52008DC0533

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 4.9.2008

COM(2008) 533 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramba tartozó „Információs társadalom technológiái” kiemelt téma utólagos értékelése

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramba tartozó „Információs társadalom technológiái” kiemelt téma utólagos értékelése

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. Bevezetés

Ez a közlemény áttekintést ad a hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramba tartozó „Információs társadalom technológiái” kiemelt témának az i2010 stratégia[1] összefüggésében végzett értékelése során tett megállapításokról és ajánlásokról. Felvázolja a Bizottság első reakcióit és a már megkezdett vagy tervezett intézkedéseket. A 2007 májusa és 2008 májusa között elvégzett értékelés megfelel a költségvetési rendeletben[2] és annak végrehajtási szabályaiban[3] szereplő követelményeknek, valamint a hetedik kutatási keretprogram értékelésével kapcsolatos rendelkezéseknek[4].

2. Háttér

A hatodik kutatási keretprogram[5] céljai között szerepel az Európai Kutatási Térség és az európai ipar tudományos és technológiai alapjainak megerősítése, az európai ipar nemzetközi versenyképességének fokozása és – az EU egyéb szakpolitikáinak támogatása céljából – a kutatási tevékenységek előmozdítása.

A 2003 és 2006 között végrehajtott hatodik kutatási keretprogram alapján megvalósult legjelentősebb befektetések a közösségi kutatás fókuszálását és integrálását célzó kiemelt témákat érintették: az „Információs társadalom technológiái” kiemelt téma területén 3 984 millió eurós beruházásra került sor, illetve további 216 millió eurót fordítottak az európai kutatóintézetek és a világ más részein működő kutatóintézetek közötti összeköttetést biztosító nagy sebességű hálózatok céljára. A hetedik kutatási keretprogram értelmében az „Információs és kommunikációs technológiák” témára fordítható költségvetés 9 050 millió euró a 2007–2013 közötti időszakra.

3. Az értékelés folyamata

Az értékelés célja annak felmérése volt, hogy a hatodik keretprogramon belül megvalósított, az „Információs társadalom technológiái” területét érintő kutatási tevékenységek milyen rendszerbeli hatásokkal jártak és milyen mértékben járultak hozzá a hatodik kutatási keretprogram és az EU szélesebb értelemben vett stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához. Az értékelés a beruházás releváns voltát, hatékonyságát, hatásosságát, hasznosságát és fenntarthatóságát[6] vizsgálta.

Az értékelést az Esko Aho elnöklete mellett működő, magas szintű független szakértőkből álló testület[7] végezte, amelynek munkáját hivatásos értékelők egy csoportja[8] is segítette. A testület elemzésnek vetette alá a program dokumentációját, valamint az eredmény- és hatásmutatókat. Az elemzéshez szükséges adatokat az IKT-ágazat kulcsszereplőitől és az „Információs társadalom technológiái” területén kutatási tevékenységet folytató szervezetektől, illetve az ipar vezető képviselőitől, kockázatitőke-befektetőktől és tudósoktól gyűjtötték be. Az ezek alapján kirajzolódó megállapításokat megtárgyalták az Európai Parlament ITRE-bizottságának tagjaival és az „Információs társadalom technológiái” programbizottságban (ICTC) résztvevő tagállami delegációkkal.

Az 1. mellékletben szereplő értékelő jelentés terjesztésére széles körben sor került, többek között felkerült az Europa-szerverre[9] is, és az „Információs társadalom technológiái” programbizottságban (ICTC) és az IKT tanácsadó csoportban is előterjesztették.

4. A Bizottság első reakciói, illetve a már megkezdett vagy tervezett intézkedések

A Bizottság üdvözli a jelentést és tudomásul veszi a következőkben felsorolt 23 ajánlást. A Bizottság javasolja, hogy az említett ajánlásokat annak a széles körű vitának a keretében tárgyalják meg, amely az IKT területén megvalósított innovációval kapcsolatos európai politikáról szól.

Folyamatos erőfeszítésekre kerül sor annak érdekében, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás által megszabott kereteken belül egyszerűsödjenek és csökkenjenek az adminisztratív terhek. A hetedik kutatási keretprogramban bizonyos résztvevők esetében, beleértve a kkv-ket is, az általános költségekre elfogadható az átalányösszeg és átlagos személyi költségekkel is lehet számolni. A pénzügyi életképesség előzetes ellenőrzésére csak a projektkoordinátorok és azon résztvevők esetében kerül sor, akik 0,5 millió eurót meghaladó összegű finanszírozásra tartanak igényt. A pénzügyi garanciákra vonatkozó korábbi előírás helyébe garanciaalap lépett, könyvvizsgálói igazolást pedig csak a 0,375 millió eurót meghaladó költségigény esetén kell benyújtani. Mára egységes regisztrációs rendszer is működik, amelynek köszönhetően minden résztvevő szervezetnek csak egy alkalommal kell regisztráltatnia magát. Minden pénzügyi kimutatás esetében megtérítik a költségeket, a jelentéstétel ütemezése pedig projektenként eltérő lehet.

A rugalmasság növelése érdekében a projektkonzorciumok a Bizottság tájékoztatása nélkül is újraoszthatják a költségvetést a résztvevők között; ezen kívül minden konzorcium teljes irányítási autonómiát élvez és a Bizottságnak történő egyszerű bejelentést követően a konzorciumi megállapodásban meghatározott szabályoknak megfelelően megváltoztathatja a résztvevőket.

Annak érdekében, hogy több kisméretű, de nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozást vonzzon, a Közösség ma a kkv-k, az egyetemek és az állami szervezetek esetében a költségek 75%-áig nyújthat visszatérítést. A hatodik kutatási keretprogram esetében ez mindössze 50% volt. Az igazgatási költségek esetében nincs felső határ és a visszatérítési ráta 100%, az előleg pedig általában a teljes közösségi hozzájárulás 50%-ának felel meg.

Az „Aho-jelentés” 23 ajánlása: További erőfeszítéseket kell tenni az olyan tartósabban fennmaradó köz- és a magánszféra közötti partnerségek megerősítése érdekében, mint a hetedik kutatási keretprogram alapján létrejött közös technológiai kezdeményezések. Folytatni kell az annak biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket, hogy a kkv-knek és a nagyvállalatoknak nyújtott támogatás ne váljon el élesen, és ennek következtében ne jöjjenek létre különböző intézkedések és eszközök. A hetedik kutatási keretprogramon belül létre kell hozni egy olyan fórumot, ahol az új és nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások találkozhatnak a kockázatitőke-befektetőkkel. Minden projekt esetében bátorítani kell az Európán kívüli, mind a fejlődő országokból, mind pedig az iparosodott országokból származó részvételt. A világ minden tájáról származó vezető tudósok és mérnökök bevonásával nemzetközibbé kell tenni a tanácsadói rendszert, pl. az Információstársadalmi technológiai tanácsadó csoportot. A munkaprogramnak tükröznie kell a legutóbbi nemzetközi fejleményeket és a közelmúltban felmerült kihívásokat. Rugalmasabb megközelítést kell alkalmazni annak érdekében, hogy a területen létrejövő új és érdeklődésre számot tartó fejlemények integrálása gyorsabb ütemben valósuljon meg. A kutatási erőfeszítéseket arra kell irányítani, hogy Európa olyan területeken jusson vezető szerephez vagy tartsa meg azt, amelyeken már egyébként is helyzeti előnnyel rendelkezik, illetve olyan területeken, ahol új lehetőség kínálkozik arra, hogy átvegye a vezető szerepet. Európa esetében kellő megfontolás után kell kiválasztani a célterületeket, és nem szabad minden területen vezető szerep betöltésére törekedni. Az e-infrastruktúrákon alapuló megközelítést más ágazatokban is ki kell terjeszteni fokozottabban alkalmazás- és felhasználóorientált platformokra. A közös technológiai kezdeményezések esetében a számviteli ellenőrzést a tagállamoknak és a résztvevő vállalatoknak kell elvégezniük, és a közösségi szintű beavatkozást minimálisra kell csökkenteni. A testület javasolja, hogy a folyamat minden lépcsője során több bizalmat előlegezzenek meg a résztvevőknek. Néhány kedvezőtlen példa nem állhatja útját az innovációnak. Rövidebb, a munkacsomagok tekintetében kevesebb részletet tartalmazó javaslatok benyújtását kell előírni, és a hangsúlyt a megfelelő partnerségek kialakítására és a kiemelkedően innovatív résztvevők megnyerésére kell fektetni. Kimerítőbb és jobban hasznosítható visszacsatolást kell biztosítani azoknak a javaslattevőknek, akik nem jutnak finanszírozáshoz. Ki kell próbálni egy új megközelítést, amelynek keretében az első fázisban nem kerül sor a javaslatok teljes értékelésére. A néhány alapvető követelményt teljesítő kérelmek esetében egy tesztfázis erejéig biztosítani kell egy kis összegű ún. magvető finanszírozást. Ezt követően a sikeresen teljesítő tesztprojektek közül kiválasztják a teljes finanszírozásra alkalmas projekteket. Ha az ígéretesnek látszó vagy jó hírben álló projektek helyett a ténylegesen teljesítő projektek jutnak finanszírozáshoz, akkor csökkenhetnek a kezdeti adminisztratív terhek és olyan (kisebb) innovatív vállalkozásokat is sikerülhet bevonni, amelyek egyébként nem vennék fontolóra a közösségi támogatásra való pályázás lehetőségét. Meg kell fontolni a jövőbeli és kialakulóban lévő technológiák területének nyitott részében alkalmazott kétlépcsős értékelési eljárásnak a program egyéb területeire való kiterjesztését: ennek megfelelően a lehetséges résztvevők először a projekt alapját képező ötletet csak nagy vonalakban vázolják fel, és a részletesebben kidolgozott tervet csak kiválasztásuk esetén nyújtják be. Az időigényes és gyakran nem a megfelelő időben esedékessé váló jelentéstételt optimalizálni kell, lehetővé téve, hogy a résztvevők csak akkor tegyenek jelentést, amikor egyébként is van miről beszámolni. Lehetővé kell tenni a kutatás más prioritásokra való átirányítását abban az esetben, ha a végrehajtás során ez szükségessé válna. Ehhez hasonlóan a projekt időtartama alatt nagyobb rugalmassággal kell kezelni a partnerségek összetételét, beleértve a partnerek lecserélését is abban az esetben, ha a kutatás időközben olyan irányt vesz, amelynek szempontjából előnyösebb lenne új partnerek bevonása vagy a korábbi partnerek új partnerekkel való helyettesítése. A testület javasolja a szabványosítás stratégiai alkalmazását, ezzel segítve elő az egész EU-ra kiterjedő új piacok kialakítását. A szabványok meghatározására szükség van annak érdekében, hogy az innovációk létrejöhessenek és az új termékek és szolgáltatások életképes piacot alakíthassanak ki. A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésről szóló, a közelmúltban közzétett bizottsági közlemény kedvező fogadtatásával párhuzamosan a testület új kezdeményezések bevezetését javasolja, amelyek keretében a hatóságok számára közbeszerzés keretében fejlesztenének ki innovatív termékeket és szolgáltatásokat. Az európai egységes piacot hatékonyabbá kell tenni a magánbefektetők (business angels) és a kockázatitőke-befektetők számára, valamint az európai befektetési alapokat hatékonyabban kell alkalmazni a keretprogramok nyomán létrejövő innovációk elősegítésére. Amikor a piaci erők ezt maguktól nem oldják meg, a szélesebb értelemben vett közérdek azt diktálja, hogy fokozni kell az európai szintű szabványosítás stratégiai jellegű megközelítését, különös figyelmet fordítva az interoperabilitásra és a szabványok kidolgozására olyan esetekben, amikor jól dokumentálható a koherens innovatív szolgáltatások és az európai vezető szerep iránti igény. Tovább kell fejleszteni a nagy regionális és nemzeti e-infrastruktúrák közötti összeköttetéseket. Az egész EU-ra kiterjedő fórumokra és infrastruktúrára van szükség az e-kormányzat (különösen a közbeszerzés), az e-egészségügy (határokon átnyúló alkalmazások), a logisztika és a közlekedés területén. A KTF-keretprogramot egyéb intézkedésekkel kell kiegészíteni, különösen a közbeszerzés területén mind nemzeti, mind pedig európai szinten. |

1. A Bizottság egyetért azzal, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a program globális hatásának növelése érdekében azokon a területeken, ahol Európa átveheti a vezető szerepet. Mára minden projekt esetében a nemzetközi együttműködési megállapodásokon keresztül több mint 150 ország számára áll nyitva a részvétel lehetősége ugyanolyan feltételek mellett, mint a 38 társult ország és tagállam esetében. Új finanszírozási eszköz vehető igénybe a szélesebb nemzetközi együttműködés céljára. A Bizottság meg fogja vizsgálni, milyen további lehetőségek vannak az IKT-kutatás globális hatásának növelésére.

A Bizottság egyetért azzal, hogy az európai innovációs környezet kritikus jelentőségű az IKT-kutatási eredmények tényleges alkalmazása szempontjából, és mélységesen egyetért a testülettel abban a tekintetben, hogy rendszerbeli változtatásokra van szükség. Rendkívül fontos, hogy a kutatási és innovációs célú befektetések számára Európa vonzóbb célpont legyen, valamint, hogy a kisméretű, csúcstechnológiai vállalatok virágzásához és növekedéséhez megfelelő körülmények jöjjenek létre. Első lépésként a Bizottság megvizsgálja, milyen módszerekkel segíthető elő az új, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalatok és a kockázatitőke-befektetők egymásra találása. Másodsorban a Bizottság megvizsgálja, milyen lehetőségek vannak az innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos szabványok és specifikációk kifejlesztési folyamatának felgyorsítására. Végezetül pedig a Bizottság meg fogja vizsgálni a holisztikusabb innovációs „ökoszisztémák”[10] kialakításának lehetőségeit, amely az innovatív megoldások szempontjából csökkentené az állami és a magánpiacok elhatárolódását, kiaknázná a szinergiában rejlő lehetőségeket, valamint szisztematikusabban koordinálná az európai erőfeszítéseket. Ezen erőfeszítések a vezető piacok kezdeményezésre[11], valamint a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésre[12] épülnének, ezen kívül pedig különös figyelmet kapnának a közös technológiai kezdeményezések, a közös nemzeti kutatási programok és az európai technológiai platformok során nyert tapasztalatok.

5. Következtetések

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot az értékelő testület megállapításainak és ajánlásainak tudomásulvételére, valamint azok gyakorlati megvalósítási lehetőségeinek felmérésére. A Bizottság elismeri, hogy a bürokratikus terhek csökkentése továbbra is nagy kihívást jelent. Osztja továbbá a testület nézeteit abban a tekintetben, hogy a kutatásfinanszírozással kapcsolatos szabályok végrehajtása során nagyobb mértékű kockázatot kell vállalni. A Bizottság meggyőződése szerint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is hozzá kell járulnia a bizalomra épülő környezet kialakításához, és felkéri őket, hogy vegyék figyelembe ezeket a szempontokat a keretprogramban való részvétel szabályai és a költségvetési rendelet kapcsán folytatott vita során.

A Bizottság a megállapításokkal és az ajánlásokkal kapcsolatban konzultációt fog tartani azzal a céllal, hogy növekedjen a rugalmasság, egyszerűsödjön a bürokrácia és erősödjön az EU szintjén megvalósuló kutatás stratégiai hatása. Ennek érdekében a Bizottság az értékelő jelentés mellett a szélesebb körű és hosszabb távú szakpolitikai vonatkozásokat is bevonja a nyilvános internetes konzultációba, az eredmények összefoglalására pedig az IKT területén megvalósított kutatásról és innovációról szóló, 2009 elejére tervezett közleményben kerül sor.

A hetedik kutatási keretprogramban szereplő, az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységek időközi értékelése is lehetővé teszi az új intézkedések hatékonyságának értékelését. A további mérlegeléshez alapot adó időközi értékelés 2009 végére lesz hozzáférhető.

1. MELLÉKLET AZ ÉRTÉKELő JELENTÉS FőBB MEGÁLLAPÍTÁSAI ÉS AJÁNLÁSAI

Az információs és kommunikációs technológiák területén megvalósuló innováció létfontosságú Európa versenyképessége és gazdasági jóléte szempontjából. Ezekre épül ugyanis a tudásalapú gazdaság: fejlesztésük és alkalmazásuk kulcsfontosságú a növekedés és a termelékenység fenntartásához. Az információs társadalommal kapcsolatos kutatásba és a technológiafejlesztésbe való beruházás tehát indokoltan jelent meg a hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram kiemelt témájaként – erre a célra 2003 és 2006 között 4 milliárd eurót fordítottak.

Az „Információs társadalom technológiái” kiemelt téma értékelése során megvizsgálták, milyen hatékonysággal volt képes a kutatás új tudást és innovációt előállítani, illetve ezeket az innovációkat Európa szélesebb értelemben vett innovációs rendszerein keresztül gazdasági növekedéssé és jólétté alakítani.

A kutatással kapcsolatos beruházás irányítása megfelelő volt és a kitűzött célokat hatékonyan érte el. Fokozni lehet azonban a finanszírozási mechanizmus rugalmasságát és egyszerűsítését, az ezen a területen megvalósított európai kutatás globális hatása pedig tovább erősíthető. A programigazgatás rugalmasabb kezelése elősegítheti több, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozás bevonását. A testület által a kutatásirányítással kapcsolatban megfogalmazott ajánlások javarészt a Bizottság végre tudja hajtani a hetedik kutatási keretprogram időtartama alatt (2010 és 2013 között).

A többi ajánlás végrehajtásához hosszabb távú erőfeszítésre lehet szükség és/vagy azok túlmutatnak a keretprogramokon, és végrehajtásuk érdekében inkább stratégiai és politikai szinten kell intézkedéseket hozni. Hogy az Európában létrehozott új tudást és szakértelmet milyen mértékben aknázzák ki Európában, több, az innovációs „ökoszisztémát” befolyásoló szakpolitikától és intézkedéstől függ. Rendszerbeli változtatásokra van szükség az innovációt akadályozó tényezők megszüntetése érdekében, és – különösen a regionális innovációs rendszerekben – elő kell segíteni a felhasználók, a kutatók és az üzleti szféra közötti szorosabb együttműködést.

Az értékelés során egy sor olyan lehetőséget sikerült azonosítani, amelyek segítségével kedvezőbbé lehetne tenni a környezetet az Európai kutatási keretprogramok nyomán megvalósuló IKT-kutatásból származó innováció számára. Fokozni kell a kockázatitőke-befektetőkkel, a regionális innovációs stratégiákkal és a közbeszerzéssel megvalósított szinergiákat. Fokozottabban stratégiai, európai szintű megközelítést kell alkalmazni a szabványosítás, a vezető piacok kialakítása és a köz- és a magánszféra közötti partnerségek mozgósítása tekintetében a hatodik kutatási keretprogramban elindított közös technológiai kezdeményezések mintájára.

1. AZ EURÓPAI KUTATÁSI BERUHÁZÁSOK IRÁNYÍTÁSA

1.1. Hasznosság és fenntarthatóság – a hatodik kutatási keretprogramon belüli „Információs társadalom technológiái” kiemelt téma szerepe

Az EU által, a hatodik kutatási keretprogramon belüli „Információs társadalom technológiái” kiemelt téma keretében finanszírozott kutatás legnagyobb része európai támogatás nélkül vagy egyáltalán nem, vagy sokkal visszafogottabb formában valósult volna meg. A hatodik kutatási keretprogramon belüli „Információs társadalom technológiái” kiemelt téma tehát jelentős szerepet játszott a kutatási tevékenységek európai és globális szintre juttatásában. Különösen így van ez abban az esetben, amikor a hatékonyság csak egy kritikus tömeg elérését követően, széles körben folytatott vita nyomán és a probléma „friss szemmel” való megvizsgálása után valósul meg, vagy amikor a kutatásba a területen nagy szakértelemmel rendelkező szakértők csoportját kell bevonni.

Az elért eredmények fenntarthatósága nem kétséges. A résztvevők jelentős előnyhöz jutnak a megerősített hálózatok, valamint az új tudás és szakértelem következtében. A hálózatépítés hatásai rendkívüli jelentőséggel bírnak, hiszen a résztvevők többsége hosszú távú együttműködést épít ki. E hálózatok egy része az európai technológiai platformokhoz hasonló, szélesebb együttműködésre épülő struktúrák stabil központi elemévé vált. Ennek következtében a közös technológiai kezdeményezéseket az európai szintű kutatásban megjelenő, a köz- és a magánszféra közötti partnerségek megerősítését elősegítő módszerként határozták meg. A nanoelektronika és a beágyazott rendszerek területén megvalósított új közös technológiai kezdeményezések jó példáját adják annak, milyen hosszú távú pozitív hatásokat eredményez a keretprogram.

További erőfeszítéseket kell tenni az olyan tartósabban fennmaradó köz- és a magánszféra közötti partnerségek megszilárdítása érdekében, mint a hetedik kutatási keretprogram alapján létrejött közös technológiai kezdeményezések.

1.2. Hatékonyság – a hatodik kutatási keretprogramon belüli „Információs társadalom technológiái” kiemelt téma hatása

A kisvállalkozások (kkv-k) részvételi aránya átlagosan 20% felett maradt, amely jóval meghaladja az Európai Parlament és a Tanács által meghatározott 15%-os célkitűzést. A nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások programban való részvételének aránya azonban továbbra is alacsony. Ez tehát felveti azt a kérdést, hogy a keretprogram mennyire vonzó és hozzáférhető a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások számára, illetve azt, hogy a programban való részvétel mennyire segíti elő a kockázati tőkéhez, valamint az európai és globális piacokhoz való hozzáférést.

Mind a kis, mind pedig a nagy cégek hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a kkv-k növekedését elősegítő optimális környezet jöjjön létre, a finanszírozási mechanizmusoknak pedig mindkét cégtípus számára nyitva kell állniuk. Mindkettőnek megvan a szerepe az innovációs ökoszisztémában és egymásnak kölcsönösen is fontosak. Kedvező hatást válthat ki, ha a keretprogramban megvalósuló együttműködésen alapuló kutatás lehetővé teszi, hogy a projektek nagyobb részében a kis- és a nagyvállalatok közösen dolgozzanak. Ugyanakkor nem szerencsés, ha a kisebb „célzott kutatási” projektek a kkv-ket célzó speciális eszközzé válnak, a nagy integrált projektekben pedig túlnyomórészt nagyvállalatok vesznek részt.

Folytatni kell az annak biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket, hogy a kkv-knek és a nagyvállalatoknak nyújtott támogatás ne váljon el élesen és ennek következtében ne jöjjenek létre különböző intézkedések és eszközök.

Az európai projektekben való részvétel eredményeként létrejött kutatási hálózatok fokozták a szervezetek közötti tudástranszfer hatékonyságát és az információ terjesztési sebességét, illetve a humánerőforrás mobilitását. A kutatási partnerségekben a keretprogramban való részvétel következtében bekövetkezett változások az a terület, ahol az EU-s beruházások hatása a legjobban látható. Több résztvevő beszámolt róla, hogy a keretprogramnak köszönhetően létrejött erős hálózatok továbbra is megmaradnak és jövőbeni kutatási együttműködések alapját képezik.

A kutatás legnagyobb része „a piactól távol eső” vagy alapkutatás; az új termékek és szolgáltatások kereskedelmi forgalomba hozatala nem közvetlen célkitűzés. A közelmúltban nem sok erőfeszítés történt annak érdekében, hogy a résztvevők kapcsolatokat építhessenek ki a kockázatitőke-befektetőkkel. Az ilyen kapcsolatok támogatását célzó eszköz kialakítása megkezdődött ugyan a 2002-es évvel záruló időszakban, de a gazdasági válság hatására ez után lényegében megszűnt. Ideje fontolni egy vagy több eszköz újbóli bevezetését az említett cél érdekében.

A hetedik kutatási keretprogramon belül létre kell hozni egy olyan fórumot, ahol az új és nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások találkozhatnak a kockázatitőke-befektetőkkel.

A 2.1. szakaszban e kapcsolat megerősítése és az ennek eredményeként előálló piaci innovációk serkentése céljából további ajánlások szerepelnek.

Az EU és Kína, India és Afrika között megerősödött a nemzetközi együttműködés a ma világszinten legfontosabb 25 innovációs szereplő 60%-a részt vesz a programban. Az integrált projektek hatékonyan teremtettek kapcsolatot az „Információs társadalom technológiái” témában folytatott európai kutatás és a világszintű innovációs rendszer között. A nemzetközi együttműködést ugyanakkor arra is fel kell használni, hogy a világszinten elérhető legjobb tudományos és technológiai eredmények eljussanak az európai kutatókhoz, és azok ezekre építhessenek. Ajánlott tehát a keretprogram további globalizálása az alábbiakban ismertettettek szerint.

1.3. A keretprogram globalizálása

Európa nem képes előteremteni a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs nagyhatalommá válásához szükséges tőkét. Az európai kutatóknak a világ legjobbjaival kell partneri viszonyt kialakítaniuk, tekintet nélkül arra, hogy azok európaiak vagy Európán kívüliek. Jobban kell nyitni a világra annak érdekében, hogy a fejlődési fázisban lévő európai kutatás és innováció a legkiválóbb szakemberek hozzájárulásából és legjobb elképzelésekből meríthessen, tekintet nélkül azok származására. Ezen túlmenően az Európában kifejlesztett technológiák egyéb piacokon történő forgalmazásához nem európai cégekkel kell együttműködni, amiből végül az európai cégek és fogyasztók profitálnak.

Ha a világ legkiválóbb kutatói részt vesznek a keretprogramban, akkor annak vonzereje a legkiválóbb európai kutatók számára is megnőhet. Különösen igaz lehet ez a rendkívül innovatív, viszonylag kisméretű és nagy növekedési potenciállal rendelkező cégek esetében, amelyek jelenleg alulreprezentáltak a programban. Ha lehetőséget kapnának arra, hogy a világ legjobb kutatóival és innovációs szakembereivel dolgozhassanak együtt, nagyobb kedvvel vennének részt a programban is.

Noha – különösen Ázsiával és Afrikával – megerősödött az együttműködés, a testület az erőfeszítések további fokozását javasolja annak érdekében, hogy a program ténylegesen globálissá váljon:

Minden projektben bátorítani kell az Európán kívüli részvételt. Ezen kívül bátorítani kell mind a fejlődő, mind pedig az iparosodott nem európai országok részvételét.

A világ minden tájáról származó vezető tudósok és mérnökök bevonásával nemzetközibbé kell tenni a tanácsadói rendszert, pl. az Információstársadalmi technológiai tanácsadó csoportot.

A munkaprogramnak tükröznie kell a legutóbbi nemzetközi fejleményeket és a közelmúltban felmerült kihívásokat. Rugalmasabb megközelítést kell alkalmazni annak érdekében, hogy a területen létrejövő új és érdeklődésre számot tartó fejlemények integrálása gyorsabb ütemben valósuljon meg.

A kutatási erőfeszítéseket arra kell irányítani, hogy Európa olyan területeken jusson vezető szerephez vagy tartsa meg azt, amelyeken már egyébként is helyzeti előnnyel rendelkezik, illetve olyan területeken, ahol új lehetőség kínálkozik arra, hogy átvegye a vezető szerepet. Európa esetében kellő megfontolás után kell kiválasztani a célterületeket és nem szabad minden területen vezető szerep betöltésére törekedni.

1.4. Relevancia és stratégiai hatás – a hatodik kutatási keretprogramon belüli „Információs társadalom technológiái” kiemelt téma és az EU szélesebb értelemben vett célkitűzései

A 2003–2006 közötti időszakban az „Információs társadalom technológiái” területén megvalósított kutatásra fordított beruházások hozzájárultak ahhoz, hogy bizonyos kutatási területeken megőrződjön vagy kialakuljon az európai vezető szerep, bár ez nem minden esetben eredményezett vezető piaci szerepet az IKT és az alkalmazások területén. A hatodik kutatási keretprogramon belüli „Információs társadalom technológiái” kiemelt téma hatására megerősödött a mobilkommunikáció piacán és a nagysebességű hálózatokkal, a számítóhálózatokkal (Gridek), a fejlett robotikával és az audiovizuális rendszerekkel kapcsolatos kutatásban betöltött vezető szerep. Világszinten vezető szerephez sikerült jutni a tudományos és kutatási célú nagysebességű e-infrastruktúrák fejlesztése és használata területén. Ezeken a területeken a vezető vállalatok folyamatos részvétele mellett lehetőségeket teremtettek a piacra újonnan belépőknek (azaz a kkv-knek). A feltörekvő technológiáknak nyújtott támogatás világszinten vezető szerephez juttatta Európát a kvantumkommunikáció, a nanoelektronika és a komplex rendszerek területén.

A nagysebességű elektronikus hálózatok (e-infrastruktúrák) sikeres kifejlesztése kiválóan szemléltette, hogy az infrastruktúrafejlesztésben megvalósított európai közreműködésnek mekkora jelentősége van. Ezek a kezdeményezések világszintű vezető szerephez juttatták Európát.

Az e-infrastruktúrákon alapuló megközelítést ki kell terjeszteni más ágazatokban a fokozottabban alkalmazás- és felhasználóorientált platformokra.

Az Európai Kutatási Térség megerősödött, különösen az integrált projektek, a kiválósági hálózatok és a projektek csoportosítása révén. Az európai technológiai platformok az együttműködést kiterjesztették a hatodik kutatási keretprogramon belüli „Információs társadalom technológiái” kiemelt téma keretében finanszírozott egyéni projekteken túlra. Tágabb szinergiákat alakítottak ki a nemzeti és a magánszektorbeli kezdeményezésekkel és kulcsfontosságú lépést tettek az új közös technológiai kezdeményezések irányába. Ez pedig arra ösztönzi az ipart és a tagállamokat, hogy növeljék a K+F-re szánt finanszírozást. Ilyen módon pedig új partnerségek alakulnak ki az államilag és a magánforrásból finanszírozott, kutatással foglalkozó azon szervezetek között, amelyek olyan területekkel foglalkoznak, amelyek esetében a kutatás és a technológiai fejlesztés javíthatja az európai versenyképességet és életminőséget. Ezek tehát az állami és a magán kutatási törekvések összevonására irányuló olyan úttörő megközelítésnek tekinthetők, amelyek a hetedik kutatási keretprogram elválaszthatatlan részét képezik.

Mind a közös technológiai kezdeményezésekben, mind pedig a „Living labs” (Élő laboratóriumok)[13] kezdeményezésben megvan a lehetősége annak, hogy más területeken tovább erősítse az innovációs folyamatot. Ez utóbbiak ugyanis azzal, hogy elősegítik a kínálati oldal (vállalkozások és kutatók) és a keresleti oldal (felhasználók és hatóságok) összetalálkozását, rendszerszerűbb megközelítést valósítanak meg. A közös technológiai kezdeményezések és az élő laboratóriumok elősegíthetik az innovatív megoldások célzott közbeszerzését is. A testület azonban aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a közös technológiai kezdeményezések esetében túlságosan szigorú az uniós adminisztratív ellenőrzés, ez pedig ellehetetlenítheti az innovációt és akadályozhatja az innovatív vállalkozások részvételét, ahogy erre már volt példa a keretprogram esetében.

A testület javasolja, hogy a közös technológiai kezdeményezések esetében a számviteli ellenőrzést a tagállamok és a résztvevő vállalatok végezzék és a közösségi szintű beavatkozás csökkenjen a minimálisan szükséges szintre.

1.5. Hatékonyság – a bürokratikus terhek csökkentése

A kutatási célok költséghatékony módon történő megvalósítására kell törekedni. Ezen kívül további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy mind a résztvevők, mind pedig a Bizottság szempontjából egyszerűsödjenek és csökkenjenek a keretprogrammal kapcsolatos adminisztratív terhek. Az adminisztratív terhek nem csökkentek jelentősen a hatodik kutatási keretprogram kapcsán, mert az új eszközök még nem voltak bejáratottak és az integrált projekteknek és a kiválósági hálózatoknak túl nagy számban voltak résztvevői. A hetedik kutatási keretprogramra való áttérés hozott némi javulást, de továbbra is a fokozottabb egyszerűsítés és a megnövelt rugalmasság elérésére kell törekedni. A Bizottságnak meg kellene vizsgálnia a további egyszerűsítés lehetőségeit.

1.6. Az irányítás egyszerűsítése

A Bizottság által a közpénzek felelősségteljes felhasználása érdekében tett intézkedések gyakran megakadályozzák, hogy a program teljes hatását kifejthesse, például a leginnovatívabb vállalatok – például a nagy növekedési potenciállal rendelkező kkv-k – közül sok a jelentkezéssel és a végrehajtással kapcsolatos nehézkes eljárás miatt eleve fontolóra sem veszi a kutatási programban való részvételt.

A javaslatok értékelési rendszere könnyen elkedvetleníti az új javaslattevőket: a sikerrel nem járó javaslattevőknek a jelentkezésükkel kapcsolatban nyújtott visszajelzés a résztvevők értékelése szerint a magánszektorbeli finanszírozási források által nyújtotthoz képest gyenge; a konszenzusra épülő értékelési eljárás eredményeként jellemzően a fokozatos fejlesztést megcélzó projektek és nem a gyökeres újítások kapnak támogatást; illetve az értékelés elvégzéséhez nehéz megnyerni vezető tudósokat.

Ugyan a fent felsorolt problémák jellemzően minden közfinanszírozású projekt esetében megjelennek, de az új eszközök bevezetése és a különösen nagy projektkonzorciumok irányításával összefüggésben megjelenő megnövelt általános költségek miatt a hatodik kutatási keretprogramban még hangsúlyozottabban voltak jelen.

A testület javasolja, hogy a folyamat minden lépcsője során több bizalmat előlegezzenek meg a résztvevőknek. Néhány kedvezőtlen példa nem állhatja útját az innovációnak. A fent szorgalmazott megközelítés kialakításához szükséges összetevők részletezésére az alábbiakban kerül sor.

Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a projekt életciklusát képező három fő szakasz – azaz a jelentkezés, a javaslatok értékelése és a finanszírozást nyert projektek irányítása – egyszerűsödjön és rugalmasabbá váljon:

A jelentkezés szakaszára vonatkozóan a következőket javasoljuk:

Rövidebb, a munkacsomagok tekintetében kevesebb részletet tartalmazó javaslatok benyújtását kell előírni, és a hangsúlyt a megfelelő partnerségek kialakítására és a kiemelkedően innovatív résztvevők megnyerésére kell fektetni.

A javaslatok értékelésének szakaszára vonatkozóan a következőket javasoljuk:

Kimerítőbb és jobban hasznosítható visszacsatolást kell biztosítani azoknak a javaslattevőknek, akik nem jutnak finanszírozáshoz.

Ki kell próbálni egy új megközelítést, amelynek keretében az első fázisban nem kerül sor a javaslatok teljes értékelésére. A néhány alapvető követelményt teljesítő kérelmek esetében egy tesztfázis erejéig biztosítani kell egy kis összegű ún. magvető finanszírozást. Ezt követően a sikeresen teljesítő tesztprojektek közül kiválasztják a teljes finanszírozásra alkalmas projekteket. Az ígéretesnek látszó vagy jól bevezetett projektek helyett a ténylegesen teljesítő projektek finanszírozása csökkentheti a kezdeti adminisztratív terheket és megfelelő módja lehet az olyan (kisméretű) innovatív vállalkozások bevonásának, amelyek egyéb körülmények között nem tartották reális lehetőségnek a közösségi támogatásra való pályázást.

Meg kell fontolni a jövőbeli és kialakulóban lévő technológiák területének nyitott részében alkalmazott kétlépcsős értékelési eljárásnak a program egyéb területeire való kiterjesztését: ennek megfelelően a lehetséges résztvevők először a projekt alapját képező ötletet csak nagy vonalakban vázolják fel, és a részletesebben kidolgozott tervet csak kiválasztásuk esetén nyújtják be. Ez a kezdeti szakaszban növelheti a Bizottság munkaterhelését és meghosszabbíthatja az értékelési folyamatot, azonban a kutatók szempontjából csökkennének a javaslatok kidolgozásával járó terhek.

A projekt irányításának szakaszában az jelenti a fő problémát, hogy a kutatást szigorúan az előre meghatározott ütemezés szerint és egy előzetesen létrehozott partnerség keretében kell megvalósítani. Ezért a következőket javasoljuk:

Az időigényes és gyakran nem a megfelelő időben esedékessé váló jelentéstételt optimalizálni kell, lehetővé téve, hogy a résztvevők csak akkor tegyenek jelentést, amikor egyébként is van miről beszámolni.

Lehetővé kell tenni a kutatás más prioritásokra való átirányítását abban az esetben, ha a végrehajtás során ez szükségessé válna.

Ehhez hasonlóan a projekt időtartama alatt nagyobb rugalmassággal kell kezelni a partnerségek összetételét, beleértve a partnerek lecserélését is abban az esetben, ha a kutatás időközben olyan irányt vesz, amelynek szempontjából előnyösebb lenne új partnerek bevonása vagy a korábbi partnerek új partnerekkel való helyettesítése.

2. A SZÉLESEBB ÉRTELEMBEN VETT SZAKPOLITIKÁT ÉRINTő AJÁNLÁSOK: A NÖVEKEDÉSBEN ÉS A JÓLÉTBEN REJLő LEHETőSÉGEK TELJES KIAKNÁZÁSA AZ EURÓPAI INNOVÁCIÓS ÖKOSZISZTÉMA RÉVÉN

Az IKT nagy perspektívákat rejtő, mindenütt jelenlevő technológia, amelynek előnyeit akkor lehet teljesen kiaknázni, ha azt körülvevő „ökoszisztéma” kellőképpen dinamikus. A kutatás kínálati oldalának például a keretprogramon keresztül történő támogatása önmagában nem elegendő. Fokozni kell ugyanis a kutatásnak az európai innovációs „ökoszisztémába” való beágyazódottságát. Az innovációval kapcsolatban olyan megközelítést kell alkalmazni, amely egyszerre teszi lehetővé a kutatás megvalósítását és a piaci és a közszolgáltatások iránti igény megfogalmazódását („push-pull”), ennek megfelelően egyszerre kell erőfeszítéseket tenni nemzeti/regionális szinten és európai szinten.

Ez indokolta tehát, hogy a testület az értékelés jelentős részét azon tényezők elemzésének szentelte, amelyek meghatározóak lehetnek az európai kutatás által elért eredmények, illetve hatás szempontjából. A testület javaslatai közül több olyan rendszertermészetű intézkedésekre irányul, amely a keretprogram irányításán kívül esik, de azzal összefüggésben kezelendő. Több területen is erőfeszítésekre van szükség, de a testület ezek közül kettőt tartott különösen fontosnak:

- új piacok kialakítása, és

- az európai infrastruktúrák és az interoperabilitás javítása.

2.1. Új piacok kialakítása

Az innovációhoz új tőkebefektetésekre van szükség. Európában azonban a kockázati tőke az Egyesült Államokhoz viszonyítva sokkal nehezebben hozzáférhető. A hatodik kutatási keretprogram során az EU–15-ben a korai szakaszban rendelkezésre álló (ún. magvető – „seed” és induló – „start-up”) kockázati tőke hozzávetőleg fele volt az Egyesült Államokban rendelkezésre állónak. Ezen túlmenően az európai közhivatalok nem használják ki teljes mértékben az általuk képviselt jelentős vásárlóerőt, amelyet az innovatív szolgáltatások és technológiák beszerzésén keresztül az innováció elősegítésére fordíthatnának.

Annak ellenére, hogy az EU és az Egyesült Államok közötti ismeretáramlás kétirányú, az Európából az Egyesült Államokba irányuló mennyiség sokkal jelentősebb. Ennek megfelelően igaz, hogy a vállalatok sok esetben választják Európát a kutatás-fejlesztés színteréül, de a kutatási eredményeik az Egyesült Államokban kerülnek kereskedelmi forgalomba; ez utóbbi tendenciát az is erősíti, hogy a világszinten vezető szerepet betöltő 50 IKT-szektorbeli vállalat jellemzően amerikai vagy japán.

Az európai K+F és innováció környezetét biztosító „ökoszisztéma” javítása érdekében növelni kell az innovatív megoldások iránti keresletet és a nagy növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások finanszírozását.

Az innovatív megoldások iránti kereslet fokozása

Annak biztosítása érdekében, hogy az eredmények a társadalom számára előnyös növekedéssé alakuljanak át, támogatást kell biztosítani a sokrétű, keresletorientált erőfeszítéseknek.

A testület javasolja a szabványosítás stratégiai alkalmazását, ezzel segítve elő az egész EU-ra kiterjedő új piacok kialakítását. A szabványok meghatározására szükség van annak érdekében, hogy az innovációk létrejöhessenek és az új termékek és szolgáltatások életképes piacot alakíthassanak ki.

Az állami szektor rendelkezik megfelelő potenciállal az innovatív termékek és szolgáltatások iránti kereslet megteremtéséhez. Ma az európai GDP megközelítőleg 17%-át teszik ki a közbeszerzések. A közbeszerzési szektor hagyományosan jelentős szerepet játszik az innováció elősegítésében és az új technológiák átvételében. Európa azonban elmarad az Egyesült Államoktól, ahol a közbeszerzés az innováció területén kulcsszerepet tölt be. Így potenciálisan sokkal jelentősebb értéket tudna a keretprogram által lehetővé tett kutatás előállítani, ha regionális, nemzeti és uniós szinten megnövekedne az innovációkra irányuló közbeszerzések volumene. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy a kutatás és az innovációk beszerzése nem korlátozódhat termékekre, hanem új, innovatív szolgáltatások kifejlesztésére is ki kell terjednie.

A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésről szóló, a közelmúltban közzétett bizottsági közlemény kedvező fogadtatásával párhuzamosan a testület új kezdeményezések bevezetését javasolja, amelynek keretében a hatóságok számára közbeszerzés keretében fejlesztenének ki innovatív termékeket és szolgáltatásokat.

A hozzáférhető finanszírozás volumenének növelése

A vállalati növekedést elősegítő finanszírozás hozzáférhetősége tekintetében Európa jóval elmarad az Egyesült Államok mögött. Európában nincs elegendő mennyiségű kockázati tőke, és sok esetben a kisméretű, rendkívül innovatív európai cégek által kifejlesztett és kereskedelmi potenciállal rendelkező technológiák és szolgáltatások egyesült államokbeli befektetőket vonzanak. Az e cégek növekedésében megnyilvánuló haszon pedig ténylegesen áthelyeződik Európából az Egyesült Államokba. Európának nemcsak a technológiafejlesztés területén, hanem az innováció és a növekedés céljára rendelkezésre álló tőke tekintetében is versenyképesnek kell lennie. Biztosítani kell az e vállalatok növekedését lehetővé tevő európai forrásokat. Ez olyan innovatív vállalkozások létrejöttét is elősegíti, amelyek képesek részt venni a keretprogramokban. Az üzleti angyalokra, a magvető tőkére és megfelelő mennyiségű kockázati tőkére van szükség ahhoz, hogy az innováció és a növekedés szempontjából jól működő pénzpiacokról beszélhessünk.

Az európai egységes piacot hatékonyabbá kell tenni a magánbefektetők (üzleti angyalok) és a kockázatitőke-befektetők számára, valamint az európai befektetési alapokat hatékonyabban kell alkalmazni a keretprogramok nyomán létrejövő innovációk elősegítésére.

2.2. Az európai infrastruktúrák, szabványok és az interoperabilitás javítása

A határokon átnyúló infrastruktúrák, az interoperabilitás és egyes ágazatokban a szabványok fejlesztése azon területek közé tartozik, ahol ténylegesen létrehozható európai hozzáadott érték.

Egyes esetekben a piaci verseny következtében létrejönnek de facto szabványok. A nemzeti szabályok és gyakorlatok azonban az európai és globális szabványok létrejöttét akadályozó tényezőkké is válhatnak. Ez pedig a piac széttagolódásához vezet és megakadályozza, hogy az európai vállalatok teljes mértékben kiaknázzák az egységes európai piac kínálta lehetőségeket.

Amikor a piaci erők ezt maguktól nem oldják meg, a szélesebb értelemben vett közérdek azt diktálja, hogy fokozni kell az európai szintű szabványosítás stratégiai jellegű megközelítését, különös figyelmet fordítva az interoperabilitásra és a szabványok kidolgozására olyan esetekben, amikor jól dokumentálható a koherens innovatív szolgáltatások és az európai vezető szerep iránti igény.

Tovább kell fejleszteni a nagy regionális és nemzeti e-infrastruktúrák közötti összeköttetéseket. Az egész EU-ra kiterjedő fórumokra és infrastruktúrára van szükség az e-kormányzat (különösen a közbeszerzés), az e-egészségügy (határokon átnyúló alkalmazások), a logisztika és a közlekedés területén. A KTF-keretprogramot egyéb intézkedésekkel kell kiegészíteni, különösen a közbeszerzés területén mind nemzeti, mind pedig európai szinten.

[1] Internetes hivatkozás: http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/index_en.htm.

[2] A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

[3] A Bizottság 2342/2002/EK, Euratom rendelete (2002. december 23.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 357., 2002.12.31., 1. o.).

[4] Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013), HL L 412., 2006.12.30., 1. o.)

[5] Internetes hivatkozás: http://fp6.cordis.lu/fp6/home.cfm.

[6] Internetes hivatkozás: http://ec.europa.eu/budget/evaluation/Key_documents/regureq_en.htm.

[7] A testület tagjai: E. Aho (elnök) – Finnország korábbi miniszterelnöke és a Finn Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Alap (Sitra) elnöke, M. Cosnard – a Nizza-Sophia-Antipolis Egyetem Műszaki Karának professzora, az INRIA elnök-vezérigazgatója, H-O. Henkel – a Mannheimi Egyetem professzora, az IBM európai, közel-keleti és afrikai részlegének korábbi vezérigazgatója, valamint a Német Iparszövetség korábbi elnöke, L. Soete – az UNU-MERIT igazgatója, N. Stame – a Római „La Sapienza” Egyetem szociálpolitika professzora és az AIV társalapítója és első elnöke, P. Telička – korábbi EU-biztos és az Európai Politikai Központ vezető tanácsosa.

[8] Ramboll Management, az Európai Bizottság Költségvetési Főigazgatósága által irányított, az értékelésre és az értékeléssel kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződés alapján kötött szerződés értelmében.

[9] Internetes hivatkozás: http://ec.europa.eu/dgs/information_society/evaluation/rtd/fp6_ist_expost/index_en.htm.

[10] A befektetőkkel és a piacokkal együttműködést megvalósító kutatók és vállalkozók hálózata.

[11] „Vezető piacok – egy kezdeményezés Európa számára” című közlemény COM(2007) 860.

[12] „Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés: az innováció serkentése a fenntartható, minőségi európai közszolgáltatások érdekében” című közlemény COM(2007) 799.

[13] Az élő laboratóriumok olyan város nagyságrendű innovációs és kísérleti központok, általában a mobiltechnológiák és -alkalmazások területén, amelyek keretében a felhasználók és a fejlesztők együttműködésének eredményeként jönnek létre új elképzelések és termékek, valamint azok tesztelésére is sor kerül.