16.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 192/34

1.

úgy ítéli meg, hogy az Európai Tanács 2005. december 15–16-i ülésén a 2007–2013 közötti időszak pénzügyi tervéről született megállapodás valójában a tagállamok kormányai európai törekvéseinek legkisebb közös nevezőjét fordította le a számok nyelvére. Márpedig az Uniónak olyan költségvetésre és olyan közösségi programokra van szüksége, amelyek valóban lehetővé teszik az európai gondolat és az Európában rejlő lehetőségek települési szinten való kibontakoztatását és az EU közelítését polgáraihoz;

2.

úgy véli, hogy az elméleti útkeresési szakasznak lehetővé kellene tennie az Alkotmányszerződés által az európai kormányzás, az egyszerűsítés, az Európai Unió átláthatósága, illetve a helyi és regionális szint megerősítése terén tett előrelépések hasznosítását, különös tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének előmozdítására. Ugyancsak lehetővé kellene tennie az alábbiakra való összpontosítást:

3.

kijelenti, hogy minden, az uniós szerződéseket érintő kezdeményezésnek egy Konventben zajló vagy olyan jellegű munkán kellene alapulnia, és az RB szívesen részt venne egy ilyen Konvent munkájában, hozzájárulva ezáltal az európai folyamat demokratikus legitimitásának növeléséhez;

4.

a jövőben is elő fogja mozdítani a kulturális és nyelvi sokszínűség mint az európai integrációs folyamat egyik alapelve tiszteletben tartását;

5.

az Európai Unió jövőjét érintő, a 2005. júniusi Európai Tanács által kezdeményezett elméleti útkeresési szakasz kontextusában emlékeztet a polgárokkal folytatott párbeszéd aktív és dinamikus időszakát képező, decentralizált és strukturált vita kialakítására irányuló felhívására;

6.

síkraszáll amellett, hogy növekedjen az RB részvétele a közösségi döntéshozatal előkészítésében és nyomon követésében és az átfogó közösségi politikák helyi hatásának kiértékelésében, többek között a következők révén:

7.1

megítélése szerint az Európai Unióhoz történő minden új csatlakozás támogatása a polgárok részéről egyenesen arányos az EU jövőképének koherenciájával;

7.2

ezért arra ösztönzi az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és az EU soros elnökségeit, hogy mozdítsanak elő és támogassanak helyi és regionális szintű tájékoztatási kampányokat – szoros együttműködésben a területi önkormányzatokkal – az Európai Unió bővítési folyamatáról mind a tagállamokban, mind pedig tagjelölt országokban;

7.3

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatokra kulcsszerep hárul az RB által képviselt helyi és regionális hatóságok fokozott bevonásában az új tagjelölt országok integrációjába. E szerep fontosságát csak növeli, hogy az említett országok többségében különböző formában dencentralizáció megy végbe. Az RB-nek ezen túlmenően továbbra is támogatnia kellene a tagjelölt országok területi önkormányzatait – különösen a konzultatív vegyes bizottságok, illetve az együttműködés más módjai révén – a közösségi vívmányokhoz való alkalmazkodásban és a csatlakozási tárgyalások szakadatlan és nyílt folyamatában;

8.

megállapítja, hogy az Európai Tanács ülésén a 2007–2013 közötti időszak pénzügyi terve kapcsán született kompromisszum az Unió bruttó jövedelmének 0,37 %-át szánja a strukturális és kohéziós politikára. Mivel ez az összeg jóval alatta marad annak, amit a 27 tagú Unió régióinak felzárkóztatásához szükségesnek ítél (1), az RB felszólítja a költségvetési hatóságot ezen összeg kiigazítására. Az RB mindazonáltal úgy véli, hogy egy, a pénzügyi tervről való intézményközi megállapodás gyors megkötése 2006 első félévében szükséges ahhoz, hogy a területi önkormányzatok megkezdhessék az Unió által támogatott projektek tervezési munkálatait;

9.

úgy véli, hogy a bővítés és a 2007–2013-ig tartó időszakra vonatkozó új kohéziós politika tekintetében az EU-n belüli területi együttműködés fokozását elősegítő közösségi jogi alap létrehozása elsőrendűen fontos a regionális és helyi önkormányzatok szempontjából, mivel valódi többletértéket jelent számukra azáltal, hogy megkönnyíti azon gyakorlati nehézségek leküzdését, amellyel az EU-ban folytatott együttműködés során ma szembe kell nézniük.

hangsúlyozza a határokon átnyúló európai együttműködési csoportosulás (HEECS) felállításáról szóló rendelet jelentőségét, és a strukturális alapokról szóló rendelet vitájának utolsó szakaszát tekintve támogatja az Európai Bizottság javaslatát és az Európai Parlament állásfoglalását.

kéri a Miniszterek Tanácsát, hogy állapodjanak meg a HEECS-ről és a strukturális alapokról szóló rendelet fennmaradt részéről.

10.

újólag támogatásáról biztosítja a lisszaboni stratégiát mint az Európai Unió prioritást élvező politikai stratégiáját a 2010-ig terjedő időszakban;

11.

kiemeli az európai helyi és regionális önkormányzatoknak a strukturális alapok által finanszírozott projektek és a lisszaboni stratégia közötti koherencia biztosításában játszott szerepét (2), és egyben emlékeztet a lisszaboni stratégia a lisszaboni Európai Tanács következtetéseinek megfelelő, decentralizáltabb végrehajtása szükségességére (3); szükségesnek tartja tehát, hogy a helyi és regionális önkormányzatok teljes mértékben vegyenek részt az integrált növekedési és foglalkoztatási iránymutatások felülvizsgálatának folyamatában és a tagállamok által végrehajtandó reformok nemzeti programjainak végrehajtásában, és kötelezettséget vállal arra, hogy az EU gazdasági és szociális reformjainak szentelt tavaszi Európai Tanács-ülések előkészítési fázisában területi párbeszéd szervezésével hozzájárul e cél megvalósításához;

12.

megítélése szerint azonos figyelmet kell szentelni a lisszaboni stratégia három, vagyis gazdasági, szociális és környezetvédelmi pillérének;

13.

hangsúlyozza a lisszaboni stratégia lényegi hozzájárulását az európai folyamat továbbfejlesztéséhez a következők révén:

14.

úgy ítéli meg, hogy a belső piac kiteljesítését a foglalkoztatási szint növelésére és az EU versenyképessége és innovációs kapacitása megerősítésre alkalmas, hatékony eszköznek kell tekinteni;

15.

felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy haladéktalanul lássanak hozzá a polgárok szabad mozgását még gátoló akadályok felszámolásához, annál is inkább, mivel 2006 a munkavállalók szabad mozgásának éve;

16.

emlékeztet a horizontális és multiszektorális közösségi referenciakeret szükségességére, hogy a szubszidiaritás és a helyi autonómia elveinek tiszteletben tartásával meg lehessen határozni, mire terjedjenek ki, és milyen feltételek mellett legyenek üzemeltethetőek az általános érdekű szolgáltatások, amellett, hogy a szolgáltatási forma meghatározásának a területi önkormányzatok illetékességi körében kell maradnia;

17.

a szolgáltatási irányelv megvizsgálását célzó jogalkotási eljárás tekintetében megismétli arra irányuló felhívását, hogy zárják ki az irányelvtervezet alkalmazási köréből a gyakran a területi önkormányzatok által működtetett, általános érdekű szociális szolgáltatások (egészségügyi, illetve a kirekesztés elleni harchoz és a társadalmi befogadáshoz kapcsolódó szolgáltatások, szociális lakások) teljes körét, mivel ezek nem üzleti jellegűek, és nincs hatásuk a közösségi kereskedelemre;

18.

úgy véli, hogy a transzeurópai közlekedési, távközlési és energiahálózatok elengedhetetlenek az ellátási biztonság garantálásához, az európai gazdaság teljes potenciáljának eléréséhez, a kibővített Európa összekapcsolásához és a területi kohézió javításához;

19.

kéri minden polgár biztonságának garantálását, és megerősíti, hogy a helyi és regionális önkormányzatok eltökéltek azon szándékukban, hogy kivegyék a részüket a biztonság hiányához és az erőszakhoz vezető okok felszámolásában Európa minden városában és régiójában. Ebben az összefüggésben az RB a következő javaslatokat teszi:

20.

kötelezettséget vállal arra nézve, hogy folytatja saját szervezetének reformját, megerősítve az RB által mint az EU helyi és regionális választott politikusainak gyűlése által játszott sajátos szerepet;

21.

az intézményközi együttműködés tekintetében kötelezettséget vállal:

21.1

az Európai Parlamenttel szemben arra, hogy széles körnek igyekszik közvetíteni az EP-ben zajló demokratikus vitákat, és megerősíti a hasonló struktúrák közötti kapcsolatokat, illetve az RB-vélemények kidolgozása és nyomon követése terén való együttműködést;

21.2

az Európai Bizottsággal szemben arra, hogy végrehajtja a 2005 novemberében aláírt együttműködési jegyzőkönyvben (4) foglaltakat, különös tekintettel az RB proaktívabb szerepére a közösségi fellépés előkészítő fázisában, illetve a kommunikációs szinergiák elmélyítésére Európának polgáraihoz való közelítése érdekében, ami egyben azt jelenti, hogy kiegészítést kell fűzni az együttműködési jegyzőkönyvhöz, miután az Európai Bizottság elfogadta a kommunikációról szóló fehér könyvet. Ezen túlmenően az RB szándékában áll plenáris ülésein az Európai Bizottsághoz intézett „kérdések órájának” bevezetése, elősegítendő a két intézmény közötti együttműködést Európa kulcskérdéseiről, illetve elérendő, hogy Európa helyi és regionális önkormányzatai nagyobb befolyásra tegyenek szert az európai döntéshozatali folyamatban;

21.3

a Tanáccsal szemben arra, hogy fokozott közvetítő szerepet biztosít az RB olyan tagjainak, akik egyben a Tanács egyes ülésein is részt vesznek, megerősíti a soros elnökségekkel való együttműködést, és megteremti a szisztematikusabb együttműködés alapjait; ebben az összefüggésben felkéri a 2006–2008 közötti elnökségeket, készítsenek – a 2004–2006 közötti hat érintett elnökség által előterjesztett program mintájára – többéves stratégiai programot;

21.4

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal szemben arra, hogy fejleszti a politikai együttműködést az EU politikáinak olyan területein, ahol a szociális szereplők és a területi önkormányzatok kiegészítő szerepet játszanak, és jobban kihasználja a közös adminisztratív szolgálatok és az azonos épületek kínálta szinergialehetőségeket;

22.1

felkéri saját tagjait, használják ki a politikai és tájékoztatási tevékenységeik finanszírozására létrehozott költségvetési tétel nyújtotta lehetőségeket annak érdekében, hogy jobban meg tudjanak felelni az „Unió nagyköveteként” betöltött szerepüknek a polgárok körében és az önkormányzatok nagyköveteként rájuk háruló szerepnek az Unión belül;

22.2

kötelezettséget vállal arra, hogy tevékenységében azokra a témákra koncentrál, ahol hiteles szempontokat tud közvetíteni, illetve ahol fellépése valós hozzáadott értéket jelent a közösségi döntéshozatali és jogalkotási folyamatban, továbbá arra, hogy véleményeit intézményközi kontextusban kezelhetőbbé, de egyben az európai polgárok számára érthetőbbé és hozzáférhetőbbé teszi, többek között azáltal, hogy a véleményekben tömörebben ismerteti a lényeges politikai üzeneteket és az Európai Bizottság jogalkotási javaslatainak módosítására irányuló felvetéseit;

22.3

kötelezettséget vállal arra, hogy javítja a vélemények nyomon követését, annak érdekében, hogy az RB a közösségi döntéshozatali folyamat minden fázisában hallathassa hangját, így különösen azáltal, hogy konkrét javaslatokat fogalmaz meg az együttdöntési eljárásra előterjesztett javaslatokkal összefüggésben;

23.

felhatalmazza elnökét, hogy ezt az állásfoglalást juttassa el az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint a 2006–2008 közötti időszak elnökségeinek, tehát az osztrák, finn, német, portugál, szlovén és francia elnökségnek.