31.3.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 76/42

—

kötelező érvényűnek tartja az Európai Unió azon ígéretét, mely szerint a csatlakozási feltételek teljesítése esetén a teljes Nyugat-Balkán jövője Európához kötődik,

—

sürgeti a nyugat-balkáni országokat, hogy haladéktalanul teljesítsék azokat a kritériumokat, amelyeket az Európai Unió szabott meg vízumpolitikája könnyítésének feltételéül. A nyugat-balkáni országokban élő személyekre jelenleg érvényes vízumkövetelmények bonyolulttá teszik a társadalmi kapcsolatok kiépítését az uniós tagállamokbeli partnerekkel, emellett akadályt jelentenek az oktatási és fejlesztési projektek végrehajtásának útjában; felkéri az Európai Unió tagállamait arra, hogy folytassák a nyugat-balkáni országok számára megállapított vízumfeltételek könnyítését,

—

hangsúlyozza a nyugat-balkáni országokban elindított decentralizációs, valamint az állami hatalom szétválasztására irányuló folyamatok jelentőségét; kiemeli, hogy az etnikai hovatartozás nem válhat ezeknek a folyamatoknak az egyedüli vagy fő szempontjává, és fontosnak tartja, hogy a nagyon vegyes nemzetiségi összetételű országokban erősítsék azoknak a központi intézményeknek a helyzetét, amelyek az állam működésének a szempontjából kulcsfontosságúak, elfogadva egyúttal a helyi és regionális önkormányzatok és intézmények döntéshozatali önállóságát,

—

fontosnak tartja, hogy folytassák az igazságszolgáltatás függetlenségének elősegítését célzó munkákat. Folytatni kell a korrupció elleni küzdelmet és azokat az erőfeszítéseket, melyek célja, hogy erősödjön a polgároknak az igazságszolgáltatásba vetett bizalma,

—

támogatja a helyi és regionális önkormányzatok, valamint az intézmények szoros együttműködését az uniós tagállamokbeli partnereikkel; olyan intézményi és pénzügyi mechanizmusok kidolgozására szólít fel, amelyek lehetővé teszik a helyi és regionális önkormányzatok, valamint nemzeti szövetségeik számára a határokon átnyúló és a regionális projektekben történő nagyobb mértékű közreműködést, ideértve az európai területi együttműködési csoportosulás keretében megvalósuló kezdeményezésekben való részvételt is.

Előadó

:

František KNAPÍK (SK/EPP), Kassa polgármestere

1.

kötelező érvényűnek tartja az Európai Unió azon ígéretét, mely szerint a csatlakozási feltételek teljesítése esetén a teljes Nyugat-Balkán jövője Európához kötődik;

2.

üdvözli a nyugat-balkáni országok által az Európai Unió felé vezető úton elért haladást; úgy véli, hogy az EU–szerb, valamint az EU és Bosznia-Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodás (STM) aláírása elengedhetetlen a teljes régió Európai Unión belüli jövője szempontjából. Az európai integráció útján való előrelépés további bizonyítéka annak valós perspektívája, hogy Montenegró és Albánia – majd pedig a térség többi országa – a közeljövőben tagjelölti státust ér el, valamint a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások keretében elért haladás;

3.

azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság támaszkodjon jobban az új tagállamoknak a csatlakozási és az átalakulási folyamatok terén szerzett tapasztalataira. Az uniós politikák kidolgozásakor az új tagállamok álláspontjának hozzáadott értéket kell jelentenie, különös tekintettel a nyugat-balkáni országok csatlakozási szándékaira;

4.

sürgeti a nyugat-balkáni országokat, hogy haladéktalanul teljesítsék azokat a kritériumokat, amelyeket az Európai Unió szabott meg vízumpolitikája könnyítésének feltételéül. A nyugat-balkáni országokban élő személyekre jelenleg érvényes vízumkövetelmények bonyolulttá teszik a társadalmi kapcsolatok kiépítését az uniós tagállamokbeli partnerekkel, emellett akadályt jelentenek az oktatási és fejlesztési projektek végrehajtásának útjában; felkéri az Európai Unió tagállamait arra, hogy folytassák a nyugat-balkáni országok számára megállapított vízumfeltételek könnyítését;

5.

hangsúlyozza a nyugat-balkáni országokban elindított decentralizációs, valamint az állami hatalom szétválasztására irányuló folyamatok jelentőségét; kiemeli, hogy az etnikai hovatartozás nem válhat ezeknek a folyamatoknak az egyedüli vagy fő szempontjává, és fontosnak tartja, hogy a nagyon vegyes nemzetiségi összetételű országokban erősítsék azoknak a központi intézményeknek a helyzetét, amelyek az állam működésének a szempontjából kulcsfontosságúak, elfogadva egyúttal a helyi és regionális önkormányzatok és intézmények döntéshozatali önállóságát;

6.

emlékeztet arra, hogy a kisebbségek elismerése és védelme a koppenhágai kritériumok egyike, amelyek teljesítése az Európai Unióhoz való csatlakozás előfeltétele; meg van győződve arról, hogy a kisebbségi jogok központi eleme a rasszukban, nyelvükben vagy vallásukban különböző népcsoportok és a többségi népcsoport békés együttélésének elősegítése, hogy ezáltal biztosítani lehessen a kisebbségek sajátos szükségleteit;

7.

olyan intézkedések kidolgozására kéri az országokat, melyek révén erősödik a nők részvétele a politikai, társadalmi és gazdasági életben, illetve a nemek közötti egyenlőség; az RB megállapítja, hogy diszkrimináció a nőkkel szemben és családon belüli erőszak még mindig előfordul; felkéri ezért az országokat, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a nők jogainak védelméért;

8.

javasolja, hogy a nemzeti intézmények és a helyi hatóságok adminisztratív kapacitását erősítsék meg annak érdekében, hogy az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) révén a nyugat-balkáni országoknak nyújtott támogatásokat minél jobban hasznosíthassák;

9.

fontosnak tartja, hogy folytassák az igazságszolgáltatás függetlenségének elősegítését célzó munkákat. Folytatni kell a korrupció elleni küzdelmet és azokat az erőfeszítéseket, melyek célja, hogy erősödjön a polgároknak az igazságszolgáltatásba vetett bizalma;

10.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy továbbra is széles körűen jelen van a korrupció, amely gátolja az átlátható közigazgatás kiépítését, és akadályozza az uniós támogatások és programok hatékony felhasználását és kezelését;

11.

üdvözli a köztisztviselők szakmai képzését ellátó intézményeket megillető valamennyi felhatalmazással felruházott és a nyugat-balkáni országok adminisztratív kapacitásának fejlesztésében közreműködő Regionális Államigazgatási Iskola (ReSPA) megalapítását. Az RB azt ajánlja, hogy az egyes országokban működő államigazgatási iskolák minél szorosabban működjenek együtt ezzel az intézménnyel; támogatja emellett az Európai Bizottságnak azokat a további eszközeit, amelyek célja az adminisztratív kapacitás erősítése, az intézményépítés és az uniós joganyag átültetése, különösképpen a twinning, a technikai segítségnyújtás és információcsere (TAIEX), valamint a kormányzás- és vezetésfejlesztési támogatás (SIGMA) eszközén keresztül;

12.

üdvözli a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény Regionális Együttműködési Tanáccsá való sikeres átalakítását; úgy véli, hogy a regionális együttműködés a nyugat-balkáni országok EU-tagság irányába történő előrehaladásának egyik feltétele. Különösképpen a határokon átnyúló együttműködés javítására kell figyelmet fordítani, mivel sok esetben a határ menti régiók szenvedtek a legtöbbet az 1990-es évek fegyveres konfliktusai következtében. Erre való tekintettel az RB sürgeti a régió országai közötti, határokon átnyúló infrastruktúra fejlesztését;

13.

úgy véli, hogy a nyugat-balkáni országok tengeri és határövezetei, valamint az uniós tagállamok határos vagy szomszédos régiói közötti, határokon átnyúló együttműködés megerősítése követendő utat jelent a megosztottság, az előítéletek és a bizalmatlanság leküzdésében, amelyeket a nyugat-balkáni országok és a szomszédos, jelenleg uniós tagállamok közötti közelmúltbeli és ennél korábbi viták, illetve konfliktusok váltottak ki;

14.

üdvözli a szabadkereskedelmi övezet – CEFTA – Nyugat-Balkánon történő kialakítása terén elért haladást; javasolja, hogy a résztvevő országok mielőbb hozzák létre a teljes régióban hatékonyan működő övezetet, mivel a szabadkereskedelmi övezet segíteni fogja az egyes országok felkészülését az EU egységes piacához való csatlakozásra;

15.

támogatja a helyi és regionális önkormányzatok, valamint az intézmények szoros együttműködését az uniós tagállamokbeli partnereikkel; olyan intézményi és pénzügyi mechanizmusok kidolgozására szólít fel, amelyek lehetővé teszik a helyi és regionális önkormányzatok, valamint nemzeti szövetségeik számára a határokon átnyúló és a regionális projektekben történő nagyobb mértékű közreműködést, ideértve az európai területi együttműködési csoportosulás keretében megvalósuló kezdeményezésekben való részvételt is;

16.

tudatában van annak, hogy a civil szervezetek fontos szerepet töltenek be az EU-integráció előmozdításában, valamint támogatja a civil szervezetek régión belüli kapcsolatépítését és a közös projektek kifejlesztését;

17.

az egyes országokon belül lezajló konszolidáció és az EU-hoz történő felzárkózási folyamatuk szempontjából alapvető jelentőséggel bír a helyi és regionális önkormányzatok jó működése; javasolja, hogy a kormányok erősítsék kommunikációjukat a helyi és regionális önkormányzatokkal, előmozdítva az európai integráció gondolatát;

18.

üdvözli a nyugat-balkáni helyi és regionális önkormányzatok támogatását célzó specifikus mechanizmus létrehozását, amely az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) részét képezi és amelyet az Európai Bizottság a 2008 áprilisában Brüsszelben tartott konferencián ismertetett; javasolja, hogy az Európai Bizottság lehetőség szerint minél inkább egyszerűsítse le a támogatási eljárást, különösképpen a folyamat felgyorsítása, valamint a kapcsolódó mechanizmusok hatékonyabbá tétele révén; meggyőződése szerint a bármely formában érkező támogatást célzottan kell felhasználni, de azt is biztosítani kell, hogy lehetőség szerint a kedvezményezettek minél szélesebb köréhez jusson el;

19.

tudatában van annak, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak a harmonikus és kiegyensúlyozott területfejlesztés és az európai integráció gondolatának népszerűsítése érdekében végzett tevékenységét a nagyvárosi területek és a városközpontoktól távolabb eső régiók közötti aránytalanság jellemzi; szükségesnek tartja a nemzeti szint alatti hatóságok támogatását, hogy hatékonyan működjenek a vidéki, különösképpen a nemzetiségi összetételét tekintve vegyes régiókban, ahol a hangsúlyt a soknemzetiségű projektek végrehajtására kellene fektetni;

20.

tudatában van annak, hogy a nyugat-balkáni országok helyi és regionális önkormányzatai alapvető szerepet játszanak a nemzeti kisebbségek jogainak kérdésére adandó megfelelő intézményi válasz megtalálásában, elvárja ezért a szóban forgó országok kormányaitól, hogy kérjék ki a helyi és regionális önkormányzatok véleményét, amikor az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének figyelembevételével a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó új normákat és jogi kereteket vitatnak meg és fogadnak el;

21.

kiemeli a helyi és regionális önkormányzatok jelentőségét a régióbeli nemzetiségek közötti előítéletek és különbségek megszüntetésében, ezzel összefüggésben pedig azon szerepüket is hangsúlyozva, amit az egyes országokban a területi szintek és kormányok közötti kommunikációban töltenek be;

22.

üdvözli a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások során elért jó irányú haladást, amely azt mutatja a Nyugat-Balkán többi országának, hogy a szükséges feltételek teljesítése esetén az ő tagsági kilátásaik is hasonlóan kedvezőek lehetnek; és úgy véli, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével kapcsolatban az ír népszavazás után kialakult bizonytalanság nincs hatással a Horvátországgal folyó csatlakozási tárgyalásokra;

23.

üdvözli a regionális politika és a határokon átnyúló együttműködés területén elért haladást, és nagyra értékeli, hogy Horvátország erőfeszítést tesz a szomszédos országokkal fennálló rendezetlen kérdések megoldása érdekében;

24.

kiemeli, hogy Horvátországnak további előrelépéseket kell tennie az igazságszolgáltatási reformok, a korrupció elleni küzdelem, a nemzeti kisebbségek jogai, a menekültek visszatérése és a hajógyártás szerkezetátalakítása terén annak érdekében, hogy jelentős haladást érjen el a csatlakozási folyamatban;

25.

kiemeli, hogy Horvátországnak fel kell gyorsítania a közigazgatási reform folyamatát, valamint hogy fejlesztenie kell a helyi és regionális szintű adminisztratív kapacitást;

26.

úgy véli, hogy amennyiben tiszteletben tartja a 2008. júniusi Európai Tanács által meghatározott feltételeket, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság még szorosabb kapcsolatokat képes kiépíteni az EU-val;

27.

nagyra értékeli Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság hozzájárulását a nyugat-balkáni régió stabilitásához, és figyelembe veszi kormányának döntését Koszovó függetlenségének elismerésére vonatkozóan;

28.

üdvözli az EU–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság konzultatív vegyes bizottság felállítását, és bátorítja az unióbeli nemzeti szint alatti hatóságok, valamint a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban található partnereik közötti politikai párbeszéd elmélyítését;

29.

megállapítja, hogy a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban fellépett politikai válságot végül sikerült megoldani; megjegyzi, hogy azonnali intézkedések szükségesek az állami hatóságok működésének javítására és megerősítésére, annak érdekében, hogy kezelni lehessen azokat az okokat, amelyek a 2008. júniusi választások problematikus lefolyásához vezettek, de azért is, hogy biztosítani lehessen a jövőbeli választásoknak a nemzetközi modellek szerinti lebonyolítását; hangsúlyozza, hogy intenzívebbé kell tenni a politikai színen jelen lévő pártok közötti párbeszédet, így létrejöhet a konszenzus által biztosított stabil légkör azon reformok megvalósítását illetően, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételei;

30.

javasolja a decentralizációs folyamat folytatását és egyúttal annak biztosítását is, hogy a nemzetiségi hovatartozás nem válik a helyi vagy regionális önkormányzatok létrehozásának fő szempontjává; felszólít Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nemzeti, regionális és helyi szintű politikai stabilitásának megőrzésére, egyéb eszközök helyett a párbeszéd szükségességét hangsúlyozva;

31.

támogatja az etnikumok közötti kapcsolatok bizottságának a különféle nemzeti közösségek és a parlament között mind nemzeti, mind pedig helyi szinten játszott közvetítői szerepét. Az RB sürgeti továbbá Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság többnemzetiségű jellegének megőrzését és különösképpen a lakosság kisebbségi jogainak gondos ellenőrzését;

32.

üdvözli az ENSZ különleges megbízottjának, Matthew Nimetznek a felügyeletével zajló tárgyalások újrafelvételét, és felkéri Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot arra, hogy tegyen nagyobb erőfeszítéseket az ország nevével kapcsolatos kérdés – az ENSZ BT 817/93. és 845/93. sz. határozatával összhangban történő – megoldásának elősegítése érdekében; kiemeli a jó szomszédsági kapcsolatok jelentőségét Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Európa felé való haladásának folytatása szempontjából;

33.

javasolja a közigazgatási reform felgyorsítását, ideértve a helyi adózás reformját is, annak érdekében, hogy a helyi hatóságok nagyobb önállóságot élvezhessenek a pénzügyi döntések területén;

34.

üdvözli a közigazgatás átalakítását célzó és a helyi hatóságok hatáskörének bővítését szolgáló intézkedések végrehajtását;

35.

kiemeli, hogy ösztönözni szükséges a gazdasági növekedést és a gazdasági teljesítményt. A gazdasági jólét és a fenntartható gazdasági növekedés előfeltétele az EU csatlakozás útján elért haladásnak;

36.

kiemeli az európai integrációval kapcsolatos kérdésekre vonatkozó politikai konszenzus szükségességét;

37.

felkéri a politikai pártokat, hogy hagyjanak fel a helyi szinten folytatott szembenállással, annak érdekében, hogy a helyi problémákra és a helyi közösségek szükségleteire vonatkozó döntések konszenzussal születhessenek meg;

38.

felszólít a korrupció nemzeti és helyi szintű felszámolását szolgáló hatékony mechanizmusok alkalmazására; ezzel egy időben az érintett intézmények szervezett bűnözés elleni harc iránti elkötelezettségének fokozását is szükségesnek tartja;

39.

üdvözli a helyi hatóságoknak a helyi adózás és kiadások terén megerősített hatáskörét;

40.

javasolja, hogy erősítsék meg a helyi hatóságok decentralizált hatáskörét;

41.

felkéri Albániát, hogy teljes mértékben alkalmazza az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményébe foglalt rendelkezéseket, különösképpen a kisebbségi nyelvek használata terén;

42.

üdvözli az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodás aláírását, és támogatja, hogy amint teljesültek a megfelelő feltételek és célkitűzések, a Főképviselő Hivatalát (OHR) zárják be, az EU Különleges Képviselőjének Hivatalát pedig erősítsék meg;

43.

nagyra értékeli, hogy Koszovó végleges státusának kérdése nem járt jelentősebb következményekkel Bosznia-Hercegovinában, és hogy a politikai és biztonsági helyzet összességében nyugodt maradt;

44.

üdvözli, hogy a bosnyák parlament elfogadta a rendőrségi reformot, mivel e kérdés nagy jelentőséggel bír az EU-csatlakozás folyamatában. Tudatában van annak, hogy az elfogadott reform jelenlegi formája a felek között létrejött konszenzus eredménye, amelyet hosszú és bonyolult tárgyalások előztek meg. Kiemeli azonban az alkotmány további módosításainak szükségességét a nemzeti intézmények jobb működése érdekében, valamint azért, hogy csökkenjen a nemzetiségi elem mint meghatározó tényező szerepe a bosznia-hercegovinai társadalom irányításában; ugyancsak kiemeli a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való szorosabb együttműködés jelentőségét;

45.

üdvözli a 2008 októberében tartott demokratikus helyi választásokat, és értékeli, hogy azok zavarkeltő események nélkül zajlottak le; tudatában van a helyi önkormányzati képviselők demokratikus megválasztása jelentőségének, valamint a bosznia-hercegovinai társadalom demokratizálódásában és az EU-hoz való közelítésében betöltött szerepüknek;

46.

támogatja az adminisztratív kapacitás megerősítését Bosznia-Hercegovina Minisztertanácsának európai integrációs igazgatóságán, valamint az európai integrációs folyamatban tevékenykedő egyéb intézményekben és testületekben. Bosznia-Hercegovina előrehaladása az európai integrációs folyamatban további erőfeszítéseket tesz majd szükségessé az EU-val kapcsolatos reformok végrehajtása területén;

47.

tudatában van annak, hogy az EU-csatlakozásról folytatott országos vitát jól körülhatárolt projektekkel kell támogatni, a nemzeti, regionális és helyi intézmények köztisztviselőinek, valamint az egyetemi és a nem kormányzati szektornak a részvételével. Az új tagállamok tapasztalatai ösztönzőleg szolgálhatnak e kérdésben, különösképpen egy EU-val kapcsolatos nemzeti konvent felállítását illetően, amely Szlovákiában már sikeresnek bizonyult, 2006-ban pedig Szerbiában is megkezdte működését;

48.

üdvözli a demokratikus és átlátható választások megtartását, különös tekintettel arra, hogy Montenegró 2006-ban kikiáltott függetlensége óta most került sor először elnöki választásokra;

49.

üdvözli Montenegró aktív közreműködését a régió stabilizálásában, különös tekintettel a szomszédos országokkal kialakított jó kétoldalú kapcsolatokat illetően tanúsított konstruktív hozzáállására, és figyelembe veszi kormányának döntését Koszovó függetlenségének elismerésére vonatkozóan;

50.

üdvözli az Európai Bizottság delegációjának létrehozását a fővárosban, Podgoricában; bízik abban, hogy a delegáció segíteni fogja az Európai Bizottság és Montenegró között zajló kommunikáció előmozdítását és fejlesztését, valamint támogatni fogja Montenegrónak az EU-tagság érdekében kifejtett erőfeszítéseit;

51.

szükségesnek tartja az igazságszolgáltatási reform felgyorsítását és a közigazgatás helyzetének megerősítését; támogatja a közigazgatási és az igazságszolgáltatási reform további előrehaladását; a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtására tekintettel ajánlja az adminisztratív, a politikai és a jogi kapacitás megerősítését;

52.

felkéri az illetékes hatóságokat, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítést a korrupció felszámolására a központi és helyi közigazgatási intézményekben, valamint hogy harcoljanak a szervezett bűnözés ellen, különös tekintettel a kábítószerek és más áruk kereskedelmére;

53.

üdvözli a Szerb Köztársaság és az Európai Unió között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás aláírását és felkéri a szerb kormányt, hogy teljes mértékben teljesítse a megállapodás végrehajtásához kapcsolódó kötelezettségeket;

54.

üdvözli Radovan Karadzsics Szerbia területén foganatosított letartóztatását, és nagyra értékeli az új szerb kormánynak az e téren kifejtett erőfeszítéseit; kiemeli a szerb kormány és a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) közötti további együttműködés jelentőségét;

55.

felhívja az EU-t arra, hogy az átmeneti megállapodás hatálybaléptetésével és a stabilizációs és társulási megállapodásnak a tagállamok parlamentjei általi ratifikációjának elindításával tegyen döntő lépéseket a Szerbiával ápolt kapcsolatainak elmélyítése érdekében; megvalósíthatónak tartja, hogy az 2009-ben elnyerje a tagjelölt státust;

56.

üdvözli, hogy az ez évi januári és februári elnökválasztások, valamint a májusi előrehozott parlamenti és helyhatósági választások demokratikusan zajlottak, egyúttal nagyra értékeli a kormányválság megoldásának demokratikus módját;

57.

hangsúlyozza a hatékony adóügyi decentralizáció szükségességét és támogatja a helyi önkormányzati tulajdonról szóló törvénynek a Települések és Városok Állandó Konferenciája által javasolt megfogalmazásban történő elfogadását;

58.

üdvözli a Regionális Önkormányzatok Európai Chartájának szerb parlament általi ratifikálását, valamint 2008. január 1-jei hatálybalépését;

59.

a szerbiai decentralizáció folyamatának átláthatósága és kiszámíthatósága érdekében javasolja egy decentralizációs stratégia kidolgozását; hangsúlyozza a helyi intézmények megerősítésének szükségességét, és javasolja, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a nemzeti kisebbségek és a nemzetiségi csoportok jogai tiszteletben tartásának ellenőrzésére;

60.

felhívja Belgrádot arra, hogy fogadja el az Európai Unió koszovói jogállamiság-misszióját (EULEX);

61.

támogatja az Európai Unió által Koszovóba telepített EULEX misszió folytatását és üdvözli az EU azon elkötelezettségét, hogy vállalja a Koszovó további fejlődésével kapcsolatos felelősség túlnyomó részét; üdvözli az UNMIK hatáskörének az EULEX misszióra történő átruházásáról szóló megállapodást;

62.

üdvözli az Európai Bizottság által 2008. július 11-én Brüsszelben szervezett Koszovó donorkonferencia eredményeit, és nagyra értékeli az Európai Unió Koszovó, valamint a Nyugat-Balkán stabilitása iránti elkötelezettségét;

63.

támogatja Koszovó részvételét a regionális kezdeményezésekben, különösképpen azokban, amelyek a Nyugat-Balkán EU-n belüli jövőjével kapcsolatosak, és kiemeli, hogy a Nyugat-Balkán Európai Unióhoz való csatlakozása mindaddig nem végződik sikeresen, amíg a régió valamennyi szereplője részt nem vesz a folyamatban;

64.

megállapítja, hogy az új alkotmány kitér az egyes nemzeti közösségek jogaira is;

65.

üdvözli a Közösségek Konzultatív Tanácsának létrehozását az elnök védnöksége alatt, valamint a kettős többség rendszerének bevezetését, amelynek keretén belül az egyes közösségek kulcsfontosságú érdekeit érintő kérdéseket nemcsak a törvényhozóknak, hanem az egyes közösségek képviselőinek is jóvá kell hagyniuk. Javasolja emellett, hogy a fentiek végrehajtásának dátumát a nemzetközi közösség tagjaival egyeztetve állapítsák meg;

66.

reméli, hogy Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása nem akadályozza a gazdasági kapcsolatokat és a személyek mozgását a balkáni országok régióján belül;

67.

támogatja a nemzetközi közösség hosszú távú jelenlétét Koszovóban; felkéri a nemzetközi közösséget, hogy tekintettel a koszovói intézmények elégtelen adminisztratív hátterére, nyújtson jelentős támogatást az új alkotmány végrehajtásához;

68.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy az adminisztratív kapacitások miatt továbbra sem biztosított a közszolgáltatásnak, valamint az EU-alapok és -programok kezelésének hatékonysága és átláthatósága;

69.

sürgeti a nemzeti kisebbségi közösségeket, hogy az új alkotmány rendelkezéseinek megfelelően vegyenek rész a közügyek intézésében Koszovóban, és sajnálattal veszi tudomásul, hogy a szerb közösség képviselői vonakodnak közreműködni a közigazgatási intézmények kialakításában és a koszovói intézményekbe delegált képviselők megválasztásának demokratikus folyamatában;

70.

arra szólítja fel a koszovói hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a különböző etnikai kisebbségek jogait, és teljesítsenek minden idevágó nemzetközi követelményt.