52008PC0179

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 9.4.2008

COM(2008) 179 végleges

2008/0069 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA

a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról [SEC(2008) 440 SEC(2008) 441]

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1) A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és célkitűzései

A javasolt ajánlás célkitűzése, hogy létrehozza az európai minőségbiztosítási referenciakeretet (a továbbiakban: referenciakeret), amely viszonyítási eszközként abban segítené a tagállamokat, hogy a közös európai referenciaértékek alapján szakképzési rendszereik folyamatos javítását előmozdítsák és figyelemmel kísérjék. A referenciakeretnek hozzá kellene járulnia a szakképzés minőségének javulásához, és – egy ténylegesen határok nélküli, egész életen át tartó tanulási térség keretében – a nemzeti szakképzési rendszerekben való kölcsönös bizalom megerősödéséhez.

A lisszaboni stratégiában felvázoltaknak megfelelően a szakképzés fontos tényező abban, hogy az EU versenyképesebb legyen, társadalmi kohéziója pedig fokozódjék. A stratégiát alátámasztó tudásalapú társadalom létrehozásának a humán erőforrásba történő beruházásra, illetve a humán erőforrás minőségének javítására kell épülnie. Ennek nélkülözhetetlen összetevője az erőforrások hatékonyabb felhasználása és a szakképzés jövőorientált megtervezése, amely a tanulásra vonatkozó új megközelítéseket alkalmaz, az iskolában és a munkahelyen egyaránt.

A céloknak ez a széles spektruma tükröződik EU-szerte a szakképzés megszervezésében: a nemzeti és regionális programok különböző normákra adnak választ, ami számtalan különböző képesítést eredményez. Ez a sokszínűség azt jelenti, hogy hatalmas lehetőségek állnak nyitva a kölcsönös tanulásra és arra, hogy az EU egészében lehessen gondolkodni a szakképzés jövőbeni szervezéséről. És persze azt is jelenti, hogy Európának közös viszonyítási pontokra van szüksége, hogy a számos fejlődési áramlat között Európa-szerte biztosítsa az átláthatóságot, az egymáshoz viszonyított következetességet és a hordozhatóságot. Mindennek pedig úgy kell történnie, hogy ne sérüljön a tagállamok szakképzési rendszereik irányítására vonatkozó autonómiája.

A 2002-es barcelonai Európai Tanács által meghatározott cél – mely szerint 2010-re Európa oktatási és szakképzési rendszereit világszintű minőségi referenciává kell fejleszteni – felvetette azt a kérdést is, hogy az oktatás- és szakképzés-politikai menetrend középpontjában álló szakképzési rendszerek minőségét hogyan lehet kialakítani és biztosítani. A szakképzésért felelős európai miniszterek tanácsának a szakképzés terén folytatott megerősített együttműködés előmozdításáról szóló állásfoglalása[1] és nyilatkozata[2], amely megindította a koppenhágai folyamatot, fontos iránymutatást tartalmazott a barcelonai cél megvalósítása felé.

Az ezt követő európai együttműködés tapasztalatcserét, kölcsönös tanulást és konszenzusépítést tett lehetővé. Ez előkészítette az utat a minőségfejlesztés közös elveihez, iránymutatásához és eszközeihez, 2003-ra pedig elvezetett a szakképzés közös minőségbiztosítási keretének (Common Quality Assurance Framework, CQAF) létrehozásához. A közös minőségbiztosítási kereten alapuló megközelítést támogatta a Tanács[3] is, amely a tagállamokat és a Bizottságot egyaránt felhívta, hogy – önkéntes alapon – az érintett felek bevonásával zajló gyakorlati kezdeményezésekkel mozdítsák elő azt.

Mivel a legtöbb meglévő rendszerrel összeegyeztethető volt, a közös minőségbiztosítási keret olyan közös elveket és referenciapontot nyújtott, amelyekkel számos európai és nemzeti szintű kezdeményezés[4] támogatása vált lehetővé. A közös minőségbiztosítási keret végrehajtását támogató minőségi kritériumok, indikatív jellemzők és mutatók azonban nem elég kifejezők, és nehezítik az eszköz általános alkalmazását.

Számos ország hangsúlyozta, hogy szükséges a közös minőségbiztosítási keret státusának megerősítése. Mindenesetre a közös minőségbiztosítási keret továbbfejlesztésének szükségességét a Tanács is elismerte, amikor 2004-ben támogatásáról biztosította. Végül pedig a koppenhágai folyamat prioritásait felülvizsgáló 2006-os helsinki közlemény is kiemelte, hogy tovább kellene lépni a közös minőségbiztosítási kerettől a minőségjavítás kultúrája felé.

Az ajánlástervezet a közös minőségbiztosítási keret használata során szerzett tapasztalatokra épül, és választ ad a tagállamok kéréseire.

A szakképzési rendszereknek elég rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy választ tudjanak adni az igények széles körére, miközben a végrehajtás különböző szintjei között megmarad az átfogó koherencia. Bizonyítékok alapján rendszeresen értékelni, monitorozni és javítani kell azt, hogy milyen eredményesen és hatékonyan felel meg a szakképzés ezeknek az igényeknek.

A minőségbiztosítás[5] eszköz ennek eléréséhez. Úgy kell tekinteni, mint a szakképzés folyamatos javításának eszközét, amely a szakképzéshez kapcsolódó tervezés, végrehajtás, értékelés és felülvizsgálat megfelelő kölcsönös kapcsolatait létrehozó minőségbiztosítási cikluson alapul. A minőségbiztosítás a minőség szisztematikus megközelítését kívánja meg, amely kifejezetten a különböző szintű szereplők szerepére és egymáshoz való kapcsolódásuk módjára összpontosul. Tartalmaznia kell olyan módszereket is, amelyekkel a szakképzés teljesítménye figyelemmel kísérhető, és a szakképzés rendszer- és szolgáltatószintű felülvizsgálatának és javításának elősegítése érdekében méréseket kell végeznie.

A minőségbiztosításnak ez a megközelítése tükröződik az oktatási és szakképzési minőségbiztosítás közös elveiben is, amelyek az európai képesítési keretrendszer létrehozásáról szóló ajánlás III. mellékletében találhatók.

A javaslat területén meglévő rendelkezések

A 2002-es tanácsi állásfoglalás és nyilatkozat (a koppenhágai folyamat), majd a 2004. májusi tanácsi következtetések és a 2006-os helsinki közlemény lendületet adott a folyamatnak. Azon túlmenően, hogy hangsúlyozta a közös minőségbiztosítási keretre történő építkezés szükségességét, a közlemény szélesebb körű részvételre hívott fel az európai szakképzési minőségbiztosítási hálózatban[6] (European Network on Quality Assurance in Vocational Education and Training, ENQA-VET). Az ENQA-VET hálózat azért jött létre, hogy megkönnyítse a tapasztalatcserét, a kölcsönös tanulást és a konszenzusépítést, továbbá támogassa, tesztelje és továbbfejlessze a közös minőségbiztosítási keretet. Az ENQA-VET hálózatot több országban nemzeti minőségbiztosítási referenciapontok[7] (Quality Assurance National Reference Points, QANRPs) is támogatják.

A szakképzésre hatással lévő más területeken is fejlődik a minőségbiztosítás. A felsőoktatásban a 2005-ös bergeni miniszteri találkozó és a felsőoktatás terén a minőségbiztosítással kapcsolatos további európai együttműködésről szóló ajánlás[8] minőségbiztosítási normákat és iránymutatásokat állapított meg. Az európai mobilitásminőségi chartáról szóló ajánlás[9] pedig a mobilitást támogató intézkedések kialakítása és végrehajtása terén minőségbiztosítási fogalmakat vezetett be.

Az utóbbi években tehát szemlátomást figyelmet kapott a szakképzés előmozdítása – mind az EU, mind pedig a nemzetek szintjén. A referenciakeretnek olyan eszköznek kellene lennie, amely új lendületet ad a minőségirányítási gyakorlatok folyamatos javításának, és így végeredményben a szakképzési rendszereknek.

A referenciakeret teljes mértékig tiszteletben tartja a tagállamok hatáskörét. A következőket kívánja ösztönözni:

- fejlettebb és következetesebb minőségbiztosítási és -javítási rendszerek létrehozása az egyes országokban;

- a szakképzési minőségbiztosítási és -javítási rendszerek és megközelítések nagyobb átláthatósága a kölcsönös bizalom megerősítése és a mobilitás megkönnyítése érdekében;

- együttműködés és kölcsönös tanulás azért, hogy az érdekelt feleket minden szinten jobban be lehessen vonni a minőségjavítás és az elszámoltathatóság kultúrájába.

A referenciakeret beleilleszkedik abba az intézkedéssorba, amely a szakképzési rendszerek minőségének és irányításának folyamatos javítására irányul. Ide tartozik az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszere (EKKR)[10], az európai szakképzési kreditátviteli rendszer (European Credit System for Vocational Education and Training, ECVET)[11], illetve a nem formális és informális tanulás azonosításának és hitelesítésének közös európai elvei[12] is.

A referenciakeret használata önkéntes lesz. Fő felhasználói az állami hatóságok és a minőségbiztosítással és -javítással foglalkozó szervezetek lesznek.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A referenciakeret hozzá fog járulni az európai foglalkoztatási stratégiának a humán tőkébe történő hatékonyabb befektetésekre irányuló céljának eléréséhez. Az 2005–2008-as európai foglalkoztatási iránymutatásokkal[13] – különösen a 24. számúval – összhangban a jobb oktatással és képességekkel elsősorban a humán tőkébe való befektetés minőségének és hatásosságának javulásához fog hozzájárulni.

Ehhez hasonlóan a kohéziós politikáról szóló közlemény[14] is felhívja a figyelmet a humán tőkébe történő befektetések megerősítésére jobb oktatás és képességek révén, illetve az oktatási és szakképzési rendszerek reformjára a közös európai referenciák és elvek felhasználásával. Felkéri a tagállamokat, hogy a konvergencia célkitűzés szerinti forrásokat használják fel – többek között – az oktatás és a szakképzés minőségének és hatékonyságának javítására.

2) KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

Konzultáció az érdekelt felekkel

A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása

A javaslat annak a munkának az eredménye, amelyet a szakképzés minőségfejlesztésében speciális kompetenciákkal rendelkező szervezetek széles körével együtt végeztek el. Az együttműködés terei a következők voltak: a szakképzés minőségéről szóló európai fórum (2001–2002), a szakképzési technikai munkacsoport (2003–2004), 2005 óta pedig az ENQA-VET hálózat.

Az ENQA-VET hálózat számos intézményt hoz össze egymással és az európai szociális partnerekkel az Oktatás és Képzés 2010 munkaprogramban részt vevő 25 országból. Továbbá bevonja azon érdekelt szervezetek még szélesebb körének véleményét is, amelyek az ENQA-VET hálózat munkaprogramjának specifikus tevékenységeiben vesznek részt, illetve a nemzeti minőségbiztosítási referenciapontok véleményét is, amelyek nemzeti szinten kötik össze az érdekelt feleket. A Bizottság konzultált a szakképzési főigazgatóval és a szakképzési tanácsadó bizottsággal is, amely minden egyes tagállamból a kormányok, a szakszervezetek és a munkaadói szövetségek képviselőit tömöríti. A szakképzési tanácsadó bizottság 2007. június 14–15-i ülésén kedvező véleményt adott a Bizottság javaslattervezetéről.

A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja

A konzultáció megerősítette a referenciakeret széles körű támogatottságát.

Különös hangsúly került a végrehajtási rendelkezésekre, és arra, hogy a referenciakritériumok és -jellemzők a lehető legegyszerűbbek maradjanak. Szintén támogatást kaptak a minőségi mutatók és az, hogy az ENQA-VET kapjon felkérést a további munka elvégzésére a mutatókkal és benchmarkokkal foglalkozó állandó csoporttal együttműködésben.

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Érintett tudomány- és szakterületek

Jelentős technikai és tudományos támogatást nyújtott a Cedefop[15], a tagjelölt országokkal való összeköttetést pedig az ETF[16] biztosította.

Felhasznált módszertan

A referenciakeret a közös minőségbiztosítási keretre épül, amelyet – a minőségjavítás különböző nemzeti megközelítéseit figyelembe véve – konszenzussal alakítottak ki, elsősorban bevált gyakorlatok meghatározásával. Sikerült a legtöbb országban a minőségbiztosítást alátámasztó közös kérdéseket találni, és így a minőségi mutatókból egy referenciacsoportot kialakítani.

Több mint 200 mutató beazonosítására és elemzésére került sor. A lista oly módon szűkült le, hogy prioritásban részesültek a minőségbiztosítást rendszer- és szolgáltatószinten egyaránt támogatni képes mutatók, és azok, amelyek potenciálisan felhasználhatók az országok összehasonlítására és a kölcsönös tanulásra. Figyelembe vették azt is, hogy a szakképzés minőségbiztosítását olyan szélesebb európai célkitűzésekhez kell kapcsolni, mint a foglalkoztathatóság növelése, a szakképzési kínálat és a felhasználói kereslet közötti megfelelés javítása és az egész életen át tartó tanuláshoz való jobb hozzáférés elősegítése. Az európai és nemzeti projektek gyakorlati tapasztalatai – különösen az egymástól való tanulás – lehetővé tette, hogy a mutatók szolgáltató- és rendszerszinten is jobban legyenek definiálva. A referenciakeret végrehajtását további kifejlesztett eszközök is megkönnyíthetik. Az európai önértékelési útmutató[17] célja, hogy segítse a szakképzési szolgáltatókat az általuk nyújtott szakképzés minőségének javításában. Egy Leonardo da Vinci programba tartozó projekt keretében elkészült a szakmai alapképzésre vonatkozó európai partneri ellenőrzési kézikönyv is[18]. Ezt egy új Leonardo projekt keretében tovább tesztelik[19].

A közös minőségbiztosítási keret elvei és kritériumai viszonylag általános szinten maradtak annak érdekében, hogy alakítani és finomítani lehessen őket egy adott specifikus környezet esetében. A közös minőségbiztosítási keret alapján néhány európai ország máris kifejlesztette nemzeti minőségbiztosítási keretét. A közös minőségbiztosítási keret továbbfejlesztését tanulmányok és gyakorlati projektek segítik, amelyekre a Cedefop virtuális közössége (http://communities.trainingvillage.gr) is hivatkozik.

A megkérdezett legfontosabb szervezetek/szakértők; a kapott és felhasznált tanácsok összefoglalása; a szakértői vélemények nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása

Lásd fönt (a konzultáció módszerei...)

Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat célja annak elemzése, hogy milyen módokon biztosítható a referenciakeret alkalmazása, és melyik jogi eszköz kiválasztása lenne a legmegfelelőbb opció. A hatásvizsgálati jelentést benyújtották a hatásvizsgálati testületnek, és figyelembe is veszi az utóbbinak a különböző jogszabályi lehetőségekre vonatkozó ajánlásait.

A szakképzés modernizálása és javítása tekintetében konszenzus van, amint ezt több tanácsi következtetés és a koppenhágai folyamat is mutatja. A 2003 óta zajló folyamatos tapasztalatcserék kiemelték az egész EU-ra vonatkozó szakképzési minőségbiztosítás kialakításának értékét. A szubszidiaritás elvével összhangban bármely EU eszköz szerepe az, hogy előmozdítsa, megkönnyítse és támogassa a tagállamok szintjén tett intézkedéseket. A hatásvizsgálat első kérdése az ezt lehetővé tevő eszköz kiválasztására vonatkozik. Öt lehetőséget mérlegeltek.

1. Ha nem lenne európai szintű eszköz , az a jelenleg is létező közös minőségbiztosítási keret elvei alapján történő folytatást jelentené. Az eddigi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a jelenlegi keret csak korlátozott mértékben ösztönözte a tagállamokat arra, hogy használatát előmozdítsák. A referenciakeret jelenlegi státusa megnehezíti, hogy a részt vevő országok következetesen használják a rendszert, és learassák a partneri ellenőrzés és a kölcsönös tanulás gyümölcseit. Több ország máris rámutatott arra, hogy erősebb eszközre van szükség annak érdekében, hogy az európai képesítési keretrendszert (EKKR) alkalmazni lehessen a közös minőségbiztosítási keretre.

2. Bizottsági közlemény , amely kifejti a Bizottság minőségbiztosítási elképzeléseit. Így azonban sem a tagállamok sem az Európai Parlament nem venne részt az elfogadásban, ami nem hozná létre a referenciakeret hitelességéhez és a nemzeti szintű végrehajtáshoz szükséges politikai elkötelezettséget.

3. Egy bizottsági ajánlás ugyan ismertetné a Bizottság nézeteit, de sem a tagállamok sem az Európai Parlament nem lenne bevonva a megfogalmazásába, ami nem teremtene elegendő politikai elkötelezettséget a nemzeti szintű megvalósításhoz, amely viszont kulcsfontosságú az ezen a téren zajló sikeres európai együttműködéshez. A bizottsági ajánlás alkalmazása ráadásul magában hordozná annak kockázatát is, hogy a szubszidiaritással ellentétes fejleménynek tekintenék.

4. Egy a Szerződés 149. és 150. cikke szerinti európai parlamenti és tanácsi ajánlás erős politikai jelzést adna az intézmények azon szándékáról, hogy a 2004-es tanácsi következtetéseknek megfelelően fejlesszék a szakképzési rendszereket és szolgáltatást, és ezáltal Európa-szerte segítsék a mobilitást. Úgy tűnik, ez a lehetőség megfelel a tagállamok, a szociális partnerek és az egyéb érdekelt felek azon elvárásainak, hogy európai együttműködés révén támogassa a szakképzési rendszerek minőségének javítását, ugyanakkor az eszköz önkéntes jellegét is megőrzi. Ezen a területen az ajánlás használata ráadásul összhangban állna a többi hasonló kezdeményezéssel, például az EKKR-rel is.

5. Egy a Szerződés 149. és 150. cikke szerinti európai parlamenti és tanácsi határozat olyan elvek és kötelezettségek elfogadását kívánná meg, amelyekkel a tagállamok minőségi rendszereiket a referenciakerethez kapcsolják. Ezen kívül európai szintű harmonizált minőségi benchmarkokat és normákat kellene elfogadni, a tagállamoknak pedig tényleges kötelezettségeket, hogy ezeket a normákat alkalmazzák. Az érdekelt felek elsöprő többsége egyetért abban, hogy a referenciakeret használatának teljes mértékig önkéntesnek kellene lennie.

3) A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javasolt intézkedés összefoglalása

A javasolt ajánlás létrehozza a referenciakeretet, hogy segítse a tagállamokat szakképzési rendszereik minőségjavításának előmozdításában és figyelemmel kísérésében. A referenciakeret alkalmazása önkéntes.

Ajánlott, hogy – elősegítendő a szakképzés minőségének folyamatos javítását – a tagállamok támogassák a referenciakeret használatát, és fejlesszék tovább azt. Szintén ajánlott a referenciakeret használata annak érdekében, hogy támogatást kapjon az ENQA-VET hálózatban zajló integratív együttműködés és kölcsönös tanulás, erősödjenek és tovább fejlődjenek a nemzeti minőségbiztosítási referenciapontok, valamint figyelemmel lehessen kísérni a referenciakeret végrehajtását azzal a céllal, hogy elfogadása után öt évvel adott esetben el lehessen végezni a felülvizsgálatát.

A Bizottságnak az a szándéka, hogy támogassa a tagállamokat a fenti feladatok elvégzésében, mégpedig az egész életen át tartó tanulás programjával (Lifelong Learning Programme) és – az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram keretében – a referenciakeret végrehajtásának figyelemmel kísérésével.

Jogalap

A 149. cikk, amely kimondja, hogy a „Közösség [...] hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez”, és a 150. cikk, amely kifejezetten kijelenti, hogy a „Közösség fellépésének célja: [...] a szakmai alapképzés és továbbképzés javítása [...]”.

A szubszidiaritás elve

A javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének, mivel nem esik a Közösség kizárólagos hatáskörébe.

A referenciakeret fő funkciója az, hogy olyan elfogadott, országokon átívelő referenciákat nyújtson, amelyek segítik a tagállamokat és az érdekelt feleket szakképzésük és minőségirányítási gyakorlataik hatékonyságának dokumentálásában, fejlesztésében, figyelemmel kísérésében, értékelésében és javításában. Ezen kívül alapot és közös nyelvet is jelent a nemzeti és európai szintű jelentésekhez. Ez pedig fokozni fogja a politikai és gyakorlati fejlemények átláthatóságát és összhangját az országok között és az országokon belül, és így javítani fogja a szakképzést az Európai Unióban. Ezt a tagállamok egyenként nem tudják elérni.

A javaslat célkitűzéseit a következő okok miatt lehet közösségi fellépéssel hatékonyabban megvalósítani:

- A szakképzés országokon átívelő minőségbiztosításához kapcsolódó politikai és gyakorlati fejlemények átláthatóságára és összhangjára vonatkozó kihívásokon minden tagállam osztozik; nemzeti vagy ágazati szinten nem lehet őket megoldani;

- Amennyiben az ajánlás tárgyát képező témában mind a 27 tagállam külön-külön és koordinálatlan módon tárgyalna kétoldalú megállapodásokról az összes többi tagállammal, az európai szinten rendkívül bonyolult és átláthatatlan rendszerhez vezetne;

- A szakképzés országok közötti következetes minőségfejlesztésének támogatása érdekében és az országokon átívelő együttműködést megkönnyítendő a javaslat közös keretet állapít meg közös minőségi kritériumokkal, indikatív jellemzőkkel és mutatókkal. Ezeket a funkciókat nemzeti szintű intézkedések nem képesek teljesíteni.

Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel nem helyettesíti vagy határozza meg a nemzeti minőségbiztosítási rendszereket és/vagy megközelítéseket, az ajánlás végrehajtását pedig a tagállamokra bízza.

Az eszköz megválasztása

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása.

4) KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Tagállamok

A referenciakeret nem kívánja felváltani a meglévő rendszereket, és új struktúrákat sem kell hozzá létrehozni; a jelenlegi jelentéstételi rendszereket fogja használni, ami minimálisra csökkenti az adminisztrációs terhet. A tagállamok és a többi részt vevő ország meglévő tapasztalataira és bevált gyakorlataira épül.

Az EU költségvetése

Az EU költségvetésére nincs hatással, hiszen az egész életen át tartó tanulás programja (Leonardo da Vinci) konkrétan rendelkezik az erre a területre összpontosuló kezdeményezések támogatásáról. Mindössze monitoringköltségeket kell figyelembe venni.

5) TOVÁBBI INFORMÁCIÓ

Felülvizsgálati/módosító/megszüntetési záradék

A javaslat felülvizsgálati rendelkezést tartalmaz.

Európai Gazdasági Térség

Az Európai Gazdasági Térség országai önkéntesen vesznek részt a 2002-ben Koppenhágában megindult európai együttműködési folyamatban, és teljes mértékben bekapcsolódtak a referenciakeret kialakításába. A javasolt ajánlás így valószínűleg számukra is releváns lesz.

A javaslat részletes magyarázata

Az európai minőségbiztosítási referenciakeret elsődleges felhasználói a minőségbiztosítással és -javítással foglalkozó országos/regionális hatóságok, valamint állami és magánszervezetek lesznek, ideértve a szolgáltatói szintet is. A szakképzés minőségének javítása ugyanakkor az ügyfelek igényeinek való megfelelés szempontjából is kulcsfontosságú: a referenciakeret ezért különösen is releváns a rendszer végső felhasználói számára.

A referenciakeret ezen kívül a szakképzésben részt vevő nemzeti érdekelt felek és nemzetközi ágazati szervezetek közötti megerősített együttműködésről és nagyobb kölcsönös bizalomról is említést tesz. Sikeres végrehajtása megkívánja ugyanakkor, hogy a nemzeti oktatási és képzési hatóságok, valamint más állami és magánkézben lévő érdekelt felek önkéntes alapon kötelezzék el magukat mellette. Különös figyelmet kell szentelni a támogató és útmutató anyagok – teszteléssel, kisérletekkel és közvetlen együttműködéssel történő – kifejlesztésének.

Az európai szakképzési minőségbiztosítási hálózat (ENQA-VET) kulcsszerepet játszik a folyamatban, hiszen tagjait hivatalosan nevezik ki a tagállamok, a tagjelölt országok, az EFTA-EGT-országok és az európai szociális partnerszervezetek. Ezen kívül az európai minőségbiztosítási referenciakeret végrehajtását európai szinten a Bizottságnak, valamint az olyan ügynökségeknek kell megkönnyítenie, mint a Cedefop és az Európai Képzési Alapítvány.

A referenciakeret az alábbiakat tartalmazza:

- minőségbiztosítási és -javítási ciklus (tervezés, végrehajtás, értékelés és felülvizsgálat a szakképzés terén), amelyet közös minőségi kritériumok (a javaslat 1. melléklete), indikatív jellemzők és mutatók (a javaslat 2. melléklete) egészítenek ki;

- belső és külső értékelési mechanizmusok kombinációját tartalmazó monitoringfolyamatok, amelyet a tagállamok határozhatnak meg megfelelően annak érdekében, hogy megállapítsák i. a rendszerek, folyamatok és eljárások erősségeit; ii. a javítandó területeket;

- mérőeszközök használata a hatékonyság bizonyításához.

A referenciakeret a minőség szisztematikus megközelítését teremti meg, többek között azzal, hogy felvázolja a különböző szintű szereplők szerepét és azokat a módokat, ahogyan a szakképzés teljesítménye figyelemmel kísérhető. A szakképzés rendszer- és szolgáltatószintű felülvizsgálatához és javításához pedig mérőeszközt kínál, amely a következőket összekapcsoló folyamatos minőségbiztosítási folyamatra épül: i. politikai célok/célkitűzések meghatározása és tervezés; ii. a célok és célkitűzések eléréséhez megtervezett eszközök és intézkedések végrehajtását támogató elvek meghatározása; iii. a program szolgáltatására vonatkozó értékelő mechanizmusok megtervezése a célok és célkitűzések figyelembe vételével, és a teljesítmények/eredmények értékelése egyéni, szolgáltatói és rendszerszinten; iv. belső és külső értékelési eredmények kombinációja alapján történő felülvizsgálat a visszajelzések feldolgozása, és a változásra irányuló eljárások megszervezése.

A figyelemmel kísérés (monitoring) belső és külső értékelő mechanizmusokat tartalmaz, amelyeket a tagállam határozhat meg saját igényeinek megfelelően. A két szál kombinációja folyamatosan ellenőrizhető és hiteles visszajelzést fog adni arról, hogy a bevezetett vagy tervezett tevékenységek és akciók eredményeként hogyan halad a politikai célok elérése. A képzésminőség javításának alulról felfelé irányuló folyamataként a referenciakeret különös hangsúlyt fektet a szisztematikus önértékelésre.

Az irányvonalak/tevékenységek/intézkedések megvalósításáról vagy további javításának szükségességéről a mérések nek kell bizonyítékkal szolgálniuk, amelyek ily módon hozzájárulnak a rendszerek irányításához is.

A mutatók, miközben a szakképzés és a tanulás eredményeire és a szakképzési rendszerek, az egész életen át tartó tanulás, a munkaerőpiac, a foglalkoztatás és a gazdaság közötti kapcsolatokra fókuszálnak, olyan koherens láncba szerveződnek, amely tükrözi a szakképzés célkitűzéseit, inputjait, folyamatait és eredményeit. A mutatók csoportja két általános mutatóból és négy egymást kölcsönösen erősítő olyan mutatóból áll, amely a képzésnek a politikai prioritások tükrében látható kimeneteiről és eredményeiről ad információkat. Ezt egészíti ki két környezetre vonatkozó mutató, amely az eredmények értékeléséhez nyújt releváns környezeti információkat, valamint két olyan jellemző, amely a szakképzés minőségét meghatározó tényezőkről szolgál további minőségi információkkal. A jellemzőktől eltekintve valamennyi mutató számszerűsíthető adatokon alapul, következésképpen alátámaszthatják az eredményeknek az előre meghatározott célkitűzésekkel történő összevetését.

2008/0069 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA

a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról (EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 149. cikke (4) bekezdésére és 150. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[20],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[21],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[22],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[23],

mivel:

(1) A tudásalapú gazdaságba való átmenet (lisszaboni Európai Tanács, 2000) a gyors gazdasági és társadalmi változásokra adott válaszként megkívánja a szakképzési rendszerek modernizálását és folyamatos javítását, hogy képesek legyenek elősegíteni a foglalkoztathatóság és a társadalmi összetartozás növelését, illetve mindenki számára javítsák az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférést.

(2) Az Európai Tanács barcelonai ülése 2002-ben azt tűzte ki célul, hogy 2010-re Európa oktatási és szakképzési rendszereit globális minőségi referenciává kell tenni.

(3) A növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó integrált lisszaboni iránymutatások (2005–2008) felhívják a tagállamokat, hogy a tudásalapú gazdaság és társadalom változó igényeire érzékeny, megfizethető és hozzáférhető egész életen át tartó tanulási rendszereket fejlesszenek ki. Munkaerő-piaci relevanciájuk javítása érdekében az oktatási és szakképzési rendszerek tekintetében adaptációra és kapacitásépítésre van szükség. Az oktatási és szakképzési politika keretében meghatározott célkitűzéseknek ezért fokozottan ki kell egészíteniük a gazdaság- és munkaerő-piaci politikát annak érdekében, hogy a társadalmi kohéziót össze lehessen kapcsolni a versenyképességgel.

(4) A szakképzés terén folytatott megerősített együttműködésről szóló tanácsi állásfoglalást[24] (a koppenhágai folyamat) követően, majd a Bizottság, a tagállamok, a szociális partnerek, az EGT-EFTA országok és a tagjelölt országok minőségbiztosítási prioritásra vonatkozó együttműködésének eredményeként kialakult a közös minőségbiztosítási keret (Common Quality Assurance Framework, CQAF, a továbbiakban: KMK), amely a különböző résztvevő országok addigi tapasztalatait és bevált gyakorlatait veszi figyelembe.

(5) Az Oktatás és képzés 2010 munkaprogramról szóló, az Európai Tanácshoz intézett közös tanácsi és bizottsági időközi jelentés[25] (2004) szerint „Európa legkiemeltebb feladatai közé kell tartoznia (a koppenhágai nyilatkozat megvalósításának keretében) a szakképzés közös minőségbiztosítási keretének és (a bolognai folyamathoz kapcsolódva, az oktatási és képzési rendszerekre vonatkozó célkitűzések munkaprogramjának keretében) a «minőségbiztosítás közösen elfogadott normái, eljárásai és irányelvei kidolgozásának»”[26].

(6) Az Oktatási Tanács 2004 májusában[27] támogatásáról biztosította a KMK-en alapuló megközelítést, továbbá felkérte a tagállamokat és a Bizottságot, hogy saját hatáskörükben a többi érintett féllel együtt önkéntes alapon támogassák azt.

(7) Az európai szakképzési minőségbiztosítási hálózat (European Network on Quality Assurance in Vocational Education and Training, a továbbiakban: ENQA-VET hálózat)[28] olyan európai platformot jelent, amely lehetővé teszi a 2004-es tanácsi következtetéseket és a helsinki közleményt követő megfelelő intézkedések meghozatalát, és könnyebbé teszi az országok közötti együttműködést.

(8) 2006-ban a helsinki közlemény annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a specifikusan szakképzési célú közös európai eszközöket [...] a szakképzés minőségbiztosításáról szóló 2004. májusi tanácsi közleményben említett, a KMK-t alátámasztó elvekből merítve tovább kell fejleszteni és végre kell hajtani annak érdekében, hogy előmozduljon a minőségjavítás kultúrája és az ENQA-VET hálózatban való szélesebb körű részvétel.

(9) Ez az ajánlás létrehozza az európai minőségbiztosítási referenciakeretet (European Quality Assurance Reference Framework, a továbbiakban: referenciakeret), amely viszonyítási eszközként fogja segíteni a tagállamokat abban, hogy a KMK-re építő és azt továbbfejlesztő közös európai referenciák alapján szakképzési rendszereik folyamatos javítását előmozdítsák és figyelemmel kísérjék. A referenciakeretnek hozzá kellene járulnia a szakképzés minőségének javulásához, valamint a szakképzés-politikai fejlemények tagállamok közötti jobb átláthatóságához és összhangjához, ezáltal pedig elő kellene segítenie a kölcsönös bizalmat, a munkavállalók és tanulók mobilitását és az egész életen át tartó tanulást.

(10) A referenciakeretnek tartalmaznia kellene egy minőségbiztosítási és -javítási ciklust (tervezés, végrehajtás, értékelés és felülvizsgálat a szakképzés terén), amelyet közös minőségi kritériumok, indikatív jellemzők és mutatók egészítenek ki. A belső és külső értékelési mechanizmusok kombinációját tartalmazó figyelemmel kísérési folyamatokat a tagállamoknak kell megfelelően meghatározniuk annak érdekében, hogy beazonosítsák a rendszerek, folyamatok és eljárások erősségeit és a javítandó területeket. A hatékonyság bizonyításához a referenciakeretnek mérőeszközök használatát is tartalmaznia kell.

(11) A referenciakeretet a szakképzés rendszer- és szolgáltatói szintjén egyaránt alkalmazni kell. A minőség rendszerszerű megközelítését tartalmazza, amely lefedi és kölcsönösen összekapcsolja a megfelelő szinteket és szereplőket, a belső és külső értékelés, felülvizsgálat és javítási folyamatok – méréssel alátámasztott – kombinálása révén pedig nagy hangsúlyt fektet a minőség figyelemmel kísérésére és javítására. A referenciakeretnek további fejlesztés alapjául kell szolgálnia, az európai, nemzeti, regionális és helyi szintek együttműködésével.

(12) Mivel minden szinten konkrét eszközt jelent az értékelés és a minőségjavítás kultúrájának támogatásához, ez az ajánlás a hatékonyabb és igazságosabb politikák alapjaként hozzájárul a bizonyítékalapú szakpolitika és gyakorlat használatához, összhangban az oktatás és a képzés hatékonyságáról és méltányosságáról szóló 2006-os tanácsi következtetésekkel[29].

(13) Ennek az ajánlásnak figyelembe kell vennie az „oktatási és szakképzési minőségbiztosítás közös elveit”, amely az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének (EKKR) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlás[30] III. mellékletében található meg. A referenciakeretnek ezért támogatnia kell az EKKR végrehajtását. Szintén támogatnia kell a többi európai eszköz végrehajtását is, mint például az európai szakképzési kreditátviteli rendszerét (European Credit System for Vocational Education and Training, ECVET)[31], illetve a nem formális és informális tanulás azonosításának és hitelesítésének közös európai elveit[32] is (Common European Principles for the identification and validation of non-formal and informal learning).

(14) Ez az ajánlás megfelel a Szerződés 5. cikkében található szubszidiaritás elvének, amennyiben célkitűzése, hogy a mobilitás és az egész életen át tartó tanulás előmozdítása, illetve a szakképzés átláthatóságának növelése révén támogassa és kiegészítse a tagállamok intézkedéseit.

(15) Ez az ajánlás megfelel az említett cikkben található arányosság elvének is, mivel nem váltja fel vagy határozza meg a nemzeti minőségbiztosítási rendszereket. A referenciakeret nem ír elő konkrét minőségi rendszert vagy megközelítést, hanem olyan közös elveket, minőségi kritériumokat, indikatív jellemzőket és mutatókat fektet le, amelyek a meglévő rendszerek és szolgáltatások értékelését és javítását segíthetik.

AJÁNLJA A TAGÁLLAMOKNAK, HOGY

1. használják és fejlesszék tovább az európai minőségbiztosítási referenciakeretet, valamint az 1. és 2. mellékletben megállapított minőségi kritériumokat, indikatív jellemzőket és referenciamutatókat, hogy tovább javítsák, megreformálják és fejlesszék szakképzési rendszereiket, támogassák egész életen át tartó tanulási stratégiáikat és az EKKR végrehajtását, valamint minden szinten előmozdítsák a minőségjavítás kultúráját;

2. legkésőbb 2010-ig alakítsák ki az európai minőségbiztosítási referenciakeret végrehajtásának nemzeti megközelítését, és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban ebbe vonják be a szociális partnereket és az összes többi érintett felet. A haladás értékelése és monitorozása, valamint a felülvizsgálat támogatása érdekében ennek néhány közös mutató meghatározását is magában kellene foglalnia;

3. aktívan vegyenek részt az ENQA-VET hálózatban, amely a szakképzés minőségbiztosításában nemzeti, regionális és helyi szinten a közös elvek, referenciakritériumok és -mutatók, iránymutatások és eszközök továbbfejlesztésének alapja;

4. jelöljenek ki a szakképzéshez egy nemzeti minőségbiztosítási referenciapontot (Quality Assurance National Reference Point, QANRP), amely összehozza a meglévő releváns szervezeteket, illetve bevonja a szociális partnereket és az összes nemzeti és regionális szinten érintett felet annak érdekében, hogy biztosítva legyenek a kezdeményezéseket követő intézkedések és az információ hatékony terjesztése. A referenciapont:

- folyamatosan tájékoztatja az érdekelt felek széles körét az európai hálózat tevékenységeiről;

- aktív támogatást nyújt az európai hálózat munkaprogramjának végrehajtásához;

- konkrét kezdeményezéseket tesz az európai minőségbiztosítási referenciakeret nemzeti kontextusban történő továbbfejlesztésének előmozdítására.

5. három évenként végezzék el a végrehajtási folyamat felülvizsgálatát. A nemzeti felülvizsgálatok hozzá fognak járulni a Bizottság által megszervezendő európai felülvizsgálathoz.

TÁMOGATJA A BIZOTTSÁG AZON SZÁNDÉKÁT, HOGY

1. segítse a tagállamokat a fenti feladatok elvégzésében, elsősorban az együttműködés és a kölcsönös tanulás megkönnyítésével, útmutató anyagok tesztelésével és fejlesztésével, valamint az EU országaiban történő szakképzési minőségfejlesztésről szóló információszolgáltatással;

2. konkrét javaslatokkal és kezdeményezésekkel fejlessze az ENQA-VET hálózat azon szerepét, hogy e téren hozzájáruljon a szakpolitikai fejlesztéshez;

3. figyelemmel kísérje, milyen lépéseket tettek a tagállamok válaszként erre az ajánlásra, és az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elfogadást követően három évvel jelentést készítsen a szerzett tapasztalatokról és a jövőre vonatkozó kihatásokról, ideértve szükség esetén ennek az ajánlásnak a felülvizsgálatát is.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

1. MELLÉKLET

EURÓPAI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI REFERENCIAKERET: MINŐSÉGI KRITÉRIUMOK ÉS INDIKATÍV JELLEMZŐK[33]

Ez a melléklet közös minőségi kritériumokat és indikatív jellemzőket állapít meg, hogy a referenciakeret végrehajtásában szükség szerint támogassa a tagállamokat[34].

Minőségi kritérium | Indikatív jellemző rendszerszinten | Indikatív jellemző a szakképzési szolgáltató szintjén |

A tervezés tükrözi az érintett felek által osztott stratégiai jövőképet, továbbá explicit célokat/célkitűzéseket, intézkedéseket és mutatókat tartalmaz. | A szakképzés céljai/célkitűzései le vannak írva közép és hosszú távra, és azok kapcsolódnak az európai célokhoz. Az érintett felek a különböző szinteken részt vesznek a szakképzés céljainak és célkitűzéseinek meghatározásában. A célokat specifikus mutatók segítségével tűzik ki és kísérik figyelemmel (sikerkritériumok). A szakképzési igények beazonosítására mechanizmusok és eljárások vannak megállapítva. Tájékoztatási politikát alakítottak ki a nemzeti/regionális adatvédelmi követelményeknek megfelelő minőségi eredmények optimális nyilvánosságra hozatalának biztosítására. Az egyéni kompetenciák elismerésére, érvényesítésére és hitelesítésére normák és iránymutatások vannak megállapítva. | A szakképzési szolgáltató által kitűzött helyi célokban tükröződnek az európai, országos és regionális szakképzés-politikai célok/célkitűzések. Explicit célokat/célkitűzéseket határoztak meg és kísérnek figyelemmel. A konkrétan helyi/egyéni igények meghatározása érdekében folyamatos konzultáció zajlik az érintett felekkel. Explicit módon vannak elosztva a minőségirányítási és minőségbiztosítási felelősségi körök. A személyzet már a korai szakasztól be van vonva a tervezésbe, többek között a minőségfejlesztésbe is. A szolgáltató együttműködő kezdeményezéseket tervez más szakképzési szolgáltatókkal. Az érintett felek részt vesznek a helyi igények elemzésének folyamatában. A szolgáltatók explicit és átlátható tanulási chartával és működő minőségi rendszerrel rendelkeznek. |

A végrehajtási terveket az érdekelt felekkel konzultálva állították össze, és explicit elveket tartalmaznak. | A végrehajtási terveket a különböző szinteken a szociális partnerekkel, a szakképzési szolgáltatókkal és más érintett felekkel együttműködve állították össze. A végrehajtási tervek figyelembe veszik a szükséges erőforrásokat, valamint tartalmazzák a felhasználók kapacitását és a támogatáshoz szükséges eszközöket és iránymutatásokat. A különböző szinteken végrehajtási iránymutatásokat és normákat állítottak össze. A végrehajtási tervek konkrét támogatást tartalmaznak a tanárok és szakoktatók képzéséhez. Explicit módon le van írva és átlátható a szakképzési szolgáltatók felelőssége a végrehajtási folyamatban. Össze van állítva egy országos és/vagy regionális minőségbiztosítási keret, amely a folyamatos javulás és az önszabályozás elősegítésére szolgáltatói szinten iránymutatásokat és minőségi normákat tartalmaz. | A végrehajtási tervekben meghatározott célok elérése végett az erőforrások belül megfelelően vannak el-/kiosztva. Az eltervezett intézkedések végrehajtása érdekében explicit módon támogatást élveznek a megfelelő és integratív partnerségek. A személyzet kompetenciáinak fejlesztésére irányuló terv megállapítja a tanárok és szakoktatók képzési szükségleteit. A személyzet rendszeresen képzésen vesz részt, és együttműködést alakít ki a megfelelő külső érdekelt felekkel a kapacitásépítés és a minőségjavítás támogatása, valamint a teljesítmény fokozása érdekében. |

Az eredményeket és a folyamatokat rendszeresen ellenőrzik, és ezt mérésekkel támasztják alá. | Össze van állítva egy értékelési módszertan, amely a belső és a külső értékelésre is kiterjed. Elfogadott és egyértelműen le van írva az érdekelt felek részvétele a monitoring- és értékelési folyamatban. Az országos/regionális minőségjavítási és minőségbiztosítási normák és folyamatok relevánsak és az ágazat igényeivel arányosak. A rendszereket önértékelésnek és külső felülvizsgálatnak vetik alá. Korai figyelmeztető rendszerek működnek. Teljesítménymutatókat alkalmaznak. A siker mérése és a javítandó területek meghatározása érdekében releváns, rendszeres és koherens adatgyűjtésekre kerül sor. Megfelelő adatgyűjtési módszertanok vannak összeállítva (pl. kérdőívek vagy mutatók/mértékek). | A nemzeti és regionális szabályozás/keret szerint vagy a szakképzési szolgáltató kezdeményezésére időszakonként önértékelésre kerül sor. Az értékelés és a felülvizsgálat kiterjed az oktatási folyamatokra és eredményekre, köztük az ügyfél-elégedettség értékelésére valamint a személyzet teljesítményére is. Az értékelés és a felülvizsgálat megfelelő és hatékony mechanizmusokat tartalmaz a belső és külső érdekelt felek – például vállalatvezetők, tanárok, diákok, szülők, mukaadók, szociális partnerek és helyi hatóságok – bevonására. A kölcsönös tanulás és a teljesítményjavulás méréséhez benchmarkokat és összehasonlító mutatókat használnak. |

Felülvizsgálat | Minden szinten meg vannak határozva a felülvizsgálat elvégzésének eljárásai, mechanizmusai és eszközei. A folyamatokat folyamatosan felülvizsgálják, a változásokhoz pedig cselekvési terveket állítanak össze. A rendszereket állandóan fejlesztik. A szakképzési szolgáltatók kölcsönös tanulását támogatandó ösztönzik és támogatják a benchmarkingot. Nyilvánosan hozzáférhetők az értékelési eredményekről szóló információk. | Összegyűjtik és a további intézkedésekhez való tájékozódáshoz felhasználják a tanulási környezetről és tapasztalatról szóló tanulói visszajelzéseket. Széles körben és nyilvánosan hozzáférhetők a felülvizsgálat eredményeiről szóló információk. A visszajelzési és felülvizsgálati eljárások a szervezet stratégiai tanulási folyamatának részei. Az értékelési folyamat eredményeit megvitatják az érintett felekkel, és megfelelő cselekvési terveket állítanak össze. |

2. MELLÉKLET

SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGI MUTATÓK REFERENCIACSOPORTJA

Ez a melléklet átfogó mutatócsoportot kínál a szakképzési rendszerek és/vagy szolgáltatók értékelésének, figyelemmel kísérésének és minőségjavításának támogatásához. Európai adatok és nemzeti regiszterek alapján – két- és/vagy többoldalú alapon működő európai együttműködéssel – tovább fogják fejleszteni a mutatókat.

Mutató | Mutatótípus | Stratégiai cél | A következőre alkalmazandó: |

Átfogó minőségbiztosítási mutatók |

1. sz. Minőségbiztosítási rendszerek relevanciája a szakképzési szolgáltatók esetében: a) jogszabályban és/vagy saját kezdeményezésre meghatározott belső minőségbiztosítási rendszert használó szolgáltatók aránya b) akkreditált szakképzési szolgáltatók aránya | Környezeti / bemeneti mutató | A minőségjavítás kultúrájának előmozdítása a szakképzési szolgáltatók szintjén A képzésminőség átláthatóságának fokozása A szakképzésbe vetett kölcsönös bizalom erősítése | sz. ak.[35] sz. tk.[36] |

2. sz. A tanárok és szakoktatók képzésébe történő befektetés: a) továbbképzésen részt vevő tanárok és szakoktatók aránya b) befektetett összeg | Bemeneti / folyamatmutató | Előmozdítani azt, hogy a tanárok és a szakoktatók a szakképzési minőségbiztosítás gazdáinak tekintsék magukat Annak javítása, hogy a szakképzés érzékenyebben reagáljon a munkaerő-piaci igények alakulására Az egyéni tanulási kapacitásépítés növelése A tanulók eredményeinek javítása | sz. ak. sz. tk. |

Mutató | Mutatótípus | Stratégiai cél | A következőre alkalmazandó: |

A szakképzési politikák minőségi célkitűzéseit támogató mutatók |

3. sz. A szakképzési programokban résztvevők aránya: A szakképzési programok résztvevőinek száma a program típusa és az egyéni kritériumok[37] szerint | Bemeneti / folyamat- / kimeneti mutató | Alapvető információszerzés a szakképzés vonzerejéről rendszer- és szolgáltatói szinten Célirányos támogatás a szakképzéshez való hozzáférés javítására, ideértve a szociálisan hátrányos helyzetű csoportokat is | sz. ak.[38] sz. tk. Egész életen át tartó tanulás (Lifelong learning, LLL): a lakosság hány százaléka vesz részt formális szakképzési programokban? |

4. sz. A szakképzési programokat elvégzők aránya: A szakképzési programokat sikeresen elvégzők / elhagyók száma a program típusa és az egyéni kritériumok szerint | Eljárás-/ kimeneti/ eredményességi mutató | Alapvető információszerzés az oktatási eredményekről és a szakképzési folyamatok minőségéről A lemorzsolódók és a résztvevők egymáshoz viszonyított arányainak kiszámítása A szakképzési minőség egyik fő célkitűzéseként a képzés sikeres elvégzésének támogatása A megfelelően adaptált szakképzés támogatása, többek között szociálisan hátrányos helyzetű csoportok számára | sz. ak. sz. tk. (ahol releváns) |

Mutató | Mutatótípus | Stratégiai cél | A következőre alkalmazható: |

5. sz. A szakképzési programok résztvevőinek elhelyezkedési aránya: a) a szakképzésben részt vett tanulók elhelyezkedése 6-12-36 hónappal a képzés elvégzése után, a program típusa és az egyéni kritériumok szerint b) a szakképzésben részt vett tanulók közül a foglalkoztatottak aránya 6-12-36 hónappal a képzés elvégzése után, a program típusa és az egyéni kritériumok szerint | Eredményességi mutató | A foglalkoztathatóság támogatása Annak javítása, hogy a szakképzés érzékenyebben reagáljon a változó munkaerő-piaci igényekre A megfelelően adaptált szakképzés támogatása, többek között szociálisan hátrányos helyzetű csoportok számára | sz. ak. (többek között a képzést korán abbahagyók irányváltásáról szóló információk) sz. tk. |

6. sz. A megszerzett képességek hasznosítása a munkahelyen: a) az egyének által – a szakképzés befejezését követően – gyakorolt foglalkozás, a képzés típusa és az egyéni kritériumok szerint b) az egyének és a munkaadók elégedettségi aránya a megszerzett képességekkel / kompetenciákkal | Eredményességi mutató (minőségi és mennyiségi adatok keveréke) | A foglalkoztathatóság növelése Annak javítása, hogy a szakképzés érzékenyebben reagáljon a változó munkaerő-piaci igényekre A megfelelően adaptált szakképzés támogatása, többek között szociálisan hátrányos helyzetű csoportok számára | sz. ak. sz. tk. |

Mutató | Mutatótípus | Stratégiai cél | A következőre alkalmazható: |

Környezeti információk |

7. sz. Munkanélküliségi ráta[39], egyéni kritériumok szerint | Környezeti mutató | Háttérinformáció a szakképzésre vonatkozó rendszerszintű politikai döntéshozatalhoz | sz. ak. sz. tk. |

8. sz. A sérülékeny társadalmi csoportok túlsúlya: a) a szakképzésben részt vevő, hátrányos helyzetű csoportba sorolt résztvevők százalékos aránya (egy meghatározott régióban vagy gyűjtőterületen) kor és nem szerint b) a hátrányos helyzetű csoportok sikerességi aránya kor és nem szerint | Környezeti mutató | Háttérinformáció a szakképzésre vonatkozó rendszerszintű politikai döntéshozatalhoz A szakképzéshez való hozzáférés támogatása a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok esetében A megfelelően adaptált szakképzés támogatása, szociálisan hátrányos helyzetű csoportok számára | sz. ak. sz. tk. |

Mutató | Mutatótípus | Stratégiai cél | A következőre alkalmazható: |

9. sz. A munkaerő-piaci szakképzési igények beazonosításának mechanizmusai: a) információk a különböző szinteken tapasztalható változó igények meghatározására szolgáló mechanizmusokról b) bizonyítékok ezek hasznosságáról | Környezeti / bemeneti mutató (minőségi információ) | Annak javítása, hogy a szakképzés érzékenyebben reagáljon a változó munkaerő-piaci igényekre A foglalkoztathatóság támogatása | sz. ak. sz. tk. |

10. sz. A szakképzéshez való jobb hozzáférés előmozdítására szolgáló programok: a) a különböző szinteken meglévő programokra vonatkozó információk b) bizonyítékok ezek hasznosságáról | Folyamatmutató (minőségi információ) | A szakképzéshez való hozzáférés előmozdítása, többek között a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok esetében A megfelelően adaptált szakképzés támogatása | sz. ak. sz. tk. |

[1] 2002. december 19. (HL C 13., 2003.1.18., 2. o.)

[2] 2002. november 29-én és 30-án fogadták el Koppenhágában.

[3] A szakképzés minőségbiztosításáról szóló tanácsi következtetések, 2004. május 18.

[4] További részletekért lásd a http://communities.trainingvillage.gr/quality weboldalt.

[5] Az ajánlás alkalmazásában használt meghatározások a Cedefop szakképzés minőségéről szóló glosszáriumán alapulnak (munkadokumentum, 2003. november): http://communities.trainingvillage.gr/quality

[6] Az európai szakképzési minőségbiztosítási hálózatot 2005-ben hozta létre az Európai Bizottság a szakképzési tanácsadó bizottság kedvező véleményét követően. Tagjait a tagállamok, a tagjelölt országok, az EFTA-EGT országai és az európai szociális partnerszervezetek jelölik ki meghatározott eljárás szerint.

[7] A legtöbb résztvevő országban az ENQA-VET hálózat nemzeti minőségbiztosítási referenciapontokra támaszkodik, amelyeket azért hoztak létre, hogy aktív támogatást nyújtsanak a hálózati munkaprogram végrehajtásához, továbbá felhívják a figyelmet a hálózat tevékenységeire és erről folyamatosan tájékoztassák a megfelelő érdekelt feleket. Ezek a referenciapontok már meglévő országos szintű szervezetekre épülnek vagy ilyeneket hoznak össze, és megfelelő érdekelt felek széles körét kötik össze egymással, illetve vonják be.

[8] Az Európai Parlament és a Tanács 2006/143/EK ajánlása (2006. február 15.) a felsőoktatás terén a minőségbiztosítással kapcsolatos további európai együttműködésről (HL L 64., 2006.3.4., 60. o.).

[9] Az Európai Parlament és a Tanács 2006/961/EK ajánlása (2006. december 18.) a Közösségen belüli, oktatási és képzési célú transznacionális mobilitásról: az európai mobilitásminőségi charta (HL L 394., 2006.12.30., 5. o.)

[10] Az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének (EKKR) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlásjavaslat COM(2006) 479 végleges, Brüsszel, 2006. szeptember 5.

[11] Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer. A tanulási eredmények transzferének, összegyűjtésének és elismerésének rendszere Európában, SEC(2006) 1431, 2006. október 31.

[12] A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői következtetései a nem formális és informális tanulás azonosításának és érvényesítésének közös európai elveiről, 9175/04 EDUC 101 SOC 220, 2004. május 18.

[13] A Tanács 2005/600/EK határozata (2005. július 12.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (HL L 205., 2005.8.6., 21. o.).

[14] A Bizottság közleménye: Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: Közösségi stratégiai iránymutatások a 2007–2013 közötti időszakra, COM(2005) 299., 2005. július 5.

[15] Európai Szakképzésfejlesztési Központ.

[16] Európai Képzési Alapítvány (European Training Foundation).

[17] An European Guide on Self-assessment for VET providers (európai útmutató a szakképzési szolgáltatók önértékeléséről), Cedefop, 2003. szeptember.

[18] European Peer Review Manual for initial VET (a szakmai alapképzésre vonatkozó európai partneri ellenőrzési kézikönyv), Gutknecht-Gmeiner, Maria; Lassnigg, Lorenz; Stöger, Eduard; de Ridder, Willem; Strahm, Peter; Strahm, Elisabeth; Koski, Leena; Stalker, Bill; Hollstein, Rick; Alluli, Giorgio; Kristensen, Ole Bech (Bécs, 2007. június).

[19] Peer Review Extended (kibővített partneri ellenőrzés; EAC/32/06/13m LE-78CQAF), www.peer-review-education.net

[20] HL C […], […], […]. o.

[21] HL C […], […], […]. o.

[22] HL C […], […], […]. o.

[23] HL C […], […], […]. o.

[24] 2002. december 19. (HL C 13., 2003.1.18., 2. o.).

[25] „Oktatás és képzés 2010”: a lisszaboni stratégia sikere a sürgős reformokon múlik – a Tanács és a Bizottság közös időközi jelentése az európai oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseihez kapcsolódó részletes munkaprogram megvalósításáról, 2004. február 26.

[26] „Az Európai Felsőoktatási Térség megvalósítása” A felsőoktatásért felelős miniszterek konferenciáján (Berlin, 2003. szeptember 19.) kiadott közlemény.

[27] A szakképzés minőségbiztosításáról szóló tanácsi következtetések, 2004. május 28.

[28] Az európai szakképzési minőségbiztosítási hálózatot (ENQA-VET hálózat) 2005-ben hozta létre az Európai Bizottság a szakképzési tanácsadó bizottság kedvező véleményét követően. Tagjait a tagállamok, a tagjelölt országok, az EFTA-EGT országai és az európai szociális partnerszervezetek jelölik ki, meghatározott eljárás szerint.

[29] Az Európai Tanács 2006. március 23-24-i ülésének elnökségi következtetései: Közlemény és tanácsi következtetések az európai oktatási és képzési rendszerek hatékonyságáról és igazságosságáról (COM(2006) 481 és HL C 298., 2006.12.8., 3. o.).

[30] HL C […]., […].,[…]. o.

[31] Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer. A tanulási eredmények transzferének, összegyűjtésének és elismerésének rendszere Európában, SEC(2006) 1431, 2006. október 31.

[32] A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői következtetései a nem formális és informális tanulás azonosításának és érvényesítésének közös európai elveiről, 9175/04 EDUC 101 SOC 220, 2004. május 18.

[33] Az ajánlás alkalmazásában használt meghatározások a Cedefop szakképzés minőségéről szóló glosszáriumán alapulnak (munkadokumentum, 2003. november): http://communities.trainingvillage.gr/quality.

[34] A 2. melléklet további minőségi mutatókat részletez.

[35] Szakmai alapképzés (Initial Vocational Training, IVT).

[36] Szakmai továbbképzés (Continuing Vocational Training, CVT).

[37] A nemre és a korra vonatkozó alapinformációkon túl más társadalmi kritériumok is alkalmazhatók, pl. korai iskolaelhagyók, legmagasabb oktatási eredmények, migránsok, etnikai kisebbségek, fogyatékossággal élők, munkanélküliség hossza stb.

[38] A tanuló csak 6 hetes képzési időszakot követően tekinthető résztvevőnek.

[39] Az ILO és az OECD meghatározása: 15–74 éves munka nélküli egyének, akik aktívan munkát keresnek, és készek munkába állni.