52007DC0574

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 10.10.2007

COM(2007) 574 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az európai tengerpolitikáról szóló konzultáció konklúziói

{COM(2007) 575 végleges}{SEC(2007) 1278}{SEC(2007) 1279}{SEC(2007) 1280}{SEC(2007) 1283}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az európai tengerpolitikáról szóló konzultáció konklúziói

1. BEVEZETÉS

Az EU tengerpolitikájáról szóló egyéves konzultáció 2006. június 7-én indult a tengerpolitikai zöld könyv elfogadásával.

A konzultációs folyamat összefoglalása az alábbiakban olvasható. Egy eddig példa nélküli válaszhoz vezetett. Egyedülálló a konzultációs folyamatban való részvétel alkalmazási köre és mélysége. Az összes európai intézmény hozzájárulásán kívül, számos nemzeti és néhány regionális parlament is elküldte a zöld könyvvel kapcsolatos megjegyzéseit közvetlenül a Bizottságnak. Az érdekeltek és állampolgárok között, akik elküldték az észrevételeiket, megfigyelhetőek a harmadik országok kormányai, egyéni állampolgárok, a tudomány és az egyetemek képviselői, egyéni vállalatok, nem kormányzati szervezetek és a vállalkozások képviselői. A parti és tengeri projektek kidolgozásában tevékenykedő hálózatok és projektszervezetek, valamint a turizmushoz hasonló speciális kérdésekben érdekelt városok és parti régiók jelentős számban válaszoltak részletes észrevételeikkel.

Több mint 490 hozzájárulás érkezett, és több mint 230 olyan esemény került megrendezésre, amelyen a tengerpolitikát az érdekeltekkel beszélték meg.

A hozzájárulások részleteit, beleértve a részletes referenciákat, a következő helyeken lehet megtalálni:

- A konzultációs folyamat részletes jelentése, amely a Tengerészeti Főigazgatóság honlapjáról érhető el (http://ec.europa.eu/maritimeaffairs/),

- A hozzájárulások szövege a Tengerészeti Főigazgatóság honlapján (http://ec.europa.eu/maritimeaffairs/post_green_en.htm).

2. A KONZULTÁCIÓS FOLYAMAT TÉMÁI

2.1. Egy integrált tengerpolitika: a hozzáadott érték keresése

Az érdekeltek a tengerpolitika integrált megközelítése mellett vannak az Európai Unióban, mert egyesíti a kapcsolódó ágazatok szükségleteit és aggodalmait, amelyekkel jelenleg különböző politikai tevékenységek foglalkoznak. Ez egymással összeütköző intézkedésekhez vagy azokhoz az aggodalmakhoz vezethet, hogy az egyik területen figyelembe vett érdekelteket figyelmen kívül hagyják egy másik területen. A kikötőiparban ennek egy különösen jó példája a környezetvédelmi intézkedések hatása a kikötők növelésére. Az érdekeltek nagy része jótékony hatást vár a politikák erősebb integrációjától.

A holisztikus megközelítés mellett szól a különböző szereplők és érdekeltek összehozásának érve is. Az érdekeltek a gyakorlati integráció specifikus példáit is kiemelik.

A regionális hatóságok a meglévő együttműködést írják le. Szívesen látják a regionális, nemzeti és EU-szintű együttműködés és kapcsolat további lehetőségeit. A régiók aggodalmainak jobb láthatóságát kérik.

A konzultációs folyamat megerősíti a tengerrel mindennapi érintkezésben élők és dolgozók (ide tartoznak a tengerészek és a halászok) közötti és a gazdasági tevékenység egyéb kapcsolódó ágazatai közötti kapcsolat kialakításra vonatkozó alkalmazási kört. Megerősíti a közös fenntarthatóság iránti felelősség kialakításának lehetőségét. Ennek példája a halászok szerepe, akiknek ősrégi kapcsolatát a tengerrel ki lehetne bővíteni azáltal, hogy egyéb tevékenységekkel, például a turizmussal vagy a környezetvédelemmel is megismerkednének.

Néhány területen az érdekeltek emelik ki az integráció gazdasági előnyeit. Az adatgyűjtési és -felhasználási eszközök integrálása igazi hozzáadott értéket tud nyújtani. Az iparágban tevékenykedők kiemelik a rendszerek és követelmények integrációjának szükségességét a tengeri megfigyelés és felügyelet terén. A kutatók a drága eszközök közös használatának előnyét említik a munkájukban.

Annak ellenére, hogy csak néhány kritika érte az integrált megközelítést, ezek között vannak olyanok, amelyek különbséget tesznek a megközelítés és az eszközök között. Azt vetik fel, hogy az integrált megközelítés kialakítása nem vezet-e ahhoz, hogy az EZ újra- vagy túlszabályozzon, esetleg túlközpontosítson. Jelentős számban vannak azok, akik nem szeretnék, hogy az integrált politika megváltoztassa a meglévő kompetenciákat.

2.2. Ki mit csinál: a szubszidiaritás felelősséget jelent

A tengerpolitikai zöld könyv integrált megközelítése egyik alapjaként említi a szubszidiaritást. Ez azt jelenti, hogy a döntéseket és az intézkedéseket olyan közel kell meghozni az érintett emberekhez és területekhez, amennyire csak lehet, és a döntéshozatalban a meglévő szakértelmet kell használni.

A zöld könyvre adott válasz megerősíti a Bizottság értelmezését arról, hogy az európai tengerpolitikát az EU-n belüli meglévő kompetenciák szétosztására kell alapozni. Az Európai Unió önmagában inkább az előmozdító szerepét tölti be, mint az integrálóét.

Egy szóban forgó eset a területfejlesztésről szóló megbeszélés: Számos érdekelt minden ágazatban egyetért az ilyen jellegű tervezés általános hasznosságával. A legtöbben rámutatnak arra, hogy a területfejlesztés a tagállamok kompetenciájába tartozik, de kiemelik a legjobb gyakorlat határokon átnyúló folyamatosságának és terjesztésének szükségességét.

Egy másik példa a tengeri kormányzati tevékenységekről szóló megbeszélés: kevesen támogatják az európai parti őrség létrehozását – ennek ellenére, érdeklődés mutatkozik a tagállamok eszközei közötti együttműködésre, hogy a kompetenciák változása nélkül hasonló célokat érjenek el.

Nagy hangsúlyt fektetnek annak a szükségességére, hogy jobban alkalmazzák a meglévő politikákat és jogi kereteket, és koherensebben működjenek együtt. Ez a hatásértékelés nagyobb figyelemmel követését is magában foglalja. Megfogalmazták a speciális szabályozási kezdeményezések iránti igényt is az EU-jogalkotás hiányosságainak pótlására.

A konzultációs folyamat kiemeli Európa tengeri tevékenységeinek összetettségét. Ezen összetettség miatt szükség van a holisztikus áttekintésre és az olyan testre szabott megoldásokra is, amelyek figyelembe veszik a regionális jellegzetességeket, illetve az adott érdekeltek igényeit és tapasztalatait.

A tengeri politikák közvetlenül érintik a parti régiókat. A helyi és regionális kormányzati testületek élénk részvétele a másoktól való tanulás, a tapasztalatok megosztása és az ötletekkel való hozzájárulás iránti lelkesedésről tanúskodik.

Az ipar a szabályozás csökkentését és az önszabályozás növelését igényli. Ez azt sugallja, hogy az önszabályozás lehet, hogy nem az optimális megoldás mindenhol, de a jó eredmények és legjobb gyakorlatok megjutalmazásának pozitív hatásai támogathatják a meglévő szabályok alkalmazását és az olyan minőségi fejlődések előkészítését, amellyel a legtöbben egyetértenek, amint javasolják nekik.

A konzultációs folyamat kiemeli a szabályok alkalmazásának és érvényesítésének fontosságát. A tulajdon és a közös felelősség érzése fokozhatja az alkalmazást és az érvényesítést – az a következtetés, hogy a szubszidiaritás és az érdekeltek bevonása jelentős szerepet fog játszani a jövőbeni EU-s tengerpolitikai kezdeményezésekben.

A vita kiemelte azt, hogy az érdekeltek mennyire a tulajdonuknak érzik a saját mozaikdarabukat a tengeri képből. Az európai tengerpolitika célja az kellene, hogy legyen, hogy összerakja a darabokat anélkül, hogy átszabná azokat.

Végezetül a kompetenciákról folytatott vita megerősíti a zöld könyv központi értékelését azáltal, hogy bemutatja, mennyire elkötelezettek a résztvevők a tengeri Európában meglévő részük mellett. Az európai tengerpolitika csak akkor lehet sikeres, ha felhasználja ezt az elkötelezettséget – annak biztosításával, hogy minden érdekelt azonos mértékű felelősséget hordoz, és érintettnek érzi magát a folyamatban.

2.3. Az Óceán bolygó: globális kérdések és felelősségek

A konzultációs folyamat során nyilvánvalóvá vált a tengeri tevékenységek, mint a tengeri szállítás és a halászatok globális természete. Számos érintett úgy vélte, hogy az EU-nak támogatnia kellene a globális ökoszisztémák, beleértve a nyílt tengerek megőrzésére irányuló tevékenységeket.

Ebben a kérdésben az érintettek többsége egyetértett a többoldalú szabályok és normák, illetve alkalmazásuk és érvényesítésük szükségességével. Eltérnek a nézetek arról, hogyan lehet ezt elérni; néhányan kitartanak a normáknak csak a többoldalú kontextusban való kifejlesztése mellett, és ellenzik azt, hogy előbb az EU dolgozza ki ezeket. De jelentős azoknak az érdekelteknek a száma is, akik úgy gondolják, hogy az EU fontos szerepet játszik a példamutatással.

Mindenki egyetért az EU példamutatásának előnyeivel. Ennek ellenére azok az érdekeltek, akiknek a versenyképessége az egyenlő feltételektől függ, ellenzik az EU olyan szabályozó tevékenységét, amely megelőzi a nemzetközi testületek szabályozását.

A konzultációs folyamat megerősíti, hogy nincs másik út a tengerészet nemzetközi és többoldalú aspektusain kívül. Az Európai Uniónak számolnia kell a nemzetközi szervezetekkel és az általuk hozott szabályokkal. Az érdekeltek egyetértenek az EU-tengerpolitika e nemzetközi aspektusának integrált megközelítésével, de ragaszkodnak minden egyes eset érdemi megbeszéléséhez. Támogatják a meglévő eszközökre és módszerekre való építést és a hozzáadott értékkel kapcsolatos megoldásokat a megfelelő mértékben.

A példamutatás megfelelő viselkedést is jelent már meghatározott szabályok esetén. Az érdekeltek ugyanolyan fontosnak tartják, hogy az EU-tagállamok és harmadik országok megerősítsék a nemzetközi szabályok alkalmazását és érvényesítését. Ennek hatására javaslatokat tettek az EU szomszédaival és más partnerekkel vaó párbeszédre, támogatásra és kapacitásépítésre.

A mediterránnal foglalkozók és mások is főképpen, de nem kizárólag az európai szomszédsági politikát hangsúlyozták. Sok érdekelt megerősítette a zöld könyv előfeltevését a szomszédok bevonásának fontosságáról az integrált tengerpolitikai munkába.

A konzultációs folyamat tehát megerősíti az európai tengerpolitika nemzetközi dimenziója kiépítésének fontosságát. Az érdekeltek biztosítani szeretnék, hogy a jelenlegi rendszert a legteljesebb mértékben felhasználják új megoldások kipróbálása előtt.

2.4. Az erőforrások fenntartható felhasználása: a sikeres igazgatás jelentése

A konzultációs folyamat során megerősítést nyert a versenyképesség és a fenntarthatóság közötti közvetlen kapcsolat a zöld könyvben. A konzultáció során az is megmutatkozott, hogy az érdekeltek tudatában vannak annak, hogy ennek a kapcsolatnak pozitívnak kell lennie, ha szeretnénk biztosítani az óceánok és tengerek folyamatos használatát anélkül, hogy csökkentenénk értéküket az európaiak és az emberiség számára.

2.4.1. Versenyképesség

A konzultációs folyamat rámutatott, hogy Európa jóléte milyen nagy mértékben függ a biztonságos és hatékony hajózási szolgáltatásoktól. Az EU globalizált világon belüli versenyképessége szempontjából ennek hatékonysága kulcsfontosságú.

Az érdekeltek egyetértenek azzal, hogy az európai hajózási szolgáltatások és kikötők olyan ágazatokat jelentenek, amelyek jelentős növekedési pontenciállal rendelkeznek, és amelyek alapvető alkotóelemei az Európát a világ legversenyképesebb kereskedelmi régiójává fejleszteni kívánó lisszaboni stratégiának.

Az érdekeltek egyetértenek továbbá azzal, hogy az EU nemzetközi és belső teljesítménye a tengeri ágazatokban a nagyobb minőség szolgáltatására és nem az olcsóbb árakra épül.

Az EU-s tengeri iparágak sikere az újításra való képességüktől függ, legyen szó hajóépítésről, logisztikáról, felszerelések gyártásáról vagy egyéb kapcsolódó szolgáltatási iparágakról. Ez olyan más tengeri ágazatokban, például a turizmusban is fontos, amelyek szintén hozzájárulnak a parti régiók gazdasági jólétéhez.

Európai Unió-szerte javult a különböző tengeri iparágak közötti kommunikáció a tengeri klaszterek létrehozása segítségével, ami fellendítette a tengeri gazdaság teljesítményét.

Ennek van egy jelentős tudományos és kutatási komponense. A tudományos közösség nagyon aktívan közreműködött olyan javaslatok kidolgozásával, amelyek jobban összekapcsolják a tengertudományt más kutatótestületekkel és a technológiát az innovációval.

A jövő technológiái nagyon fontos alapkövei lesznek a fenntarthatóbb gazdaságnak, ilyen például a megújuló energiaforrások, főleg a szél- és hullámenergia fejlesztése. A vezető piacok, mint például a vízi biotechnológia biztos tudományos alapokra épülnek.

A tudás adatokat jelent. A konzultációs folyamatban az óceánokról és tengerekről, illetve a rajtuk és bennük zajló tevékenységekről szóló (valós idejű vagy egyéb) adatok gyűjtése és használata, valamint a part menti régiókra és a tengeri gazdaságra vonatkozó társadalmi-gazdasági adatok és statisztikák nagy támogatottságot élveztek.

Az érdekeltek megerősítették, hogy a követelmények jelentik nekik az egyik legnagyobb problémát. Szükség van magas követelményekre, amelyek magas minőséget és így versenyképességet biztosítanak és olyan követelményekre, amelyek támogatják a fenntarthatóságot. Az ipar képviselői rámutatnak, hogy a magas követelményekre alapozott versenyképesség csak akkor fog működni, ha ezeket a követelményeket a határokon túl is alkalmazzák, egyenlő feltételek biztosításával. Azt is kiemelik, hogy az önkéntes megközelítések néha jobb eredményeket hoznak, mint az előíró jellegű szabályozások. Számos érdekelt megjegyezte, hogy a követelmények növelése világszerte vezető szerepet kívánhat az EU-tól. Mások azt hangsúlyozzák, hogy lehet, néhányan az iparágban tevékenykedők közül megbízhatóak, de sokan kevésbé kötelességtudók, és így szükség van a szabályok alkalmazására és megfigyelésére.

A szabályozás nem szándékolt hatásait emelik ki az olyan területeken, mint a turisztikai célokra használt hagyományos hajók, vagy az európai tengeri szállítás szükségtelen költségeit, amelyeket az a tény okoz, hogy az egyik tagállam kikötőjéből a másikba való, hajón megtett utazásokat mindig nemzetközinek tekintik, még akkor is, ha a szállítmány belső piacon vámkezelt javakból áll.

A magasabb követelmények a minőségi személyzetre is vonatkoznak. Számos EU-s ipari tevékenységet végző rendelkezik kiváló nyomon követési rendszerrel az alkalmazottak felvétele és a munkakörülmények terén, de még sokat lehet tenni azért, hogy a tengeri gazdaságban dolgozók számára kialakításra kerüljön egy másik cél: a legjobb állások a legjobb személyzetnek. Az érdekeltek megemlítik, hogy igény mutatkozik a készségek és a képzések fejlesztésére, és egyre gyakoribbak a hagyományos tengeri készségeknek a modernekkel való ötvözésének lehetőségei. Eltérnek a vélemények arról, hogy a tengeri ágazatokkal kapcsolatos kizárások jogosak-e az EU-s társadalmi jogszabályokban, de egyetértenek abban, hogy az ágazatnak szükséges hozzájárulnia a globális egyenlő feltételekhez és ahhoz a szerephez, amelyet az EU-s jogalkotás játszhat ebben a környezetben.

A hozzászólások nagy része megállapítja, az európai tengeri ágazatok versenyképességéhez elengedhetetlen az ipar szükségleteire alapozott képzésekkel és képesítésekkel támogatott ágazatok közötti mobilitás, kiegészítve vonzó, több ágazatbeli karrierlehetőségekkel.

A gazdasági tevékenységeknek nyújtott állami pénzügyi támogatás ellenzői a gazdasági szereplők függetlenségével érvelnek. Az érdekeltek azonban kitartanak a munkájuk számára megfelelő keretfeltételek mellett, és így üdvözlik a kormány támogatását többek között az egyenlő feltételek fenntartását biztosító magasabb követelmények, a jó viselkedés megjutalmazása és a közösség javát szolgáló tevékenység iránt.

2.4.2. Fenntarthatóság

Kevés vita volt a védett tengeri területek létrehozásának szükségességéről – de megbeszélést folytattak a kijelölésükről. A vitában résztvevő mindkét fél azt kérte, hogy gyakrabban hallgassák meg, és megerősítette az elsődleges koordináció és tervezés szükségességét a terület megszervezése során.

A tengeri környezet állapota az egyik legnagyobb probléma. A megemlített veszélyek között van az élő erőforrások kihasználási foka a túlzott mértékű halászat során és az éghajlati változás. Az óceánok és az éghajlat közötti kapcsolatot az EU éghajlati politikája lényegi részének tekintik.

A vízi biotechnológia fejlődését vagy a genetikai erőforrások egyéb felhasználását lehetőségnek tartják, bizonyítva ezzel a kutatást, fenntarthatóságot és a nemzetközi jogalkotást összekapcsoló integrált megközelítés szükségességét.

Az érdekeltek rámutatnak, hogy a tengeri környezet szennyeződésének 80%-a a talajhoz kötődik, és nagyobb fellépést igényel. Ezt különösen a Balti-tengerben érdekelt szervezetek hangsúlyozzák. Sokan kérik, hogy új projektek tervezésénél vegyék figyelembe a meglévő hajóroncsokhoz vagy a fegyverek maradványaihoz hasonló örökölt környezeti kockázatokat.

Számos érdekelt kiemeli a tengeri tematikus stratégia fontosságát az EU tengerpolitikájának egyik pilléreként. Aláhúzták a javasolt tengeri stratégiai irányelv gyors elfogadásának szükségességét.

Megemlítik a meglévő környezeti eszközök és a tengeri tematikus stratégia végrehajtása közötti kapcsolódási pontok fontosságát. Kiemelik, hogy a koherencia és az összeegyeztethetőség lényeges ezen eszközök végrehajtása során. Néhány érdekelt kiemeli a tengeri tematikus stratégia meghaladásának szükségességét annak érdekében, hogy átfogja a szélesebb környezetvédelmi célokat, míg mások azt szeretnék, hogy a környezeti intézkedések és a jogalkotás hatásai vegyék kellően figyelembe a gazdasági prioritásokat.

A tengeri és parti területek fenntartható igazgatásához alapvető fontosságú az ökoszisztémák és az ökorégiók alapján történő munkavégzés. Az érdekeltek rámutatnak a parti régiók és a tagállamok – csakúgy, mint a szomszédos országok közötti együttműködés szükségességére. Figyelembe kell venni az egyes ökoszisztémák és régiók jellemzőit. Megerősítésre került a regionális tengeri egyezmények szerepének fontossága.

Az ipar szereplői rámutatnak a tengeri szállítás környezeti előnyeire, valamint a belvízi szállítás és intermodalitás fokozott használatára más szállítási módokkal összehasonlítva. Mindazonáltal a hajók által okozott légszennyezés, a hajók leszerelése, az általuk okozott tengeri szennyezés az érdekeltek szerint aggodalomra adnak okot, és noha nem értenek egyet a megoldásokban, a célokat senki sem vonja kétségbe. Az ipari szereplők a nemzetközi kontextus megoldásait részesítik előnyben, noha hallgatólagosan belátják, hogy ezek gyakran vezetnek késésekhez és kevésbé optimális megoldásokhoz.

A regionális hatóságok, különösen a távoli területeken lévők pontosan tudatában vannak a – mind ipari, mind rekreációs vonatkozású – turizmushoz és halászatokhoz hasonló iparágak jövőbeli fellendülése és fenntarthatósága az érintetlen partvonalakon és az egészséges tengeri ökoszisztémákon múlik.

Sokan szorgalmazzák a környezeti aggodalmak erősebb beépítését a halászatokba és a halászatok erősebb beépítését a tengerpolitikába. Hangsúlyt fektetnek a kereskedelmi halkészletek megállapításánál figyelembe vett tudományos tanács jobb ellenőrzésére, valamint a halászatok ökoszisztéma szerinti megközelítésének kiemelt alkalmazására. A fenntartható halászati igazgatásnak szüksége van a legmodernebb és hatékony felügyeleti, megfigyelési és végrehajtási rendszerekre. A környezeti kutatás összekapcsolása a halászati kutatással valószínűleg jobb és fenntarthatóbb eredményekhez vezet. Az érdekeltek megjegyezték, hogy jobban meg kell érteni az akvakultúrának az ökoszisztéma egészére való hatását.

A konzultációs folyamat során felvetették a halászok jobb képzésének, munkakörülményeinek és munkalehetőségeinek kérdését. E terület fejlesztése nélkül nem valósítható meg a halászatok fenntartható megközelítése – mondják az érdekeltek: az IUU-listán szereplő halászatokhoz hasonló legfontosabb kérdések olyan szorosan kapcsolódnak a foglalkoztatási és munkakörülményekhez, mint a végrehajtáshoz.

Sokan igénylik, hogy a gazdasági tevékenységek ágazatok közötti és környezeti hatásainak értékeléséhez használt eszközök fejlesztése tegye lehetővé a tevékenységek fenntarthatóbb szervezését és tervezését. Számos érdekelt kiemeli az éghajlati változás hatásainak és kockázatainak való kitettség növekedését.

2.5. Tengeri igazgatás: a közös politika közös eszközei

2.5.1. Területfejlesztés

Az érdekeltek hangsúlyozzák a tengerek versenyben lévő használatának összehangolt igazgatásának és tervezésének szükségességét. A növekvő és egyre inkább kölcsönhatásban lévő gazdasági tevékenységek és a fenntarthatóság biztosítására használt eszközök növekvő száma azt mutatja, hogy integrált tervezési és igazgatási eszközök nélkül sokkal nehezebb lesz elérni az óceánokkal és tengerekkel való kapcsolatunk fenntartható fejlődését. Az érdekeltek többsége egyetért azzal, hogy a tengeri területfejlesztést megfelelő eszközként lehetne használni az EU-ban, de a tagállamok kompetenciája kellene, hogy maradjon.

Az értelmezések nagyon eltérőek a fogalomról, az alkalmazási körről és a meglévő eszközökhöz (pl. az integrált partiövezet-igazgatás, és a tervezett tengeri stratégiai irányelv) való kapcsolódásról. Az érdekeltek többsége megállapodott abban, hogy az ökoszisztéma felőli megközelítésnek alapul kellene szolgálnia a tengereink tervezéséhez és igazgatásához.

2.5.2. Adatok és felügyelet

Az európai adathálózatra vonatkozó kezdeményezést általában üdvözölték, és sok javaslatot tettek e feladat kivitelezésének gyakorlati módjaira és eszközeire.

Az egyik javaslat az adatok hozzáférhetővé tételét tartalmazza egy olyan interaktív eszköz segítségével, amely lehetővé teszi Európa polgárainak tájékoztatását Európa tengerekkel való kapcsolatának minden vetületéről. Ezen kívül pl. az öröklött területekre vonatkozó adatok csökkenthetik a fejlesztők kockázatait, akik megtervezik, mely területeket kerüljenek el vagy célozzanak meg.

A tengeri forgalom hatékonyabb felügyelete és megfigyelése biztosítani tudja a végrehajtást. Nagyon kevés érdekelt vitatja annak a lehetőségét, hogy a költségek csökkentését lehet elérni a meglévő ágazati rendszerek szabványosításával, összekapcsolásával és a közöttük lévő kommunikációval.

2.5.3. Finanszírozás

A konzultációs folyamat kiemeli, hogy nehéz azonosítani, az EU szerkezeti kiadásainak melyik része járul hozzá a tengerpolitika célkitűzéseihez.

Ebből származik a regionális érdekeltek kérése, beleértve a Régiók Bizottságát, a parti régiók támogatásának specifikusabb és célorientáltabb megközelítésére nagyobb átláthatóság segítségével és a meglévő finanszírozási eszközök összekapcsolásával az Európai Parti Alap keretei között.

2.6. Európaiak és a tenger: részvétel és érintettség

Az EU tengerpolitikájáról szóló konzultációs folyamat nem várt mértékben keltette fel az érdeklődést a tengerészeti kérdések iránt.

A hozzászólások konzultációt és párbeszédet igényelnek, és azt, hogy több információ váljon hozzáférhetővé a tengerpolitika által érintettek számára.

A gazdasági szereplők üdvözölték az integrált megközelítés alapelvét, és annak az elvárásuknak adtak hangot, hogy az alapelv átláthatóbb és hatékonyabb politikai döntésekhez és szabályozó tevékenységhez fog vezetni az EU-ban. Az integrált tengerpolitika kialakítását virágzó tengergazdaság és növekvő tengeri szállítási és kikötői tevékenységek keretébe helyezik, hangsúlyozva az ágazatok közötti kapcsolódások és a klaszterek formájában (beleértve az EU szintjén is) összefüggő tevékenységek szükségességét.

A régiók az integrált megközelítés lelkes támogatói. Hangsúlyozzák a parti régióknak mint a tengergazdaság házigazdáinak, a parti és tengeri környezet részeinek, illetve a fenntartható parti irányítástól függő egységeknek a szerepét. Még többet várnak az EU-szintű és a parti régióbeli tevékenységek összekapcsolásától, valamint a tagállamok kormányainak a folyamatban való részvételének megerősítésétől.

A tagállamok felkarolták a tengerészeti kérdések integrált igazgatásának alapelvét. Integrált tengerpolitikára vonatkozó javaslatukat a parti területeik és tengergazdaságuk stabil és fenntartható fejlődésének biztosításához fűződő érdekük kontextusába helyezték. Azt szeretnék, hogy az új tengerpolitika a helyükön hagyja a jól működő folyamatokat, és katalizátorként működjön a jobb gyakorlatok kialakításában.

Az EU-s intézmények és szervek teljes mértékben támogatják, és erőfeszítéseket tesznek az ágazati korlátok legyőzésére a zöld könyvre adott koordinált válaszok lehetővé tételére irányuló eljárásaikban. Az európai tengerpolitika projektjét a globalizáció, az óceánok és tengerek fokozódó használata, a környezeti és éghajlati változások, továbbá a parti és tengeri közösségek teljes bevonásának szükségessége keretében látják. Az Intézmények néhány javaslata túlmutat a zöld könyvön.

Az egyéni állampolgárok és a civil társadalom vegyes üzenetekkel válaszolt. Aggodalmak fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban, hogy az EU ne vegyen át nemzeti vagy helyi kompetenciákat, de összességében véve úgy látszik, hogy a nyilvánosság aggódik a bolygó tengeri ökoszisztémáiért, és azt a benyomást közvetítik, hogy az azokat romboló gyakorlatok ellen nem elegendő a kormányzati tevékenység.

A környezeti nem kormányzati szervek igénylik az EU tevékenységét a tengeri és parti területek megtervezésével, az ökoszisztémara alapuló igazgatás megvalósításának biztosításával kapcsolatban. Az ágazati politikák integrálása eszköz az összes ágazat környezeti céljainak integrálására. Általánosságban az érdekeltek hangsúlyozzák a folyamatos meghallgatásuk iránti igényüket, beleértve az EU tengerpolitikájának további fejlődése és végrehajtása során is.

A tengerpolitikai konzultáció elindítása azok érdeklődését is felkeltette, akik szeretnének információt nyújtani és tájékoztatni a tengereinkről és az óceánjainkról. Európa polgárainak tudatossága a partjainkról és arról, ami mögötte van, támogató hatású mind a tengergazdaságaink számára, amelyek sikere attól függ, mennyire látják ezeket vonzónak, mind a tengeri környezetünk számára, amelynek a megőrzése az állampolgárok tudatosságától függ. Ennek ellenére a közös vélemény az, hogy javítani kell a tengeri ágazatok összképén. Szép számban vetődtek fel ötletek a legjobb gyakorlat kicserélésének megszervezésére, konferenciákra, a tengeri világ szakértőinek, például a halászoknak a bevonására, illetve a helyi közösségek vagy turisták tájékoztatását célzó kisebb léptékű projektekre.

Végezetül a konzultációs folyamat kinyitotta az ötletek és az olyan projektekben való részvétel szándékának kincsesládáját, amely projektet a legtöbben hosszú távúnak és tudásra, illetve állandó ismétlődő fejlődésre alapulónak tartanak. Tehát nemcsak, hogy a tengereinkkel való bánásmód új, integrált megközelítésére vállalkozott, hanem meg is mutatta a politikai döntéshozatal új útját.

„ A lehetőségek tárháza, amelyet az EU tengerpolitikájának kialakításáról szóló vita nyitott ki, az életem során látott legjobb lehetőséget ajánlotta arra, hogy a társadalom értékelje az óceánok globális és helyi jelentőségét, valamint a tengeri kutatás és innováció eredményeit ” – Dr Peter Heffernan, az Ír Tengerészeti Intézet elnöke, Galway