52006PC0803

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 6.12.2006

COM(2006) 803 végleges

2005/0043 (COD)

A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE Az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének c) pontja alapján az Európai Parlament által

„AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013)”

címen előterjesztett javaslatra vonatkozó tanácsi közös állásponthoz tett módosításokról

A BIZOTTSÁG JAVASLATÁNAK MÓDOSÍTÁSAaz EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján

2005/0043 (COD)

A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE Az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének c) pontja alapján az Európai Parlament által

„AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013)”

címen előterjesztett javaslatra vonatkozó tanácsi közös állásponthoz tett módosításokról

1. Bevezetés

Az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének c) pontja értelmében a Bizottság véleményt nyilvánít az Európai Parlament által a második olvasat során javasolt módosításokról. A Bizottság a Parlament által javasolt negyven módosításról a következő véleményt adja.

2. Előzmények

A javaslat továbbítása az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz [COM(2005) 119 végleges – 2005/0043(COD)]: | 2005. április 13. |

A Régiók Bizottsága véleménye: | 2005. november 16. |

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye: | 2005. december 14. |

Az Európai Parlament véleménye (első olvasat): | 2006. június 15. |

A módosított javaslat továbbítása az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz: | 2006. június 28. |

A közös álláspont elfogadása: Az Európai Parlament véleménye (második olvasat): | 2006. szeptember 25. 2006. november 30. |

3. A javaslat célja

A 2007–2013. időszakot felölelő EK-keretprogramra irányuló javaslat a Szerződés XVIII. címében található 163–171. cikkeken alapul, amelyek rendelkeznek az Európai Unió kutatáspolitikájáról és ennek finanszírozási eszközeiről, különösen pedig a többéves kutatási keretprogramokról.

A kiválóság erősítése és az európai kutatás átlagos szintjének emelése érdekében alkalmazott alapelv a kutatásban történő együttműködés minden formájának ösztönzése, szervezése és kiaknázása, a közös projektekben és hálózatokban való együttműködéstől kezdve a nemzeti kutatási programok összehangolásáig, nagyszabású technológiai kezdeményezések közös végrehajtásig, európai méretű és érdekű infrastruktúrák közös fejlesztéséig.

A hetedik keretprogram az európai kutatáspolitika négy fő célkitűzésének megfelelően négy egyedi programba szerveződik:

- Együttműködés : a transznacionális együttműködés keretében végzett kutatótevékenységek teljes palettájának támogatása, az együttműködésen alapuló projektektől és hálózatoktól a kutatási programok koordinálásáig;

- Ötletek: egy Európai Kutatási Tanács létrehozása a kutatók által javasolt és európai szinten egymással versenyben álló kutatócsoportok által végzett felderítő kutatás támogatására a tudomány és a technológia minden területén, beleértve a mérnöki tudományokat, a társadalom-gazdaságtant és a humán tudományokat is;

- Emberek: a Marie Curie-cselekvések néven ismert, a kutatók képzését és pályafutásának elősegítését támogató tevékenységek megerősítése, nagyobb hangsúlyt fektetve a képesség- és a pályafutás-fejlesztés legfontosabb vonatkozásaira, valamint a nemzeti rendszerekkel való szorosabb kapcsolódásra;

- Kapacitások: az európai kutatási és innovációs kapacitás lényeges elemeinek támogatása: kutatási infrastruktúrák, a kis- és középvállalkozások javára végzett kutatás, kutatásorientált regionális csoportosulások, a teljes kutatási potenciál felszabadítása az EU konvergenciarégióiban, a „tudomány a társadalomban” területhez tartozó témák, a nemzetközi együttműködés horizontális tevékenységei;

- a javaslat a Közös Kutatóközpont által végrehajtott közvetlen cselekvéseket is szabályozza.

4. A Bizottság véleménye az Európai Parlament módosításairól

Az Európai Parlament által 2006. november 30-án elfogadott módosítások többségükben az Európai Kutatási Tanáccsal, a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékonysággal, a költségvetési bontással, valamint a kockázatkezelési pénzügyi mechanizmussal függnek össze. Az Európai Parlament emellett kisebb horderejű módosításokat is javasolt a tartalom átrendezése érdekében, elsősorban az Együttműködés programon belül.

Ezek a módosítások intézményközi egyeztetések eredményeképpen álltak elő, amelyek során a módosításokban megtestesülő valamennyi kérdésben teljes egyetértés alakult ki a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács között. Ennek megfelelően a Bizottság az Európai Parlament mind a negyven módosítási javaslatát elfogadja.

A Bizottság meg kívánja jegyezni ugyanakkor, hogy három csatolt nyilatkozata a teljes, átfogó kompromisszum részét képezi, és mint ilyen alapvető szerepet játszott abban, hogy az eljárás második olvasatban lezárható volt.

5. Következtetés

Az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság a fentiek szerint módosítja javaslatát.

Melléklet

A 6. cikkhez[1]

„A Bizottság azt javasolja, hogy a hetedik keretprogramban továbbra is ugyanaz az etikai keret szabja meg az emberi embrionális őssejtek kutatásának uniós finanszírozásáról meghozandó döntéseket, mint a hatodik keretprogramban.

Ezt az etikai keretet azért javasolja továbbvinni az Európai Bizottság, mert a tapasztalatok alapján egy igen ígéretes tudományterületen felelősségteljes szemléletmód kialakulását eredményezte, és kielégítőnek bizonyult egy olyan kutatási programban, amelyben számos, nagyon eltérő szabályozási hátterű ország kutatói vesznek részt.

1. A hetedik keretprogramról szóló határozat kifejezetten megtiltja, hogy a következő három kutatási terület közösségi finanszírozásban részesüljön:

2. az ember reprodukciós célú klónozására irányuló kutatási tevékenység;

3. az emberek egyéni génállományának módosítását célzó kutatási tevékenység, amelynek eredményeképpen ezek a változtatások örökölhetővé válhatnak;

4. az emberi embriók kizárólag kutatási célból, illetve őssejtekhez jutás érdekében történő létrehozására irányuló kutatási tevékenység, ideértve a szomatikus sejtek maganyagának átvitelén alapuló eljárást is.

5. Nem részesülhet finanszírozásban olyan tevékenység, amely valamennyi tagállamban tilos. Nem részesülhet finanszírozásban egy adott tagállamban olyan tevékenység, amely a kérdéses tagállamban tilos.

6. A hetedik keretprogramról szóló határozat és az emberi embrionális őssejtek kutatásának közösségi finanszírozását meghatározó etikai keret mögött semmiféle olyan értékítélet nem húzódik meg, amely az ilyen kutatás tekintetében a tagállamokban irányadó jogszabályi, illetve etikai keretre vonatkozna.

7. A pályázati felhívásokban az Európai Bizottság nem fogja kérni az emberi embrionális őssejtek felhasználását. Hogy felhasználnak-e vagy sem akár felnőttekből származó, akár embrionális őssejteket, azt elérendő céljaiknak megfelelően maguk a kutatók döntik el. A gyakorlatban az őssejtkutatás közösségi finanszírozása túlnyomórészt a felnőttekből származó őssejtek felhasználásának támogatására fordítódik. Nincs ok azt várni, hogy a hetedik keretprogramban ez jelentősen másként lesz.

8. Minden olyan projektnek, amely emberi embrionális őssejtet kíván felhasználni, meg kell felelnie egy tudományos értékelésen, amelyben független tudományos szakértők azt vizsgálják, hogy a kitűzött tudományos célok eléréséhez valóban szükséges-e ilyen őssejteket felhasználni.

9. Azoknak a pályázatoknak, amelyek a tudományos értékelésen megfeleltek, ezt követően át kell esniük egy, az Európai Bizottság által lefolytatandó, szigorú etikai vizsgálaton. Az etikai vizsgálatban a Bizottság figyelembe veszi az EU Alapjogi Chartájában, valamint az irányadó nemzetközi egyezményekben, különösen az Európa Tanács 1997. április 4-én, Oviedóban aláírt, az emberi jogokról és a biogyógyászatról szóló egyezményében és annak kiegészítő jegyzőkönyveiben, valamint az UNESCO által elfogadott, az emberi génállományról és az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatban foglalt elveket. Az etikai vizsgálat annak ellenőrzésére is szolgál, hogy a pályázat tiszteletben tartja-e annak az országnak a szabályait, ahol a kutatást el kívánják végezni.

10. Egyedi esetekben etikai vizsgálat a projekt élettartama alatt is végezhető.

11. Minden olyan projektnek, amely emberi embrionális őssejteket kíván felhasználni, a projekt megkezdése előtt be kell szereznie az illetékes nemzeti vagy helyi etikai bizottság jóváhagyását. Minden nemzeti szabályt és eljárást be kell tartani, beleértve egyebek mellett a szülői hozzájárulásra, a pénzbeni ösztönzés tilalmára stb. vonatkozókat is. Az elbírálás során meg kell győződni arról, hogy a pályázat utal-e az engedélyezés és az ellenőrzés céljából a kutatás elvégzésének helye szerinti tagállam illetékes hatósága által megteendő intézkedésekre.

12. Azokat a pályázatokat, amelyek a tudományos értékelésen, a nemzeti vagy helyi etikai ellenőrzésen és az európai etikai vizsgálaton egyaránt megfeleltek, a Bizottság egy szabályozási bizottság keretében egyenként a tagállamok elé terjeszti jóváhagyásra. Nem kaphat finanszírozást egyetlen olyan, emberi embrionális őssejteket felhasználó projekt sem, amely nem nyeri el a tagállamok jóváhagyását.

13. Az Európai Bizottság a jövőben is arra törekszik, hogy a közösségi finanszírozásban részesített őssejtkutatás eredményei – végső soron valamennyi ország betegeinek érdekében – a kutatók számára széles körben hozzáférhetők legyenek.

14. Az Európai Bizottság támogatni fog olyan cselekvéseket és kezdeményezéseket, amelyek kellően megalapozott etikai keretek között hozzájárulnak az emberi embrionális őssejtek kutatásának összehangolásához és ésszerűsítéséhez. Ennek jegyében a Bizottság támogatni fogja az emberi embrionális őssejtek vonalainak európai nyilvántartását. E nyilvántartás támogatása lehetővé teszi az Európában rendelkezésre álló emberi embrionális őssejtek ellenőrzés alatt tartását, hozzájárul ahhoz, hogy a kérdéses őssejteket a tudósok minél jobban hasznosítsák, és segíthet megelőzni az új őssejtvonalak indokolatlan előállítását.

15. Az Európai Bizottság a jövőben is követni kívánja a jelenlegi gyakorlatot, és nem fog a szabályozó bizottság elé terjeszteni olyan pályázatokat, amelyek olyan kutatási tevékenységet tartalmaznak, amelyek emberi embriókat semmisítenek meg, még akkor sem, ha ezt őssejtekhez jutás céljából teszik. E kutatási lépés támogatásának kizárása nem jelenti azt, hogy nem részesülhetnek közösségi finanszírozásban azok a következő kutatási lépések, amelyek emberi embrionális őssejtek felhasználását igénylik.”

Az „Energia” témához

„Az Együttműködés egyedi program tíz témája által felölelt kutatási tevékenységek segítenek megfogalmazni, végrehajtani és értékelni olyan közösségi szakpolitikákat, amelyeket a Bizottság központi szerepűnek vél. A programban tükröződik, mennyire fontos szerepet tulajdonít az Európai Parlament az energiapolitikának általában, illetve ezen belül is az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások kérdésének. Annak érdekében, hogy a Parlament figyelemmel kísérhesse a program végrehajtását, a Bizottság folytatni kívánja az átláthatóság és az információszolgáltatás érdekében tett erőfeszítéseit. A keretprogramból finanszírozott projektekre vonatkozó megfelelő információkat a Bizottság az interneten keresztül teljes mértékben a közvélemény rendelkezésére bocsátja. Különös figyelmet fordít ezzel összefüggésben arra, hogy legalább kétévente átfogó módon bemutassa az energia racionális és hatékony felhasználásához kapcsolódó, illetőleg a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó projekteket.”

Az „Ötletek” egyedi programhoz

„A 7. cikk (2) bekezdésében említett előrehaladási jelentéssel összefüggésben és az időközi értékelést megelőzően a Bizottság legkésőbb 2008 közepéig az Európai Parlament és a Tanács elé tárja az Európai Kutatási Tanács felépítéséről és mechanizmusairól független szakértők által elvégzendő átvilágítás módszertanát és alapelveit. Szükség esetén a Bizottság javaslatot fog előterjeszteni a keretprogram kiigazítására.”

[1] Megegyezik COM(2006) 548 dokumentum mellékletének szövegével.