegi elemeinek kiegészítéssel történő módosítása – a 16. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2. Az (1) bekezdésben említett intézkedések részeként a Bizottság:

7. megállapítja az ökocímke-követelményeknek való megfelelés ellenőrzési kritériumait az egyes termékek vonatkozásában;

8. amennyiben erre mód van, megnevezi azt a három fő környezetvédelmi jellemzőt, ami az ökocímkére kerül;

9. meghatározza a követelmények és az értékelési kritériumok érvényességi időtartamát.

3. A követelmények és az értékelési kritériumok érvényességi időtartamát valamennyi ökocímke-követelménysoron belül meg kell határozni minden termékcsoportra vonatkozóan.

9. cikk Az ökocímke-használat nyilvántartásba vétele

1. Az ökocímke használatához a gyártóknak, importőröknek, szolgáltatóknak, nagy- és kiskereskedőknek a 4. cikkben említett, felelős szervek egyikénél nyilvántartásba kell vetetniük magukat az alábbi szabályoknak megfelelően:

10. ha a termék egyetlen tagállamból származik, a nyilvántartásba vételt az adott tagállam felelős szervénél kell kérelmezni;

11. ha a termék azonos formában több tagállamból származik, a nyilvántartásba vételt az érintett tagállamok egyikének felelős szervénél kell kérelmezni;

12. ha a termék a Közösségen kívülről származik, a nyilvántartásba vételt a termék rendeltetési helye szerinti bármely tagállam felelős szervénél kell kérelmezni.

Az ökocímke két lehetséges formátumát a II. melléklet mutatja.

Az ökocímke kizárólag a nyilvántartásban szereplő és a vonatkozó ökocímke-követelményeket teljesítő termékeken használható.

2. A nyilvántartásba vételi kérelem tartalmazza a kereskedő nevét és címét, a kérdéses termékcsoport megnevezését, valamint a termék teljes leírását.

A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a kérdéses termékcsoporttal kapcsolatos ökocímke-követelményeket meghatározó bizottsági intézkedésben előírt minden igazoló dokumentumot.

3. A nyilvántartásba vételi kérelem feldolgozásáért a kérelmet elbíráló, felelős szerv 200 EUR összeghatárig díjat számolhat fel. Amennyiben a kérelem díjköteles, az ökocímke használatának feltétele a díj határidőre történő kifizetése.

4. A nyilvántartásba vételi kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül a felelős szerv ellenőrzi a (2) bekezdésben említett dokumentumokat.

Amennyiben a dokumentumokat hiánytalannak találja, a felelős szerv minden egyes termékhez nyilvántartási számot rendel.

5. Amint a nyilvántartási szám rendelkezésre áll, a kereskedő feltüntetheti a címkét a terméken. A termék címkéjén ebben az esetben a nyilvántartási számnak is szerepelnie kell.

6. A terméket nyilvántartó, felelős szerv minden bejegyzésről tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság összesített jegyzéket készít, amelyet rendszeresen frissít. A jegyzék nyilvánosan hozzáférhető.

7. Az ökocímke a nyilvántartásban szereplő termékeken és azok reklámanyagain tüntethető fel.

8. A nyilvántartásba vétel nem érinti az adott termék különböző életszakaszaiban érvényes nemzeti és közösségi jogszabályokban foglalt környezetvédelmi és egyéb törvényi kötelezettségeket.

9. Az ökocímke használatának joga nem jelenti azt, hogy az ökocímke egyben védjegy részeként is használható.

10. A 834/2007/EK rendelet követelményeit nem kielégítő akvakultúra-termékektől különböző feldolgozott élelmiszereken elhelyezett ökocímke mellett – ugyanazon a látómezőn belül – olyan kiegészítő jelzést is el kell helyezni, amely arról tájékoztat, hogy a címke csak a termék feldolgozásának, szállításának vagy csomagolásának környezetvédelmi teljesítményére utal.

Az első albekezdésben foglalt rendelkezés a 834/2007/EK rendelet 24. cikkében előírt jelöléssel ellátott feldolgozott élelmiszerekre is alkalmazandó.

10. cikk A közösségi ökocímke használatának piaci felügyelete és szabályozása

1. Tilos minden olyan címke vagy logó használata, illetve valótlan tartalmú vagy megtévesztő reklámozása, amely a közösségi ökocímkével való összetévesztéshez vezethet.

2. A terméket nyilvántartó, felelős szerv rendszeres jelleggel, illetve panasz esetén köteles ellenőrző vizsgálatot folytatni az általa rögzített bejegyzésekkel kapcsolatban. Az ellenőrző vizsgálat akár szúrópróbaszerű is lehet.

A terméket nyilvántartó, felelős szerv az ökocímkével ellátott termékekkel kapcsolatos minden panaszról tájékoztatja az ökocímke jogos használóját, tőle magyarázatot kérhet. A felelős szerv nem köteles felfedni a jogos használó előtt a panaszos kilétét.

3. Az ökocímke jogos használója lehetővé teszi a terméket nyilvántartó, felelős szerv számára, hogy az elvégezzen minden szükségesnek ítélt vizsgálatot az adott termékcsoportra vonatkozó követelmények és a 9. cikkben foglaltak folyamatos teljesítésének nyomon követésére.

4. Az ökocímke jogos használója a terméket nyilvántartó, felelős szerv kérésére köteles bejárást biztosítani a kérdéses termék előállítási helyszínére.

Az erre vonatkozó kérés előzetes bejelentés nélkül, bármely ésszerű időpontban intézhető.

5. Amennyiben a terméket nyilvántartó, felelős szerv – az ökocímke bejegyzett tulajdonosának előzőleg módot nyújtva az észrevételezésre – úgy találja, hogy az ökocímkével ellátott termékek nem felelnek meg saját termékcsoportjuk követelményeinek, illetve az ökocímke használatakor nem a 9. cikkben foglaltaknak megfelelően jártak el, visszavonhatja a kérdéses termékek ökocímke-használati jogát. Az ökocímke tulajdonosa nem tarthat igényt a 9. cikk (3) bekezdésében említett díj sem részleges, sem teljes visszatérítésére.

A felelős szerv köteles haladéktalanul tájékoztatni a Bizottságot és az összes egyéb felelős szervet a termékek ökocímke-használati jogának visszavonásáról.

6. A terméket nyilvántartó, felelős szerv nem tesz közzé, illetve az ökocímke használatának nyilvántartásához nem kapcsolódó célokra nem használ fel olyan információt, amelyről a megfelelőségi vizsgálat folyamán szerzett tudomást, amikor az ökocímke használatára vonatkozó, a 9. cikkben foglalt rendelkezések teljesítését vizsgálta az ökocímke jogos használójának esetében.

Minden jogosan elvárható lépést megtesz a hozzá benyújtott dokumentumok védelme érdekében, megakadályozva, hogy azokat meghamisítsák vagy illetéktelenül használják.

7. Ha egy felelős szerv tudomására jut, hogy egy piaci forgalomba hozott, ökocímkével ellátott termék nem felel meg az adott termékcsoportra vonatkozó követelményeknek és a 9. cikkben foglaltaknak, haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a terméket nyilvántartó, felelős szervet.

A terméket nyilvántartó, felelős szerv megtesz minden szükséges lépést az adott termékcsoportra vonatkozó követelmények és a 9. cikkben foglaltak teljesítésének vizsgálatához. Ilyen esetekben az (5) bekezdésben ismertetett eljárás alkalmazandó.

11. cikk Tagállami ökocímkerendszerek

Egy adott termékcsoportot érintő közösségi ökocímke-követelmények közzétételét követően kizárólag abban az esetben lehet kiterjeszteni annak a tagállami szinten elismert ökocímkerendszernek a hatályát az adott termékcsoportra, amely a közzététel időpontjában nem terjedt ki a kérdéses termékcsoporta, ha a tagállami rendszer keretében kidolgozott követelmények legalább olyan szigorúak, mint a közösségi ökocímke-követelmények.

12. cikk Az ökocímke népszerűsítése

A tagállamok és a Bizottság az EUÖB tagjaival együttműködve népszerűsítik a közösségi ökocímke használatát, a fogyasztók, gyártók, közbeszerzők, nagy- és kiskereskedők és a közvélemény számára hozott felvilágosító intézkedésekkel és tájékoztatási kampányokkal, ezzel támogatva a rendszer fejlesztését.

13. cikk Kölcsönös szakértői értékelés

A 9. és a 10. cikk egységes alkalmazása érdekében a felelős szervek ellenőrzik egymás munkáját. A vizsgálatot megalapozott és átlátható értékelési kritériumok és előírások alapján folytatják le.

A felelős szervek kölcsönös szakértői értékelésének megfelelő lebonyolítását és szabályait a Bizottság felügyeli. A felelős szervek jelentésben tájékoztatják a Bizottságot a szakértői értékelés eredményeiről, a Bizottság pedig továbbítja az adatokat az EUÖB részére, nyilvános közzétételre.

14. cikk Jelentéstétel

Legkésőbb [a kihirdetéstől számított öt év – adja meg a pontos dátumot] napjáig a Bizottság jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára a közösségi ökocímkerendszer végrehajtásáról. A jelentésnek a rendszer esetleges felülvizsgálatára vonatkozó elemeket is tartalmaznia kell.

15. cikk A mellékletek módosítása

A Bizottság dönthet a 9. cikk (3) bekezdésében rögzített díjhatár emeléséről és módosíthatja a mellékleteket.

Az e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 16. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

16. cikk Szakmai bizottság

A Bizottság munkáját szakmai bizottság segíti.

Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

17. cikk Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok érvényesítése érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb [...]-ig értesítik a Bizottságot ezen rendelkezésekről, és késedelem nélkül tájékoztatást küldenek az ezeket érintő esetleges későbbi módosításokról.

18. cikk Hatályon kívül helyezés

Az 1980/2000/EK rendelet hatályát veszti.

19. cikk Átmeneti rendelkezések

Az 1980/2000/EK rendeletet továbbra is alkalmazni kell az annak 9. cikke szerint kötött szerződésekre, a szerződésekben meghatározott lejárati dátumig.

20. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET Eljárásrend az ökocímke-használat követelményeinek kidolgozásához és felülvizsgálatához

A. SZOKVÁNYOS ELJÁRÁS

Az eljárás során az alábbi dokumentumokat kell elkészíteni:

1. Előzetes jelentés

Az előzetes jelentés a következőket tartalmazza:

- az adott termékcsoport lehetséges környezetvédelmi hozadékainak számszerűsített értéke más hasonló európai vagy nemzeti ökocímkék termékcsoportjaival összefüggő előnyökre is kitérve

- a termékcsoport terjedelme és kiválasztásának indokolása

- a lehetséges kereskedelmi vonatkozások számbavétele

- egyéb környezetvédelmi címkerendszerek követelményeinek elemzése

- az adott termékcsoport ágazatához kapcsolódó hatályos törvények és még le nem zárult jogalkotási folyamatok

- az ágazat közösségi piacára vonatkozó adatok, a mennyiség és a forgalom megjelölésével

- az ökocímkével ellátott termékek piaci térnyerésének jelenlegi és várható alakulása

- a termékcsoporttal összefüggésben elvégzett vagy elvégzendő életciklus-értékelő vizsgálatok alapján megállapított környezeti hatások mértéke és általános kihatásai. Egyéb tudományos eredmények is felhasználhatók. A súlyosnak vagy ellentmondásosnak ítélt kérdésekről részletes jelentés és elemzés készül.

- a jelentés elkészítéséhez felhasznált és összegyűjtött adatok és információk forrásai.

A követelmények kidolgozásának szakaszában az előzetes jelentés véleményezés és hivatkozás céljából megjelenik a Bizottság ökocímke tárgyú weboldalán.

2. A követelményjavaslat tervezete és az ahhoz kapcsolódó technikai jelentés

Az előzetes jelentés közzétételét követően követelménytervezeti javaslat, valamint az ahhoz háttéradatokkal szolgáló technikai jelentés készül.

A követelménytervezet javaslatának elkészítésekor követendő alapelvek:

- a piacon a környezetvédelem terén legjobban teljesítő termékek életciklusra vetített környezetvédelmi teljesítményén alapul, mégpedig – a lehetőségek határain belül – 10%-uk teljesítményszintjének megfelelően

- a termékek legmeghatározóbb környezeti hatásaira épül, amelyeket a lehetőségekhez mérten a környezetvédelmi teljesítmény fő technikai mutatószámaiban kell kifejezni, és amelyek alkalmasak az e rendelet rendelkezéseinek megfelelő értékelésre

- megbízható adatokat és információkat vesz alapul, amennyire csak lehet, a közösségi piac teljes területét lefedve

- az életciklus és a környezeti hatás számszerűsített adataira épül, lehetőség szerint az életciklusadatok európai referenciarendszerével (ELCD) összhangban

- figyelembe veszi a konzultációs eljárásban résztvevő minden érdekelt fél véleményét

- a fogalmak, tesztmódszerek, technikai és adminisztratív dokumentumok meghatározásakor egységességet biztosít az adott termékcsoportra vonatkozó, egyéb meglévő jogszabályokkal;

- számításba veszi a vonatkozó közösségi szakpolitikákat és az egyéb, rokon termékcsoportokkal kapcsolatban végzett munkát

A követelménytervezet javaslatának megfogalmazása világos, könnyen érthető az azt alkalmazni kívánók számára. Minden egyes követelményt megindokol, pontosan ismertetve azok környezetvédelmi hozadékait.

A technikai jelentés kitér legalább a következőkre:

- az egyes követelmények és kritériumok tudományos magyarázata

- az általános környezetvédelmi teljesítmény számszerűsített értéke, amely az adott követelmény alkalmazásával a piac átlagos termékeinek környezetvédelmi teljesítményével összehasonlításban, összességében elérhető

- az adott követelmény alkalmazásának várható, becsült környezetvédelmi/gazdasági/társadalmi hatásai

- a különböző követelmények értékelésére szolgáló tesztmódszerek

- a becsült tesztköltségek

- minden egyes követelmény esetében az összes teszt, jelentés és a 10. cikk (3) bekezdése értelmében a felelős szerv kérésére elkészített minden egyéb dokumentum adatai

A technikai jelentés és a követelménytervezet javaslata nyilvános konzultációra bocsátás, illetve véleményezés céljából a Bizottság ökocímke tárgyú weboldalára kerül. A termékcsoport fejlesztését irányító fél minden érdekeltnek megküldi a jelentést és a javaslatot.

A követelménytervezet tárgyában legalább két alkalommal kerül sor nyílt munkacsoporti egyeztetésre, amelyre minden érdekelt felet, köztük a felelős szerveket, az ágazat, ezen belül a kis- és középvállalkozások, a szakszervezetek, a nagykereskedők, az importőrök, a környezet- és fogyasztóvédelmi szervezetek képviselőit is meghívják. Az egyeztetéseken a Bizottság szintén részt vesz.

A követelménytervezet javaslatát és a technikai jelentést legalább egy hónappal az első munkacsoporti egyeztetés előtt hozzáférhetővé kell tenni. Ha a követelménytervezeti javaslatot továbbiak is követik, szintén legalább egy hónappal a következő egyeztetések időpontja előtt rendelkezésre kell azokat bocsátani. A későbbi tervezetekben javasolt követelménymódosításokat mindenre kiterjedően indokolni és dokumentálni kell a nyílt munkacsoporti egyeztetéseken elhangzottakra, illetve a nyilvános konzultáció folyamán megfogalmazott észrevételekre hivatkozva.

A követelményrendszer kidolgozása során beérkezett összes észrevételre válaszolni kell, feltüntetve a helybenhagyás, illetve az elutasítás tényét és indokait.

3. A zárójelentés és a követelmények

A zárójelentés a következőket tartalmazza:

Egyértelmű válasz minden észrevételre és felvetésre, a helybenhagyás vagy adott esetben az elutasítás tényének és indokainak ismertetésével. Az Európai Unión belüli és kívüli érdekelt felek ebben a tekintetben egyenlő bánásmódban részesülnek.

Emellett a következő elemeket foglalja magában:

- egyoldalas összefoglaló a felelős szervek által a követelménytervezettel kapcsolatban biztosított támogatás szintjéről

- a követelmények kidolgozása során közzétett összes dokumentum összesített jegyzéke a közzététel dátumának és címzettjének feltüntetésével, valamint a jegyzékben felsorolt dokumentumok egy példánya

- a munkában résztvevő, szakvéleményt adó vagy észrevételt közlő érdekelt felek listája és elérhetősége

- vezetői összefoglaló

- marketing és kommunikációs stratégiai javaslat az adott termékcsoportra vonatkozóan

A zárójelentéssel kapcsolatban beérkező minden észrevételt figyelembe kell venni, és kérésre tájékoztatást kell adni az észrevételek további sorsáról.

4. Kézikönyv az ökocímke lehetséges használóinak és a felelős szerveknek

Felhasználói kézikönyv készül az ökocímke lehetséges használói és a termékek megfelelését a követelmények alapján értékelő, felelős szervek részére.

5. Kézikönyv a közbeszerzési eljárások ajánlatkérő hatóságai részére

Felhasználói kézikönyv készül, amely az ökocímkerendszer követelményeivel kapcsolatban útmutatást biztosít a közbeszerzési eljárások ajánlatkérő hatóságai részére.

Megjegyzés: A Bizottság dokumentumsablonokat biztosít a bejegyzést kérelmezők és a felelős szervek felhasználói kézikönyvéhez, valamint a közbeszerzési megbízásokat odaítélő hatóságok felhasználói kézikönyvéhez.

B. MÁS ÖKOCÍMKERENDSZEREK KÖVETELMÉNYEIN ALAPULÓ, GYORSÍTOTT ELJÁRÁS

A Bizottsághoz egyetlen jelentést kell benyújtani. A jelentés egyrészt szemlélteti, hogy teljesültek az I. melléklet A. részében foglalt technikai és konzultációs követelmények, másrészt követelménytervezetet javasol és előterjeszti az ökocímke lehetséges használóinak és a felelős szerveknek szóló felhasználói kézikönyvet, illetve a közbeszerzési megbízásokat odaítélő hatóságoknak szóló felhasználói kézikönyvet.

Amennyiben a Bizottság a jelentéssel kapcsolatban nem emel kifogást és a követelmények teljesítik az I. melléklet A. részében foglaltakat, a jelentés és a követelménytervezet javaslata nyilvános konzultáció céljából felkerül a Bizottság ökocímkerendszer tárgyú weboldalára, ahol két hónapon át véleményezhető.

A nyilvános konzultáció során beérkezett összes észrevételre válaszolni kell, feltüntetve a helybenhagyás, illetve az elutasítás tényét és indokait. Ha a nyilvános konzultációs időszak során nem indítványoznak módosítást, illetve a tagállamok nem támasztanak igényt további nyílt munkacsoporti egyeztetésre, a Bizottság elfogadhatja a követelményrendszert.

A tagállamok bármelyikének kérésére nyílt munkacsoporti egyeztetést kell tartani a követelménytervezet tárgyában az összes érdekelt fél, köztük a felelős szervek, az ágazat, ezen belül a kis- és középvállalkozások, a szakszervezetek, a nagykereskedők, az importőrök, a környezet- és fogyasztóvédelmi szervezetek képviselőinek részvételével. Az egyeztetéseken a Bizottság szintén részt vesz.

Ha a nyilvános konzultációs időszak vagy a munkacsoporti egyeztetés során nem indítványoznak módosítást, a Bizottság elfogadhatja a követelményrendszert.

II. MELLÉKLET Az ökocímke formátuma

A közösségi ökocímke lehetséges változatai a következők:

1.[pic]2.[pic]

Az 1. változat azokra a termékekre kerül, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság a 7. cikknek megfelelően meghatározta a három fő környezetvédelmi jellemzőt.

Az ökocímke nyilvántartási száma szintén szerepel a terméken. Formátuma a következő:

[pic]

ahol XX a bejegyző ország, YYYYY pedig az illető ország felelős szerve által kibocsátott nyilvántartási szám.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közösségi ökocímkerendszerről

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett szakpolitikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység(ek):

0703 – A környezetvédelmi politika megvalósítása

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA-tételek)), beleértve a következő megnevezéseket:

07 01 04 01: LIFE+ (környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz – 2007–2013) – Igazgatási kiadások – 2. fejezet

07 03 07: LIFE+ (környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz – 2007–2013)

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

A fellépés (ökocímke-rendelet) várhatóan 2009-ben lép hatályba. A 2009–2013-as időszakban a működési kiadásokat a LIFE + pénzügyi eszköz fedezi.

3.3. Költségvetési jellemzők

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

07010401 | Nem kötelező | nem diff[16]. | NEM | NEM | IGEN | 2. sz. |

070307 | Nem kötelező | diff/ | NEM | NEM | IGEN | 2. sz. |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 és azt követően | Összesen 2009–2013 |

Működési kiadások[17] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1. | a | 0,990 | 4,710 | 3,210 | 3,210 | 0,710 | - | 12,830 |

Kifizetési előirányzatok | b | 0,660 | 3,338 | 3,214 | 3,410 | 1,543 | 0,665 | 12,830 |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[18] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4. | c | - | - | - | - | - | - | - |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 0,990 | 4,710 | 3,210 | 3,210 | 0,710 | - | 12,830 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 0,660 | 3,338 | 3,214 | 3,410 | 1,543 | 0,665 | 12,830 |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások[19] |

Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5. | d | 0,424 | 0,940 | 1,156 | 1,156 | 1,156 | - | 4,832 |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások, a személyi és kapcsolódó költségek kivételével (NDE) | 8.2.6. | e | 0,200 | 0,200 | 0,200 | 0,200 | 0,200 | - | 1,000 |

A fellépés indikatív összköltsége |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 1,614 | 5,850 | 4,566 | 4,566 | 2,066 | 18,662 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 1,284 | 4,478 | 4,570 | 4,766 | 2,899 | 0,665 | 18,662 |

A társfinanszírozás részletezése

Ha a javaslat tagállamok vagy más szervek (kérjük, nevezze meg) által biztosított társfinanszírozást tartalmaz, az alábbi táblázatban adja meg a társfinanszírozás becsült szintjét (a táblázat további sorokkal bővíthető, ha a társfinanszírozást várhatóan több szerv nyújtja):

millió EUR (három tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | [n. év] | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n+5 és későbbi évek | Összesen |

…………………… | f |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással együtt | a+c+d+e+f |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

( A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[20] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

( A javaslatnak nincs kihatása a bevételre

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

millió EUR (egy tizedesjegyig)

A fellépést megelőzően [n-1. év] | A fellépés után |

A személyi állomány teljes létszáma | 5 | 13 | 15 | 15 | 15 | 15 |

Jelenleg 3,5 fő „AD”-besorolású és 1 fő „AST”-besorolású munkatárs foglalkozik az ökocímkét érintő kérdésekkel a Környezetvédelmi Főigazgatóságon belül.

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon megvalósítandó célkitűzések

E rendelet általános célja, hogy egyes termékek és szolgáltatások környezetvédelmi teljesítményére vonatkozóan referenciák felállításával, jobban ösztönözze a termékek fenntartható előállítását és fogyasztását, illetve a szolgáltatások fenntartható nyújtását és igénybevételét. Az ökocímke a fogyasztók figyelmét azokra a termékekre és szolgáltatásokra hivatott irányítani, amelyek saját kategóriájukon belül megfelelnek ezeknek a teljesítményreferenciáknak.

Az ökocímke-rendszer a kiemelkedő piaci szereplők gyakorlata alapján hatékonyabban meg tudja állapítani a kívánatos környezetvédelmi teljesítmény referenciaértékeit a követelmények meghatározásakor.

5.2. A közösségi részvételből adódó többletérték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

Egységes piaci környezetben az tűnik ésszerűnek, hogy a termékek környezetvédelmi jellemzőinek ellenőrzése terén a különböző tagállami teljesítményreferenciák helyett legyen egységes az iránymutatás is. Az Európai Unió teljes egészére kiterjedő rendszerben könnyebben érvényesülnek azok a vállalkozások, amelyek növelni kívánják a “környezetbarát” termékek forgalmazását az EU-ban, a fogyasztók pedig tartózkodási helyüktől függetlenül hozzájuthatnak az úgynevezett “zöld” termékekhez, abban a biztos tudatban, hogy azok mindenhol azonos feltételeken alapuló környezetvédelmi tanúsítvánnyal rendelkeznek. Az EU-ökocímke az egyetlen olyan minősítési rendszer, amely a teljes belső piacot érinti – a meglévő nemzeti vagy regionális ökocímkerendszerek azt csak részben fedik le.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, valamint a kapcsolódó mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

A rendszer felülvizsgálatának általános céljai a következők:

1. A termékek fenntartható előállításának és fogyasztásának, valamint a szolgáltatások fenntartható nyújtásának és igénybevételének ösztönzése a kívánatosnak tartott környezetvédelmi teljesítményre vonatkozó referenciák felállításával. Az ökocímke a fogyasztók figyelmét azokra a termékekre és szolgáltatásokra hivatott irányítani, amelyek saját kategóriájukon belül megfelelnek ezeknek a teljesítményreferenciáknak.

2. Az ökocímkerendszert olyan módon kell átdolgozni, hogy az szervesen és hatékonyan illeszkedjék az Európai Bizottság fenntartható termeléssel és fogyasztással kapcsolatos, nagyobb ívű szakpolitikai keretszabályozásába (SCP). Az új rendelet legyen kellően rugalmas, hogy más eszközökhöz (például GPP, EMAS, környezetbarát tervezés, ETAP stb.) is kapcsolódni tudjon.

3. Jóval nagyobb súlyú ökocímkére van szükség, amely kiegészíti az egyéb SCP-politikákat, és referenciákat állít fel a kívánatosnak tartott környezetvédelmi teljesítményre vonatkozóan a döntéshozók és vállalkozások számára, valamint a nyilvánosság tájékoztatására.

Működési célkitűzések:

- Ismertség és elismertség az EU 27 tagállamában és világszerte. Az eredményesség fokmérője középtávon az lehet, ha az ökocímkét az Európai Unión belül a fogyasztók és a vállalatok egyaránt felismerik, legalább olyan szinten, mint jelenleg a “Blue Angel” vagy a “Nordic Swan” termékjelzést saját országaikban.

Mutatók:

- tíz éven belül az ökocímkét és jelentését ismerő népesség %-os aránya

- tíz éven belül az ökocímkét ismerő vállalatok %-os aránya

- A címkével kapcsolatos bizalomépítés és a hitelesség megtartása szintén létfontosságú. A címke váljon a környezetvédelmi teljesítmény rendkívül elismert referenciájává.

Mutató:

- A hitelesség szintje más környezetvédelmi címkékkel összevetve

- Követelmények szükségesek azon termékek és szolgáltatások vonatkozásában, amelyekben az ökocímke használata hozadékkal jár, különösen amelyek viszonylag nagy mértékben terhelik a környezetet, de épp ezért rendkívüli fejlesztési lehetőségeket tartogatnak.

Mutató:

- a termékcsoportok száma; a vállalatok száma termékcsoportonként; az értékesített cikkek száma termékcsoportonként; a forgalom volumene termékcsoportonként.

- Az ökocímkével fémjelzett termékek fogyasztói kínálatának növelése

Mutató:

- egy adott termékcsoporton belül az ökocímkével fémjelzett termékek eladásának aránya a teljes kiskereskedelmi értékesítéshez viszonyítva.

- A közbeszerzők és a szakpolitikai döntéshozók által könnyen használható követelménydokumentáció

Mutatók:

- Az ökocímke-követelmények használata és elterjedtsége a tagállamok által felügyelt közbeszerzők körében, valamint a zöld közbeszerzési eljárás (GPP) webhelyére látogatók és az ökocímke-követelmények dokumentációját megtekintők száma.

- Azon szakpolitikák száma, amelyek kidolgozásakor az ökocímkével ellátott termékekkel kapcsolatos tájékoztatási tevékenységeket vették alapul.

- Más nemzeti vagy globális címkerendszerekkel rendkívüli mértékben összeegyeztethető ökocímke

Mutató:

- Az ökocímke-követelményekre közvetlenül építő nemzeti címkerendszerek gyakorisága.

- A vállalatok viszonylag könnyen és kevés költséggel megszerezhetik az ökocímke-tanúsítványt, ez mégsem jár színvonalcsökkenéssel, s a címke hiteles marad a fogyasztók és környezetvédelmi csoportok számára

Mutató:

- A nyilvántartásban szereplő tételek száma

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

( Centralizált irányítás

( közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó ügynökségek

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzések:

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

A rendszer felügyeletére és végrehajtására, valamint az ökocímke-rendelet eredményességének felmérésére több intézkedés is módot nyújt:

- A Bizottság a jövőben is él az Eurobarométer-felmérés eszközével, hogy adatokat kapjon az ökocímke nyilvános ismertségéről és elismertségéről.

- A zöld közbeszerzési eljárással kapcsolatos statisztikai adatgyűjtésre vonatkozó szolgáltatási szerződés, amelyet jelenleg dolgoz ki a Bizottság, az EU egészében érvényes ökocímke-követelményekre is hivatkozik. Ez a munka megteremti az alapjait az ökocímke-követelmények használatának és elterjedésének a közbeszerzők körében.

- Az éves statisztikai gyakorlat a korábbiakhoz hasonlóan alakul: a felelős szerveket adatszolgáltatásra kérik az ökocímkével ellátott termékek értékesítési volumenével és számával, a nyilvántartott engedélytulajdonosok által lerótt díjakkal, valamint a rendszerre fordított erőforrásokkal (humán és anyagi) kapcsolatban.

- A felelős szervek folyamatosan kötelesek tájékoztatni a Bizottságot minden új nyilvántartásba vételről, a Bizottság pedig a továbbiakban is közzéteszi az interneten ezeket az adatokat az úgynevezett “zöldtárban” (www.eco-label.com).

- A tagállamokkal és az érdekeltekkel folytatott rendszeres egyeztetések a jövőben is információval szolgálnak a rendszer megvalósításával kapcsolatban.

- Az ökocímke-rendelet összehangolt végrehajtásának biztosítására és nyomon követésére irányuló kölcsönös szakértői értékelés előterjesztett új rendszere átláthatóbbá teszi a felelős szervek értékelési munkáját és a vállalkozások jogalkalmazásának ellenőrzését.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

Az ökocímke-rendelet tárgyában végzett hatásvizsgálat tanúsága szerint a jelenlegi rendszer nem tudja maradéktalanul teljesíteni a kitűzött célokat, mivel csak korlátozottan ismert, és az ágazatban a rendkívül bürokratikus eljárások és adminisztráció miatt alkalmazása nem terjedt el széles körben.

6.2.2. Időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

6.2.3. A későbbi értékelések feltételei és gyakorisága

A követelménytervezet javaslata felülvizsgálati záradékot fog tartalmazni.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

A 14., 15., 16., 18., 19., 20., és 21. belső ellenőrzési standardot és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletben lefektetett alapelveket maradéktalanul alkalmazni kell.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e javaslat keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekeit a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban a csalás, korrupció és bármilyen egyéb illegális tevékenység elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtásával, szabálytalanságok észlelésekor pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal védjék.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

(Fel kell tüntetni a célkitűzésekre, a fellépésekre és a teljesítésekre vonatkozó fejezeteket) | Teljesítések típusa | Átlagos költség | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2009-2013 |

2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01.) | A*/AD | 1 | 2 | 3 | 3 | 3 |

B*,C*/AST | 2 | 3 | 4 | 4 | 4 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott kihelyezett tagállami szakértők | 2 | 8 | 8 | 8 | 8 |

A(z) XX 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány |

ÖSSZESEN | 5 | 13 | 15 | 15 | 15 |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

A rendszer általános igazgatása, a termékcsoportokra vonatkozó követelmények fejlesztése és felülvizsgálata, a marketingtevékenység irányítása.

Az ökocímke csak akkor érheti el a várt eredményeket, ha az új rendelet elfogadását követően bevezetését nagyszabású marketingtevékenység segíti. Ez a környezetbarát termelés és fogyasztás szélesebb körű, páneurópai kampányának keretében valósul majd meg, a tagállamokkal, vállalkozásokkal és civil szervezetekkel összefogásban.

8.2.3. A Személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány eredete

( A felváltandó vagy meghosszabbítandó program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n. évre vonatkozó éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának a keretében igénylendő álláshelyek

( Az érintett szolgálat állományán belül átcsoportosítandó álláshelyek (belső átcsoportosítás)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben az adott évben nem előirányozott álláshelyek

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05. – Igazgatási kiadások)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | [n. év] | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és később | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

belső |

külső |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás összesen |

8.2.5. A referenciaösszegbe bele nem tartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány típusa | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014-ben és azt követően |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01.) | 0,351 | 0,585 | 0,819 | 0,819 | 0,819 | 0,819 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kihelyezett tagállami szakértők) (nevezze meg a költségvetési tételt) | 0,10116 | 0,40464 | 0,40464 | 0,40464 | 0,40464 | 0,40464 |

Személyi és kapcsolódó – a referenciaösszegbe bele NEM tartozó – költségek összesen | 0,45216 | 0,98964 | 1,22364 | 1,22364 | 1,22364 | 1,22364 |

Számítás - Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni |

A 8.2.1. pont szerinti 1 tisztviselő vagy ideiglenes alkalmazott alapbére 0,117 millió EUR. |

Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány |

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni |

A 8.2.1. pont szerinti kihelyezett tagállami szakértők alapbére 0,05058 millió EUR. |

8.2.6. A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások

millió EUR (három tizedesjegyig) |

2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014-ben és azt követően | 2009 - 2013 |

XX 01 02 11 01. – Kiküldetések | 0,020 | 0,020 | 0,020 | 0,020 | 0,020 | 0,100 |

XX 01 02 11 02. – Ülések és konferenciák | 0,090 | 0,090 | 0,090 | 0,090 | 0,090 | 0,450 |

XX 01 02 11 03. – Bizottságok[23] | 0,090 | 0,090 | 0,090 | 0,090 | 0,090 | 0,450 |

XX 01 02 11 04. – Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05 - Információs rendszerek |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11.) | 0,200 | 0,200 | 0,200 | 0,200 | 0,200 | 1,000 |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) |

A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli – a referenciaösszegbe bele NEM tartozó – igazgatási kiadások összesen | 0,200 | 0,200 | 0,200 | 0,200 | 0,200 | 1,000 |

Számítás - A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások |

A számításokban termékcsoport-fejlesztésre, a tagállamokkal és más ökocímkerendszerekkel (a globális ökocímkézési hálózat) folytatott egyeztetésre évente 20, egyenként 1000 EUR költségű kiküldetés szerepel. A számításokban 6 szabályozó bizottsági ülés és annak előkészítő ülései szerepelnek évi 30 000 € egységáron. |

A személyi állománnyal és az igazgatási költségekkel kapcsolatos forrásigényt abból a keretösszegből kell fedezni, mely az éves elosztási eljárás keretén belül a költségvetési korlátok figyelembevételével az irányító főigazgatóságnak odaítélhető.

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 1980/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszeréről(http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/pdf/regulation/001980_en.pdf)

[2] Az életciklus-szemlélet (LCT) a lehető legteljesebb mértékig számításba veszi a termékek (áruk vagy szolgáltatások) teljes élettartama alatt felmerülő összes erőforrás-felhasználást azok környezeti vagy egészségi vonatkozásaival együtt, figyelembe véve többek között az erőforrások kitermelését, a gyártást, a használatot, a szállítást, az újrahasznosítást, a hulladékkezelést és az ártalmatlanítást. Ezzel a szemlélettel elkerülhető a „terhek eltolódása", pl. hatásoké vagy az erőforrás-felhasználásé, az életciklus-szakaszok között, különböző földrajzi területeken, a kritikus környezetvédelmi és egészségügyi területeken, pl. éghajlatváltozás, nyári szmog, savas eső vagy forráskimerítés stb. tekintetében. Egy adott termékrendszer életciklusa során bevitt vagy termelt anyagokra, valamint a lehetséges környezeti hatásokra vonatkozó adatok összegyűjtésének és értékelésének szabványos (ISO 14040 ff), kvantitatív módszere az életciklus-elemzés (LCA).

[3] (IPP) (COM(2003) 302 végleges)

[4] (1600/2002/EK határozat)

[5] http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/revision_en.htm

[6] http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/revision_en.htm

[7] Lásd: http://ec.europa.eu/enterprise/eco_design/dir2005-32.htm

[8] HL C , , o.

[9] HL C , , o.

[10] HL C , , o.

[11] HL C , , o.

[12] HL L 237., 2000.9.21., 1. o.

[13] HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

[14] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[15] HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

[16] Nem differenciált előirányzatok, a továbbiakban NDE.

[17] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[18] A(z) xx cím xx 01 04. jogcímcsoport alá tartozó kiadások.

[19] A(z) xx 01 cím alá tartozó, a(z) xx 01 04. és a(z) xx 01 05. jogcímcsoportokon kívüli kiadások

[20] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[21] Szükség esetén, ha a fellépés időtartama hat évnél hosszabb, a táblázat további oszlopokkal bővíthető.

[22] Hivatkozni kell az érintett végrehajtó ügynökség(ek)re vonatkozó pénzügyi kimutatásra.

[23] C12000 - Az ökocímke odaítélési rendszerének alkalmazásával és a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság.