This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52007DC0063
Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions - Social reality stocktaking - Interim Report to the 2007 Spring European Council
A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának - A szociális valóság felmérése - A 2007 tavaszi Európai Tanács számára készített időközi jelentés
A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának - A szociális valóság felmérése - A 2007 tavaszi Európai Tanács számára készített időközi jelentés
/* COM/2007/0063 végleges */
[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 26.2.2007 COM(2007) 63 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A SZOCIÁLIS VALÓSÁG FELMÉRÉSE: A 2007 tavaszi Európai Tanács számára készített időközi jelentés A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A SZOCIÁLIS VALÓSÁG FELMÉRÉSE: A 2007 tavaszi Európai Tanács számára készített időközi jelentés (EGT vonatkozású szöveg) Az európai társadalmakban drámai változások zajlanak: a munka; a modern családi élet; a nők társadalmi helyzete; és a társadalmi mobilitás terén. Az értékek változnak. A társadalmak egyre inkább multikulturálissá válnak. A jóléti társadalom kiszélesítette a horizontokat és megnövelte az életben a választási lehetőségek számát, Az Európai Unió tagállamai a világ leggazdagabb országai közé tartoznak. Ezzel egyidőben a szegénység és az egyenlőtlenség új típusai jelentek meg. Új problémák, mint a növekvő mértékű elhízás és az olyan tényezők számának növekedése, amelyek a mentális egészséggel kapcsolatosak, érintik az európaiak egészségét. A globalizáció és a demográfia a két fő hajtóerő, amely az európai társadalmak fejlődését alakítja. Mindkettő lehetőségeket kínál, ugyanakkor kihívásokkal is jár. A demográfiai fejlődés hosszabb és egészségesebb életet jelent és olyan kérdéseket is felvet, mint az öregedő társadalommal kapcsolatos új költségek, a nemzedékek közötti méltányosság, a gyermekgondozás növekvő fontossága, valamint a munka/magánélet közötti egyensúly fenntartása a családi életben, a nemzedékek közötti kapcsolatok és a szegénység új kockázatai. A globalizáció az új technológiával együtt hatalmas növekedési lehetőségeket kínál. Az embereket azonban az oktatáson és képzésen keresztül fel kell vértezni, hogy kihasználják ezeket a lehetőséget és alkalmazkodjanak a hagyományos ipari munkahelyek megszűnéséhez. Ezek a változások kihívást jelentenek az Európai Unió számára. A nyitott, szabad mozgáson és szabad kereskedelmen alapuló Európa hozzájárult a munkahelyteremtéshez és virágzáshoz, amelytől végül is a jólét és a jobb életminőség függ. Az elmúlt években azonban világossá vált, hogy sok európai felteszi a kérdést, hogy vajon a globalizáció nettó kihatása, a liberalizáció és a nagyobb versenyképességre törekvés valóban hozzájárul-e a jólétükhöz. Ahhoz, hogy megértsük, miért van ez, és megvizsgáljuk a jelenlegi társadalmi változások dinamikáját, a Bizottság 2006-ban javasolta, hogy az egységes piac felülvizsgálatához szorosan kapcsolódó szociális dimenzióként végezzék el a szociális valóság felmérését annak érdekében, hogy a lehetőségekhez való hozzáférésről és az esélyek megteremtéséről menetrendet vezessenek be. Az Európai Tanács támogatta ezt a megközelítést, felkérve a Bizottságot, hogy becsülje fel az Unió szociális helyzetét. A következő időközi jelentést, amely beszámol a felmérésben ezidáig elért előrelépésekről, a Tanácstól kapott felkéréssel összhangban állították össze, hogy benyújtsák a tavaszi Tanács elé. A SZOCIÁLIS VALÓSÁG FELMÉRÉSÉNEK CÉLJAI Európa társadalmi valósága feltárásának célja konszenzus kialakítása az európaiak előtt álló társadalmi kihívásokról. A kérdés, hogy mekkora szerepet kell játszaniuk az EU-szakpolitikáknak a változó szociális valóságra való reagálásban, illetve hogyan kellene azokat módosítani, teljesen nyitva marad ebben a szakaszban. Az új konszenzus jellegénél fogva az eddigi tapasztalatokra fog épülni. Az EU-nak mindig is volt „szociális dimenziója”. A Római Szerződés a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó előretekintő elkötelezettséget tartalmazott, és az Amszterdami Szerződés 13. cikke jogalkotási hatáskörrel ruházta fel az Uniót a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemben. Az Unió eredetileg az 1980-as években az egységes piac szociális ellenpontjaként kidolgozott szociális menetrendje a munkahelyek védelmére és a szociális partnerségre összpontosított. Eredményeként jogszabályokba fektették a foglalkoztatásra, az egészségügyre és biztonsági előírásokra vonatkozó minimum-normákat, és biztosították a határokon átnyúló társadalombiztosítási jogokat az utazó munkavállalók számára. Az Unió ugyancsak fontos szerepet játszott a szociális kohézió megerősítésében, a regionális egyenlőtlenségek csökkentésében és a gazdasági változásokhoz történő alkalmazkodás támogatásában, beleértve a kohéziós politika működtetését és a közelmúlt olyan kezdeményezéseit, mint a globalizációhoz való alkalmazkodás elősegítését célzó európai alap. Ezeket az elemeket beépítették a növekedést és munkahelyteremtést célzó megújított lisszaboni stratégiába, amely nemcsak a gazdasági teljesítményre és a versenyképességre összpontosít, hanem a nagyobb szociális kohézió megteremtésére és a fenntartható fejlődés szociális dimenziójára is. A megújított lisszaboni stratégia keretében az EU vállalta, hogy a tagállamokkal – amelyek továbbra is elsődleges illetékességgel bírnak saját politikájuk kialakításában – közösen határozza meg azon politikai megközelítéseket, amelyek a legjobban segítik a gazdasági virágzás társadalmi szolidaritással történő (a lisszaboni vízió középpontjában álló) összekapcsolását, és elősegíti azok megvalósítását. A lisszaboni stratégia így közös gondolkodást indított el a széles értelemben vett szociális kérdésekről, amelyek kiterjednek a munkapiac rugalmasságának és a jóléti állam reformjának hagyományos kérdéseire csakúgy, mint az oktatással és képzési rendszerekkel kapcsolatos kérdésekre. A múltban sok szociálpolitikai kezdeményezést az ipari társadalom szempontjai szerint alkottak meg, ahol a munka jellegét a tömeges gyáripari gazdaság, a nagyvállalatok és a szakszervezetek jelenlétének és tagságának magas szintje jellemezte. Manapság Európa társadalma egyre inkább tudásalapú és a szolgáltatásokra irányul. Miközben a globalizált világban az „új gazdaság” kialakulásának hátterében meghúzódó gazdasági dinamikák figyelmet kaptak, a szociális helyzetet és a szociális kihívásokat kevésbé jól értik és elemezték. Nincs közösen kialakított diagnózis ezekre a szociális kihívásokra és arra, hogy miképpen kellene azoknak megfelelni. A szociális valóság felmérésének célja ennek a diagnózisnak a kidolgozása, valamint az Európa szociális helyzetéről folytatandó vita ösztönzése, amit a szociálpolitikai menetrend félidős felülvizsgálatába is belefoglalnak. A felmérés elismeri, hogy nagy a sokféleség, gyakran ugyanolyan mértékű a tagállamokon belül, mint azok között. Azonban vannak közös kihívások, amelyekben mindenki egyetért: a demográfia fejlődése, növekvő etnikai és kulturális sokféleség és az értékek individualizációja. Az összes tagállam nyitott társadalom, amelyet a modern kapitalizmus és a világméretű kulturális trendek alakítanak. Állampolgáraik egy része számára sikert hozott a globalizáció, a változás és a szociális és kulturális trendek. Mások lemaradtak a gazdasági változások és ipari szerkezetátalakítás miatt és fenyegetve érzik hagyományos közösségeiket, értékeiket és életmódjukat. NYITOTT ESZMECSERE A Bizottság széleskörű konzultációt indított azokról a szociális kérdésekről és kihívásokról, amelyekkel Európának szembe kell néznie. A cél minél szélesebb körhöz eljutni, hogy megtárgyalják miből áll Európa „szociális valósága”. A Bizottság a meghallgatásra helyezi a hangsúlyt, nem a politikai opciókat vizsgálja. A Bizottság meg akarja ismerni a szociális trendekről vallott nézeteket, azokat a fő tényezőket, amelyek Európa szociális átalakítását, „jólétét” viszik előre és amelyek hozzájárulnak ehhez a jóléthez. A konzultációt támogatja egy háttérdokumentum, amelyet az Európai Politikai Tanácsadók Irodája készített, és amely közös mintákat keres, valamint azt, hogy miként lehet a szociális változásokat a jólét kritériumainak fényében értékelni. Ezt követően megkísérel vitát nyitni néhány olyan kulcsfontosságú kérdésről, amely hatással van a jólétre, mint a gazdasági lehetőségek, a munka jellege, a családi élet új mintái, szegénység és egyenlőtlenség, a jó egészség és a társadalmi mobilitás korlátai, életminőség, kulturális sokféleség és az integráció korlátai, bűnözés és antiszociális viselkedés. A dokumentum kérdéseket vet fel azért, hogy széleskörű vitára ösztönözzön. A konzultáció magában foglalja majd különböző események megszervezését, egy, a jólét kérdéseire összpontosított Eurobarométert, valamint a konzultáció különböző típusait, beleértve az internetes konzultációt a http://ec.europa.eu/citizens_agenda/index_en.htm weboldalon. Összegyűjti az érdekelt felek nézeteit nemzeti és helyi szinten. Az Európai Bizottság tagállamokban működő képviseletei részt vesznek a gyakorlatban. A KÖVETKEZő LÉPÉSEK A konzultáció 2007 végi befejezését követően, eredményeinek tudatában a Bizottság jelentést tesz közzé. A jelentés Európa változó szociális valóságának áttekintése lesz, amely megvizsgálja a szociális trendeket és azok hatásait, meghatározva a kulcsfontosságú kérdéseket és kihívásokat Európa számára a kormányzás minden szintjén. Ötleteket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy miként lehetne elősegíteni a lehetőségekhez való hozzáférést és az esélyek megteremtését Európában, valamint hozzájárul a szociálpolitikai menetrend félidős értékeléséhez is.