52006PC0760

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 4.12.2006

COM(2006) 760 végleges

2006/0253 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS IRÁNYELVE

a tőkeemelést terhelő közvetett adókról

(átdolgozott változat)

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKLÁS

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a javaslat a 69/335/EGK tanácsi irányelv[1] átdolgozására vonatkozik. A javaslat célja egy rendkívül bonyolult közösségi jogszabály egyszerűsítése, az uniós vállalkozások fejlődése előtti jelentős akadálynak minősülő tőkeilleték fokozatos megszüntetése, valamint a hasonló adók létrehozásának, illetve felszámításának szigorúbb tiltása.

Az irányelv a tőkeemelést terhelő közvetett adók kivetését szabályozza. Elfogadásakor az irányelv célja az volt, hogy:

a) harmonizálja a tőkeemelést terhelő adókat, szerkezetükre és mértékükre is tekintettel; és

b) megakadályozza a tagállamokat hasonló adók létrehozásában, illetve felszámításában.

Az irányelvet először 1973-ban módosította a 73/79/EGK[2] és a 73/80/EGK[3] irányelv: a tőkeilleték szokásos mértékét ekkor 1%-ban, csökkentett mértékét pedig bizonyos vállalatszerkezet-átalakítási műveletek vonatkozásában 0–0,5% közötti sávban állapították meg. 1974-ben az irányelvet a 74/553/EGK irányelv[4] tovább módosította: ekkor a minimális adóalapot jelentő társasági részesedések tényleges értékének pontosítására került sor. 1985-ben végül a 85/303/EGK irányelv[5] elismerte, hogy káros gazdasági hatásai miatt a tőkeilletéket teljes mértékben el kellene törölni. Az említett változásból származó esetleges bevételkieséseket azonban egyes tagállamok elfogadhatatlannak tartották, így a tagállamok lehetőséget kaptak arra, hogy mentesítsék az ügyleteket az illeték alól, illetve legfeljebb 1%-os, egységes kulcsú illetéket számítsanak fel. Egy hallgatólagos „standstill” kötelezettség megakadályozta a tagállamokat abban, hogy felszámítsák a tőkeilletéket, ha annak alkalmazását egyszer már megszüntették.

1985 óta a tőkeilleték megszüntetése felé mutató tendencia figyelhető meg. Káros gazdasági hatásai miatt a tőkeilletéket több tagállam eltörölte. Az Egyesült Királyság 1988-ban, Németország és Franciország 1992-ben, Dánia 1993-ban, Olaszország 2000-ben törölte el a tőkeilletéket. A közelmúltban Írország 2005. december 7-től, Belgium és Hollandia pedig 2006. január 1-jétől törölte el a tőkeilletéket. A 25 tagállam közül végül csak hét (Görögország, Spanyolország, Ciprus, Luxemburg, Ausztria, Lengyelország és Portugália) alkalmazza továbbra is a tőkeilletéket. Lengyelországban és Portugáliában a tőkeilleték mértéke 0,5%, illetve még kevesebb, Cipruson 0,6%. A fennmaradó négy tagállamban a tőkeilleték mértéke 1,0%.

Lisszabonban az EU azt a stratégiai célt tűzte ki, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes tartós gazdasági növekedést elérni, valamint jobb és több munkahelyet és társadalmi kohéziót teremteni. Az átdolgozott irányelv a lisszaboni stratégiai célkitűzés megvalósítása érdekében azt javasolja, hogy a tőkeilleték 2008-ig 0,5%-ra korlátozódjon és 2010-ig fokozatosan megszűnjön. 2010 megfelelő időpontnak tűnik a tőkeilleték eltörlésére. Addigra a tagállamoknak már 25 évük lesz arra, hogy a tőkeilleték eltörlése érdekében kiigazítsák adóügyi rendelkezéseiket.

Az átdolgozott irányelv két részből áll, ami az irányelv jelenlegi alkalmazási helyzetét tükrözi és emlékeztet arra, hogy az 1985-ös módosítás óta az irányelv célja a tőkeilleték eltörlése. Az első rész a tőkeilleték és a hasonló adók kivetését tiltó főbb szabályokat tartalmazza. A második rész azokat a különleges rendelkezéseket tartalmazza, amelyek azokra a tagállamokra vonatkoznak, amelyek a fokozatos eltörlés időszakában továbbra is alkalmazni kívánják a tőkeilletéket. Ha már minden tagállam eltörölte a tőkeilletéket, a második részben foglalt rendelkezések hatályukat vesztik, az irányelv első része azonban továbbra is alkalmazni kell.

A javasolt változtatásokkal kapcsolatban technikai szintű konzultáció folyt a tagállamokkal. A konzultációk eredménye megerősítette, hogy szükség van az irányelv átdolgozására annak érdekében, hogy rendelkezései egyértelműek legyenek, és hogy ideális esetben megvalósuljon a tőkeilleték fokozatos eltörlése.

A CIKKEKHEZ FŰZÖTT MEGJEGYZÉSEK

TÁRGY

Az 1. cikk új bevezető részt tartalmaz, amely kiegészítésként került az irányelvbe, hogy annak tárgyáról tájékoztatást adjon. E cikk szerint az irányelv a tőkeegyesítő társaságoknak juttatott tőke-hozzájárulások, a tőkeegyesítő társaságokat érintő szerkezetátalakítási műveletek, valamint egyes értékpapírok és adósságlevelek kérdéskörében szabályozza a közvetett adók kivetését. Bár új cikkről van szó, nem jelenti az irányelv lényegi módosítását, mivel a megadott információk kizárólag a korábbi 10. és 11. cikkből származnak.

TőKEEGYESÍTő TÁRSASÁG

A 2. cikk alapvetően megegyezik a korábbi 3. cikkel. A cikk az irányelv hatálya alá tartozó tőkeegyesítő társaságok meghatározását tartalmazza. A tőkeegyesítő társaság meghatározása alapvetően nem változik, de a tagállamok nemzeti jogszabályai szerint létrehozotti társaságoknak a korábbi 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szereplő felsorolása immár külön szerepel az I. mellékletben. Ezt a felsorolás terjedelme és technikai jellege indokolja.

A terminológiai egységesség biztosítása érdekében a „társaság, egyesülés vagy jogi személy” formájú hivatkozásokat az irányelv egészében – pontosabban a 3. cikk e) és f) pontjában, az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és d) pontja ii. alpontjában, valamint a 6. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában és (2) bekezdésében – a „tőkeegyesítő társaság” kifejezés váltotta fel.

A 2. cikk (2) bekezdése megegyezik a korábbi 3. cikk (2) bekezdésének első mondatával és változatlan marad. A 2. cikk (2) bekezdésének célja, hogy megakadályozza az olyan különleges jogi forma választását, amely az elvileg egyenértékű tevékenységek eltérő adóügyi elbírálását eredményezi.

A korábbi 3. cikk (2) bekezdésének második mondata szerkesztési okok miatt a 9. cikkbe került át. E rendelkezés értelmében a tőkeilleték alkalmazásához a tagállamok nem kötelesek bizonyos jogalanyokat tőkeegyesítő társaságnak tekinteni. Mivel ez a kivétel csak olyan helyzetekre alkalmazható, amelyekben a tőkeilleték felszámítható, a rendelkezés jobban beleillik az irányelv III. fejezetébe.

TőKE-HOZZÁJÁRULÁS

A 3. cikk az irányelv hatálya alá tartozó ügyletek felsorolásával új fogalomként bevezeti a „tőke-hozzájárulás” kifejezést. Ezek az ügyletek tőkeegyesítő társaság részére történő tőke-, illetve vagyonátruházást foglalnak magukban, vagy a társasági tőke, illetve vagyon tényleges növekedését eredményezik, és általában megegyeznek a korábbi 4. cikk (1) és (2) bekezdésében felsorolt ügyletekkel. A korábbi 4. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó szerkezetátalakítási műveletek közül vannak azonban olyanok, amelyek jelenleg a 4. cikkben vannak meghatározva, a 3. cikk bevezető része ezért lényegi módosítást jelent.

A korábbi 4. cikk azon rendelkezései, amelyek kifejezetten a tőkeilletéket részletezték, jelenleg a 10. cikkben szerepelnek, mivel csak azon tagállamok esetében relevánsak, amelyek továbbra is vetnek ki tőkeilletéket. A 3. cikk a)–d) pontjában említett tőke-hozzájárulások a korábbi 4. cikk (1) bekezdésének a)– d) pontjában említett ügyleteknek felelnek meg. A 3. cikk e) és f) pontja azt az esetet tárgyalja, amikor egy tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központja vagy létesítő okirat szerinti székhelye harmadik országból kerül át valamelyik tagállamba. Ezek a pontok megfelelnek a korábbi 4. cikk (1) bekezdése e) és f) pontjának, kivéve azt a feltételt, hogy a tőkeegyesítő társaságot az érintett tagállamban tőkeegyesítő társaságnak kell tekinteni. Mivel ez a feltétel csak a tőkeilleték kivetését alkalmazó tagállamok esetében releváns, ezentúl a 9. cikkben szerepel.

A korábbi 4. cikk (1) bekezdésének g) és h) pontját, amely bizonyos jogalanyok tényleges ügyvezetési központjának, illetve létesítő okirat szerinti székhelyének tagállamok közötti áthelyezéséről szólt, azért kellett törölni, mert a tőke-hozzájárulás fogalommeghatározása egyszerűsödött. Ez lényegi módosítást jelent, mivel az ilyen áthelyezések korábban tőkeilleték-kötelesek voltak. Meg kell azonban jegyezni, hogy e rendelkezések alkalmazási területe igencsak korlátozott. Először is azért, mert csak a 2. cikk (2) bekezdésében említett jogalanyok tényleges ügyvezetési központjának egyik tagállamból a másikba való áthelyezésére, illetve a 2. cikk (2) bekezdésében említett, harmadik országbeli tényleges ügyvezetési központtal rendelkező jogalanyok létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezésére vonatkoznak. Másodszor azért, mert csak abban az esetben alkalmazandók, ha az említett két tagállam ténylegesen vet ki tőkeilletéket. Végül azért, mert az érintett jogalanynak az áthelyezés tagállamában tőkeegyesítő társaságnak kell minősülnie, az eredeti tagállamban azonban nem. A korábbi g) és h) pontban foglalt áthelyezéseket immár az 5. cikk (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontja tartalmazza, ami azt jelenti, hogy közvetett adó felszámítására nincs lehetőség.

A 3. cikk g)–j) pontja a korábbi 4. cikk (2) bekezdése első albekezdése a)–d) pontjának felel meg.

A korábbi 4. cikk (2) bekezdésének második albekezdése lehetővé teszi Görögország számára, hogy eldöntse, a korábbi 4. cikkben felsorolt ügyletek közül melyeket kívánja tőkeilleték-kötelessé tenni. Mivel Görögország meghatározta ezeket az ügyleteket, a rendelkezés törlésre került.

SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI MűVELETEK

A 4. cikk megállapítja, hogy bizonyos „szerkezetátalakítási műveletek” nem tekinthetők a 3. cikkben meghatározott tőke-hozzájárulásnak. A meglévő szabályozás, azaz a korábbi 4. cikk értelmében szerkezetátalakítási művelet csak akkor tartozik az irányelv hatálya alá, ha az érintett tőkeegyesítő társaság tőkéjének vagy vagyonának növekedésével jár (lásd a C-152/97. számú ügyet [6] ). Ezt a szerkezetátalakítási műveletek 4. cikkben foglalt meghatározása már nem írja elő, következésképp az irányelvet attól függetlenül kell a szerkezetátalakítási műveletekre alkalmazni, hogy a tőke növekedésével járnak-e vagy sem. Ez lényegi módosítást jelent, hizen az irányelv hatálya bővül.

A 4. cikkben meghatározott szerkezetátalakítási műveletek két egyesüléstípusra vonatkoznak: a) vagyoni hozzájárulással és b) részesedéscserével létrehozott egyesülésekre. Mindkét esetben feltétel, hogy az ellenérték legalább részben az átvevő társaság tőkéjét megtestesítő értékpapírokból álljon. A szerkezetátalakítási műveletek meghatározása főként a 85/303/EGK irányelvvel módosított korábbi 7. cikk (1) bekezdésén alapul.

A korábbi 7. cikk (1) bekezdésének jelenlegi szövegét az 1985-ös módosítás fogalmazta meg, amely közvetve hatályon kívül helyezte a korábbi 7. cikk (1) bekezdésének b) és bb) pontját, és azok helyébe lépett. A korábbi 7. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok mentesítették a tőkeilleték alól azokat az ügyleteket, amelyek 1984. július 1-jén mentességet élveztek, illetve amelyek esetében a kiszabott illeték mértéke legfeljebb 0,50 % volt. Az említett ügyletek a korábbi 7. cikk (1) bekezdésének b) és bb) pontjában említett két egyesüléstípus, továbbá az ún. „standstill” rendelkezés miatt a korábbi b) és bb) pont még mindig döntő jelentőségűek az irányelv értelmezése szempontjából és emiatt visszakerültek a 4. cikkbe.

A 4. cikk a) pontjában ismertetett szerkezetátalakítási művelet lényegében a korábbi 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában leírt műveletnek felel meg, amelynek során a tőkeegyesítő társaságok teljes vagyonukat, illetve üzleti tevékenységük egy részét más tőkeegyesítő társaságokra ruházzák át. A 4. cikk a) pontjának szövegezése némileg eltér a korábbi 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjától. Az „üzletrész” kifejezést – a korábbi 7. cikk (1) bekezdésének b) és bb) pontjával kapcsolatban a C-164/90. számú ügyben[7] a Bíróság érvelése alapján – ezentúl „tevékenységi ágként” kell értelmezni. A Bíróság az indokolás 22. pontjában a következőket állapította meg:

„ A 7. cikk (1) bekezdése b) pontjának szövege – és a szövegben különösen az „ eszközök és források ” fogalmára vonatkozó hivatkozás – alapján nyilvánvaló, hogy arról az esetről van szó, amikor egy társaság egy másik társaságra ruház különböző vagyonrészeket, amelyek attól függően, hogy a társaság eszközeinek és forrásainak egészét vagy csak egy részét jelentik, önállóan működni képes jogalany jön létre. ”

A „tevékenységi ág” kifejezés használatával a szöveg a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló, 1990. július 23-i 90/434/EGK tanácsi irányelv[8] 2. cikkének i. pontjában használt terminológiához is igazodik.

A 4. cikk a) pontja az ellentételezés tekintetében is eltérést mutat. A korábbi 7. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében az ellentételezés kizárólag az átvevő társaság részesedéseinek elosztását jelenti, noha bizonyos tagállamokban az ellentételezést még abban az esetben is el lehet fogadni, ha a részesedések névértékének 10%-át meg nem haladó készpénzfizetést foglal magában. A 4. cikk a) pontja értelmében jelentősebb készpénzfizetés elfogadható, mivel az átruházás ellenértékének csak a fele áll össze értékpapírokból. A szerkezetátalakítási műveletek meghatározásának egyszerűsítését célzó ezen módosítások lényegi módosítást jelentenek.

A 4. cikk b) pontjában ismertetett szerkezetátalakítási művelet lényegében a korábbi 7. cikk (1) bekezdésének bb) pontjában leírtnak felel meg, vagyis olyan szerkezetátalakítási műveletről van szó, amelynek során egy tőkeegyesítő társaság egy másik tőkeegyesítő társaság kibocsátott részvénytőkéjének legalább 75%-át jelentő részesedést szerez. A 4. cikk b) pontja azonban módosult, amennyiben előírja, hogy a megszerzett részvényeknek a szavazati jogok többségét kell képviselniük. Az új szövegezés összhangban van a 90/434/EGK irányelvben használt terminológiával. Sőt, a 4. cikk b) pontja értelmében az ellentételezés csak részben tevődhet össze az átvevő társaság értékpapírjaiból, míg a korábbi 7. cikk (1) bekezdésének bb) pontjában az ellentételezés kizárólag ilyen értékpapírokat jelenthet. Ezenkívül a korábbi bb) pont második albekezdésében említett ötéves visszavásárlási időszak nem került vissza az átdolgozott szövegbe. A szerkezetátalakítási műveletek meghatározásának egyszerűsítésére irányuló ezen módosítások lényegi módosítást jelentenek.

KÖZVETETTADÓ-MENTES ÜGYLETEK

Az 5. cikk meghatározza az irányelv legfontosabb szabályát, nevezetesen azt, hogy a tagállamok a tőkeegyesítő társaságok számára tőkeemelés esetén semmilyen formájú közvetett adót nem vetnek ki. Ez a cikk részben a korábbi 10. cikkben foglalt általános tiltáson alapul, amely arról rendelkezik, hogy a tőkeegyesítő társaságok és a tőkeegyesítő társaságnak minősülő jogalanyok a tőkeemeléshez kapcsolódóan a tőkeilletéken kívül semmilyen adó fizetésére nem kötelezhetők. Az 5. cikkben szereplő tiltás azonban még a korábbi 10. cikkben szereplőnél is szigorúbb, mivel az a tőkeilletéket is megtiltja. Következésképp lényegi módosításról van szó.

Az 5. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontja a korábbi 10. cikk a)–c) pontjának felel meg. Az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontja a korábbi 4. cikk (3) bekezdésének felel meg, viszont az 5. cikk (1) bekezdése d) pontja ii. alpontjának alkalmazási köre szélesebb, mint a korábbi 4. cikk (3) bekezdésének b) pontjáé. Az 5. cikk (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontja pontosan előírja, hogy a tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központjának vagy létesítő okirat szerinti székhelyének egyik tagállamból egy másik tagállamba való áthelyezése esetén nem vethető ki közvetett adó, míg a korábbi 4. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében a szóban forgó áthelyezés csak akkor mentesült a közvetett adó alól, ha az érintett jogalany a tőkeilleték kivetése céljából mindkét tagállamban tőkeegyesítő társaságnak minősült. Az 5. cikk (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontja a korábbi 4. cikk (1) bekezdése g) és h) pontjának törlését tükrözi.

Az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontja új, és arról rendelkezik, hogy a 4. cikkben említett szerkezetátalakítási műveletek mentesülnek a közvetett adó alól. Egyrészt, az eddig a korábbi 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában – ezentúl a 4. cikk a) pontjában – foglalt szerkezetátalakítási műveletek az 1985-ös módosítás óta mentesülnek a tőkeilleték alól. Másrészt, azon tagállamoknak, amelyek 1984. július 1-jén (vagy csatlakozásuk napján) szokásos mértékű tőkeilletéket alkalmaztak a korábbi 7. cikk (1) bekezdése bb) pontjának – jelenleg a 4. cikk b) pontjának – hatálya alá tartozó szerkezetátalakítási műveletekre, a korábbi 7. cikk (1) pontja alapján lehetőségük volt arra, hogy folytassák a tőkeilleték alkalmazását. Ez a lehetőség már nem áll fenn, mivel a szerkezetátalakítási műveletek nem szerepelnek azok között az ügyletek között, amelyekre tőkeilleték vethető ki. Az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontja tehát olyan lényegi módosítást jelent, amely azokat a tagállamokat érinti, amelyek a kérdéses szerkezetátalakítási műveletekre jelenleg is alkalmaznak tőkeilletéket.

Az ezentúl a 4. cikkben szereplő bizonyos szerkezetátalakítási műveletek – konkrétan a tőkeemeléssel nem járó egyesülések – korábban nem tartoztak az irányelv hatálya alá, és a tagállamok ezért szabadon vethettek ki közvetett adót az ilyen szerkezetátalakítási műveletekre. Az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontja értelmében erre már nincs lehetőségük. Egy olyan lényegi módosításról van szó, amely azokat a tagállamokat érinti, amelyek jelenleg közvetett adókat alkalmaznak a tőkeemeléssel nem járó szerkezetátalakítási műveletekre.

Az 5. cikk (2) bekezdése a korábbi 11. cikknek felel meg és változatlan marad. Az 5. cikk (2) bekezdése egyes olyan tevékenységek adóztatását tiltja, amelyek egyébként közvetett adózási kötelezettséggel járó ügyleteket eredményezhetnek.

ILLETÉKEK ÉS HOZZÁADOTTÉRTÉK-ADÓ

A 6. cikk kizárólag azokat az illetékeket és díjakat sorolja fel, amelyeket a tagállamok az 5. cikkben említett ügyletekre vethetnek ki. A 6. cikk a korábbi 12. cikknek felel meg és néhány szerkesztési változtatást leszámítva változatlan marad.

TőKEILLETÉK KIVETÉSE EGYES TAGÁLLAMOKBAN

A 7. cikk a tőkeilleték fogalmát a tőkeegyesítő társaságok esetében a tőke-hozzájárulásra kivetett illetékként határozza meg. A rendelkezés részben a korábbi 1. cikknek felel meg.

Az 5. cikk szerint a tőkeilletéket alapvetően nem szabad kivetni. A 7. cikk azonban megállapítja, hogy a tagállamok korlátozott időtartamra kivethetnek tőkeilletéket. Ez a rendelkezés, amely részben a korábbi 7. cikk (2) bekezdésén alapul, néhány lényegi módosítást tartalmaz.

Csak az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett ügyletekre, azaz a tőke-hozzájárulásra vethető ki tőkeilleték. Ez annyit jelent, hogy a 4. cikk b) pontjában említettekhez tartozó szerkezetátalakítási műveletek ezentúl mentesülnek a tőkeilleték alól.

Azok a tagállamok, amelyek 2006. január 1-jén ténylegesen alkalmaztak tőkeilletéket, dönthetnek annak további alkalmazása mellett. Konkrét időpont megállapítására kerül sor annak hangsúlyozására, hogy a jelenlegi helyzet (amelyben a 25 tagállam közül csak 7 alkalmaz tőkeilletéket) változatlan marad. A rendelkezés biztosítja, hogy azok a tagállamok, amelyek a kérdéses időpontban nem alkalmaztak tőkeilletéket, vagy amelyek a kérdéses időpont után már nem vetnek ki tőkeilletéket, újra nem vezethetik be azt. Sőt, az irányelvben kitűzött célt – különösen az 1985-ös módosítás óta – tulajdonképpen hallgatólagos „standstill” kötelezettségként értelmezték. Fennelly főtanácsnok a C-350/98. sz. ügyben kifejtett véleményében egyértelművé tette, hogy a tagállamoknak nem áll jogában az irányelvben felsorolt ügyletekre új tőkeilletéket kivetni, ha egyszer már úgy döntöttek, hogy nem alkalmazzák azt. A Bíróság 1999. noember 11-én hozott ítéletében[9] fenntartotta ezt az érvelést. A 7. cikkben foglalt általános „standstill” kötelezettség megerősíti a hallgatólagos „standstill” kötelezettséget, és a korábbi 4. cikk (2) bekezdésében, illetve a korábbi 8. cikkben említett „standstill” kötelezettség helyébe lép.

A 7. cikk végül a tőkeilleték eltörlését írja elő.

A TőKEILLETÉK MÉRTÉKE

A 8. cikk arról rendelkezik, hogy a tőkeilletékre egységes kulcsot kell alkalmazni. Ez a rendelkezés nem változott és a korábbi 7. cikk (2) bekezdésének felel meg. A 8. cikk azt is előírja, hogy a tőkeilleték mértéke nem haladhatja meg a tagállamok által 2006. január 1-jén alkalmazott mértéket, és egyetlen esetben sem haladhatja meg az 1%-ot. Azon tagállamok esetében, amelyek 2006. január 1-jén 1%-os tőkeilletéket alkalmaztak, a rendelkezés azt jelenti, hogy az adott kulcsot, amely legfeljebb 1% lehet, továbbra is alkalmazhatják. Azon tagállamok esetében, amelyek 1%-nál alacsonyabb mértékű tőkeilletéket alkalmaztak az adott napon, a 8. cikk azt jelenti, hogy fenntarthatják ezt a kulcsot, ami egyúttal az egyedi maximumot is jelenti számukra. Így azok a tagállamok, amelyek 2006. január 1-jén 0,5%-os illetéket alkalmaztak, továbbra is ezzel a kulccsal vethetnek ki illetéket.

Ha egy tagállam már amellett dönt, hogy a 2006. január 1-jei egyedi maximális kulcsnál alacsonyabb illetékkulcsot alkalmaz, magasabb kulcsot nem vezethet be újra.

A 8. cikkben foglalt ún. „standstill” kötelezettségek lényegi módosítást jelentenek, mivel a 7. cikk (2) bekezdése nem zárja ki eleve az illetékkulcs felemelését amíg az nem haladja meg a maximális kulcsot. Mindenesetre a jelenlegi irányelv értelmében a hallgatólagos „standstill” kötelezettség megakadályozza a tagállamokat az illetékkulcs emelésében.

A 8. cikk végül megállapítja, hogy a maximális illetékkulcs 2007. december 31-ig nem haladhatja meg az 1%-ot, 2009. december 31-ig pedig a 0,5%-ot. Az illetékkulcs 0,5%-ra történő korlátozása újdonság és lényegi módosítást jelent, mivel a korábbi 7. cikk (2) bekezdése értelmében a maximális illetékkulcs 1%.

EGYES JOGALANYOK KIZÁRÁSA AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÓL

A 9. cikk szerint a tagállamok meghatározhatják, hogy a 2. cikk (2) bekezdésében említett jogalanyok a tőkeilleték kivetése szempontjából tőkeegyesítő társaságnak tekinthetők-e. A rendelkezés a korábbi 3. cikk (2) bekezdésének felel meg és változatlan marad.

TőKEILLETÉK-KÖTELES ÜGYLETEK ÉS AZ ADÓZTATÁSI JOGOK ELOSZTÁSA

A 10. cikk az adóztatási jogok elosztásáról szóló korábbi 2. cikket és a korábbi 4. cikket ötvözi, amely megkülönbözteti a tőkeilleték-köteles és a tőkeilleték alá vethető ügyleteket. A 10. cikk szerint a tőkeilletéket annak a tőkeegyesítő társaságnak kell felszámítani, amely a kérdéses tőke-hozzájárulást kapja. A 10. cikk arról is rendelkezik, hogy tőkeilletéket csak az a tagállam vethet ki, amelyben a tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központja található a tőke-hozzájárulás időpontjában. Ez a rendelkezés a korábbi 2. cikk (1) bekezdésének felel meg és változatlan marad. Ebből a rendelkezésből tehát egyértelmű, hogy a tőkeilleték csak egyetlenegyszer vethető ki a Közösségben, ha egyáltalán kivethető. Így abban az esetben, ha a tőke-hozzájárulás a 10. cikk hatálya alá tartozik és az egyik tagállamban tőkeilleték-követelésre ad okot, ugyanez a tőke-hozzájárulás másik tagállamban nem keletkeztethet tőkeilleték-kötelezettséget. Ennek megfelelően, ha egy tagállam a joghatósága alatt nem vet ki tőkeilletéket, helyette egy másik tagállam nem jogosult az illeték kiszabására.

A 10. cikk (1) bekezdése a korábbi 2. cikk (1) bekezdésének és a korábbi 4. cikk (1) bekezdése a)–f) pontjának felel meg és változatlan marad. A 10. cikk (2) bekezdése a korábbi 2. cikk (1) bekezdésének és a korábbi 4. cikk (2) bekezdésének felel meg és változatlan marad. A 10. cikk (3) és (4) bekezdése a korábbi 2. cikk (2) és (3) bekezdésének felel meg és változatlan marad.

A TőKEILLETÉK ALAPJA

A 11. cikk meghatározza a tőkeilleték kivetésének alapját. Ez a cikk a korábbi 5. cikk (1) és (2) bekezdésének felel meg és változatlan marad. A korábbi 5. cikk (3) bekezdése a 12. cikk (1) bekezdésébe került, mivel az illetékalapra vonatkozó kivételeket tartalmazza.

AZ ILLETÉKALAPRA VONATKOZÓ KIVÉTELEK

A 12. cikk (1) bekezdése a kettős adóztatás elkerülése érdekében arról rendelkezik, hogy tőkeemelés esetén az illetékalap nem tartalmazza azokat az összegeket, amelyekre már vetettek ki tőkeilletéket. A 12. cikk (1) bekezdése a korábbi 5. cikk (3) bekezdésének felel meg és változatlan marad.

A 12. cikk (2) bekezdése értelmében a tagállamok eldönthetik, hogy egy korlátlan felelősségű tag által bevitt tőkét mentesítik-e a tőkeilleték alól. Ha azonban egy beltag üzletrészét kültagi üzletrésszé alakítják, – és így a tag felelőssége korlátozottá válik – tőkeilleték-fizetési kötelezettség keletkezik. A 12. cikk (2) bekezdése a korábbi 6. cikk (1) és (2) bekezdésének felel meg és változatlan marad, kivéve, hogy a korábbi 6. cikk (2) bekezdésének első és második francia bekezdése törlésre kerül. A két francia bekezdés a tőkeegyesítő társaságok tényleges ügyvezetési központjának, illetve létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezését taglalja. A törlést a módosított 5. cikk (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontja indokolja, amely szerint a kérdéses áthelyezések nem keletkeztetnek illetékfizetési kötelezettséget.

A korábbi 7. cikk (1) bekezdésének első és második albekezdése immár a 4. cikkben és az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában szerepel. A korábbi 7. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése, amely lehetővé tette Görögország számára, hogy eldöntse, bizonyos társasági szerkezetátalakításokra kivet-e tőkeilletéket, törlésre került. A rendelkezés ezentúl nem alkalmazandó. A korábbi 7. cikk (2) bekezdése a 7. és 8. cikkbe került át.

A 12. cikk (3) bekezdése a társasági tőke veszteségek miatti csökkentését követően végrehajtott tőkeemelés esetére úgy rendelkezik, hogy az emelés egy része kizárható az illetékalap alól. A 12. cikk (3) bekezdése a korábbi 7. cikk (3) bekezdésének felel meg és változatlan marad.

MENTESSÉG EGYES TőKEEGYESÍTő TÁRSASÁGOKNAK JUTTATOTT TőKE-HOZZÁJÁRULÁSOK ESETÉBEN

A 13. cikk értelmében a tagállamok bizonyos, közszolgáltatást végző tőkeegyesítő társaságoknak juttatott tőke-hozzájárulásokat mentesíthetnek a tőkeilleték alól. A 13. cikk első albekezdése a korábbi 8. cikknek felel meg és változatlan marad. A 13. cikk második albekezdése a tőkeilleték közszolgáltatást végző tőkeegyesítő társaság fióktelepére történő alkalmazását tárgyalja abban az esetben, amikor a tőkeegyesítő társaság létesítő okirat szerinti székhelye és tényleges ügyvezetési központja harmadik országban található. A rendelkezés értelmében a tagállamok kötelesek mentesíteni az illeték alól a kérdéses fóktelepeknek juttatott tőkét, ha azok úgy döntenek, hogy az első albekezdés alapján mentesítést alkalmaznak. A rendelkezés célja annak biztosítása, hogy a gazdasági szempontból egyenértékű tevékenységek ugyanolyan elbírálásban részesüljenek. Új rendelkezésről van szó, amely lényegi módosítást jelent.

ELTÉRÉSI ELJÁRÁS

A 14. cikk az eltérési eljárást ismerteti és a korábbi 9. cikknek felel meg. A 14. cikknek megfelelően azonban a tőkeilleték kulcsának emelésével ezentúl nem lesz lehetőség az irányelv rendelkezéseitől való eltérésre. Ez lényegi módosítás. Megjegyzendő, hogy eddig ritkán került sor az eltérési eljárás alkalmazására, és az illetékkulcs emelése tekintetében jelenleg nincs eltérés.

A korábbi 10. cikk jelenleg az 5. cikk (1) bekezdése, a korábbi 11. cikk az 5. cikk (2) bekezdése, a korábbi 12. cikk a 6. cikk, illetve a korábbi 13. és 14. cikk a 15. cikk.

ÁTÜLTETÉS, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS, HATÁLYBALÉPÉS ÉS CÍMZETTEK

Az átültetésről, a hatályon kívül helyezésről, a hatálybalépésről, illetve a címzettekről szóló 15., 16., 17., illetve 18. cikk standard cikk.

A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK A) PONTJÁBAN EMLÍTETT TÁRSASÁGOK FELSOROLÁSA

Az I. melléklet a tagállamok nemzeti jogszabályai szerinti társaságok bizonyos formáit sorolja fel. A felsorolás alapvetően a korábbi 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szereplő felsorolásnak felel meg. A felsorolás azonban nem teljes, ezért kiigazításra került. Mostantól tartalmaz hivatkozást az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló, 2001. október 8-i 2157/2001/EK tanácsi rendelet[10] alapján létrehozott társaságokra. Tartalmazza az Észtország és Litvánia nemzeti joga szerinti társaságokat is. Végezetül megjegyzendő, hogy Hollandia nemzeti joga szerinti társaságok felsorolása frissült.

Az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i 1435/2003/EK tanácsi rendelet[11] alapján létrehozott társaságok nem szerepelnek a felsorolásban. Ez annak tudható be, hogy az európai szövetkezetek – az európai részvénytársaságokkal ellentétben – formájukat tekintve nem feltétlenül tőkeegyesítő társaságok minden tagállamban. Abban az esetben, ha egy európai szövetkezet formáját tekintve tőkeegyesítő társaság, a 2. cikkben szereplő meghatározás vonatkozik rá.

NYELVI JAVÍTÁSOK

Az irányelv bizonyos nyelvi változataiban sor kerülhet nyelvi javításra.

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

2006/0253 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS IRÁNYELVE

a tőkeemelést terhelő közvetett adókról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 99. √ 93. és 100. √ 94. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[12],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[13],

tekintettel az √ Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[14],

mivel:

1. A tőkeemelést terhelő közvetett adókról szóló, 1969. július 17-i 69/335/EGK tanácsi irányelv[15] több alkalommal jelentősen módosult[16]. Mivel további módosításokra van szükség, az áttekinthetőség érdekében az irányelvet át kell dolgozni.

69/335/EGK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A Szerződés célja egy olyan gazdasági unió létrehozása, amelynek jellemzői hasonlóak egy hazai piacéhoz, és e cél elérésének egyik lényeges feltétele a tőke szabad mozgásának előmozdítása.

69/335/EK (2) és (8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2. A tőkeemelést terhelő, a tagállamokban jelenleg hatályos közvetett adók, nevezetesen a társaságokba apportként történő bevitelre kiróható adó √ (a továbbiakban: tőkeilleték), Õés az értékpapírra kivetett adó √ és a szerkezetátalakítási műveletekre kivetett adó ð – függetlenül attól, hogy a kérdéses műveletek tőkeemeléssel járnak-e vagy sem – ï megkülönböztetéshez, kettős adóztatáshoz és egyenlőtlenségekhez vezet, amelyek gátolják a tőke szabad mozgását. √Ugyanez érvényes a tőkeilletékkel és az értékpapírra kivetett adóval megegyező tulajdonságú egyéb közvetett adókra.

3. és amelyeket kKövetkezésképpen √ a belső piac érdeke a tőkeemelést terhelő közvetett adókról szóló jogszabályok harmonizálása annak érdekében, hogy az összehangolás révén ki kell küszöbölni √ lehetőség szerint kiküszöbölhetőek legyenek az olyan tényezők, ð amelyek torzíthatják a versenyfeltételeket, illetve ï √ megakadályozhatják a tőke szabad mozgását.

69/335/EGK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A tőkeemelést terhelő ilyen adók összehangolását úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb negatív hatást gyakorolja a tagállamok költségvetéseire.

ê85/303/EGK (2) preambulumbekezdés

4. A tőkeilleték kedvezőtlenül hat a vállalkozások fejlődésére, valamint csoportjaik átszerveződésére. E hatások különösen ártalmasak a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor kiemelkedő szükség van arra, hogy a beruházások ösztönzése elsőbbséget élvezzen.

85/303/EGK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

5. E célok elérése szempontjából a legjobb megoldás az lenne, ha aðAï tőkeilletéket megszüntetnék ðezért indokolt ï eltörölni.

6. Viszont azon bevételkiesések, amelyek egy ilyen intézkedés √ azonnali alkalmazása következtében előállnának, elfogadhatatlanok egyes tagállamok számára, √ amelyek jelenleg alkalmazzák a tőkeilletéket. A √Az említett tagállamoknak ezért lehetőséget kell kapniuk arra, hogy mentességet kapjanak a tőkeilleték alól, vagy ð korlátozott időtartamra továbbra is ï tőkeilleték alá vessék a tőkeilleték hatálya alá tartozó √az érintettÕ ügyletek egészét vagy egy részét; ezt úgy kell értelmezni, hogy egységes kulcsot kell megállapítani egy és ugyanazon tagállamban. ðHa egy tagállam egyszer már úgy dönt, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó ügyletek egészére vagy egy részére nem vet ki tőkeilletéket, azokat később sem vezetheti vissza.ï

ò új szöveg

7. Indokolt, hogy azok a tagállamok, amelyek folytatják a tőkeilleték alkalmazását, 2008-ig csökkentsék annak maximális kulcsát, legkésőbb 2010-ig pedig töröljék el a tőkeilletéket.

69/335/EGK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az értékpapírra kivetett adó megállapítása egy tagállam részéről egy másik tagállam által a saját területén kibocsátott vagy bevezetett értékpapírokra, ellentétes a közös piac jellemzőivel, amelynek lényeges vonásai megegyeznek a hazai piacéval. Továbbá nyilvánvalóvá vált, hogy a belföldi, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása vonatkozásában, valamint a külföldi értékpapíroknak egy tagállam piacán történő kibocsátása vagy bevezetése vonatkozásában az értékpapírra kivetett adó fenntartása egyrészt nem kívánatos gazdasági szempontból, másrészt nincs összhangban a tagállamok vonatkozó adójogszabályainak fejlődési irányaival.

69/335/EGK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

8. A hazai piac jellegzetességeivel rendelkező közös √ belső piac fogalmában benne van, hogy a közös √ belső piac területén a társaságok tőkeemelését √ nem csak egyszer lehet √ egynél többször adóval megterhelni. √ Ennek megfelelően, amennyiben az adókivetési joggal rendelkező tagállam az ezen irányelv hatálya alá tartozó ügyletek egy részére vagy egészére nem ró ki tőkeilletéket, a kérdéses ügyletek esetében más tagállam sem élhet adókivetési joggal. és ezen adó mértékének az egyes tagállamokban egyenlőnek kell lennie, hogy ne gátolja a tőke szabad mozgását.

ò új szöveg

9. Indokolt szigorú feltételeket fenntartani az olyan esetekre, amikor a tagállamok továbbra is alkalmaznak tőkeilletéket, különösen a mentességek és csökkentések tekintetében.

69/335/EGK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Ezért össze kell hangolni ezen adót, tekintettel összetételére és mértékére.

69/335/EK (5) és (8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

10. Más közvetett adók fenntartása, amelyek a tőkeilletékhez vagy az értékpapírra kivetett adóhoz hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, meghiúsítaná az ezen irányelvben előírt intézkedéseket, és ezért ezen adókat el kell törölni. √ A tőkeemelésre a tőkeilletéken kívül más közvetett adó nem vethető kiÕ. Ilyen körülmények között kívánatos megszüntetni √Különösen az értékpapírra √ nem vethető ki kivetett adót, függetlenül az ilyen értékpapírok eredetétől és függetlenül attól, hogy azok a társaság saját tőkéjét vagy kölcsöntőkéjét képviselik.

ò új szöveg

11. A tőkeegyesítő társaságoknak a 69/335/EGK irányelvben szereplő felsorolása nem teljes és ezért kiigazításra szorul.

12. Mivel a fenti okok miatt ennek az irányelvnek a céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elve alapján intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

13. Az irányelv nemzeti jogba való átültetésének kötelezettségét tehát azokra a rendelkezésekre kell korlátozni, amelyek a korábbi irányelvekhez képest jelentős változást képviselnek. A változatlan rendelkezések átültetésének kötelezettsége a korábbi irányelvekből ered.

14. Ez az irányelv nem sértheti a II. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

69/335/EGK

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

√I. FEJEZETÕ

√ TÁRGY ÉS HATÁLY

1. cikk

A tagállamok a 2-9. cikk rendelkezéseinek megfelelően összehangolt mértékű illetéket vetnek ki a tőketársaságoknak juttatott tőkékre, amely a továbbiakban: „tőkeilleték”.

√ Tárgy

√ Ez az irányelv a következők tekintetében szabályozza a közvetett adók kivetését:

√a) a tőkeegyesítő társaságoknak nyújtott tőke-hozzájárulás;

√ b) tőkeegyesítő társaságokat érintő szerkezetátalakítás;

√c) bizonyos értékpapírok és adósságlevelek kibocsátása.

2. cikk

(1) A tőkeilleték alá tartozó ügyletek kizárólag azon tagállamban adókötelesek, amelynek területén a tőketársaság tényleges ügyvezetési központja található az érintett ügylet időpontjában.

(2) Amennyiben egy tőketársaság tényleges ügyvezetési központja egy harmadik országban van, létesítő okirat szerinti székhelye pedig valamelyik tagállamban található, a tőkeilleték alá tartozó ügyletek azon tagállamban illetékkötelesek, ahol a létesítő okirat szerinti székhely található.

(3) Ha egy tőketársaság létesítő okirat szerinti székhelye és tényleges ügyvezetési központja egy harmadik országban található, a tagállamban található fióktelep részére juttatott álló- vagy működő tőke azon tagállamban illetékköteles, amelynek területén a fióktelep található.

32. cikk

√ Tőkeegyesítő társaság

Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozási okmánya, 29. cikk és I. melléklet, 93. o. (kiigazított szöveg)

Spanyolország és Portugália csatlakozási okmánya, 26. cikk és I. melléklet, 167. o.

Görögország csatlakozási okmánya, 21. cikk és I. melléklet, 95. o.

(1) Ezen irányelv alkalmazásában „tőkeegyesítő társaság” a következő:

a) √ az I. mellékletben felsorolt jogi formájú társaság; a belga, dán, német, spanyol, ⎜ francia, görög, ⎜ ír, olasz, luxemburgi, hollandè1 , portugál ⎜ jog és az Egyesült Királyság joga szerint az alábbi néven ismert társaságok

- société anonyme/naamloze vennootschap, aktieselskab, Aktiengesellschaft, sociedad anónima, ⎜ société anonyme, Ανώνυμος Εταιρία, ⎜ companies incorporated with limited liability, società per azioni, société anonyme, naamloze vennootschap, sociedade anónima, ⎜ companies incorporated with limited liability;

- société en commandite par actions/commanditaire vennootschap op aandelen, kommandit-aktieselskab, Kommanditgesellschaft auf Aktien, sociedad comanditaria por acciones, ⎜société en commandite par actions, Ετερόρρυθμος κατά μετοχάς Εταιρία, ⎜ società in accomandita perazioni, société en commandite par actions, commanditaire vennootschap op aandelenè1 , sociedade em comandita por acções ⎜;

- société de personnes à responsabilité limitée/ personenvennootschap met beperkte aansprakelijkheid, Gesellschaft mit beschränkter Haftung, sociedad de responsabilidad limitada, ⎜ société à responsabilité limitée, Εταιρία Περιωρισμένης Ευθύνης, ⎜ società a responsabilità limitata, société à responsabilité limitéeè1 , sociedade por quotas ⎜;

Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozási okmánya, 29. cikk és I. melléklet, 196. o. (kiigazított szöveg)

Az osztrák jog szerint:

- „Aktiengesellschaft”

„Gesellschaft mit beschränkter Haftung”;

A finn jog szerint:

- „osakeyhtiö - aktiebolag”, „osuuskunta - andelslag”, „säästöpankki - sparbank” és „vakuutusyhtiö - försäkringsbolag”;

A svéd jog szerint:

- „aktiebolag”

- „bankaktiebolag”

- „försäkringsaktiebolag”.

2003. évi csatlakozási okmány, 20. cikk és II. melléklet (kiigazított szöveg)

A cseh jog szerint:

-„akciová společnost”

-„ komanditní společnost”

-„společnost s ručením omezeným”;

A ciprusi jog szerint:

-„εταιρείες περιορισμένης ευθύνης”;

A lett jog szerint:

-„kapitālsabiedrība”;

A magyar jog szerint:

-„részvénytársaság”

-„korlátolt felelősségű társaság”;

A máltai jog szerint:

-„Kumpaniji ta' Responsabilita Limitata”

-„Soċjetajiet en commandite li l-kapital tagħhom maqsum f'azzjonijiet”;

A lengyel jog szerint:

-„spółka akcyjna”

-„spółka z ograniczoną odpowiedzialnością”;

A szlovén jog szerint:

-„delniška družba”

-„komanditna delniška družba”

-„družba z omejeno odgovornostjo”;

A szlovák jog szerint:

-„akciová spoločnosť”

-„spoločnosť s ručením obmedzeným”

-„komanditna spoločnosť”.

69/335/EGK

b) minden olyan társaság, egyesület vagy jogi személy, amelynek a tőke- vagy vagyonrészei értéktőzsdén forgalomképesek;

c) minden olyan nyereségszerzési céllal működő társaság, egyesület vagy jogi személy, amelynek tagjai (részvényesei) előzetes engedély nélkül jogosultak eladni részesedésüket harmadik személynek, és a társaság, egyesület vagy jogi személy adósságaiért csak részesedésük mértékéig felelősek.

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

(2) Ezen irányelv alkalmazásában tőkeegyesítő társaság minden nyereségszerzési céllal működő társaság, egyesület vagy jogi személy. Mindazonáltal a tagállamok jogosultak ezeket nem tőketársaságnak tekinteni a tőkeilleték megállapítása szempontjából.

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

43. cikk

√ Tőke-hozzájárulás

(1) √ Ezen irányelv alkalmazásában ð és a 4. cikk sérelme nélkül, ï Aa következő ügyletek tartoznak a tőkeilleték alá ð minősülnek „tőke-hozzájárulásnak” ï:

69/335/EGK

a) tőkeegyesítő társaság alapítása;

b) nem tőkeegyesítő társaságnak minősülő társaság, egyesület vagy jogi személy átalakulása tőkeegyesítő társasággá;

c) tőkeegyesítő társaság tőkéjének emelése bármilyen jellegű vagyoni hozzájárulással;

d) tőkeegyesítő társaság vagyonának növelése bármilyen jellegű vagyoni hozzájárulással, amely nem a társaság tőkéjéből vagy vagyonából való részesedés ellenében történik, hanem ugyanolyan jogok fejében, mint amilyenekkel a tagok (részvényesek) rendelkeznek, mint például szavazati jogok, nyereségből vagy felszámolás során keletkező többletből való részesedés joga;

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

e) létesítő okirat szerint egy harmadik országban székhellyel rendelkező √ tőkeegyesítő társaság Õtársaság, egyesület vagy jogi személy tényleges ügyvezetési központjának áthelyezése harmadik országból egy tagállamba, ahol azt a tőkeilleték megállapítása szempontjából tőketársaságnak tekintik;

f) egy harmadik országban tényleges ügyvezetési központtal rendelkező √ tőkeegyesítő társaság Õtársaság, egyesület vagy jogi személy létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezése harmadik országból egy tagállamba, ahol azt a tőkeilleték megállapítása szempontjából tőketársaságnak tekintik;

g) egy társaság, egyesület vagy jogi személy tényleges ügyvezetési központjának áthelyezése egy tagállamból egy másik tagállamba, ha azt a tőkeilleték megállapítása szempontjából az utóbbi tagállamban tőketársaságnak tekintik, és az előbbi tagállamban nem tekintik annak;

h) egy harmadik országban tényleges ügyvezetési központtal rendelkező társaság, egyesület vagy jogi személy létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezése egy tagállamból egy másik tagállamba, ha azt a tőkeilleték megállapítása szempontjából az utóbbi tagállamban tőketársaságnak tekintik, és az előbbi tagállamban nem tekintik annak.

85/303/EGK 1. cikk 1. pontja (kiigazított szöveg)

(2) Továbbra is a tőkeilleték alá tartoznak a következő ügyletek, amennyiben 1984. július 1-jén 1 %-os mértékkel adóztak:

69/335/EGK

a)g) tőkeegyesítő társaság tőkeemelése a nyereség, az általános vagy céltartalékok tőkésítése útján;

b)h) tőkeegyesítő társaság vagyonnövekedése olyan tagi szolgáltatás révén, amely nem jár együtt a társaság tőkéjének növelésével, de amely változást idéz elő a társasági jogokban, vagy amely megnövelheti a társasági részesedés értékét;

c) i) tőkeegyesítő társaság által felvett hitel, ha a hitelező jogosult a társaság nyereségéből való részesedésre;

d) j) tőkeegyesítő társaság és tag (részvényes), vagy tőkeegyesítő társaság és tag (részvényes) házastársa, vagy tőkeegyesítő társaság és tag (részvényes) gyermeke, vagy tőkeegyesítő társaság és harmadik fél által együttesen felvett hitel, ha a hitelre egy tag (részvényes) garanciát vállal, és a hitel ugyanazon funkciót tölti be, mint a társaság tőkéjének emelése.

85/303/EGK 1. cikk 1. pontja

Mindazonáltal a Görög Köztársaság dönti el, hogy a fent felsorolt ügyletek közül melyek tartoznak a tőkeilleték alá.

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

√4. cikk

√ Szerkezetátalakítási műveletek

ð Ezen irányelv alkalmazásában a következő „szerkezetátalakítási műveletek” nem tekintendők tőke-hozzájárulásnak:ï

êA 85/303/EGK irányelv által hatályon kívül helyezett, a 69/335/EGK irányelv 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának visszaillesztése (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

√ a) egy vagy több tőkeegyesítő társaság valamennyi eszközének és forrásának, illetve egy vagy több tevékenységi ágának átruházása egy vagy több, alapítás alatt álló vagy már létrehozott tőkeegyesítő társaságnak, feltéve hogy az átruházás ellentételezése ð legalább részben az átvevő társaság tőkéjét megtestesítő értékpapírokból ï áll

êA 85/303/EGK irányelv által hatályon kívül helyezett, a 73/79/EGK irányelv 1. cikkének visszaillesztése (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

√ b) alapítás alatt álló, vagy már létrehozott tőkeegyesítő társaság által egy másik ð tőkeegyesítő társaság ïtőketársaság ð szavazati jogainak többségét ï √ megtestesítő részesedések megszerzése, feltéve hogy a megszerzett részesedések ellentételezése ð legalább részben a korábbi társaság tőkéjét megtestesítő értékpapírokból ï √ áll. ð Abban az esetben, ha a szavazati jogok többségét ï √ két vagy több ügylettel szerzik meg, csak ð a szavazati jogok többségének ï √ elérésével járó ügylet és az azokat követő ügyletek minősülnek szerkezetátalakítási műveletnek.

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

√II. FEJEZETÕ

√ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

√5. cikk

√ Közvetettadó-mentes ügyletek

ð (1) A tagállamok semmilyen formájú közvetett adót nem vetnek ki a tőkeegyesítő társaságokra az alábbi ügyletek tekintetében: ï

√ a) a tőke-hozzájárulások;

√ b) a tőke-hozzájárulás részeként nyújtott kölcsönök, illetve szolgáltatások;

√ c) az üzleti tevékenység megkezdése előtt szükséges cégbejegyzés vagy bármely más olyan formalitás tekintetében, amely a tőkeegyesítő társaságra nézve jogi formájából adódóan kötelező lehet;

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

(3)d) A tőketársaságnak az (1) bekezdés a) pontja értelmében való létrehozása nem foglalja magában a tőkeegyesítő társaság létesítő okiratának vagy szabályzatának √ módosítása módosítását, és különösen nem √ a következők :

69/335/EGK

a)i. a tőkeegyesítő társaság átalakulása egy másfajta tőkeegyesítő társasággá;

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

b) ii. egy √ tőkeegyesítő társaság olyan társaság, egyesület vagy jogi személy tényleges ügyvezetési központjának vagy létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezése egyik tagállamból egy másik tagállamba, amelyet a tőkeilleték kivetése szempontjából mindkét tagállamban tőketársaságnak tekintenek;

69/335/EGK

c)iii. a tőkeegyesítő társaság céljainak megváltozása;

d)iv. a tőkeegyesítő társaság fennállása időtartamának meghosszabbítása;

ò új szöveg

e) a 4. cikkben említett szerkezetátalakítási műveletek.

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

√ (2) A tagállamok semmilyen közvetett adót nem vetnek ki a következő esetekben:

√ a) kibocsátótól függetlenül, részvények, üzletrészek vagy más hasonló értékpapírok, illetve ilyen értékpapírokat megtestesítő igazolások elkészítése, kibocsátása, értéktőzsdei bevezetése, piaci forgalomba bocsátása, illetve forgalomképessé tétele;

√ b) kibocsátótól vagy bármely kapcsolódó alaki követelménytől függetlenül, adósságlevelek vagy más forgalomképes értékpapírok kibocsátásával felvett kölcsönök – beleértve az államkötvényeket – , illetve az ilyen adósságlevelek vagy más forgalomképes értékpapírok elkészítése, kibocsátása, értéktőzsdei bevezetése, piaci forgalomba bocsátása, illetve forgalomképessé tétele.

√6. cikk

√ Illetékek és hozzáadottérték-adó

√(1) Az 5. cikk ellenére a tagállamok felszámíthatják a következő illetékeket és adókat:

√ a) értékpapír-átruházásra átalányalapon vagy más módon felszámított illetékek;

√b) a területükön lévő üzleti- vagy cégérték vagy ingatlan tőkeegyesítő társaságra való átruházása utáni illetékek, beleértve a földhivatali nyilvántartás illetékeit;

√c) átruházási illetékek olyan vagyoneszközök után, amelyeket a tőkeegyesítő társaság javára ruháztak át, amennyiben a szóban forgó vagyoneszközöket nem a társasági részesedés fejében ruházták át;

√d) jelzálog vagy más, földet, egyéb ingatlant terhelő kötelezettségek létrehozására, megállapítására, nyilvántartásba vételére vagy törlésére kirótt illetékek;

√e) díjak formájában kirótt illetékek;

√f) hozzáadottérték-adó.

√(2) Az (1) bekezdés b)–e) pontjában felsorolt illetékek és adók formájában kivetett összeg változatlan marad, függetlenül attól, hogy a tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központja vagy létesítő okirat szerinti székhelye az illetékeket vagy adókat kivető tagállam területén található-e vagy sem. A kérdéses összegek nem haladhatják meg az illetékeket vagy adókat kivető tagállamban bonyolított hasonló ügyletekre alkalmazandó illetékek vagy adók összegét.

√III. FEJEZETÕ

√ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

√7. cikk

√ Tőkeilleték kivetése egyes tagállamokban

ò új szöveg

(1) Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja ellenére az a tagállam, amely 2006. január 1-jén a tőkeegyesítő társaságok vonatkozásában a tőke-hozzájárulásokra illetéket (a továbbiakban: tőkeilleték) alkalmazott, 2009. december 31-ig továbbra is alkalmazhatja azt, amennyiben eleget tesz a 8–14. cikknek.

(2) Ha valamely tagállam 2006. január 1-je után már nem alkalmaz tőkeilletéket, azt nem vezetheti be újra.

(3) Ha valamely tagállam 2006. január 1-je után már nem alkalmaz tőkeilletéket a 3. cikk g)–j) pontjában említett tőke-hozzájárulásokra, a 10. cikk (2) bekezdése ellenére a kérdéses tőke-hozzájárulásokra nem vezetheti be újra a tőkeilletéket.

(4) Ha valamely tagállam 2006. január 1-je után már nem alkalmaz tőkeilletéket egy fióktelepnek nyújtott álló- vagy működő tőkére, a 10. cikk (4) bekezdése ellenére a kérdéses tőke-hozzájárulásokra nem vezetheti be újra a tőkeilletéket.

(5) Ha valamely tagállam 2006. január 1-je után lehetőséget biztosít a 13. cikk alóli mentességekre, azt követően már nem vethet ki tőkeilletéket az érintett tőke-hozzájárulásokra.

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

√8. cikk

√ A tőkeilleték mértéke

√ (1) A tőkeilletéket egységesen kell kivetni.

ð (2) Az egyes tagállamok által alkalmazott tőkeilleték mértéke nem haladhatja meg az adott tagállamok által 2006. január 1-je előtt alkalmazott mértéket. ï

ð Amennyiben a szóban forgó időpont előtt a tagállam csökkenti az alkalmazott mértéket, magasabbat nem vezethet be. ï

√ (3) A tőkeilleték mértéke semmiképpen sem haladhatja meg az 1%-ot, ð 2007. december 31. után pedig a 0,5%-ot. ï

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

√9. cikk

√ Egyes jogalanyok kizárása az irányelv hatálya alól

√A tőkeilleték alkalmazása céljából a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2. cikk (2) bekezdésében említett jogalanyokat nem tekintik tőkeegyesítő társaságnak.

√10. cikk

√ Tőkeilleték-köteles ügyletek és az adóztatási jogok elosztása

√(1) Amennyiben a 7. cikk (1) bekezdése alapján valamely tagállam továbbra is alkalmaz tőkeilletéket, a 3. cikk a)–d) pontjában említett tőke-hozzájárulásokra tőkeilletéket köteles kivetni, ha a tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központja a tőke-hozzájárulás időpontjában az adott tagállamban van.

√ A 3. cikk e) és f) pontjában említett tőke-hozzájárulásokra is alkalmaz tőkeilletéket.

√(2) Amennyiben valamely tagállam továbbra is alkalmaz tőkeilletéket, a 3. cikk g)–j) pontjában említett tőke-hozzájárulásokra is kivethet tőkeilletéket, ha a tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központja a tőke-hozzájárulás időpontjában az adott tagállamban van.

√(3) Amennyiben egy tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központja harmadik országban van, létesítő okirat szerinti székhelye pedig egy olyan tagállamban, amely továbbra is alkalmazza a tőkeilletéket, az adott tagállamban a tőke-hozzájárulások tőkeilleték-kötelesek.

√(4) Amennyiben egy tőkeegyesítő társaság létesítő okirat szerinti székhelye és tényleges ügyvezetési központja harmadik országban van, a tőkeilletéket kivető tagállamban lévő fióktelepnek nyújtott álló- vagy működő tőke az adott tagállamban tőkeilleték-köteles lehet.

5. 11. cikk

√ A tőkeilleték alapja

(1) Az illetéket kivetik:

a) egy tőketársaság létrehozásának, tőkéje vagy vagyona emelésének esetén a 4. cikk (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában említettek szerint:√A 3. cikk a), c) és d) pontjában említett tőke-hozzájárulások esetében a tőkeilleték alapja a tagok által juttatott vagy juttatandó bármilyen jellegű eszköz tényleges értéke után, levonva abból a vállalt kötelezettségeket és a társaság azon költségeit, amelyek az egyes hozzájárulásokkal összefüggésben merültek fel.

A tagállamok elhalaszthatják a tőkeilleték felszámítását, √ A tőkeilleték kivetése a hozzájárulások folyósításáig elhalasztható;.

b)(2) tőketársasággá való átalakulás, vagy tőketársaság tényleges ügyvezetési központjának vagy létesítő okirat szerinti székhelyének áttelepülése esetén a 4. cikk (1) bekezdés b), e), f), g) és h) pontjában említettek szerint: √A 3. cikk b), e) és f) pontjában említett tőke-hozzájárulások esetében a tőkeilleték alapjaÕ az átalakulás vagy áttelepülés időpontjában a társasághoz tartozó mindennemű eszköz tényleges értéke után, levonva abból azon kötelezettségeket és kiadásokat, amelyek a társaságot az adott időpontban terhelik;.

c)(3) az általános tartalékok vagy céltartalékok tőkésítése útján történő tőkeemelés esetén a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említettek szerint: √ A 3. cikk g) pontjában említett tőke-hozzájárulások esetében a tőkeilleték alapja a szóban forgó emelés névértéke után;.

d)(4) vagyonnövekedés esetén a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjában említettek szerint: √ A 3. cikk h) pontjában említett tőke-hozzájárulások esetében a tőkeilleték alapja a nyújtott szolgáltatások tényleges értéke után, levonva a társaság vállalt kötelezettségeit és a szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült költségeit;.

e)(5) a 4. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában említett esetekben: √ A 3. cikk h) pontjában említett tőke-hozzájárulások esetében a tőkeilleték alapja a felvett hitel névértéke után.

74/553/EGK (kiigazított szöveg)

(2)(6) Az (1) és a (2) bekezdésben a) és b) pontjában említett esetekben a tagállamok a tőkeilleték összegét a társaság egyes tagjainak (részvényeseinek) juttatott vagy a tulajdonukban lévő részesedések tényleges értéke √ használható a tőkeilleték alapjaként, kivéve ha alapján állapíthatják meg. Ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amelyekben a tőke-hozzájárulást kizárólag készpénzben teljesítik.

Az az összeg, amelyre a tőkeilletéket kivetik, semmilyen körülmények között sem lehet kisebb, mint azon részesedések tényleges értéke, amelyeket az egyes tagoknak (részvényeseknek) juttattak, vagy mint a tulajdonukban lévő részesedések névértéke.

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

√12. cikk

√ Az illetékalapra vonatkozó kivételek

(3) √ (1) Tőkeemelés esetén a tőkeilleték felszámítása alapjául szolgáló összeg nem foglalja magában a következőket:

-a) a tőkeegyesítő társaság azon eszközeinek összege, amelyeket tőkeemelésre különítenek el, és amelyekre már tőkeilletéket vetettek ki;

-b) a tőkeegyesítő társaság által felvett hitelek összege, amelyeket társasági részesedésekké alakítottak át, és amelyekre már tőkeilletéket vetettek ki.

6. cikk

(1)(2) Az 5. cikk rendelkezéseivel összhangban, minden √ A tagállamok kizárhatjáka az adóalapból √ a tőkeilleték alapjából a tőkeegyesítő társaság kötelezettségeiért korlátlan felelősséget vállaló tag által juttatott tőkét, valamint az ilyen tag társasági vagyonrészesedésének összegét.

2. Ha egy tagállam az (1) bekezdésben említett rendelkezést alkalmazza, akkor a tőkeilleték alá tartoznak a következők √ él ezzel a jogkörével,

- a tőketársaság tényleges ügyvezetési központjának áttelepítése egy másik olyan tagállamba, amely nem alkalmazza az említett jogkört,

- egy harmadik országban tényleges ügyvezetési központtal rendelkező tőketársaság létesítő okirat szerinti székhelyének áttelepítése egy másik olyan tagállamba, amely nem alkalmazza az említett jogkört,

- bármely olyan ügylet, amely esetén egy tag felelőssége a társaság tőkéjéből való részesedésére korlátozódik, különösen akkor, ha a felelősség korlátozódása a tőkeegyesítő társaság másfajta tőkeegyesítő társasággá való átalakulásából fakad√ , tőkeilleték-köteles .

69/335/EGK

A tőkeilletéket a fenti esetekben fel kell számítani a társaság kötelezettségeiért korlátlan felelősséget viselő tagok tulajdonában lévő társasági vagyon után is.

85/303/EGK 1. cikk 2. pontja (kiigazított szöveg)

7. cikk

(1) A 9. cikkben szereplők kivételével a tagállamok mentesítenek minden olyan ügyletet a tőkeilleték alól, amely 1984. július 1-jén mentes volt az illeték alól, illetve amely 0,50 %-os vagy annál alacsonyabb mértékkel adózott.

A mentességre vonatkoznak azok a feltételek, amelyeket a mentesség megadását, illetve adott esetben a 0,50 %-os vagy annál alacsonyabb adó kivetését illetően az említett időpontban kellett alkalmazni.

A Görög Köztársaság eldönti, hogy mely ügyleteket mentesíti a tőkeilleték alól.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett ügyeleteken kívül minden ügyletet mentesíthetnek a tőkeilleték alól, vagy azokra legfeljebb 1 %-os mértékű egységes kulcsú illetéket vethetnek ki.

(3) A társaság alaptőkéjének növekedése esetén, a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban,√A 3. cikk c) pontjában említett tőke-hozzájárulás esetén – a társaság tőkéjének a veszteségek következtében előálló csökkentését követően – mentesíteni lehet a tőkeilleték √felszámításának alapja alól kizárhatóÕ alól a növekedésnek √a tőke-hozzájárulásnak az a részeÕ azon részét, amely megfelel a tőkecsökkenésnek, feltéve hogy a növekedés √a tőke-hozzájárulásÕ a tőkecsökkentést követő négy éven belül megtörténik.

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

813. cikk

√ Mentességek egyes tőkeegyesítő társaságoknak juttatott tőke-hozzájárulások esetében

85/303/EGK 1. cikk 3. pontja (kiigazított szöveg)

A 7. cikk (1) bekezdésére tekintettel a tagállamok mentesíthetik a tőkeilleték alól a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, következőkre vonatkozó √ tőke-hozzájárulásokat ügyleteket:

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

- a) olyan tőkeegyesítő társaságok, amelyek közszolgáltatásokat látnak el, így például a tömegközlekedési vállalkozások, kikötői hatóságok vagy a víz-, gáz- vagy áramszolgáltató vállalkozások, olyan esetekben, amikor az állam, a regionális vagy a helyi szervek a társaság tőkéjének legalább felét birtokolják;

- b) olyan tőkeegyesítő társaságok, amelyek alapszabályuknak megfelelően és ténylegesen kizárólag és közvetlenül kulturális, jótékonysági √ szociális , közhasznú vagy oktatási célokat követnek.

ò új szöveg

Azok a tagállamok, amelyek az ilyen jellegű tőke-hozzájárulásokat mentesítik a tőkeilleték alól, a 10. cikk (4) bekezdésében említettek szerint a területükön lévő fióktelepnek nyújtott álló- vagy működő tőkére is alkalmazzák a mentesítést.

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

914. cikk

√ Eltérési eljárás

Bizonyos típusú ügyletek √tőke-hozzájárulásokÕ vagy tőkeegyesítő társaságok részesülhetnek tőkeilleték-mentességekben, √ vagy -csökkentésben vagy -emelésben az egyenlő adóterhelés érdekében vagy szociális megfontolásokból, illetve annak érdekében, vagy hogy az adott tagállamok kezelni tudjanak különleges helyzeteket.

Az ilyen intézkedést javasló tagállamok – a Szerződés 102. √ 97. cikkének alkalmazására – az ügyet megfelelő időben a Bizottság elé terjesztik.

10. cikk

A tőkeilletéktől eltekintve, a tagállamok nem számíthatnak fel semmilyen adót vagy illetéket a nyereségszerzési céllal működő társaságoknak, egyesületeknek vagy jogi személyeknek:

a) a 4. cikkben említett ügyletek tekintetében;

b) a 4. cikkben említett ügyletek keretében a hozzájárulások, hitelek vagy szolgáltatások teljesítése tekintetében;

c) nyilvántartásba vétel vagy más alaki követelmény tekintetében, amelyre egy nyereségszerzési céllal működő társaságnak, egyesületnek vagy jogi személynek van szüksége a jogi forma alapján a tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt.

11. cikk

A tagállamok semmilyen adót nem vetnek ki, amely

a) értéktőzsdei megjelenéssel, kibocsátással, jegyzésre engedélyezéssel függ össze, s amely a piacon elérhetővé vagy forgalomképessé teszi a részvényeket és más hasonló jellegű értékpapírokat, vagy az ilyen értékpapírokat megtestesítő bizonyítványokat, függetlenül a kibocsátótól;

b) hitel, beleértve az államkötvényeket, amelyet adósságlevelek vagy más forgalomképes értékpapírok kibocsátásával vesznek fel, függetlenül a kibocsátótól, vagy a kapcsolódó formai követelményektől; vagy amely értéktőzsdei megjelenéssel, kibocsátással, jegyzésre engedélyezéssel függ össze, amely műveletek a piacon elérhetővé vagy kereskedelemre alkalmassá teszik az ilyen adósságleveleket vagy más forgalomképes értékpapírokat.

12. cikk

1. A 10. és 11. cikktől függetlenül, a tagállamok kivethetik a következőket:

a) illetékek értékpapírok átruházására, átalánydíjas formában vagy másként;

b) a nyereségszerzési céllal működő társaságot, egyesületet vagy jogi személyt terhelő, a tagállamok területén lévő üzleti- vagy cégérték vagy ingatlan átruházása utáni illetékek, beleértve a földhivatali nyilvántartás illetékeit;

c) átruházási illetékek olyan vagyoneszközök után, amelyeket nyereségszerző tevékenységet folytató társaság, egyesület vagy jog személy javára ruháztak át, amennyiben a szóban forgó vagyoneszközt nem a társasági részesedés fejében ruházták át;

d) jelzálog vagy más földet, egyéb ingatlant terhelő díjak létrehozására, megállapítására, nyilvántartásba vételére vagy törlésére kirótt illetékek;

e) díjak és hasonlók útján fizetendő illetékek;

f) hozzáadottérték-adó.

2. Az (1) bekezdés b), c), d) és e) bekezdésében említett illetékek és adók mértéke ugyanaz, függetlenül attól, hogy nyereségszerzési céllal működő társaság, egyesület vagy jogi személy tényleges ügyvezetési központja, vagy létesítő okirat szerinti székhelye az illetékeket vagy adókat kivető tagállam területén fekszik-e vagy sem; ezen illetékek és adók mértéke nem haladhatja meg azokat, amelyeket a kivető tagállamban a hasonló ügyletekre állapítanak meg.

√IV. FEJEZETÕ

√ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

A tagállamok 1972. január 1-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

14. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

15. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok legkésőbb 2006. december 31-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 3., 4., 5., 7., 8., 10., 12., 13. és 14. cikknek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelési táblázatot haladéktalanul eljuttatják a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek egy olyan nyilatkozatot is tartalmazniuk kell, amely szerint a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásait az ezen irányelvre történő hivatkozásokként kell értelmezni. A tagállamok megállapítják, milyen módon kell a hivatkozást megtenni, és hogyan kell a nyilatkozatot megfogalmazni.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

16. cikk

Hatályon kívül helyezés

A II. melléklet A. részében felsorolt irányelvekkel módosított 69/335/EGK irányelv 2007. január 1-jétől hatályát veszti, a II. melléklet B. részében meghatározott irányelvekben a nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre vonatkozó hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és azokat a III. mellékletben található megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1., 2., 6., 9. és 11. cikket 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

69/335/EGK

1815. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

√ I. MELLÉKLET

√

A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJÁBAN EMLÍTETT TÁRSASÁGOK FELSOROLÁSA

ð (1) Az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló, 2001. október 8-i 2157/2001/EK tanácsi rendelet[17] alapján létrehozott társaságok ï

√ (2) a belga jog szerint:

√ i. société anonyme/naamloze vennootschapÕ

√ ii. société en commandite par actions/commanditaire vennootschap op aandelen

√ iii. société privée à responsabilité limitée/besloten vennootschap met beperkte aansprakelijkheid

√ (3) a cseh jog szerint:

√ i. akciová společnostÕ

√ ii. komanditní společnost

√ iii. společnost s ručením omezeným

√ (4) a dán jog szerint:

√ i. aktieselskab

√ ii. kommandit-aktieselskab

√ (5) a német jog szerint:

√ i. Aktiengesellschaft

√ ii. Kommanditgesellschaft auf Aktien

√ iii. Gesellschaft mit beschränkter Haftung

ò új szöveg

(6) az észt jog szerint:

i. täisühing

ii. usaldusühing

iii. osaühing

iv. aktsiaselts

v. tulundusühistu

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

√ (7) a görög jog szerint:

i. Ανώνυμος Εταιρία

ii. Ετερόρρυθμος κατά μετοχάς Εταιρία

iii.Εταιρία Περιωρισμένης Ευθύνης

√ (8) a spanyol jog szerint:

√ i. sociedad anónimaÕ

√ ii. sociedad comanditaria por accionesÕ

√ iii. sociedad de responsabilidad limitadaÕ

√ (9) a francia jog szerint:

√ i. société anonymeÕ

√ ii. société en commandite par actionsÕ

√ iii. société à responsabilité limitéeÕ

√ (10) az ír jog szerint: companies incorporated with limited liability

√ (11) az olasz jog szerint:

√ i. società per azioniÕ

√ ii. società in accomandita per azioniÕ

√ iii. società a responsabilità limitataÕ

√ (12) a ciprusi jog szerint: εταιρείες περιορισμένης ευθύνηςÕ

√ (13) a lett jog szerint: kapitālsabiedrībaÕ

ò új szöveg

(14) a litván jog szerint:

i. akcinė bendrovė

ii. uždaroji akcinė bendrovė

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

√ (15) a luxemburgi jog szerint:

√ i. société anonymeÕ

√ ii. société en commandite par actionsÕ

√ iii. société à responsabilité limitéeÕ

√ (16) a magyar jog szerint:

√ i. részvénytársaságÕ

√ ii. korlátolt felelősségű társaságÕ

√ (17) a máltai jog szerint:

√ i Kumpaniji ta' Responsabilità LimitataÕ

√ ii. Soċjetajiet in akkomandita li l-kapital tagħhom jkun maqsum f'azzjonijietÕ

69/335/EGK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

√ (18) a holland jog szerint:

√ i. naamloze vennootschapÕ

? ii. besloten vennootschap met beperkte aansprakelijkheid ï

√ iii. open commanditaire vennootschapÕ

⎢ 69/335/EGK (kiigazított szöveg)

√ (19) az osztrák jog szerint:

√ i. Aktiengesellschaft

√ ii. Gesellschaft mit beschränkter Haftung

√ (20) a lengyel jog szerint:

√ i. spółka akcyjnaÕ

√ ii. spółka z ograniczoną odpowiedzialnościąÕ

√ (21) a portugál jog szerint:

√ i. sociedade anónimaÕ

√ ii. sociedade em comandita por acções

√ iii. sociedade por quotas

√ (22) a szlovén jog szerint:

√ i. delniška družbaÕ

√ ii. komanditna delniška družbaÕ

√ iii. družba z omejeno odgovornostjoÕ

√ (23) a szlovák jog szerint:

√ i. akciová spoločnosťÕ

√ ii. poločnosť s ručením obmedzenýmÕ

√ iii. komanditná spoločnosťÕ

√ (24) a finn jog szerint:

√ i. osakeyhtiö - aktiebolagÕ

√ ii. osuuskunta - andelslagÕ

√ iii. säästöpankki - sparbankÕ

√ iv. vakuutusyhtiö - försäkringsbolagÕ

√ (25) a svéd jog szerint:

√ i. aktiebolagÕ

√ ii. försäkringsaktiebolagÕ

√ (26) az Egyesült Királyság joga szerint: companies incorporated with limited liability.

⎡

II. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv és későbbi módosításainak felsorolása(a 16. cikk (1) bekezdésében említetteknek megfelelően)

69/335/EGK tanácsi irányelv | (HL L 249., 1969.10.3., 25. o.) |

1972. évi csatlakozási okmány, I. melléklet, VI.1. pont | (HL L 73., 1972.3.27., 93. o.) |

73/79/EGK tanácsi irányelv | (HL L 103., 1973.4.18., 13. o.) |

73/80/EGK tanácsi irányelv | (HL L 103., 1973.4.18., 15. o.) |

74/553/EGK tanácsi irányelv | (HL L 303., 1974.11.13., 9. o.) |

1979. évi csatlakozási okmány, I. melléklet, VI.1. pont | (HL L 291., 1979.11.19., 95. o.) |

85/303/EGK tanácsi irányelv | (HL L 156., 1985.6.15., 23. o.) |

1985. évi csatlakozási okmány, I. melléklet, V.1. pont | (HL L 302., 1985.11.15., 167. o.) |

1994. évi csatlakozási okmány, I. melléklet, XI.B.I.1. pont | (HL C 241., 1994.8.29., 196. o.) |

2003. évi csatlakozási okmány, II. melléklet 9.1. pont | (HL L 236., 2003.9.23., 555. o.) |

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidők felsorolása (a 16. cikk (1) bekezdésében említetteknek megfelelően)

Irányelv | Átültetési határidők |

69/335/EGK tanácsi irányelv | 1972. január 1. |

73/79/EGK tanácsi irányelv | - |

73/80/EGK tanácsi irányelv | - |

74/553/EGK tanácsi irányelv | - |

85/303/EGK tanácsi irányelv | 1986. január 1. |

____________

III. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

69/335/EGK irányelv | Ezen irányelv |

1. cikk | 7. cikk |

– | 1. cikk |

2. cikk (1) bekezdés | 10. cikk (1) bekezdés, első albekezdés és 10. cikk (2) bekezdés |

2. cikk (2) bekezdés | 10. cikk (3) bekezdés |

2. cikk (3) bekezdés | 10. cikk (4) bekezdés |

3. cikk (1) bekezdés, bevezető szöveg | 2. cikk (1) bekezdés, bevezető szöveg |

3. cikk (1) bekezdés, a) pont | 2. cikk (1) bekezdés, a) pont és I. melléklet |

3. cikk (1) bekezdés, b) pont | 2. cikk (1) bekezdés, b) pont |

3. cikk (1) bekezdés, c) pont | 2. cikk (1) bekezdés, c) pont |

3. cikk (2) bekezdés, első mondat | 2. cikk (2) bekezdés |

3. cikk (2) bekezdés, második mondat | 9. cikk |

4. cikk (1) bekezdés, a)–f) pont | 3. cikk a)–f) pont, 10. cikk (1) bekezdés |

4. cikk (1) bekezdés, g) és h) pont | 5. cikk (1) bekezdés, (b) pont ii. alpont |

4. cikk (2) bekezdés, első albekezdés | 3. cikk g)–j) pont, 7. cikk (3) bekezdés, 10. cikk (2) bekezdés |

4. cikk (2) bekezdés, második albekezdés | – |

4. cikk (3) bekezdés | 5. cikk (1) bekezdés, d) pont |

5. cikk (1) bekezdés, a) pont | 11. cikk (1) bekezdés |

5. cikk (1) bekezdés, b) pont | 11. cikk (2) bekezdés |

5. cikk (1) bekezdés, c) pont | 11. cikk (3) bekezdés |

5. cikk (1) bekezdés, d) pont | 11. cikk (4) bekezdés |

5. cikk (1) bekezdés, e) pont | 11. cikk (5) bekezdés |

5. cikk (2) bekezdés | 11. cikk (6) bekezdés |

5. cikk (3) bekezdés | 12. cikk (1) bekezdés |

6. cikk (1) bekezdés | 12. cikk (2) bekezdés, első albekezdés |

6. cikk (2) bekezdés | 12. cikk (2) bekezdés, második és harmadik albekezdés |

7. cikk (1) bekezdés, első és második albekezdés | 4. cikk, 5. cikk (1) bekezdés, e) pont |

hatályon kívül helyezett 7. cikk (1) bekezdés, b) pont | 4. cikk a) pont |

hatályon kívül helyezett 7. cikk (1) bekezdés, bb) pont | 4. cikk b) pont |

7. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés | - |

7. cikk (2) bekezdés | 7. és 8. cikk |

7. cikk (3) bekezdés | 12. cikk (3) bekezdés |

8. cikk | 7. cikk (5) bekezdés, 13. cikk első albekezdés |

- | 13. cikk második albekezdés |

9. cikk | 14. cikk |

10. cikk | 5. cikk (1) bekezdés a)–c) pont |

11. cikk | 5. cikk (2) bekezdés |

12. cikk | 6. cikk |

13. cikk | 15. cikk (1) bekezdés |

14. cikk | 15. cikk (2) bekezdés |

– | 16. cikk |

– | 17. cikk |

15. cikk | 18. cikk |

– | I. melléklet |

– | II. melléklet |

– | III. melléklet |

[1] A Tanács 1969. július 17-i 69/335/EGK irányelve a tőkeemelést terhelő közvetett adókról (HL L 249., 1969.10.3., 25. o.).

[2] HL L 103., 1973.4.18., 13. o.

[3] HL L 103., 1973.4.18., 15. o.

[4] HL L 303., 1974.11.13., 9. o.

[5] Hl L 156., 1985.6.15., 23. o.

[6] C-152/97. sz. ügy, Abruzzi Gas SpA (Agas) [1998] EBHT I-06553. o.

[7] C-164/90. sz. ügy. Muwi Bouwgroep BV [1991] EBHT I-06049. o.

[8] HL L 225., 1990.8.20., 1. o.

[9] C-350/98. sz. ügy. Henkel Hellas ABEE [1999] EBHT I-08013. o.

[10] HL L 294., 2001.11.10., 1. o.

[11] HL L 207., 2003.8.18., 1. o.

[12] HL C […].,[…],[…]. o.

[13] HL 119., 1965.3.7., 2057/65. o. C […].

[14] HL 134., 1965.7.23., 2227/65. o. C […].

[15] HL L 249., 1969.3.10., 25. o. A legutóbb a 2003. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

[16] Lásd a II. melléklet A. részét.

[17] HL L 294., 2001.11.10., 1. o.